Kisalföld, 1971. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

1971. október 1., péntek KISALFÖLD Megalakult az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) pár, a világot egy újabb há­borús katasztrófától. A hala­dó erők felismerték, hogy Európa és a világ sorsa szo­rosan összefügg. Ez a magya­rázata annak, hogy Európá­ban született meg a béke-vi­­lágmozgalom, amely milliók nevében írta zászlajára: So­ha többé háborút! Azóta az európai helyzet sokat változott. Világosan látható azoknak a pozitív tendenciáknak túl nem be­csülhető jelentősége, amelyek egyre fokozottabban befolyá­solják a kontinens politikai helyzetét. Tisztán látjuk, hogy e javulás fő forrása a nem­zetközi erőviszonyok eltoló­dása a szocializmus, a ha­ladás, a béke erői javára. Európa népei egyre inkább cselekvő részesei a békéért és biztonságért folytatott harcnak, s ezt ma már min­den felelős politikai tényező­nek tudomásul kell vennie. Európa népei azt is felis­merték, hogy e földrész szi­lárd békéjének megteremté­se az egész világ elemi érde­ke. Ám azt is tudjuk, hogy a földkerekség más részein izzó tűzfészkek veszélyt je­lentenek Európára. Az euró­pai biztonságért folytatott harc tehát nem csökkenti a közös erőfeszítéseket azért, hogy a háborús gócok az egész világon megszűnjenek. A világon végbemenő vál­tozásokat értékelve úgy lát­juk, hogy a feltételek itt, Európában érlelődtek meg most annyira, hogy a régen óhajtott biztonsági rendszert a népek segítségével megte­remtsük. Nagy hozzájárulás lenne ez az egész világ bé­kéjéhez. Ezt az összefüggést nemcsak földrészünkön is­merték föl, hanem a világ sok más helyén is; az európai biztonság meg­teremtésére irányuló erőfe­szítéseinknek egyre na­gyobb a visszhangja kon­tinensünk határain túl is, a világ békeszerető népei közül mind többen és töb­ben helyeslik és támogat­ják. Ezért van az, hogy az euró­pai biztonság és együttmű­ködés eszméje ma összeha­sonlíthatatlanul mélyebben és sokoldalúbban formálódik, gazdagodik, mint eddig bár­mikor. A további előrehaladás egyik előfeltétele azonban ezután is a tömegek fokozó­dó aktivitása. Ezután is szük­ség van a társadalmi erők hatékony akcióira. Olyan kez­deményezésekre, amelyek szorgalmazzák, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság mielőbb ratifikálja a moszk­vai és a lengyel ENSZK szer­ződést, olyan kezdeményezé­sekre, amelyek támogatják a Német Demokratikus Köztár­saság teljes nemzetközi jogi elismerését s a két német ál­lam jogainak helyreállítását az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében; támogatják, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti előzetes megbeszéléseken kezdődjenek meg az érdemi tárgyalások az 1938-as, szé­gyenletes müncheni egyez­mény érvénytelenné nyilvá­nítására. Támogatjuk azokat az erőket, amelyek a jelen­legi határok sérthetetlensé­gét, az erőpoli­ti­káról való le­mondást követelik. A Szovjetunió, amely a má­sodik világháborúban a leg­súlyosabb áldozatokat hozta, óriási erőfeszítéseket tesz az európai biztonságnak, a világ békéjének megteremtésére. Nem kétséges, hogy ebben a törekvésében nemcsak nem­zeti érdekeit követi, hanem — az egész földkerekség, kontinensünk békéjén fára­dozva — elsősorban az ember­­iség sorsáért érzett felelős­sége vezeti. Ugyanez a szán­dék vezeti a szocialista or­szágokat is. A Szovjetunió,­­ szocia­­lista országok békepoliti­kája a békés egymás mel­lett élés politikájának elvi alapján bontakozott ki, és találkozik a népek józan, kölcsönös érdekeivel. Ezzel a politikával tehát ösz­­szeférhetetlen azoknak az igyekezete, akik háborús hisz­téria szításával, kommunis­­taellenességgel, a szocialista országok elleni fellazító tö­rekvésekkel kísérlik a töme­gek tisztánlátását megzavar­ni, rontani a kialakuló, ked­vezőbb légkört. Nagy munkát kell a béke, a szocializmus, a haladás erőinek kifejteni, hogy ezeket a csoportokat elszigeteljük, s a