Kisalföld, 1971. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-01 / 127. szám

1971. június 1., kedd Dunaszigeten találkoztak Asszonyok a Duna közepén Az 54 kisebb-nagyobb szi­getből álló vízi tájon, Duna­­sziget határában szombaton termelőszövetkezeti asszo­nyok, nőbizottsági tagok tere­­feréjét, nevetését visszhan­gozták a most sekély vizű Du­­na-ág erdő borította partjai. A tápi, győrzámolyi, győr­­újbaráti, kajárpéci és a ven­déglátó dunaszigeti téesz mintegy harminc asszonya szállt a motorcsónakkal von­tatott csapatladikba megcso­dálni a természet fenséges, színgazdag harmóniáját, a megyénkben páratlan szépsé­gű vízi világot. Azonos foglalkozásúak kö­zött könnyen megy az ismer­kedés, a jó beszédű asszo­nyoknál még könnyebben. A tapasztalatcserének az is volt a célja, hogy megismerkedje­nek a nőbizottsági munkában szerzett eddigi tapasztalatok­kal, egymás gondjával, örö­mével. A szigetvilággal való meg­ismerkedés után senkinek sem volt kedve elhagyni a kellemes napsütésben a vízen ringó ladikot. A Duna köze­pén hallgatták a vendégek Biacsics László téesz-párttit­­kár, Csiba Janka főkönyvelő és Józsi Lajosné nőbizottsági elnök ismertetőjét a vendég­látó gazdaság eredményeiről, terveiről. A nőbizottság a múlt év no­vemberében alakult 57 tag­gal, ám már jócskán van mi­ről beszámolni. Feladatul vál­lalták a többi között a beteg embertársaik meglátogatását. Eddig 37 beteget látogattak meg. Az emberségen kívül ezek a látogatások lehetőséget adnak az ellenőrzésre is. Az ifjúság védelmében a nőbizottság vigyáz arra Du­­naszigeten, hogy a fiatalko­rúak ne fogyasszanak szeszes italt, hogy megszűnjék az esti csellengés. A párttitkár arról szólt, miként szeretné a gazdaság vezetősége a jövőben meg­könnyíteni a nők otthoni munkáját. Faluhelyen még ma is túl sokat vállalnak az asszonyok a munkából, a fér­jek helyenként buzgón őrzik ezt a dicstelen hagyományt... Az ismertető után csak úgy záporoztak a kérdések: hány nő van a vezetőségben, kap­nak-e télen is munkát a lá­nyok és asszonyok, hogyan segítik a nyugdíjasokat és a járadékosokat stb. A beszélgetést, ismerkedést a „Hajós” szigeten folytatták az asszonyok halászlé, sült hal és üdítő italok fogyasztá­sa közben. Majd szebbnél szebb magyar nótákat, nép­dalokat hallhattak az arra ha­­ladó csehszlovák és magyar hajók utasai és legénysége. A lipóti gazdaság virágker­tészetének megtekintése is a programban volt. Minden asszonynak jutott egy-egy szál szegfű, örömmel fogad­ták a lipótiak figyelmességét. Kiss Gyuláné, Tóth Imré­­né, Tóth Sándorné, Dávid La­­josné és a többiek — mint mondták — sokáig emlékez­ni fognak Dunaszigetre, és másnak is javasolják majd a tapasztalatszerzésnek ezt a közvetlen és igen tanulságos formáját. (Dömötör) A NEGYEDIK ÖTÉVES TERV FELADATA: Elegendő takarmány termelése Az állattenyésztés fejlesztésének központi problémája volt már a felszabadulástól kezdve a takarmányellátás, s meg­nyugtatóan még a mai napig sem oldódott meg. A takar­mányterület számottevően országosan sem növekedett a 20 évvel ezelőttihez képest, mindössze szerkezetében módosult, kevesebb lett a rét-legelő, nőtt a tömegtakarmány, az abrak­­takarmány , elsősorban a kukorica termőterülete. A tárolás A legeredményesebben fej­lesztett ágazat a kukorcater­­mesztés, ezt bizonyítják a ter­mésátlagok is. Országosan 1969-ben 21,8 mázsa volt a kukorica holdankénti átlag­termése (37,9 mázsa hektá­ronként), ezzel a számmal már felzárkózhatunk a világ élvonalban levő kukoricater­mesztő országai közé, két-há­­rom évvel ezelőtt a hatodik­hetedik helyen álltunk. A megyében 1969-ben 20,2 má­zsás holdankénti átlaggal ta­karítottuk be a kukoricát (ta­valy 19 mázsával, de 1965- ben mindössze 14 mázsával). Minek köszönhető a szép eredmény? Általánossá vált a hibrid­vetőmagok