Kisalföld, 1972. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-01 / 206. szám
1972. szeptember 1., péntek ---------------------------------Kisalföldai NEM CSAK VERSENY! AGGÓDOM egy jó és hasznos kezdeményezésért! Félek, hogy divattá, olcsó önigazoló módszerré válik a „Dolgozz hibátlanul!’’ mozgalom; félek, hogy a munkaverseny szervezőinek számottevő része nem lát benne semmi mást, mint a statisztikai kimutatások javításának lehetőségét. Félek, hogy a sok bába között elveszik a gyermek, hogy a világszerte elterjedt új munkamódszert sokan csak a munkaverseny egy formájának tekintik, nem pedig olyan lehetőségnek, amely — a szocialista brigádok hatékony közreműködésével — elvezethet az eddiginél jobb és gazdaságosabb termeléshez. És úgy látszik, félelmem, aggodalmam nem alaptalan! Pár nappal ezelőtt arról olvastam, hogy a Gabonatröszt „Dolgozz hibátlanul!” munkaversenyt hirdet. Ez önmagában dicsérendő kezdeményezés is lenne, de a tudósítás beszámol arról is, hogy a vetélkedést miként kívánják megszervezni. A verseny valamennyi gabonafelvásárló és feldolgozó vállalatnál egy évig fog tartani, az előkészítést a KISZ-esek végzik, mert csak a szakma ifjú dolgozói vesznek részt az erőpróbán. Úgy gondolom, hogy azok számára, akik ismerik az új munkamódszert, mindebb látható, hogy sem a trösztnél, sem vállalatainál nem fordítanak túlságosan nagy gondot a forma mögött meghúzódó tartalomra, és a KISZ-szervezetek sem tekintik sokkal többnek a kezdeményezést, mint egy témának, amelyet beírhatnak munkatervükbe, és amellyel javíthatják év végi statisztikájukat. Mert ha nem így lenne, ha nem csak egy igazoló adatként kezelnék a szervezést, ha éreznék a vele járó munka sokrétűségét és a felelősség súlyát, akkor bizonyára nem vállalták volna el a verseny előkészítését. E MUNKAMÓDSZER meghonosítása, alkalmazása nem a szocialista brigádokhoz vagy a KISZ-esekhez intézett felhívással kell hogy elkezdődjék. Az első lépést a gazdasági és műszaki vezetőknek kell megtenniük, megteremtve a hibátlan munka feltételeit! A többi között javítani szükséges a gyártás műszaki előkészítését, az üzemszervezést, a technológiai feltételeket, pontosítani kell a munkafolyamatokat. A mozgalmi és társadalmi szervezetek feladatai csak ezután következnek, felhívni a dolgozók figyelmét arra, amit a pszichológusok már évek óta tudnak, hogy az emberek a munkahelyükön sokkal több hibát követnek el, mint a gyárkapun kívül. És itt kezdődik a szocialista brigádok szerepe is; munkájukkal bizonyítják azt, hogy az üzemben történt tévedések száma nagy mértékben csökkenthető. A szocialista brigádmozgalom nagyon sok üzemnél, vállalatnál tapasztalható hiányossága, hogy a több és jobb termelésért folyó verseny csak a fizikai munkások között honos, hogy a mozgalomban az alkalmazottak, a technikusok, mérnökök és irodai dolgozók csak ritkán vesznek részt. Hogy a termelés irányítói és a termelők között nagyon is egysíkú a kapcsolat. A „Dolgozz hibátlanul!” munkamódszer meghonosítása, alkalmazása azonban az eddigieknél több lehetőséget nyújt a brigád,versenyek vállalaton belüli kiterjesztésére. Hiszen a szervezés mindjárt az irodákban kell, hogy kezdődjék. irányítása szintén a műszakiak feladata, akik így az első lépések után az eddiginél szorosabb kapcsolatba kerülnek a termelő brigádokkal. Mert a hibátlan munka feltételeinek a megteremtése nem egy adott időszakban megoldandó feladat, hanem egy olyan követelmény, amelyet mindenkor szükséges szem előtt tartani. VAGYIS, a „Dolgozz hibátlanul!” mozgalom nem a munkaverseny egy formája, hanem munkamódszer, amelynek megszervezése, meghonosítása a gazdasági vezetőkre hárul, a módszer adta lehetőségek minél jobb kihasználása pedig a szocialista és munkabrigádok feladata. . (szg) Száz évét ünnepli az Iparművészeti Múzeum Gergely Róbert, az MTI munkatársa írja: Pontosan száz évvel ezelőtt, 1872-ben szavazott meg az országgyűlés 50 ezer forintot, hogy az 1873-i bécsi iparművészeti világkiállítás anyagából vásároljon a magyar állam — főként korabeli — műtárgyakat. Ez vetette meg az alapját az Iparművészeti Múzeumnak, amely egyike Európa első hasonló intézményeinek. A millennium évében avatták a Lechner Ödön tervezte, magyaros stílusú épületet, amelynek muzeális anyaga — főként a magánadományokból — egyre