Kisalföld, 1974. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-01 / 50. szám
1974. MÁRCIUS 1., PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) tanévben a felsőoktatási intézményekben is meg kell szervezni. Emellett az érintett állami és társadalmi szervek bevonásával a családi életre nevelést az oktatási intézmények keretein túl is kiterjesztik. A Minisztertanács megtárgyalta a munkaügyi miniszter jelentését a családpolitika és családvédelem, valamint a többgyermekes családok szociális helyzetéről. A jelentés megállapítja, hogy az utóbbi években, elsősorban a népesedéspolitikai határozat nyomán, jelentős intézkedések történtek, amelyek kedvezően befolyásolják a családok életét. Összehangolt, a családok sajátosságait mérlegelő családpolitikai tevékenységre, a családok, különösen a sokgyermekes családok helyzetének további javítására van szükség. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és az abban foglalt következtetéseket a további tevékenység alapjául elfogadta. Utasította a munkaügyi minisztert, hogy 1975 elejére a feladatok megoldására programot dolgozzon ki és nyújtson be a Minisztertanácshoz. A Minisztertanács megtárgyalta az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács jelentését az ifjúsági törvény végrehajtásáról, valamint az ötödik ötéves tervben megvalósítandó ifjúságpolitikai feladatokra vonatkozó javaslatát. A jelentés megállapítja, hogy mind a központi, mind a helyi intézkedések jól szolgálták az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósítását, amelyek nyomán javultak a fiatalok életkörülményei. Továbbra is biztosítani kell a fiatalok megfelelő arányban történő lakáshoz juttatását, elő kell segíteni a családalapítás, pályakezdés, továbbtanulás, a tömeges testedzés, a lakóterületi szabadidő-eltöltés feltételeinek javítását. A kormány a jelentést tudomásul vette. Felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőit, a fővárosi és a megyei tanácsok elnökeit, hogy fokozott ellenőrzéssel segítsék az ifjúsági törvény előírásainak megtartását. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács jelentést tett a kormánynak az egyetemeken és főiskolákon tanuló házaspárok szocális helyzetéről. A jelentés megállapítja, hogy a nappali tagozatokon tanuló házaspárok, bár érdekükben több intézkedés történt, a társadalombiztosítás, a szociális támogatás, a kollégiumi elhelyezés és az utazási kedvezmények területén hátrányos helyzetben vannak. A kormány a jelentést elfogadta, és úgy határozott, hogy az egyetemeken és főiskolákon tanuló házaspárokra kiterjeszti a családi pótlék jogosultságát, továbbá a táppénz, a terhességi és a gyermekágyi segély kivételével ugyanolyan betegségi-biztosítási szolgáltatásokra jogosultak, mint a munkaviszonyban álló dolgozók. Egyben felkérte a KISZ Központi Bizottságát, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel a felsőoktatási intézményekben tanuló házaspárok helyzetét. A Minisztertanácsmegtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a belkereskedelmi miniszter, továbbá az Országos Anyagés Árhivatal elnökének a burgonya-, zöldség- és gyümölcstermelés, -ellátás és áralakulás problémáiról szóló együttes előterjesztését. Az ellátás javítása és az árszínvonal emelkedésének mérséklése összpontosított erőfeszítéseket igényel. A Minisztertanács úgy határozott, hogy ennek érdekében fokozottan törekedni kell a fris fogyasztású zöldségtermelés fejlesztésére, a termelés gépesítésére. A növényházak és fóliatelepek létesítéséhez a szövetkezetek — meghatározott feltételek mellett — 70, illetve 50, a háztáji gazdaságok fóliaházak építéséhez 30 százalékos támogatást kaphatnak. Azok a termelőszövetkezeti tagok, aki a háztáji gazdaságukban termelt zöldséget a szervezett kereskedelem vagy a közös gazdaság útján értékesítik, nyugdíjnap-jóváírásban részesülnek. Intézkedéseket tesznek a zöldség-, gyümölcskereskedelem megerősítésére, szervezettségének, kulturáltságának növelésére. A közlekedés- és postaügyi, a pénzügy-, a kohó- és gépipari miniszter, valamint az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett a kormánynak a közületi tehergépkocsi-állomány felújításának végrehajtásáról, a gazdaságtalan üzemi gépjárművek rendkívüli műszaki felülvizsgálatáról és a forgalomból történő kivonásáról. A selejtezést pénzügyi intézkedésekkel is elősegítették. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány jóváhagyta a KGST európai tagállamainak megállapodását a nemzetközi fuvarozást végző gépjárművek számára nyújtandó műszaki és egyéb segítségről. A megállapodás elősegíti a szocialista országok közötti nemzetközi autóbusz- és tehergépjármű-forgalom biztonságos lebonyolítását. A munkaügyi, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslatot terjesztett a kormány elé, az NDK- ból érkező fiatalok magyar vállalatoknál történő foglalkoztatására. