Kisalföld, 1973. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-01 / 126. szám

1973. JÚNIUS 1., PÉNTEK Kisalföld Lelket ad a lakásoknak QUTINORD - GYORSASÁG A HOLNAPNAK ALAPOZNAK Mivel, illetve kivel kezdjük a bemutatást? Az ezen a tájon szokatlan hangzású és isme­retlen jelentésű francia szó­val, vagy, azoknak a meste­reknek a megismertetésével, akiknek sem a fogalom nem új, sem pedig az az újfajta, ha nem is vadonatúj építé­szeti technológia, melyet ma­gukkal hoznak. Elöljáróban annyit, hogy a francia honból útjára indult építészeti módszert, amely lényegét tekintve forradal­masította az építészetet, an­nak hagyományos módját, új eszközöket adott a tégla és a malter használóinak kezé­be, nos ezt a módszert ná­lunk alagútzsaluzásos eljá­rásnak nevezik. Azt a szö­vetkezetet pedig amelyik Győr-Sopron megyében meg­honosította az eljárást és igazán nagy áldozatot hozott az eljárás felhasználásra Ka­puvártól Sopronig nagyon jól ismerik: a Fertődi Építőipa­ri Szövetkezet, Győr-Sopron megye legnagyobb ipari szö­vetkezete. Valóságos építő­ipari bázis a Fertő tó men­tén. Még kívülállóként is ér­dekes bepillantani a szövet­kezet történetébe. 1957-ben tizenöten A Fertődi Építőipari Szövet­kezet a fiatalabbak közé szá­mít a megye ötvenegy ipari szövetkezete közül, hiszen mindössze tizenhat éve ala­kult. Hasonló nehézségekkel, mint a testvéregységei, mi­nimális induló vagyonnal, kis létszámmal. S szervezőinek azzal az eltökélt szándékával, hogy bebizonyítsák: van he­lyük a nap alatt, megmutat­ják, hogy a szövetkezet élet­képes, szükség van rá. Annak idején tizenöten alakították meg a szövetke­zetet, ma a megye legna­gyobb ipari szövetkezetében ötszázan dolgoznak, vala­mennyi építőipari mesterség képviselője, ugyanúgy otthon vannak a szövetkezetnél ma már a darusok, gépkezelők, mint a falazó és most már betonozó kőművesek, köz­ponti fűtés szerelők. A szövetkezet hatalmassá fejlődött a tizenhat év alatt, mert olyan munkát végeztek dolgozói, mellyel bebizonyí­tották, hogy szükség van rá­juk. A szövetkezet hatalmas­sá lett, mert óriási módon megnőtt az igény munkái iránt. Ez csak úgy történhe­tett, hogy megfelelt rendelői igényének. A fertődi szövet­kezet gyorsan, , megbízható­an, jó minőségben, lelkiisme­retesen végezte dolgát, hasz­nosan sáfárkodott az építők pénzével. Dolgozott és dolgozik ma­gán és állami megrendelők­nek, zömében azonban az ott­hont építtető családok ren­delkezésére állt. Éppen az a felismerése tette naggyá a szövetkezetét, hogy legfonto­sabb feladatának tekintette a lakosságot szolgálni, így találta meg helyét a megye két nagy építőipari vállalata, a Győr megyei Ál­lami Építőipari Vállalat és a Győr megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat kö­zött. Alkalmazkodott persze a testvérszövetkezetekhez is. Végül is helyét és fontossá­gát a végzett munkája és a mindenkor teljesítőképessége határozta meg. Igényekhez alkalmazkodva és a Fertődi Építőipari Szö­vetkezet okos felismeréssel, mondhatni évente újra és új­ra meghatározta helyét, hogy ily módon alkalmazkodjon a követelményekhez, így volt képes megsokszorozni telje­sítőképességét, ahogy azt el­várták tőle, miként építtetői igényei diktálták. Másként azonban ez nem volt lehetsé­ges, csupán úgy, hogy a szö­vetkezet nem csak a rende­lők számára lett ismert és kínálkozó partner, szó szerint százával vonzotta magához a munkásokat. Minden más ezekből következett. A létszámban erősödő, min­dig több megbízatást kapó szövetkezet mind több pénzt áldozhatott fejlesztésre. Mun­kájával teremtette elő az alapot az igazán bármelyik szövetkezet által irigyelhető takaros