Kisalföld, 1972. augusztus (17. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-01 / 179. szám

4 Megyénk kincseiről Megjelent a lébényi útikalauz Lébény — a 3600 lakosú Győr-Sopron megyei község — már­ a honfoglalás idején lakott hely volt. A községre vonatkozóan­ előő írott ada­tok szerint Imre király III. Ince pápa kérésére 1199-ben békült ki Saul kalocsai ér­sekkel, aki a Győr nemzet­ségből származott. A béke megpecsételéseként Lébényt, más községekkel együtt, az érseknek, valamint testvérei­nek, Pótnak és Chepánnak adta vissza. A híres Kézai és Budai Krónika szerint pedig egy né­met gróf, Konrád német csá­szár követeként több ízben járt I. Endre királyunknál, míg végül Salamon király uralkodása alatt letelepedett hazánkban, s „hűbérül Li­­bint, azaz Lébényt kapta”. A község nevét a középko­ri oklevelekben, valamint a Kézai Krónikában az alábbi módon írták: Libin, Liben, Leben és Layden. Ráth Károly, Divald Kor­nél a Héderváry nemzetséget jelöli a monostor alapítójá­nak. Feltehetően azért, mert a család akkor oda temetke­zett. Az apátságnak hatalmas birtokai voltak: a környező községek, Szentmiklós, Mé­csén A tatárok elpusztították a községeket, a templomnak azonban nem esett baja, 1271- ben túlélte Ottokár cseh ki­rály pusztításait is. Azonban 1563-ban a lebontás veszélye fenyegette­ a győri, várkapi­tány azon parancsát, hogy a templomot bontsák le és a köveit szállítsák Győrbe a vár megerősítésére, az oda kül­dött olasz mesterek, látva an­nak szépségét és művészi ér­tékét, nem teljesítették. Lébény község nevezetes hely volt a Rákóczi szabad­ságharca idején. Károlyi Sándor csapatai 1705-ben Heister császári generális se­regei elől Csallóközből vo­nultak vissza, s a labanc tá­bornok hadisarcot vetett ki Lébén­yre. A legendás hírű kuruc ve­zér, Bottyán János viszont megsemmisítette Lébény ha­tárában Secula rác ezredét, elfoglalta Szentmiklóst, és onnan irányította Heister ge­nerális elleni harcait. A köz­ség az 1700-as évek végén mezővárossá alakult, s 100 esztendeig az is maradt. Lé­bény népességére vonatkozó­an 1784—85-ből pontos adata­ink vannak: 225 házban 411 család élt, összesen 1964 sze­mély. A napóleoni háborúk ide­jéből Tsapó József nótárius az alábbiakat jegyzi fel Lé­­bényről: „Anno 1805, die 29a novembris. Minek utánna a Frantziák az akkori háború alkalmatosságával Bonapar­­tinak vezérlése alatt, aki már akkor megkoronázott frantzia Császár volt, Bécs városában be­szállottak és Pozsony vá­rosában is be­rohannak vol­na, ide Lébénybe is a fönt említett napon kilencz Fran­­czia Huszár benyargalt és ak­kori bíró, Prémusz Márton háza előtt egyszerre megálla­podván Bort kívánnak ma­guknak jelestékemre, akik­ben minek utánaa kívánsá­gok szerint elegendő bor ada­tott volna, innen nyargaltak Szentmiklósfa által, egész Köttevényig, a honnand is­mét Pozsony felé visszamen­tek.” Kevesen tudják, hogy 1836- ban a „jobbágysors zendülés­hez vezetett Lébényben”. Ső­tér Ferenc főügyész adóhát­ralék fejében lefoglalta a szentmiklósi és lébényi job­bágyok: Kaszás József, Hor­váth György, Prémusz József és mások állatait. Földes Jó­zsef bíró háza előtt azokat a fákhoz köttette, hogy a lébé­nyi vásáron elárvereztesse. Az odasereglett tömeget Meidlinger Márton jobbágy az árverés megakadályozásá­ra bíztatta, nemes Modrovich Vince pedig elkötötte az álla­tokat, és felszólította a jobbá­gyokat, hogy vezessék haza azokat. Az állatok elvezetése után a tömeg Modrovich Vin­ce, Varga István, Varga Már­ton és Hajós István vezetésé­vel benyomult a bíró udvará­ra, s az ott lévő hivatalos személyekre támadt, akik a házba menekültek. Modro­vich Vince arra bíztatta a tö­meget, hogy a főügyészt húz­zák ki a bíró házából. Végül is csak nehezen sikerült a rendet