Kisalföld, 1970. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-01 / 281. szám
TO*, december 1., kedd KISALFÖLD Szabadszombat: csúcsnap A biztonságos ellátásra törekszik az Észak-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat Az idei januárban a leghidegebb napokon érte el Győrött a város gázfogyasztása a napi 120—130 000 köbmétert. Most ez a tavalyinak számító csúcs egy 4—5 Celsius fok átlagos hőmérsékletű napon, a múlt hét szabadszombatján megdőlt. Olyan napon, amelyen a sokévi átlag szerint a legkevesebbet lép előre a gázmérő mutatója. Mennyi gázt használ majd Győr a januári, februári zimankós napokon, ha már most megdőlt a tavalyi csúcs? Ki tud erre ma megfelelni? A számokat összehasonlítva mindenesetre kitűnik, hogy káprázatos módon terebélyesedik és gazdagszik Győr, és vele párhuzamosan a gázigény is. S bár nemrég készült el az Észak-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat napi 200 000 köbméter gáz termelésére tervezett üzeme a megyeszékhelyen, a már most felötlik az emberben, meddig tudja kielégíteni a vállalat mostani eszközeivel a város gázigényeit? Erre keresünk a többi között feleletet. Indokoltabb azonban azzal kezdeni a kérdéseket: várhatóan milyen lesz az idei télen a gázellátás Győrött? — Úgy számítjuk —mondja Emresz Tibor, a vállalat főmérnöke —, hogy a téli napokon a fogyasztás eléri a napi 150—100 000 köbmétert. Két benzinbontós berendezésünk egyenként 100 000 köbméter gáz termelésére alkalmas, elméletileg tehát ki kell tudni elégítenünk az igényeket. — Az „elméletileg” megjegyzése mire vonatkozik? — Mi arra törekszünk, hogy ne legyen fennakadás a termelésben a legmostohább időben sem, de tekintve, hogy gépekkel dolgozunk, mindig előfordulhatnak előre nem látható bajok. Ezt annak tudatában mondom, hogy felkészültünk a télre. De hogy még érthetőbb legyen, mire gondoltam: már most kevés csak az egyik gáztermelő egység. Ha a két berendezés közül az egyik csupán néhány napra is kiesne a termelésből, már gondunk lenne. — Ma milyen biztonsággal dolgoznak? — A nádorvárosi 20 000 köbméteres tárolótelepünk kisegít bennünket, ha néhány órára váratlanul áramszünet akadályozná munkánkat. A régi telepünkön ugyancsak 20 000 köbméter gázt tudunk tárolni. A termelési biztonságot egyrészt a benzintartályaink szolgáltatják: kétheti termeléshez elegendő nyersanyagot tárolhatunk bennük. Ennek a menynyiségnek a legmostohább hófúvásos napokon is elegendőnek kell lennie. A berendezések szó szerinti biztonságát tökéletesen semmi sem szavatolja. Mindenesetre a gondosság, az elővigyázatosság csökkentheti a hibák lehetőségét. — Tudomásunk szerint már megkezdték a régi szénbontásos üzem szétszedését. A régi propán-bután gázüzemre sem számíthatnak már? — Kizárólag az új üzemünkre támaszkodhatunk. Amikor időnk engedi, dolgozunk a régi gyár bontásán. A vállalat biztonságos munkára törekszik, de ezt csak új fejlesztéssel érheti el. Örvendetes hírünk, hogy megkezdtük új gyárunkban férfll gázgyártó egység építését. A hazai berendezések benzinből levegős bontással állítanak elő majd gázt. A négy egység egyenként napi 25 000 köbméter gáz gyártására lesz alkalmas. A fejlesztésre 13 millió forintot költünk, és az új termelő berendezések jövőre készülnek el. Fejlesztés után tehát újabb fejlesztés. Ma még nem vagyunk biztosítva üzemzavar esetére, hiszen nincs tartalékberendezésünk. Az új egységeink egy időre megoldják gondunkat. A négy egységet szükség szerint használhatjuk, és mindenképpen lesz tartalékunk. — Tavaly ilyenkor sokat panaszkodtak a győriek a gázszolgáltatásra. Robbant a gáz, nem volt elegendő. Ma sokkal kevesebben panaszkodnak. — A gáz most már egyenletes minőségű, ahol jól beállították a gáztűzhelyeket, ott nem