Kisalföld, 1971. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-01 / 153. szám
1971. július 1., csütörtök Az egész világ részvéte A szovjet vezetők részvétnyilvánítása Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin táviratban nyilvánították mélységes részvétüket a tragikusan elhunyt három szovjet űrhajós hozzátartozóinak. ★ A szovjet honvédelmi minisztérium, a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta politikai főosztálya közleményében őszinte részvétét nyilvánította az elhunytak családjainak. Részvéttáviratok A három szovjet kozmonauta tragikus halála mély részvétet keltett világszerte. A külföldi rádiók és televíziók a Szojuz—11. személyzetének pusztulásáról beszámolva hangsúlyozzák, hogy a világűr szovjet hősei harci feladat teljesítése közben vesztették életüket. A három szovjet űrhajós tragikus halála alkalmából küldött részvéttáviratok a világ minden részéből özönével érkeznek a szovjet fővárosba. A szovjet kormánynak mélységes részvétét nyilvánította Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Pjotr Jaroszewicz, lengyel miniszterelnök, Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártjának főtitkára, Lubomir Strougal, csehszlovák miniszterelnök, Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő, Richard Nixon, amerikai elnök, II. Erzsébet, angol királynő, Willy Brandt, nyugatnémet kancellár, Olaf Palme, svéd miniszterelnök, Emilio Colombo, olasz miniszterelnök, Husszein, jordániai király, Bumedien, algériai állam- és kormányfő, Baudouin, belga király és Franz Jonas, osztrák köztársasági elnök. Az MSZBT országos elnöksége táviratban fejezte ki részvétét a Szaljut utasainak hősi halála alkalmából a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége elnökségének, és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökségének Moszkvában és a szovjet nagykövetségnek Budapesten. Kaluga díszpolgárai Kaluga, az Oka folyó menti régi orosz város, ahol Konsztantyin Ciolkovszkij, az űrhajózás alapjainak megteremtője született és dolgozott, halála után díszpolgárává fogadta Dobrovolszkijt, a Szojuz—11. parancsnokát és Pacajev kutatómérnököt. Volkov fedélzeti mérnök már első űrhajózása idején lett a város díszpolgára, és találékonyság tette lehetővé, hogy Georgij Dobrovolszkij, a Szovjetunió hőse vezesse a világ első, tartamrepülést végző orbitális tudományos állomás személyzetét. Vlagyiszlav Volkov, fedélzeti mérnök, a Szovjetunió kétszeres hőse önfeláldozó munkát végzett a Szojuz típusú űrhajókon és a Szaljut állomáson a bonyolult kozmikus technika megteremtése és kipróbálása területén. Viktor Pacajev, kutatómérnök, a Szovjetunió hőse a világ első orbitális tudományos állomásának minden eddiginél hosszabb űrrepülésén sokoldalúan kipróbálta az állomás különböző fedélzeti rendszereit, számos tudományos kísérletet és vizsgálatot végzett az űrtechnika és a népgazdaság érdekében — hangzik a harmadik nekrológ. II Szovjetunió hősei A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége törvényerejű rendeletet adott ki, amelynek értelmében haláluk után A Szovjetunió hőse címmel tüntették ki Georgij Dobrovolszkij, Viktor Pacajev és Vlagyiszlav Volkov űrhajósokat hősiességükért, bátorságukért és merészségükért, amelyet az új kozmikus komplexum, a Szaljut orbitális állomás és a Szojuz—11. szállítóűrhajó kipróbálása során tanúsítottak. Vlagyiszlav Volkov most másodszor kapta meg a magas kitüntetést. Először 1969 októberében, a Szojuz—7. űrhajón végzett