Kisalföld, 1971. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-23 / 45. szám

1911. február 23., kedd Könyvtára­vatás Szakma, sport, kultúra Szünetelt a tanítás szom­baton a győri 400. számú Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet­ben. Egész napos program­mal szakm­a­rakás tárau jó­­ na­­pot rendezett az intézet veze­tősége és KISZ-szervezete. A diákoknak lehetőség nyílt ar­ra, hogy nyilvánosság előtt számot adhassanak a tanórá­kon kívüli szakköri tevé­kenységükről. A rendezvény­­sorozaton részt vett Szabó Sándorné, a Munkaügyi Mi­nisztérium szakoktatási fő­osztályának főelőadója is. Az események sűrűn követ­ték egymást, és azt bizonyí­tották, hogy a tanulók a szak­mai ismeretek elsajátítása mellett a művészetek és a sport iránti készségüket to­vábbfejlesztették. A műsor SPORT­­ RENDEZVÉNYEKKEL kezdődött. A tornateremből a kispályás labdarúgókat bizta­tó szurkolók hartgorkánja még az előcsarnokban is jól hallatszott. Kilenc órakor a klubszobában Prisztóka Ti­bor, az intézet igazgatóhe­lyettese megnyitotta A SZAKKÖRI KIÁLLÍTÁST. A rádiós, a kovács-, a laka­tos- és a keramikus -szakkör tagjai bemutatták a foglal­kozásokon készített tárgyakat. Az ízlésesen berendezett szo­bában kovácsoltvas dísztár­gyak, falilámpák, virágtartók,­­gyertyatartók ötletes változa­tait láthattuk. A keramikus szakkör meglepően ügyes színko­mpozíciójú hamutartói nagy sikert arattak. A délelőtt fénypontja A SZABADPOLCOS KÖNYVTÁR átadása volt Nagy Gyula, az intézet igazgatója megnyitó beszédében elmondta, hogy a könyvtár elsősorban a szak­tárgyi munka eredményeseb­bé tevését szolgálja. Tuda­tos oktató-nevelő munkával akarják elérni, hogy a könyv, az olvasás a tanulók igényé­vé, szükségletévé váljék, hi­szen „önmagun­kat i­s job­ban megismerjük az irodalom segítségével”. A könyvtár ba­rátságos légkörű helyiség szé­kekkel, asztalokkal. A polco­kat virágok díszítik, a par­kettán szőnyeg. — Volt az intézetnek könyvtára az alagsorban — mondja Szabados Pálné ma­gyar szakos tanárnő, a könyv­táros. — Kicsi és­ zsúfolt volt és kiesett a forgalomból. A gyerekeket állandóan figyel­meztetni kellett, hogy hasz­nálják. Az új könyvtárhelyi­ség az előcsarnokból nyílik, központi helyen van, köny­­nyen megközelíthető. 5200 KÖTET között arányosan oszlik meg a szépirodalom és a szakiro­dalom. 1970-ben 12 000 forin­tot költöttünk könyvekre. A válogatásnál elsősorban a tan­menet útmutatását tartjuk szem előtt. Természetesen a „kötelező olvasmányokon” kívül szórakozató jellegű műveket, ifjúsági könyveket vásárolunk. — Hetente kétszer van­ köl­csönzés, ilyenkor rendkívül nagy a zsúfoltság. Kétszáz ál­landó olvasónk van, de alka­lomszerűen 400—500 diák köl­csönöz tőlünk. Tanácsot kér­nek, s ha valami nagyon tet­szett, azt megbeszéljük. Sőt, még arra is oda kell figyel­ni, hogy ne ugyanazt a könyvet olvassák el többször. Az egyik gyerek hatszor kér­te a Winnetout. Alig tud­tam meggyőzni, hogy mást is érdemes elolvasni. A neonvilágítású, tejüveg­gel lezárt könyvtárszoba megtelt diákokkal, a riporter­­szakkör tagjai pedig azonnal munkához láttak: hangszalag­ra rögzítették néhány érdek­lődőnek , a könyvtárral