Kisalföld, 1973. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-01 / 152. szám
4 EMLÉKEZÉS Huszonkilenc évvel ezelőtt megnyíltak Győrött az akkori Budai úti barakkokban létesített gettó kapui. Az ártatlan emberek menete megindult a győri teherpályaudvarra, ahonnan Auschwitz, Dachau, Bergen Belsen haláltáborai felé vitték a győriek ezreit. A személyes élmény mindig jobban megrázza az emlékezőt. Láttam, amint gyermekeiket átölelő asszonyok, tisztességben megőszült emberek, életerős férfiak indultak a halálba a fasizmus áldozataiként. Meg kellett halniuk, mert az uszítás, a gyűlölet, az embertelenség lett úrrá a világon. Thomas Mann mondotta akkor: „Európa, vigyázz!” — és azt is ő hirdette: „Ha Európa közepén a politika, mint fenevad-filozófia érvényesül, akkor e földrészt a vérbe és durvaságba fulladás fenyegeti: a végromlás.’’ A végromlás csak azért nem következett be, mert a Szovjetunió vezetésével a világ haladó erői megállították a fasizmust. Felszabadították a leigázott országokat. Felszabadították a haláltáborok még életben maradt emberroncsait. Amikor a világégés után végigjártam Auschwitz kínzókamráit és a megmaradt krematóriumokat, Adorno szavai jutottak eszembe: lehetséges-e még enynyi borzalom után emberi beszéd? Egymás szemébe nézhetnek-e még az emberek? Radnóti a vátesz szavaival így kiáltott fel, mielőtt őt is a tömegsírba lőtték: „mert egyszer béke lesz. Ó, tarts ki addig, lélek, védekezz!” A béke bekövetkezett. A fasizmus áldozatainak sírján ma a béke zászlói lengenek. Napjainkban közelebb kerültek egymáshoz a népek s nemzetek. Talán eljutunk addig is, hogy a világon mindenütt elhallgatnak a fegyverek. Addig azonban résen kell lenni. Gondolni kell a borzalmakra, az ártatlanul elpusztultakra. Az ő emlékük még nagyobb erőt ad, küzdeni a békéért. IB Fotó: Bolovicz Károly Kisalföld Segítséget várnak a társadalomtól Az egyedülálló nők élete, közéleti tevékenysége Az MSZMP Központi Bizottságának nőpolitikai határozata és az 1013-as számú kormányrendelet alapján a Hazafias Népfront megyei nőbizottsága véleménykutatást végzett az egyedülálló nők körében. Háromszázötven kérdőívet küldött ki a megyébe, és a kérdésekre kapott válaszok alapján sok érdekességre derített fényt. A kiküldött kérdőívek közül háromszázegy visszaérkezett. Tehát az egyedülálló nők többsége, aki kézhez kapta, érdemesnek találta a válaszadást, azt remélve tőle, hogy élete, társadalmi tevékenysége annak alapján megváltozhat. Másrészt a nőbizottság tagjai is jártak a megyében, és sok egyedülálló nővel beszélgettek. A nőbizottság tagjai így kétcsatornás értesülésből összegezhették tapasztalataikat. A kérdésekben érdeklődtek: az életkor, a családi állapot, a foglalkozás, a jövedelem, a szabad idő eltöltése iránt, de kíváncsiak voltak arra is, hogy a megkérdezettek ismerik-e a népfront munkáját és szívesen vennének-e részt abban. A válaszok érdekesek és nagy általánosságban tükrözik a megyei helyzetet. Örömre nincs különösebb ok, a felmérés alapján viszont nagyon sok a teendő. A felmérésről statisztika készült. Eszerint az egyedülálló nőknek csupán 8 százaléka fiatalabb harminc évesnél. Harminc és 50 év között van 27 százalék, ötven év feletti a megkérdezettek többsége, 64 százalék. Érdemes kiemelni a számok közül azokat, amelyek azt jelzik, hogy a 301 kérdőív közül 145-öt a hatvan éven felüliek töltötték ki. Ez az egyetlen tény is temérdek, nagyon hasznos és nemes munkát adhat szerte a megyében a községi nőbizottságoknak. Fel kell keresniük azokat az öregeket, akik egyedül, talán betegen, magatehetetlenül élnek szerény hajlékukban és segítségre szorulnak. A családi állapot szerinti megoszlásnál kitűnik az egyedüllét oka: a nők 25 százaléka hajadon, 17 százaléka elvált, 56 százaléka