űrrepülése után tüntették ki A Szovjetunió hőse címmel. ★ Nekrológok az űrhajósok tragikus elhunyta alkalmából MOSZKVA A Szaljut tudományos orbitális állomás űrhajósainak tragikus elhunyta alkalmából szerdán Moszkvában nekrológokat adtak ki, amelyek méltatják a három űrhajós pályafutását. A nekrológokat Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij, valamint az SZKP és a szovjet kormány más vezetői, miniszterek, neves politikai és közéleti személyiségek, tudósok, katonai vezetők, szovjet űrhajósok írták alá. Az első nekrológ hangsúlyozza, hogy a társadalom iránti magas fokú kötelességérzet, rendkívüli munkaszeretet, állhatatosság, bátorság It Ilis űrhajósok életrajza Dobrovolszkij Georgij Dobrovolszkij, a tragikus körülményeik között elhunyt szovjet űrhajó legénységének parancsnoka elsőosztályú katonai repülő, a szovjet légierő alezredese volt. Dobrovolszkij június 1-én töltötte be a 43. életévét. A Fekete-tenger melletti Odesszában született. 1946-ban végezte el a katonai légierő különleges iskoláját, majd felvették a csugujevi hadirepülő iskolába, amelyet 1950-ben végzett el. Georgij Dobrovolszkij vadászrepülő volt, különféle típusú repülőgépeken repült. Egy repülőraj parancsnokhelyettese, majd egy repülőezred politikai tisztje volt. 1961-ben továbbra is szolgálatot teljesítve a légierőnél, elvégezte a katonai repülőakadémiát. Miután tagja lett az űrhajósok egységének, sikerrel elvégezte az űrrepülésre való felkészülés tanfolyamát. Vlagyimir Satalov repülő-vezérőrnagy, aki már háromszor járt a világűrben, a következőket mondta Georgij Dobrovolszkijról: Elvégeztük vele az összes előkészületeket a Szojuz űrhajó és a Szaljut űrállomás együttes repülésekor végzendő munkához. Georgij minden feladatra nyugodtan, módszeresen, oktalan kapkodás nélkül készült fel, amikor először repült számára ismeretlen szuperszónikus vadászgépen, amikor bonyolult ejtőernyősugrásra készült, vagy a világűrben végzendő munkát gyakorolta be. Georgij Dobrovolszkij özvegye, Ljudmilla, a leningrádi egyetemen végzett és jelenleg matematikát tanít. Dobrovolszkij két kislányt hagyott árván, 1959-ben született Mariját és az 1967-ben született Natasát. Az elhunyt űrhajós szülei Tyimofej Dobrovolszkij és Marija Dobrovolszkaja a nyugdíjasok. Volkov Vlagyiszlav Volkov, 35 éves, űrhajós, a Szaljut orbitális állomás fedélzeti mérnöke szerdán életét vesztette, amikor a Szojuz— 11. űrhajó leszálló berendezése visszaérkezett a Földre. Volkovnak ez volt a második kozmikus útja. 1969 októberében Anatolij Filipcsenkóval és Viktor Gorbatkóval 80 fordulatot tett meg a Föld körül a Szojuz—7. fedélzetén. A bajkonuri űrrepülőtéren június 5-én a Szojuz—11. rajtja előtt Volkov az újságírók előtt kijelentette: „Jórepülni akarok! Fontos kísérleteket kell végrehajtani. Mi, az egész személyzet, igyekezni fogunk a lehető legjobban teljesíteni a programot”. Alekszej Jeliszajev űrhajós ugyanezen a sajtóértekezleten így nyilatkozott: „Irigylem a fiúkat, akik egy csoportba kerültek Volkoval. Biztos vagyok abban, hogy Volkov erkölcsileg és műszakilag felkészült az űrrepülésre”. Ugyancsak Jeliszejev egy másik alkalommal így nyilatkozott bajtársáról: „Olyan tulajdonságai vannak, amelyek szerintem szükségesek az űrhajós számára — szereti a jó tréfát, a szép dalt”. Vlagyiszlav Volkov számára még az iskolai évek idején megnyílt az út az égbolt felé: repülőgép-tervező szülők gyermeke volt és már iskolás korában belépett a moszkvai repülőintézet