Kisalföld, 1972. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

1972. NOVEMBER 1., SZERDA Moszkvai mozzanat: őrségváltás a Lenin-mauzóleumnál. (MTI Fotó: Benkő Imre felv. — CCS.) Albérletből palotába. Hogy többet kapjon a jövő munkája... A kapuvári MVM 404-es Ipa­ri Szakmunkásképző Iskola fennállása óta mindig függött más intézményektől. Most már évek óta a győri 401-es intézet részeként működik. Nincs saját épülete, s a fél­ezer tanuló a város különbö­ző pontjain „albérletben” kapja az elméleti képzést (évente 100 000 forint a bér­leti díj), ezért aztán szombat kivételével reggeltől estig tartanak az órák. Az oktató­­nevelő munka „központja” egy kicsi szobácska, amely igazgatói és adminisztrátori iroda, tanári szoba, könyvtár és raktár is egyben. Ezek a mostoha körülmé­nyek jellemzőek pillanatnyi­lag a kapuvári szakmunkás­­képzésre. Lehangoló lenne a kép, ha az iskola tanári és tanuló közössége nem állna gyökeres változások előtt. 1973 januárjában ugyanis már új — és saját — épület­ben köszönthetik az új évet! Mélyről indultak Az előző tanévben sok-sok mendemonda tépázta a szak­munkásképző iskola hírnevét, és nem egy esetben bizony jogosan háborította fel egy­­egy eset a város közvélemé­nyét, a tanulók szüleit. Az akkori iskolaigazgató tragi­kus halála, és az ezzel kap­csolatos — ma már idejét múltó — események egy rossz emlékű korszak végére tettek pontot. Az iskola élé­re fiatal, de alapos politikai felkészültségű ember került, s a város állami és pártve­zetése, valamint a szakigaz­gatás támogatásával megkez­dődött a dolgok rendbe ho­zása. Először is három új tanerőt (még kettőre van szükség) vett fel az iskolavezetés, és ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a mellékállású oktatók egy részét elengedjék. Szep­tembertől tehát minden eddi­ginél kedvezőbb körülmények között kezdődhetett a tanítás, mert a 18 főállású pedagó­gus mellett már csak 14-et alkalmaznak mellékfoglalko­zásúként. Szintén ez év ered­ménye, hogy az iskola törté­netében először kaptak Ka­puváron függetlenített igaz­gatóhelyettesi státuszt.­­ A tisztség betöltése az oktató­nevelő munka színvonalának emelését hozta rövid idő alatt is. Egyébként a­ tanári kar átlagéletkora nem éri el a 30 évet! Az idén 28 szakmában 19 osztályt, s ezen belül 27 szak­mai csoportot oktatnak az is­kolában, amelynek vonzási körzete jobbára a volt kapu­vári járás területe, de még csornai diákok is vannak. Ör­vendetes, hogy a tanulók négyötöde emeltszintű okta­tásban részesül. A legnépe­sebb szakmák a géplakatos, a villanyszerelő, az esztergá­lyos és az autószerelő. Mit ad az új ? A Hansági utcában műsza­ki átadás előtt áll a több, mint tízmillió forintba kerülő új iskolaépület. A hat tan­teremmel, tornateremmel, la­boratóriummal, szertárakkal, KISZ-klubbal, mindebben vadonatúj berendezésekkel a­­ megye egyik legkorszerűbb oktatási intézménye lesz a kapuvári. Mit tervez az iskola közös­sége a nagyszerű lehetőségek hasznosítására? Erről be­szélgettünk Sipőcz Sándor igazgatóval, Csapó András, Papp Miklós nevelőkkel és Illés János harmadéves vil­lanyszerelő tanulóval, aki az iskolai KISZ-bizottság titká­ra. — Úgy állítjuk össze az órarendet, hogy csak a hét első felében kelljen délután is tanítani, a többi napokon a helyiségekben különböző szakkörök dolgozhatnak — mondja az igazgató. Csapó András, mint az is­kola honvédelmi