panaszkodnak fogyasztóink. Van elegendő gáz, és ha mégsem jut el a fogyasztókhoz, ennek az elavult vezetékek az okai. Az idén is igyekeztünk erőnkhöz mérten minél több elavult vezetéket kicserélni. Pénzünk volt a munkára, most is van, annál kevesebb emberünk. — Az új Észak-dunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalattal szeretnénk a munkákra szerződést kötni. Még sok millió forintot kell a vezetékese kicserélésére költeni ahhoz, hogy mindenhová eljusson a többi gáz. Tekintve, hogy a távlatokban Győrött is a földgáz használatát tervezik, már most olyan csöveket fektetünk le, amelyek a hagyományos városi és a földgáz továbbítására egyaránt alkalmasak. (Ferenczi) Az udvari tartástól a nemzetközi színvonalig foglalatos ,az ■ I-xildalol.) . dolgozói igyekvő, szorgalmas emberek, a téliesítést mégis veszély fenyegeti. A tél beállta előtt tető alá kell hozni az épületet, hogy a technológiai berendezéseket beszerelhessék, és a korszerű feldolgozás májusban megindulhasson. Kell a kézi erő is Az építkezés társadalmi ügy a vállalatnál. A gyár párt- és KISZ-szervezete, szakszerve-■zeli bizottsága védnökséget vállalt az építkezésért. A védnökségvállalás az újjáválasztott pártszervezet vezetőségének egyik legfontosabb kezdeményezésévé vált. Az eredmény: a dolgozók munka után önként ott vannak az építkezésen. Decemberben tető alá akarják hozni az épületet. Ismét a termelők érdekét tekintik a vállalat dolgozói, hiszen ha májusig nem készül el a fejlesztés, akkor a késedelem gátjává válhat a tenyésztésnek. Jövőre 1000 vagon baromfit vár a vállalat. A korszerű üzemben, ahol a fejlesztés után óránként már 4000 csibét, vagy 2000 kacsát dolgoznak fel, álló munkahely nem lesz. Mégis újra itt a gond: a fejlesztés ellenére a felvásárlás fejlődésével párhuzamosan több munkáskézre van szükség. A darabolás, a belsőségek eltávolítása ugyanis csak kézi munkaerővel végezhető. A gyár viszont nem rendelkezik elegendő munkaerővel. Újra a gazdaságok és a vállalat összefogására van szükség. Ahogy egykor önzetlenül segített a gyár a tszeken, most segíthetnek a vállalaton a mezőgazdasági üzemek. A gyárban májustól októberig tart a nagy munkaidőszak, a pecsenyecsibe és a pecsenyekacsa feldolgozása. Ebben az időben csak igen ritkán tudják foglalkoztatni a női tagokat a közös gazdaságok. Jó lenne , hasznára válna a tagságnak is —, ha a gyárban foglalkoztatnák ezen időszakban a női munkaerő egy részét a tsz-ek. A vállalat saját autóbusszal szállítaná a dolgozókat, s a gyári norma szerint fizetné munkájukat. Eredmények és gondok, megoldásra váró feladatok. Az együttműködés megvalósítása elsősorban a termelőszövetkezetek érdeke, hogy zavartalanul nevelhessék továbbra is a jó hírű szárnyast. Pék Imre DIÓFÁBÓL FARAGJÁK a BUDAI VÁRAT • A Képzőművészeti és Kivitelező Iparvállalat Budapest Főváros Tanácsa megbízásából három év alatt diófából elkészíti 200 négyzetméteres területen Budapest fejlesztésre kijelölt területének makettjét. A városfejlesztő szakemberek ennek segítségével döntik majd el a jövőben, hogy egy új létesítmény hol és miként illeszthető be Budapest városképi összhangjába. A belváros elkészült, s már faragják a Budai Várat. (Esztergály Keve felv. — KS) Érvényesül a vállalati demokratizmus Ebben a soproni üzemben a vállalati demokratizmus szép példájával találkoztam. A dolgozók tájékozottak az irodában eldöntött dolgokról, ismerik az ott kidolgozott terveket, hiszen részesei, megkérdezettjei azoknak. Szabó Gézáné, az árutisztító műhelybizottság titkára megmutatta a munkásnők csaját kezűleg írt kéréseit, javaslatait. A kézírás mellé csatolták a gépelt példányokat. Asszonyokkal beszélgettem a 10—20 évvel ezelőtti időkről. Horváth Jenőné 25 éve munkás a