özvegy. A foglalkozást tekintve a többség saját jogon, 18 százalék a férj után nyugdíjas, 23 százalék fizikai dolgozó. A többiek alkalmazottak, értelmiségiek vagy tsz-dolgozók. Csupán 6,5 százalékuk háztartásbeli. A jövedelem szerinti megoszlás képet ad arról, hogy a nők keresete általában alacsony. Harminc százalékuk 1000—2000 forint között keres, 29 százaléknak 500 forint, 29 százaléknak 500—1000 forint közötti a havi keresete. Két- és háromezer forint között keres 9 százalék, 3000 forint felett csupán 2,9 százalék. A megkérdezetteknek mintegy 50 százaléka dolgozik, és néhány termelőszövetkezeti tagot kivéve valamennyinek van szabadszombatja. Közéleti megbízatása csupán 17 százaléknak van. A különféle rendezvényeken a megkérdezetteknek 48 százaléka szokott részt venni, főként idősebbek, akik azért járnak el a rendezvényekre, hogy ne legyenekegyedül. A fiatalok, hak vagy visszahúzódnak, vagy azért nem vesznek részt, a közös megmozdulásokban, mert a község vezetői, társadalmi szervei nem igénylik a munkájukat. Néhány meglepő adatot is tartalmaz a statisztika. Az egyedülálló nők többsége nem ismeri a Hazafias Népfront munkáját, tevékenységi körét, feladatát. Olyan is van, hogy néhány községben a nők évek óta eljárnak a Hazafias Népfront szervezte női klubba, de nem ismerik a népfrontmunkát. Két kirívó estet: egy 49 éves nő, aki évek óta szakszervezeti bizalmi, soha semmiféle gyűlésre és rendezvényre nem jár. A másik: egy nő több pártszervezet csúcsvezetőségének a tagja, nőfelelős, de a népfront tevékenységét nem ismeri. Ezek a tényeit arra mutatnak, hogy nem minden községben aktív a népfront munkája. A nőkről megfeledkeznek, pedig minden bizonnyal jó segítőtársakra találnának bennük. Ezt bizonyítja a válaszokból kapott adat: „A népfront tevékenységébe 141 nő szeretne bekapcsolódni”. A kérdőívek alapján a Hazafias Népfront megyei nőbizottsága megállapította, hogy ott a legnagyobb az érdeklődés a nők körében, ahol jól tevékenykedik a nők klubja, ahol ismeretterjesztő előadásokat szerveznek, és általában hasznos elfoglaltságot tudnak adni a falu asszonyainak. Rossz hatása van azonban annak, ha a meghirdetett előadásra a TIT- előadó nem érkezik meg, vagy más témáról beszél, mint amit meghirdettek. A legnagyobb gondot a megyében az egyedüllét okozza, a szabad idő hasznos eltöltése a hasonló korú társakkal. Városon nyomasztóbb az egyedüllét annak ellenére, hogy egyetlen nagy házban sokan élnek, de az emberek általában a saját családjukkal törődnek. Gond a megyében az idős, beteg emberek étkeztetése. Szerte a községekben már sok az eszpresszó, az italbolt, de velük párhuzamosan nem épül elegendő étterem, ahol előfizetéses menüt kaphatnának az öregek, az egyedül élő nők. A gondok egyben a teendőket is megszabják, nemcsak a nőbizottságok, hanem a tanácsok, a termelőszövetkezetek, a vöröskeresztesek és a KISZ-esek részére is. A községekben nagyon sok helyen kihasználatlanul áll heteken át a művelődési ház és a klubhelyiség. Délelőtt 9 től délután 4 óráig csaknem mindenütt megoldható lenne a klubfoglalkozás. A tanács, és a termelőszövetkezet összefogásával talán még az étkeztetés is. Az eddigieknél nagyobb gondot kellene fordítani az egyedülálló nők falkutatására és arra, hogy bevonják őket a közös munkába. A kérdőívekből ugyanis kiderül: nem az a legfőbb gond, hogy nincs szabad idő, hanem a mellőzés, az ebből adódó passzivitás, z utóbbit főként az okozza, hogy a nők társadalmi tevékenységére a legtöbb helyen nem is tartanak igényt. Ezen pedig lehet és kell is változtatni. Sindulár Nyugdíjas napok, tevékenyen Csendes a falu. A júniusi melegben olvad az aszfalt, nyúlik a cipőtalp alatt. Az utcán alig látni valakit is, kint vannak a határban, vagy ebédelnek. Megszólal