Kisalföld, 1973. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-01 / 126. szám

1973. JÚNIUS 1. PÉNTEK Szakmunkás vagy betanított munkás ? örömmel tapasztaljuk szocia­lista mezőgazdaságaink gyors ütemű fejlődését. Az évtize­dekkel ezelőtt kétökrös, egy­­lovas parasztembernek ma már mindennapos segítője a tudomány, a magas fokú technika. A traktorok hét­köznapi munkaeszközzé vál­tak, észre sem nagyon vesz­­szük őket, mint ahogy nem furcsálljuk a műtrágyák, vegyszerek használatát sem. Egyes növényeink termeszté­séhez a vetéstől a betakarí­tásig célszerű gépsoraink van­nak, a szarvasmarhákat fejő­géppel fejjük, a sertések sok helyütt korszerű alakban híz­nak. A technikai fejlődés üte­me kielégítő, de vajon el­­mondhatjuk-e ugyanezt a mezőgazdaságban dolgozó emberekről is? Mindenképpen jogosnak és okszerűnek érzem a kérdést, mert míg a termelési eszkö­zök rohamosan változtak, ad­dig a termelőszövetkezeti tagság nagy hányadát még most is azok az emberek al­kotják, akik az alakuláskor a pár hold földön szerzett mezőgazdasági tapasztalattal és szinte jelentéktelennek mondható technikai tudással megalakították a közös gaz­daságokat. Láthatóan, érez­hetően sokat fejlődtek az el­telt időben ezek az emberek. Negyven-, ötvenéves parasz­tok ültek le a könyv mellé, hogy megtanulják a traktor kertelését, a fejőgép alkatré­szeit. De elég-e ez? Vajon a született érzék a sok kínló­dás árán megszerzett hiányos tapasztalatok pótolhatják-e a szaktudást? Találkoztam traktorossal, aki a lehető legnagyobb becs­ben tartotta a gépét, szinte hihetetlennek tetszik, de minden este letörölgette, a vérében volt ez a gondosko­dás, hisz régen ugyanígy vi­gyázott a lovára is. Azonban saját maga is bevallotta, ha a gépnek bármilyen kis hi­bája akadt, tehetetlenült állt mellette, arra már nem fu­totta ismereteiből, hogy meg­javítsa. A traktor sokkal bonyolul­tabb az eketailigánál, nem elegendő az irányításához a megérzés, hanem szaktudást követel. De nemcsak a trak­torral vagyunk így, ugyanez, vagy még súlyosabb a hely­zet a drága gépsoroknál, a vegyszerek használatánál. Ott, ahol a hiányzó szakis­meret nemcsak fogaskereke­ket törhet össze, hanem egész esztendő munkáját teheti ha­szontalanná. Felvetődhet a kérdés: miért ez az aggály. Ott vannak a mezőgazdasági szakiskolá­ink, amelyek évente ezrével képezik ki a különféle me­zőgazdasági ágazatok szak­embereik. Ismeretes azonban, hogy a mezőgazdasági szak­iskolák végzettjeivel elég sok nehézségünk van. Vagy nem tudjuk őket a szakmájukban elhelyezni, vagy nem is akar­nak elhelyezkedni. De még ha elhelyezkedik is a mun­katerületén egy szakmunkás, akkor sem biztos, hogy meg­oldottuk a kérdést, mert hol van a mai szakmunkás helye a termelőszövetkezet­ben? Elérik-e az ipari üze­mek szakmunkásainak anya­gi és erkölcsi megbecsülési szintjét? Ha elérik is, ele­gendő-e ez? Még egy szerényebb ipari üzemnek is jó néhány laka­tos szakembere van, de hány tévesz mondhatja el ezt ker­tészeti, állatgondozó szak­­munká­sok tekintetében? És vajon kell-e mindenüvé szak­munkás? Ez utóbbi kérdésre bízvást válaszolhatok: nem. A szakmunkás bizonyos számban és területeken min­denképpen fontos, de nem mindenáron. Hadd hozzak fel erre egy kissé jövőbe mutató példát. A Bábolnai Állami Gazdaságban közvélemény­kutatást tartottak az állat­­tenyésztési üzemágakban dol­gozó szakmunkások között. A megkérdezettek véleményé­ből kiderült, hogy többnyire nincsenek teljesen megelé­gedve a munkahelyükkel. De nem az anyagi helyzetük mi­att, nem is a munkakörülmé­nyeik jó vagy rossz volta mi­att, hanem azért, mert ebben a jól működő gazdaságban már annyira megtervezett, megszervezett a munka, hogy a szakmunkások többsége nem tud sokat