kap­csolatos véleményét Az ebédszünet előtt ült ösz­­sze A DIÁKPARLAMENT. Az osztályok és KISZ-alap­­szervezetek küldöttei vitás­­kérdéseket beszélte­k meg az intézet vezetőségével, és né­hány javaslatot tettek helyi jelentőségű és országos szin­tű szakmai kérdések megol­dására. Talán a legnagyobb tet­szést keltő javaslat a dohány­zási tilalom feloldása iránti kérés volt. Sokan érveltek a diákok igaza mellett. A taná­rok megígérték, hogy megvi­tatják ezt a kérdést, és a dön­tésről értesítik a tanulókat. Délután a tanulók egy ré­sze jutalomelőadásra ment a Kisfaludy Színházba. Nagy sikere volt A MŰVÉSZETI CSOPORTOK bemutatójának. Az intézet ebédlőjében új műsorral lé­pett fel az intézet irodalmi színpada, hangulatos volt a tánccsoport összeállítása. A gazdag program éjfélig tartó diákbállal zárult. (Maróti) A lakosság kiuänsägära Megyénk legdinamikusab­ban fejlődő szövetkezete, a Győri Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet vasárnap délelőtt a MÉSZÖV győri székházában tartotta küldöttgyűlését. Az áfész 568 tagját 102 küldött képvisel­te, a számadáson megjelen­tek városi és járási tanácsi vezetők is. Herlicska Istvánnak, az igazgatóság elnökének részle­tes beszámolójában hasznos tevékenységet bizonyító számadatok hangzottak el. Csak néhányat ezek közül: A harmadik ötéves terv utolsó évéig, tavalyig az öt évvel ezelőttihez 300 száza­lékkal növekedett az áfész összes teljesítményének érté­ke, forintban 83,5 millióról 248,7 millióra. A tervidőszak­ban a szövetkezetek saját vagyona nem egészen a két­szeresére nőtt, nyereségük 1965-ben 3,7 millió, a múlt évben 8,2 millió forint volt. Az eredményeket a tagság példás összefogása, lelkiis­meretes munkája és a jó szer­vezettség révén érték el a szövetkezetiek. A tagok anya­gilag is hozzájárultak a szö­vetkezeti vagyon gyarapítá­sához. Mintegy 770 000 forint az áfész részjegyalapja, az egy tagra jutó részjegyalap 168 forint. Példás új kezdeményezés a hitelnyújtás: napjainkig az áfész dolgozói hatmillió fo­rint értékű célrészjegyet je­gyeztek a szövetkezet fejlesz­tésére. Az így jegyzett forin­tok szolgálnak a kereskedel­mi hálózat boltjainak csino­sítására, korszerűsítésére, új üzletek építésére, és a jó áru­ellátást teszik lehetővé. A bizalom és a támogatás kölcsönös a szövetkezet és a tagság között, öt év alatt 1 300 000 forintot kaptak visz­­sza a tagok visszatérítés vagy jutalom formájában, a dol­gozók átlagbére pedig 32,4 százalékkal növekedett. A beszámoló nem kerülte el a vásárlókat ért kár emlí­tését sem. Az emlékezetes szalámiromlás esete és követ­kezménye is szóba jött a kül­döttgyűlésen. A negyedik ötéves terv leg­fontosabb célkitűzései között említette Herlicska István a kereslet és kínálat helyi össz­hangjának megteremtését, jó minőségű, olcsó cikkek for­galomba hozását, az új lakó­telepek lakóinak élelmiszer-, zöldség, és gyümölcsellátását. Az idén iparcikk-áruház épül Győrött, a Bartók Béla úton, ábc-áruházat kap még ebben az évben az Adyváros. Tovább bővíti az áfész a félkész és a konyhakész ter­mékek választékát, valamint az eddiginél több helyen, fő­ként falun, de a megyeszék­helyen is a meleg étel