Kisalföld, 1971. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-23 / 45. szám
1911. február 23., kedd Könyvtáravatás Szakma, sport, kultúra Szünetelt a tanítás szombaton a győri 400. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Egész napos programmal szakmarakás tárau jó napot rendezett az intézet vezetősége és KISZ-szervezete. A diákoknak lehetőség nyílt arra, hogy nyilvánosság előtt számot adhassanak a tanórákon kívüli szakköri tevékenységükről. A rendezvénysorozaton részt vett Szabó Sándorné, a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának főelőadója is. Az események sűrűn követték egymást, és azt bizonyították, hogy a tanulók a szakmai ismeretek elsajátítása mellett a művészetek és a sport iránti készségüket továbbfejlesztették. A műsor SPORT RENDEZVÉNYEKKEL kezdődött. A tornateremből a kispályás labdarúgókat biztató szurkolók hartgorkánja még az előcsarnokban is jól hallatszott. Kilenc órakor a klubszobában Prisztóka Tibor, az intézet igazgatóhelyettese megnyitotta A SZAKKÖRI KIÁLLÍTÁST. A rádiós, a kovács-, a lakatos- és a keramikus -szakkör tagjai bemutatták a foglalkozásokon készített tárgyakat. Az ízlésesen berendezett szobában kovácsoltvas dísztárgyak, falilámpák, virágtartók,gyertyatartók ötletes változatait láthattuk. A keramikus szakkör meglepően ügyes színkompozíciójú hamutartói nagy sikert arattak. A délelőtt fénypontja A SZABADPOLCOS KÖNYVTÁR átadása volt Nagy Gyula, az intézet igazgatója megnyitó beszédében elmondta, hogy a könyvtár elsősorban a szaktárgyi munka eredményesebbé tevését szolgálja. Tudatos oktató-nevelő munkával akarják elérni, hogy a könyv, az olvasás a tanulók igényévé, szükségletévé váljék, hiszen „önmagunkat is jobban megismerjük az irodalom segítségével”. A könyvtár barátságos légkörű helyiség székekkel, asztalokkal. A polcokat virágok díszítik, a parkettán szőnyeg. — Volt az intézetnek könyvtára az alagsorban — mondja Szabados Pálné magyar szakos tanárnő, a könyvtáros. — Kicsi és zsúfolt volt és kiesett a forgalomból. A gyerekeket állandóan figyelmeztetni kellett, hogy használják. Az új könyvtárhelyiség az előcsarnokból nyílik, központi helyen van, könynyen megközelíthető. 5200 KÖTET között arányosan oszlik meg a szépirodalom és a szakirodalom. 1970-ben 12 000 forintot költöttünk könyvekre. A válogatásnál elsősorban a tanmenet útmutatását tartjuk szem előtt. Természetesen a „kötelező olvasmányokon” kívül szórakozató jellegű műveket, ifjúsági könyveket vásárolunk. — Hetente kétszer van kölcsönzés, ilyenkor rendkívül nagy a zsúfoltság. Kétszáz állandó olvasónk van, de alkalomszerűen 400—500 diák kölcsönöz tőlünk. Tanácsot kérnek, s ha valami nagyon tetszett, azt megbeszéljük. Sőt, még arra is oda kell figyelni, hogy ne ugyanazt a könyvet olvassák el többször. Az egyik gyerek hatszor kérte a Winnetout. Alig tudtam meggyőzni, hogy mást is érdemes elolvasni. A neonvilágítású, tejüveggel lezárt könyvtárszoba megtelt diákokkal, a riporterszakkör tagjai pedig azonnal munkához láttak: hangszalagra rögzítették néhány érdeklődőnek , a könyvtárral kapcsolatos véleményét Az ebédszünet előtt ült öszsze A DIÁKPARLAMENT. Az osztályok és KISZ-alapszervezetek küldöttei vitáskérdéseket beszéltek meg az intézet vezetőségével, és néhány javaslatot tettek helyi jelentőségű és országos szintű szakmai kérdések megoldására. Talán a legnagyobb tetszést keltő javaslat a dohányzási tilalom feloldása iránti kérés volt. Sokan érveltek a diákok igaza mellett. A tanárok megígérték, hogy megvitatják ezt a kérdést, és a döntésről értesítik a tanulókat. Délután a tanulók egy része jutalomelőadásra ment a Kisfaludy Színházba. Nagy sikere volt A MŰVÉSZETI CSOPORTOK bemutatójának. Az intézet ebédlőjében új műsorral lépett fel az intézet irodalmi színpada, hangulatos volt a tánccsoport összeállítása. A gazdag program éjfélig tartó diákbállal