felelőse, már megszervezte a lövész­klubot, amelynek máris fél­száz tagja van. MHSZ segít­séggel modellezőkör és elektrotechnikai szakkör szervezése van folyamatban. Papp Miklós, aki szenvedé­lyes amatőrcsillagász, csilla­gászati kör létrehozásán fára­dozik. Ottjártamkor éppen a bélyeggyűjtő szakkör meg­szervezését kérte egy láto­gató. Az ügyet a KISZ-tit­­kár, aki maga is bélyeggyűj­tő, vállalta. — A gyerekek maguk jön­nek a javaslatokkal. Udvardi Kati órás-tanulónk irodalmi szakkört szeretne életre hív­ni, mások az új épület zsi­bongójában iskolatörténeti állandó kiállítást tanácsol­tak. A KISZ-esek kezdemé­nyezték a vietnami tiltakozó gyűlést, amelynek végén nemcsak a tanárok, hanem a tanulók is felajánlották jöve­delmük egy százalékát. Szó­val, még el sem foglaltuk az új helyünket, de máris eddig soha nem tapasztalt mozgás van tanulóink körében — mondja nem kis büszkeséggel Sipőcz Sándor. Fáradozás Mosonmagyaróvárért Mostanában jóleső érzés és érdemes szemlélődve végig­menni Mosonmagyaróvár út­jain. A gyorsan emelkedő lakóházak, középületek egyes részeken megfiatalítják a vá­rosképet. Amennyire szemet gyönyörködtető (és főként gondokat enyhítő), ez a vál­tozás, éppen olyan­­ szemet szúrók voltak mind ez ideig az elhanyagolt út- és járda­­szakaszok, árokpartok, a még beépítetlen telkeken a gaz­vadon, a düledező kerítések, a gondozatlan műemlékek stb., stb., amelyek a kül- és belföldi szemében is sokat levontak a látott jók értéké­ből. Néhány év óta azonban mind többet ad magára a város. Már a „kapuban” megváltozott kép fogadja a Győr felől Mosonmagyar­óvárra érkezőket. Tatarozták a Mezőgazdasági Gépgyár ut­cafrontra tekintő épületeit, autóparkolót létesítettek, szélesítették a vasútállomás felé vezető út torkolati sza­kaszát. Kiirtották a magasra nőtt gazt, és befüvesítették a gyár közelében levő, eddig elhanyagolt, idővel beépítés­re szánt nagy telket. Ezenkí­vül szilárd burkolatú járda­­szakaszokat építettek, és ren­deltetésének megfelelő hely­re helyezték át az autóbusz­­várót. A „küszöbön” belül, a vá­ros más közterületein is so­kat tettek az idén, és tesz­nek jelenleg is. Új parkok, járdák készültek a városköz­pontban, sok épületet tata­roztak a mosoni és óvári vá­rosrészben is. A Kisalföldi Áruház előtti területet szé­k­en rendbe tették. Most a Lenin út óvári szakaszát ren­dezik. A sokáig alkalomszerű munkálatokat tervszerűvé kellett tenni. Ezért a városi tanács műszaki és kommuná­lis bizottságának javaslatára a város szépítése, a műemlé­kek és műemlék-együttesek védelme, a történelmi emlé­kek népszerűsítése és a vá­­rosszépítési távlati feladatok megvalósítása céljából mű­emléki és városszépítési albi­zottság alakult szeptember­ben. A különféle foglalkozású albizottsági tagoknak szinte mindenre kiterjedt a figyel­mük, és észrevételeiket jegy­zőkönyvekbe foglalták. (Va­laki még azt is észrevette, hogy az egyik műemlékka­pun modern alumínium ki­lincs van a korhűbb rézkil­incs helyett.) Az alapos felmérést a terv­­készítés követte. A két cso­port elnöke: Lang József, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója és Pusztai Rezső múzeumigazgató öt évre szó­ló, részletes ütemterveket és a munkák sorrendjét ábrá­zoló térképet nyújtottak be a tanács illetékes osztályához. A tervek szerint rövidesen felkeresik (elsősorban a főút­vonalak mentén levő) intéz­mények, vállalatok, hivata­lok