árusí­tását. A lakosság érdekét kép­viseli a szövetkezet a házhoz szállítás és az áru előre ren­delésének kiterjesztésével. A verseny kialakulásával bizonyára javul majd a ke­nyér minősége Szabadhegyen és Dél-Nádorvárosban, vala­mint Rábapatonán és Ikrény­­ben. Győrött és Rábapato­nán ugyanis sütőüzemet léte­sít az áfész a negyedik öt­éves terv időszakában. A ter­vek szerint vásárcsarnokot is létesít Győrött a szövetkezet. Az igazgatóság elnökének beszámolója után 13 küldött szólt hozzá az elhangzottak­hoz, okos javaslatokkal, ké­résekkel. A hozzászólók kö­zött volt Bertalan István, a Győri Járási Tanács vb-el­­nökhelyettese, valamint Per­nesz Gyula, a Megyei Könyv­tár igazgatója is. Mindket­ten elismeréssel beszéltek azokról a célokról, amelyek a jövőben még jobban se­gítik Győr és környéke lakos­ságának kedvező kereskedel­mi ellátását. D. T. KISALFÖLD Tengelysor (­. l. fen.) Legtöbbet a hegykői tsz fizetett A soproni járás számadása Csaknem 300 új tag Valamennyi közös gazda­ságban a közgyűlések előtt pártvezetőségi ülésen és párt­taggyűlésen megbeszélték a gazdasági év eredményeit, gondjait, kiegészítették a be­számolót, állást foglaltak elvi kérdésekben. A­­közgyűlések nyílt, őszinte hangúak voltak. Például olyan szövetkezetek­nél, mint Iván és Fertőszent­­miklós, ahol az eredmények gyengébbek lettek a járási szintnél, a vezetőség beszá­molója józan, önkritikus volt, nem kerülhetett sor rend­bontásra, hangulatszításra. Az eddigieknél lényegesen szín­vonalasabbak voltak az ellen­őrző bizottságok beszámolói, ami részben a bizottságok tagjainak érdeme, de sok se­gítséget kaptak a tsz-szövet­­ségtől is. Befejezte a tavalyi év ér­tékelését a soproni járás 17 termelőszövetkezete és 3 kö­zös vállalkozása. Tartalmas és nehéz esztendő volt a ta­valyi, növénytermesztésből a vártnál kevesebb bevételre tettek szert, de állattenyész­tésből, melléküzemi tevé­kenységből sikerült pótolni a veszteség okozta kárt. Ösz­­szességében a jövedelem több nem hallgató közgyűlése­ket tartottak a járásban, szót kértek a tagok, hozzászólá­saik nagy része a közös gaz­daság munkájával, gondjai­val foglalkozott. Például a gépesítéssel, alkatrészellátás­sal, munkaszervezéssel, bér­arányokkal. A zárszámadó és tervtárgyaló közgyűléseken összesen 291 jelentkezőt vet­tek fel tsz-tagnak, nagy ré­szük fiatal szakember. A járás szövetkezetei 75 176 holdat számlálnak, eb­ből a szántó 53 390 hold. A ta­valyi év növénytermesztési eredménye a kedvezőtlen idő­járás ellenére jobb volt, mint 69-ben, de a tervezett szintet nem érte el. Legtöbb kárral búzából számoltak a szövet­kezetek, hozzávetőlegesen lett, mint 1969 végén, és több lett a 70. évi tervezettnél. Lényeges eredményként könyvelhető el, hogy az egye­sült termelőszövetkezetek megvalósították elképzelései­ket, hogy befejeződtek ta­valy olyan kiemelt építkezé­sek, mint a lövői sertéskom­binát, a hegykői zöldségkom­binát, a répcevisi téglagyár, hatmillió forintot. Ellensú­lyozta ezt a kárt a szőlő- és a zöldségtermés, de csak né­hány gazdaság jövedelmén se­gített. Viszont kedvező volt szálas és lédús takarmányok termése, ami az állattenyész­tés szempontjából nagyon