zárult. (Maróti) A lakosság kiuänsägära Megyénk legdinamikusabban fejlődő szövetkezete, a Győri Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet vasárnap délelőtt a MÉSZÖV győri székházában tartotta küldöttgyűlését. Az áfész 568 tagját 102 küldött képviselte, a számadáson megjelentek városi és járási tanácsi vezetők is. Herlicska Istvánnak, az igazgatóság elnökének részletes beszámolójában hasznos tevékenységet bizonyító számadatok hangzottak el. Csak néhányat ezek közül: A harmadik ötéves terv utolsó évéig, tavalyig az öt évvel ezelőttihez 300 százalékkal növekedett az áfész összes teljesítményének értéke, forintban 83,5 millióról 248,7 millióra. A tervidőszakban a szövetkezetek saját vagyona nem egészen a kétszeresére nőtt, nyereségük 1965-ben 3,7 millió, a múlt évben 8,2 millió forint volt. Az eredményeket a tagság példás összefogása, lelkiismeretes munkája és a jó szervezettség révén érték el a szövetkezetiek. A tagok anyagilag is hozzájárultak a szövetkezeti vagyon gyarapításához. Mintegy 770 000 forint az áfész részjegyalapja, az egy tagra jutó részjegyalap 168 forint. Példás új kezdeményezés a hitelnyújtás: napjainkig az áfész dolgozói hatmillió forint értékű célrészjegyet jegyeztek a szövetkezet fejlesztésére. Az így jegyzett forintok szolgálnak a kereskedelmi hálózat boltjainak csinosítására, korszerűsítésére, új üzletek építésére, és a jó áruellátást teszik lehetővé. A bizalom és a támogatás kölcsönös a szövetkezet és a tagság között, öt év alatt 1 300 000 forintot kaptak viszsza a tagok visszatérítés vagy jutalom formájában, a dolgozók átlagbére pedig 32,4 százalékkal növekedett. A beszámoló nem kerülte el a vásárlókat ért kár említését sem. Az emlékezetes szalámiromlás esete és következménye is szóba jött a küldöttgyűlésen. A negyedik ötéves terv legfontosabb célkitűzései között említette Herlicska István a kereslet és kínálat helyi összhangjának megteremtését, jó minőségű, olcsó cikkek forgalomba hozását, az új lakótelepek lakóinak élelmiszer-, zöldség, és gyümölcsellátását. Az idén iparcikk-áruház épül Győrött, a Bartók Béla úton, ábc-áruházat kap még ebben az évben az Adyváros. Tovább bővíti az áfész a félkész és a konyhakész termékek választékát, valamint az eddiginél több helyen, főként falun, de a megyeszékhelyen is a meleg étel árusítását. A lakosság érdekét képviseli a szövetkezet a házhoz szállítás és az áru előre rendelésének kiterjesztésével. A verseny kialakulásával bizonyára javul majd a kenyér minősége Szabadhegyen és Dél-Nádorvárosban, valamint Rábapatonán és Ikrényben. Győrött és Rábapatonán ugyanis sütőüzemet létesít az áfész a negyedik ötéves terv időszakában. A tervek szerint vásárcsarnokot is létesít Győrött a szövetkezet. Az igazgatóság elnökének beszámolója után 13 küldött szólt hozzá az elhangzottakhoz, okos javaslatokkal, kérésekkel. A hozzászólók között volt Bertalan István, a Győri Járási Tanács vb-elnökhelyettese, valamint Pernesz Gyula, a Megyei Könyvtár igazgatója is. Mindketten elismeréssel beszéltek azokról a célokról, amelyek a jövőben még jobban segítik Győr és környéke lakosságának kedvező kereskedelmi ellátását. D. T. KISALFÖLD Tengelysor (. l. fen.) Legtöbbet a hegykői tsz fizetett A soproni járás számadása Csaknem 300 új tag Valamennyi közös gazdaságban a közgyűlések előtt pártvezetőségi ülésen és párttaggyűlésen megbeszélték a gazdasági év eredményeit, gondjait, kiegészítették a beszámolót, állást foglaltak elvi kérdésekben. Aközgyűlések nyílt, őszinte hangúak voltak. Például olyan szövetkezeteknél, mint Iván és Fertőszentmiklós, ahol az eredmények gyengébbek lettek a járási szintnél, a vezetőség beszámolója józan, önkritikus volt, nem kerülhetett sor rendbontásra, hangulatszításra. Az eddigieknél lényegesen színvonalasabbak voltak az ellenőrző bizottságok beszámolói, ami részben a bizottságok tagjainak