vezetőit, és felszólítják őket, hogy tegyenek rendet a portájukon: gondoskodja­nak a tisztaságról, a növény­­telepítésről, az épületek ta­tarozásáról, a műemlékek megóvásáról stb. A két munkacsoport tag­jai javaslataikkal, irányítá­sukkal segítik a rászoruló­kat. Még az év végéig kapcso­latba lépnek a Képzőművé­szeti Alappal, és véleményt kérnek a meglevő szobrok­ról, valamint javaslatot új szobrokra. Tervezik a Vár-tó rende­zését és célszerű felhasználá­sát. Szorgalmazzák az egyes bérlőket és lakókat az önte­vékeny házfelújításra, a vá­rosképet rontó ingóságaik és ingatlanaik áthelyezésére. A műemléki munkacsoport hamarosan jegyzéket készít a város műtárgyairól, épületei­ről, szobrairól és emlékhe­lyeiről. Javaslatot tesznek a műemléképületek ésszerű hasznosítására. Felülvizsgál­ják a sírkertek állapotát, megszervezik a műemlék sí­rok gondozását stb. A gazdag program csak úgy ér valamit, és úgy ér so­kat, ha meg is valósítják. Ehhez pedig nem elég a két munkacsoport lelkesedése, városszerető, lelkiismeretes tevékenysége, hanem szük­ség van a lakosság eddiginél odaadóbb, társadalmi össze­fogásán alapuló, szorgalmas munkájára is. Dömötör ★ HÉTFŐN a kora délutáni órákban fiatalok érkeztek ásólapátokkal, vödörrel a mosonmagyaróvári új város­­központba. A látvány szá­mos lakót az ablakokba csa­logatott. Facsemetéket ültet­tek a fiatalok, szép, hosszú hárscsemetéket a parkba. Ab­ba a parkba, ahol tavasztól őszig a­­"züleik szeme láttára rongálták a zsenge fákat az ott lakó gyerekek. A mosonmag­­róvári Egyetemi Mezőgazdaság­tudományi Kar IV. éves hall­gatói: Tálos István, Gács Pál, Kajás Ferenc, Egeralli Ágnes és Tóth Ferenc a „Hat órát a városért” társa­dalmi munka­mozgalomból vették ki részüket hétfőn, húsz fácskát ültettek el KINCS A HÁZNÁL A KINCSES xalehbAimim kapható a kézbesítőknél, az újságárusoknál és a postahivatalokban. Kisalföld Nemcsak a szakmát... A felsoroltakon k­ívül illem­tani vetélkedő, Petőfi-sza­­valóverseny, iskolai zenekar, népi tánccsoport szervezése még e tanév céljai. AZ iskola igazgatója elmondta, az a törekvés, hogy az intézet végzett tanulói már egy bizo­nyos többletet kapjanak a­ szakmai ismeretek mellé. Így munkáskorukban cselek­vőkész utánpótlást adhatnak a város különböző kulturális csoportjai és sportegyesületei számára. A közéleti nevelés is hang­súlyozott szerepet kap az új iskolában. Már megszületett az elvi állásfoglalás a KISZ- bizottság és az iskolavezetés között az iskolatanács létre­hozásáról. E testület lesz hi­vatott arra, hogy a közös dol­gok, (gazdasági, fegyelmi, kulturális stb.) intézésében a KISZ-bizottság mellett a tag­ként máshol szereplő KISZ- fiatalt, de a még KISZ-en kí­vüli­ tanulót is bevonják. Nagyszerű, és dicsérendő a kapuvári szakmunkásképző iskola munka­terve: az a cél,, hogy ne csak a szakmát sa­játítsák el a jövő munkásai, hanem az iskola közéletiségre nevelt, művelt fiatalokat ad­jon az iparnak. A terv kivite­lezése már csak az iskola kö­zösségén múlik, mert 1973. január 1-től önállóan, inté­zeti rangban saját maga irá­nyíthatja tevékenységét. (Csiszka) Tennivalók Sopronban Demokratizmus a tanácson A Hazafias Népfront Sopron városi bizottsága a múlt hét végén bizottsági ülést tartott a Ruhagyár klubkönyv­tárá­ban. Seregély Zsigmond, a HNF városi bizottságának titkára üdvözölte a körükben megjelent dr. Erdély Sándor tanácselnököt, aki egyben az ülés előadója is volt. Áttekintést adott a nép­frontbizottsági tagoknak a tanácsválasztások óta eltelt időszak eseményeiről, a ta­nácstagok tevékenységéről. Elmondotta egyebek között, hogy a szocialista demokra­tizmus a tanácsi munkában úgy valósulhat meg még tö­kéletesebben, ha a munká­ban többen vesznek részt. Ez­zel erősödik a tanács és a la­kosság közötti kapcsolat.