társadalmi és politikai erők még szélesebb körét vonhas­suk be a biztonságról folyó össz-európai dialógusba. A jelentős erőt képviselő európai társadalmi mozgalom napjainkban fokozza erőfe­szítéseit, és egyre szélesebb rétegeket von hatókörébe. En­nek során született meg az elhatározás, hogy Európa társadalmi erői szé­les körű demokratikus ta­nácskozáson együttesen vi­tassák meg a biztonságot és az együttműködést érin­tő közös ügyeiket. Az európai népek tanácsko­zásának feladata lenne a kon­tinens népeinek az európai problémák rendezésében való érdekeltségének az eddiginél hatékonyabb demonstrálása. Kállai elvtárs utalt azokra az eseményekre, amelyek az európai társadalmak növekvő aktivitására mutatnak az európai biztonság kérdésében, majd így folytatta beszédét: Pártunk, kormányunk, egész dolgozó népünk, érdek­lődéssel figyeli a világhely­zet, s benne elsősorban az európai helyzet alakulását, s tőle telhetően elősegíti annak kedvező fejlődését. A legát­fogóbb ,­ nemzeti érdekeink­­szolgálata kötelez bennünket arra, hogy növekvő aktivitás­sal és hatékonysággal támo­gassuk mindazokat az erőket, amelyek részt vállalnak e valóban nemzetközi érdekű célért folytatott harcban. Elhatározásunk teljes mér­tékben megfelel annak a nemzetközi politikai törek­vésnek, amelyet népünk egyetértésével pártunk X. kongresszusa megfogalma­zott. Ez a meggyőződés vezetett bennünket, amikor elhatároz­tuk, hogy létrehozzuk az egész népünk békeakaratát reprezentáló bizottságot, az Európai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nemzeti Bizottságát. Bizottságunk alakuló ülé­sén vagyunk. A jelenlevők egész népünket képviselik. Biztosak vagyunk abban, hogy mostani akciónkkal is­mételten hozzájárulunk ne­mes célunk megvalósításá­hoz. Szeretnénk néhány szóval beszélni arról is, hogy mire szövetkezünk, mit tekintünk feladatunknak, s hogyan kí­vánjuk közös ügyünket szol­gálni. 1. Mindannyian teljes egyetértéssel támogatjuk pár­tunk és kormányunk külpoli­tikáját, ezen belül az európai biztonság megszilárdításáért és az államok közötti gyü­mölcsöző együttműködésért folytatott erőfeszítéseit. 2. Bizottságunk elsőrendű feladata, hogy szervezze, ser­kentse és összefogja azt a sokoldalú és gazdag tevé­kenységet, amelyet társadal­mi szervezeteink folytatnak az európai biztonság és együttműködés előmozdítása érdekében. 3. Meggyőződésünk: e bi­zottság létrehozása új lehet­­­tőségeket nyújt arra, hogy a magyar társadalom még fo­kozottabb mértékben kap­csolódjék be az európai pár­beszédbe. 4. Erős, gazdagodó kapcso­latokat kívánunk megterem­teni a legkülönbözőbb irány­zatokkal és szervezetekkel, amelyek e célért küzdenek. 5. Feladatunknak tekintjük, hogy egész népünket képvi­seljük az európai országok hasonló bizottságaival való kapcsolatokban, s hogy hoz­zájáruljunk az európai né­pek konferenciájának össze­hívását célzó, Európa-szerte erősödő törekvések sikeréhez. Arra törekszünk, hogy minél hamarabb hívják össze az össz-európai kormányközi biztonsági értekezletet, s mi­előbb valósuljon meg a Var­sói Szerződés tagállamainak fővárosunkban megfogalma­zott felhívása: Legyen Európa az egyen­jogú nemzetek gyümölcsö­ző együttműködésének kon­tinense! Kállai Gyula a következő gondolatokkal fejezte be be­szédét: — Folytatni akarunk egy megkezdett munkát, amely­ben új lehetőségeket látunk magunk előtt. Történelmi pa­rancsnak teszünk eleget, me­lyet a magyar nép, az euró­pai népek, az egész emberi­ség érdekei diktálnak. A fel­adatot teljes meggyőződéssel vállaljuk! Felhívjuk egész né­pünket, hogy segítse, támo­gassa munkánkat! Közös tö­rekvéseinknek csak egy nyer­tese lehet — a nép, a jövő nemzedékei. Munkálkodjunk tehát együtt földünk, konti­nensünk és hazánk békéjé­nek és biztonságának javára! Nagy tapssal fogadták az ülés részvevői Kállai Gyula beszédét, majd felszólalások következtek: Vinizlay Gyula, a SZOT titkára, dr. Bartha Tibor, Kőhalmi Ferencné, a