klubjába. Később ennek a főiskolának lett a hallgatója. Az intézet elvégzése után tervezőirodában dolgozott. Az űrhajósok osztagába Szergej Koroljov (1906— 1966), a kozmikus technika megteremtője vette fel Volkovot. Vlagyiszlav Volkov 1975-ben lépett be az SZKB tagjainak sorába. Apja — Nyikolaj Volkov — a harmincas évek közepe óta dolgozik a repülőgépiparban. Anyja — Olga Volkova — életének 30 esztendejét szentelte a repülőgéptervezésnek. özvegye — I.Judoi fia — élelmiszeripari mérnök. Vlagyimir fia iskolás. Pacajev A Szaljut, ember irányította orbitális űrállomás fedélzetén végrehajtott kísérletek elszakíthatatlanul összefonódnak Viktor Pacajev kísérletező mérnök üzvével. — Az űrhajós-foglalkozás természetesen igen vonzó. A világűr kutatása új és nagyon érdekes dolog, megpróbálok mindent megtenni utunk sikere érdekében — mondta Pacajev a Szoljuz—11. űrhajó rajtja előtt. Viktor Pacajev szerdán a Szoljuz—11. leszállóegységének a Földre való visszatérésekor Dobrovolszkij és Volkov űrhajósokkal együtt életét vesztette. Viktor Pacajev a kazahsztáni Aktyubinszk városában született, ahol 1946-ig élt. A világűrbe vezető út Pacajev számára egész munkáséletének természetes folytatása volt. Miután elvégezte a penzai ipari főiskolát, kutatóműszerek, mérő és automatika berendezések, valamint rádiótechnikai rendszerek kidolgozásával foglalkozott. Pacajev 1969 szeptemberében kezdte meg a felkészülést az űrhajósok csoportjában. A légikiképzés során Vlagyiszlav Volkovval repült egy gépen, akivel együtt volt a Szojuz—11. űrhajó és a Szaljut űrállomás fedélzetén is. Viktor Pacajev a Szaljut űrállomás fedélzetén ünnepelte 38. születésnpját. Két gyermek maradt utána árván, Dmitrij nevű fia, aki 1957-ben született és Szvetlána nevű lánya, aki 1962- ben jött a világra. Az űrhajós özvegye, Vera, tudományos munkartárs. Pacajev édesapja 1941- ben Moszkva alatt a fronton vesztette életét, édesanyja nyugdíjas. KISALFÖLD Még egy nehéz ember? Az elektrikus találmányt kínál kis ember nagy tervekkel. Egymondatos jellemzésben ezt mondanám Boros Ferencről, az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat elektrikusáról. Kis ember a szónak köznapi értelmében, akinek a könnyű meggazdagodáshoz nincs érzéke, a még könnyebbet pedig mélységesen tiltja kilengésektől irtózó, józan erkölcsi felfogása. Az a fajta, akinek számára az érvényesülés útja egybeesik a szerényen honorált kemény, becsületes munkával. Kivágott újságcikkeket mutat. Nem róla szóln , hanem a világ különböző pontjain éhezők százezreiről, millióiról, akiknek a hetvenes évek elején sem jut a nekünk oly természetes betevő falat. Bizony nem olyan egyértelmű az emberiség civilizációja! Bármennyire ibolyántúlinak tűnik is, a Győr-Ménfőcsanakon lakó, alacsony termetű elektrikus a világszervezeteket is foglalkoztató éhínség elleni küzdelem szolgálatába akar állni egyszerűnek tetsző, jó szándékú ötletével, amelynek főszereplője egy többnyire szemétre dobált hulladékanyag: a kazánpernye. A hulladékanyagoknak a termelésben történő hasznosítása nem újkeletű, így a kazánpernyéé sem. Az elektrikus elgondolása azonban eltér az eddigiektől, amenynyiben a ma még terméketlen sivatagi homokterületek, apró szemcsés, kavicsos területek, vagy a már termő homokterületek vízháztartásának szabályozását várja a gyenge kalóriájú szenek szálló hamujától. Ennek következményeként pedig a terméseredmények javulását. Elképzelésének helyességét bizonyították a néhány esztendővel ezelőtt