Kisalföld, 1971. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-01 / 205. szám
1911. szeptember 1., szerda Tudósok a Raba szálló vendégei között Dr. Menyhárt Adám, a gyári Rába Hotel igazgatója reggeltől késő estig a szállodában tartózkodik. Nagy feladat vár ugyanis a Rába szálló személyzetére a közeli napokban. A Magyar Tudományos Akadémia Győrött rendezi meg az automatizálási világkongresszust, amelyen a világ minden tájáról neves tudósok vesznek részt, és legtöbben elhozzák családtagjaikat is Győrbe. A múlt évben a világkongresszus Tokióban végezte munkáját. Amióta a Rába Hotel működik, ilyen nagyszabású vendégfogadás még nem volt a házban. A megérkezéskor minden vendégnek szobájában egy gyümölcstállal kedveskednek. A konyhán nagyszerű magyaros ételeket készítenek, de a francia és az angol konyha remekeiből is válogathatnak a kongresszus résztvevői. A szeptember 9-i díszvacsora érdekessége, hogy étkezés alatt magyar folklór műsort mutatnak be, ezalatt villanyvilágítás nem lesz az étteremben, mert minden asztalon gyertya ég majd. Egyébként az idei nyáron jóformán a világ minden nemzetének polgárai megfordultak a szállodában. Az eddigiektől eltérően sok spanyol és argentin, valamint venezuelai vendég érkezett. Sokféle világ az emberé Lesenyei Márta kiállítása Humanizált világ Lesenyei Márta világa, az élet hétköznapi gesztusait, a mindennap cselekvését álmodja kőbe, bronzba. Szobraiból sajátos vitalitás árad. Nem a fizikai cselekvés, a táncoló alakok vitalitása, hanem a műalkotás saját, az ábrázolt tárgytól független lüktető élete. Behatol a valóság mélységeibe, így bontja ki annak lényegét, összetettségét. Átlényegíti a hétköznapok tényeit, kiemeli belőlük a jellemzőt: groteszkké torzít, vagy lebegőn finom lírává oldja a látványt, hogy az alkotó egyéniség érzelmi-gondolati szférái leplezetlenül tárulkozzanak fel a közösségiben. A győri Műcsarnokban kiállított szobrai bizonyítják, hogy alkotójukat mélyen érdekli az ember, az ember létének titka. Ezért rendíti meg az anyaság téma. Az Anya gyermekével című alkotásán jelképpé formálja az anya és gyermek szerves egységét, összetartozását. Kéktiszta líraiság öleli körül a szobrot, akár az Anyaság címűt, melyen egyszerűsített formák, puritán fogalmazás jelöli az új ember jövetelének felemelő egyszerűségét, az élet drámaian szép megújulásul. Szobraiból az anyag természetes formálódásának tisztelete árad, amely a művészi felfogással egységet teremtve a harmónia, a telítettség képzetét kelti. A megnyugvás lesz úrrá ezeken a szobrokon, különösen nőalakjait veszi körül angyali szelídség, tiszta derű. Férfialakjai azonban feszültséggel, indulatokkal telítettek. Prófétája a mitológiai próféták öngyötrő, emberért esedező látnoka, az isteni akarat továbbítója. Felfelé feszülő teste, kéz- és fejtartása a kiválasztottak fanatizmusának hiteles megörökítője. A magány, az öregedés és a halál misztériuma is szervesen kapcsolódik az ember létéhez — vallják a szobrok. A Siratásban remek ellenpontozással örökíti meg a végtelen magányt hozó halál és az élet kettősségét. A siratókat tömbszerűen eggyé kovácsolja a félelem közege, részvétük mégis hiábavaló: a kiterített világa bezárult, nem hatolnak odáig a könnyek. A két kiállított relief megrázó humanizmusa, a fájdalom és a segítségkérés, a megaláztatás görcsös keménysége a keresztény mitológia jeleneteit idézik. A valóság lírai újrateremtése azonban nem egyetlen arc Lesenyei Márta szobrainál. A művész szemléletmódját a groteszk felhangjai motiválják, szobrainak