Kisalföld, 1970. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
1970. november 1., vasárnap A MOFÉM-ban hallottuk Fellendült az újítási mozgalom A Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár, újítási feladatterve elsősorban a selejtcsetekentésre és a normaidő megtakarítására ösztönzi az újítókat. Nemrég készült el az első háromnegyedév újítási statisztikája, amely szerint, ha nem is nagy mértékben, de az újítási mozgalom fellendülőben van a mosonmagyaróvári gyárban. Ez a tény azért is érdemel szót, mert az új újítási rendelet bevezetése óta országosan csökkent a beadott és elfogadott újítások száma az utóbbi két évben. A MOFÉM-fven az idén október 1-ig 144 újítás érkezett a dolgozóktól, szemben a tavalyi hasonló időszak 139 újításával. A tavalyi utókalkulált megtakarítás 697 000 forint volt, az idén 917 000 forint. Az újítások számának és minőségének emelkedése a kifizetett újítási díjakban is megmutatkozott. Eszerint 1969- ben 54 200 forintot, 1970- ben 71 200 forintot fizetett ki a pénztár az új elgondolásokat beadó dolgozóknak. Ünnepi tanácsülés Kapuváron November 3-án ünnepi tanácsülésen gyűlnek össze Kapuvár város vezetői és a választott tanácstagok, hogy megemlékezzenek a tanács 20 éves és Kapuvár várossá nyilvánításának egyéves évfordulójáról. A tanácsülés után Weiner István vb-elnök jubileumi emlékérmet ad át a tanács olyan 22 dolgozójának, aki húsz vagy tizenöt éve dolgozik, munkálkodik az apparátusban. Négyen a ,,kiváló dolgozó” kitüntetést kapják meg. Tizenheten a kereskedelem ifjú mesterei Jutalom a legjobbnak A Győr-Sopron megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat soproni boltjai fiatal dolgozói közül csütörtökön heten küzdöttek meg „A szakma ifjú mestere” címért (A Győrött vizsgázók eredményeiről szerdai számunkban hírt adtunk.) A soproni vizsga eredménye: Oklevelet és ezüst jelvényt Horváth Margit, a soproni 61- es bolt dolgozója kapta. A bronzjelvényt és oklevelet Károly Istvánná, a soproni 60-as, Naszvadi Mihályné, a soproni 56-os és Horváth Magdolna, a győri 30-as bolt dolgozója nyerte el. Soós Ferencné, a soproni 60-as, Tóth Zsuzsanna, a soproni 58-as és Wolf Gusztáv, a soproni 62- es bolt dolgozója szintén oklevelet és könyvjutalmat kapott. A vállalatvezetés a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben a legtöbb (30) pontot elérő dolgozót két hét jutalomszabadságban és üdültetésben részesíti. A vizsgákon azonban két dolgozó érte el a legmagasabb pontszámot: Molnár Mária (Győr) és Horváth Margit (Sopron). Ezért sorsolással döntöttek a jutalom odaítéléséről. A szerencsés: Horváth Margit soproni dolgozó. — h — Cikkünk nyomán Orifosi Scoraoftet köp Enese A szeptember 24-én írt cikkünkben az enesei tanács gondjairól szóltunk: késik a vízjogi engedély és emiatt félő, hogy az idén tervezett törpe vízmű kútfúrását nem végzi el a budapesti Vízkutató és Fúró Vállalat, amely 400 000 forint elveszítését okozná. Azt is megírtuk: régi kívánsága a lakosságnak, hogy önálló orvosi körzetet kapjon a falu, amellyel nagyban javulna a betegek ellátása. Csütörtökön Dombi József, az enesei tanácstitkár nagy örömükről szólt: cikkünk nyomán huszonnégy óra alatt megkapták az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól a fúráshoz szükséges vízjogi engedélyt. Eredménye: e héten kedden felvonultak Enesére a fúró vállalat dolgozói és a Petőfi utca 24. számú beltelkén felépítették a fúrótornyot. Csütörtökön bekötötték az áramot, és pénteken elkezdődött a munka. A szakemberek ígérete: december 10-ére elkészülnek a nagy munkával, és végre jó víz fakad a községben. A tanács már most gondoskodik a kút 3000 négyzetméteres védett területének bekerítéséről. Háromszáz betonláb vasszerelése és 380 méter drótfonat elkészült házilag. Ha az idő engedi, még az idén megépítik a kerítést. Földesi János, a Csornai Járási Tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese tájékoztatott: Enese