központi telepre, a munkát könnyítő segítő és gyorsító újabb és újabb gé­pekre, a dolgozókat a koráb­binál jobban kiszolgáló, szép szociális létesítményekre, na és a munkások jövedelmének folyamatos növelésére. Tavaly kilencvenmillióért építettek A fertődi szövetkezetben a dolgozók évi átlagkeresete eléri a 30 000 forintot, a munkások átlaga pedig meg­haladja a 31 000 forintot. Ez olyan eredmény, mellyel na­gyon kevés termelési egység büszkélkedhet. A Fertődi Építőipari Szövetkezet majd félezer (a korábban említett 500 dolgozóba beleszámítot­tuk a szakmunkástanulókat is) munkájának két évvel ez­előtti termelése 70 millió fo­rint volt, a tavalyi 90 mil­lió, az idei pedig alaposan túlszárnyalja majd várható-­­an a százmilliót. És ebben már nem kis sze­repe lesz a Franciaországból beszerzett sablon­parknak. Az előzményekhez annyit, hogy az utóbbi években oly­mértékben megnőtt az igény a fertődi szövetkezet munká­ja iránt, hogy a hagyományos módon már nem tudta mara­déktalanul kielégíteni rende­lőit. A szövetkezet évente mintegy 90—100 lakást készí­tett, de ennél is többre ka­pott volna megbízatást. To­vábbi gépesítéssel sem bol­dogult volna sokasodó fel­adatával. Végül nagyon is tu­datosan keresett „véletlenek” jöttek a szövetkezet segítsé­gére. Filmről ismerték meg A szövetkezet vezetői 1968- ban Budapesten megtekintet­ték a francia műszaki napok alkalmából rendezett film­vetítéseket. Ezen ismerték meg a guimnordos eljárást. Kértek prospektusokat, átta­nulmányozták a műszaki le­írásokat. Később a francia sablonparkot és a szabadal­mi eljárás használati jogát megvásárló Budapesti Lakás­építő Szövetkezetben a gya­korlatban tanulmányozták az alagútzsaluzásos módszert. Az eljárás megnyerte a szövetkezet vezetőinek tet­szését, megkezdődött a tapo­gatózás és 1969 végével már a konkrét tervezés. Az eljá­rás meghonosítására és be­vezetésére a számítások sze­rint 18 millió forintot kellett a szövetkezetnek előterem­tenie. A felettes szervek jónak találták a fertődiek ötletét. A szövetkezet vezetőinek ko­pogtatása meghallgatásra ta­lált: az eddiginél több, kor­szerűbb, a mai igényeket belső hasznosságával kielé­gítő, külső megjelenésével jól szolgáló, nem uniformizált lakótelep létesítését Sopron­ban. A megyei tanács 5,3 milliót szavazott meg a fertődiek­­nek, az OKISZ hatmillióval járult hozzá a nagy terv meg­valósításához, s ehhez jött még a szövetkezet 1,3 millió forintos saját vagyona. A még hiányzó pénzt középlejáratú visszafizetésre a banktól hi­telezte meg a szövetkezet. Óriási előrelépés 1970-től tavaly év végéig tartott a nagy munka előké­szítése. Négy és fél millió fo­rintért megvásárolta a szö­vetkezet a francia sablon­parkot. Két egész hat tized millió forintért egy óriás da­rut szerzett be. Négymillió forint összeget tesz ki a forgóalap feltölté­se, és kétmillió forintba ke­rült az asztalosüzem létesíté­se. Két és félmillió forint értékben kisgépeket és be­rendezéseket, valamint mű­szereket szerzett be a szö­vetkezet. A Quitnord fémsablonok kivételével a mintegy húsz millió forintos beruházás ke­retében vásárolt, illetve épí­tett javak mindenféle építke­zéshez nagy segítséget jelen­tenek majd. A Franciaor­szágból vásárolt sablonokkal mintegy ezer lakás építhető fel, s közben a berendezés értéke átmegy a felépített la­kásokba, addigra megtérül a beruházási költség. Az aszta­losüzem és a toronydaru, valamint az egyéb berende­zések azonban továbbra is segítségére lesznek a szövet­kezetnek. Hogy mit jelent a megvá­sárolt alagútzsalus eljárás? Segítségével a hagyomá­nyos eljárásnál négy és fél­szer gyorsabban lehet építe­ni. A