helyreállítani. Az esetnek azonban következ­ménye lett. Modrovich Vin­cét és társait a vármegye perbe fogta, lázítással és ha­tósági erőszakkal vádolta. Modrovich Vincét, Meidlin­ger Mártont és Varga Ist­vánt „3 hónapi vasban kiál­landó börtönre, hetenként 3 napi kenyér és víz melletti böjtölésre ítélte.” A többi jobbágy is kisebb-nagyobb büntetést kapott. A XIX. században a Zichy családé lett az apátsági bir­tok, 1845-ben báró Sina Já­nos bécsi bankár vette meg. A két világháború között pe­dig a 2600 holdas Wenck­­heim-birtok fojtogatta a lé­bényi parasztságot. Ma a termelőszövetkezet dolgozó parasztjai virágzó életet teremtettek az egykori grófok, bárók birtokain. 1970- ben a termelőszövetkezet egy munkaegységre 60 forintot fi­zetett. Termák­kutat fúrattak, a meleg vízzel fűtik az üveg­házakat. A háziipari szövet­kezet termékei Angliában, Franciaországban, az NSZK- ban és az USA-ban is ked­veltek. A falu fiataljai a nemrég épült gimnáziumban gyarapíthatják tudásukat. Az igazi vonzereje a köz­ségnek az említett román stí­lusú bazilika, melyet hazánk legértékesebb műemlékei kö­zött tartanak nyilván. Mind­ezeket dr. Gimes Endre által írt, és a napokban második kiadásban megjelent lébényi útikalauzában olvashatjuk. Jellemző a nagy idegenfor­galomra, hogy az útikalauz első kiadása teljesen elfo­gyott. Ezért köszöntjük a második kiadást, melyet Fábián Lajos lektorált, és a Panoráma Kiadó rendezett sajtó alá. Imre Béla KISALFÖLD Ki volt Taurinus, Dózsa György harcainak és halálának krónikása?Bélyeggyűjtőknek F­­­l até­n­­­ai érdekességek SZOVJET BÉLYEGEK VILÁGSIKERE A Szovjet Posta régi hadihajó­kat bemutató ötértékű bélyegso­rozatot hozott forgalomba. A bé­lyegek szép művészi rajza és nyomdatechnikai kivitele világ­szerte megnyerte a gyűjtők, kü­lönösen a hajómotívumgyűjtők tetszését, úgy hogy a szokásosnál többen igényelték és igyekeztek megszerezni a bélyeggyűjtő szö­vetségek és a kereskedelem út­ján. Jellemző, hogy országunk­ban a szervezett gyűjtők is olyan nagy számban igényelték, hogy a — Filatéliai Vállalat értesítése szerint — a kereskedelmi forga­lom számára nem maradt kész­let. A MABÉOSZ a tagság részé­re előjegyzett készletet most oszt­ja szét. A KÜLFÖLDI BÉLYEGCSERE SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA Magyar bélyegújdonság — for­galmi bélyeg is — a megjelenés­től számított 60 nap elteltével küldhető ki. Vámmentes külföldi cserét az a bélyeggyűjtő folytathat, aki e te­vékenységtől fegyelmi határozat­tal eltiltva nincs. A vámmentesen érkező tömeg­­bélyeg-küldemény csak használt külföldi bélyeget tartalmazhat, mely bélyegek egyenkénti értéke­­1,80 Yvert, illetve Zumstein frank, 0,50 Michel, vagy 0,90 Lipsia már­ka értéket nem haladhat meg. A tömegbélyeg-küldemény érté­ke 100 darabonként 24 Zumstein frank, 30 Yvert frank, vagy 13 Michel márka. ORSZÁGOS­­ BÉLYEGKIÁLLÍTÁS A MABÉOSZ és Szarvas Város Tanácsa V. B. Művelődési Osz­tálya SZARVAS ÚJ­JÁÉPÍTÉSÉ­NEK 250. ÉVFORDULÓJA tiszte­letére 1972. október 7—10-ig Szarvason az Árpád díszterem­ben országos bélyegkiállítást ren­dez. A kiállítás anyaga: Munkás- és parasztmozgalmak, függetenségi harcok, híres emberek, mezőgaz­dasági motívumok, ipar, kereske­delem, közlekedés, művészet, sport témájú gyűjtemények. A kiállítás résztvevőit helyezésének megfelelő díjjal, valamint Szarvas város címerét ábrázoló jelvény­nyel és emléklappal jutalmazzák. A MABÉOSZ nagyon örülne, ha Győr-Sopron megyéből a felnőtt bélyeggyűjtő körök, és az ifjú­sági szakkörök minél több gyűj­teményes anyaggal járulnának hozzá a jubileumi bélyegkiállítás sikeréhez. A kiállításon alkalmi postahivatal működik. „Országos Bélyegkiállítás Szarvas” szövegű. Szarvas város címerét ábrázoló emlékbélyegzőt használ. Jelent­kezni lehet