Kisalföld, 1973. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-01 / 126. szám
1973. JÚNIUS 1. PÉNTEK Szakmunkás vagy betanított munkás ? örömmel tapasztaljuk szocialista mezőgazdaságaink gyors ütemű fejlődését. Az évtizedekkel ezelőtt kétökrös, egylovas parasztembernek ma már mindennapos segítője a tudomány, a magas fokú technika. A traktorok hétköznapi munkaeszközzé váltak, észre sem nagyon veszszük őket, mint ahogy nem furcsálljuk a műtrágyák, vegyszerek használatát sem. Egyes növényeink termesztéséhez a vetéstől a betakarításig célszerű gépsoraink vannak, a szarvasmarhákat fejőgéppel fejjük, a sertések sok helyütt korszerű alakban híznak. A technikai fejlődés üteme kielégítő, de vajon elmondhatjuk-e ugyanezt a mezőgazdaságban dolgozó emberekről is? Mindenképpen jogosnak és okszerűnek érzem a kérdést, mert míg a termelési eszközök rohamosan változtak, addig a termelőszövetkezeti tagság nagy hányadát még most is azok az emberek alkotják, akik az alakuláskor a pár hold földön szerzett mezőgazdasági tapasztalattal és szinte jelentéktelennek mondható technikai tudással megalakították a közös gazdaságokat. Láthatóan, érezhetően sokat fejlődtek az eltelt időben ezek az emberek. Negyven-, ötvenéves parasztok ültek le a könyv mellé, hogy megtanulják a traktor kertelését, a fejőgép alkatrészeit. De elég-e ez? Vajon a született érzék a sok kínlódás árán megszerzett hiányos tapasztalatok pótolhatják-e a szaktudást? Találkoztam traktorossal, aki a lehető legnagyobb becsben tartotta a gépét, szinte hihetetlennek tetszik, de minden este letörölgette, a vérében volt ez a gondoskodás, hisz régen ugyanígy vigyázott a lovára is. Azonban saját maga is bevallotta, ha a gépnek bármilyen kis hibája akadt, tehetetlenült állt mellette, arra már nem futotta ismereteiből, hogy megjavítsa. A traktor sokkal bonyolultabb az eketailigánál, nem elegendő az irányításához a megérzés, hanem szaktudást követel. De nemcsak a traktorral vagyunk így, ugyanez, vagy még súlyosabb a helyzet a drága gépsoroknál, a vegyszerek használatánál. Ott, ahol a hiányzó szakismeret nemcsak fogaskerekeket törhet össze, hanem egész esztendő munkáját teheti haszontalanná. Felvetődhet a kérdés: miért ez az aggály. Ott vannak a mezőgazdasági szakiskoláink, amelyek évente ezrével képezik ki a különféle mezőgazdasági ágazatok szakembereik. Ismeretes azonban, hogy a mezőgazdasági szakiskolák végzettjeivel elég sok nehézségünk van. Vagy nem tudjuk őket a szakmájukban elhelyezni, vagy nem is akarnak elhelyezkedni. De még ha elhelyezkedik is a munkaterületén egy szakmunkás, akkor sem biztos, hogy megoldottuk a kérdést, mert hol van a mai szakmunkás helye a termelőszövetkezetben? Elérik-e az ipari üzemek szakmunkásainak anyagi és erkölcsi megbecsülési szintjét? Ha elérik is, elegendő-e ez? Még egy szerényebb ipari üzemnek is jó néhány lakatos szakembere van, de hány tévesz mondhatja el ezt kertészeti, állatgondozó szakmunkások tekintetében? És vajon kell-e mindenüvé szakmunkás? Ez utóbbi kérdésre bízvást válaszolhatok: nem. A szakmunkás bizonyos számban és területeken mindenképpen fontos, de nem mindenáron. Hadd hozzak fel erre egy kissé jövőbe mutató példát. A Bábolnai Állami Gazdaságban közvéleménykutatást tartottak az állattenyésztési üzemágakban dolgozó szakmunkások között. A megkérdezettek véleményéből kiderült, hogy többnyire nincsenek teljesen megelégedve a munkahelyükkel. De nem az anyagi helyzetük miatt, nem is a munkakörülményeik jó vagy rossz volta miatt, hanem azért, mert ebben a jól működő gazdaságban már annyira megtervezett, megszervezett a munka, hogy a szakmunkások többsége