Kisalföld, 1973. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-01 / 50. szám
1973. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK .kisalföldi ifjúsági-évfolyam'»■ szám -V Fiatalok tömegsportja (IV.) Ahol a sport KISZ-munka is A megye sok középiskolája közül azért esett a választásunk a soproni Martos Flóra Gimnázium, és Egészségügyi Szakközépiskolára, mert az ott végző lányoknak különösen fontos a test fizikai felkészültsége. Milyen lehetőségeik vannak a sportolásra a leendő asszisztenseknek, és hogyan használják ki azokat? ★ — A sportoláshoz szükséges feltételek nagyjából-egészéből tűrhetőek — mondja Bona Miklós, az iskola fiatal igazgatója, aki egykor testnevelés-tagozatos középiskolát végzett, s ezért talán az átlagosnál is jobban szívén viselt tanítványai testmozgással kapcsolatos igényeit. A tornatermünk labdajátékokra ugyan nem alkalmas, csak edzésekre, de a felszerelés jó. Egyezséget kötöttünk a Soproni Textiles sportkörrel, és amiért mi odaadjuk a termet a tornaszakosztálynak, azért ők ellátnak bennünket sporteszközökkel. Hasonló megállapodásunk van a Soproni Vasutas sportegylettel, mert mi átadjuk a tehetséges kosárlabdázó lányainkat a sportegyesületnek, ennek fejében heti kétszer egy óra edzéslehetőséget kap iskolacsapatunk a vasutas tornacsarnokban, ott rendezhetjük bajnoki mérkőzéseinket is. Új terveket is szeretnénk az idén megvalósítani a Május 1. téri iskolában. Nemrég elköltözött szomszédságunkból az óvoda és a felszabadult területen sportudvart szándékoznak létrehozni. Kosárlabda-pálya lesz az udvaron, s ezt elsősorban a tanulók és a szülői munkaközösség társadalmi összefogásából építik meg. Mert a sportolásra jutó pénz — mint általában mindenütt — nem mondható bőségesnek. Győr-Sopron megyei TS-től évi 12 000 forintot kap az iskolai sportkör, a tagdíjakból (minden tanuló sportköri tag!) pedig csaknem 10 000 forint jön öszsze. Az iskola állami vezetése ritkán tud hozzájárulni a sport fejlesztéséhez. nak könnyített testnevelésre, gyógytornára, felmentett pedig kettő van. Jól bevált ötlet volt az úgynevezett kezdő torna, ahol a ki.f ügyetlenebbek pótolhatják elmaradásukat. Sok, ma már remekül mozgó kosaras került ki ezekről a külön tornaórákról. Meg érdemes még említeni a környékbeliek által jól ismert „Martos-kört”, azt az ötszáz méter hosszú útszakaszt, amely a házak között vezet. A gyerekek igen szeretik ott próbálgatni gyorsaságukat. ★ Varga Marianna negyedikes, a Testnevelési Főiskolára készül. Tanulmányi eredménye 4,6, aranyjelvényes magasugró, a Textilesben tornászik, tagja az iskolai kosárlabda-csapatnak. — Mitől ez a sportszeretet? — kérdem a nyúlánk, szőke lánytól. — Én azt hiszem, hogy ezt először Vica néni (Juhász Imréné) oltotta belém, meg a többiekbe is. Jellemző talán, hogy a többféle sportelfoglaltságom, a nem kevés tanulni való mellett rendszeresen bejárok a szombati dühöngőkre is. -r- Milyen a rendszeres testmozgásban részt vevő, illetve attól távolmaradó osztálytársainak aránya ? — szól a kérdés Sztehlo Mária negyedikeshez, aki első osztályú atléta, az iskolai sportkör elnöke. — Harminchárman vagyunk, tízen neri „mozgathatók”. Körülbelül ez mondható iskolai aránynak is. Ezen még javítani kell! Várnai Edit, az iskola KISZ csúcstitkára kezdőtornás volt. Ma már ő is rendszeresen kosarazik, őt a KISZ és a sport kapcsolatáról faggatom. — A jó sportolók részt vesznek az alapszervezet vezetőségében, rendszerint sportfelelősként. Egyúttal támogatják a testnevelő tanárunkat, a tömegsport-megmozdulások szervezésében. Nálunk a sportolás, s annak szervezése KISZ-munkának el van ismerve! S még egy: mi is rajta tartjuk a szemünket az élsportolókon, s ha tanulmányi probléma jelentkezik, megtesszük a szükséges lépéseket... ★ Sorozatunk végére értünk. Írtunk általános iskolásokról, üzemi és falusi fiatalokról, s most egy középiskola tömegsportjáról. Az összkép vegyes érzelmeket kelt. Mindenütt találni még javítanivalót, főleg a testmozgási igények fejlesztésében, a sportolási lehetőségek körének bővítésében. Valami azért nagyon biztató: beszélgető partnereink mindenhol jól látták a továbblépés