Kisalföld, 1971. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-01 / 205. szám

1911. szeptember 1., szerda Tudósok a Raba szálló vendégei között Dr. Menyhárt Adám, a gyá­­ri Rába Hotel igazgatója reg­geltől késő estig a szállodá­ban tartózkodik. Nagy fel­adat vár ugyanis a Rába szálló személyzetére a közeli na­pokban. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia Győrött ren­dezi meg az automatizálási világkongresszust, amelyen a világ minden tájáról neves tudósok vesznek részt, és leg­többen elhozzák családtag­jaikat is Győrbe. A múlt év­ben a világkongresszus To­kióban végezte munkáját. Amióta a Rába Hotel műkö­dik, ilyen nagyszabású ven­dégfogadás még nem volt a házban. A megérkezéskor minden vendégnek szobájában egy gyümölcstállal kedvesked­nek. A konyhán nagyszerű magyaros ételeket készíte­nek, de a francia és az an­gol konyha remekeiből is vá­logathatnak a kongresszus résztvevői. A szeptember 9-i díszvacsora érdekessége, hogy étkezés alatt magyar folklór műsort mutatnak be, ezalatt villanyvilágítás nem lesz az étteremben, mert minden asztalon gyertya ég majd. Egyébként az idei nyáron jóformán a világ minden nemzetének polgárai megfor­dultak a szállodában. Az ed­digiektől eltérően sok spa­nyol és argentin, valamint venezuelai vendég érkezett. Sokféle világ az emberé Lesenyei Márta kiállítása Humanizált világ Lesenyei Márta világa, az élet hétköznapi gesztusait, a mindennap cselekvését álmodja kőbe, bronzba. Szobraiból sajátos vitalitás árad. Nem a fizikai cselekvés, a táncoló alakok vitalitása, hanem a műalkotás saját, az ábrá­zolt tárgytól független lüktető élete. Behatol a valóság mély­ségeibe, így bontja ki annak lényegét, összetettségét. Átlénye­­gíti a hétköznapok tényeit, kiemeli belőlük a jellemzőt: gro­teszkké torzít, vagy leb­egőn finom lírává oldja a látványt, hogy az alkotó egyéniség érzelmi-gondolati szférái leplezet­lenül tárulkozzanak fel a közösségiben. A győri Műcsarnokban ki­állított szobrai bizonyítják, hogy alkotójukat mélyen ér­dekli az ember, az ember lé­tének titka. Ezért rendíti meg az anyaság téma. Az Anya gyermekével című al­kotásán jelképpé formálja az anya és gyermek szerves egy­ségét, összetartozását. Kék­­tiszta líraiság öleli körül a szobrot, akár az Anyaság cí­műt, melyen egyszerűsített formák, puritán fogalmazás jelöli az új ember jövetelé­nek felemelő egyszerűségét, az élet drámaian szép meg­újulásul. Szobraiból az anyag természetes formálódásának tisztelete árad, amely a mű­vészi felfogással egységet te­remtve a harmónia, a telí­tettség képzetét kelti. A megnyugvás lesz úrrá ezeken a szobrokon, különösen nő­alakjait veszi körül angyali szelídség, tiszta derű. Férfialakjai azonban fe­szültséggel, indulatokkal telí­tettek. Prófétája a mitoló­giai próféták öngyötrő, em­berért esedező látnoka, az is­teni akarat továbbítója. Fel­felé feszülő teste, kéz- és fej­­tartása a kiválasztottak fa­natizmusának hiteles meg­­örökítője. A magány, az öregedés és a halál misztériuma is szer­vesen kapcsolódik az ember létéhez — vallják a szobrok. A Siratásban remek ellen­pontozással örökíti meg a végtelen magányt hozó halál és az élet kettősségét. A si­­ratókat tömbszerűen eggyé kovácsolja a félelem közege, részvétük mégis hiábavaló: a kiterített világa bezárult, nem hatolnak odáig a könnyek. A két kiállított relief meg­rázó humanizmusa, a fájda­lom és a segítségkérés, a megaláztatás görcsös ke­ménysége a keresztény mito­lógia jeleneteit idézik. A valóság lírai újraterem­tése azonban nem egyetlen arc Lesenyei Márta szobrai­nál. A művész szemlélet­­módját a groteszk