Kisalföld, 1974. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-27 / 97. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1974. ÁPRLIS 27., SZOMBAT___________ * XXX. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM Az állami gazdaságok 25 esztendeje Az állami gazdaságok élete, 1974-ben ünnepi évforduló­hoz érkezett. Negyedszázad telt el azóta, hogy 1949-ben a Nemzeti Vállalatokon ke­resztül az állami gazdaságok szervezete kialakult, s újsze­rű, sajátos tevékenységük megkezdődött. A népgazdasági igény az induláskor az volt, hogy gazdaságaink váljanak minél előbb szocialista nagyüze­mekké. Lássák el az egész mezőgazdaságot a termelés fejlesztését biztosító nemesí­tett vetőmagvakkal és te­nyészállatokkal, a feldolgo­zó ipart nyersanyaggal, s a gyakorlat példájával ter­jesszék a korszerű, jövedel­mező nagyüzemi gazdálkodás módszereit. Az üzemmé vá­lás jelentős nehézségein a vezetők és az összekovácso­lódó törzsgárda akaratereje, szorgalma, növekvő szakér­telme, szélesedő tudása len­dítette át a gazdaságokat. A mai eredmények birto­kában is büszkeséggel te­kinthetünk vissza az akkor elért sikerekre. 1958—1959- ben a megye gazdaságai bú­zából hektáronként 23 má­zsát, tavaszi árpából 20 má­zsát, kukoricából 40 mázsát, cukorrépából pedig 240—280 mázsás átlagtermést értek el. A tejtermelésben az átlag a 3000 litert közelítette meg, a marhahízlalásban a 24—27 kilogrammos, a sertéshizla­lásban 13—14 kilogrammos havi súlygyarapodás volt az átlag. (Folytatása a 3. oldalan.) A RUBS 25 éves Bensőséges ünnepség színhe­lye volt tegnap délben a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatói tanácskozó­­terme. A gyár lapja, a RÁ­BA 1949. május 1-én jelent meg első ízben, ezt a negyedév­százados jubileumot ünnepel­ték a gyár mozgalmi szervei, a gazdasági vezetők és a lap munkatársai. A megye legnagyobb példányszámban megjelenő üzemi lapja ün­nepségén a többi között meg­jelent Horváth Ede, az MSZMP KB tagja, a gyár ve­zérigazgatója, Németh Jenő, az MSZMP KB munkatársa, Jankovits István, a Győr vá­rosi Pártbizottság első titká­ra, Gábor Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövet­sége megbízott főtitkára és Kiss Sándor, a vállalati pártbizottság titkára. Kiss Sándor üdvözlő szavai után Czifrik István, a pártbi­zottság munkatársa méltatta a ma már kilencezer pél­­dányszámban megjelenő lap jelentőségét. Egyebek között a követke­zőket mondotta: — Vállalatunk dolgozói a leg­különbözőbb munkahelyeken nagy érdeklődéssel várják az üzemi újságot. Rendszeresen olvassák, szeretik. A gyár kapuján kívülre is elviszik, ezért a RÁBÁ-nak sok olyan olvasója van, aki nem is dol­gozik vállalatunknál, de az üzemi újságból tájékozódik vállalatunk életéről és fejlő­déséről. A rövid ünnepséget követő gyárlátogatás és ebéd köz­ben számosan mondottak vé­leményt az ünnepelt üzemi lap munkájáról. A meghívot­tak elismerően szóltak a lap színvonaláról, arról, hogy mindig hangot ad a gyár dolgozói véleményének, kö­vetkezetesen segíti a felada­tok megoldását. — A RÁBA formája, kül­ső megjelenésre is olyan lap, amelyre épp oly büszkék le­hetnek, mint a gyár legszebb kivitelű termékeire — hang­zott el a lapot köszöntő üd­vözlő beszédek során. Úgy véljük, hogy laptársunk szá­mára ez a legnagyobb dicsé­ret. A „Kisalföld” munkatársai ezúttal köszöntik a RÁBA szerkesztőségét 25. éves jubi­leuma alkalmával. Kubai katonák közt A hivatalos baráti látogatá­son Kubában