Kisalföld, 1973. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-01 / 281. szám
T973. DECEMBER 1., SZOMBAT Segítség a háztájinak Az AGROKER Vállalat az idei esztendő háromnegyed évben 30 százalékkal több árut szállított a megye áfoszboltjainak, mint az előző év hasonló időszakában. A termékek felhasználása segíti a háztáji termelést. Több került mezőgazdasági kisgépekből, növényvédő szerekből és műtrágyából. A fogyasztási szövetkezetek úgy akarják segíteni a háztáji gazdaságokat, hogy 1974 tavaszán olyan helyeken is megkezdik a növényvédő szerek árusítását, ahol idáig nem lehetett beszerezni. Ezért 35 dolgozót képeznek ki napjainkban a mérget tartalmazó növényvédő szerek kezelésére Győrött a MÉSZÖV székházában a megyei KÖJÁLÉ szakelőadói. a tejpor aláhull Országos program részeként új ipari üzemmel gazdagodik 1974-ben Csorna, méghozzá olyan üzemmel, amelynek a telepítése egyértelműen üdvös a város fejlődésében. A tejporgyárról van szó. A csornai a harmadik lesz az országban, Gyulán és Nyíregyházáin már működik, a negyedik ötéves tervben a Csornáin kívül még négy épül. 1974-ben Zalaegerszegen, Répcelakon, 1975-ben pedig Pécsett és Mátészalkán. Mint megfigyelhetjük, az ország peremén létesülnek a gyárak, olyan helyeken, ahol megfelelő mennyiségű és minőségű tej van. A Rábaköz alkalmasságát aligha kell bizonyítani, hiszen jelenleg is ez a terület megyénk szarvasmarha-tenyésztésének bázisa. Angyaláti Endrével, a Győr- Sopron megyei Tejipari Vállalat igazgatójával a hazai tejporgyártás értelmét, szükségességét elemeztük, a téma megyei, illetőleg csornai vonatkozásait érintve. Az állati takarmányozás fehérjeigénye nem új a szakemberek számára, legfeljebb azért irányul rá most nagyobb figyelem, mert itthon szükséges előállítani, amit eddig importból fedezett az ország. A szarvasmarha-tenyésztést, a tejtermelést ösztönző határozat óta mutatkozik kitartó és biztató törekvés az önellátásra. A Tejipari Vállalatok Trösztjének igazgatója a legutóbbi sajtótájékoztatón elmondotta, hogy a minisztertanácsi határozat eredményeként az idén várhatóan 18, százalékkal több tejet és 14 százalékkal több tejzsírt kell átvenni, feldolgozni és értékesíteni, mint a korábbi években. Mindjárt álljon itt a megyei adat: a háromnegyedévi összesítés szerint 11,1 százalékkal haladta meg a felvásárolt tej mennyisége a tavalyi időarcányas mennyiséget. A 11,1 százalék 5 millió liternek felel meg. A megyében előállított tej- és a tejtermékek mennyisége eddig irányban állt a lakossági szükséglettel, olyannyira, hogy, a Tejipari Vállalat napi 100 000 nzer tejjel segít a főváros ellátásában. A helyes nézőpontot az képviseli, aki ebből nem a mérhetetlen bőséget látja, hanem a tej és a tej termékek mostoha szerepét más élelmezési cikkekhez viszonyítva. Három évvel ezelőtti statisztika szerint hazánkban 390 gramm tej jutott naponta egy lakosra, egyes európai országokban f ennek több mint a kétszerese. A tervezett 80 százalékos növekedéssel tizenöt év múlva érjük el a szomszédos Ausztria jelenlegi szintjét. Tennivaló tehát bőven van. A Győr-Sopron megyében termelt többlettej felhasználása által növelhető a tej és a tejtermékek fogyasztása és megvalósítható az import (pl. tejpor) visszaszorítása, pótlása. Az Élelmezésipari Tervező Vállalat tervei nyomán épülő csornai üzem rövid időn belül kapcsolódhat a