érdeme, de sok segítséget kaptak a tsz-szövetségtől is. Befejezte a tavalyi év értékelését a soproni járás 17 termelőszövetkezete és 3 közös vállalkozása. Tartalmas és nehéz esztendő volt a tavalyi, növénytermesztésből a vártnál kevesebb bevételre tettek szert, de állattenyésztésből, melléküzemi tevékenységből sikerült pótolni a veszteség okozta kárt. Öszszességében a jövedelem több nem hallgató közgyűléseket tartottak a járásban, szót kértek a tagok, hozzászólásaik nagy része a közös gazdaság munkájával, gondjaival foglalkozott. Például a gépesítéssel, alkatrészellátással, munkaszervezéssel, bérarányokkal. A zárszámadó és tervtárgyaló közgyűléseken összesen 291 jelentkezőt vettek fel tsz-tagnak, nagy részük fiatal szakember. A járás szövetkezetei 75 176 holdat számlálnak, ebből a szántó 53 390 hold. A tavalyi év növénytermesztési eredménye a kedvezőtlen időjárás ellenére jobb volt, mint 69-ben, de a tervezett szintet nem érte el. Legtöbb kárral búzából számoltak a szövetkezetek, hozzávetőlegesen lett, mint 1969 végén, és több lett a 70. évi tervezettnél. Lényeges eredményként könyvelhető el, hogy az egyesült termelőszövetkezetek megvalósították elképzeléseiket, hogy befejeződtek tavaly olyan kiemelt építkezések, mint a lövői sertéskombinát, a hegykői zöldségkombinát, a répcevisi téglagyár, hatmillió forintot. Ellensúlyozta ezt a kárt a szőlő- és a zöldségtermés, de csak néhány gazdaság jövedelmén segített. Viszont kedvező volt szálas és lédús takarmányok termése, ami az állattenyésztés szempontjából nagyon jelentős. Gyarapodott a tehénlétszám a szövetkezetekben 377- tel, viszont a tejtermelés nagyon kevéssel lett több az előző évinél. A 100 hold szántóra jutó húsértékesítés a járásban 117,4 mázsa (1969-ben 115,9 mázsa volt). Az állami felvásárlás mellett éltek a szövetkezetek a több csatornás értékesítési rendszer lehetőségével, különösen a zöldség-, bor- és a gyümölcseladásnál. Nagyobb biztonság A szövetkezetek közös vagyona jelenleg 760 millió 509 ezer forint, ez 111 millió 430 ezer forinttal több az 1969. évinél. A tehermentes tiszta vagyon 108 millió 72 ezer forinttal gyarapodott. Néhány termelőszövetkezetben az alap munkabér emelkedése növelte a költségszintet, s olyan körülményt okozott, hogy év végén kisebb mérvű lett a kiegészítő részesedés. Lényeges feladatként tekintették a szövetkezetek a részesedési és a fejlesztési alap helyes arányának kialakítását. A részesedési alap 72 százalék, a felhalmozási alap pedig 28 százalék a járásban. A felhalmozáson kívül a gazdaságok biztonsági célokra (terményben és pénzben) 12 millió forinttal többet tartalékoltak, mint 1969-10". Mi tette lehetővé, hogy nagyobbak az alapok? Az, hogy a bruttó jövedelem az 1969. évinél 41 678 000 forinttal több. A zárszámadási adatok szerint az egy dolgozó tagra jutó részesedés 20 390 forint, 1969-ben 18168 forint volt, így átlagosan a tízórás munkanapra több mint 91 forint jut. A legnagyobb jövedelmet a hegykői közös gazdaság érte el, a legkevesebbet a csapodi tsz fizetett. A közös vállalkozások közül tavaly a nagycenki baromfikombinát és a fertőszentmiklósi takarmányszárító üzem tevékenykedett. A baromfikombinát 900 000 forint nyereséget osztott ki a társulásban részt vevő gazdaságoknak, a fertőszentmiklósi üzem nem zárt veszteséggel, de nyereséggel sem, az év második felében dolgozott csak, inkább próbaüzemelés jelleggel. G. Szabó Körflancoház Tető alá került az ország első körlakóháza Vasvárosd. A Kemeneshát dombsorának oldalába épült, szép fekvésű nagyközség 17. századi tűztornya helyén áll a 4 szintes épületkülönlegesség. Minden oldalról jól láható terepen építették fel a 18 méter átmérőjű körházat. Nyolc lakás, továbbá korszerű köztisztasági fürdő, tűzoltószerház, az önkéntes tűzoltók klubja, gyermekorvosi rendelő és zöldkeresztes tanácsadó kapott helyet falai között. Négymillió