Kisalföld, 1973. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-03 / 1. szám
1973. JANUÁR 3., SZERDA A kezdés csak folytatás (Folytatás az 1. oldalról.Tvábbi javítását tűzték ki célul, hogy az eddigieknél is sikeresebben kínálhassák. A kivitel növekedését az új felsőruházati áruk exportja adja. Legnagyobb vásárlóik a Szovjetunió, Csehszlovákia, Kanada, Norvégia, Hollandia, a Német Szövetségi Köztársaság, Svédország, Olaszország, Dánia. Ezekben az országokban majdnem 5 millió MOVKÖT-áru kerül forgalomba az idén. Lendítő a járműprogramon — A szilveszter előtti munkákkal kezdtük 1973-at — mondta Balogh Béla, a Magyar Vagon- és Gépgyár műszaki igazgatóhelyettese. — Az okozna gondot, ha nem így lenne. Folytatódott az acélöntöde hidegpróbája, a motorüzemben befejezték azokat a motorokat, amelyek a múlt év végén félbemaradtak, és így tovább. A tavalyi munkákon dolgozunk, s hogy lezártuk 1972-t, az eddigieknél is nagyobb számokat emlegetünk. Ez az új az új évben. Ezeket a bizonyos nagy számokat emlegetik mások is, amikor az MVG szóba kerül. A tizenhatezer munkást foglalkoztató vállalat milliárdos ugrásra készül, az idén már 40 000 hátsóhíd elkészítése szerepel a tervben. A Vagongyárnak a járműprogramban betöltött szerepe tovább nő, hisz módosult a terv, a hátsóhídgyártás az eddigieknél is fontosabb érdeke a népgazdaságnak. Az MVG lendítője a járműgyártásnak, és még inkább lendítője lehet a járműprogramnak. Ehhez pedig gyürkőznie kell, mindazt az új év első munkanapjaiban. rvs 1 napig „Jól” kezdődött 1973 a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyárban; mindjárt az új év első munkanapján elromlott a vörösüzemben a bauxitfeltáró soron az egyik autokláv. Több mint hatvanmillió forintért bővítették tavaly az üzemet, aminek eredményeként sok ezer tonnával több alumíniumércét dolgoznak fel a MOTIM-ban. A mostani hiba a teljesítőképességet mintegy felére csökkenti. A gyár karbantartó csoportja előreláthatólag a hibát január 10-ig kijavítja. A vállalatnál egyébként nem hisznek az újévi mondásban, hogy ami az első napon történik, az történik majd egész évben. Bár az autokláv hibája számottevő, az új év tervteljesítését előreláthatólag nem fogja akadályozni. Hazajöhet a'»iskola Hiánypótlás a Győri Műbőrgyár irodaházában, most elkészült rendelőintézetében, garanciális munkák a házgyári otthonokban, kiragadva néhányat a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat munkái közül, melyekkel tegnap megkezdték az évet. A vállalat alapos tervet készített a téli munkákra, most mégis új jelszót adtak ki: „Ne nézzük a naptárt!” Igen egyszerű a magyarázata. Az idő egyelőre alig zavarja az építőket, téliesítés ide, téliesítés oda, lehet dolgozni. Ha pedig így van, ki kell használni ezeket a napokat is. Nagyon jó lesz majd a most szerzett időnyereség az év derekán. Hogy mi a megyei építők idei legbecsesebb munkája? Sok van ilyen. A győri Műszaki Főiskola is közéjük tartozik. A hallgatók egy része szeptemberben már „haza” szándékozik jönni a fővárosból, addigra otthont kell adni a főiskolának. Nem kegyes a tél Szétfagyott az ünnep alatt az egyik 400 milliméteres ivóvízvezeték ürítőaknájában lévő tolózár Győrött Révfaluban, így