Kisalföld, 1973. október (18. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-02 / 230. szám
1973. OKTÓBER 2 . KEDD Hároméves az Észak-dunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalat • A mozgalmi élet A taggyűlések szervezése VITA A PÁRTÉPÍTÉSRŐL A „Kisalföld” szeptember 15-i számában megjelent „Vita a pártépítésről” című cikkhez szeretnénk néhány gondolattal kapcsolódni. A témának a sajtóban való megjelenése megítélésünk szerint feltétlenül hasznos. Vállalatunk és pártszervezetünk csak 3 éves múltra tekinthet vissza. Az átlagostól eltérő helyzetünket főként az adja, hogy vállalatunk nagy területen, három megyében körülbelül 50 munkahelyen végez építőmunkát. A vállalatunknál dolgozó párttagok is ekkora területen — ha nem is egyenletesen elosztódva — élnek és munkálkodnak. A nagy területen való elhelyezkedés a pártfeladatok végzésének módszereit is meghatározza. Különös gonddal kell ügyelnünk a taggyűlések előkészítésére. E nagyon fontos teendő a pártcsoportvezetőket tájékoztató értekezlettel kezdődik. E fórumon igyekszünk segítséget adni a tagságnak. A csoportértekezletek szerepét és rendszeres megtartását azzal is fokozni kívánjuk, hogy a vezetőség tagjai a kommunisták csoportos megbeszélésein esetenként részt vesznek. Elsőrendű feladatunknak tartjuk a tartalmi munka magas szintű támogatását. Nálunk ez nem lehet formai dolog. A 135 tagot számláló szervezet taggyűlésén a pártcsoport-értekezletek alkalmával megbeszélteknek csak egy része kerülhet az egész kollektíva elé. Ennek több oka van. Elsőként azt említeném — Palotás elvtárs is utalt rá —, hogy a munkásemberek többsége nagy közösségekben feszélyezett, nem szívesen szól. Tapasztalunk olyan jelenséget is, hogy nagy kollektíva előtt nem tudja a mondanivalóját elég szépen, rendezetten megfogalmazva előadni, „egyszerű szavakkal” pedignem tartja jónak. Vannak más gátló tényezők is. Előfordul az is, amikor a szavakat a tettek nem tükrözik. Természetesen jól tudjuk, hogy egymagában a szavak sem a gazdasági, sem az ideológiai munka fejlődését nem segítik. Pártvezetőségünk arra törekszik, hogy alapszervezetünkhöz tartozó minden párttag értse, mit miért tesz. Vállalatunknál szükség van minden elvtárs aktivitására, cselekvőkészségére. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy pártcsoportjaink a hozzájuk tartozó elvtársakat egyenként is segítsék abban, hogy a környezetükben formáló erőként tudjanak hatni. Szükséges, hogy a párttagjaink bizalmat keltsenek, munkatársaik nézeteit, ha arra szükség van, segítsék tisztázni. . Őszintén mondhatjuk, hogy a pártcsoportvezetők aktivitása nélkül eredmények nemmutatkoznának. Javaslatuk alapján állította össze a vezetőség a politikai iskolák végleges névsorát, amelyben ha kis számban is, pártonkívüliek is találhatók. Az itt leírt néhány gondolattal nem akarjuk azt mondani, hogy nálunk nincsenek problémák. Pártszervezetünk sajátos helyzetű. Ennek , ellenére az elmúlt esztendőkben havonta tartottunk taggyűléseket. Igaz, sok esetben elvtársaink összehívása nehézségekbe ütközött. A rendszeres havi taggyűlést azért szerveztük, mert azt a jól dolgozó pártcsoportok, sem pótolhatják. Vállalatunk mozgalmi szervezetei állandóan fejlődnek, miként állandóan növekednek a gazdasági követelmények. Az egymással összefüggő, dinamikus fejlődés jó összhangban történik. Megítélésünk szerint a vállalati párt- és mozgalmi életet úgy kell szerveznünk, hogy az a gazdasági építés fejlődését segítse. Ma még az a helyzet, hogy egy-egy fő-építésvezetőségen több pártcsoport működik. Ám az volna a célszerűbb, ha 135 tagú alapszervezetünk a gazdasági tevékenységhez jobban alkalmazkodó egységben fejtené ki munkáját. Voltak olyan nézetek is (nem a vállalatunknál), hogy a központtól távol dolgozó párttagok irányítását végezzék a helyi városi, községi pártszervek. Ez nem volna helyes. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a vállalatunknál dolgozó elvtársak egységes pártirányítással végezzék munkájukat. Pártszervezetünk vezetőségének az a véleménye, hogy addig, ameddig felsőbb szerveink a csúcsvezetőség létrehozását nem engedélyezik, sajátos helyzetünk miatt élnünk kell azzal a lehetőséggel, hogy kora tavasztól késő őszig kéthavonta tartsunk taggyűlést. A közbeeső hónapokban állandó odafigyelés mellett természetesen , fokozottabban figyelünk a tartalmas pártcsoportéletre. Keszte Kálmán, az É-D. Közmű- és Mélyépítő V. párttitkára Szőnyegekkel megrakott állványok hosszú sora, kétszáz szebbnél szebb termék, keleti mintázatú hagyományos és tűzött szőnyegek, bútorkárpitok, tíz új mintázat, negyven különféle színváltozat és k árcsökkentés. Ez jellemezte a Soproni Szőnyeggyár legutóbbi börzéjét. 1 ,Sz- °- telv-1 „Börze” — meglepetéssel Olcsóbb a soproni szőnyeg Nem valamiféle öncélú termékmutogatási vágy, reprezentatív törekvés — közérdek és persze vállalati érdek vezérli a Soproni Szőnyeggyárat, amikor évente két alkalommal megrendezi a kereskedők részére azt a nagyszabású árubemutatót, amelyet csak az újságíró nevez „börzének”. Mindenki más, aki ennek szervezésében, rendezésében, eseményeiben részt vesz, „specifikus árubemutató”-ként említi a tavasszal és ilyenkor ősz elején immár hagyományosan sorra kerülő találkozót. Nem másról van ilyenkor szó, mint arról, mit és mennyit gyártson a következő félévben az önállóságát jól kihasználó, a kereskedelem véleményére mindenben támaszkodó s ilyenformán a vevők érdekeit szem előtt tartó gyár. Árcsökkentéssel kezdték A kereskedők, az ország minden tájáról Sopronba, a volt Ady Művelődési Házba sereglett szakemberek bizony jócskán meglepődtek, amikor a napokban lezajlott időszerű börzén, amelyen a jövő esztendő első felére tervezett szőnyegeit, bútorkárpitjait mutattta be a gyár — az ismertetés árcsökkentések bejelentésével kezdődött. Az alapanyagárak s köztük azok a gyapjú és műszálas termékek, amelyeket nagy mennyiségben használ fel termékeihez a soproni gyár, világszerte emelkedő tendenciát mutatnak. Az alapanyagárak emelkedése nem hirtelen következett be. Ezért gondos vállalati gazdálkodással, a belső erőtartalékok feltárásával. .. latbavetésével, egyes alapanyagok, importból származó drága műszálak hazai termékkel történő helyettesítésével, a jövő évre tervezett s még csak újabb gépi beruházást sem igénylő négy és fél százalékos termelésnövekedéssel és számos gazdasági és kereskedelempolitikai szempont egyeztetésével mégis olyan lehetőséget teremtett a Soproni Szőnyeggyár, hogy jövőre egyetlen termékének árát sem emeli, sőt néhány szőnyegféleség árát 10—16 százalékkal csökkenteni is tudja. A „Diadal” diadala A „Diadal” nevet viseli a gyár egyik tűzött szőnyege, amelyből a kereskedelem a bemutatót megelőző igénykutatás szerint nem kívánt rendelni. Ez a „faltól falig” terítésre is alkalmas szőnyeg azonnal kapós lett, mihelyt a nagykereskedelem képviselői megtudták: beletartozik a csökkentett árú termékek sorába. A bemutatón a kereskedők, saját korábbi igényüket módosítva. Mint ahogy azonnal másként néztek a kereskedők a másik, árcsökkentésben szereplő szőnyegre is. A „Duó” nevű velúr, tűzött technológiával gyártott szőnyegből előzetesen 20 000 négyzetmétert, a mostani ismertető alatt ennek a többszörösét, 64 000 négyzetmétert vásároltak meg előre. Kétszázféle