a templom harangja, a meleg szél messze viszi a delet jelző bimbamot. Erre szokták mondani az öregek: „Messze hangzik a harangszó, eső lesz.” Győrön a falu legutolsó házában, a Fő utca 2. szám alatt lakik Anda József. Régi a ház, de takaros, rendezett az udvara. A tornácon bozontos kuvasz liheg. Az udvaron karcsú gémeskút ágaskodik az ég felé. Anda József nincs otthon, a háztáji földre ment kukoricát kapálni. Felesége kerékpárra ül és elmegy érte. Néhány perc múlva együtt jönnek a közeli földről. — Éppen úton volt már a férjem — mondja Andáné. A magas, szikár parasztember behív a házba. A konyhában tisztaság. Az előtérben Saratov hűtőszekrény, a sarokban gáztűzhely. — Már tavaly május 26- án nyugdíjba mehettem volna. A téesz vezetősége azonban kért, hogy maradjak még néhány hónapot. A nyári időszakban sok mázsálnivaló volt, nem akartak új embert beállítani, így azután csak idén, január 1-ével mentem nyugdíjba — beszélt. Hatvanhat éves elmúlt már, de hatvannak hinné, aki nem ismeri. Napjait hasznosan tölti, dolgozik a ház körül és az egyik hold háztáji földön. Tősgyökeres gyórói, nagyapja, apja is ott született, jól ismeri tehát a falut, az ottani embereket. — Feleségem kisfaludi születésű. 1942-ben házasodtunk össze. Utána hamarosan behívtak katonának. Salzburgban amerikai fogságba kerültem, s 1945. augusztusában hazajöhettem. A földosztó bizottság négy holdat juttatott nekem. Jól ismertem a gyórói határt, segítettem a mérnököknek a parcellázásnál. 1952-ben beléptem a termelőszövetkezetbe. 1956-ban a tanácselnököt iskolára küldték, s engem bíztak meg, hogy helyettesítsem januártól augusztusig. Nehéz idők voltak azok — mondja, s nagyokat szív a cigarettából. A beszolgáltatás, azután az ellenforradalom sok gondot okozott Győrön is. 1959-ben másodszor alakították meg a községben a termelőszövetkezetet. Anda József ismét alapító tag volt, nyolc hold földet vitt be a közösbe. Tizenhárom évig volt tagja a gyórói Rákóczi Termelőszövetkezetnek, majd pedig a mihályi egyesült gazdaságnak. 1969-ben azután mázsáló lett, a kavicsbánya ügyeit is ő intézte. Körülnézek a mestergerendás szobában. Kis asztalkán új típusú televízió, a polcon könyvek. Látszik, hogy a család nem zárkózik el a világ eseményei elől. — Megvan mindenünk, csupán a gyermek hiányzik a házból — panaszkodik Annus néni. — Sajnos nem lehetett gyermekünk. A háztáji földe árpát, kukoricát és takarmányrépát vetettek, részes kukoricát is vállaltak. Az istállóban egy tehén áll, két malacot hizlalnak, az udvaron aprójószágok kapisgálják a magot. — A ház, amiben lakunk, százéves. 864 forint nyugdíjat kapok. Jó tejelő a tehenünk, s a tejpénz kiegészíti a nyugdíjat, igaz, sokat is kell dolgozni a jószággal. Sokszor már hajnali háromkor megyek füvet kaszálni. Azt kérdezi, mit csinálok szabad időmben? Esténként tévét nézek, szeretek újságot olvasni. A barátokkal is öszszejövünk néha, s olyankor jólesik egy pohár vörösbor. Csak még sokáig bírtam ilyen egészséggel. Csató József 1973. JÚLIUS 1– VASÁRNAP A LAKÓTERV VIETNAM ÚJJAÉPÍTÉSÉÉRT. A LAKÓTERV-nél paneles lakóépület-terveket készítettek a VDK számára. Az ötszintes házakból Haiphong környékén épülnek lakótelepek. Minden lakáshoz loggia tartozik, melyek beárnyékolják a homlokzati ajtókat és ablakokat. (MTI Fotó — Csikós Gábor felv. — KS) A Számítástechnikai és Ügyvitelszervezői Vállalat győri adatfeldolgozó központja Győr, Munkásőr u. 1/b. MEGVÉTELRE FELAJÁNLJA az alábbi géptermi berendezéseket: 10 db csővázas lyukkártya kezelőasztal 1040,- Ft/db 2 db rendező regál 1115,— Ft/db 1 db kártyaregál 1195,— Ft/db 2 db kapcsolóasztal 2207,- Ft/db 2 db kapcsolótábla tartószekrény 1707,- Ft/db Érdeklődni lehet: 14-606-os telefonszámon, 26-os mellék. Ügyintéző: TAMÁS PÉTER.