zárt fegyelmét oldják, emberközelivé teszik. Mintha torzító lencsén keresztül szemlélné környezetét, de ez a lencse inkább együttérző mosolyra, mint kinevetésre késztet (Cyrano, Színész). Szabadon engedi képzeletét, lerázza az alkotó fantáziát gátló látvány kényszerét a Játék és az Élet és végtelen megkomponálásánál. Az előbbit a gyermeki naivitás könnyed bája lényegíti át, az utóbbiban az élet zsugorított terét, a lét kicsinységét, egyszeriségét helyezi bele a filozófiai végtelenség szédítő viszonylataiba. Líraiság, groteszk szemlélet, kézzel fogható valóság, absztrakció — ezek a látszólag egymásnak ellentmondó vonások azonban valószerű szintézist teremtenek alkotásaiban, s figyelmeztetnek az embert körülvevő világ sokféleségére: ne menjünk el mellette, vegyük észre, és örüljünk neki m. is. Győr 700 éve város A kapitalista túlterhelés hatásai Az önkényuralmi intézkedések és a politikai meghurcolások fújtott légkörében is rendkívüli nagy esemény volt: 1855. december utolsó hetében megindult a vasúti forgalom Bécs—Győr között. A munkálatok éveken át folytak (nemegyszer érthetetlen megszakításokkal), bár a műszaki tervezések, a telekkisajátítások körüli huzavonák, valamint a megye és város kapcsolatában felmerült hatásköri viták is késleltették a végrehajtást. A vasútvonal megnyitása (Új-Szőnyig meghosszabbított szakaszát 1056 nyarán adták át a forgalomnak) természetesen nagymértékben segítette a Bécs felé irányuló gabonaszállítmányok meggyorsítását, és igen komoly lehetőségeket nyújtott az osztrák tőke magyar földön történő gyümölcsöztetése, kedvező befektetése számára. A birodalmi kormányzat igyekezett is kihasználni a kínálkozó helyzetet, és hogy a császárváros Pesttel szemben továbbra is sikeresen fenn tudja tartani versenyképességét, nem utolsósorban centrális gazdasági felszívó erejét, minden olyan kísérletet meghiúsított, amely az elkészült vasútvonal Új- Szőnyön túl (egészen a magyar fővárosig) való kiépítését kívánta szorgalmazni. A győri gabonakereskedők persze jól jártak ezáltal, mert az olcsó vízi úton érkezett szállítmányokat gyors átrakodásokkal, aránylag rövid idő alatt és kedvező fizetési feltételek mellett bocsáthatták az osztrák, illetve a német kereskedők, vállalkozók számára. Nem véletlen, hogy a város élelmes kereskedői rétege — a már korábban is többször felvetett társulási gondolatot — éppen ebben az időszakban váltotta valóra. Az 1856-ban megalakult Kereskedelmi Gyülde (vagy későbbi nevén a Győri Lloyd) működésétől ugyanis nemcsak a kereskedelmi forgalom általános fellendülését várta, hanem a jelentősebb ipari vállalkozások létesítésére, sőt, tőzsdei spekulációk lebonyolítására is megfelelő előfeltételeket akart teremteni. A város kereskedelemmel, elsősorban gabonaszállításokkal foglalkozó polgárainak ilyen törekvései azonban csak részben jártak sikerrel, mivel a piacra ható éghajlati viszonyok, elemi erők is gyakran beleszóltak a termelési eredményekbe, a nemzetközi és belpolitikai helyzet folytonos változásai pedig sokszor negatív módon hatottak, így pl. 1857 őszén a kapitalista túltermelés következtében kirobbant gazdasági válság tengerentúli hullámai is csakhamar átcsaptak Európába, és az osztrák birodalom amúgy sem stabil pénzügyi helyzetét is megrendítve súlyos krízist idéztek elő a gazdasági élet minden területén. A gyarmati sorsra ítélt Magyarországon különösen kereskedelmi és agrársíkon jelentkeztek a legkomolyabb bajok, amelyek természetesen Győr gazdasági életére, polgárainak vagyoni helyzetére is hátrányosan