Quitnoi­d és a gyorsa­ság közé egyenlőségjelet le­het tenni. És az építőiparban ma már ez utóbbi szempont­nál aligha lehet fontosabb. Mégegyszer annyi otthon Mint korábban már említet­tük a Fertődi Építőipari Szö­vetkezet eddig évente mint­egy száz otthont épített. Az új eljárás segítségével még­­egyszer annyi lakást adhat át, mint eddig. De végül is miről van szó, mi a lényege ennek az eljárásnak, amely ilyen nagy segítségére lehet az építőknek? A francia módszert divato­san nevezték mini házgyár­tásnak. Valójában nem erről van szó. A Quiinordos eljá­rás hasonlít a házgyári tech­nológiához, vakolatmentes betonfelületet biztosít, de az elemeket nem telepen állít­ják elő, hanem helyszíni be­tonozással, alagútzsaluzásos eljárással. A fertődi szövetkezet 3600x 4200 milliméteres nagyságú sablonokat vásárolt és ez négyféle variációt ad. A francia eljárással készített lakások átlagos mérete 53,1 négyzetméter. A hagyomá­nyossal szemben 40—45 szá­zalékos élőmunka-megtaka­rítást tesz lehetővé. Jellemző a vele való munka gyorsa­ságára, hogy egy ötszintes, tizenhat lakásos épület vas­beton váza nem egészen egy hónap alatt elkészíthető. Az ezzel a módszerrel ké­szülő épületek merőben más megjelenésűek, mint az ed­dig ismert házgyári tech­nológiával készült épületek. Az építőknek módjában áll, hogy síkban eltolják egymás­tól a rendkívül szép homlok­zati megjelenésű épületeket. A tapétás burkolású, sző­­nyegpadlós, rendkívül ké­nyelmes belső terű otthono­kat sok-sok kényelmi beren­dezés egészíti ki. Az épüle­teket kívülről műanyagborí­tással védik az időjárás vi­szontagságai ellen. Ez a hom­lokzat egyébként nemcsak tartós, hanem különlegesen szép, és így lelket ad az épü­leteknek, színt visz a Lőve­­rek aljába. Túl a tervezésen A fertődi szövetkezet tavaly év végén fejezte be az­­ új technológiai eljárás megho­nosítását. Hosszú és alapos előkészítés után az idén áp­rilisban kezdődött meg Sop­ronban, a József Attila úti lakótelepen a francia eljá­rással való építkezés. A lakó­telepen egyenlőre 500 lakást építenek az előbb említett technológiával. Ennek első ütemében 178 lakás kivite­lezése már folyamatban van. Az alapozási munkálatokat mint a 178 lakásnál mintegy 80 százalékos készültségi fokra elvégezték. A lakások vakolatmentes, alagútzsalus szerkezeti falai az első szek­cióban jelenleg már a ne­gyedik szintnél tartanak. Jú­niustól aztán folyamatosan megkezdődnek a belső szere­lési munkák is. A szövetke­zet úgy tervezi, hogy még az idén átad ötvenkét lakást, négy garázst, és befejezi a központi kazánház munkála­tait is. Az alapos előkészítés, a berendezések ismerete és nagyszerű használhatósága a biztosíték rá, hogy a szövet­kezet terv szerint halad majd a munkálatokban. Nyolcan is sokan Az alagútzsaluzásos, úgyne­vezett vázépítési munkála­tokban nyolc-nyolcfős komp­lex szerelő-betonozó brigá­dok dolgoznak. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy ezzel a kis létszámú közösséggel is folyamatosan egy hónapon belül elkészíthető egy-egy épület szerkezete, öt munka­nap alatt, tehát két műszak­ban két szintet húznak fel, s ez nyolc lakás szerkezetének felel meg. A fertődi szövet­kezet már eddig is kedvező tapasztalatokat szerzett a francia technológiával. Nyil­ván menet közben adódnak még problémák, ezek ellené­re azonban a szövetkezet bí­zik dolgozóiban, fiatal mű­szaki gárdájában, s így bát­ran mer alapozni új részle­gére. Az előbb említett első ütemben egyébként összesen 178 otthon készül el, harminc garázs, a hőközpont, a külső olajtároló, rendezik a tere­pet, parkosítanak. A munkák értéke mintegy 70 millió fo­rint. Jó a tanácsnak, jó