Kisalföld, 1971. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-13 / 10. szám
6 Megszokhatják-e a kártevők a növényvédőszereket ? Hormonok — Gammasugárzás és rovarháború a termés védelmében Megszokhatják-e a kártevők a növényvédőszereket? Rezisztenssé válhatnak-e a vegyi anyagokkal szemben? Az ebből származható károk megakadályozására mit tesznek a jövőben a kutatók? — Ezekkel a kérdésekkel kereste fel dr. Jermy Tibort, a Növényvédelmi Kutatóintézet igazgatóját az év első napjaiban, az új kutatási program kezdetén Barta Éva, az MTI munkatársa. — A mezőgazdasági szakemberek körében ma is igen divatos téma, s időnként jó alibi a rezisztencia, amely ténylegesen is előfordulhat, de sokkal kisebb mértékben, mint emlegetik — mondotta az igazgató. — A növényvédőszerek alkalmazásának módja, időpontja befolyásolja hatékonyságukat, s a szakszerűtlen felhasználás következményeit gyakran összetévesztik a rezisztencia tüneteivel. A növényvédőszerek huzamosabb alkalmazása közben bizonyos fokú ellenállóképesség valóban kialakul a kártevőkben. Szelektálódnak a legszívósabb egyedek, és azok szaporodnak tovább. Az utódokban a rezisztencia is öröklődik. Nálunk erre legszembetűnőbb példa a burgonyabogár, amelyet az utóbbi időben már alig-alig pusztított a DDT. A jelzések szerint a takácsatkák és a levéltetvek is kezdenek hozzászokni mérgeikhez. Nálunk azonban ez a sajátos biológiai jelenség nem öltött, és jó ideig nem is ölthet veszélyes méreteket. Egyes szerek csökkenő hatása esetén azok variánsai, kombinációi még biztos védelmet nyújtanak. A trópusokon azonban, ahol több nemzedék váltja egymást, gyorsabban létrejönnek az ellenálló fajok, és a rezisztencia már-már katasztrofális méreteket ölt. Egyes vidékek gyapotföldjei már semmiféle ismert hatóanyaggal nem védhetők a kártevőktől, és az eddigi alkalmazott vegyszerek tízszeres dózisban is hatástalanok. A növényvédőszerek menyiségének csökkentésére és az esetleges rezisztencia kialakulása ellen szerte a világon a komplex növényvédelmet próbálják megvalósítani. Ennek fontos része a kemikáliák mellett a biológiai védekezés. A KGST-n belül munkamegosztásban folytatják a kutatásokat. A Szovjetunió foglalkozik az egyes rovarok élő, természetes kártevőinek elszaporításával. Ezek a paraziták valóságos rovarháborúban pusztítják a kártevőket. A növényvédelmi kutatásaink főszereplői a gammasugárzás és a különböző hormonok. A gammasugárzással nagyüzemi méretekben elszaporított rovarok kromoszómáit sértik meg. A szabadba bocsátott, besugárzott állatok termékenyítésre alkalmasak ugyan, de életképtelen utódokat hoznak létre, s keveredve az egészséges egyedekkel, a kártevők lassú kipusztulását eredményezik. A Növényvédelmi Kutatóintézet keszthelyi laboratóriumában preparálják azokat a hormonokat, amelyek a jövő szintetikusan is előállítható növényvédőszerei lehetnek. Előnyük, hogy csupán arra a rovarfajra hatnak, amelynek hormonját lemásolták, az összes többi élőlényre hatástalanok. (MTI) KISALFÖLD Újabb gyógyszerbotrány: Contergan után Menocil A nyugat-németországi alsdorfi törvényszék 283 tárgyalás után december 18-án meghozta döntését a hírhedt Contergan-ügyben. A tárgyalás két és fél éve alatt több mint 120 tanút és 60 szakértőt hallgattak meg. Több mint kétezer tárgyi bizonyítékot tártak a bíróság elé, a vádirat 972 oldalt tett ki, a tanúkihallgatások rögzítésére felhasznált magnetofonszalagok hossza több mint 400 kilométer. Mint ismeretes, 1957 és 1961 között a nyugatnémet Chemie Grünenthal cég forgalomba hozta a Contergan- Thalidomide nevű idegcsillapítót, amely a széles körű reklámozás eredményeként rövid időn belül több mint húsz országban elterjedt. Csak később derült ki, hogy a Contergannak olyan káros mellékhatása van, amely sok ezer anya és gyermek életét tette szerencsétlenné. A per most hivatalos döntés nélkül ért véget. A főügyész