hatottak. A közeli bécsi tőzsde áresései, a felhalmozódó készletek és csökkenő terményárak miatt nemcsak a gabonakereskedők, az ügynökök kerültek átmenetileg szorult helyzetbe, hanem a kispolgárok és a szegényebb néprétegek kenyérgondjai is fokozódtak. A város községtanácsa több ízben foglalkozott ugyan a győri kereskedelmi és hitelélet megoldásra váró kérdéseivel, nem utolsósorban Győrnek a közvetítő terményszállításokban elfoglalt monopolhelyzetének fenntartásával kapcsolatos problémákkal, de "hatékony intézkedéseket felsőbb hatóságainak segítségével sem tudott foganatosítani. A gabonaszállítmányok továbbra is hihetetlen mennyiségben érkeztek ugyan hajókon és gördültek az új vasútvonalon Bécs felé, de a győri piacok már az 1880-as évek elején egyre inkább érezték Pest-Buda konkurenciájának erősödését. Dr. Lengyel Alfréd AZ ELZETT FLIM LEMEZÁRUGYÁR győri gyáregysége (Győr, Kálvária u. 55 ) FELVESZ. női munkaerőket játékszerelő és egyéb betanított munkára, szerszámkészítőket, segédmunkásokat. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, Kovács József, nyug. tsz-elnök 1971. augusztus 29-én elhunyt. Temetése szeptember 2-án negyed órakor lesz a győri köztemetőben. A gyászoló család KISALFÖLD KARBANTARTÓ kőművest és portás őröket felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Portás őröknek jelentkezhetnek NYUGDÍJASOK is. Gyapjúforgalmi Vállalat, Győr, Bútorgyári u. 1. A háború emlékezete s a harminckét éve, hogy a német monopoltőke támogatását és bátorítását élvező hitleri fasiszta állam megtámadta Lengyelországot, és ezzel kirobbantotta a világtörténelem legszörnyűbb és legnagyobb pusztításait eredményező háborúját. Hitler akkorra már bekebelezte Ausztriát, feldarabolta és részben birodalmához csatolta Csehszlovákiát. Nem sokkal a lengyelországi támadást követően sorra lerohant egy sor európai kis országot. A nyugati hatalmak formálisan hadiállapotba kerültek ugyan a hitleri birodalommal, valójában azonban nem mozgósították teljes erejüket a fasiszta veszély elhárítására. Úgy tűnt, hogy a „Blitzkrieg”, a villámháború eszközeivel Hitler uralma alá gyűri Európát, a világot. A Szovjetunió népeinek és fegyveres erőinek jutott az a történelmi dicsőség, hogy szétzúzta a fasiszta fenevadat, megszabadította az emberiséget azoktól a szörnyűségektől, amelyeket a hitlerizmus baljós fenyegetésként ígért. A hitleri tervek meghiúsulásét lehetővé tette továbbá, hogy antifasiszta koalíció létesült, és hogy a szabadságszerető népek összefogott erőivel küzdöttek Berlin elestéig, a végső győzelemig. A második világháború frontjain, a bombázásokban, a koncentrációs táborokban 52 millió ember vesztette életét, még többen soha nem gyógyuló testi és lelki sebeket szenvedtek, felmérhetetlen anyagi értékek mentek veszendőbe. A háború után érthető volt az emberek végtelen békevágya, érthető volt, hogy mindenki kívánta. Soha többé háborút! A monopoltőke urai azonban, akik milliárdokat kerestek a világháborún, nem mondtak le a hadiipar nyereségéről. Még be sem gyógyultak a sebek, máris felszították a hidegháború gyűlöletes tüzét. A szovjet népnek a békés építőmunkában és a honvédelem fejlesztésében elért hatalmas sikerei akadályozták meg, hogy az antifasiszta koalíció felbomlása után kitörjön az újabb világháború, az amerikai imperializmus agresszióival szemben meg lehetett menteni a békét. Az amerikai militarizmus a bűnös abban, hogy az ötvenes évek elején mégis háború folyt Koreában, ma is kegyetlen népirtó agressziót folytatnak Indokína népei ellen és