nem tud sokat adni önmagából. Feladatának elvégzését egy idő után unalmasan ismétlődő folyamatnak érzi, olyannak, ahol a saját képzelőereje nem kap eléggé hangsúlyt. Azt mondják: ezért felesleges volt szakmát tanulni. Mi hát a jövendő útja? Amellett, hogy kellenek képzett szakmunkások is, nagyon fontos, hogy a jelenleginél szélesebb körben alakuljon ki a téeszekben a betanított munkások képzése. Ennek több előnye is van. Először: a termelőszövetkezet saját maga végezheti el a beiskolázásokat. Másodszor: a betanított munkásképző tanfolyamok anyagát lehet olyan szintre hozni, hogy az a gyakorlat számára már nemcsak érző, hanem értő embereket képezzen. Harmadszor: a betanított munkás nem kötődik majd annyira egyetlenféle munkához, mint a szakmunkás, aki a három év alatt meghatározott tevékenységre szakosodott. És így megvalósulhat a lenini elképzelés: olyan emberek végzik mezőgazdaságunkban a munka zömét, akik „megbecsülik a munka apraját”. Németh Az Észak-dunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalat azonnali belépéssel felvételre keres: építőipari szakmunkásokat és kubikosokat Győr, Veszprém, Sopron építésvezetőségeire, valamint győri munkahellyel ácsokat, földmunkagépkezelőket, darusgépkocsivezetőket. JELENTKEZÉS: Győr, Fehérvári u. 27. Veszprém, Felszabadulás u. Sopron, József A. u. 3—5. Sátorosok örömére kiállít a TRIÁL Közös kiállítást nyitott meg május 26-án a soproni ünnepi hetek intéző bizottsága, a Győr- Sopron megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat és a TRIAL Kereskedelmi Vállalat a soproni Lenin körúti várfal tövében. A forgalomban lévő húszfajta sátorból például 13-at láthatunk felállítva és berendezve. Az érdeklődök megelégedéssel állapították meg, hogy az olcsó túrasátor-féléket is kiállították az ötszemélyes, luxus lakósátrak mellett. A kempingtartozékokon kívül horgászati cikkek, alumínium csónakok és vízi sportfelszerelések láthatók. A rendezők célja az, hogy a sportboltokban szétnyitva meg nem tekinthető árukat bemutassák a vásárlóknak. Természetesen tanácsot is adnak az érdeklődőknek, hogy melyik felszerelés a legalkalmasabb a különféle túrákhoz. Ez a kiállítás tulajdonképpen egy sorozatnak a nyitánya, mert az ünnepi hetek alatt a TRIAL hangszerkiállítást, a szüreti napok alatt pedig vadászati kiállítást rendez. Egy üzemképes WARSAWA-MOTOR, valamint 3 új WARSAWA-GUMI ELADÓ. Fizetés megegyezés szerint. Bővebb felvilágosítás a központi irodában. ÁFÉSZ, Kény, Rákóczi F. u. 9. A győri Gárdonyi Géza Iskola HIVATALSEGÉDET keres felvételre. JELENTKEZNI LEHET: az iskola igazgatóságán, reggel 8—12 óráig. IGAZGATÓSÁG HOLLAND OLAJÉGŐT cserépkályhába szerelünk. CSERÉPKÁLYHA-ÉPÍTÉST, ÁTRAKÁST vállalunk. Vegyesipari V., Győr, Gorkij u. 37., Sopron, Széchenyi tér 19. Tanácstagi értekezlet A Hazafias Népfront Győr-Sopron megyei bizottsága tegnap gyűlésre hívta a megyei tanács új tagjait. Dr. György Ernő, a Győr- Sopron megyei Tanács vltitkára tartott tájékoztatót a HNF megyei bizottsága tanácstermében. A tanácskozás célja volt, hogy a megyei tanács új tagjai még jobban ismerkedjenek meg a tanácstagi munkával, a jogokkal és kötelességekkel, a sokrétű feladattal. Dr. György Ernő beszélt a választókkal való rendszeres kapcsolat fontosságáról, a megyei tanácstagi csoportok működéséről, feladatairól is. Kisalföld Az üzem- és munkaszervezés feladatai a Magyar Vagon- és Gépgyárban Hozzászólás a Kisalföld 1973. május 24—25-i számában megjelent „Az üzem- és munkaszervezés” című cikkhez. Vállalatunk politikai és gazdasági vezetőit nem érte váratlanul az MSZMP Központi Bizottságának 1970. december 1-i határozata