BUDAPRINT-ben, ő mondta el, hogy amikor odakerült, nem volt különbség a férfi és nő végezte munka között. Egyformán követeltek, csak a bérezésben mutatkozott meg eltérés a nők hátrányára. — Most a férfi áruvizsgáló is annyit keres, mint én. Persze, vannak üteg munkahelyek, ahol a nők ugyanannyi munkáért kevesebb fizetést kapnak, mint a férfiak. Ez ellen harcolunk. Könnyebb manapság elérni a célunkat, mert meghallgatnak bennünket, a kollektív szellem egyre szebbenkialakul. A nyírógép mellől szólt .Nusser Ferencé: — Ma a kisbabát várónak nem szabad emelnie, szó nélkül segítenek a férfiak. Huszonhárom éve vagyok a gyárban. Örülök, hogy a Gagarin-termiek is kapnak hűtőgépet. — Nusser,né gépe egy műszak alatt 8200 méter anyagról vágja le a felesleges szálakat. Elégedett, mint mondta, megbecsülik, és a világért semmenne más vállalathoz. Ludvardi Gyöngyi Üres határon ül a köd (Folytatás az 1. oldalról.) És mit mondanak az irodán? ..Hogy mennyire volt eredményes az esztendő, azt leginkább az bizonyítja, hogy évközben egyetlen alkalommal sem volt pénzgondunk. Előfordult régebben, hogy az úgynevezett pénztelen hónapokban, mint június, július, amikor már elment a gabona, de a forint még nem érkezett meg, eltolódott egykét héttel a havi fizetés. Az idén ezekben a hónapokban is a megszokott időben tudtunk fizetni.” És hozzávetőlegesen menynyi jut az idén a tízórás munkanapokra? „Hozzávetőlegesen csak. Annyi egészen biztos, mint tavaly, tehát 120 forint tízóránként, de majd meglátjuk a többet.. A szövetkezetfejlesztési alapja 28 százalék, az idén kétmillió forint értékű volt a saját erejű beruházás. A tsz-tagok kérdezik: ..Látta az újjáépített irodánkat?” Láttam, s abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a megye valamennyi tsz-irodájában jártam már. Ezért mondhatom, örömükre, az övék a legszebb a megyében. És hogy mi tetszett benne legjobban? Kényelemmel és ízléssel berendezett szobák közül is a külön tárgyalóterem (a brigádvezetőknek is külön szobájuk van), ahol a fal szinte alig látszik ki a sok dicsérő oklevéltől. A kristály vázák, serlegek, amiket egy-egy nagyszerű eredményével ért el a tsz, az elnök szobájában díszlenek egy vitrinben. Az utcáról lépünk a kövezett előcsarnokba, aminek a végén a sok kisablakos pénztár — ott fizetnek havonta a tagoknak és egyáltalán mindezt pénzosztás itt bonyolódik —, fonott kerti bútorral rendezték be, nagyon ízlésesen. Az ajtónál jókora rész nincs lekövezve, kertet képeztek ki, leanderral, asparágusszal és tulipánnal, örömbelépni. És ezt a télikertet, mert ez tulajdonképpen azzá lett a rideg folyosó helyett, szintén olajkályha melegíti, illetve leginkább csak a fizetési napokon gyújtják meg, hogy ne kelljen a tagoknak hidegben várakozniuk, sőt állva várakozni, azért a kereti bútor. Apróság? Lehet, de azt hiszem, nem az. Igényesség, igényességre nevelés,és egyik jele annak a körültekintő gondoskodásnak, amivel itt évek óta körülveszik a szövetkezeti tagokat. És örül az ember, hogy már ilyen is van, ilyen okosan élni tanító jólét. És szín Még egyszer a KPNDSZ kulturális napokról Díjkiosztás, értékelés, tanulság Az október 10—21. között rendezett X. KPVDSZ kulturális napok megyei eseményeit értékelő bizottság döntése után a napokban díjkiosztó ünnepélyt tartottak Győrben, az SZMT székházában. A kulturális napok helyi rendezvényeinek előkészítéséért, a megyei rendezvényeken való részvételért a Kapuvár és Vidéke Áfész, a csornai Rábaközi Árász, a Győr- Sopron megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat szakszervezeti bizottsága, a KPVDSZ soproni járási bizottságának, a Győr-Sopron megyei Vendéglátó Vállalat, a Centrum Áruház, a FERROVILL Kereskedelmi Vállalat kultúrfelelősei egyéni munkájukért