elfogadta a védelem indítványát, hogy vessenek vé°et a további tanúkihallgatásoknak és függesszék fel a pert. A főügyész szerint a tárgyalás elérte célját, hisz felhívta a közvélemény ügyelmét a készítmény ártalmasságára és a gyógyszer gyártásával és ellenőrzésével kapcsolatos mulasztásokra. Még el sem ültek a Contergan-botrány hullámai, s máris újabb gyógyszer forgalomba hozásának súlyos következményei foglalkoztatják a nyugati közvéleményt. A Menocil nevű, étvágytalanságot kiváltó készítmény ügyében folytatott vizsgálat alapján a darmstadti ügyészség elejtette a vádat, pedig az előzetes vádirat „gondatlanságból okozott emberölés, illetve egészség megkárosítása”, valamint a „gyógyszerek forgalomba hozására vonatkozó törvények megszegése” esetét állapította meg a schaffhauseni (Svájc) Cilag gyógyszergyár és annak alsbachi leányvállalata ellen. Bár jogi szempontból az ügy lezártnak tekinthető, a vizsgálati szervek döntése távolról sem nyugtatja meg a nyugatnémet közvéleményt. A Der Spiegel című hamburg folyóirat ennek alapján határozta el, hogy önálló vizsgálatot folytat az ügy tisztázására. Mint kiderült, az igazságügyi szervek döntését nem annyira a tudósok véleménye, mint a készítményt gyártó cég állításai befolyásolták. Eredetileg a McNeil Laboratories nevű amerikai vállalat hozta forgalomba az Aminorex nevű gyógyszert. Minthogy azonban az amerikai piacot abban az időben a szó szoros értelmében elárasztották a fogyást ígérő készítmények, a McNeil a gyógyszer receptjét átengedte a svájci Cilag-Chemie cégnek, amely laboratóriumában előállította azt, majd átadta az Ausztriában és Nyugat- Németországban működő leányvállalatainak is. Az Aminorexet az Egyesült Államokban 2500 személyen próbálták ki, európai változatát azonban csak 150 páciens megfigyelésére korlátozták. Amikor a gyógyszert az NSZK-ban Menocil néven bejegyezték, ott eltekintettek a törvényes előírások betartásától, mert a svájci központ igazolta a gyógyszer kipróbálását. Elsőként svájci szívgyógyászok adták le a vészjelet, megállapítván, hogy a Menocil magas vérnyomást okoz és szívműködési zavarokat idéz elő. Az elemzések során kitűnt, hogy száz Menocilfogyasztó közül 91-nél kimutathatók e működési zavarok, s nemegyszer igen súlyos kimenetelűek. A készítmény ártalmas hatását Ausztriában is észlelték, és 1968 szeptemberében betiltották a használatát. Alig egy hónapra rá Svájc is követte az osztrák példát. A nyugatnémet cég vezetői mindent elkövettek, hogy a gyógyszer betiltását megakadályozzák. Szakvélemények alapján azonban végül is az NSZK-ban úgy döntöttek, hogy kivonják a forgalomból a Menocilt. Szakemberek véleménye szerint azonban a Menocil fogyasztása az NSZK-ban jó néhány tucat halálos kimenetelű és több mint 1100 súlyos megbetegedéshez vezetett. A Der Spiegel további adatokat gyűjt annak bizonyítására, hogy valójában hány ember egészségét rendítette meg a Menocil fogyasztása. (SWn) Visszafelé folynak majd a folyók Helikopter a mocsár fölött — Merész terv a megvalósulás küszöbén Fizetnek a vizierőmüvek AZ ALACSONY FÁK lassan elfogytak s a terepjárót hatalmas szál vörösfenyők vették körül, mintha mélyen a földbe vert vasoszlopok között jártunk volna. — Azt hiszem, túljutottunk a mocsaras részen. Innen már csak egy kőhajításnyira van a magassági pont — fordult felénk Szergej Vorobjev, a főfúrómester, ám be sem tudta fejezni a mondatot, amikor megnyílt a föld a lánctalpak alatt, s a terepjáró a fúróberendezéssel együtt , visszatarthatatlanul süllyedni kezdett az ingoványos talajon. Végül is este lett, mire a fúróbrigád elérte a 371-es magassági pontot. Mindenki holtfáradt volt. S mégis, a reflektorok fényénél szó nélkülhozzáláttak a szereléshez. M nem csoda: ez volt az utolsó fúrás a terv szerint, amelyet hihetetlen nehézségek árán,nyolc hosszú év munkájával hajtottak végre a tajga sűrűjében. ISMERETES, hogy