je­lentős. Gyarapodott a tehénlét­szám a szövetkezetekben 377- tel, viszont a tejtermelés na­gyon kevéssel lett több az előző évinél. A 100 hold szán­tóra jutó húsértékesítés a já­rásban 117,4 mázsa (1969-ben 115,9 mázsa volt). Az álla­mi felvásárlás mellett éltek a szövetkezetek a több csa­tornás értékesítési rendszer lehetőségével, különösen a zöldség-, bor- és a gyümölcs­­eladásnál. Nagyobb biztonság A szövetkezetek közös va­gyona jelenleg 760 millió 509 ezer forint, ez 111 millió 430 ezer forinttal több az 1969. évinél. A tehermentes tiszta vagyon 108 millió 72 ezer fo­rinttal gyarapodott. Néhány termelőszövetke­zetben az alap munkabér emelkedése növelte a költ­ségszintet, s olyan körül­ményt okozott, hogy év vé­gén kisebb mérvű lett a ki­egészítő részesedés. Lényeges feladatként tekintették a szö­vetkezetek a részesedési és a fejlesztési alap helyes ará­nyának kialakítását. A része­sedési alap 72 százalék, a fel­halmozási alap pedig 28 szá­zalék a járásban. A felhal­mozáson kívül a gazdaságok biztonsági célokra (termény­ben és pénzben) 12 millió fo­rinttal többet tartalékoltak, mint 1969-1­0". Mi tette lehetővé, hogy na­gyobbak az alapok? Az, hogy a bruttó jövedelem az 1969. évinél 41 678 000 forinttal több. A zárszámadási adatok szerint az egy dolgozó tagra jutó részesedés 20 390 forint, 1969-ben 18168 forint volt, így átlagosan a tízórás mun­kanapra több mint 91 forint jut. A legnagyobb jövedel­met a hegykői közös gazda­ság érte el, a legkevesebbet a csapodi tsz fizetett. A közös vállalkozások kö­zül tavaly a nagycenki ba­romfikombinát és a fertő­­szentmiklósi takarmányszárí­tó üzem tevékenykedett. A baromfikombinát 900 000 fo­rint nyereséget osztott ki a társulásban részt vevő gaz­daságoknak, a fertőszentmik­­lósi üzem nem zárt veszte­séggel, de nyereséggel sem, az év második felében dolgo­zott csak, inkább próbaüze­melés jelleggel. G. Szabó Körflancoház Tető alá került az ország első körlakóháza Vasvárosd­. A Kemenes­­hát dombsorának oldalába épült, szép fekvésű nagyközség 17. szá­zadi tűztornya helyén áll a 4 szintes épületkülönlegesség. Minden oldalról jól láható terepen építették fel a 18 méter átmérőjű körházat. Nyolc lakás, továbbá korszerű köztisztasági fürdő, tűzoltó­­szerház, az önkéntes tűzoltók klubja, gyermekorvosi rendelő és zöldkeresztes tanácsadó kapott helyet falai között. Négymillió fo­rintos költséggel a Vas megyei Tanácsi Építőipari Vállalat építi. ­ Nem szakszervezeti belü­gy a szocialista munkaverseny Több mint tízezer szerve­zett dolgozó képviseletében tanácskozott tegnap a Helyi­ipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete me­gyei küldöttértekezlete. A ta­nácskozáson a HVDSZ orszá­gos elnökségének képvisele­tében megjelent és felszólalt Pavló Györgyné. A tanácsko­zás elnöki tisztét Horváth Antal töltötte be. A HVDSZ megyebizottsá­gának írásos jelentése, vala­mint Baranyi Tibor szóbeli kiegészítője arról adott szá­mot, hogy a zömében tanácsi vállalatoknál, kisipari szövet­kezetekben is sokat javultak a munkakö­rülmények, nőtt a termelés hatékonysága, s a mozgal­mi élet fellendült az utóbbi négy esztendőben. A beszámolási időszakban jó