Kisalföld, 1971. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-01 / 231. szám
1971. október 1., péntek KISALFÖLD Megalakult az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) pár, a világot egy újabb háborús katasztrófától. A haladó erők felismerték, hogy Európa és a világ sorsa szorosan összefügg. Ez a magyarázata annak, hogy Európában született meg a béke-világmozgalom, amely milliók nevében írta zászlajára: Soha többé háborút! Azóta az európai helyzet sokat változott. Világosan látható azoknak a pozitív tendenciáknak túl nem becsülhető jelentősége, amelyek egyre fokozottabban befolyásolják a kontinens politikai helyzetét. Tisztán látjuk, hogy e javulás fő forrása a nemzetközi erőviszonyok eltolódása a szocializmus, a haladás, a béke erői javára. Európa népei egyre inkább cselekvő részesei a békéért és biztonságért folytatott harcnak, s ezt ma már minden felelős politikai tényezőnek tudomásul kell vennie. Európa népei azt is felismerték, hogy e földrész szilárd békéjének megteremtése az egész világ elemi érdeke. Ám azt is tudjuk, hogy a földkerekség más részein izzó tűzfészkek veszélyt jelentenek Európára. Az európai biztonságért folytatott harc tehát nem csökkenti a közös erőfeszítéseket azért, hogy a háborús gócok az egész világon megszűnjenek. A világon végbemenő változásokat értékelve úgy látjuk, hogy a feltételek itt, Európában érlelődtek meg most annyira, hogy a régen óhajtott biztonsági rendszert a népek segítségével megteremtsük. Nagy hozzájárulás lenne ez az egész világ békéjéhez. Ezt az összefüggést nemcsak földrészünkön ismerték föl, hanem a világ sok más helyén is; az európai biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítéseinknek egyre nagyobb a visszhangja kontinensünk határain túl is, a világ békeszerető népei közül mind többen és többen helyeslik és támogatják. Ezért van az, hogy az európai biztonság és együttműködés eszméje ma összehasonlíthatatlanul mélyebben és sokoldalúbban formálódik, gazdagodik, mint eddig bármikor. A további előrehaladás egyik előfeltétele azonban ezután is a tömegek fokozódó aktivitása. Ezután is szükség van a társadalmi erők hatékony akcióira. Olyan kezdeményezésekre, amelyek szorgalmazzák, hogy a Német Szövetségi Köztársaság mielőbb ratifikálja a moszkvai és a lengyel ENSZK szerződést, olyan kezdeményezésekre, amelyek támogatják a Német Demokratikus Köztársaság teljes nemzetközi jogi elismerését s a két német állam jogainak helyreállítását az Egyesült Nemzetek Szervezetében; támogatják, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti előzetes megbeszéléseken kezdődjenek meg az érdemi tárgyalások az 1938-as, szégyenletes müncheni egyezmény érvénytelenné nyilvánítására. Támogatjuk azokat az erőket, amelyek a jelenlegi határok sérthetetlenségét, az erőpolitikáról való lemondást követelik. A Szovjetunió, amely a második világháborúban a legsúlyosabb áldozatokat hozta, óriási erőfeszítéseket tesz az európai biztonságnak, a világ békéjének megteremtésére. Nem kétséges, hogy ebben a törekvésében nemcsak nemzeti érdekeit követi, hanem — az egész földkerekség, kontinensünk békéjén fáradozva — elsősorban az emberiség sorsáért érzett felelőssége vezeti. Ugyanez a szándék vezeti a szocialista országokat is. A Szovjetunió, szocialista országok békepolitikája a békés egymás mellett élés politikájának elvi alapján bontakozott ki, és találkozik a népek józan, kölcsönös érdekeivel. Ezzel a politikával tehát öszszeférhetetlen azoknak az igyekezete, akik háborús hisztéria szításával, kommunistaellenességgel, a szocialista országok elleni fellazító törekvésekkel kísérlik a tömegek tisztánlátását megzavarni, rontani a kialakuló, kedvezőbb légkört. Nagy munkát kell a béke, a szocializmus, a haladás erőinek kifejteni, hogy ezeket a csoportokat elszigeteljük, s a társadalmi és