gazdagodott. A felszabadulás után igen jelentős fejlődésnek indult a művészeti állomány, jelenleg 60 000 műtárgyból áll. A centenárium megünnepléséről tájékoztatta az MTI munkatársát a 100 éves múzeum főigazgatója, dr. Radocsay Dénes. — Húsz külföldi vendéget — a nagy, európai iparművészeti intézmények vezetőit — hívtuk meg az október 17-től 21-ig tartó jubileumi ünnepségre. Az európai iparművészet remekeit a múzeum legszebb tárgyaival reprezentálja az egyik, a mai magyar iparművészet javát szemlélteti a másik — ez alkalomból nyíló — kiállításunk. Néhány igen jelentős restaurálás is folyik a centenárium méltó ünneplésére. Például az Eszterházy-gyűjtemény fém borítású, ezüstözött karosszéke, Thököly Éva mennyegzős szoknyája újul meg, néhány régi könyv borítása és antik ötvöstárgy nyeri vissza régi pompáját. — Sajnos, jelenlegi körülményeink között meglevő anyagunknak csak töredékét tudjuk szemléltetni állandó kiállításon. A bemutatás gondja egyre nő, mert a múzeum anyaga örvendetesen gyarapszik. Az állami és múzeumi vásárlások révén egyre bővül az iparművészeti kincsek köre. Legújabb szerzeményeink között említem a XIV. századi velencei elefántcsont-figurával díszített ládikát, a ritka habán kerámiákat, a XVII—XVIII. századi Fayance művészeti csoport alkotásait. Gazdagodtunk néhány ritka szőnyeggel, s kuriózum a németalföldi falikárpit is. ••Üres pultok, de miért ? Mostanában gyakorta találnak üres pultokat a győri belvárosi élelmiszerüzletekben hideg vacsorát venni szándékozók. Nem késő este, hanem délután 4 óra tájékán is. — Felvásárolták a külföldiek — mondják az eladók. Ez elképzelhető, hiszen a Lenin út visszhangzik az idegen nyelvű beszédtől, a boltok ugyancsak. De ez aligha szolgálhat elfogadható magyarázatként! Ugyanis nincs nálunk hiány friss töltelékáruban, szó sem lehet olyan körülményről, hogy a megnövekedett idegenforgalmat a lakosság ellátásának rovására lehessen csak kielégíteni. Sokkal inkább arról van szó, hogy a belvárosi élelmiszerboltok vezetői nem számoltak azzal az egyszerű ténynyel, hogy a külföldiek nem a peremkerületekben, hanem a város szívében vásárolnak. Ennélfogva a szükségesnél kevesebb árut rendeltek. Időszerű ezen változtatni, mert a Győr belvárosában lakóktól a kereskedelem nem kívánhatja, hogy pár deka szalámiért mondjuk Szigetbe buszozzanak. Azt még kevésbé, hogy vacsora helyett a megnövekedett idegenforgalmat tálalják fel. Amely egyébként örömünkre szolgál, bár a jelek szerint némelyeknek az előrelátó munka hiányára ürügyként. Ez pedig elfogadhatatlan . (jé) kivirul a Gyárváros Felfrissítik, vakolják, festik az ötven évvel ezelőtt épült házakat Győrött a Gyárvárosban. A Mátyás király téren, a Klapka utcában már felújítva díszlenek a házak. A Nagy Sándor utca 10. számú ház lakói például már elégedetten beszélnek összkomfortossá felújított lakásaikról. Örömükben maguk is belekapcsolódtak a szépítésbe, parkosították udvarukat. Képünkön: almazöldre festett ház a Klapka utcában. Rövidesen a belső festésekkel is elkészülnek a munkások. (N. É. felv.) AZ ARATÁS TAPASZTALATAI (Folytatás az 1. oldalról.) — Hogyan állunk jelenleg megyénkben a talajelőkészítéssel, a tarlóhántással? — Az idei kései aratás természetesen hátráltatta ezeket a munkákat is. A legfontosabb teendő, a szalmalehúzás és a tarlóhántás már befejezéshez közeledik. Sok gazdaság, helyesen, égeti a tarlókat. ,A tarlóégetés a legolcsóbb talajfertőtlenítési mód. — Vetőgépeink közül sok az elavult. Melyek azok a vetőgéptípusok, amelyek jelenleg korszerűnek számítanak? — Talán a tárcsás és a csoroszlyás gépek a jelenleg beszerezhető vetőgépek közül a legjobbak. A vetőgépeknél az lenne a legjobb, ha a gép a mag kivetésével együtt elvégezné a vegyszer és a műtrágya kiszórását is. — Melyek azok a jelentősebb tennivalók, amelyekre az idei aratási időszak nehézségei irányították a figyelmet? — kérdeztem dr. Haraszti Lászlótól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjétől. — Az idei nyár nehéz időszak volt, most még a különben nem jelentős hiányosságok is felnagyítva vetítődtek elénk — mondotta dr. Haraszti László. — Így például fokozottan hangsúlyt kapott a szárítás, a szállítás némely hiányossága. A megye legtöbb termelőszövetkezetének és gazdaságának gépparkja csak egy optimális, a