ez az év sem hozott semmi „újat” a Győr és környéke Vízmű és Fürdő Vállalatnak, már az első nap azt ígéri, hogy a tél most sem lesz kegyesebb a vállalathoz, mint tavaly volt. A tolózár hibáját a vízmű dolgozói tegnap reggel vették észre, és a kora délutáni órákig már kicserélték a szétfagyott berendezést. Az elromlott tolózár mintegy tízezer győri lakos ivóvízellátását érintette, mert bár a szolgáltatás nem szünetelt, a víz mangán- és vastartalma a szokásosnál nagyobb volt. (f. j. —szy) Eredményes, boldog új évet kíván minden kedves Vásárlójának a Győri Centrum áruház Megyeműsorok Budapesten A Kisalföld a huszadik kerületben szerepel Pest és Buda egyesítésének jubileumi ünnepségein nemcsak fővárosiak szerepelnek, hanem az ország valamenynyi megyéje. Győr-Sopron megye a főváros huszadik kerületével kötött testvéri barátságot, amelynek első jeleit a budapesti kerületben megyénk fiataljai által elültetett fák mutatják. A tervezett kulturális műsorokról Szalay József, a megyei tanács művelődésügyi, osztályának helyettes vezetője tájékoztatott bennünket. Elmondotta, hogy február 3-án Tóvári Tóth István, Cziráki Lajos és Egyed Emma képzőművészek kiállítása nyílik meg a pesterzsébeti múzeumban. Február 10-én a Kisfaludy Színház a Hazai Fésűsfonó művelődési házában az Eltüsszentett birodalom, ugyanezen nap este a Vasas Művelődési Központban Gárdonyi: Ida regénye című mesejátékot, illetve színművet mutatja be. Április és május ismét a kiállítások hónapjai lesznek a huszadik kerületben. A Táncsics Mihály Művelődési Házban április 30-án nyílik meg a Győr-Sopron megyei gyermekrajz kiállítás, majd ugyanezt az anyagot május 19-től kezdve az Építők Erkel Ferenc Művelődési Házában láthatják az érdeklődők. Fotósainkat Belovicz Károly képviseli majd Budapesten. Kiállítása a Hazai Fésűsfonóban május 14-én nyílik. A budapestiek 1973 tavaszán viszonozzák kiállításainkat, illetve a műsorokat. Képzőművészeik Győrött Sopronban rendeznek kiállítást. A Táncsic Mihály Művelődési Ház népitánc együttese és fúvószenekara pedig ősszel a soproni szüreten szerepel majd. .. Misaiford VENDÉGSÉGBEN a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán Meghívást kaptunk Szentendrére, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára. A szép, újjávarázsolt épületekben korszerű tanintézetet láthatunk. És találhatunk ott Győr-Sopron megyei fiatalokat is. Vendéglátó házigazdánk, Bissi Tibor, ezredes, a főiskola parancsnokának általános helyettese fogadott bennünket. Házigazdánkkal egy tágas osztályterembe tértünk be. A tanári asztal fölött vetítővásznak. A sarokban ipari tévé vevőkészüléke (a képernyőn a felirat: szeretettel köszöntjük kedves vendégeinket!), középen terepasztal és egy vezérlőpult, az oktatás audio-vizuális berendezése, magnetofonnal, diavetítő géppel. A hallgatóknak enyhén magasodó emelvényen különálló kis asztalok, mindegyik kapcsolókkal, olvasólámpákkal, visszaigazolásra szolgáló berendezésekkel felszerelve. Kialudt a villany. Mi ültünk a hallgatók helyein. Zümmögni kezdtek a gépek. A magnóról megnyerő hangú, alkalmi rádióbemondó most nem a programozott oktatás soros leckéjét, hanem a főiskola életét kezdte ismertetni velünk. A televízión