virágcserepekben végzett kísérletek, bizonyító érvényt azonban elsősorban a szántóföldi kísérletektől lehetett várni. Ezekre 1968-tól került sor folyamatosan a mórichidai termelőszövetkezetben. Íme a tények! Egy 1969. októb 23-án Mórichidán készült jegyzőkönyvben olvashatjuk, hogy 69 májusában mintegy 50 négyzetméternyi területen, 500 milliméter mélységben 20 milliméter vastag kazánpernyeréteget helyeztek el a talajban, amelybe azután káposztapalántát ültettek. „A palánta mesterséges esőztetést egyszer kapott. A rétegen kívüli terület két esetben részesült hat-hatórás folyamatos öntözésben.” A kazánpernyével dúsított „homoktalaj 60 milliméter mélységű kielégítő nedvességmenynyiséget tárolt magában, a vízgazdálkodás javult, a kísérleti parcellán a vízháztartás kiegyensúlyozott maradt, és nem volt szükség mesterséges öntözésre. Ha a kazánpernye altalajba történő elhelyezése gépesítéssel történik, a mezőgazdaság olyan segítséghez juthat, amelynek feltétlenül megmutatkoznak az előnyei gazdasági vonalon ...” Eddig a jegyzőkönyv amelyet aláírtak: Németh Géza főagronómus, Major Lajos téesz-elnök, Pintér Miklós kertészeti agronómus és Horváth András kertészeti brigádvezető. Boros Ferencnek az Országos Találmányi Hivatalhoz beadott indítványát tudományos intézetek, magánkutatók több igénypontban cáfolták, s megvédte az álláspontját. Az eljárás drágaságával érvelőknek a következőkben válaszolt: „Jelenleg Japánban, a szovjet köztársaságokban használatos nátrium-bentonitos vízvisszatartó anyag mázsánkénti ára 130 forint, az USA államaiban vízvisszatartó rétegként használatos bitumen ára mázsánként 120 forint, ezzel szemben a kazánpernye a villamos hőerőműveknél mázsánként 0,5—1 forintba kerül.” A reagálások nem minden esetben voltak jóindulatúak. Az elektrikus rossznak, fantazmagóriának minősített agyszüleményéért bizonyos helyen nehéz ezreket ajánlottak fel, a kisembernek azonban vonzóbb volt a becsület néha keservesebb útja. Majd elfelejtettem, hogy az ezrek nem ingyen hullottak volna Boros Ferenc ölébe. Cserébe ötletéről kellett volna mindörökre lemondania. De ki adná el mondjuk 50 000 forintért a gyermekét, akit jelen esetben találmánynak neveznek ? A kérdés most természetesen az, hogy mi lesz az ötlet sorsa. A szabadalmazás csak félmegoldás lenne, hiszen a lényeg az alkalmazáson van. Másodszori bemutatója óta különösen klső Kovács András „Nehéz emberek” című filmje. A filmet, amelyben feltaláló elmék birkózásáról szereztünk tudomást, nem az elképzelés állította feladatokkal, hanem az emberi kicsinyességgel, sőt rosszindulattal, Boros Ferenc is látta, és aggodalom motoszkál benne. Pákovics Miklós naninoim nagy rázást kell lefejezni az idén (Folytatás az 1. oldalról.) Az építési „csúcsban” azonban voltak olyan hónapok, amikor másfél ezren serénykedtek a hatalmas építkezésen. Véglegesen a jövő év második felében vonulnak el onnan az építők, de 1972-ben már csak az úgynevezett finom tereprendezés és a rengeteg felvonulási épület lebontása vár rájuk. A jövő évben egyébként már mind a négy papírgyártó gépsor üzemszerűen termel, s a teljes kapacitással együttesen évi 35 000 tonna papírt készítenek majd a lábatlani üzemben, amely a finn—magyar gazdasági együttműködés eredményeként Közép- Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb papírgyára lesz. A csendes hétköznap délelőttjén is állandóan nyílik a Soproni Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 11-es élelmiszerboltjának ajtaja. Az