alkalmazása, nőtt a fajtaválaszték minden egyes érési kategóriában, így az üzemek adottságaiknak megfelelően választhattak termesztésre leginkább meg­felelő hibrideket. Természe­tesen nem hagyható figyel­men kívül a javuló műszaki­technikai felkészültség, a jobb magágy, a növényszám előnyös változása. A legtöbb gondot okozza megyénkben és országosan is a kukorica tápanyagellátása, ebben egy­re inkább javulás várható.. A megyében a harma­dik ötéves terv célkitűzése volt holdanként a 19 mázsás át­lagtermés, a negyedik ötéves terv célkitűzése a 25 mázsás holdankénti átlagtermés. En­nek megvan a feltétele, hi­szen az állami gazdaságok 1968-ban 8000 hold átlagában 27,3 mázsás átlaggal takarí­tották be a kukoricát. Az el­múlt években kialakult a ku­koricatermesztés és betakarí­tás gépesítése, de jelentősek a tárolásnál, tartósításnál ta­pasztalható veszteségek, a je­lenlegi szárító- és tárolóka­pacitás kevés. Ez a termésát­lag megköveteli a mezőgaz­dasági üzemektől, hogy idő­ben felkészüljenek olyan gép­parkkal és szárító berende­zésekkel, hogy képesek legye­nek megóvni, minőségben megtartani a megtermelt terményt. Új fajták Szemestakarmány-termesz­­tésben a kukorica után nagy­ságrendben a kalászos takar­mánygabonák következnek, a megyében a megtermelt ve­gyes takarmánynak mintegy 20—25 százalékát adják. Ha­zánkban 1962-ig nőtt az árpa vetésterülete, de 1969-re az őszi árpáé 45 százalékkal, a tavaszi árpáé 28 százalékkal csökkent. A megyében árpa, zab vetésterülete az előző években 45 000 hold volt, de ez folyamatosan csökken, mi­vel a köztermesztésben levő árpa- és­ zabfajták (őszi ár­pánál a Horpácsi kivételével) nem felelnek meg. Intenzív termesztésre alkalmas példá­ul a nemrég elterjedt Táplá­­ni tavaszi árpa, a megyében is 15—16 mázsás átlaggal fi­zetett. Sok veszteség A takarmánybúza vetéste­rülete 1963-ban országosan alig volt 50 000 hold, míg 1969-ben 350 000 holdon ter­mesztették, indokolja ezt a nagyobb terméshozam és ma­gasabb fehérjekoncentráció. A megyében a hozamnövelés céljából megfelelő mennyi­ségű és minőségű nemesített vetőmagot biztosítanak, így elsősorban az úgynevezett „puha búzákat”. A szálastakarmány-ter­­mesztés a megyében sem ki­elégítő, országosan is alacso­nyak a terméshozamok, s ami nagyon figyelemreméltó, sok a betakarítási veszteség, mi­nőségi és mennyiségi egy­aránt. A szálastakarmány­­termesztésben a legnagyobb fehérjeforrás az évelő pillan­gós virágú takarmánynö­­vé­nyek. Kevés a vetésterület. Országosan a lucerna és vö­röshere vetésterülete a fel­­szabadulás óta 145 000 hek­tárral (250 000 hold) nőtt, je­lenleg 500 000 hektár (870 000 hold), a termésátla­gok változatlanul alacsonyak. A megye gazdaságainak célkitűzése a negyedik ötéves tervben a holdankénti 30 má­zsán felüli pillangós termés, ami ugyancsak alapos fel­készülést kíván az üzemektől: öntözést, a tápanyagel­látás javítását, hatékony növény­­védelmet és mindenekelőtt a betakarítási veszteségek csök­kentését. Országos adat, hogy a vetésterület és a termés nö­velésével, a betakarítási, tar­tósítási módszerek korszerű­sítésével a szénatermés mint­egy egymillió tonnával, ezen belül az emészthető fehérje 80—100 000 tonnával növel­hető. A tervidőszakban a szálas takarmányok betakarításá­ban várható elsősorban szá­mottevő változás. Elveszti egyeduralkodó jellegét a rész­legesen gépesíthető betakarí­tási eljárás és a teljesen gé­pesíthető, bálázásos betaka­rítási eljárás, valamint a sze­­názskészítési eljárás lesz ál­talános. Ugyancsak elterjed a forró levegős lucernaliszt-ké­­szítés. gszm . Most vásároljon! Kárpitozott itarok kiállítása 1971. június 1­­5-ig a győri Lakberendezési Áruházban, Tanácsköztársaság u. 41. Széles választék, szakszerű házhozszállítás. EGYES BÚTOROK LEÉRTÉKELT ÁRON KAPHATÓK Győr-Sopron