tartózkodó és Czinege Lajos vezérezredes, az MSZMP KB tagja, honvé­delmi miniszter vezette ma­gyar katonai küldöttség pénteken a Havannától 150 kilométerre lévő Pinos-szi­­getére látogatott, történelmi nevezetességeket tekintett meg. Továbbra is élénk sajtónyil­vánosság kíséri a szigetor­szágban katonai küldöttsé­günk útját. A Granma teljes terjedelmében közli Czinege Lajos beszédét, amelyet az egyik katonai egységnél mondott el, amikor átadta Raul Castrónak a Magyar Néphadsereg zászlaját. (MTI) ÁRA: 1 FORINT A kiválók dicsérete Kilencedszer nyerte el a Sop­roni Postaigazgatóság a meg­tisztelő „Kiváló Igazgatóság” címet. Ebből az alkalomból tegnap ünnepséget rendeztek Sopronban. A múlt évben a postai szolgáltatások iránt megnövekedtek az igények. A korábbinál sokkal több újsá­got, levelet kellett az előfi­zetőkhöz, illetve címzettek­hez továbbítani. Több volt a korábbinál a telefonkapcsolá­sok száma, növekedett a pénzforgalom, az ajánlott, az expressz levelek és a távira­tok száma. Mindez növelte a dolgozók munkáját Sok egyéb között eze­kről beszélt tegnapi ünnepi beszé­dében Kirkovits István igaz­gató. Javult az igazgatóság­hoz tartozó postahivatalok­ban a szolgáltatások minősé­ge. Csökkent a panaszok szá­ma, a dolgozók bérszínvona­la 11,3 százalékkal növeke­dett. Javultak a dolgozók munkakörülményei, majd­nem 30 millió forintot köl­töttek szociális és gazdasági beruházásokra. Ugyancsak tegnap ünnepel­hette a Győri Ingatlankezelő Vállalat közössége azt az ese­ményt, hogy fennállásának negyedszázados jubileumára elnyerte a „Kiváló” címet A győri IKV javítórészlege a megyeszékhely új és régi épü­leteiben tavaly 3617 bérle­ményben végzett javítási munkát. A Győr-Sopron megyei Ta­lajerő-gazdálkodási Vállalat 23 szocialista brigádjának jó munkájaként tavaly a válla­lati nyereséget csaknem meg­kétszerezték. A vállalat a kommunális szolgáltatásait 5 százalékkal gyarapította, a hansági kertészeti tőzegből 21 százalékkal termelt többet a tervezettnél. Sok egyéb kö­zött ezzel érdemelte ki a „Ki­váló” címet. Valamennyi kitüntetett vál­lalatnak gratulálunk, dicsé­ret illeti közösségüket az el­ismerést kiváltó munkájukért. (Folytatása a 2. oldalon.) PW­­JT . ■ ■ » ■ ■■ I ff Barati koszonto A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa meghívására ma baráti láto­gatásra hazánkba érkezik Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége el­nöke. Tito elnök személyében nagyrabecsült, kedves vendéget üdvözlünk, és látogatásától azt reméljük, hogy az utóbbi években egyenletesen és dinamikusan fejlődő ma­gyar—jugoszláv kapcsolatok tovább széle­sednek. Legutóbb tavaly júliusban voltak magyar— jugoszláv magasszintű tárgyalások, amikor Kádár János, az MSZMP KB első titkára Brioniban Tito elnök vendége volt. Az akko­ri tárgyalásokról kiadott közlemény hang­súlyozta, hogy „valamennyi feltétel és lehe­tőség adott a baráti, jószomszédi viszony további erősítéséhez, a két ország gazda­sági együttműködésének szélesítéséhez, a határmenti területek kapcsolatainak fejlesz­téséhez, a kulturális együttműködés kiter­jesztéséhez, a tudományos és műszaki vív­mányok cseréjének további növeléséhez, valamint a kölcsönösen érdeklődésre számot tartó egyéb területeken folyó együttműkö­dés kiterjesztéséhez". Tavaly volt tíz­ éve, hogy a két ország kö­zös gazdasági tevékenységét hosszú távú ál­lamközi egyezménnyel, a Magyar—Jugosz­láv Gazdasági Együttműködési Bizottság