Kisalföld, 1971. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-01 / 231. szám
kisalföldi hétvége- ZSUZSI VILÁGA Az udvaron halomban sárgállik az évett kukorica. Friss kocsinyom vezet a kapuig, Földet Pál portájáig, Hegyeshalomban. Zsuzsa, a 18 éves, szőke, kék szemű, halk szavú, kedves Földes lány csak az imént érkezett haza Győrből. Ruhát vált és indulna ki a 'határba, amikor betoppanok. Együtt megyünk a lovaskocsi deszkáján ülve a kukoricatábláig. Zsuzsa szerkesztő a Tanácsi Tervező Vállalatnál. Tizennégy éves kora óta minden reggel a vonaton távozik szeméből az álom, nyolc és fél órás munka után ismét a vonatozás Tavaly érettségizett a győri Építőipari Technikumban. Mit kezd a lány a maradék napi 11-13 órával, a pihenési időt is beleszámítva, és a hétvégeken? Van-e, ami tartalmassá teszi a munkán kívül Zsuzsa életét? Amikor ezekről kérdezem, felrepül Zsuzsa arca, és teljes átéléssel, odaadással beszél kedvteléséről: — Még az érettségi előtt két barátnőmmel arról beszélgettünk, mi mindent teszünk majd azért, hogy ne legyünk „szürke” emberek, hogy a munkán kívül valami más is tartalommal töltse meg életünket. Nekem körülbelül egy évvel ezelőtt sikerült olyan elfoglaltságot találnom, amely alighanem a végleges is marad: a rajzolás. Amikor felállok a rajztábla mellől, akárhogyan sikerült is a munka, mindig Úgy érzem, csináltam valamit, valami értelmeset, legalább is nekem az. Ez a kedvtelés rövid idő alatt felszabadított egy csomó gátlás alól. A legboldogabb napjaim közé sorolom azt, amiker a mappában három rajzommal először jelentem meg a győri Kassák Kollégium fiataljai között. Álmomban sem mertem volna remélni az olyan kedves, önzetlenül segítő fogadtatást, mint amilyenben részem volt. — A nyáron Bebegényben voltam a művésztelepen. Modellekről rajzolhattam kedvenceimet, aktokat és portrékat. Zsuzsi érti a paraszti munkát is, nem maradt el a többiektől a kukoricasoron. Visszafelé a félig rakott szekéren terveiről, elképzeléseiről beszélgetünk. Mint mondja, majd belső építész szeretne lenni. Ahhoz is kell a jó rajzkészség. Hazaérve, a gazdasági udvaron markos férfiak hordják a góréba a termést. Barátságosak, jókedvűek. A leányszoba, a műterem a parasztudvarról nyílik, előtte a szőlőlugas. Benn, a szobában új bútor, szőnyeg, régi lámpák, korsók, a falakon sok-sok rajz, néhány festmény, grafika, textilkép ízléses elrendezésben. Az egyik sarokban cigarettadoboz-gyűjtemény. Zsuzsa világa, a leányszoba sok apró titka tárul elém. Végignézni is sok a mintegy 300 rajzot, grafikát, tanulmányokat, kompozíciókat, alig egy év bő termését. Meg-megpihen a szem egy-egy finom ívű akton, eltalált parasztportrén. A dugig rakott könyvszekrény féltett kincsei a művészeti tanulmányok, Barcsay Jenő Művészeti anatómiájától a Finn iparművészetig. Arra a kérdésre, mit tart fontosnak az életben, Zsuzsa gondolkodás nélkül válaszol: — Szerintem a legfontosabb a barátság, szerénység, nyíltság, őszinteség és az egyszerűség. (Dömötör) MIT OLVASSUNK? Űrhajók a Cöncöl szekérben — Damjanich tábornok Helytörténet Ki tudja, hogy milyen halálos veszedelem fenyegeti az emberiséget a jövő század első évtizedeiben? Választ adnak rá új könyvükben az ismert sci-fi írók, a Hoyle testvérpár. Elöljáróban