megkapta a körzeti orvosi álláshelyet, amelyet az Egészségügyi Közlöny következő száma meghirdet. A járási tiszti orvossal megszemlélték az orvosi lakást is, amely elfogadható arra az időre, amíg felépül az új. Mindenesetre az lenne kívánatos, ha mielőbb hozzákezdene a község a tervezett orvoslakás építéséhez. (Horváth) rendkívül magas, rendkívül vékony, kicsit hajlott a háta, a szeme világoskék, a haja sötétszőke, szépen ívelt orra kissé hetyke. Mikor forgatni kezdtek, pontosan anynyi idős volt, mint Raszkolnyikov: 23 éves. De „civillben” ma is el lehetne róla hinni, hogy tizenkilenc. Mindig is színész akart lenni, de először csak díszletmunkásként léphetett a Leningrádi Ifjúsági Színpad deszkáira. Ám nem sokáig tologatta a díszleteket, két év múlva már főszerepet kapott, egy vele egykorú diákot játszott. Alakításával bizonyított, újabb színpadi s kisebb filmszerepek következtek. Boldog volt, de Raszkolnyikovról még akkor sem álmodott, amikor fotókat készítettek róla. Rengeteg színészről készíttetett felvételt Kulidzsanov, a Bűn és bűnhődés rendezője. De próbafelvételre már csak három fiatal színészt hivatott be a stúdióba. Mikor értesítették, hogy őt választotta a rendező, beteg volt, kórházban feküdt. — Mit érzett abban a pillanatban, amikor megtudta, hogy maga lesz Raszkolnyikov? — őszintén szólva: kétségbeesést Azt hiszem, nagyon jó volt, hogy beteg voltam. Hónapokig feküdtem még azután is egyedül egy szobában, s teljesen átadtam magam Dosztojevszkijnek: formáljon, gyötörjön, szedje ki belőlem, hozza felszínre bennem Raszkolnyikovot. — Mennyi ideig forgatták? — Két évig. Rettenetesen nehéz volt, de boldogok voltunk. A rendező csodálatos ember. Tudja, mi a legfontosabb az életben, mik az emberi lélek rejtett rugói, s milyen összetett „szerkentyű” az ember — különösen, ha Raszkolnyikovnak hívják. .Aki gyilkol, pedig egyáltalán nem gyilkos. — így van, hisz nem is az öregasszonyt gyilkolja meg tulajdonképpen, hanem önmagát, az eszményeit. Vagyis a gyilkosság éppen arról győzi meg, hogy tévedett, ő nem az a „magasabb rendű” ember, akinek joga van ölni. De hogy senkinek nincs joga, annak belátásához Szonja tisztasága segítette hozzá. Ezért csodálatos és örök Dosztojevszkij igaza: csak embertársaink segítségével tudjuk megváltani önmagunkat. — Mi volt a legfontosabb, amit el akart mondani, amit tudatosítani akart a szereppel? — Az, hogy Raszkolnyikov megpróbál erőszakot tenni saját természetén, el is követi a bűnt, amit nagyon szeretne „nagy tettnek” minősíteni, de végül mégis győz benne igazi énje, a jóság. Ezt akartam elmondani: bármilyen nehéz is, bármennyire záloga ennek a bűnhődés, mégis győznie kell a jónak. — Leningrádra — háztetők nélkül — rá lehetett ismerni a filmben. Végig Leningrádiban forgatták? — Észrevette? Valóban az volt a probléma, hogy még a külvárosokban is tele vannak a háztetők tvantennákkal. Néhány részletet egyáltalán nem tudtunk ott felvenni, Moszkva egyik külvárosában találtunk rá például a Széna térre. S a belső felvételeket is a moszkvai Gorkij Filmstúdióban forgattuk. — Nagyszerűen megcsinálták a „koporsó szobáját”. — Igen. Azt hiszem, ezzel Dosztojevszkij is egészen elégedett lenne. Mikor Szmektunovszkij először lépett be ide, egészen elkomorodott, sokáig hallgatott, aztán csöndesen azt mondta: Itt nagyon nehéz játszani nagyon. Ez egészen olyan, mint az élet, mint a valóság. — Feltételezem, hogy nagy élmény lehetett ezzel a nagyszerű művésszel együtt játszani. — Azt el sem tudom mondani. Csodálatospartner. — Látott korábban készült filmváltozatokat? — Részleteket, egy amerikai és egy francia filmből. Egyiket se végig, mert mindig elhívtak maszkot csinálni, vagy a fodrászhoz. Persze nem volt muszáj mennem, de nem fájt a szívem otthagyni őket, nem voltak rám hatással. — Hogyan fogadta a szovjet sajtó a filmet? — Sokat írtak róla, különféleképpen méltatták, de abban egyetértett minden kritikus, hogy hű