létrehozásával intézményesítették. Ez a tíz év hatalmas fellendülést eredményezett. Az árucsere értéke megháromszorozódott, az 1962. évi 37 millió dolláros forgalom 134 millióra növekedett, tavaly pedig már 160 millió körül mozgott. Az 1971—75. évi idő­szakban 630 millió az előirányzat, ami a ko­rábbi ötéves időszakhoz képest 70 százalé­kos emelkedést jelent igen jelentős a kis­­határforgalom —, ezen az úton évi tízmillió dollár körüli érték cserél gazdát. A gazdasági együttműködés magasabb­­rendű formái is jelentős eredményt mutat­nak, bár e téren még bőségesen vannak fel­táratlan tartalékok. A magyar—jugoszláv bankkonzorcium komoly segítséget nyújt az ipari kooperációra szánt költségek előterem­téséhez. Jelentős ipari együttes vállalkozá­sok léteznek már, vagy vannak kialakulóban a timföldiparban, a vegyiparban, a cellulóze­­gyártásban, az építőiparban, a vízgazdálko­dásban, az Adria kőolaj­vezeték létrehozá­sában, továbbá a műszaki-tudományos ta­pasztalatok cseréjében. Lehetőségek vannak a vállalatok közvetlen kapcsolatainak fej­lesztésére is. Az ALUTERV például terveket dolgoz ki egy 600 ezer tonnás évi kapacitású boszniai timföldgyár felépítéséhez, a Ganz Villamossági Művek pedig 46 villamos mo­torvonat szállítására kötött szerződést a ju­goszláv szövetségi vasutakkal. A Jugoszlá­viából jövő importban korábban a nyers­anyagok voltak többségben, az utóbbi évek során azonban előretört az ipari termékek behozatala. Jugoszlávia nem tartozik gazdasági vagy katonai tömbökhöz, el nem kötelezett kül­politikát folytat. Ebben a politikában azon­ban nem valami közömbösség uralkodik napjaink legfontosabb világpolitikai esemé­nyei iránt, hanem határozottan és egyértel­műen antiimperialista jellegű. Jugoszlávia rendszeresen állást foglalt a vietnami béke megteremtése mellett, támogatja az arab né­pek igazságos harcát, síkraszáll a nemzeti felszabadító mozgalmak mellett és elítéli az újgyarmatosítás valamennyi formáját. 1973 szeptemberében Tito elnök az el nem kötelezett országok algíri csúcstalálkozóján azt a gondolatot fejtette ki, hogy ezeknek az országoknak szerepet kell vállalniuk a világ égető kérdéseinek megoldásában, s fel kell lépniük az ellen, hogy a reakciós erők ke­rekedjenek felül, terror­rendszereket hozza­nak létre és helyi háborúkat robbantsanak­ ki. A mai napon szeretettel köszöntjük Tito elnököt, feleségét, és a kíséretében lévő jugo­szláv személyiségeket. Kellemes magyaror­szági tartózkodást és a hivatalos tárgyalá­sokon eredményes munkát kívánunk. (RS) II napirendből: nemzetközi tárgyalások—A munkásosztály társadalmi szerepe - A személyzeti munka — Egyes intézmények alkalmazottainak béremelése Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteken ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vet­te Fock Jenőnek, a Miniszter­­tanács elnökének jelentését a magyar párt- és kormánykül­döttség április 10. és 12. kö­zött Csehszlovákiában tett hivatalos baráti látogatásáról. A két ország kapcsolatait a teljes bizalom, testvéri együttműködés és kölcsönös megértés jellemzi. A tárgya­lásokon valamennyi megbe­szélt kérdésben teljes volt a nézetazonosság. A tárgyalások hozzájárultak a két párt és a két ország testvéri együttmű­ködésének további szélesíté­séhez. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság április 18. és 20. kö­zött Szófiában tartott 12. ülé­séről. Megvitatták az 1976— 1980 közötti időszakra szóló népgazdasági tervek koordi­nálását szolgáló tennivalókat. Intézkedéseket hoztak az in­tegrációs folyamatok bővíté­sére, valamint a két ország kiegyensúlyozottabb kereske­delmi forgalmának és a Bul­gáriába irányuló magyar ide­genforgalomnak további fej­lesztésére. A Minisztertanács a jelentést elfogadta. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a külügyminisz­ter jelentését Walter Scheel­­nek, a Német Szövetségi Köz­társaság­­külügyminiszterének hazánkban tett hivatalos lá­togatásáról. A külügyminisz­terek véleménycserét folytat­tak a két ország kapcsolatai­nak fejlesztéséről, időszerű nemzetközi kérdésekről, és el­határozták több megállapodás megkötésének előkészítését. A kormány megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága 1974. március 19—20-i ülésén hozott határozatokból adódó állami feladatokat a munkás­osztály társadalmi szerepének fejlesztésére, helyzetének to­vábbi javítására vonatkozó teendőkről, valamint a köz­művelődés fejlesztését szol­gáló célkitűzésekről. A Mi­nisztertanács az intézkedési terveket a közeljövőben meg­tárgyalja a SZOT vezetőivel, és azután adja ki határoza­tát. A Minisztertanács megvizs­gálta a személyzeti munka továbbfejlesztéséről 1968-ban hozott határozatának végre­hajtását. Megállapította, hogy az általában kedvező hatás­sal volt a személyezeti mun­ka helyzetére és fejlődésére, hozzájárult a vezetés színvo­nalának emeléséhez. A kor­mány most új határozatban szabályozta az állami sze­mélyzeti munka rendjét. Ma­gasabb követelményeket tá­maszt a vezetőkkel szemben, rögzíti a személyzeti munka demokratizmusa fejlesztésé­nek módját, a vezetők sze­mélyzeti feladatait, a sze­mélyzeti apparátusok teendő­.Folytatása a 2. oldalon.) Soproni gyermekek kulturális szemléje Csütörtökön délután fejeződ­tek be Sopronban a városi úttörők és kisdobosok kultu­rális seregszemely. Az út­törők versenyszámaikat a Horváth Zoltán Úttörőház­­ban és a Liszt Ferenc Mű­velődési Központ nagytermé­ben mutatták be. Aranyér­met nyertek: Szekendi Ta­más, Ábrahám Zsuzsa, Mo­­zsolits Imre, Horváth Jolán Horváth Csaba (hangszer­szóló); Pilz János (ének)­­Horváth Katalin, Benkő Zsu­zsanna (vers); Ádám Éva, Cziráki Judit (próza); Do­monkos Ottó (egyéb); a Fe­renczi János Általános Isko­la kórusa és bábcsoportja. Május 26-án, a nemzetközi gyermeknapon Sopronban megrendezendő megyei be­mutatóra a legjobb és egyé­ni színt felmutató versenyzőt kerülnek tovább. A kisdobosok versenyét­­ Horváth Zoltán Úttörőházban tartották. Könyvjutalmakat ,­­oklevelet kaptak: Bánkuti Bea, Molnár Edit, Dallos Eri­ka, Mészáros Ágnes (hang­szerszóló) ; Kocsis Edit (ének) Kocsik Teréz (vers); Hartl Éva (próza); a Nevelőotthon és a Petőfi téri Általános Is­kola furulya-együttese és a Ferenczi János Ált. Iskola népitánccsoportja. Roskó Mária tanárnő, a zsűri tagja elmondotta, hogy különösen a hangszerszólók és a prózabemutatók színvo­nala volt kiemelkedő. Az is örvendetes, hogy évről évre nagyobb a versenyek részt­vevőinek száma. A sereg­szemle betölti szerepét, vá­logat és lelkesít a középisko­lai kulturális versenyekre. Di­cséret illeti a pedagógusokat is, akik társadalmi munká­ban lelkesen és eredménye­sen végzik tanítványaik elő­készítését a bemutatókra. K. A. Biztonságot Európának! LIPÓTON a Petőfi Tsz melegházaiban virágzik a színpom­pás gerbera. Hetente több mint ezer szálat szállítanak a virág­­feletekbe. (MTI Fotó : Matisz Károly felv. — KS)

Next