szükségességét, az egészséges testkultúra sok irányú hasznosságát. S ez már valami... (Csiszka) ★ A Martosból két leány és egy fiú kosárlabdacsapat vesz részt a városi bajnokságokon. Minőségi munka folyik az atlétikai szakosztályban, amit jó néhány megyei és országos siker tükröz. Az iskolai szakosztályokban a 260 tanuló közül 65—70 sportol rendszeresen. Mégegyszer ennyien vesznek részt a mezei futóversenyeken, meg a szombati „dühörgőkön” is. Ez utóbbi mellett álljunk meg egy kicsit! Remek kezdeményezés volt, s jól be is vált az, hogy minden szombaton délután — a KISZ- esek felügyelete mellett — a diákok megkapják a tornatermet, s ott azt csinálnak, amit csak akarnak. Tavasszal, sőt az iskolai szünetekben ez a lehetőség a sportudvarra is érvényes lesz. — Szeretik a mozgást a gyerekek — mondja Juhász Imréné testnevelő tanár. — Az iskolában mindössze 24 fiú van, tehát lányiskolának tekinthetjük magunkat, s mégis mindössze tizennégyen jár KISZ-nap az úttörőházban Kedden délután KISZ-napot rendezett a Győr-Sopron megyei Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola KISZ-szervezete a győri Mező Imre Üttörőházbam. Hargittai Zsuzsa agitációs és propagandafelelős tájékoztatta a tagságot az időszerű feladatokról. Az alapszervezet három vezetőségi tagja Kovács Erzsébet, Simon Károly és Bedő Lajos gyűjtött anyagot a vietnami nép hosszú szabadságharcáról. A taggyűlésen Simon Károly harmadéves tanuló ismertette az 1945. óta tartó hősies harc epizódjait az 1973. januári tűzszüneti egyezményig. Megbeszélték az áprilisban lebonyolítandó VIT-vetélkedő feladatait. Szabó Istvánné KISZ-összekötő tanárnő elmondotta, hogy márciusban egésznapos programot szerveznek, ahol tájékoztatják a tagságot az eddigi VIT-ek eseményeiről. A KISZ-napon klubestet is rendeznek. A keddi tartalmas összejövetel mozgalmi dalok éneklésével ért véget. — cs — János vitéz az irodalmi presszóban A győri Kék-Duna Eszpresszóban a Kassák-kollégium folytatta irodalmi műsorainak sorozatát. Az első részben nagyrészt a Kisalföld irodalmi oldalán megjelent verseket és prózákat mutatták be. Az előadók és a rendezők még nem találták meg a megfelelő bemutatási formát. A hosszú és nehézkes bevezető és összekötő szöveg helyett, közvetlenebb, klubszerű megoldás talán célravezetőbb lett volna. A műsor második részében Petőfi Sándor János vitéz című költeményét mutatták be nagy sikerrel, főszerepben Horváth Ildikóval és Hegedűs Péterrel. A Kassák-színpad gerincét az Ifjúsági Irodalmi Színpad adja, de szerepelnek az együttesben az Arrabona és az Agitátor 10 csoportjából is. Kollár József, az új színpad vezetője elmondta, hogy az új csoport a már képzettebb színjátszóknak nyújt lehetőséget több szereplésre, játékra. Március 15-től az új ifjúsági ház ad helyet a Kassák-kollégiumnak, így a képzőművészeknek és a színjátszóknak is. Az a céljuk, hogy a kezdő költő- és prózaíró tagjainak bemutatása mellett új színpadi elképzeléseket is valóra váltsanak. Omegáék Egy hete a legjobb hazai hardrock együttes, az Omega szerepelt Győrben, a Rába városi Művelődési Központban. A zenekar nemrég európai körúton vett részt, most pedig a pozsonyi Collegium Musicummal járja az országot. A műsor első felében a háromtagú pozsonyi együttes szerepelt. Stílusuk legjobban az egykori Nice-éhoz hasonlítható. Hosszú, jól kidolgozott kompozíciókat, feldolgozásokat mutattak be nagy sikerrel. A szünet után Omegáék léptek színpadra. Ez az együttes hazánkban hasonló szerepet tölt be, mint Angliában például a Deep Purple. Céljuk a színvonalas, de ugyanakkor a nagyközönség számára is érthető és élvezhető zene. Az előadás egy részét az „Élő Omega” című nagylemezük felvételeiből állították össze. Három új kompozíciót is bemutattak, közülük kettő, a „Hazug lárv” és az „Én elmegyek” című, az április elején megjelenő új nagylemezükön is megtalálható lesz. A „Helló Elefánt” című számban Elefánt, azaz Molnár György briliáns gitárszólójával egymaga képes volt lekötni a közönség figyelmét. A már csaknem teljes egészében elkészült nagylemezükről Omegáék elmondták, hogy az A oldal felvételeinél hazánkban először alkalmaznak egy új