megyei Iparcikk-kisker. Vállalat. KISALFÖLD A Villamosenergia-ipari Technikum győri kihelyezett esti tagozatára jelentkezni lehet a Pattantyús A. Géza Ipari Szakközépiskola igazgatói irodájában 1971. június 30-ig, mindennap 9—15 között. (Győr, Gárdonyi Géza u. 10.) FIATALOK! A Lósport Vállalat keres 14. életévüket betöltött és általános iskolát elvégzett olyan fiatalokat versenylóápolói mun­kára, akik szeretik ezt a szép sportot. Hároméves szakmunkásképző iskola elvégzése esetén lótenyésztő szakmunkás-bizonyítványt kap­hatnak. Jelentkezés: a Lósport Vállalat munkaügyi csoportjánál, Budapest Vill., Kerepesi út 9. (x) Egy-két éves gyakorlattal rendelkező, Közgazdasági Egyetem­et végzett fiatal KÖZGAZDÁSZT keres fizetési igény megjelölésével középirányító szerv. „ELVI MUNKA, 288307” jeligére ajánlatokat a Hirdetőbe, Győr, Kazinczy u. 16._____________________________ Szegedé a tízmillió A győri Volán 8. és 11. lett Szombaton délelőtt 10 óra­kor kezdődött, és a késő dél­utáni órákban ért véget Bu­dapesten a Madách Színház­ban rendezett országos Vo­lán-vetélkedő. A versenyben elindult 1500 brigád közül a legjobb 13 mérte össze tudását a döntő­ben. Köztük volt a Volán 19- es Vállalatának két brigádja Győrből. A vetélkedő min­den eddigi fordulónál izgal­masabb volt, és színvonalas, fej-fej melletti harcban ala­kult ki a végeredmény. Né­mi meglepetésre a Volán 10- es számú vállalatának (Sze­ged) brigádja nyerte el a Vo­lán Tröszt 10 millió forintos beruházást jelentő első díját. Második egy békéscsabai, harmadik egy fővárosi csapat lett. A győriek szereplése a vártnál kicsit gyengébben si­került, mert Ablonczy Csaba ifjúsági brigádja nyolcadik, Antal Sándor brigádja tizen­egyedik lett. De már a dön­tőbe kerülésük is szép siker volt, amit a személyenként kapott 1000—1000 forint is jelez. Ezenkívül a vállalat a két versenyző csoport mind a nyolc tagjának 12 napi ju­talomszabadságot adott. _____ A műsorban vikendezéshez és a művelődést szolgáló szabadidő-felhasználáshoz kapnak a nézők jó tanácsokat. A televízió munkatársai felkeresték a BNV-n a Győri Lakatos Kst pavilonját is, ahol felvételeket készítettek a kempingbútorokról. A sorozatot Pálfalvi Nándor szerkeszti, ren­dező: Fejér Tamás. Képünkön: Mohai János operatőr a Győri Lakatos Kst-ben készült Kulcsár—Erdélyi féle OLYMPIA garnitúrát filmezi a népszerűnek induló sorozathoz. (Szabó Emil felv.) HÉTVÉGI BIRODALOM. Ma délután 17.45- kor kezdi a televízió kilencrészes filmsoroza­tának közvetítését. Használhatják az emblémát A vadászati világkiállítást augusztus 27-től szeptember 31-ig Budapesten rendezik meg. A kiállítás emblémájá­­nak használata védett. A ki­állítás idegenforgalmi, ven­déglátó és kereskedelmi szak­­bizottsága javaslatára Földes László miniszterhelyettes kor­mánymegbízott értesítette a Győr-Sopron megyei Tanács kereskedelmi osztályát, hogy megyénkben az alábbi étter­mek használhatják a kiállítás emblémáját: Győrött a Park és a Hun­gária étterem, a Rába étte­rem és a Rába bár, a Papri­kás csárda. Sopronban a Fenyves és a Deák étterem, valamint a Cézár-pinceboro­­zó, Pannonhalmán a Pannon­halma, Fertődön pedig a Haydn-étterem. Az említett vendéglátóhe­lyek szerepelnek a világkiál­lítás propagandakiadványá­ban, a kiállítás ideje alatt különleges ételekkel és szol­gáltatásokkal állnak a ven­dégek rendelkezésére. Az ÉBGY Kisalföldi Gépgyár, Győr, Reptér felvételre keres: közgazdasági technikumi végzettségű két munkaerőt számviteli munkakörbe, gyakorlott kooperátort, folyamatos leltározót, gyors- és gépírót, raktári kiadót, valamint portásokat, vizsgázott kompresszorkezelőt, esztergályos és lakatos szak- és betanított munkásokat. FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. Jelentkezni a gyár üzemgazdasági osztályán lehet.

Next