munkakapcsolat alakult ki a Győr-Sopron megyei Tanács V. B. illetékes osztályai és a HVDSZ megyebizottsága kö­zött a lakossági szolgáltatások bővítése céljából. — E tevékenység javult — állapította meg a küldöttérte­kezlet —, de korántsem ki­elégítő. Erre utal az is, hogy a Győr-Sopron megyében mű­ködő 51 kisipari szövetkezet évi össztermelésének értéké­ből csupán 12 százalék a la­kosságnak végzett közvetlen szolgáltatás. A tanácskozás állást foglalt abban, hogy még inkább törekedni kell a helyi iparban dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javítására, a munkaidő csökkentésére. De — mint erre Pavló Györgyné felszólalása is fi­gyelmeztetett — a munkaidő rövidítését körültekintő szer­vezési intézkedésekkel kell megalapozni. Mert a helyi­ipari vállalatok többségénél is bevezették a rövidített munkaidőt, ám a múlt évben 25 százalékkal több volt a túlóra, mint 1969-ben. Ez — hangsúlyozta Pavlóné elv­társnő — káros a rendszeres túlórázókra, fizikai, szellemi erejüket kimeríti, az adott vállalatok béralapját, nyere­ségét terheli, azaz megrövi­díti a vállalati közösséget. A küldöttértekezleten sok szó esett az üzemi demokrá­ciáról: az utóbb időben so­kat fejlődött, különösen a II. sz. Víz- és Csatornaműnél, a Patyolat Vállalatnál, a Hőszolgáltató Vállalatnál. Ezeken a helye­ken a vezetők a dolgozókat érintő, minden lényeges kér­dést előzetesen megtanács­koznak a törzsgárdatagság­­gal. Ez azonban nem eléggé általános, sok helyütt a dol­gozók tájékoztatását elhanya­golják, az üzemi demokráciát formálisan értelmezik s gya­korolják. Emiatt is nagy a munkaerő-vándorlás. A Fi­nommechanikai­ és Gépipari Vállalatnál például a létszám az utóbbi két évben csaknem teljes egészében kicserélő­dött. A vitában fontosságának méltó helyet kapott a szocia­lista brigádmozgalom elemzé­se. A beszámoló és a felszó­lalások számos példával meg­győzően bizonyították, hogy ahol a vezetők törődnek a brigádmozgalom szocialista tartalommal való megtöl­tésével, ott a vezetés érté­kes támaszává lettek. Tanulság: nem szakszervezeti belügy a szocialista munka­verseny szervezése, irányítá­sa. Ez mindenekelőtt a válla­latok vezetőinek kötelessége s a közösség érdeke. Zavaró körülmény, hogy a kisipari szövetkezetekben mű­ködő szakszervezeti tevékeny­séget kettősség korlátozza. Néhol a szakszervezeti jogok érvényesülését gátolja az a vélemény, amely szerint a ksz-ekre az alapszabály vo­natkozik, a közgyűlés jogo­sult döntésre. A kisipari szö­vetkezetekben sok alkalma­zott dolgozik, s rájuk nem a szövetkezeti alapszabály, ha­nem a Munkatörvénykönyv vonatkozik. Ez a kettősség azonban sok félreértésre, zök­kenőre ad okot, tehát idősze­rű, hogy e problémát az ille­tékes felsőbb szervek hatá­rozatban rendezzék. A küldöttértekezlet a helyi iparban foglalkozta­tott ipari tanulókkal való megkülönböztetett foglal­kozásra is ráirányította a figyelmet. Alapos, sokoldalú vita után a küldöttek megválasztották küldötteiket, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa, vala­mint a HVDSZ kongresszusá­ra, s megújították a HVDSZ Győr-Sopron megyei bizott­ságát. Titkárnak ismét Bara­­nyi Tibort választották.

Next