rövidfilmek, a vetítővásznon színes diafelvételek szemléltették a „gépesített” sajtótájékoztatót. A látottakat Bissi ezredes összegezte: — A főiskola a néphadsereg és a határőrség alparancsnokait képezi. Nagy figyelmet fordít arra, hogy a csapatok különböző fegyvernemi alegységei szilárd elméleti és gyakorlati ismertekkel rendelkező parancsnokokat kapjanak. E felsőfokú oktatási intézmény iránt a középiskolát végző fiatalok körében növekszik az érdeklődés. Köztudott, hogy a felvétel követelményei kemény, férfias próbát jelentenek. A parancsnokképző főiskolán például alaposan megvizsgálják a jelentkező szervező, kombináló, elemző készségét, a helyzetfelismerő, a logikus elrendező, az elhatározóképességük szintjét. Példaként idézhetjük a győri Molnár István hallgató esetét, aki a Kazinczy Gimnáziumban végzett. Érdeklődése a humán tantárgyak felé irányult. És mégis: a tesztvizsgán jó technikai érzékről tett bizonyságot, így került páncélos szakra, ahol most harmadéves. Tanulmányi eredménye 4—4,5 között változik. — De azért nem lettem hűtlen az irodalomhoz: szakkört alakítottunk, most éppen a Petőfi-évfordulóra készülünk — mondta a beszélgetés során. Az elmúlt öt év átlagában a Kossuth Főiskolára jelentkezettek 4,5 százaléka Győr- Sopron megyei, ezek 93 százaléka megfelelt a felvételi követelményeknek. A jelenlegi hallgatói állomány 3,9 százaléka a mi megyénkből került ki. Ez az eredmény annyi mint Pest megyéé, jobb Somogy, Bács-Kiskun és még legalább nyolc megye átlagánál. Sági János zászlós, a győri MVM. 400. sz. Szakközépiskola egykori növendéke — Szakmája géplakatos — nemsokára a gépesített lövész szakon végez a főiskolán. Tizennyolcadik születésnapját már itt ünnepelte. Kóstolót a katonaéletből a gyakorlati kiképzés során kapott. Nem sikerült rosszul a próba:társaival öt hónap alatt elnyerték a ,,Kiváló raj” és a „Kiváló szakasz” címet. Osli falut Szakács Lajos hallgató képviseli, aki mezőgazdasági szakközépiskolát végzett és már egy évet dolgozott téeszben, mint brigádvezető. Itt most tüzér szakon tanul, másodéves.— Apám, — így meséli — azt szerette volna, ha tanító leszek. Gondolom, megbékélt már a gondolattal, hogy tüzértisztként végzik majd a főiskolán. Nyilván nem áll messze egyik kívánság a másiktól, hiszen Szakács Lajos a főiskola befejezése után általános iskolai tanári oklevelet kap és leendő alegységében emberek oktatását-nevelését végzi majd. Megtekintettük a korszerű ipari televíziós géptermet, a 300 000 kötetes könyvtárat és az újonnan épült, labdajátékra is alkalmas tornacsarnokot. Ezután sorra kerültek az otthonosan berendezett körletek és a KISZ- klubok, majd a nyelvi, laboratóriumokkal ismerkedhettünk. Talán itt időznek a legtöbbet a határőr-tagozat hallgatói, akiktől — a szerteágazó szakmai felkészültség mellett — megkövetelik az idegen nyelvek ismeretét is. Közülük két Győr-Sopron megyei fiatalemberrel beszélgettünk. Ferenczy István zászlós iányban lakott, a győri Révay Gimnáziumban tanult orosz-latin nyelvtagozatú osztályban. Most végez a főiskolán. Aktív sportoló háromtusában, lövészetben. Atlétikai csoportot vezet és a síszakosztály helyettes vezetője. — A hivatás — mondja — jól felkészült, edzett, fizikailag