kollektív vagy egyé­nileg összeállított anyaggal 1972. augusztus 23-ig a Szarvasi Bé­lyeggyűjtő Kör címén Kurucz István, Szarvas, Lenin út 71. ★ Képünkön bemutatjuk a napok­ban megjelent müncheni nyári olimpiai magyar bélyegsorozat másik négy címletét. Cser. A jubileumi Dózsa-évben gyak­ran történik hivatkozás Taurinu,s gyulafehérvári vikárius 1514—1519 közt írt Stauromachia című epo­­szára. A latin nyelven írt Verses mű, amelyet Paraszti háború ei­nten fordított magyarra Geréb László, hősköltemény Dózsa György harcairól, tetteiről és ha­láláról. Taurinus eredeti neve Stepha­nus Stieroxel de Schtavia volt, mint a neve is mutatja, morva­országi német. Születési évét nem ismerjük. Meghalt 1519-ben Nagy­szebenben. — 1501-ben iratkozott be a bécsi egyetemre, még 1506 végén is ott találjuk. A bécsi egyetem abban az időben fényko­rát élte. Vezető szelleme Celtis Konrád volt, Miksa császár ro­mantikus vágyainak költői teore­tikusa, aki pángermán eszméket hirdetett meg. Tacitus Germaniá­­jától ihletve az ősi dicsőséget, a régi germán egyszerűséget éne­kelte és állította példának a „romlott jelen” elé. Reformprog­ramja érdekében a főurak életét ostorozta. Ezt a Celtis-féle eszmei és költői hagyományt vitte to­vább Vadianus és epigon­ köre, amelybe Magyarországon Nagy­­szombati Mártonnal együtt Tau­rinus is beletartozott. Nagyszom­bati Márton — latin nyelven Mar­­tinus Tyrnavinus — pannonhalmi bencés szerzetes a török elleni harcra buzdító művében, az Opusculum ad regni Hungáriae Proceres című verses munkájá­ban, amely a mohácsi csata előtt jelent meg az egyik bécsi nyom­dában, disztichonokban fordul a magyarországi főurakhoz, a tö­rökök immár hatalmukba ejtet­ték Görögországot és a balkáni népek tartományait, a kereszté­nyek százezreit tették földönfu­tókká, a szerencsétlen legyőzöt­tek átélték a pokol kínjait. Ebbe a Celtis-féle eszmei és költői hagyományt tovább vivő epigon-körbe tartozott Taurinus is, akinek a paraszti háború iro­dalmi téma volt, hogy ennek kapcsán — így Dózsa György ceglédi beszédével és más helye­ken is az urakat ostorozó pasz­­szusaival — felrázza a gőgös, el­bizakodott urakat a közeli ve­­szélyre. (Érd.) Amiről beszélni kell Az utóbbi másfél évtized­ben az egész világon, s így hazánkban is jelentékenyen megnőtt a nemi fertőzések száma. Az orvostudomány fejlődésének következtében ezek a megbetegedések ma a múlthoz viszonyítva sokkal rövidebb idő alatt és nagyon jó­ eredménnyel gyógyítha­tók, a szexológusok egybe­hangzó véleménye szerint en­nek ellenére foglalkozni kell e problémával. Az ötvenes évek végén ugyanis egész Ma­gyarországon mindössze 3500 körül volt a gonorrheás meg­betegedések száma, s ma csak Budapesten kétszer ennyien állnak kezelés alatt: országo­san pedig mintegy 12 ezerre tehetők az ilyen esetek. Míg 1962-ben mindössze ketten szenvedtek korai fertőző szi­filiszben, ma már néhány év óta esztendőnként háromszá­zan—ötszázan betegednek meg vérbajban. Mi az oka a nemibetegsé­gek visszatérésének? — vizs­gálják egyre nagyobb appa­rátussal és körültekintéssel a nemi erkölcs és a nemibeteg­ségek kutatói. Egyöntetű vé­leményük szerint az okok kö­zött első helyen áll, hogy bár a lakosság széles körére nem jellemző a szélsőséges nemi magatartás, az emberek egy része szokatlan gyakorisággal és válogatás nélkül cseréli szexuális partnereit. Kimu­tatható, hogy a nemi fertőzé­sek elsősorban szexuális tár­sulások révén terjednek, ahol is a férfiak átlag három, a nők átlag nyolc partnerrel érintkeznek a fertőződéstől, a kezelésbe vételig terjedő né­hány hét alatt. A megbetege­dettek kapcsolatainak nagy részére az jellemző, hogy azok futó jellegűek, jóformán alig ismerik egymást. Az utóbbi négy évben na­gyobb arányú felmérést vé­geztek a