adni önmagá­ból. Feladatának elvégzését egy idő után unalmasan is­métlődő folyamatnak érzi, olyannak, ahol a saját kép­zelőereje nem kap eléggé hangsúlyt. Azt mondják: ezért felesleges volt szakmát ta­nulni. Mi hát a jövendő útja? Amellett, hogy kellenek kép­zett szakmunkások is, na­gyon fontos, hogy a jelenle­ginél szélesebb körben ala­kuljon ki a téeszekben a be­tanított munkások képzése. Ennek több előnye is van. Először: a termelőszövetke­zet saját maga végezheti el a beiskolázásokat. Másod­szor: a betanított munkás­képző tanfolyamok anyagát lehet olyan szintre hozni, hogy az a gyakorlat számá­ra már nemcsak érző, ha­nem értő embereket képez­zen. Harmadszor: a betaní­tott munkás nem kötődik majd annyira egyetlenféle munkához, mint a szakmun­kás, aki a három év alatt meghatározott tevékenységre szakosodott. És így megvaló­sulhat a lenini elképzelés: olyan emberek végzik me­zőgazdaságunkban a munka zömét, akik „megbecsülik a munka apraját”. Németh Az Észak-dunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalat azonnali belépéssel felvételre keres: építőipari szakmunkásokat és kubikosokat Győr, Veszprém, Sopron építésvezetősé­geire, valamint győri munkahellyel ácsokat, földmunkagép­kezelőket, darusgépkocsi­vezetőket. JELENTKEZÉS: Győr, Fehérvári u. 27. Veszprém, Felszabadulás u. Sopron, József A. u. 3—5. Sátorosok örömére kiállít a TRIÁL Közös kiállítást nyitott meg má­jus 26-án a soproni ünnepi he­tek intéző bizottsága, a Győr- Sopron megyei Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalat és a TRIAL Kereskedelmi Vállalat a soproni Lenin körúti várfal tövében. A forgalomban lévő húszfajta sátor­ból például 13-at láthatunk fel­állítva és berendezve. Az érdek­lődök megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy az olcsó túrasá­­tor-féléket is kiállították az öt­személyes, luxus lakósátrak mel­lett. A kempingtartozékokon kívül horgászati cikkek, alumínium csónakok és vízi sportfelszerelé­sek láthatók. A rendezők célja az, hogy a sportboltokban szét­nyitva meg nem tekinthető áru­kat bemutassák a vásárlóknak. Természetesen tanácsot is adnak az érdeklődőknek, hogy melyik felszerelés a legalkalmasabb a különféle túrákhoz. Ez a kiállítás tulajdonképpen egy sorozatnak a nyitánya, mert az ünnepi hetek alatt a TRIAL hangszerkiállítást, a szüreti na­pok alatt pedig vadászati kiállí­tást rendez. Egy üzemképes WARSAWA-MOTOR, valamint 3 új WARSAWA-GUMI ELADÓ. Fizetés megegyezés szerint. Bővebb fel­világosítás a központi irodában. ÁFÉSZ, Kény, Rákóczi F. u. 9. A győri Gárdonyi Géza Iskola HIVATAL­SEGÉDET keres felvételre. JELENTKEZNI LEHET: az iskola igazgatóságán, reggel 8—12 óráig. IGAZGATÓSÁG HOLLAND OLAJÉGŐT cserépkályhába szerelünk. CSERÉPKÁLYHA-ÉPÍTÉST, ÁTRAKÁST vállalunk. Vegyesipari V., Győr, Gorkij u. 37., Sopron, Széchenyi tér 19. T­anácstagi értekezlet A Hazafias Népfront Győr-Sopron megyei bizottsága tegnap gyűlésre hívta a me­gyei tanács új tagjait. Dr. György Ernő, a Győr- Sopron megyei Tanács vl­­titkára tartott tájékoztatót a HNF megyei bizottsága ta­nácstermében. A tanácskozás célja volt, hogy a megyei ta­nács új tagjai még jobban is­merkedjenek meg a tanács­tagi munkával, a jogokkal és kötelességekkel, a sokrétű feladattal. Dr. György Ernő beszélt a választókkal való rendszeres kapcsolat fontos­ságáról, a megyei tanácstagi csoportok működéséről, fel­adatairól is. Kisalföld Az üzem- és munkaszervezés feladatai a Magyar Vagon- és Gépgyárban Hozzászólás a Kisalföld 1973. május 24—25-i számában megjelent „Az üzem- és munkaszerve­zés” című cikkhez. Vállalatunk politikai és gazdasági vezetőit nem érte váratlanul az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1970. december 1-i