is állóképes embert kíván. Mihálka Jenő zászlós már a bölcsek nyugalmával tekint a fiatalabb évfolyamtársaira. Mondhatjuk, hogy révbe jutott: a kapuvári fiatalember a határőrségtől vonult be a főiskolára. Oda is tér vissza, immár mint alparancsnok. — Élménye, tapasztalata? — A kemény tanulás mellett a mozgalmi munka. KISZ-aktíva vagyok, határőr úterőszakaszt patronálunk, én vagyok a parancsnokuk. Sok szép akciót szerveztünk és nagyon megszerettem a gyerekeket... A főiskola a gyakorlat mellé megalapozott tudást, pedagógiai ismereteket adott. Azt mások mondják róla, hogy eddig két kitüntetést kapott. Az egyiket az 1970. évi árvízvédelemkor, a másikat kiváló úttörővezetői munkájáért. Hegedűs Ferenc A MEGYÉK „LEG’-JEI Figyelemre méltó összehasonlításra ad alkalmat, hogy nemrég került ki a nyomdából a megyei statisztikai évkönyvek 19. — tehát utolsó kötete. Az alábbi kiragadott adatok egybevetésével nem szándékunk rangsorolni a megyéket. Az eredmények vagy lemaradások ,,leg jei” talán mélyebb következtetések nélkül is gondolatébresztők lehetnek. Kezdjük — a statisztikai évkönyvekhez hasonlóan — népmozgalmi adatokkal. A legnépesebb megyék sorrendje Pest (897 ezer), Bor-,sód (778 ezer) és Bács (584 ezer). A legkevesebb lélekszámúak: 250 ezer körül mozogna: Zala, Tolna, Nógrád. Már érdekesebb adat, hogy hol volt a legnagyobb a természetes szaporodás: Szabolcsiban 8,4, Hajdúban 5,6. (Feltűnő, hogy a megyeszékhelyek között Veszprém 11,7- tel kiugróan vezet.) A szaporodás legalacsonyabb számait Somogyban és Csongrádban találjuk, ahol ez az adat csak nulla egész néhány tized. Az ezer lakosra jutó halálozásban a legmagasabb szám Somogyé és Zaláé azonosan 13,4, ami magasabb a a 11,6 tizedes vidéki átlagnál A legnagyobb házasodási kedv — az adatok szerint — Hajdú és Pest megyében volt, míg a zalaiak bizonyultak a „legóvatosabbaknak”. (Arról már nem szólnak a számok, vajon a nők vagy a férfiak magatartása miatt keletkezett-e ez a házasodási „lemaradás”.) Néhány adat a jövedelmet közlő rovatokból: az iparban a legmagasabb összeg, 2744 forint Komárom megyénél, a legalacsonyabb, 1901 forint Tolnánál szerepel. A mező-, erdő- és vízgazdálkodásban dolgozóknál kisebb az alsó és felső határ különbsége. Nógrádot kivéve, ahol 1809 forint a kimutatott jövedelem, a többi megyénél mindenhol kétezren felüli öszszeg található. A kereskedelemben dolgozó vidékiek átlagjövedelme 2078 forint, ezen alul — néhány forinttal — estik Borsod, Komárom és Zala megyeiek kerestek. Bizonyára sok embert érdekel, hogy a budapesti és vidéki átlagjövedelmek összevetése nem mutat nagy eltérést, és akkor sem mindig a fővárosiak javára. Az iparban például a vidék 2200, a főváros 2311 forintos átlaggal szerepel, az építőipar vidéken 2500, Budapesten 2803 forinttal, de a kereskedelemben a budapestiek 2078, a vidékiek 2166, a szolgáltató iparban a fővárosiak 1920, míg a vidékiek 1962 forintos átlagjövedelemmel zárták az évet. Hol, mire, mennyit költöttek? A kérdésre a 19 megye kereskedelmi adatai nyújtanak némi tájékoztatást. Az egy lakosra jutó forgalmat tekintve az élen Csongrád áll évi 14 és fél ezer forinttal. Az élelmiszerboltokban a legnagyobb forgalom