csak annyit, hiszen már nem titok: a földet a jövő évszázad első évtizedében más csillagrendszerről ide röppenő értelmes lények támadják meg. Titokzatosak, legyőzhetetlenek, még senki sem látta őket. A nagy kozmoszcsatában azonban az emberi találékonyság és akarat ismét diadalmaskodik. A velák — így hívják az ellenséget — nagy veszteségeket szenvedve, vonulnak vissza. Az éterben felhangzik búcsúüzenetük: „Most ti győztetek. de bennünket nem lehet ilyen könnyen legyőzni." A regény itt véget ér a talán most készülő, vagy íróasztalfiókban pihenő folytatásig. Úgy látszik, az emberi nemre leselkedő veszélyek sokasága kifogyhatatlan. § úgy látszik ,- a könyv szerzői meg vannak győződve erről - a következő század elején még mindig nem köszönt ránk a világbéke. A könyvet jellegének megfelelően, a Gondolat Kiadó jelentette meg. Kuczka Péter fordította és Kulin György nézte át csillagászati szempontból. Más olvasói rétegre számít a Móra Könyvkiadó újdonsága. Ordas Iván regénye Damjanich tábornok, a szerb származású katona, a vörössipkások vezérének életét dolgozta föl. A népszerű olvasmány tizenkét éves kortól körülbelül tizenhét éves korig ajánlható. A szerző korabeli írásos emlékek, jegyzőkönyvek, levelek, visszaemlékezések felhasználásával készítette el a könyvet. A bő ismeretanyag nemcsak arra nyújt módot, hogy a regény fiatal olvasói megismerjék a legendás hírű tábornok életútját, hanem arra is, hogy bepillanthassanak a szabadságharc történelmi eseményeibe. Újszerűek az írás formai megoldásai. Visszaemlékezések, naplójegyzetek, levelek, jegyzőkönyvi kivonatok színesítik és egészítik ki a cselekményt. (Már) Örömmel veheti kezébe az érdeklődő a sátoraljaújhelyi Kossuth L®jop Gimnázium honismereti szakkörének — 1968-tól Kazinczy-kör — kiadványát. 1971-ben jelent meg Kováts Dániel szerkesztésében, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács VB Sátoraljaújhelyi Járási Hivatalának kiadásában. Címe: Abaúj és Zemplén népéletéből. E remek kiadvány 51 dolgozatot tartalmaz az anyagi kultúra, a szociális kultúra és a szellemi kultúra köréből, ezzel is igazolva Kováts Dánielt: „a honismereti tevékenység eredményes alkotóeleme lehet a középiskolai nevelőmunkának."’ Tízéves fennállását ünnepli e szakkör, s a tiz év kitartó munkájának eredményeit foglalja magába a kötet. A dolgozatok szerzői az iskola volt és jelenlegi diákjai — közülük nemegy ott ismerkedett meg a kutatómunkával, s ezt választotta élethivatásul. Az itt megjelent dolgozatok a szakkör tagjainak legsikeresebb pályamunkái, a terjedelmesebbeknek pedig csak válogatott részletei. A szakkör példa: a szülőföld sajátosságainak, értékeinek feltárása és megismerése. A kötetet forgatva, önkéntelenül is felvetődik a kérdés. A Győr-Sopron megyei honismereti munkát nem ismertethetnénk meg hasonló kiadvánnyal? Úgy gondolom és tudom, hogy itt is születtek rangos dolgozatok, melyek megérdemelnék a publikálást. A sátoraljahelyiekről példát véve, a gyűjtőmunka értékét dokumentálhatnak a volt, a jelenlegi és a jövendő gyűjtők számára. Hiszem, hogy ezzel nem kis mértékben fellendülne megyénkben a honismereti munka. L. E. A HIVATAL nem köszön vissza Az öregember odamegy hozzá, mert valami egészen csekély és közönséges kis