Kisalföld, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1971. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK * XXVII. ÉVFOLYAM 83. SZÁM Fock Jenő választási nagygyűlése Tatabányán Dolgozó népünk támogatását kérjük nemes és vonzó társadalmi céljaink megvalósításához Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, Komárom megye országgyűlési képviselőjelöltje szerdán Tatabányára látogatott. A vendéget a Komárom megyei Pártbizottság székházában Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Kroszner László, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Izsáki Mihály, a megyei népfrontbizottság titkára üdvözölte. Ezután a megyei vezetők társaságában Fock Jenő felkereste a városi tanácsot, ahol Sütő András, a végrehajtó bizottság elnöke köszöntötte a vendégeket. A tanács épületében a város vezetőinek tájékoztatása alapján Tatabánya gondjaival és a fejlesztési tervekkel ismerkedett a kormány elnöke. Kérdéseire Nagy István, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese válaszolt, aki részletesen ismertette, milyen hatással volt a szénbányászat a város fejlesztésére, a lakosok számának alakulására. A délelőtti program következő állomása a Tatabányai Aluminiumkohó volt. Az üzem nagyolvasztócsarnokában Sámuel Ferenc szocialista brigádja számolt be a gyár vendégének munkájáról, mindennapi életéről. Fock Jenő részletesen érdeklődött a brigádtagok keresetéről, s arról, miképpen szervezik meg munkájukat, hogyan igyekeznek eleget tenni a gazdaságosabb termelés követelményeinek. A beszélgetés záróaktusaként látogatásának emlékére bejegyezte nevét az brigádnaplóba. Fock Jenő ezután — a település új könnyűipari bázisán — a legfiatalabb üzemeket látogatta meg, elsőként a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár üzemrészét. A könnyűipari bázis következő üzemében, a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár részlegében a vendégeket Szabó Károly telepvezető fogadta, s kalauzolta végig a 700 nőt foglalkoztató műhelyben. A délelőtti program városnézéssel fejeződött be. A nap legjelentősebb eseményére délután került sor, amikor a tatabányai Népházban a választópolgárok nagygyűlésen találkoztak Fock Jenővel, a megye képviselőjelöltjéve. A nagygyűlés mintegy kétezer résztvevője hosszan tartó, lelkes tapssal köszöntötte Fock Jenőt. A Himnusz elhangzása után Kroszner László köszöntötte a választókat és megnyitotta a nagygyűlést. Ezután Fock Jenő mondott választási beszédet. Alapvető céljaink változatlanok Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány nevében üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit, Tatabánya választópolgárait, s hozzátette: avagy öröm és megtiszteltetés számára, hogy Tatabánya-Xisváros országgyűlési képviselőjelöltje lehet; olyan nagy múltú munkásvárosé, amely város és bányavidék az osztályküzdelem nagy, nyílt összecsapásainak idején, úgyszintén a békés alkotó munka, az egykori széncsaták és a későbbi, mindig talpig embert kívánó helytállás időszakában is példát mutatott. „Érzem a felelősséget, hogy e történelmi nevezetességű munkásváros jelölt országgyűlési képviselőnek — mondotta, majd a közelgő választásokra utalva kifejezte meggyőződését, hogy népünk szavazataival támogatja majd a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott célkitűzéseket, s bizonyítja akaratát, készségét, hogy még következetesebben és magasabb színvonalon folytassuk a szocializmus teljes felépítésének munkáját. Hozzáfűzte: " Hazánkban a belpolitikai helyzet nyugodt, a politikai közhangulat kiegyensúlyozott. Társadalmi rendszerünk és ezen belül a politikai hatalom az eltelt négy esztendő alatt tovább erősödött. Országunkban szilárd a közrend és a törvényesség, azon leszünk, hogy államhatalmi szerveink a jövőben, még következetesebben védjék a társadalom és az egyes állampolgárok érdekeit. Hazánkban a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata a demokratizmus továbbfejlesztése, kiterjesztése. A