a munka- és üzemszervezés fejlesztéséről. A vállalat vezetése mindig nagy fontosságot tulajdonított a vezetés szervezői funkciójának. A vállalati szervezési munka, szervezési apparátus több évtizedes múltra tekint vissza. Az elmúlt években a munka- és üzemszervezési tevékenység eredményeként megvalósított nagyberuházások hatására vállalatunk eddigi fejlődéstörténetének legnagyobb eredményeit érte el. Alapvetően fontos feladat lett a vállalati munka- és üzemszervezési munkának a telepítésre került technikai és technológiai rendszerek színvonalára való emelése. A vállalat termelési szerkezete döntően a nagy sorozatú közúti járműgyártás irányába tolódott el. Az új termelési profilok és gyártási rendszerek bevezetéséhez szükséges volt a termelés tervezésének, irányításának, a vezetés színvonalának és információellátásának nagy fokú javítása. A gazdaságirányítási rendszer változása a vállalati önállóság növekedését jelentette, amely egyúttal fokozott igényeket támasztott a belső irányítási és információs rendszer fejlesztése iránt. A Központi Bizottság határozata, valamint a főhatóságok utasításai alapján vállalatunk elkészítette az 1972. évi szervezésfejlesztési tervét, majd az 1973. évi szervezési programját A szervezési programok elsősorban a — vezetési és irányítási rendszer, — az információs rendszer, — a termelés tervezési rendszer, — a termelésirányítási és elszámolási rendszer, — a fejlesztési tevékenység (gyártmány-, gyártás-, gyárfejlesztés), — a tervezési és gazdálkodási feladatok, — a munka- és üzemszervezési tevékenységek fejlesztését irányozzák elő. A szervezési programok össze vannak hangolva, és szorosan összefüggenek a vállalati éves és középtávú tervezekél. A vállalati munka- és üzemszervezés fejlesztésének igen nagy eseménye volt az elmúlt évben az elektronikus számítóközpont beszerzése és üzembe állítása. A számítóközpont üzembe állítása lehetőséget teremtett a korszerű termeléstervezési és irányítási rendszer folyamatos megvalósítására. Az elmúlt évben megvalósításra és bevezetésre került a vállalati számítógépes adatbank és annak változásszolgálati rendszere. Az adatbanki állomány tartalmazza : — a felhasználásra kerülő valamennyi saját gyártású és külső beszerzésből származó termékféleség műszaki és gazdasági adatát, — a gyártott termékféleségek műveletmélységű technológiai adatait, — a gyártmányok felépítési (struktúra) adatait, — a termelőhelyek műszaki-gazdasági jellemzőit tartalmazó adatokat, — a raktárak adatait, — a vevők, szállítók adatit, — a dolgozók személyi adatait. Az adatbanki állományok felhasználásával kerülnek szakaszosan kidolgozásra a számítógépes termelésirányítási rendszer egyes lépcsői. A múlt évben a számítógépes létszámtervezés, a gépi kapacitásvizsgálatok, valamint a termelésprogramozás és szükséglettervezés területén jelentkeztek az első eredmények. Fontos feladat az eddigi számítógépes feldolgozások eredményeinek hatékony rendszerbeillesztése, a vállalati fejlesztési, gazdálkodási, irányítási, elszámolási feladatok információs megalapozása, a vállalati álló- és forgóeszközök hatékonyságának növelése érdekében. A vállalati munka- és üzemszervezés területén minden vállalatnál igen fontos a szervezői apparátus megteremtése, szervezeti elhelyezése és a szervezési munka területének racionális meghatározása. Ezek a feltételek biztosíthatják az üzem- és munkaszervezés hatékony fejlődését. Vállalatunknál a vállalat vezetése korán felismerte a szervezési munka fontosságát, így a szervezési apparátus hatékonyan segíti a vezetés szervezői funkciójának ellátását. Véleményünk szerint a jövőben a szervezési