a szövetkezetnek Sopron város Tanácsa kez­dettől fogva támogatta és bátorította a szövetkezet kezdeményezését. A tanács abból indul ki, hogy a József Attila lakótelep megjelenése más legyen, mint a többi la­kótelepé. A Quiinordos eljá­rás ezt ígérte. A tanács és a szövetkezet együttműködésé­vel elérték, hogy az eljárás előnyeinek kihasználása mel­lett, gyorsan építkezhetnek a városban és gazdaságosan is. A szövetkezet arra törekszik, hogy a szép megjelenésű la­kásokat szerény haszonnal terhelve a tanács és a csalá­dok számára is előnyös áron állítsa elő. Terv holnapra A tizenhat éves múlttal ren­delkező Fertődi Építőipari Szövetkezet tehát most egy olyan úton indult el, amely az eddiginél is nagyobb sike­reket ígér az ISZ közössége számára. A tervezők már dolgoznak a soproni József Attila lakótelep második üte­mén. A fertődi szövetkezet 1975. végéig megszakítás nél­kül dolgozhat a Lőverek al­jában. A korszerű technológia birtokában iparosíthatja a maga sajátos eszközeivel munkáját, változatosan, szé­pen építkezhet. Lehet, hogy jövőre már a hagyományos módon készített lakásokon kívül 200 otthont adnak át a szövetkezet dolgozói. Így az eddigi jelzőjük mellé (a me­gye legnagyobb szövetkezete) újabbakat szerezhetnek. A Fertődi Építőipari Szövetke­zet a megye legkorszerűbben építő, legfejlettebb építőipari szövetkezete lehet. Jó kiegé­szítője a két nagy építőipari vállalatnak, a hasznos szol­gálója a lakosságnak. (X) Ezzel a közvetlen megszólí­tással kezdődik az a zöld táb­lás könyvecske, amely a na­pokban hagyta el a Győr- Sopron megyei Nyomdát és ,,Tanácsadás terheseknek és kismamáknak” címmel jelent meg a Győr-Sopron megyei Tanács kórháza és rendelő­­intézete kiadásában. Felelős kiadója dr. Horváth Ottó, a megyei kórház igazgatója. A könyvecskét összeállították dr. Soós Szabolcs és dr. Si­mon György szülész és nő­gyógyász szakorvosok. A csu­pán tizennyolc oldalas köny­vecske rendkívül nagy szol­gálatot tesz a nők és az anyák védelmében, és nagyon is ré­gi óhajt teljesít. A kismamák és a leendő kismamák ugyanis már régen kérik: kapjanak kézbe olyan írásos tájékoztatót, amelyből mind­azt megtudják, amire áldott állapotukban szükségük le­het. A könyv minden igényt ki­elégít. A bevezetőben el­mondja : „Önnek és a társadalomnak is érdeke, hogy élő, érett, egészséges gyermeket szül­jön. Ehhez államunk is se­gítséget nyújt azzal, hogy in­gyenes terhestanácsadást tart, és évről évre több kór­házi ágyat biztosít a szülé­szeti osztályokon, védőnőket állít a terhes nők szolgálatá­ba. Ezen felül a törvény ked­vező feltételeket ad a terhe­sek foglalkoztatásához. E sokrétű állami gondoskodás azonban nem elegendő a fen­ti cél eléréséhez, ehhez az Ön megfelelő magatartása is szükséges. Ezért emlékezte­tőül írásban is összefoglaljuk a terhes nők tudnivalóit. Ezeket a tanácsokat nyújtjuk át e kis füzetben azzal a cél­lal, hogy segítséget nyújt­sunk Önnek a gondok ered­ményes és gyors megoldásá­ban ... Az első fejezet arra a kér­désre válaszol, hogy: „Mikor jelentkezzék terhestanácsadá­son a leendő kismama?” A többi között első és legfon­tosabb, hogy a terhesség 3. hónapjáig megjelenjen a ta­nácsadáson. A továbbiakban, ha nincs is panasza, 4—6 he­tenként tanácsos orvoshoz menni. „A terhes nő életmódja” című fejezet hasznos taná­csokat ad a táplálkozással kapcsolatosan. Az ajánlatok­ között szerepel a fehérje (ál­lati fehérje), a tej és a tej­termékek, a sovány húsok, valamint a vitaminok és a zöldségfélék. „Helyes és ajánlott a szénhidráttartalmú ételek (tésztafélék, édessé­gek) csökkentése, a zsírtalan ételek fogyasztása . . .” írja a könyv. A