termelésbe. A zárt, higiénikus rendszerben naponta 150 000 liter tejet dolgoznak majd fel tejpornak. (1100 liter tejből lesz paritással 1 mázsa tejpor.) Melléktermék nem képződik, a tej föléből a győri üzemben vajat készítenek. A tejporgyár kiegyenlítődést hoz majd létre a megye tejiparában, amely ezidáig idényjellegűnek tekinthető. Májustól augusztus végéig mintegy 290 000 liter a napi termelés. A többi hónapokban naponta 210 000 liter. A 80 000 literes ingadozást a tejporgyár állandó, napi húsz órás üzemelése erősen csökkenti, és az iparág dolgozói számára is megteremti — a fölösleg feldolgozásával — a szabadszombat és a szabadvasárnap lehetőségét. Az üzem teljes automatizáltságával magyarázható, hogy mindössze hatvan ember látja majd el a teendőket. A tejipari ismeretek mellett elvárják a dolgozóktól az elektromosságban, a gépkezelésben való jártasságot is. A gyárral újabb lehetőség nyílik a Csermajori Tejipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola végzősei számára. A jövő év októberében kezdő gyárról még annyit, hogy az igényeknek megfelelően lakossági fogyasztásra alkalmas tejpor, kakaó, fagylaltpor stb. készítése is várható később. (Pákovics) Rendszerünk népszerűsítése Az életszínvonal alakulása Több törődést az öregekkel Mint ismeretes, a Kisalföld 1973. szeptember 15-i számában „Vitaa pártépítésről” cím alatt cikk jelent meg, amely élénk visszhangot keltett elvtársaink körében. Ezt bizonyítják azok az írások, amelyek ugyancsak a Kisalföldben láttak napvilágot, s amelyekben titkárok, vezetőségi tagok és párttagok mondták el véleményüket alapszervezetük tevékenységéről, életéről és mindazokról a dolgokról, amelyek alapján meg lehet ítélni az adott alapszervezet vezetését és munkáját, den filléres gondokkal küszködik, ami nehezíti a közösségi életet és kihat a pártmunkára”. Nos, ha így van, és minden valószínűség szerint így igaz, ez válasz arra a kérdésre is, hogy miért nem éri el a párttaggyűlések látogatottsága az ötven százalékot sem. De nehogy azt higgye bárki, hogy ez csak újvárosi jelenség. A többi kerület taggyűlésein is elhangzottak hasonló észrevételek a párttagok részéről. Azonban a felszólalásoknak nem sok gyakorlati értelmük van. Amint ez nálunk gyakorta tapasztalható, a taggyűléseken is mindent megmagyaráznak, és csak ritkán adnak igazat a felszólalónak. Azon sem lehet csodálkozni, hogy némelyek csak egyéni sérelmeiken keseregnek. És figyelembe véve életkörülményeiket, nem is ok nélkül „keseregnek”. A kesergők közül sokan voltak, akik 28 évvel ezelőtt kimozdították az ország „szekerét” a kátyúból, s amikor erkölcsi, anyagi elismerésükre, nyugdíjazásukra került sor, velük bánt legmostohábban a sors. Több törődést Amint az idézett cikkből kitűnt, az újvárosi pártszervezet titkára azt a taggyűlést tartotta legsikeresebbnek, amely az életszínvonal alakulásával foglalkozott. Ez a téma őszinte vitát váltott ki a párttagság körében. Ebből a megállapításból természetszerűleg következik, hogy a valóban élénk érdeklődést keltő téma megválasztása fontos szerepet játszik a taggyűlési hangulat kialakításában. Nem arról van szó, hogy sorozatosan az életszínvonal alakulásával foglalkozzék a taggyűlés, bár legyen bármiről szó, valamilyen formában az kapcsolatban van az emberek életkörülményeinek alakulásával. Az igaz, hogy a kerületi alapszervezetek