Kisalföld, 1974. július (19. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-02 / 152. szám
1974. JÚLIUS 2, KEDD A városfejlesztési beruházásokról tárgyalt a soproni párt-vb Az MSZMP Sopron városi Végrehajtó Bizottsága a napokban megvitatta dr. Erdély Sándornak, a városi tanács elnökének előterjesztését a városfejlesztési beruházásokról és az ezzel kapcsolatos további feladatokról, valamint Pintér Ferencnek, a városi pártbizottság titkárának javaslatát a reszort és területfelelősi rendszer továbbfejlesztéséről. A városi tanács gazdasági feladata kettős: testületi szervezője és összehangolója az állami gazdaságpolitikai célok megvalósításának; helyi önkormányzati szervként felelős gazdálkodási irányelvei kidolgozásáért és végrehajtásáért. E két feladat természetesen kölcsönösen kiegészíti egymást. Az előterjesztés megállapítja, hogy Sopronban az infrastrukturális beruházások — lakásellátás, közműves víz- és csatornaellátás, valamint vezetékes gázellátás — a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően alakulnak. A negyedik ötéves fejlesztési terv Sopron területén 2 ezer 400 lakás építését irányozta elő. Noha a különböző lakásépítési formában — célcsoportos lakás, , családi ház, vállalati beruházásból épített lakások, OTP- és társasházi lakások — megvalósuló lakásszámban a tervezetthez képest eltérés mutatkozik, összességében az 1973. év végéig 1244 lakás épült fel, ami megfelel a tervek időarányos teljesítésének. Az 1974—75-ös évben 1231 lakás építése várható. Az előterjesztés ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a fizikai dolgozók támogatására hozott kormányhatározat már megjelenése évében kedvezően éreztette hatását. A vb hangsúlyozta, hogy a lakásépítési hitelakciókat tovább kell folytatni; a helyi párt- és gazdasági vezetőknek minden lehetőséget meg kell ragadniuk a fizikai dolgozók támogatására. A vállalatok, üzemek és gyárak fejlesztési alapjukból támogassák dolgozóik lakásépítési szándékait; a tervezők, beruházók és kivitelezők pedig munkájukat fegyelmezetten, a határidők betartásával végezzék. A harmadik ötéves terv végén jelentkezett vízellátási panaszok 1972-ben, a fertőrákosi vízmű üzembe helyezésével megszűntek. Megvalósult a negyedik ötéves terv célkitűzése: naponta 16 ezer 500 köbméter víz áll a lakosság és az üzemek rendelkezésére. A vízellátást biztosító hálózat és az ellátottsági szint a tervidőszak végére eléri, sőt kedvező esetben meg is haladhatja a tervezettet. Az új lakótelepek építése és az üzemek, gyárak fejlesztése megköveteli új víztermelő egység bekapcsolását. Ezért a fertőrákosi vízmű építésével egyidőben a városi tanács 14 kutat fúratott a kőhidai medence térségében, amelyek várható vízhozama napi 5, illetve 6 ezer köbméter lesz. Az új vízművet — Kőhida II. — a tervek szerint már 1977- ben lehet részlegesen üzemeltetni. A negyedik ötéves terv a csatornázással kapcsolatban a mechanika szennyvíztelep munkálatainak befejezését, biológiai derítő létesítését és a csatornahálózat felújításának folyamatos végrehajtását tűzte ki célul. A felújítási munkálatok a vártnál nagyobb nehézségekbe ütköznek, azért ebben az ágazatban a feladatok átcsoportosítására volt szükség, egyes feladatok végrehajtása pedig időben késedelmet szenved. Sopron gázellátása az előirányzott mértéktartó fejlesztési terveknek megfelelően alakul. Az 1975-ös év végére üzemelő benzinkontós gázgyár javítani fog a gázellátás helyzetén, de különösen a fűtés területén, továbbra sem lesz lehetőség a lakossági igények maradéktalan kielégítésére. A vb második napirendi pontként Pintér Ferenc javaslatát tárgyalta. A járási pártbizottságok a Politikai Bizottság 1972. március 21-i határozata alapján, a belső függetlenített apparátusnál bevezették az úgynevezett reszort- és területfelelős rendszert. A kedvező tapasztalatok alapján 1973 januárjában a városi pártbizottság szintén áttért a reszort- és területfelelősi rendszerre. Az új munkamódszer kedvező hatással volt az irányító pártszervezetek munkájára, közvetlenebb és bensőségesebb kapcsolatot alakított ki a csúcsvezetőségek és az alapszervezetek között. Az eddig