szolgálatot akar kérni tőle olyant, ami a jelen Hivatal munkakörével úgyis kapcsolatos, de minden valószínűség szerint egy szerény kis különsigetség is várható utána. Különösen, ha valaki ilyen szélet, meleg, emberölelő derűvel, fennhangon lobogtatja tiszteletét, ahogy az öregember. Jó napot kívánok! Poklok és epek! A Hivatal nem köszön vissza. Az Öregember sokszor látta, tapasztalta, hogy ez a Hivatal vissza szokott köszönni, sőt, harsány hajlongással előre köszönni is tudni szokott. Például ha gépkocsiajtó csapódik, mielőtt valaki belép a kapun. No, jó, nagyurakfiak mindig hajlongtak a szolgák, a Pénz és Hatalom megkövetelte a tiszteletet. De most más világ van, hé! Nem hallotta talán, hogy köszöntem? — mondaná neki az öregember. De olyan ostoba dolog lenne, ha mondani. Mert hallotta. Nyilvánvalóan hallotta, mint a többi száz és száz, kis hatalmú, nagy hatalmú Hivatal, aki a visszaköszönéssel adós maradt. Elballag hát, nem is mondja, mit akar. Az jut eszébe, hogy nemsokára úgyis autóval hozzák. Akkor már ő nem köszön ugyan, és kérni sem lesz szándékában semmit, mert némák a halottak■ De a Hivatalnak kenyéradói. És szótlan tisztelettel nézik majd az új lakó bevonulását. Addig majdnem mindegy már. (Bálint) Ismerjük meg megyénket! Hétvége Héderváron Az ősz bíborba és aranyba öltöztette az erdőket. Kellemes és hangulatos ilyenkor a séta. Szabadszombatra ajánljuk azoknak, akik pár órára szeretnének megszabadulni a benzingőztől, meg a város zajától, hogy keressék fel a Szigetköz gyöngyét, a Győrtől 25 kilométerre fekvő Hédervárt. A község nevét a Héderváry család ősétől, Héderről kapta. A Képes Krónika szerint „Géza fejedelem Küszén-hegyet adta nekik és a Győr melletti szigetet örök szállásul, ahol is favárat épített, ama hegyen pedig klastromot is rakatott, ott van eltemetve. Tőlük származik a Héderik nemzetsége." Már a tatárjárás idejében emlegetik a Héderváry család egyik tagját. Héderváry Dezső, a család feje 1323,—1330 között a királyné udvarbírája és soproni ispán. A hédervári várat 1395-ben említik először az oklevelek, Hédervár 1443- ban mezőváros lett, vásártartási joggal. Később a Hunyadi család támaszai voltak a család tagjai. A török idejében ispotály, azaz kórház működött Hédervárott. Napóleon csapatai is megfordultak a községben. A Viczay—Héderváry család több mint 5000 holdas birtokán gazdálkodott, cselédjei szűkös anyagi körülmények között éltek. 1944 őszén a budapesti német nagykövetség költözött Hédervárra. A nagy dunai árvíz idején, 1954-ben 2 3 méteres víz öntötte el a községet. A Petőfi utcában áll ma az 1379- ben épült plébániatemplom. Az oltárképet 1770-ben a híres Zallinger festette. A templom berendezésének legértékesebb darabja a keresztelőkút. Vörösmárvány medencéjében a következő gót betűs felírás olvasható: „Anno Domini 1031". A műtörténészek szerint azonban 1439-ben Héderváry Lőrinc nádor készíttette. Értékes még a XIII. században épült temetőkápolna. Benne áll egy 500 éves fából faragott Maria-szobor. Ott található még három nagyméretű ezüsturna, amelyek feltehetően a Héderváry család múlt században meghalt 3 asszonyának szívét őrzik. A község egyik legjelentősebb műemléke a kastély. A XII. században állt itt egy vár. Mai, barokk formáját