tagsága az idősebb korhoz tartozó párttagokból tevődik össze. Ez azonban nem azt jelenti, mintha a kerületi pártszervezet valamiféle magatehetetlen öregemberek gyülekezte lenne. Ha akadnak is köztük, akiket jobban meggyötört az élet, és megromlott egészségi állapotuk következtében érdeklődésük megcsappan'',. a többség ma is élénk érdeklődéssel kíséri a társadalompolitikai jelenségeket. Éppen ezért több törődést, figyelmet érdemelnének. —1—n VITA A PÁRTÉPÍTÉSRŐL Szívesen helyet adunk az alanti hozzászólásnak. Tesszük ezt azért, mert szenvedélyesen vitatkozik. Jó szándékkal, őszintén közli véleményét. Nyílt gondolataiban, ha itt-ott téved is, nem sértőn. Kár, hogy elhallgatja nevét és címét. A mindennapi élet A vitába kapcsolódott pártalapszervezetek többsége üzemek, intézmények, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok alapszervezeteiből tevődik össze, éppen ezért, más és más szempontok alapján értékelik az alapszervezet munkáját, pártéletét. Egy dologban azonban nagy a hasonlatosság, abban tudniillik, hogy nem elég önkritikusak azok az írások, amelyek eddig, az alapszervezetei részéről a Kisalföldben megjelentek. Ezekből az írásokból az tűnik ki, hogy szinte minden a legnagyobb rendben van, mert hiszen havonta vagy kéthavonta megtartják a taggyűléseket, pártcsoportértekezleteket, a tagsági díj fizetésével sincs különösebb probléma, és mindezeket szépen adminisztrálják. Azonban a pártéletnek ezek a dolgok nem kizárólagos fokmérői. A mindennapi élet mutatja meg a valóságban a politikai munka eredményességét, azt, hogy egy adott helyen a pártalapszervezet milyen szerepet tölt be rendszerünk népszerűsítésében, a tömegek megnyerésében. A pártélettel kapcsolatos vita során jobbára csak üzemek, vállalatok, intézményi, hivatali és tsz-pártalapszervezetek részéről írott cikkek jelentek meg a Kisalföldben. Kevés szó esett a kerületi pártszervezetek munkájáról, életéről. Pedig az sem lehet mellékes, hogy a kerületi pártszervezet milyen szerepet tölt be az adott lakóterülettársadalompolitikai életében. Idősek, fáradtak Erre a kérdésre némileg választ adott a Kisalföld november 28-i számában N. M. tollából megjelent cikk, amely a győr-újvárosi pártszervezet beszámoló taggyűléséről tudósított. A cikkíró mindjárt a cikk bevezető részének elején megállapítja, hogy a pártszervezet tagsága, két elvtárs kivételével, nyugdíjas. Idősek, fáradtak, sokat betegeskednek.Az itt élők nagy része kis fizetésű munkásember. A továbbiakban arról ad számot a cikkíró, hogy „a kommunisták zöme a kerület ÚJ FODRÁSZÜZLET ADYVÁROSBAN. A hét elején megnyitotta legújabb üzletét a Győri Fodrász Ipari Szövetkezet. Az Adyvárosban létesített korszerű üzletben egyszerre 10 férfi- és 6 női fodrász dolgozhat. A szövetkezet saját nevelésű szakemberei fogadják a vendégeket. (Z. Szabó Adél felv.) Az egészségügyiek védelméről Év közben többször hírt adtunk arról, miként teljesíti feladatait az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetéinek Győr-Sopron megyei bizottsága. Sárváry Rudolftól, a megyei bizottság titkárátólérdeklődtünk. — Mivel foglalkoznak ezekben a hetekben? — A napokban, legutóbbi elnökségi ülésünkön dr. Horváth Ottó, a megyei kórház igazgató-főorvosa beszámolt annak az intézkedési tervnek a végrehajtására, amelyet az MSZMP Központi Bizottságának nőpolitikai