szocialista demokrácia fejlesztése elképzelhetetlen az üzemi, vállalati demokratizmus erőteljes fejlődése nélkül. Minden vezető kötelessége szüntelenül figyelni a dolgozók szavára, véleményére, építeni javaslataikra, cselekvőkészségükre. A továbbiakban az elmúlt négy esztendő szocialista építőmunkájának eredményeiről szólt. Közöttük említette meg, hogy sikeres volt a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerére való áttérés a tervidőszak harmadik esztendejében. Szólt arról, hogy üzemeink az idén első ízben önállóan alakítják ki 5 éves terveiket. Részletesen kitért Fyck Jenő a harmadik ötéves terv időszakában elért eredményekre, s azokra a feladatokra is, amelyeket a következő időszakban kell megoldanunk. Hangsúlyozta: — Alapvető céljaink a negyedik ötéves tervben is változatlanok. Egyaránt fejleszteni kívánjuk az ipart és a mezőgazdaságot. Elsősorban a szocialista országokkal, de a tőkés világgal is bővítjük kooperációs kapcsolatainkat. Szükségesnek tartjuk a szocialista integráció magasabb fokára való eljutás módjainak kimunkálását. A nemzeti jövedelem felosztásában továbbra is fenn akarjuk tartani a felhalmozás és a fogyasztás eddigi helyes arányát, s arra törekszünk, hogy ezután is biztosítsuk a gazdaság gyorsuló növekedésének és a népgazdaság tartós egyensúlyának alapvető feltételeit. A népgazdaság tartós egyensúlyának biztosítására a mostani tervidőszakban a gazdasági növekedés ütemét az egyensúlyi követelményeknek megfelelően szabás A termelékenység emelése az egyetlen lehetősége az ismert munkaerő-probléma megoldásának is. A termelésbe bevonható új munkaerő száma korlátozott, s erősítenünk kell tehát azokat a közgazdasági ösztönzőket, amelyek lendületet adhatnának a gépesítésnek, az automatizálásnak is. A következő öt-tíz esztendő várható fejlődéséről szólva a kormány elnöke említést tett a gazdálkodásunkban előirányzott szerkezeti változtathozzuk. Elsősorban a beruházásokban mutatkozó feszültségeket akarjuk végérvényesen megszüntetni. Szigorú beruházási fegyelmet fogunk meghonosítani. Alapvető célunk a jogos társadalmi igények mind teljesebb kielégítése. Végső fokon mindaz, amit a gazdaságban elérünk, ezt a célt, a szocializmust építő ember boldogulását szolgálja. Ezt olyan mértékben tudjuk megvalósítani, amilyen mértékben termelésünk gazdaságossága és ennek legfontosabb tényezője, a termelékenység fejlődik. A termelékenység ötévi növekedése, az 1970. évi jó eredmény ellenére 20 százalék volt, a tervezett 24—27 százalékkal szemben. Bízunk benne, hogy a következő esztendőkben ez a javulás folytatódik. Erre minden lehetőségünk meg is van. Másokról — mint például a kemizálás, az alumíniumipar fejlesztése, a számítástechnikai eszközök gyártása és alkalmazásának elterjesztése, a járműprogram megvalósítása, a korszerű építőipari módszerek meghonosítása, nem utolsósorban pedig népgazdaságunk energiastruktúrájának korszerűsítése, majd a szénbányászat jövőjével foglalkozott. Rámutatott, hogy a hazai széntermelés a negyedik ötéves terv idején évi 27—28 millió tonna marad. Annak ellenére, hogy energiaellátásunkban a szén százalékos részesedési aránya csökken, a szénbányászat feladata a hazai ellátásban, a fogyasztói igények kielégítésében változatlanul jelentős. Ezért mielőbb hozzá kell látni olyan bányanyitási munkálatokhoz, a termelékenységet növelő fejlesztéshez és a széntermelő kapacitásoknak olyan, pótlásához, amelyek révén biztosítható az igényekhez igazodó széntermelés. A bányászokat pedig ezután is megkülönböztetett erkölcsi és anyagi megbecsülésben kell részesíteni. — Népgazdaságunk jelenlegi és távlati igényeit alapul véve a kormány már ezelőtt intézkedéseket tett a jó minőségű szenet termelő szénmedencék rekontsrukciójának folytatására. — A kormány a bányászlétszám stabilizálására és a többlettermelés ösztönzésére jelentős — mintegy 260 millió forint összegű — bérpolitikai intézkedéseket hagyott jóvá. Rendezték a föld alatt dolgozók pótszabadságát, a hosszabb