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a foglalkoztatást kísérleti jelleggel már 1974-ben meg kell kezdeni. A Magyarországon dolgozó NDK-állampolgárokat a magyar dolgozókkal azonos bérezés, jogok és kötelezettségek illetik meg. Alkalmazni kell rájuk mindazokat a feltételeket, amelyekben az NDK-ban dolgozó magyar fiatalok részesülnek. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Újabb 260000 dolgozó béremelésére hozott határozatot a Minisztertanács Somogyi Lajos, az MTI hírmagyarázója írja. Az életszínvonal rendszeres emelésének koncepciója alapján, a népgazdaság teherbíró képességével összhangban központi intézkedésekkel is gondoskodik a párt és a kormány arról, hogy a dolgozók valamennyi rétegének reálbére növekedjék. Csupán az elmúlt három évben emelték a többi között a pedagógusok, az orvos-egészségügyiek, a vasutasok, a tanácsi közművelődési dolgozók, egyes igazságügyi dolgozók, a helyi közlekedés sok dolgozójának jövedelmét. Az utóbbi évek legjelentősebb központi bérintézkedése a múlt év március 1-én lépett életbe, amikor az iparban és az állami építőiparban dolgozó munkások és közvetlen termelésirányítók részesültek központi béremelésben. A Minisztertanács csütörtöki ülésén elhatározott béremelések szorosan kapcsolódnak a tavaly március elsején életbe lépett intézkedésekhez. Április elsejétől ugyanis azok az ipari és kivitelező építőipari munkások és közvetlen termelésirányítók kapnak béremelést, akik az iparon és építőiparon kívüli állami vállalatoknál végzik munkájukat, s ezért tavaly béremelésben nem részesülhettek. A mostani béremelés tehát azokat az iparon és építőiparon kívüli állami vállalatokat és kijelölt, vállalatszerűen gazdálkodó költségvetési szerveket érinti, amelyek ipari, kivitelező építőipari tevékenységet végző egységekkel rendelkeznek, s nem részesültek az 1973. márciusi béremelésben. A költségvetési üzemek ipari, építőipari munkásainak bérét az ilyen intézmények más dolgozóinak bérével együtt július 1-én rendezik. Az április elsején életbe lépő központi intézkedés több mint 200 000 munkást és közvetlen termelésirányítót érint. A minisztériumoknak a béremelésre megszabott kereteket oly módon kell felosztaniuk, hogy abból vállalatonként az ipari szakmunkások és az ipari egységek közvetlen termelésirányítói átlagosan 8, az ipari egységek betanított és segédmunkásai 4, az építőipari szakmunkások és az építőipari egységek közvetlen termelésirányítói 6,5, az építőipari egységek betanított és segédmunkásai átlagosan 3 százalékos béremelést kaphassanak. A központi keretet a vállalatoknak saját erőből további összeggel úgy kell kiegészíteniük, hogy az átlagosan legalább egy százalékkal növelje a béremelés mértékét. A vállalatok a szakszervezetek véleménye alapján maguk határozzák meg, hogy az említett átlagokon belül egy-egy munkás, vagy közvetlen termelésirányító mekkora emelést kapjon. A döntésnél a legfőbb irányadó a végzett munka. A bérek közötti arányoknak az eddigieknél jobban kell tükrözniük a munka szintbeli különbségét. Mindenesetre a központi keretet csak az érintett dolgozók béremelésére szabad fordítani. Ugyancsak április 1-től az állami iparban és az állami kivitelező építőiparban dolgozó kisegítő alkalmazottak bérét is emelik, beleértve az itt dolgozó nyugdíjasokat és részmunkaidős dolgozókat is. A béremelés 5 százalékos, de legalább havi 86 forinttal kell emelni az alapbéreket. Ez a mérték csupán azoknak a dolgozóknak az esetében nem kötelező, akik 1973-ban már kaptak ehhez hasonló vagy nagyobb béremelést. Mintegy 50— 60 ezer kisegítő alkalmazott bérének rendezéséről van szó, közéjük tartoznak az őrök, portások, hivatalsegédek, s olyan kisfizetésű fizikai dolgozók is, mint például az irodatakarító személyzet, vagy a sokszorosítók dolgozói. A felügyeleti szervek a béremelési kereteket és a felosztásra vonatkozó irányelveket március 20-ig köztik a vállalatokkal. A Minisztertanács határozata értelmében április elsejétől a színházak és színház jellegű zenei intézmények dolgozóinak bérét is rendezik. E dolgozók ugyanis — egyes kisebb csoportoktól eltekintve — utoljára 1957-ben részesültek általános béremelésben, a bérek elmaradtak, és aránytalanságok alakultak ki. Jelenlegi formájában nem vált be a színészek, vidéki magánénekesek és magántáncosok, rendezők részére 1966-ban bevezetett úgynevezett szogálat-számrendszer, amely egy-egy színházi évadra előírja a fellépések, rendezések számát, és az ezt meghaladó szolgálatokért teszi lehetővé az úgynevezett