terméket, amelyet bemutattak, persze nem lehet felsorolni, azt viszont mindenképpen érdemes továbbadni, amit a gyár kereskedelmi osztályának vezetőjétől, Kopik Istvántól az újdonságokról hallottunk. » — A hagyományos szőnyegeink közül a kettős velúrszőnyeg eddig tisztán viszkózó alapanyagból készült. Most az ár megtartása mellett úgy növeljük e termék minőségét, hogy fele-fele arányban szintetikus, illetve műrost alapanyagot használunk fel gyártásánál. A tűzött buktához eddig import alapanyagot használtunk, most egy nemrégiben kidolgozott és a gyártásban bevált magyar alapanyaggal, polipropilén szállal helyettesítjük a külföldi anyagot. A minőség javul, az ár nem változik. Nem titok, a gyárnak jövőre a mintegy 2,7 millió négyzetméter áru előállításába s a termelői árba betervezett csökkentés kilencmilliót jelent. Lemondhat-e erről a tiszta nyereségről a vevők javára úgy, hogy a vállalati nyerteség nem rövidül? — Mindazt, amit itt bejelentettünk az árak csökkentéséről, tudjuk tartani úgy, hogy a termelés a jobb szervezéssel, anyagellátással, a gépállásidő csökkentésével négy és fél százalékkal emelkedik. Mit mond a kereskedő? — A mi kereskedelmi vállalatunk a gyár mintegy negyven százalékos kapacitására állandó vevő — mondja Horváth Ferencné, a Budapesti Textil-nagykereskedelmi Vállalat osztályvezetője.— Itt most a sok szép termék mellett tíz új mintázatú s negyven új színállású terméket is láttunk. Az a véleményem, hogy a soproniak nagy meglepetést okoztak, nem csupán nekünk kereskedőknek az árcsökkentéssel és megtartásával, hanem a velük nagyon egészséges versenyben levő másik vállalatnak, a LATEX-nek is. Éppen a múlt héten jelentette be a LATEX, hogy az alapanyagárak világpiaci áremelkedése következményeként termékeik árát jövőre várhatóan hét százalékkal kénytelenek emelni. Sopronban nagyon következetes a régi szőnyegcsaládok megújítása, az újak igény szerinti kialakítása, és ebben nagy szerepe van az itt csoportosuló fiatal tervezőgárdának. Az árcsökkentés azt mutatja, hogy jó úton jár a Soproni Szőnyeggyár, és mind erősebb versenytárs lesz a piacon, ott, ahol végül is eldől, miből mennyit vesznek a vásárlók. A „faltól falig” tűzött szőnyeget, amelyet kisebb méretben is gyártanak, egyedül a SOTEX készíti az országban. A fejlesztést, a mintázás felé törekvést folytatja a gyár. Ugyanakkor azzal, hogy négy tűzött szőnyeg árát is csökentette, jelentős lépést tett annak érdekében, hogy ne csupán „közületi” szőnyeg, hanem igazi tömegcikk legyenez a termék. S ez egyre elérhetőbb nekünk kereskedőknek, s természetesen a vásárlóknak is! T. Pataki László Röpgyűlés az utcán • I szomszédban sem más emberek laknak Jó ideje csalódás és keserűség fojtogatja a győri Gyepszél utcában lakók nagy részét. A szinte kivétel nélkül nyugdíjas, szűkösen élő családokat nem az bántja, hogy elkerülte őket a bőség, illetve, hogy környezetük, életformájuk még nem az igazi. A megkülönböztetést fájlalják... A város tulajdonában lévő újvárosi kavicsbányából a Gyepszél utcán szállították és fuvarozzák ma is az építőanyagot. A megrakott terherautók és dömperek annyira tönkretették az özönvíz előtti földutat, hogy elakadtak rajta a járművek. Határozatot hoztak korszerű út építésére, ezt 1969-ben megkezdték és 1970-ben befejezték a Gyepszél u. 58. sz. lakóházig. Időközben napvilágot látott egy rendelet, amely szerint 1970. január 1-től minden telektulajdonos egyszeri közműfejlesztési hozzájárulást köteles fizetni, ha telke vagy háza előtt állami beruházásból út, járda, víz- és gázvezeték stb. épül. A gyepszékek elkeseredtek a jövedelmükhöz képest jelentős fizetnivalón, mivel