politikai erők még szélesebb körét vonhassuk be a biztonságról folyó össz-európai dialógusba. A jelentős erőt képviselő európai társadalmi mozgalom napjainkban fokozza erőfeszítéseit, és egyre szélesebb rétegeket von hatókörébe. Ennek során született meg az elhatározás, hogy Európa társadalmi erői széles körű demokratikus tanácskozáson együttesen vitassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő közös ügyeiket. Az európai népek tanácskozásának feladata lenne a kontinens népeinek az európai problémák rendezésében való érdekeltségének az eddiginél hatékonyabb demonstrálása. Kállai elvtárs utalt azokra az eseményekre, amelyek az európai társadalmak növekvő aktivitására mutatnak az európai biztonság kérdésében, majd így folytatta beszédét: Pártunk, kormányunk, egész dolgozó népünk, érdeklődéssel figyeli a világhelyzet, s benne elsősorban az európai helyzet alakulását, s tőle telhetően elősegíti annak kedvező fejlődését. A legátfogóbb , nemzeti érdekeinkszolgálata kötelez bennünket arra, hogy növekvő aktivitással és hatékonysággal támogassuk mindazokat az erőket, amelyek részt vállalnak e valóban nemzetközi érdekű célért folytatott harcban. Elhatározásunk teljes mértékben megfelel annak a nemzetközi politikai törekvésnek, amelyet népünk egyetértésével pártunk X. kongresszusa megfogalmazott. Ez a meggyőződés vezetett bennünket, amikor elhatároztuk, hogy létrehozzuk az egész népünk békeakaratát reprezentáló bizottságot, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságát. Bizottságunk alakuló ülésén vagyunk. A jelenlevők egész népünket képviselik. Biztosak vagyunk abban, hogy mostani akciónkkal ismételten hozzájárulunk nemes célunk megvalósításához. Szeretnénk néhány szóval beszélni arról is, hogy mire szövetkezünk, mit tekintünk feladatunknak, s hogyan kívánjuk közös ügyünket szolgálni. 1. Mindannyian teljes egyetértéssel támogatjuk pártunk és kormányunk külpolitikáját, ezen belül az európai biztonság megszilárdításáért és az államok közötti gyümölcsöző együttműködésért folytatott erőfeszítéseit. 2. Bizottságunk elsőrendű feladata, hogy szervezze, serkentse és összefogja azt a sokoldalú és gazdag tevékenységet, amelyet társadalmi szervezeteink folytatnak az európai biztonság és együttműködés előmozdítása érdekében. 3. Meggyőződésünk: e bizottság létrehozása új lehettőségeket nyújt arra, hogy a magyar társadalom még fokozottabb mértékben kapcsolódjék be az európai párbeszédbe. 4. Erős, gazdagodó kapcsolatokat kívánunk megteremteni a legkülönbözőbb irányzatokkal és szervezetekkel, amelyek e célért küzdenek. 5. Feladatunknak tekintjük, hogy egész népünket képviseljük az európai országok hasonló bizottságaival való kapcsolatokban, s hogy hozzájáruljunk az európai népek konferenciájának összehívását célzó, Európa-szerte erősödő törekvések sikeréhez. Arra törekszünk, hogy minél hamarabb hívják össze az össz-európai kormányközi biztonsági értekezletet, s mielőbb valósuljon meg a Varsói Szerződés tagállamainak fővárosunkban megfogalmazott felhívása: Legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense! Kállai Gyula a következő gondolatokkal fejezte be beszédét: — Folytatni akarunk egy megkezdett munkát, amelyben új lehetőségeket látunk magunk előtt. Történelmi parancsnak teszünk eleget, melyet a magyar nép, az európai népek, az egész emberiség érdekei diktálnak. A feladatot teljes meggyőződéssel vállaljuk! Felhívjuk egész népünket, hogy segítse, támogassa munkánkat! Közös törekvéseinknek csak egy nyertese lehet — a nép, a jövő nemzedékei. Munkálkodjunk tehát együtt földünk, kontinensünk és hazánk békéjének és biztonságának javára! Nagy tapssal fogadták az ülés részvevői Kállai Gyula beszédét, majd felszólalások következtek: Vinizlay Gyula, a SZOT titkára, dr. Bartha Tibor, Kőhalmi Ferencné, a Kispesti Textilgyár KISZ-bizottságának