munka iránti követelmények növekedni fognak. Célszerű lenne az egyes területeken, vállalatoknál megoldott szervezési feladatok szélesebb társadalmi körben történő megvitatása, és a szervezéssel foglalkozó szakemberek tapasztalatainak állandó cseréje. Dr. Fésűs Károly, rendszerszervezési és ellenőrzési főosztályvezető, Magyar Vagon- és Gépgyár MOTIM-konferencia Mintegy 100 külföldi és magyar üvegipari szakember részvételével nyitotta meg szerdán Hegyi Endre, a Mosonmagyaróvári Timföldgyár igazgatója a MOTIM konferenciáját. Az immár ötödször rendezett tanácskozáson belga, nyugatnémet és magyar előadók számoltak be az üveggyártás speciális tűzállóanyagainak kérdéséről. Az előadásokat követő vitákban a résztvevők próbáltak feleletet kapni és adni ez iparág sajátos problémáira. A nagy érdeklődéssel lebonyolított előadássorozatot este a vállalat dunaszigeti üdülőjében hangulatos halsütés követte, mely szakmai eszmecserén túl személyes kapcsolatok elmélyítését is szolgálta. Tegnap egyébként a vendégek Fertőd, Fertőrákos és Sopron nevezetességeivel ismerkedtek. FIATAL ASZTALOSOKAT felvesz a Győri Szolgáltató ISZ. Jelentkezés: a szövetkezet faipari részlegénél, Győr, Gorkij u. 43. Postás tanácstagok A posta az utóbbi időben minden alkalmat megragad arra, hogy a szolgáltatásait igénybe vevő közönséggel szót értsen. Az igények és a lehetőségek között csak így lehet összhangot teremteni. A Soproni Postaigazgatóság legújabb kezdeményezése is ezt a célt szolgálja, öszszehívták azokat a postásokat, akiket a tanácsválasztás alkalmával tanácstagi megbízatással tiszteltek meg. Nehéz, kötött munka a postásoké. Azonban egy jellemzője nagyon alkalmassá teszi őket ilyen fontos közéleti feladat ellátására: munkájuk a lakossággal közöli kapcsolatot teremt. A kézbesítők minden család személyes dolgainak is ismerői. Legelőbb értesülnek a közös gondokról. A falusi posták vezetőit is mindenki tiszteli, a bajban jólesik a segítség a telefonnál, a táviratnál. A megye tizennyolc tanácstagját Kirkovits István igazgató köszöntötte, majd tájékoztatta őket a postaigazgatóság munkájáról. Elmondta, hogy legfontosabb feladatnak tekintik a postaszolgálat minőségének javítását. Erre a célra 10 millió forintot fordítanak. Kérte a tanácstagokat, hogy a lakosság, a tanács és a posta közötti kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatot igyekezzenek előmozdítani. Társadalmi segítségre van szükség a nyilvános és segélykérő telefonok állandó megrongálásának megszüntetése végett is. A tanácsokkal és a lakossággal ismertessék meg a postai munkát, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a lakosság megismeri ezt a bonyolult tevékenységet, türelmesebb a nehézségek megértésében. A szakmai „tanácsülésen” ezután a tanácstagok és a posta vezetői között baráti beszélgetés alakult ki. Munkájukról, nehézségeikről beszélgettek a társadalmi munkások. Muhi Aladár, Győr város képviselője a körzetében nőtt fel, megtisztelő bizalom jele, hogy ismét megválasztották, mint hosszú évek óta. Tóth János győrasszonyfai tanácstag a fiatal, egyedülálló postások érdekében emelt szót. A tanácsok dolgozói, a pedagógusok az óvodákban, napközikben kapnak étkezést, a postások azonban nem, így nincs alkalmuk a szakszervezet által biztosított kedvezmény igénybevételére. Az íróasztalához kötött postásnak nem könnyű elszakadni, hogy egyegy tanácsülésen részt vegyen. Nála azonban a helyettesítés nem gond: lánya mindig munkába áll helyette. A megye postás tanácstagjai mindenben segítséget kapnak az igazgatóságtól a jövőben is, hogy munkájukat a köz érdekében eredményesen elláthassák. Dr. M. S. 3