Dosztojevszkijhez, és ez a legfontosabb. — Igen! Medve Imola VENDÉGÜNK VOLT Georgpij Tarsiorkin Győznie kell a jónak KISAlFöd) MILYEN LAKÁSA VAN? Rövidesen megkezdődik az összeírás Az újlakbérrendszer bevezetésének előkészítéseként a napokban megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete a bérbeadás útján hasznosított lakások felméréséről. Az állami és vegyes tulajdonban álló, mintegy egymillió bérlakást mérik fel, és összeírják a bérlők egyes adatait 1971. március 31-ig. A rendelkezés előírja, hogy a felmérésről a lakás kezelőjének kell gondoskodnia. Az állami lakások kezelője minden városban az Ingatlankezelő Vállalat, így a rendeletben foglalt kötelesség rá vonatkozik. — Hogyan oldják meg a hatalmas, a gyors és rugalmas munkát kívánó feladatot Győrött az Ingatlankezelő Vállalatnál? — A rendelet megjelenése óta fő a fejünk — mondja Némethy György gazdasági igazgató, vállalati főkönyvelő. — A rövid, tömör szöveg ugyanis semmi részletet sem árul el a további feladatokra vonatkozóan. Sőt, azt is kimondja, hogy „a kategóriákról részletes intézkedés csak később, a lakásrendelet végrehajtási utasításában jelenik meg.” Jó lenne a jövőbe látni. Ez mindenképpen megkönnyítené a munkákat, sőt a rengeteg érdeklődőnek is tudnánk pontos felvilágosítást adni. — A kezdeti lépésekről talán mégis tudnánk egy-két részletet mondani. Hiszen hetek óta foglalkoznak a témával, és a bérlők érdeklődési körének középpontjában pillanatnyilag az új lakbérrendszer áll. — A rendelet megjelenése után azonnal Budapestre utaztam az I. kerületi Ingatlankezelő Vállalathoz felderítő, tapogatózó körútra. Megérte. A rendeletben előírt határidő előtt sikerült megszereznem ötezer adatfelvételi lapot. Mivel két példányban kell minden bérleménynél kitölteni, így 2500 lakás összeírásához elegendő. Budapesten egyébként a vállalat főkönyvelője megígérte, hogy a további kérdőíveket rendszeresen és pontosan küldik. Kiteregetjük a nagy fehér lapokat és érdeklődéssel olvassuk. Húsz olyan kérdés van, amelyre a bérlőnek majd válaszolnia kell. A telefonérdeklődők kérdéseiről ítélve a legizgalmasabb kérdés a 7-es számú. Ez pedig a lakás méreteire vonatkozik. Sok vita volt ugyanis az elmúlt hónapokban arról, hogy szerves tartozéka-e a lakásnak a konyha, éléskamra, előszoba, fürdőszoba és az erkély. A válasz csak egyértelmű lehet: igen. A felsorolt helyiségek szerves tartozékai a lakásnak, így a négyzetméter kiszámításánál centiméternyi pontossággal kell felmérni valamennyit. Részben kivételt képeznek a bérleményhez tartozó zárt erkélyek és loggiák. Ezeknek felét számítják be a lakás területébe. Feltehetően sok vitára ad majd okot a 16-os és 17-as kérdés. Az egyik arra kíváncsi: végzett-e a bérlő a bérleményen korszerűsítést? A másik: a korszerűsítés költségeiből mennyit vállalt a bérlő és mennyit a bérbe adó? A szakértők majd becslések alapján állapítják meg az értéket és eszerint döntik el, hogy milyen kategóriába tartozik a lakás. Az adatfelvételi lap egyébként még sok mindenre kíváncsi lesz. Történetesen arra, hogy mi a bérlő foglalkozása, rajta kívül van-e kereső a családban, hány öreget és gyermeket tart el, sőt arra is, hogy ki a főbérlő? Keresőképes-e avagy már nyugdíjas? Van-e lift a házban avagy nincs? — Itt álljunk meg pár szóra! Hiszen a lakók többsége Győrött, főként az új lakónegyedekben négyemeletes házban lakik. Közülük egyötöd rész él a földszinten, egyötöd rész az első emeleten, a többség a második, a harmadik és negyedik emeletre jár — gyalog! Lesz-e lakbérkülönbség az emeletek között? — Erre vonatkozóan sincs még semmi pontos támaszunk. A magánvéleményem egyébként az: kell, hogy legyen különbség. Ismeretes dolog, hogy a legértékesebb lakás az első emeleti! Legkevésbé értékes a lift nélküli házban a negyedik és a harmadik emelet. — Mikor kezdődik az öszszeírás ? — Rövidesen, talán november közepén. Egyelőre a szervezésnél tartunk. Nagy feladat lesz