asszonyok elégedetten nézegetik a fehér boltíves, újjávarázsolt üzlethelyiséget. — Azelőtt sem volt rossz ez a bolt, mert mindent megkaptunk egy helyen. De most jó érzés bejönni is. Szépen Tizenöt éve vásárol a boltban Tonnesz Károlyné. Az üzlet színvonalának fejlődéséről szólt: — Azelőtt sokat beszéltek a szocialista kereskedelemről, most kevesebbet, de sokat tesznek azért, hogy jól szolgálják a vásárlókat. Bőséges az áruválaszték, udvarias a kiszolgálás. Különösen figyelmesek a középkorú eladók. Javaslat is van: a celofánba csomagolt hús árcédulája alá tegyenek olyan papírt, amely nem ragad a húshoz! Igaz, készséggel becsomagolják az árut, ha kérik, de hogy ne kelljen szólni se, legyen kikészítve papír. Más javaslat: szervezze meg az üzlet a nagyobb tételek házhoz szállítását. Szerződés a húsüzemmel Feiller Jenő boltigazgató elmondotta, hogy a vállalat több mint 100 000 forintot költött az üzlet felújítására. Teljes olajfalat, új ábc-bútort és három önkiszolgáló hűtőpultot kaptak. Fehér elrendezett és könnyen megtalálható, amit keresünk — mondták Szilbek Ferencné, Stipinger Józsefné soproni munkásasszonyok. — Nincs zsúfoltság és eltűntek az útból a ládák. Hűtőpulton vannak a tejtermékek. Hús is van, és a polcokról sohasem hiányzik, amit keresünk — bizonyították arrébb Garab Kálmánnával együtt. — Vevőink általában elégedettek a tejtermékek minőségével. Külön hűtőpultot is kaptunk a Tejipari Vállalattól. Hiányosság: sajtból nem kielégítő a választék. A cikklistán harmincfélét ígért a vállalat, és a dobozokból háromfélét kapunk: Budapest, Mátra, Csárdás. Ritkán érkezik a keresett Royalból. A tej szállítása is kifogásolható. A nyitott kocsin porosan, ha esik az eső, vizesen és sárosan érkezik a polipack csomagolású tej, a műanyag takarókat ritkán mossák ki! A 22 tagú kollektívának szocialista vállalásai teljesítésével sikerült megtartania a vevőket, a forgalmat is. A sok feltétel közül emelném id. a nagyobb árukínálat lehetőségeinek jobb kiaknázását. A bolt dolgozói éltek a nagyobb önállósággal, figyelemmel kísérik a keresletkínálat változását, és tanul-csempével falazott, nagyon szép és teljesen elkülönítő húsfeldolgozó épült, hideg-Vitathatatlan, hogy a jobb üzlet megteremtése a bolt vezetőinek és a kollektívának az érdeme. Mozgatója pedig, az egészséges konkurrencia 1967-ben kezdődött, amikor a szomszédban megnyílt az ABC-áruház. Akkor ők 21 millió forint forgalmat számoltak évente. Az áruház bő választékot kínált. Megszűnt a „veszi, nem veszi, nem kap mást!” gyakorlat És elkezdődött a verseny a vevőért. Ez pedig több és szebb árut, udvariasabb kiszolgálást kívántnak. Három kivétellel — de ők is készülnek — mind szakmunkások, tizenketten kereskedelmi technikumot végeztek. Mindenki ért a különböző részlegek, sőt a húsfeldolgozói munkához is. Ez a sokoldalú igyekezet az alapja a soproni 11-es élelmiszerbolt szép fejlődésének. (Horváth) meleg vízzel és a dolgozóknak női, férfiöltöző. — Az átalakítással vált lehetővé néhány részleg bővítése. Külön pultot kapott a zöldáru és a virág. A boltunk árukészlete 1 100 000 forint. Beszerzésünk forrása nagy, és fő törekvésünk, hogy üzletünkben mindent megtaláljon a vevő. A húst is. Régi, jó kapcsolatunkat a húsüzemmel szocialista szerződéssel erősítettük meg. Mindennap van friss hús, sokszor kapunk belsőséget, és nagy a választék töltelékárukból. Javaslatok Nincs választék sajtból Megtartották vevőiket A vásárlók véleménye Egészséges harc a vevőért