túlszolgálati díj fizetését. A megszabott fellépések, rendezések száma ugyanis túlságosan magas, teljesíteni csak kevesen tudják, így a túlteljesítésért járó összeg aránylag alacsony. Különösen hátrányos helyzetben vannak a vidéki művészek, főként a színészek, magánénekesek, magántáncosok, akiknek meglehetősen alacsony a bérük, a sok bemutató, felújítás és a kötelező tájelőadások miatt nagyok a kötelezettségeik. A színházi dolgozók tekintélyes hányadát a színpadi és műszaki szakemberek alkotják, akiknek bére különösen elmaradott, munkaidő-beosztásuk pedig kedvezőtlen. A Minisztertanács határozata értelmében a színházak valamennyi dolgozójának alapbérét legalább 8 százalékkal fölemelik, jövedelmük növekedése azonban ennél nagyobb, mert további átlagosan 7 százalékkal emelik a különböző alacsony keresetű munkakörökben és személyeknél az alapbéreket. Ezenkívül például a színházi művészek kötelező fellépésszámait mérséklik, s a túlfellépési díjakat differenciáltan növelik. Ezzel a művészeket arra ösztönzik, hogy főként annál a színháznál szerepeljenek, ahova szerződtek, s csökkenjen a számukra is terhes, de a saját színházuk szempontjából is hátrányos vendégfellépéseik száma. A színházi és a zenei terület dolgozói részére új munkaköri bértáblázatot és besorolási feltételeket is kidolgoznak. A béremelés végrehajtásáról a Művelődésügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium a Pénzügyminisztériummal, valamint a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével egyetértésben intézkedik. A most elhatározott három bérintézkedés összesen mintegy 260 000 dolgozót érint. Mint ismeretes, a közelmúltban a Minisztertanács a kutatóintézetek dolgozóinak béremeléséről is határozatot hozott. Velük együtt csaknem 300 000 dolgozó bérét emelik április 1-én. Az év hátralévő részében majdnem félmilliárd forinttal magasabb bért kapnak az említett kategóriák dolgozói. A Minisztertanács felkérte a SZOT főtitkárát, hogy a szakszervezetek nyújtsanak hatékony segítséget a bérpolitikai intézkedések végrehajtásához. (MTI) Kisalföld ezer otthon melegéről, kényelméről. Felvételeinken: Báló Edit a víz minőségét ellenőrzi. — Takács Sándor a vezérlőpultról a tűztér huzatát szabályozza. — Póczik Sándor segédfűtő (előtérben) és Velicsányi László lakatos az égők beállításán dolgoznak. (Sz. O. felv.) □ KAZÁNKEZELŐK. — A Győri Hőszolgáltató Vállalat központi, Rozgonyi úti telepén lévő kazánházból történik a házgyári lakások fűtése és melegvízzel való ellátása. A kazánházban 12 órás műszakokban egyszerre heten dolgoznak, egy vezetőlakatos, két kazánkezelő, egy segédfötő, egy vízlágyító és két villanyszerelő. Ők azok, akik éjjel-nappal gondoskodnak sok "Doktorá fogadom Doktorrá avató ünnepélyes tanácsülés lesz ma délután három órakor Mosonmagyaróváron a mezőgazdaságtudományi kar dísztermében. A 156 éves agrártudományi egyetem 1970-ben kapta meg a doktoravatás jogát, az első doktorok 1971-ben kerültek ki a karról. A mezőgazdaság különböző területein dolgozó tizenkét szakember írhatja mától kezdve a neve elé a doktort. A disszertációk a silózástól kezdve, a búzatermesztésen keresztül a cukorrépa-nemesítésig az aktuális gazdálkodási gondok keresztmetszetét adják. Különösen a Mosonmagyaróváron végzett szakemberek élnek a doktorrá avatás lehetőségével. A jövőben újabb tizenkét szakember pályázza meg a doktori címet. Országos a vítítés iselvázolt A Győr-Sopron megyei Múzeumok Igazgatósága az idén is meghirdeti néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázatát, immár a huszonkettediket. Pályázni lehet — ifjúsági és felnőtt tagozatban — helyszíni gyűjtésen alapuló vagy saját tapasztalaton nyugvó, eredeti ismeretanyagot feltáró dolgozatokkal. Egy pályázó több pályamunkát is beküldhet, illetve szakkörök is készíthetnek dolgozatokat. Az igazgatóság a következő témaköröket ajánlja: települési szokások (építkezés, lakásbelső, konyhaeszközök) ; a paraszti gazdálkodás ismeretanyaga (szántás, vetés, aratás stb.) és szókincse, az állattartás; népi elnevezések (családnevek, ragadványnevek, földrajzi nevek stb.); életrajzok, önéletrajzok írása; kihaló kisipar, szakmák bemutatása, gyermekjátékok, népi gyógymódok stb. ismertetése, falusi temetők néprajza; s egyéb, szabadon választott témák — népköltészet, hiedelmek, szokások (lehetőleg egy meghatározott személy vagy kisebb közösség szóhasználatában, ha lehet magnetofonszalagon rögzítve; nemzetiségi néprajz a felsorolt témákban. A pályázat nem jeligés (azaz a pályázó a nevét, címét, foglalkozását tüntesse fel). A dolgozatokat két példányban küldték be a pályázók 1974. augusztus 31-ig, a Xantus János megyei Múzeum címére, Győr, Széchenyi tér 5. 3