a XVIII. század második felében nyerte el. A kastélyt gondosan ápolt, hatalmas park veszi körül. A pázsiton évszázados fákkal körülvett, virágfüzérrel és bőségszaruval körülfont oszlopot találunk, tetején nagy gömb, alatta latinul a következő felírás: „Pythagorae falsam arcanare nati non." (Pythagoras tévedését ivadékai nem akarták eltitkolni.) Érdemes megtekinteni a kastélyudvar gótikus részét, valamint a park kentaurszobrát. Elmondhatjuk még, hogy Hédervárott és környékén gyakori a villámcsapás. A falu lakosai szerint innen ered az a szólásmondás, hogy „Csapja meg a heidermenkü!”. Érdekesség még a Darnózseli felé vezető úton a Peregrinus-kápolna, valamint a győr--mosonmagyaróvári közúton a híres Kont-fa, mely 384 centiméter átmérőjű és 10 méter magas. — A község híres virágos udvarairól. A múlt évben elnyerte a NYIR virágos község címét és a vele járó jutalmat. Hédervártól 3 kilométerre északra fekszik Lipót község, melynek termálfürdőjében (percenként 1340 liter, 70 Celsius fok meleg, alkálihidrogénkarbonátos víz tör fel) hideg időben is sokan fürödnek. Győrből Hédervárra óránként indulnak az autóbuszok, vissza, hasonlóképpen. Az útiköltség oda 11,30 forint. Kellemes pihenést és jó kirándulást kíván mindenkinek. Imre Béla HANGULATSAROK. A szombat délutánt olvasással és pihenéssel tölti a háziasszony. A meghitt sarok divatos faburkolatát és az ízléses hangulatlámpát az ezermester férj készítette. Rossz időben is hasznos időtöltés A RAFIA HORGOLÁS Sok asszony, lány szeret horgolni, és a fizikai, szellemi munkát végzőknek, háziasszonyoknak pihenést és örömet is nyújt a kézimunka. Ma már nem elsősorban a fehér csipke a modern lakások díszítő eleme. Szép, ezért sokan kedvelik a szines fonalból készült, modern vonalú terítőket, alátéteket Más hasznos tárgyakat is készíthetünk a sokféle színű, két minőségben is kapható műrafiából. Például bevásárlószatyrot, táskát, gestikált. • A gyerekek is szívesen hordják, és jóformán elszaggathatatlan. Divatossá és újjávarázsolhatjuk régi, kopott hangulatlámpánkat, ha a huzatját muranggal helyettesítjük. Lehet egy szeme több kínból is. Sok család férfitagja barkácsolhat fémből újságtartót, könyves- vagy más célra kis polcot. Ezt is díszíthetjük műrafiafonállal. Horgolhatunk a gyermekkocsi alsó tartóira nagykockás mintával csomaghálót, és nem kell a kisbaba mellé rakni a vásárolt holmikat. A bevásárlószatyrot a legegyszerűbb és könnyű mintával készíthetjük . Horgoljunk 80 láncszemet és ezen körül rövidpálcát minden szembe. Ez lesz a szatyor alja, tehát tetszés szerint 4—6^8 soron megyünk körül, de a két végén alakítsuk ki a sarkot úgy, hogy egy-egy lyukba nem öltünk. Ezután kezdjük a mintát Az elsőnél 6 láncszemet veszünk, és a 3. rövidpálcába repítjük két ráhajtással, majd három láncszem után folytatjuk, mindig körben. A következő sorokban a kocka közepére öltünk (a sorok emelkedőjét jelöljük). A tetszés szerinti nagyság elérésekor rövidpalcos sorokkal fejezzük be. A fülét is horgoljuk rá. Ha az első szatyor sikerült, lehet szép mintával, belessel, fa-, fémkerettel nyári táskát készíteni. Sokkal olcsóbban és olyan fazonnal, amit boltban nem kapunk meg. A következő számunkban közöljük a rajzát és mintáját egy divattáskának. *l r