tavalyihoz hasonló aratási időszak esetén mondható elegendőnek. — Rendes körülmények között átlagoban hány munkanap jut megyénkben egy kombájnra? — Ha ismét a tavalyi évet vesszük alapul, akkor átlag 20—22 munkanapot kell egy kombájnnak dolgoznia. Mivel azonban nem közömbös a gabona minősége szempontjából a betakarítás gyorsasága, még ez a 20—22 nap is soknak mondható. A jövőben az egy kombájnra jutó munkanapok számát 12—15 napra szükséges csökkenteni. Ebben az esetben már az ideihez hasonló évben sem lenne jelentős fennakadás. — Várható-e, hogy az idei év nehézségeiből okulva a jövő évben megnövekszik a megye téeszeinek kombájnvásárlása? — Pontosan válaszolhatok. Sajnos, nem okultak mindenütt az idei évből. Megérkeztek hozzánk a jövő évi kombájnigénylések. Összesen 73 kombájnt kérnek a gazdaságok. Ez lényegesen kevesebb az általunk szükségesnek ítélt mennyiségnél. Az idei aratási időszakban nem volt elegendő szárítóberendezés sem. Vajon, ha nem ennyire csapadékos az esztendő, akkor is nehézséget jelentett volna a gabona szárítása? — Igen is, nem is. Hogy miért? A jelenlegi megyei szárítókapacitás 550—580 vagon gabona szárítására elegendő. A száraz években nincs is ennyi szárítani való gabona. Mégis azt kell mondanom, hogy a szárítóberendezések számát növelni kell, ugyanis a szárítás a gabonán kívül a kukoricánál is nagyon fontos. Nem volna-e célszerű, hogy azok az egymás mellett működő téeszek, gazdaságok, amelyek egyedül nem képesek egy nagyobb szárítóberendezésre beruházni, közösen vásároljanak és építsenek nagyobb teljesítményű szárítókat? — Természetesen járható ez az út is. Ez azonban a téeszektől nagyon jó összmunkát, megértést kívánna. — Sok tapasztalatot hozott tehát az idei nehéz aratás. Olyan időszerű teendőkre irányította rá a figyelmet, amelyek sürgős megoldást követelnek. — Az aratás lényegében a gabonatermesztés vizsgája — mondotta dr. Haraszti László. — Kiderült ebben az évben az, hogy akik rossz talajmunkát végeztek, a vetést nem megfelelően végezték, a műtrágyák mennyiségi arányánál nem korszerűen jártak el, hanem csak gondolomformán állapították meg a kiszórandó mennyiséget, ahol a vegyszeres gyomirtás nem volt megfelelő, ott voltak nagyobbak a veszteségek, ott lettek meghökkentően alacsony termésátlagok. Ezeknek a gazdaságoknak mindenképp tanulság kell, hogy legyen ez az esztendő, mert az ő termésátlagukat nemcsak az időjárás nehézségei okozták, hanem oka volt a saját felkészületlenségük is. Németh Endre Vasúti rakodási verseny Az idei nyár mostoha, esős időjárása nemcsak a mezőgazdasági munkákat hátráltatta, hanem számottevő elhúzódásokat okozott a közúti és vasúti szállításoknál is. A gondokat emellett még nehezíti, hogy a fuvarozóknak meg kell oldaniuk az év előző időszakáról elmaradt áruszállításokat. Az aránytalan torlódások megelőzésére a Központi Szállítási Tanács titkársága a MÁV vezérigazgatóságával közösen meghirdette a vasúti rakodási versenyt. A vetélkedő a vasúti rakodások egyenletessé és az eddiginél gyorsabbá tevése céljából a fuvaroztatókat a vasárnapi rakodások szervezésében anyagilag is érdekeltté teszi. Jutalmazásra a rendezők összesen 300 000 forintot fordítanak. A Kisalföld külpolitikai fórumának címe: Győr—2, postafiók 28. Várjuk olvasóink érdeklődését. Zsír a kastélyban A nagycenki újjáépítők kérése A nagycenki kastélymúzeum kitűzött határidőre való átadásának alapfeltétele, hogy a gyönyörű létesítmény központi fűtése elkészüljön. Ennek eddig egyedüli akadálya az volt, hogy nem találtak alkalmas kazánt. Az országgyűlési képviselők Győr-Sopron megyei csoportjának, majd a magyar múzeumok vezetőinek nagycenki tartózkodása idején is kérték az építők a segítséget. A napokban megoldódott a probléma, sikerült megfelelő, üzemképes kazánt szerezni. Meg is kezdték beépítését. Azonban váratlan akadályokba ütköztek. A vörös kastély romos épületében mintegy 3—4 vagon zsírt tárolnak, és azt a mai napig nem vitték el onnan. Az építőknek még van két napi munkájuk, ha addig nem szállítják el a vörös kastélyból a nem oda való árut akkor nem tudják a kazán építési munkálatokat tovább folytatni. Ezért kéri az Országos Műemléki Felügyelőség sopron építésvezetősége, a nagycenk munkálatok kivitelezői , hogy sürgősen szállítsák e tulajdonosai a kastélyból a zsírt.