Kispesti Textilgyár KISZ-bi­­zottságának titkára, dr. Bre­­zanóczy Pál, Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek szerszámgépgyári fogaskerék­üzeme „Hanoi” szocialista brigádjának vezetője, Áren­dás József, a szegedi Új Élet Tsz párttitkára és Erdey- Grúz Tibor méltatta a Ma­gyar Nemzeti Bizottság él­etre hívásának és küldetésének jelentőségét, fejtette ki gon­dolatait a kontinensünk biz­tonságát szorgalmazó társa­dalmi összefogással, a nem­zetek együttmunkálkodással kapcsolatos gondolatait. Ezután megalakult a bi­zottság, elnöke Kállai Gyula, tagjai a politikai, gazdasági, társadalmi, tudományos és művészeti közélet kiváló sze­mélyiségei. A tanácskozáson egyhangú­lag elfogadták a „Felhívás a magyar néphez” című doku­mentumot. Az elnöklő Erdei Lászlóné rekesztette be az ülést, mi­után kifejezést adott annak a meggyőződésének, hogy a magyar nemzeti bizottság itthon és külföldön egyaránt ösztönzője lehet az európai béke biztosításánál­, s egy­úttal felajánlotta a magyar nőtársadalom, a Magyar Nők Országos Tanácsa aktív rész­vételét a bizottság munkájá­ban. (MTI) Kongresszusi készülődés­es lakosság és a tagság érdekében készülnek a tervek Ha a tagság valóban gaz­dája a szövetkezetnek, akkor nem csupán a vezetőségnek,­­ hanem- neki­ is azon­­kell töprengenie: hogyan lehet még jobban, még hasznosab­ban gazdálkodni... Péren hangzott el a fenti mondat a helyi áfész néhány napja megtartott küldöttér­tekezletének egyik hozzászó­lásában. A tanácskozáson az eddig megtett útról, a jövő terveiről volt szó. Az országgyűlés­ őszi ülés­szaka megvitatta és elfogad­ta a szövetkezeti törvényt. Közeledik a szövetkezetek VII. kongresszusának ideje — ezek a hetek már a kongresz­­szusi készülődés hetei. A péri áfész értekezletének célja: a küldöttek felkészülten vegye­nek részt a kongresszus mun­kájában, a tennivalókat a szövetkezeti törvény szelle­mében határozzák meg. Az áfészek a múlt években sokat fejlődtek. Ma országo­san a kiskereskedelmi forga­lom egyharmadát bonyolítják le. A fogyasztási és értékesí­tő szövetkezeteknek 130 000 dolgozójuk van, közülük a múlt négy évben,több, mint *■­­ " , tizenötezren tanultak a szö­vetkezeti iskolákban, tanfo­lyamokon, és szereztek szak­munkás-bizonyítványt. A jö­vőben még ennél is nagyobb gondot kell fordítani a szak­munkásképzésre, mert példá­ul a kereskedelmi hálózatban dolgozók 35 százalékának még nincs szakképzettsége. Az áfészek az idén először öt évre szóló középtávú ter­vet készítenek, kapcsolódva a IV. ötéves terv gazdaságpo­litikai céljaihoz. Az egyik legfontosabb irányelv: töre­kedni a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozására a fogyasz­tói piacon. Fejlődésünkkel, gazdasági előrehaladásunk­kal arányosan emelkedett a lakosság életszínvonala, ja­vultak életkörülményei, és ez megnövelte a fogyasztási igé­nyeket. A következő évek fel­adatainak meghatározásakor számolni kell azzal, hogy ezek az igények a jövőben még jobban megnőnek. Az áfészekben is bővíteni kell a szolgáltatásokat. Ilyen például a házhoz szállítás és­­ a­ kölcsönzés. A lakosság ked­veli és kéri is mindkettőt, a városokon kívül a községek­ben is egyre inkább. Az élel­miszerellátás javításával jár a korszerű hűtőláncok kiépí­tése, a boltok még jobb ellá­tása hűtőgéppel. A fogyasztási szövetkeze­tek tevékenysége kapcsolódik a nők helyzetének javításá­hoz. A jó áruellátással, és az előbb említett szolgáltatások­kal, megkönnyíti a dolgozó nők háztartási, ház körüli munkáját. A jövőben fokozottabb fi­gyelmet kell fordítani arra, hogy a fiatalok megismerjék, megkedveljék az áfészek munkáját, megtalálják benne sajátos érdekeiket. Fontos fel­adat a fiatalok lakásgondjai­nak megoldása, segíteni a szé­lesebb körű művelődési és szórakozási lehetőségeiket. A nyugdíjasokat jövedelmüknek és ízlésüknek egyaránt meg­felelő árucikkek forgalomba hozatalával segíthetik az áfé­szek... Ezekről az általános