Pest, Borsod, Komárom megyében volt, a vendéglátóipar Nógrádban és Veszprémben, a ruházati kereskedelem pedig Hajdúban ért el a többinél nagyobb eredményt. A motorizáció korában különösen érdekes összevetni a megyék néhány közlekedési adatát. A tízezer lakosra jutó személygépkocsik számával Baranya kiugróan vezet: 389, az, utána következő Komárom már csak 295. Aránylag legkevesebb kocsitulajdonos Szabolcsban van. Az már nemcsak a kocsitulajdonosokat érinti, hogy a kiépítetlen közutak aránya Bács és Tolnában a legmagasabb, tehát ott nagyobb a lemaradás az útépítésben. Vasban és Hevesben az utaknak csak 0,3 százaléka kiépítetlen. Az idegenforgalom megyei statisztikáinak táblázatából ezúttal csak egyetlen furcsa adat: a vidéki szállodai helyek kihasználtsága ,egyetlen helyensem érte el a 60 százalékot. Tolnában és Nógrádban alig haladta meg a 40 százalékot. (Az igazsághoz tartozik, hogy a látszólag folytonos helyhiánnyal küzdő Budapesten is csak 72 százalékos az átlagos szállodai telítettség.) Örvendetes számok olvashatók a lakásépítési adatok között: a tízezer lakosra jutó épített lakások számát illetően — a 76-os vidéki átlaggal szemben — Somogy 96, Győr-Sopron 92, Veszprém és Csongrád is elérte a 90-et. (A sor végén feltűnően lemaradva 54-gyel Baranya áll.) Az épített lakásokból három vagy több szobás éppen két olyan megyében — Tolnában és Hevesben — épült a többieknél nagyobb számban, ahol az épült lakások abszolút száma nem túl nagy. Az egészségügyről szóló rovatok szerint az átlagos vidéki helyzetnél sokkal jobb képet mutatnak az adatok Baranyában és Csongrádban. A dunántúli megyében tízezer lakosra 30 orvos és 54 kórházi ágy, az alföldi megyében 29 orvos és 63 ágy jut. Szabolcsban ugyananynyi emberre 11 orvos és 31 ágy. Sokszorosan elgondolkodtató az is, hogy a betöltetlen orvosi körzetek arányával a fővároshoz közeli Fejér megye után Szabolcs és Hajdú következik, és nincs egyetlen megye sem, ahol 3 százaléknál kevesebb orvos hiányozna. Ide kívánkozik, hogy egy általános- és gyermekkörzeti orvosra mindenütt 2500-nál több lakos jut. A „fehér foltos” Szabolcs mellett, Győr-Sopron megyében is egy orvos körzetéhez 2700-an tartoznak. Az oktatás és népművelés adatai a kötetek utolsó táblázatain találhatók, de fontosságuk nem kisebb a megelőzőknél. A kollégiumba jutó középiskolai tanulók száma tovább emelkedett: jelenleg Békés és Csongrád vezet 26 százalékkal. (Sajnos még a vidékről naponta bejárók aránya Fejér, továbbá Győr-Sopron megyében 29 százalék, Komáromban és Somogyban is felül van a 20 százalékon.) Figyelmeztető adat,hogy a folyamatos iskolaépítések ellenére az egy osztályteremre jutó általános iskolai tanulók száma Hajdúban még 42, Szabolcsban 40 és csak Győr-Sopronban, Zalában, Békésben és Csongrádban van 30-on alul. A mozilátogatások tovább csökkentek, csak Debrecenben és Szombathelyen néznek meg az emberek tíznél többször filmet egy évben, a községekben a hajdúságiak a leggyakoribb, a csongrádiak pedig a legritkább mozilátogatók. Az 1971-i adatokat összegező táblázatok bizonyára már több vonatkozásban elavultak. Hadd reméljük, hogy elsősorban azért, mert a most záruló évben a megyék eredményei tovább nőttek. Pálos Miklós 3