határozata, valamint az 1034-es kormányrendelet nyomán valamennyi egészségügyi intézmény készített. Az eredmények biztatók, de vannak még tennivalók. December 5-én a szakszervezet kulturális bizottsága tanácskozik. December 7-én az egészségügyi dolgozók egészségének, testi épségének védelmével foglalkozunk. Meghívjuk a tanácskozásra az állami biztonsági megbízottakat és a szakszervezeti bizottság munkásvédelmi felelőseit. Négy előadás hangzik majd el, a többi között dr. Papy Lajos megyei főgyógyszerész az 1972— 73-i baleseti statisztika alakulásáról. Koszó Józsefné, a budapesti központ munkásvédelmi felügyelője a munkavédelemmel kapcsolatos szakszervezeti jogokról beszél. — Az 1973-as év utolsó tanácskozását december 16-án tartjuk. Ezúttal az egészségügyi törvény végrehajtásának megyei tapasztalatairól tárgyalunk dr. Varga István, a Győr-Sopron megyei Tanács V. B. egészségügyi osztálya vezetőjének előadása nyomán. 1 Hasznos képzés Megyénk áfészei a bolthálózat korszerűsítése mellett gondolnak a bolti dolgozók továbbképzésére is. Céljuk az, hogy a lehető legjobban elsajátítsák a gazdaságos készletezés, a korszerű értékesítés és a kulturált kiszolgálás módszereit. Ezért ebben az évben a belkereskedelmi szakiskola kereskedelmi tagozatára 112, vendéglátóipari tagozatára 94 felnőtt dolgozó jár rendszeres esti oktatásra. A kihelyezett oktatások kereskedelmi szakjain 138, vendéglátóipari szakjain 55 felnőtt dolgozó tanul. Szép eredményeket érnek el a fiatal falusi szakmunkástanulók (egy részük érettségizett). A SZÖVOSZ által fennntartott kereskedelmi iskolákban megyénkből 100 fiatal tanul kiskereskedelmi szakon, 30 pedig vendéglátóipari szakmát szerez az ország városaiban. Az áfészek központi igazgatási dolgozói közül is sokan vesznek részt a különféle közép- és felsőfokú oktatásokon, hogy a növekvő társadalmi igényeknek megfelelhessenek. nap — Kész! Indulás! Tessék a menetlevél! — Jöhet a következő! Irány Székesfehérvár! Zúgnak, berregnek a teher,autók a Volán 19-es Vállalatának Mészáros Lőrinc utcai telepén. Az egyik darabáruval megrakottan útnak indul, a másik áruval megrakottain érkezik. Diszpécserek, raktárosok, forgalmisták dolgoznak, hogy minden a legnagyobb rendben legyen, és a lakosságtól, valamint a vállalatoktól összegyűjtött áru mielőbb háztól házig célba érjenek. Az este Végh Gábor forgalmista és Horváth László raktárnok volt szolgálatban. — Mikor kezdődik a munkaidő? — Reggel fél hatkor és este fél tízig tart, de csak hivatalosan — mondja Horváth László. — Ha azonban a telephelyre visszavárt gépkocsik késnek, akkor mi is késünk a hazatéréssel. Télidőben ez majd gyakran előfordul. Ki kívánhatná a gépkocsivezetőtől, hogy a síkos úton rohangásszon ? — Ma hány kocsi indult útnak? — Huszonegy — mondja Végh Gábor. — Indítottunk kocsit Sopronba, Mosonmagyaróvárra, Székesfehérvárra, Balatonfűzfőre. Naponta általában 1000—1510 mázsa árut szállítunk háztól házig. — Milyen gyors a szállítás? — Megrendelőink elégedettek. Gyakran megtörténik, hogy előbb megérkezik az áru, mint azt várnák. Ez azonban senkinek sem gond, inkább öröm. Az áruk mérése, a rakodás szüntelen. Annál is inkább, mert üresjárat soha sincs. Az árukat szállító tehergépkocsik a visszaútról is megrakottan érkeznek. A telepen nincs megállás. Legfeljebb télen, az utak miatt kicsit lassúbbá válik a szállítás. 3