irány­elvekről beszélt a küldöttér­tekezleten Nagy Géza, a péri áfész igazgatósági elnöke. A vitában a helyi, sajátos fel­adatokról is szó esett. „Amikor a kongresszusra készülődünk és terveket ké­szítünk, számba kell venni, hogy korábbi terveinkből mi, hogyan valósult meg” — ezt tartják a pék­ek. És vallják, hogy minden terv csak any­­nyit ér, amennyit abból meg­valósítanak. A pék­ a kicsi áfészek kö­zé tartozik, de eredménye­sen dolgozik. A fejlődésre jellemző számok: a forgalom 1967-ben 21,5 millió forint, 1970-ben 28 millió forint volt. A tagsági kölcsön és a cél­részjegy értéke tavaly év vé­gén 580 000 forint volt, az idén már az első félévben egymillió! A múlt négy évben a beruházás, korszerűsítés ér­téke: 4 millió forint... A ter­vek a kongresszusi irányelvek szellemében, a lakosság és a tagság érdekében készülnek. (Jutasi) Tisztújítás a közgazdászoknál A Magyar Közgazdasági Társaság Győr-Sopron me­gyei Szervezete tegnap dél­után 3 órakor a Rába Műve­lődési Központban tartotta negyedik közgyűlését. For­gács Barnabás, a megyei szervezet elnöke köszöntötte a résztvevőket, dr. Garamvöl­­gyi Károlyt, a pénzügymi­niszter első helyettesét, a Magyar Közgazdasági Társa­ság főtitkárát, valamint az elnökségben helyet foglaló párt- és tanácsi képviselőket. Az elnöki köszöntő után dr. Rádly Béla, a szervezet tit­kára tartotta meg beszámoló­ját, amelyben az elmúlt négy év eredményeit méltatta, majd néhány szóbeli kiegé­szítést tett. Javasolta a töb­bi között, hogy a­ nagycenki Széchenyi-kastélyban létesít­senek közgazdasági alkotó­házat. A titkári beszámoló után dr. Garamvölgyi Károly gaz­daságpolitikai kérdésekről tartott előadást. Két nagy té­makörrel foglalkozott, a ma­gyar társadalomgazdaság fej­lődésével, annak fejlettségé­vel, valamint gazdasági hely­zetünkkel és a feladatokkal. A beszámolót és a gazdaság­­politikai előadást vita követ­te. A Közgazdasági Társaság alapszabálya szerint a veze­tőségválasztás nyílt szava­zással történt. Az elnököt és a titkárt a vezetőség ezután a saját soraiból választja meg, és a tisztségeket az or­szágos választmány véglege­síti. Az új vezetőségbe dr. Ba­bics Zoltánt, a Magyar Nem­zeti Bank igazgatóját, Baross Károlyt, az MNB osztályve­zetőjét, Csizmadia Gáspárt, a Pénzügyminisztérium Bevé­teli Igazgatóságának igazga­tóját, Forgács Barnabást, nyugdíjas közgazdászt, Füs­tös Jánost, a Győri Lenszövő­­gyár főkönyvelőjét, Hencz Józsefet, az MSZMP megyei Bizottságának munkatársát, Gaál Zoltánt, a Mélyépítő Vállalat osztályvezetőjét, Ká­dár Józsefet, a megyei tanács osztályvezetőjét, Krankovits Istvánt, a Győri megyei Ál­lami Építőipari Vállalat igaz­gatóhelyettesét, Mer­sich And­rást, az OTP munkatársát, dr. Németh Mihályt, a me­gyei tanács osztályvezetőjét, Szabó Mihályt, a Győri Me­zőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat gazdasá­gi igazgatóját, dr. Zalka Fe­rencet, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár gaz­dasági igazgatóját és dr. Rádly Bélát, a Győri Textil­ipari Vállalat gazdasági igaz­gatóját választották meg. A megválasztott új veze­tőség nevében Forgács Bar­nabás köszönte meg a bi­zalmat. 3 Kitüntetések a munkásőrségen A fegyveres erők napja al­kalmából a munkásőrség me­gyei parancsnoka, Gyimesi Sándor ünnepélyes külsősé­gek között szerdán kitünteté­seket adott át. A munkásőrségben végzett eredményes, példamutató szolgálatának elismeréséül ,,A Haza Szolgálatáért Ér­demérem” arany fokozatát Kárpát György, ezüst fokoza­­tát Nemes József, bronz foko­zatát Tarr Mihály kapta. A fegyverbarátság elmé­lyítéséért végzett munkájuk, a munkásőrséggel való elv­társi együttműködésük elis­meréséül a „Munkásőr Em­lékjelvényt” adományozták. Bakk Józsefnek, Fekete Györgynek, Hegedűs Pálnak, László Istvánnak, Nemsitz Györgynek, Tóth Sándornak, Légrádi Károlynak. Felvételünkön Gyimesi Sándor (középütt) a kitünte­tettekkel beszélget. (Sieber Sándor felv.)

Next