­­ Az új tanácstörvény be­iktatásával megnőtt a taná­csok önállósága és ezzel együtt a választók megbízá­sából tevékenykedő tanácsta­gok felelőssége is. A nyolc­vannégy soproni tanácstag­nak a HNF-ra és más tömeg­­szervezetekre támaszkodva kell kialakítania a jó kapcso­latát a lakossággal. Képvisel­niük kell a választópolgárok jogait, kéréseit pedig továb­bítani a tanácsülésnek — mondotta Erdély elvtárs, majd hozzátette, hogy a ta­nácstagok nagyobb felelős­séggel intézkedjenek, úgy, hogy a kiscsoport­­érdek egy­beessék a város közösségének érdekeivel. A körzetek ta­nácstagjainak az önkezdemé­nyezésben kell előrelépniük, a vállalt feladatot maradék­talanul elvégezni. A fogadó­napok és a beszámolójelenté­sek elmaradása semmivel sem pótolható mulasztás! A tanácselnök elvtárs szólt még a tanács bevételeiről, k­á­adásairól, hatáskörének bő­vítéséről. Az új feladatkörök, illetve hatáskörök között em­lítette az 1973-ban életbe lé­pőt, amely szerint a tanácson végzik a lakók ki- és beje­lentkezését is. A beszámoló után szóba került a város óvodagondja. Egy javaslat szerint az épülő lakások közül néhányban le­hetne ideiglenes óvodát léte­síteni. Mások a­­város tiszta­ságáért emeltek szót. Sok az utcákon a szemét, és a gye­rekek vagy kamaszok renge­teg helyen összefirkálják a falat. Úttörőcsapatok, KISZ- tagok vigyázhatnának a kör­nyékükön, megakadályozhat­nák a kártevéseket. Például: az Orsolya téri árkádos ház fekete oszlopait hiába mos­sák le esténként, reggelre fe­hérlenek a kréta ákom-báko­­moktól. — psy — Fűtőolaj házhoz A Dunaszeg és Vidéke ÁFÉSZ alapszabályának meg­felelően a napokban ismét térítés nélkül házhoz szál­lítják két egytonnás teher­gépkocsival az előrelátó tag­ság részére a télre szükséges háztartási tüzelőolajat. Dunaszegen a tüzelő- és épületanyag-telepen, a négy helyi szervnél pedig a ve­gyesboltban a szövetkezeti tagok befizetik az olaj árát. Az összegyűjtött hordókat az áfész teherauója Győrbe szál­lítja. Feltöltés után minden­kihez eljuttatják a tüzelőola­jat. E jól bevált módszerrel Dunaszeg körzetében a tava­lyi, aránylag gyenge téli idényben 271 000 liter olajat adtak el, amely 33 százalék­kal több, mint az 1970. évi értékesítés. A dunaszegiek kezdemé­nyezése figyelemre méltó. A hideg idő beállta előtt a szö­vetkezeti tagság kényelmesen beszerezheti a télre való fű­tőanyagot. 3 Találkozó m­unkásőrökkel A Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorund­­gyár párt- és gazdasági vezetői és a vállalati munkásőrök a napokban találkozón vettek részt. Hegyi Endre gyárigazga­tó tartott tájékoztatót az idei év gazdasági ered­ményeiről és a további feladatokról. Ezután pénzjutalmat adott át a gazdasági és társadalmi munkában egyaránt ki­tűnt munkásőröknek. A találkozón részt vett Ga­rai Károly, a Mosonma­gyaróvár városi Pártbi­zottság első titkára és Gyimesi Sándor, megyei munkásőrparancsnok. A baráti összejövetelen a vállalat vendégül látta munkásőreit.

Next