felhangjai motiválják, szobrainak zárt fegyelmét oldják, emberkö­zelivé teszik. Mintha torzító lencsén keresztül szemlélné környezetét, de ez a lencse inkább együttérző mosolyra, mint kinevetésre késztet (Cyrano, Színész). Szabadon engedi képzele­tét, lerázza az alkotó fantá­ziát gátló látvány kényszerét a Játék és az Élet és végte­len megkomponálásánál. Az előbbit a gyermeki naivitás könnyed bája lényegíti át, az utóbbiban az élet zsugorított terét, a lét kicsinységét, egy­­szeriségét helyezi bele a filo­zófiai végtelenség szédítő vi­szonylataiba. Líraiság, groteszk szemlé­let, kézzel fogható valóság, absztrakció — ezek a látszó­lag egymásnak ellentmondó vonások azonban valószerű szintézist teremtenek alkotá­saiban, s figyelmeztetnek az embert körülvevő világ sok­féleségére: ne menjünk el mellette, vegyük észre, és örüljünk neki­­ m. is. Győr 700 éve város A kapitalista túlterh­elés hatásai Az önkényuralmi intézke­dések és a politikai meghur­­colások fújtott légkörében is rendkívüli nagy esemény volt: 1855. december utolsó hetében megindult a vasúti forgalom Bécs—Győr között. A munkálatok éveken át folytak (nemegyszer érthe­tetlen megszakításokkal), bár a műszaki tervezések, a te­lekkisajátítások körüli huza­vonák, valamint a megye és város kapcsolatában felme­rült hatásköri viták is kés­leltették a végrehajtást. A vasútvonal megnyitása (Új-Szőnyig meghosszabbí­tott szakaszát 1056 nyarán adták át a forgalomnak) ter­­mészetesen nagymértékben segítette a Bécs felé irányuló gabonaszállítmányok meg­gyorsítását, és igen komoly lehetőségeket nyújtott az osztrák tőke magyar földön történő gyümölcsöztetése, kedvező befektetése számára. A birodalmi kormányzat igyekezett is kihasználni a kínálkozó helyzetet, és hogy a császárváros Pesttel szem­ben továbbra is sikeresen fenn tudja tartani verseny­­képességét, nem utolsósor­ban centrális gazdasági fel­szívó erejét, minden olyan kísérletet meghiúsított, amely az elkészült vasútvonal Új- Szőnyön túl (egészen a ma­gyar fővárosig) való kiépíté­sét kívánta szorgalmazni. A győri gabonakereskedők persze jól jártak ezáltal, mert az olcsó vízi úton érkezett szállítmányokat gyors átra­kodásokkal, aránylag rövid idő alatt és kedvező fizetési feltételek mellett bocsáthat­ták az osztrák, illetve a né­met kereskedők, vállalkozók számára. Nem véletlen, hogy a város élelmes kereskedői rétege — a már korábban is többször felvetett társulási gondolatot — éppen ebben az időszakban váltotta valóra. Az 1856-ban megalakult Ke­reskedelmi Gyülde (vagy ké­­sőbbi nevén a Győri Lloyd) működésétől ugyanis nem­csak a kereskedelmi forga­lom általános fellendülését várta, hanem a jelentősebb ipari vállalkozások létesíté­sére, sőt, tőzsdei spekulációk lebonyolítására is megfelelő előfeltételeket akart terem­teni. A város kereskedelemmel, elsősorban gabonaszállítások­­kal foglalkozó polgárainak ilyen törekvései azonban csak részben jártak sikerrel, mivel a piacra ható éghajlati vi­szonyok, elemi erők is gyak­ran beleszóltak a termelési eredményekbe, a nemzetközi és belpolitikai helyzet foly­tonos változásai pedig sok­szor negatív módon hatot­tak, így pl. 1857 őszén a ka­pitalista túltermelés követ­keztében kirobbant gazdasá­gi válság tengerentúli hullá­mai is csakhamar átcsaptak Európába, és az osztrák biro­dalom amúgy sem stabil pénzügyi helyzetét is meg­rendítve súlyos krízist idéz­tek elő a gazdasági élet min­den területén. A gyarmati sorsra ítélt Ma­­gyarországon különösen ke­reskedelmi és agrár­síkon je­lentkeztek a legkomolyabb bajok, amelyek természetesen Győr gazdasági életére, pol­gárainak