a Föld víztartalékai évről évre jelentős mértékben csökkennek. A Szovjetunió európai és déli területei, ahol a lakosság 80 százaléka él, az összes folyók 14 százalékának vizét gyűjtik csak össze, s ezért már most is vízszűkében vannak. A következő évtizedben a nagyarányú talajjavítási program végrehajtásával a helyzet csak rosszabbodik: az Aral-tó és a Kaszpi-tenger szintje csökkenni fog. Azért, hogy mindez ne következhessen be, szovjet, turisok már a harmincas években felvetették az északi és a szíkörei folyók ..megfordításának*’ ----' külföldi újságok annak idején képtelennek minősítették a tervet. 1961 márciusára azonban a „Hidroprojekt” tervező- és kutatóintézet kidolgozta azt a tervét, amelynek végrehajtása után a Pecsora és Vicsegda folyók vizének egy része az Azovi- és a Kaszpitengerbe ömlik. A terv jóváhagyását követően Viktor Csisztyakov kutatómérnök vezetésével expedíció indult a Pecsora—Káma medencéjébe, hogy kijelölje a megépítendő csatornák helyét. A BRIGÁD, amelyről a bevezetőben szóltunk, majd’ minden fontos objektumnál dolgozott. Ők végezték a jaksai gát próbafúrásait. A Jaksa falu közelében épülő gát irányítja majd a Pecsora vizét a Pecsora—Kálvin-csatornán át a Káma folyóba. Kijelölték a Pecsora—Vicsegdacsatorna vonalát, amely még egy helyen összeköti majd a két folyót. Kijelölték a Vicsegda—Káma-csatornát is, amelyen át évi nyolcmilliárd köbméter víz folyik az északi folyóból a Kámába. Megnéztük a térképen: az első és az utolsó zászlócska között több mint ezer kilométer a távolság! S minden kilométerért újabb csatát kellett vívniuk a természettel. A brigádtagok átlagéletkora 23 év, az egész expedícióé 26, a munkások többsége tartalékos, katona. Borisz Satyilov őrvezető egy csendes kisvárosban szolgált a Fekete-tenger partján. Jó munkát, szépen berendezett lakást kínáltak neki, de Borisz unta a meleg éghajlatot. Északra kívánkozott. Most a brigád egyik legjobb műszakmestere. Megtalálta a helyét, beilleszkedett a közösségbe a többi katona is. Alekszej Oszov őrvezető (a legjobb sofőr az egész expedícióban), Anatolij Sutnyakov, a volt határőr, Vaszilij Romanov rakétás, Anatolii Matvejev és Nyikolaj Prohorov harckocsizok. Egyszer a brigád azt a feladatot kapta, hogy derítsék fel a Milvinszki-mocsarakat. A terv szerint ebben a térségben nem folyna munka, a Pecsora—Vicsegda-csatorna megkerülte volna a mocsarat. Az expedíció vezetője azonban elmondta a brigád tagjainak: ha sikerül bebizonyítani, hogy a csatornát át lehet, vezetni ezen a területen, ez nagy pénzmegtakarítást tenne lehetővé. ELINDULT TEHÁT a brigád felderíteni amocsarat. Rögtön az első napon úgy elsüllyedt két traktor, hogy tízméteres kutatórudakkal sem érték el őket. Elhatározták, hogy helikopterrel derítik fel a terepet. Előbb fát szállítottak a mocsárhoz, három réteg gömbfából tízszer tíz méteres „repülőteret” építettek s ezután szállították át a berendezéseket. Négy hónapot töltöttek a mocsaraknál, mostoha körülmények között. Még az ivóvizet is helikopteren kellett ideszállítani. Annál nagyobb örömet szerzett , az eredmény bebizonyosodódott, hogy át lehet vezetni a csatornát a mocsáron. Az expedíció főhadiszállásán feszült a légkör. A kutatók a csatornarendszer utolsó létesítményének, a Kárvin melletti vízi csomópontnak a felderítését szeretnék mihamarabb befejezni. A hetvenes évek végére már az északi víznek el kell jutnia a Kaszpi- és az Azovi-tengerbe. Mérnökök, geológusok és közgazdászok az utolsó számításokat végzik az új csatornák mentén épülő vízi erőművek építéséhez. A vízi erőművek villamosenergia-termelésével négy éven belül megtérülnek a csatornarendszer építésének költségei... VIKTOR CSISZTYAKOV, az expedíció vezetője már idestova harminc éve dolgozik hasonló építkezések előkészítésén. , Műszereivel ott volt Gorovnál, Kijevnél, a Kámánál, a Jenyiszejnél, az Irtis—Karaganda-csatorna