forintos költséggel a Vas megyei Tanácsi Építőipari Vállalat építi. Nem szakszervezeti belügy a szocialista munkaverseny Több mint tízezer szervezett dolgozó képviseletében tanácskozott tegnap a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete megyei küldöttértekezlete. A tanácskozáson a HVDSZ országos elnökségének képviseletében megjelent és felszólalt Pavló Györgyné. A tanácskozás elnöki tisztét Horváth Antal töltötte be. A HVDSZ megyebizottságának írásos jelentése, valamint Baranyi Tibor szóbeli kiegészítője arról adott számot, hogy a zömében tanácsi vállalatoknál, kisipari szövetkezetekben is sokat javultak a munkakörülmények, nőtt a termelés hatékonysága, s a mozgalmi élet fellendült az utóbbi négy esztendőben. A beszámolási időszakban jó munkakapcsolat alakult ki a Győr-Sopron megyei Tanács V. B. illetékes osztályai és a HVDSZ megyebizottsága között a lakossági szolgáltatások bővítése céljából. — E tevékenység javult — állapította meg a küldöttértekezlet —, de korántsem kielégítő. Erre utal az is, hogy a Győr-Sopron megyében működő 51 kisipari szövetkezet évi össztermelésének értékéből csupán 12 százalék a lakosságnak végzett közvetlen szolgáltatás. A tanácskozás állást foglalt abban, hogy még inkább törekedni kell a helyi iparban dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására, a munkaidő csökkentésére. De — mint erre Pavló Györgyné felszólalása is figyelmeztetett — a munkaidő rövidítését körültekintő szervezési intézkedésekkel kell megalapozni. Mert a helyiipari vállalatok többségénél is bevezették a rövidített munkaidőt, ám a múlt évben 25 százalékkal több volt a túlóra, mint 1969-ben. Ez — hangsúlyozta Pavlóné elvtársnő — káros a rendszeres túlórázókra, fizikai, szellemi erejüket kimeríti, az adott vállalatok béralapját, nyereségét terheli, azaz megrövidíti a vállalati közösséget. A küldöttértekezleten sok szó esett az üzemi demokráciáról: az utóbb időben sokat fejlődött, különösen a II. sz. Víz- és Csatornaműnél, a Patyolat Vállalatnál, a Hőszolgáltató Vállalatnál. Ezeken a helyeken a vezetők a dolgozókat érintő, minden lényeges kérdést előzetesen megtanácskoznak a törzsgárdatagsággal. Ez azonban nem eléggé általános, sok helyütt a dolgozók tájékoztatását elhanyagolják, az üzemi demokráciát formálisan értelmezik s gyakorolják. Emiatt is nagy a munkaerő-vándorlás. A Finommechanikai és Gépipari Vállalatnál például a létszám az utóbbi két évben csaknem teljes egészében kicserélődött. A vitában fontosságának méltó helyet kapott a szocialista brigádmozgalom elemzése. A beszámoló és a felszólalások számos példával meggyőzően bizonyították, hogy ahol a vezetők törődnek a brigádmozgalom szocialista tartalommal való megtöltésével, ott a vezetés értékes támaszává lettek. Tanulság: nem szakszervezeti belügy a szocialista munkaverseny szervezése, irányítása. Ez mindenekelőtt a vállalatok vezetőinek kötelessége s a közösség érdeke. Zavaró körülmény, hogy a kisipari szövetkezetekben működő szakszervezeti tevékenységet kettősség korlátozza. Néhol a szakszervezeti jogok érvényesülését gátolja az a vélemény, amely szerint a ksz-ekre az alapszabály vonatkozik, a közgyűlés jogosult döntésre. A kisipari szövetkezetekben sok alkalmazott dolgozik, s rájuk nem a szövetkezeti alapszabály, hanem a Munkatörvénykönyv vonatkozik. Ez a kettősség azonban sok félreértésre, zökkenőre ad okot, tehát időszerű, hogy e problémát az illetékes felsőbb szervek határozatban rendezzék. A küldöttértekezlet a helyi iparban foglalkoztatott ipari tanulókkal való megkülönböztetett foglalkozásra is ráirányította a figyelmet. Alapos, sokoldalú vita után a küldöttek megválasztották küldötteiket, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, valamint a HVDSZ kongresszusára, s megújították a HVDSZ Győr-Sopron megyei bizottságát. Titkárnak ismét Baranyi Tibort választották.