titkára, dr. Brezanóczy Pál, Horváth István, a Csepel Vas- és Fémművek szerszámgépgyári fogaskeréküzeme „Hanoi” szocialista brigádjának vezetője, Árendás József, a szegedi Új Élet Tsz párttitkára és Erdey- Grúz Tibor méltatta a Magyar Nemzeti Bizottság életre hívásának és küldetésének jelentőségét, fejtette ki gondolatait a kontinensünk biztonságát szorgalmazó társadalmi összefogással, a nemzetek együttmunkálkodással kapcsolatos gondolatait. Ezután megalakult a bizottság, elnöke Kállai Gyula, tagjai a politikai, gazdasági, társadalmi, tudományos és művészeti közélet kiváló személyiségei. A tanácskozáson egyhangúlag elfogadták a „Felhívás a magyar néphez” című dokumentumot. Az elnöklő Erdei Lászlóné rekesztette be az ülést, miután kifejezést adott annak a meggyőződésének, hogy a magyar nemzeti bizottság itthon és külföldön egyaránt ösztönzője lehet az európai béke biztosításánál, s egyúttal felajánlotta a magyar nőtársadalom, a Magyar Nők Országos Tanácsa aktív részvételét a bizottság munkájában. (MTI) Kongresszusi készülődéses lakosság és a tagság érdekében készülnek a tervek Ha a tagság valóban gazdája a szövetkezetnek, akkor nem csupán a vezetőségnek, hanem- neki is azonkell töprengenie: hogyan lehet még jobban, még hasznosabban gazdálkodni... Péren hangzott el a fenti mondat a helyi áfész néhány napja megtartott küldöttértekezletének egyik hozzászólásában. A tanácskozáson az eddig megtett útról, a jövő terveiről volt szó. Az országgyűlés őszi ülésszaka megvitatta és elfogadta a szövetkezeti törvényt. Közeledik a szövetkezetek VII. kongresszusának ideje — ezek a hetek már a kongreszszusi készülődés hetei. A péri áfész értekezletének célja: a küldöttek felkészülten vegyenek részt a kongresszus munkájában, a tennivalókat a szövetkezeti törvény szellemében határozzák meg. Az áfészek a múlt években sokat fejlődtek. Ma országosan a kiskereskedelmi forgalom egyharmadát bonyolítják le. A fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknek 130 000 dolgozójuk van, közülük a múlt négy évben,több, mint *■ " , tizenötezren tanultak a szövetkezeti iskolákban, tanfolyamokon, és szereztek szakmunkás-bizonyítványt. A jövőben még ennél is nagyobb gondot kell fordítani a szakmunkásképzésre, mert például a kereskedelmi hálózatban dolgozók 35 százalékának még nincs szakképzettsége. Az áfészek az idén először öt évre szóló középtávú tervet készítenek, kapcsolódva a IV. ötéves terv gazdaságpolitikai céljaihoz. Az egyik legfontosabb irányelv: törekedni a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozására a fogyasztói piacon. Fejlődésünkkel, gazdasági előrehaladásunkkal arányosan emelkedett a lakosság életszínvonala, javultak életkörülményei, és ez megnövelte a fogyasztási igényeket. A következő évek feladatainak meghatározásakor számolni kell azzal, hogy ezek az igények a jövőben még jobban megnőnek. Az áfészekben is bővíteni kell a szolgáltatásokat. Ilyen például a házhoz szállítás és a kölcsönzés. A lakosság kedveli és kéri is mindkettőt, a városokon kívül a községekben is egyre inkább. Az élelmiszerellátás javításával jár a korszerű hűtőláncok kiépítése, a boltok még jobb ellátása hűtőgéppel. A fogyasztási szövetkezetek tevékenysége kapcsolódik a nők helyzetének javításához. A jó áruellátással, és az előbb említett szolgáltatásokkal, megkönnyíti a dolgozó nők háztartási, ház körüli munkáját. A jövőben fokozottabb figyelmet kell fordítani arra, hogy a fiatalok megismerjék, megkedveljék az áfészek munkáját, megtalálják benne sajátos érdekeiket. Fontos feladat a fiatalok lakásgondjainak megoldása, segíteni a szélesebb körű művelődési és szórakozási lehetőségeiket. A nyugdíjasokat jövedelmüknek és ízlésüknek egyaránt megfelelő árucikkek forgalomba hozatalával segíthetik az áfészek... Ezekről az általános irányelvekről beszélt a