hadiállapot van a Közel-Keleten. Európában több, mint negyed százada hallgatnak a fegyverek. Kontinensünk történelmében még nem volt egyfolytában ennyi ideig tartó béke. Ez mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy a megváltozott történelmi viszonyok között a monopoltikos csoportok és az őket kiszolgáló kormányok ma már nem dönthetnek háború és béke sorsa felett. Világszerte, így kontinensünkön is, megszerveződtek azok a társadalmi erők, amelyek nemet mondanak az imperialista háborúkra. A burzsoá kormányok nincsenek abban a helyzetben, hogy a tömegek véleményét teljesen figyelmen kívül hagyják. A háborúellenes, antiimperialista mozgalmak elét, mindenütt kommunista- és munkáspártok vállalják a legtöbb munkát, felelősséget. Egymásukban azonban aligha állhatnak útját a háborúnak a tömegmozgalmak. A legfőbb tényező a béke megőrzésében a Varsói Szerződésben tömörült szocialista országok katonai, diplomáciai, politikai ereje, tekintélye, ezen belül is a legkorszerűbb fegyverzettel és kiképzéssel rendelkező szovjet hadsereg. A burzsoá katonai szakértők is nemegyszer felmérték, hogy a szocialista országok közössége elleni háborús kaland a kapitalizmus teljes vereségével és megsemmisülésével végződne. A szocialista országok politikájának alapja világszerte a tartós béke megteremtése és megőrzése. E vonatkozásban döntő szerepe és hatása van az európai béke fenntartásának. Éppen ezért javasolta a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete, hogy tartsanak az európai békéről átfogó nemzetközi tanácskozást és teremtsék meg az új alapokra helyezett európai biztonsági rendszert. Nem a szocialista országokon, hanem mindenekelőtt a NATO szervezetén és azon belül az Egyesült Államokon múlik, hogy a biztonsági konferencia ügye a szükségesnél lassabban halad előre. Az utóbbi hónapokban történt néhány esemény, amely ismét megfontolt optimizmusra ad okot. Aláírták a szovjet—NSZK és a lengyel—NSZK megállapodást, folyamatban vannak a stratégiai fegyverkezés korlátozásáról szóló szovjet—amerikai tárgyalások, rendszeresen ülésezik a genfi konferencia, a napokban pedig négyhatalmi megállapodás született a nyugat-berlini problémáról. Ez utóbbi jelentős lépés abban az irányban, hogy közelebb kerüljön a megvalósuláshoz az európai biztonsági konferencia, rendezni lehessen olyan vitás kérdéseket, amelyek még a második világháború következményeként mérgezik a nemzetközi légkört. Az évforduló alkalmából meghajtjuk az emlékezés zászlaját az antifasiszta háború áldozatai előtt. Az élők azzal tiszteleghetnek a legméltóbban a hősök emlékezetének, hogy összpontosítják erőiket a béke fenntartására, hogy megalapozzák a jövendő generációk boldogabb életét. C. Tóth Béla Szövőipari tanulólányok részére AZONNALI 4 férőhelyes belépéssel ALBÉRLETET felveszünk keresünk GYÁRVÁROS vagy BELVÁROS területén. építőipari Cím: Győri Textilipari Vállalat, Győr, Fehérvári u. 3., képzettségű személyzeti osztály. B F R Ü G Y I ELŐADÓT. Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak az Fizetésismerősöknek, rokonoknak és jóbarátoknak, akik felejt- „.„„.ri ■« . , betétjén halottunk, megegyezés szerint. Imre József Jelentkezés: temetésén részt vettek, sírjára virágot helyeztek, fajdal- tövös Építőipari Ksz,munkat bármily módon enyhíteni igyekeztek. Kossuth L. u. 2.: Külön köszönetet mondunk az ÉPFU Vállalat vezetői személyesen vagy nők és dolgozóinak, valamint az egykori Öntöde és Ko- levélben......... vocsológyár TMH-műhely dolgozóinak. Telefon: Lovo 30. A gyászoló család