hangszert, a moog synthesizert. A hangszer két részből áll: egy mini telefonközponthoz hasonlítható kapcsolóberendezésből és egy billentyűs részből. Az egész elfér egy nagyobbfajta táskában és a legkülönfélébb hanghatások előállítására képes. Mire ez a nagylemez az üzletekbe kerül, az Omega együttes már újra külföldön szerepel. Mindazok, akik bejutottak az Omega délutáni, illetve esti előadására, gazdag, jó műsort élvezhettek. Sajnálatos azonban, hogy a fiatalok nagy része csak üggyelbajjal hallgathatta meg a könnyűzenei műsort, ugyanis jegyet, más előadásokhoz hasonlóan csak a közönségszervezőknél lehetett kapni. Barlai Péter Örök lehetőség a tánc Egyszer volt, majd harminc éve, egy kisfiú, aki egyedül maradt a faluban az édesanyjával. Édesapja meghalt és a mindennapok sokszor kényszerű körülmények közé sodorták. Ma már felnőtt férfi, így emlékezik: — Első, maradandó élményem a zene. Ne hidd, hogy koncerten szereztem, hanem a Máté-kocsmában, Vágón. A Rába-parton, idilli környezetben volt a kocsma. A cséplőmunkások között gyerekfejjel dolgoztam és bennem maradt a cséplések utáni áldomások öröme, mámora. A második gyerekkori élmény a színpad, és csak a harmadik a tánc — mondja Töreki Imre, a szanyi Bokréta táncegyüttes művészeti vezetője, a SZÖVOSZ kiváló dolgozója. Tanár. Markáns arc, bajusz, izzó tekintet. — Hogyan került a Bokrétához? — 1961 óta a szanyi általános iskola tanára vagyok. Azóta tagja vagyok az együttesnek is. Kezdetben, mint énekes szerepeltem. 1966 januárjában az áfész vezetői és a megyei Népművelési Tanácsadó szakemberei kértek, vállaljam az együttes vezetését. Vállaltam. Nagyon féltem, mert nem éreztem elég képzettséget hozzá. De segítettek. Kezdetben a feleségem, aki korábban is táncos volt. Később tanfolyamokat végeztem. — Miért vállaltad? — Ismertem az együttest. Szülőfalumban, Vágón is szerepeltem már egy alkalmilag verbukált csoportban, Szanyban, hagyománya volt a táncnak. Tudtam, hogy itt nemes anyag áll rendelkezésre, csak formálni kellene. A lehetőség izgatta a fantáziámat. Ezért vágtam bele. Merész, nyugtalan ember. Amikor a könyvekből a népi kultúrák, a néptánc ezernyi szépsége kitárult előtte, a kíváncsisága fokozódott, megsokszorozta energiáit. Nehéz volt a ragyogó múltú együttest újjá kovácsolni. Nehéz periódusok következtek, bukással felérő szereplések. De Töreki Imre tudta, hogy az idő nem múlhat haszontalanul, az eredmények nem maradhatnak el. Az újjászervezett együttes életében a hetvenes éveket a felfelé ívelés szakaszaként tartják nyilván. A vezető pedig szinte észrevétlenül, a tánckultúra elkötelezettje lett. Elém teszi Bokréta írott krónikáját. Belelapozunk. Szenvedéllyel írott sorok: „Én is azt vallom, hogy a tánc a tanítás örök lehetősége. Ezzel az igyekezettel dolgozom.” — Tudom, a célokat nehezen lehet megvalósítani. Mert nevelni is nehéz. Meg aztán nehéz ember vagyok, ideges, robbanékony ... — Milyen eredményeket ért el az együttes? — Kiváló együttes lettünk. Több külföldi út van a határok mögött. Ami táncosaimnak legfőbb, az a feledhetetlen sok élmény, öröm, barátok a világ különböző tájairól. Gyakorta kapunk üdvözleteket tőlük, Belgiumtól egész Tajvanig. — Mi a további cél? — Megtartani a „kiváló együttes” címet, az országos minősítő versenyen az ezüst fokozatot elérni és Bokréta klub megnyitása. — Rábai Miklós szavait idézi: „Tanuljunk a hagyományokból, de ne süllyedjünk el benne, legyünk hűek hozzá,... de szellemében.” — a legszebb cél. A tánc ma már nagyon erős szálakkal fűzi Szanghoz. Úgy érzi, a néphagyományok őrzése, a néptánc ápolása az ő feladata lett. Rászállott örökség. Örömmel vállalja. — Minden sikerünk sok ember, generációk igyekezetének együttes eredménye. Örülök, hogy részese lehetek — mondja. Varga Lajos Töreki Imre a jugoszláviai túrán. Slágerlista 1. (2.) Ez minden (Zalatnay) 2. (1.) Azt hittem (LGT) 3. (3.) Szerenád (LGT) 4. (4.) Elmúlt egy év (Koncz) 5. (7.) Kotta nélkül (LGT) 6. (8.) Adj egy percet! (Zalatnay) 7. (6.) Darabokra törted a szívem (Bergendi) 8. (9.) Miért nem sikerült? (Kovács Kati) 9. (10.) Lepihenni melletted (Bergendi) 10. (8.) Téli éjszakán (Zalatnay) S