még akkor is, ha négy és fél hónap alatt kell elvégeznünk. Azt hiszem, ez idő alatt a vállalatnak nagyon sok dolgozója az összeírással foglalkozik majd, és aligha lesz számunkra ezekben a hónapokban szabadszombat. Vasárnap csak azért nem dolgozunk, mert nem akarjuk a bérlőket zavarni. Egyébként három nappal az összeírás előtt minden bérlőt értesítünk arról, hogy mikor érkezünk — fejezte be tájékoztatóját Némethy György (ksa) 3 H ét szemléltetés avonta egy vagy több alkalommal találkoznak azok, akik a marxizmus—lenínizmus tudományával ismerkednek. A járási, városi, valamint az üzemi pártbizottságok szervező, irányító munkájukban egyebek között arra törekszenek, hogy a marxizmus— leninizmus iránt érdeklődők körében a tananyag hatásos elsajátítása céljából a fokozatosság érvényesüljön. Az oktatási formák között találnak megfelelőt a kezdők is, meg azok is, akik már kisebb vagy nagyobb mértékben megismerkedtek a marxizmus—leninizmus történelmi, társadalmi tudományával. A politikai alapismeretek körében csakúgy, mint a közép- és magasabb fokú marxista— leninista iskolában nagyon fontos, hogy a pártszervezetek vezetőségei változatos segítséget adjanak. Igaz, hogy a marxista—leninista szemináriumok eredményes munkája elsősorban a propagandistákon nyugszik, ám éppen azért, hogy a politikai iskolák vezetőinek oktató tevékenysége hatásos legyen, szükséges, hogy támogatásban részesüljenek. A párt-, a gazdasági, illetve intézményi vezetők mindenütt tartják kötelességüknek azzal törődni, hogy a marxizmus— leninizmus oktatói megtisztelő megbízatásuknak eleget tudjanak tenni. Nem a termelői vagy a hivatali munkájuk megkönynyítését várják a propagandisták, hanem azt, hogy az üzemi, a termelőszövetkezeti, illetve intézményi vezetők a politikai oktatás szervező munkájában segítkezzenek. Törődjenek azzal, hogy a politikai szeminárium számára mindig legyen tiszta, kulturált, télen jól fűtött helyiség. Az is nagyon fontos, hogy a gazdasági vagy intézményi vezető úgy alakítsa a politikai szemináriumi hallgatók munkáját, hogy a kollektív foglalkozásokon rendszeresen részt vehessenek. Ahol a propagandisták és hallgatók érzik, hogy a marxizmus-leninizmus elsajátításához segítő támogatásban részesülnek, ott az eredmények a tudat gyarapodásában és a termelési eredményekben mutatkoznak. A sokévi tapasztalat azt is tanúsítja, hogy a propagandista munkáját hatásosabbá teszi, a hallgatók tanulását megkönnyíti, ha az illetékes vezetők a politikai tananyaghoz szemléltetőeszközökről is gondoskodnak. Az előadásokat érdekesebbé és változatosabbá lehet tenni úgy, ha a propagandista a mondanivalóját illusztrálni is tudja. A városi, községi, üzemi, termelőszövetkezeti politikai, gazdasági, kulturális életről gyakorta helyi erővel is lehet szemléletes táblázatokat készíteni. Az is megvalósítható, hogy hazánk és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő eseményeiről készült filmeket vetítsenek a hallgatóknak. A múlt esztendőben megkezdett és gyorsan megkedvelt magyar párttörténeti tananyag megértésének megkönnyítéséhez szinte kínálkozik néhány dokumentációs és művészi játékfilm. A szemléltetőeszközöket ajánlva, szükséges arra gondolni, hogy a mindennapi fizikai és szellemi munka után gyakran emberi és családi gondokkal is küzdő elvtársaink tanulását minden eszközzel érdemes segíteni, támogatni. A mozgófilm, a diavetítés, akülönböző grafikon alkalmazásáért a legtöbbet a járási és városi bizottságok tehetnek. Ők ismerik a legjobban azokat a lehetőségeket, amelyekkel az elérhető és megszerezhető szemléltetőeszközök eljuthatnak a politikai iskolák hallgatóihoz A különböző szemléltetőeszközök alkalmazásánál feltétlenül tekintettel kell lenni a hallgatók öszszetételére. A politikai iskola témájától, a hallgatók érdeklődési körétől függően válaszszák ki a szemléltetés módját és eszközét. A tanulás ezzel megkönnyíthető és tudatformáló hatása fokozható. Lányai Sándor