küldöttértekezleten Nagy Géza, a péri áfész igazgatósági elnöke. A vitában a helyi, sajátos feladatokról is szó esett. „Amikor a kongresszusra készülődünk és terveket készítünk, számba kell venni, hogy korábbi terveinkből mi, hogyan valósult meg” — ezt tartják a pékek. És vallják, hogy minden terv csak anynyit ér, amennyit abból megvalósítanak. A pék a kicsi áfészek közé tartozik, de eredményesen dolgozik. A fejlődésre jellemző számok: a forgalom 1967-ben 21,5 millió forint, 1970-ben 28 millió forint volt. A tagsági kölcsön és a célrészjegy értéke tavaly év végén 580 000 forint volt, az idén már az első félévben egymillió! A múlt négy évben a beruházás, korszerűsítés értéke: 4 millió forint... A tervek a kongresszusi irányelvek szellemében, a lakosság és a tagság érdekében készülnek. (Jutasi) Tisztújítás a közgazdászoknál A Magyar Közgazdasági Társaság Győr-Sopron megyei Szervezete tegnap délután 3 órakor a Rába Művelődési Központban tartotta negyedik közgyűlését. Forgács Barnabás, a megyei szervezet elnöke köszöntötte a résztvevőket, dr. Garamvölgyi Károlyt, a pénzügyminiszter első helyettesét, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkárát, valamint az elnökségben helyet foglaló párt- és tanácsi képviselőket. Az elnöki köszöntő után dr. Rádly Béla, a szervezet titkára tartotta meg beszámolóját, amelyben az elmúlt négy év eredményeit méltatta, majd néhány szóbeli kiegészítést tett. Javasolta a többi között, hogy a nagycenki Széchenyi-kastélyban létesítsenek közgazdasági alkotóházat. A titkári beszámoló után dr. Garamvölgyi Károly gazdaságpolitikai kérdésekről tartott előadást. Két nagy témakörrel foglalkozott, a magyar társadalomgazdaság fejlődésével, annak fejlettségével, valamint gazdasági helyzetünkkel és a feladatokkal. A beszámolót és a gazdaságpolitikai előadást vita követte. A Közgazdasági Társaság alapszabálya szerint a vezetőségválasztás nyílt szavazással történt. Az elnököt és a titkárt a vezetőség ezután a saját soraiból választja meg, és a tisztségeket az országos választmány véglegesíti. Az új vezetőségbe dr. Babics Zoltánt, a Magyar Nemzeti Bank igazgatóját, Baross Károlyt, az MNB osztályvezetőjét, Csizmadia Gáspárt, a Pénzügyminisztérium Bevételi Igazgatóságának igazgatóját, Forgács Barnabást, nyugdíjas közgazdászt, Füstös Jánost, a Győri Lenszövőgyár főkönyvelőjét, Hencz Józsefet, az MSZMP megyei Bizottságának munkatársát, Gaál Zoltánt, a Mélyépítő Vállalat osztályvezetőjét, Kádár Józsefet, a megyei tanács osztályvezetőjét, Krankovits Istvánt, a Győri megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatóhelyettesét, Mersich Andrást, az OTP munkatársát, dr. Németh Mihályt, a megyei tanács osztályvezetőjét, Szabó Mihályt, a Győri Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat gazdasági igazgatóját, dr. Zalka Ferencet, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár gazdasági igazgatóját és dr. Rádly Bélát, a Győri Textilipari Vállalat gazdasági igazgatóját választották meg. A megválasztott új vezetőség nevében Forgács Barnabás köszönte meg a bizalmat. 3 Kitüntetések a munkásőrségen A fegyveres erők napja alkalmából a munkásőrség megyei parancsnoka, Gyimesi Sándor ünnepélyes külsőségek között szerdán kitüntetéseket adott át. A munkásőrségben végzett eredményes, példamutató szolgálatának elismeréséül ,,A Haza Szolgálatáért Érdemérem” arany fokozatát Kárpát György, ezüst fokozatát Nemes József, bronz fokozatát Tarr Mihály kapta. A fegyverbarátság elmélyítéséért végzett munkájuk, a munkásőrséggel való elvtársi együttműködésük elismeréséül a „Munkásőr Emlékjelvényt” adományozták. Bakk Józsefnek, Fekete Györgynek, Hegedűs Pálnak, László Istvánnak, Nemsitz Györgynek, Tóth Sándornak, Légrádi Károlynak. Felvételünkön Gyimesi Sándor (középütt) a kitüntetettekkel beszélget. (Sieber Sándor felv.)