már nyomta vállukat a vízvezetékért kirótt hozzájárulás törlesztése. Miután senki sem kérdezte meg őket, hogy mit szólnának egy korszerű közúthoz, abban a hiszemben voltak, hogy az útépítés a biztonságos anyagszállítás végett történik. Felszisszentek a fizetésről szóló határozaton. Még a járdaépítést is hozzászámolták, holott 1918 óta aszfaltos járdán közlekednek. Fellebbezésükre a jogtalanul felszámított járdaépítést törölték. Telkenként végül is 2100—2500 forint közötti összeget kellett fizetni a hengerelt aszfaltos kocsiútburkolatért. A kérelmezők szociális helyzetüktől függően részletfizetési kedvezményt kaptak. Az idő a legjobb búfelejtő, a gyepszéliek is belátták: a korszerű úttal értékesebbek lettek telkeik. A felbolydult méhkashoz hasonlított az utca, amikor hírül vették, hogy alig egy kőhajításnyira, a szomszédos Nyár utcában más szelek fújnak. A Gyepszél utcával egyidőben a környéket átszelő számtalan összekötő utcácskák egyikét, a Nyár utcát is korszerűsítették. Mindkét oldalon öntött aszfaltos járdát és kocsiutat építettek. —Sz ott lakók miért különbek nálunk? — dohognak. — Egyetlen fillért sem fizetnek? — Hogy-hogy nem fizetnek? A hosszú csendet az aszszonyok szakítják, meg. Szinte egymás szavába vágnak: — Azt mi is szeretnénk tudni. Ott lakik az országgyűlési képviselő, a tanácstag, a lakóbizottsági elnök ... A keserű szájízre okot szolgáltató, hihetetlennek hangzó érvre a Győr megyei város Tanácsának, Kerületi Hivatala műszaki osztályán kerestük a választ. A határozatokból és az előadók tájékoztatásából sikerült kihámozni, hogy a gyepszéliek nem dobálóznak felelőtlenül a szavakkal. A Nyár utcaiak ugyanis jóval később — miután a gyepszéliek az igazságtalan megkülönböztetés miatt panasszal fordultak a tanács vezetőihez — kaptak értesítést a közműfejlesztési hozzájárulás kivetéséről. A két hónapja keltezett átiratban közlik, hogy járdaépítésért 1000—1200 forint körüli összeget kötelesek december 31-ig fizetni. — A korszerű úttestet ingyen kapták a Nyár utcaiak? — érdeklődünk. Vállvonogatás a válasz. Nem tudják megmondani, hogy a Nyár utcában lakók miért csak a felét fizetik a Gyepszél utcaiakra kivetett összegnek, amikor több mint kétszerese járna. A Nyár utcában lakó Bogyai Gyuláné országgyűlési képviselőtől, Csatári Jenő tanácstagtól és idős Csatári Jenő lakóbizottsági elnöktől érdeklődünk. — Hallottak a gyepszékek méltatlankodásáról? — Hallottunk. Rendelet írja elő, hogy a közműfejlesztésért fizetni kell. Mi is fizetünk,méghozzá egy öszszegben. — Igen, a járda után, pedig úttestet is építettek. A Nyár utcai telektulajdonosoktól több mint 3000 forint járna. — A hozzájárulás kivetését a tanács végzi. Való igaz, hogy a környék bizalmát élvező és a lakók érdekében sokat fáradozó országgyűlési képviselő, tanácstag és lakóbizottsági elnök nem tehet róla, hogy a Gyepszél utcában először, túl vastagon, a Nyár utcában pedig halványan fogott az illetékesek ceruzája. Hamarosan a Nyár utcaiak is megkapják az úttest után fizetendő hozzájárulásról az értesítést. Tévedni emberi dolog. A tévedést jóvátenni soha sincs későn, de a közteher méltányos elosztására törekedni szükséges. Járjuk a környéket, nézegetjük az ütött-kopott kis házakat, végigmegyünk az elhanyagolt összekötő utcácskákon. Idővel majd a Kis, Tavasz, Dél és a többi utca is új köntöst ölt. Szép lesz a környék, bizonyára megéri az áldozatot... N. M. Soproni raktárunkhoz 4 órás munkaidőre keresünk SZÁMLÁZÁSI MUNKÁRA adminisztratív dolgozót. Jelentkezés: Sopron, Táncsics Mihály u. 44. szám alatti telephelyünkön október 4-én (csütörtökön) de. 9—17 óra között. AGROKER VÁLLALAT 3