terhesség ideje alatt fel­lépő különféle panaszokat is feltárják a szerzők, és köny­­nyen érthető nyelven elma­gyarázzák, hogyan lehet el­kerülni a kisebb vagy na­gyobb bajokat a terhesség pillanatától a szülésig. Foglalkozik még a fejezet a munka, a testmozgás és az úszás hasznosságával, a do­hányzás, a feketekávé és a szeszes italok ártalmasságá­­val. Külön fejezet szól a veszé­lyeztetett terhességről, a szü­lésre való felkészülésről, a kórházi szülőszobáról és ar­ról, hogy mit kell magával vinnie a kórházba a szülő nőknek ahhoz, hogy zavarta­lan legyen kórházi tartózko­dása. „A szülésről” című fejezet­ben így írnak a szerzők: „ ... Kilenc hónapig vár a terhes anya a nagy ese­ményre, arra a pillanatra, amikor a szülők életének ér­telme, a gyermek világra jön. Élettani folyamat ez is, mint maga a terhesség, de foko­zott feladatot jelent, hiszen a kilenc hónap legnehezebb, de egyben legszebb óráit vár­ja a terhes nő... és ehhez türelem, fegyelmezettség, az orvos tanácsainak megtartá­sa szükséges.. „A gyermekágy” című fe­jezet mindazokat a jó taná­csokat tartalmazza, amelyek megtartása minden kismamá­nak személyes érdeke. A be­fejező részben azokat a hatá­rozatokat, törvényerejű ren­deleteket és törvényeket ta­lálják a kismamák, amelyek a szüléssel kapcsolatos jo­gokról tájékoztatnak. . A könyvecskét, amely 25 000 példányban jelent meg — és a tanácsadáson kézhez kapják a terhes nők — csak üdvözölni lehet. A könyv nőknek szól ugyan, de hasz­nos és feltétlenül megszívle­lendő tanácsokat kaphatnak belőle a férjek is. Sindulár Tanácsadás a gyermekekért „Kedves, kismama!...” „A Központi Bizottság megállapította, hogy a népesedési helyzet javítása továbbra is nagy jelentőségű nemzeti, tár­sadalmi, politikai feladat... A következő időszakban átfogó anyagi, egészségügyi, nevelési intézkedésekkel, megfelelő társadalmi felfogás kialakításával kell biztosítani a népese­dési helyzet továbbjavulását...” (Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1973. április 18-i üléséről.) Ennek a nagyszerű és nemes célnak a megvalósítását segítik az orvosok is — a maguk területén: a kismamák egészségügyi felvilágosítá­sával. Győri siker Pozsonyban Megtisztelő meghívásnak tett eleget a Liszt Ferenc Zene­­művészeti Főiskola győri ta­gozatának kamarazenekara. Az együttes a Bratislavai Rá­dió Fiatalok Stúdiójában lé­pett fel. A hangversenyt a pozsonyi rádió élő adásban közvetítette. A műsor nyitószáma Pur­cell a-moll zenekari szvitje volt, majd Turcsányi Tibor, a Budapesti Zeneakadémia művészj­elölt­jének közremű­ködésével Vivaldi a-moll csellóversenye csendült fel. Az est hazai közreműködő­je Peter Michalk­a csehszlo­vák hegedűművész volt, aki Vivaldi Négy évszak című versenyműciklusából a Ta­vaszt adta elő. A koncert be­fejező számaként magyar mű hangzott fel: Sugár Re­zső Rondó zongorára és zene­karra című alkotása. A Su­gár-darab tolmácsolója, Áb­rahám Katalin teljesítménye azért is dicséretet érdemel, mert a barokk művekben csembalón működött közre, majd a zárószámban — min­den szünet nélkül — nagy biztonsággal interpretálta a zongoraszólót. A szólisták szép tónusú, stílusos muzsi­kálását ragyogóan kísérte a zenekar Németh Gusztáv szakavatott vezényletével. Sem a zenekaron, sem a közreműködőkön nem érző­dött, hogy most szerepeltek először élő rádióadásban. A szakemberek és zenei rende­zők körében sikert aratott a produkicó, és — mint mon­dották — szívesen látják vi­szont intézetünk zenekarát a bratislavai stúdióban. (A hangversenyt ismét sugároz­za a pozsonyi 1. adó, felvé­telről, június 5-­én 20 óra­kor.) Fejérvári Sándor, II. évf. hallgató 5

Next