részesültek elismerésben: oklevelet és tárgyjutalmat kaptak. A díjakat Pázmándi Ferencné, a KPVDSZ megyei bizottságának kultúrfelelőse adta át. Vele és a KPVDSZ megyei bizottságának titkárával, Villám Ferenccel beszélgettem a KPVDSZ kulturális napok megyei rendezvényeiről, a tapasztaltakról. — Örvendetes, hogy a megye mindenfésze részt vett a nemes vetélkedőn, a megyei bizotságunkhoz tartozó vállalatok közül pedig jóval többen készítettek rendezvénytervezetet a kulturális napokra, mint tavaly — mondották. — Az áfészek, a vállalatok újszerű, különféle szórakozást kínáló műsorterveket készítettek. A kulturális napok rendezvénysorozata jóval változatosabb, színvonalasabb, gördülékenyebb volt, mint az előző években. Az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál ünnepélyes KISZ-eskütételt tartottak, a győri Hámán Kató Művelődési Otthonban megyei szavalóversenyt, kiállításokat, a KPVDSZ soproni járási bizottsága orgonahangversenyt rendezett. — Tapasztalatainkat a jövő évi megyei KPVDSZ kulturális napok előkészítésében hasznosítjuk majd — mondta befejezésül Villám Ferenc. — — Győr várossá nyilvánításának 700. évfordulója alkalmából jóval több győri rendezvényt szeretnénk beiktatni a KPVDSZ kulturális napok megyei műsornaptárába. — la — A vállalatok, üzemek vezetői ez idő tájt dolgozzák ki az öt évre vonatkozó tervüket, vagy legalábbis a következő egy-két év teendőit. Grichisch Károly, a Pamutnyomó-ipari Vállalat soproni gyárának igazgatója kérésemre elmondta a gyár építkezési terveit. Tizennyolcmilliós beruházás . Üzemünkben az egyik legfőbb gondot a hiányos szociális ellátottság okozza. Ennek megszüntetésére a jövő év második felében 700 személyes öltözőt és fürdőt kezdünk építeni. A 6—8 millió forintos létesítményt 1972- ben adjuk át a dolgozóknak. A Könnyűipari Tervező Iroda néhány hét múlva elkészíti a terveket. A gyárban két-három éve meghonosodott selyemgyártás továbfejlesztése a másik nagy tennivalónk. Tízmillió forintért selyemelőkészítő műhellyel bővítjük üzemünket. Ezzel évente mintegy 200 000 dollárt takarítunk meg, ugyanis az eddig osztrák cégtől vásárolt lánchengereket majd saját erőből állítjuk elő. Ha a Pamutnyomó-ipari Vállalat jóváhagyja ötéves tervünket, akkor a további fejlesztési programban az előkészítő üzemrész és a szövődő gépeinek automatizálása és a munkakörülmények javítása lesz még a feladatunk. A nők szociális, kulturális és általában a munkakörülmények jobbá tételére 15—18 millió forintot költünk. Huszonkét pont A BUDAPRINT soproni dolgozóinak kétharmad része nő. Ezerhatszáz asszony és lány áll nap mint nap a zajos gépeik mellé a páradús termékben. Nemkönnyű a dolguk. Gondoltak-e a nők helyzetének további javítására? — kérdeztem az igazgatótól. — Huszonkét megvalósítandó feladat állt össze a dolgozó nők javaslataiból. A legszükségesebb és teljesíthető kérések közé tartoznak: a munkahelyekre hűtőszekrényesést vásárolunk. A fűtést, szellőztetést, világítást korszerűsíteni kell, bővíteni szükséges a 36—40 személynek elegendő hellyel a gyári éttermet, és akkor egyszerre 1'10-an étkezhetnek. A legfontosabb terv: a legalacsonyabb munkabérnek fizetésemelése. Például a hüvelyválogatóik, takarítók, konyhai segédmunkások, feltűzők havi bére 1100—1200 forint, ezt az összeget két év alatt legalább 1300—1400 forintra akarjuk emelni. — Igény az üzemi orvosi szakrendelések bővítése, a legtöbben fogászati rendelést, kértek. A nagycsaládos anyák a terv szerint három—öt nap jutalomszabadságiban részesülhetnek. Ha az üzemiek akarják, akkor vacsorafőzés is lesz a gyári konyhán. Ezekkel a javaslatokkal párhuzamosan az ifjúsággal kapcsolatos feladatokról is készítettünk tervet. Két évvel előre tekintenek a BUDAPRINT soproni gyárában