határozata a munka- és üzemszervezés fejlesztéséről. A vállalat vezetése mindig nagy fon­tosságot tulajdonított a ve­zetés szervezői funkciójá­nak. A vállalati szervezési munka, szervezési appará­tus több évtizedes múltra tekint vissza. Az elmúlt években a mun­ka- és üzemszervezési tevé­kenység eredményeként megvalósított nagyberuhá­zások hatására vállalatunk eddigi fejlődéstörténetének legnagyobb eredményeit érte el. Alapvetően fontos fel­adat lett a vállalati mun­ka- és üzemszervezési mun­kának a telepítésre került technikai és technológiai rendszerek színvonalára való emelése. A vállalat terme­lési szerkezete döntően a nagy sorozatú közúti jár­műgyártás irányába tolódott el. Az új termelési profilok és gyártási rendszerek beve­zetéséhez szükséges volt a termelés tervezésének, irá­nyításának, a vezetés szín­vonalának és információ­­ellátásán­ak nagy fokú javí­tása. A gazdaságirányítási rendszer változása a válla­lati önállóság növekedését jelentette, amely egyúttal fokozott igényeket támasz­tott a belső irányítási és in­formációs rendszer fejlesz­tése iránt. A Központi Bizottság ha­tározata, valamint a főható­ságok utasításai alapján vállalatunk elkészítette az 1972. évi szervezésfejleszté­si tervét, majd az 1973. évi szervezési programját A szervezési programok elsősorban a­ — vezetési és irányítási rendszer, — az információs rendszer, — a termelés tervezési rend­szer, — a termelésirányítási és elszámolási rendszer, — a fejlesztési tevékeny­ség (gyártmány-, gyártás-, gyárfejlesztés), — a tervezési és gazdálko­dási feladatok, — a munka- és üzemszer­vezési tevékenységek fejlesztését irányozzák elő. A szervezési programok össze vannak hangolva, és szoro­san összefüggenek a válla­lati éves és középtávú ter­vezekél. A vállalati munka- és üzemszervezés fejlesztésé­nek igen nagy eseménye volt az elmúlt évben az elektronikus számítóköz­pont beszerzése és üzembe állítása. A számítóközpont üzembe állítása lehetőséget terem­tett a korszerű termeléster­vezési és irányítási rendszer folyamatos megvalósítására. Az elmúlt évben megvalósí­tásra és bevezetésre került a vállalati számítógépes adatbank és annak változás­szolgálati rendszere. Az adatbanki állomány tartal­mazza : — a felhasználásra kerü­lő valamennyi saját gyártá­sú és külső beszerzésből származó termékféleség mű­szaki és gazdasági adatát, — a gyártott termékféle­ségek műveletmélységű technológiai adatait, — a gyártmányok felépí­tési (struktúra) adatait, — a termelőhelyek mű­szaki-gazdasági jellemzőit tartalmazó adatokat, — a raktárak adatai­t, — a vevők, szállítók ada­tit, — a dolgozók személyi adatait. Az adatbanki állományok felhasználásával kerülnek szakaszosan kidolgozásra a számítógépes termelésirá­nyítási rendszer egyes lép­csői. A múlt évben a számí­tógépes létszámtervezés, a gépi kapacitásvizsgálatok, valamint a termelésprogra­mozás és szükséglettervezés területén jelentkeztek az el­ső eredmények. Fontos fel­adat az eddigi számítógépes feldolgozások eredményei­nek hatékony rendszerbe­illesztése, a vállalati fej­lesztési, gazdálkodási, irá­nyítási, elszámolási felada­tok információs megalapo­zása, a vállalati álló- és forgóeszközök hatékonysá­gának növelése érdekében. A vállalati munka- és üzemszervezés területén minden vállalatnál igen fon­tos a szervezői apparátus megteremtése, szervezeti el­helyezése és a szervezési munka területének racioná­lis meghatározása. Ezek a feltételek biztosíthatják az üzem- és munkaszervezés hatékony fejlődését. Vállalatunknál a vállalat vezetése korán felismerte a szervezési munka fontossá­gát, így a szervezési appa­rátus hatékonyan segíti a vezetés szervezői funkciójá­nak ellátását. Véleményünk szerint a jövőben a szervezési