vagyoni helyzetére is hátrányosan hatottak. A közeli bécsi tőzsde áresései, a felhalmozódó készletek és csökkenő terményárak miatt nemcsak a gabonakereske­dők, az ügynökök kerültek átmenetileg szorult helyzet­be, hanem a kispolgárok és a szegényebb néprétegek ke­nyérgondjai is fokozódtak. A város községtanácsa több ízben foglalkozott ugyan a győri kereskedelmi és hitel­élet megoldásra váró kérdé­seivel, nem utolsósorban Győrnek a közvetítő ter­ményszállításokban elfoglalt monopolhelyzetének fenntar­tásával kapcsolatos problé­mákkal, de "hatékony intéz­kedéseket felsőbb hatóságai­nak segítségével sem tudott foganatosítani. A gabonaszál­­lítmányok továbbra is hihe­tetlen mennyiségben érkez­tek ugyan hajókon és gördül­tek az új vasútvonalon Bécs felé, de a győri piacok már az 1880-as évek elején egyre inkább érezték Pest-Buda konkurenciájának erősödé­sét. Dr. Lengyel Alfréd AZ ELZETT FLIM LEMEZÁRUGYÁR győri gyáregysége (Győr, Kálvária u. 55 ) FELVESZ. női munkaerőket játékszerelő és egyéb betanított munkára, szerszámkészítőket, segédmunkásokat. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, Kovács József, nyug. tsz-elnök 1971. augusztus 29-én elhunyt. Temetése szeptember 2-án negyed­­ órakor lesz a győri köztemetőben. A gyászoló család KISALFÖLD KARBANTARTÓ kőművest és portás őröket felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Portás őröknek jelentkezhetnek NYUGDÍJASOK is. Gyapjúforgalmi Vállalat, Győr, Bútorgyári u. 1­. ­ A háború emlékezete­ s a harminckét éve, hogy a német monopoltőke tá­mogatását és bátorítását élvező hitleri fasiszta állam megtámadta Lengyelországot, és ezzel kirob­bantotta a világtörténelem legszörnyűbb és legnagyobb pusztításait eredményező háborúját. Hitler akkorra már bekebelezte Ausztriát, feldarabol­ta és részben birodalmá­hoz csatolta Csehszlovákiát. Nem sokkal a lengyelországi támadást követően sorra lerohant egy sor európai kis országot. A nyugati hatalmak formálisan hadiállapotba kerültek ugyan a hitleri birodalommal, valójában azon­ban nem mozgósították teljes erejüket a fasiszta veszély elhárítására. Úgy tűnt, hogy a „Blitzkrieg”, a villámháború eszközeivel Hitler uralma alá gyűri Európát, a világot. A Szovjetunió népeinek és fegyveres erőinek jutott az a történelmi dicsőség, hogy szétzúzta a fasiszta fenevadat, megszabadította az emberiséget azoktól a szörnyűségek­től, amelyeket a hitlerizmus baljós fenyegetésként ígért. A hitleri tervek meghiúsulásét lehetővé tette továbbá, hogy antifasiszta koalíció létesült, és hogy a szabadság­szerető népek összefogott erőivel küzdöttek Berlin elestéig, a végső győzelemig. A második világháború frontjain, a bombázásokban, a koncentrációs táborokban 52 millió ember vesztette éle­tét, még többen soha nem gyógyuló testi és lelki sebeket szenvedtek, felmérhetetlen anyagi értékek mentek ve­szendőbe. A háború után érthető volt az emberek végte­len békevágya, érthető volt, hogy mindenki kívánta. Soha többé háborút! A monopoltőke urai azonban, akik milliár­­dokat kerestek a világháborún, nem mondtak le a hadi­ipar nyereségéről. Még be sem gyógyultak a sebek, máris felszították a hidegháború gyűlöletes tüzét. A szovjet nép­nek a békés építőmunkában és a honvédelem fejlesztésé­ben elért hatalmas sikerei akadályozták meg, hogy az antifasiszta koalíció felbomlása után kitörjön az újabb világháború, az amerikai imperializmus agresszióival szemben meg lehetett menteni a békét. Az amerikai mili­­tarizmus a bűnös abban, hogy az ötvenes évek elején mégis háború folyt Koreában, ma is kegyetlen népirtó agressziót folytatnak Indokína