nemibeteg-gondozó intézetek, s 30 ezer gonorrhe­ás betegen nyert tapasztalat alapján megállapították, hogy a szexuális csoporthoz tarto­zás azokra a személyekre jel­lemző, akik tartós kapcsola­tok kialakítására egyáltalán nem törekednek, illetve a személyiségfejlődés valamely zavara miatt egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mér­tékben képesek. A szexuális társulásokban részt vevők többsége nem is képes érzel­meik egy személyre való kon­centrálására, nincsenek hatá­rozott érzelmi igényeik, nem képesek kötődni szerelemmel egy személyhez. Más szavak­kal ez annyit is jelent, hogy korunkban fertőzést nem „ki­vételesen”, „véletlenül”, vagy „tapasztalatlanságból” szerez valaki, hanem ellenkezőleg, a nemi fertőződés az általá­nostól jelentősen eltérő sze­xuális magatartás és életmód következménye. Igazolja ezt az a tény is, hogy a végletes nemi magatartásúak vissza­eső betegek, újra és újra fer­tőződnek. A nemibetegség két ember zárt szexuális közös­ségében nem létezhet, vala­kinek, egy harmadik sze­mélynek azt be kell hurcol­nia. Aki tehát a szerelemben tartós kapcsolatokra, emberi szintű meleg érzelmi össze­tartozásra törekszik, az ösz­tönéletét úgy alakítja, hogy másnak nem okoz kárt, nem válik betegséghordozóvá. Saj­nos, a férfiak egy része e kér­désben eléggé önző és fele­lőtlen, holott évezredeken át a férfi mindig féltő módon tudta védeni, őrizni szerelmi partnerét. A szexológusok másik je­lentős megállapítása, hogy az ifjúság különösen alábecsüli a veszélyt: úgy véli, hogy a nemi kapcsolatokban minden óvatoskodás felesleges, mert ma e betegségek könnyen és gyorsan gyógyíthatók, a nem kívánt terhesség megszünte­tésére pedig megoldás a mű­vi abortusz. A megfélemlítés minden szándéka nélkül ide kívánkozik egy tény: a sem­­mibetegek között rohamosan nő a tizenévesek aránya. Ép­pen ezért semmi késedelmet nem szenvedhet az ifjúság­nak az iskolai tantervekbe is beiktatott, e kérdésre is ki­terjedő felvilágosítása. Tény, hogy a ma emberé­nek idegrendszere hallatlan igénybevételnek van kitéve. Az egyre fokozódó urbanizá­ciós körülmények, az erotizált légkör, a televízió elterjedé­se, valamint a mindenhova eljutó tömegkommunikáció óriási ingertömeget zúdít az emberre, amelyek következ­tében csökken az embereit tartós koncentrációra való képessége. Mindezek gátol­ják érzelmi téren az állandó kapcsolatok kialakítását. A szakemberek szerint így fo­kozódhat a tendenciája a ne­mi partnerek gyakori cseré­jének, korunk új betegségé­nek, a promiszkuitásnak. Ez ellen védekezni kell és véde­kezni is lehet. De természe­tesen csak oly módon, ha el­sajátítjuk és fejlesztjük az érzelmi kultúra alapjait, el­sajátítjuk és megőrizzük az érzelmek kifejezésének em­berhez méltó anyanyelvét, s­­ nem hagyjuk megfosztani magunkat a nő és a férfi kö­zött folyó párbeszédek leg­­szebbikétől. A szerelmei, trónfosztása helyett, az azt megillető helyre kell állíta­nunk. A férfi és nő szexuális vonatkozásban úgy képes al­kalmazkodni a megváltozott körülményekhez, a technikai civilizáció korának megter­heléseihez, ha nem mond le, hanem tudatosan törekszik a mély emberi érzelemre és kapcsolatra, a szerelem bol­dogságára. Kocsis Éva Értesítés! Értesítjük­­. Ügyfeleinket, hogy az a rotes sí ügyelet idejét a rendkívüli időjárásra való tekintettel alkatrészosztályunkon vasárnap és ünnepnapokon 7-13 órától 7-17 óráig m­eghosszabbít­j­uk. AGROKER Vállalat, GYŐR, VÁGÓHÍD U. 9. 1972. augusztus 1., kedd * • • Figyelem! Értesítjük t. Ügyfeleinket, Hogy 1972. augusztus 1­8-ig LEN-KENDER RUHÁZATI RAKTÁRUNKNÁL leltározást tartunk A BETAKARÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES ÁRUFÉLESÉGEKET A LELTÁR IDŐTARTAMA ALATT IS KIADJUK. AGROKER VÁLLALAT, GYŐR, JÓZSEF A. U. 10.

Next