ideje ilyen szolgálatot ellátók évi fizetett szabadsága 24 napnál is több lehet. A termelő dolgozók évi összes szabadsága — az engedélyezett pótszabadságokkal — elérheti a 36, a kiszolgáló dolgozóké, a 30 napot. Egyszóval a szénbányászatnak országunkban van jövője, bányászainknak van perspektívája és becsülete, amire büszkék lehetnek. A dolgozó nép érdekei szerint arról is beszámolhatok, hogy a kormány 1971-ben, még az év első felében megtárgyalja a további 10—15 év energiafejlesztési programját és meghatározza energiaszükségletünk kielégítésének legfontosabb feladatait. Foglalkozott a kormány elnöke a nemzeti jövedelem elosztásának kérdésével. Rámutatott: a Jövedelemelosztásunk fő arányait és a felhasználás irányát népgazdasági terveink szabályozzák. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem alapvetően a munkásosztály, a dolgozó nép érdekei szerint kerüljön felhasználásra. A munkásosztály állama — összhangban a párt általános irányelveivel és egyetértésben a szakszervezetekkel — határozza meg az elosztás fő arányát és rendjét. Így például a következő 5 esztendőben a nemzeti jövedelemnek hozzávetőlegesen 23—25 százalékát akarjuk felhalmozásra és 75—77 százalékát fogyasztásra fordítani. Ismeretes, hogy a szakszervezetek nemcsak az elosztást alapvetően meghatározó kormányzati szintű döntéseknél vannak jelen, de minden szinten részt vesznek a jövedelem felosztásában. (Folytatás az 5. oldalon) Az energiastruktúra korszerűsítése ARA: 80 FILLÉR A IX. ötéves terv megvitatásával folytatódott az SZKP 24. kongresszusa „Javasolom, hogy terveink megvalósítása céljából szavazatukat a népfront jelöltjére adják“ Tegnap délután a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár éttermében választási nagygyűlést tartott a hazafias Népfront városi bizottsága. A gyűlésen részt vett Horváth Imre, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának titkára, Csizmazia Lajos, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Garai Károly, a Mosonmagyaróvár városi Pártbizottság első titkára, Légrádi Károly, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár pártbizottságának titkára, Kovalszky Sándor, a Mosonmagyaróvár városi Tanács vb-elnöke, Gölöncsér Gábor, az MMG vezérigazgatója és Domine Jánosné, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnökhelyettese. A választási nagygyűlést, amelyen mintegy háromszázan voltak jelen, Domine Jánosnénak, a gyűlés elnökének köszöntő szavai nyitották meg, majd felkérte Horváth Imrét, hogy tartsa meg beszédét. — A Hazafias Népfront négy évvel ezelőtti választási programját teljesítettük — kezdte beszédét Horváth Imre. — Belpolitikai helyzetünk szilárd és kiegyensúlyozott. Az MSZMP nagyszerű politikája biztosította az eredményes alkotómunka feltételeit, társadalmunk egységes, gyomütemű fejlődését. Tovább erősödött a munkásparaszt szövetség és a szocialista népi—nemzeti egység. Elmondotta, hogy ennek eredményeként békés gazdasági építőmunkánk feladatait sikeresen oldottuk meg. Maradék nélkül megvalósítottuk a III. ötéves terv célkitűzéseit, hatékonyabbá vált a szocialista tervgazdálkodás, és bevezettük az új gazdaságirányítás rendszerét, amely további fejlődésünk egyik biztosítéka. Emelkedett a dolgozó nép életszínvonala, bővültek a társadalmi juttatások. Népünk egészségvédelme nemzetközi méretekben is kiemelkedő. A harmadik ötéves tervidőszakban megvalósított fejlődésnek természetesen részese megyénk és Mosonmagyaróvár is. A Mezőgazdasági Gépgyár dolgozóinak bére az elmúlt öt év alatt például 28,1 százalékkal növekedett. Az országban ez idő alatt egymillió ember költözött új lakásba, itt, a városban több mint ezer. Csak az MMG az utóbbi három évben 707 000 forinttal támogatta a lakásépítkezést. A városban öt év alatt több mint 130 millió forintot fordítottak táppénzszolgáltatásra. Egyedül a (Folytatás a 2. oldalon.) Horváth Imre, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának titkára választási beszédét tartja.