népei ellen és hadiállapot van a Közel-Keleten. Európában több, mint negyed száza­da hallgatnak a fegy­verek. Kontinensünk történelmében még nem volt egy­folytában ennyi ideig tartó béke. Ez mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy a megváltozott történelmi viszonyok között a monopoltikos csoportok és az őket kiszolgáló kormányok ma már nem dönthetnek háború és béke sorsa felett. Világszerte, így kontinensünkön is, megszer­veződtek azok a társadalmi erők, amelyek nemet monda­nak az imperialista háborúkra. A burzsoá kormányok nincsenek abban a helyzetben, hogy a tömegek vélemé­nyét teljesen figyelmen kívül hagyják. A háborúellenes, antiimperialista mozgalmak elét, mindenütt kom­munista- és munkáspártok vállalják a legtöbb munkát, felelősséget. E­gymásukban azonban aligha állhatnak útját a hábo­rúnak a tömegmozgalmak. A legfőbb tényező a béke megőrzésében a Varsói Szerződésben tömö­rült szocialista országok katonai, diplomáciai, politikai ereje, tekintélye, ezen belül is a legkorszerűbb fegyver­zettel és kiképzéssel rendelkező szovjet hadsereg. A bur­zsoá katonai szakértők is nemegyszer felmérték, hogy a szocialista országok közössége elleni háborús kaland a kapitalizmus teljes vereségével és megsemmisülésével végződne. A szocialista országok politikájának alapja világszerte a tartós béke megteremtése és megőrzése. E vonatkozás­ban döntő szerepe és hatása van az európai béke fenntar­tásának. Éppen ezért javasolta a Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testülete, hogy tartsanak az európai bé­kéről átfogó nemzetközi tanácskozást és teremtsék meg az új alapokra helyezett európai biztonsági rendszert. Nem a szocialista országokon, hanem mindenekelőtt a NATO szervezetén és azon belül az Egyesült Államokon múlik, hogy a biztonsági konferencia ügye a szükséges­nél lassabban halad előre. Az utóbbi hónapokban történt néhány esemény, amely ismét megfontolt optimizmusra ad okot. Aláírták a szov­jet—NSZK és a lengyel—NSZK megállapodást, folyamat­ban vannak a stratégiai fegyverkezés korlátozásáról szóló szovjet—amerikai tárgyalások, rendszeresen ülésezik a genfi konferencia, a napokban pedig négyhatalmi meg­állapodás született a nyugat-berlini problémáról. Ez utóbbi jelentős lépés abban az irányban, hogy közelebb kerüljön a megvalósuláshoz az európai biztonsági konfe­rencia, rendezni lehessen olyan vitás kérdéseket, amelyek még a második világháború következményeként mérgezik a nemzetközi légkört. A­z évforduló alkalmából meghajtjuk az emlékezés zászlaját az antifasiszta háború áldozatai előtt. Az élők azzal tiszteleghetnek a legméltóbban a hősök emlékezetének, hogy összpontosítják erőiket a béke fenn­tartására, hogy megalapozzák a jövendő generációk bol­dogabb életét. C. Tóth Béla Szövőipari tanulólányok részére AZONNALI 4 férőhelyes belépéssel ALBÉRLETET felveszünk keresünk GYÁRVÁROS vagy BELVÁROS területén. építőipari Cím: Győri Textilipari Vállalat, Győr, Fehérvári u. 3., képzettségű személyzeti osztály. B F R Ü G Y I­­ ELŐADÓT. Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak az Fizetés­ismerősöknek, rokonoknak és jóbarátoknak, akik felejt- „.„„.ri ■« . , betétjén halottunk, megegyezés szerint. Imre József Jelentkezés: temetésén részt vettek, sírjára virágot helyeztek, fajdal- tövös Építőipari Ksz,­m­unkat bármily módon enyhíteni igyekeztek. Kossuth L. u. 2.: Külön köszönetet mondunk az ÉPFU Vállalat vezetői­ személyesen vagy nők és dolgozóinak, valamint az egykori Öntöde és Ko- levélben......... vocsológyár TMH-műhely dolgozóinak. Telefon: Lovo 30. A gyászoló család

Next