munka iránti követelmények növe­kedni fognak. Célszerű len­ne az egyes területeken, vál­lalatoknál megoldott szerve­zési feladatok szélesebb tár­sadalmi körben történő megvitatása, és a szervezés­sel foglalkozó szakemberek tapasztalatainak állandó cseréje. Dr. Fésűs Károly, rendszerszervezési és ellenőrzési főosztályvezető, Magyar Vagon- és Gépgyár MOTIM-k­on­feren­ci­a Mintegy 100 külföldi és ma­gyar üvegipari szakember részvételével nyitotta meg szerdán Hegyi Endre, a Mo­sonmagyaróvári Timföld­gyár igazgatója a MOTIM konfe­renciáját. Az­ immár ötödször rendezett tanácskozáson bel­ga, nyugatnémet és magyar előadók számoltak be az üveggyártás speciális tűzálló­anyagainak kérdéséről. Az előadásokat követő vi­tákban a résztvevők próbál­tak feleletet kapni és adni ez iparág sajátos problémáira. A nagy érdeklődéssel lebonyolí­tott előadássorozatot este a vállalat dunaszigeti üdülőjé­ben hangulatos halsütés kö­vette, mely szakmai eszme­cserén túl személyes kapcso­latok elmélyítését is szolgál­ta. Tegnap egyébként a ven­dégek Fertőd, Fertőrákos és Sopron nevezetességeivel is­merkedtek. FIATAL ASZTALOSOKAT felvesz a Győri Szolgáltató ISZ. Jelentkezés: a szövetkezet faipari részlegénél, Győr, Gorkij u. 43. Postás tanácstagok A posta az utóbbi időben minden alkalmat megragad arra, hogy a szolgáltatásait igénybe vevő közönséggel szót értsen. Az igények és a lehetőségek között csak így lehet összhangot teremteni. A Soproni Postaigazgató­ság legújabb kezdeményezé­se is ezt a célt szolgálja, ösz­­szehívták azokat a postáso­kat, akiket a tanácsválasztás alkalmával tanácstagi meg­bízatással tiszteltek meg. Nehéz, kötött munka a pos­tásoké. Azonban egy jellem­zője nagyon alkalmassá teszi őket ilyen fontos közéleti fel­adat ellátására: munkájuk a lakossággal közöli kapcsola­tot teremt. A kézbesítők minden család személyes dol­gainak is ismerői. Legelőbb értesülnek a közös gondokról. A falusi posták vezetőit is mindenki tiszteli, a bajban jólesik a segítség a telefon­nál, a táviratnál. A megye tizennyolc ta­nácstagját Kirkovits István igazgató köszöntötte, majd tájékoztatta őket a posta­­igazgatóság munkájáról. El­mondta, hogy legfontosabb feladatnak tekintik a posta­­szolgálat minőségének javí­tását. Erre a célra 10 millió forintot fordítanak. Kérte a tanácstagokat, hogy a lakos­ság, a tanács és a posta kö­zötti kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatot igyekez­zenek előmozdítani. Társa­dalmi s­egítségre van szükség a nyilvános és segélykérő­ te­lefonok állandó megrongálá­sának megszüntetése végett is. A tanácsokkal és a lakos­sággal ismertessék meg a postai munkát, mert a ta­pasztalatok azt mutatják, hogy ha a lakosság megis­meri ezt a bonyolult tevé­kenységet, türelmesebb a ne­hézségek megértésében. A szakmai „tanácsülésen” ezután a tanácstagok és a posta vezetői között baráti beszélgetés alakult ki. Mun­kájukról, nehézségeikről be­szélgettek a társadalmi mun­kások. Muhi Aladár, Győr város képviselője a körzeté­ben nőtt fel, megtisztelő bi­zalom jele, hogy ismét meg­választották, mint hosszú évek óta. Tóth János győr­­asszonyfai tanácstag a fiatal, egyedülálló postások érdeké­ben emelt szót. A tanácsok dolgozói, a pedagógusok az óvodákban, napközikben kapnak étkezést, a postások azonban nem, így nincs al­kalmuk a szakszervezet ál­tal biztosított kedvezmény igénybevételére. Az íróaszta­lához kötött postásnak nem könnyű elszakadni, hogy egy­­egy tanácsülésen részt ve­gyen. Nála azonban a helyet­tesítés nem gond: lánya min­dig munkába áll helyette. A megye postás tanácstag­jai mindenben segítséget kapnak az igazgatóságtól a jövőben is, hogy munkájukat a köz érdekében eredménye­sen elláthassák. Dr. M. S. 3

Next