építésénél. — A Pecsorához képest mindegyik könnyebb volt — mondja Csisztyakov —, nehezen, nagyon nehezen engedelmeskedik nekünk ez a folyó, de végül is engedelmeskednie kell. S tulajdonképpen már sikerült is megtörnünk ellenállását. Ez a mi ajándékunk az SZZDP közelgő XXIV. kongresszusának. P. Sztugyenyikin Függőhíd Dániában 1970 őszén adták át a forgalomnak Dániában a képünkön látható modern hidat... amely a .jylland félszigetet a Fyn szigettel köti össze. A légifelvételen jól látható az elegáns vonalú, osztott pályás, hatsávos függőhíd, amely feszített beton elemekből készült. (A háttérben a régi híd látszik.) A függőhíd egyébként egyike a legrégibb híd fajtáknak. A képen látható híd kábelhíd: vastag kábelek hordják a hídszerkezetet. (MTI Külföldi Képszolgálat) 1971. január 13., szerda Influenza gyógyítása permetezéssel Az influenza (grippe) nagyon veszélyes betegség. Az egész világon kutatnak hatásos oltóanyag után, amelylyel védekezni lehetne ellene. Amerikai orvosok nem a vérbe adták be a vakcinát, hanem bepermetezték az orrba, garatba. Ötszáz önként jelentkező betegen végeztek kísérleteket, amelynek eredményeként kimondhatták az eredményt: a permetezéssel, inhalálással alkalmazott szérum sokkal hatásosabb, mint a vérbe adott injekció. A kezelés teljesen fájdalommentes. Húsz páciens közül tíz permetezett szérumot kapott. Gyors gyógyulásuk bizonyította, hogy az így bejuttatott ellenanyag leküzdötte a vírusokat. Az injekcióval kezelt másik tíz beteg közül csak kettő gyógyult meg hasonló gyorsasággal. Az új módszer kezdeményezője azt állítja, hogy mivel az influenza nem a vér, hanem a légzőszervek megbetegedése, a vírus először ezeket a szerveket támadja meg. A permetezés és inhalálás ott segíti elsősorban az ellenanyagok hatását, ahol a fertőzés keletkezett. A betegek bizonyára jobban fognak örülni a permetező kezelésnek, mint az injekció szúrásának. Kilencvenéves a szegedi Kossuth-kaktusz A szegedi József Attila Tudományegyetem botanikus kertjének legnagyobb becsben tartott növénye, a Kossuth-kaktusz. Most kétszeresen jubilál: 90 évvel ezelőtt ültette el Kossuth Lajos száműzetése idején torinói kertjében, és 40 évvel ezelőtt került a szegedi füvészkertbe. A cerdus peruvianus nevű oszlopkaktusz eredeti példányát Helfy Ignác politikus — aki a szabadságharc alatt Kossuth irodájában dolgozott — az 1880-as években vitte Erdélybe Kossuth barátjának, Rosenberger Bernátnak. A Rosenberger család később a kolozsvári botanikus kertnek ajándékozta, és onnan került Szegedre az egyik sarja, amely az idők során számtalan viszontagságon ment keresztül. 1940-ben 4 méternél is magasabb és 15 centiméter vastag volt, s csak úgy fért el az üvegházban, hogy kupolával magasították. 1944-ben, amikor a front Szegedhez érkezett, ágyúdörgés közben szállították Újszegedről a kaktuszt Szegedre, az egyetem pincéjébe. Az úton az egyik oldalhajtás letört. A kerttel szomszédos ház lakója ezt észrevette, de már nem tudta a szállítók után vinni a csonkot, s így elültette. Ez volt a szerencse, mert a kaktuszóriás az egyetem betört ablakú pincéjében megfagyott, tönkrement, a letört maradvány viszont megmaradt. Visszaadták a füvészkertnek, s ott ma is őrzik. Az utódaiban 90 esztendőt megért kaktusz hajtásaiból az ország több intézményének küldtek, a többi között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemnek is. A nagyon ritkán, legfeljebb 20 —30 évenként nyíló kaktuszfajta Szegeden két ízben virágzott. Európa-csatorna Jól halad a Rajna—Majna—Duna, más néven Európa-csatorna építése: egyes szakaszai már megnyíltak a hajóforgalom számára, így a Duna gazdasági szerepe — mint víziúró és energiaforrás, de vízgazdasági tényezőként is tovább növekszik. A Duna menti államok tovább növelhetik az ipari központok építését a folyó partjain. A kereskedelem, export lehetőségei is nagymértékben megnőnek.