szerzett tapasztalatokra épülő javaslat a már alkalmzott módszer elmélyítését, a pártmunka tartalmasabbá tételét, a pártellenőrzés és pártépítés hatékonyságának fokozását célozza. Pontosan meghatározza az osztályvezetők, a reszortosok és a területfelelősök feladatait és munkamódszereit. A reszortfelelősök feladata, a többi között, a felsőbb pártszervek, a városi pártbizottság és a vb határozatainak eljuttatása a csúcsvezetőségekhez, illetve az alapszervezetekhez. A területfelelősök, a rájuk bízott területen segítik és ellenőrzik a csúcsszervezetek és az alapszervezetek munkáját, a párt lenini normáinak érvényesülését, azt, hogy munkájuk megfeleljen a Szervezeti Szabályzatban előírtaknak. Alaposan ismerniük kell a területükön dolgozó kádereket, a párt-, az állami, a gazdasági szervek és a tömegszervezetek munkáját. Feladatuk a párthatározatok, az állami és a gazdasági intézkedések végrehajtásának segítése, ellenőrzése és következetes betartása. A vb dr. Erdély Sándor előterjesztését és Pintér Ferenc javaslatát elfogadta, kötelezte a városi pártbizottság titkárait, hogy a reszort- és területfelelősi munkarendet értekezleteken ismertessék, az egyes feladatokkal kapcsolatos teendőket pedig tegyék oktatás tárgyává. (Kloss) Napirenden: A betegellátás Mindannyiunkat érintő témáról tárgyal ma a Győr Járási Városi Népi Ellenőrző Bizottság: a megyeszékhely és a győri járás járóbeteg, valamint a kórházba nem utalt, otthon kezelt fekvőbeteg-ellátásról tanácskoznak. Tizenegy népi ellenőr a városi, az üzemi és a körzeti rendelőkben végzett előzetes vizsgálatokon arra keresett választ, zavartalan-e a betegek vizsgálata és kezelése. Megvitatják a rendelők felszereltségét, higiéniáját, a rendelési időtartamát, az orvos és a beteg kapcsolatát, a szakorvosok és középkáderek munkabérét és így tovább. Figyelmet érdemlő adat: a községi rendelőkben nem éri el az 5 percet az egy betegre jutó idő. Sőt, Dunaszegen a napi 80—90-es létszámú betegforgalomra személyenként mindössze 3 perc kezelési idő jut. A városi rendelőintézetben a szakorvosok havi átlagbére 4000 forint alatti, a vizsgált két üzemi rendelőben 4400 forint körül mozog. A tanácskozás nemcsak a betegek érdekében hasznos, nagy segítséget ad majd az irányító egészségügyi szerveknek is. ÚJ GÉPEKEN A GÉFI-NÉL — A Győri Gépipari és Finommechanikai Vállalat Fehérvári úti telepén elhajlító gépeket, lemezhengerítőket, lemezollókat, radioaktívsugár-védelmi berendezéseket, elszívófülkéket készítenek. Az elmúlt hónapokban mintegy hétmillió forintos gépi felújítást végeztek a telepen, új sugárfúrógépet, marógépet állítottak üzembe és korszerűsítették az anyagmozgatást is. □ Karakó Róbert és Szombat Gyula, a Petőfi szocialista brigád tagjai hajlítószerszámot készítenek marógépen. □ Pintér Ferenc fúrós a sugárfúrógépen az élhajlítógép vezetékéceit munkálja meg. □ Dani László fúró marógépen szintén az élhajlítógépekhez készít alkatrészeket. k felv-n Kisalföld Villáminterjú Az IBUSZ vezérigazgatójával Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán sok szó esett hazánk fejlődő idegenforgalmáról. Szurdi István belkereskedelmi miniszter, aki egyben az Országos Idegenforgalmi Tanács elnöke is foglalkozott felszólalásában a turizmussal. A szünetben pedig az egyik fővárosi napilap munkatársának elmondta, hogy legújabban már a japánok is érdeklődnek hazánk szép tájai iránt. Szurdi István nemrég járt Japánban: tárgyalásai eredményeként a későbbiekben szó lehet a budapesti Duna-parton egy szálloda felépítéséről. Az egyik szünetben összetalálkoztam a magyar idegenforgalom másik híres vezetőjével, Tausz Jánossal, az IBUSZ vezérigazgatójával, aki szívesen válaszolt kérdéseimre. — Hogyan alakult az idén hazánk idegenforgalma? — Az IBUSZ első öthavi árbevétele — jelenleg ezek az adatok állnak rendelkezésemre — a tavalyi időszakhoz hasonlítva jelentősen emelkedett. Úgy gondolom, hogy a következő hónapok forgalma egyenletesebb lesz. A szocialista országokba 42,9 százalékkal több turista utazott az idén, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Okai: az idén nincs utazási korlátozás, az egyéni útlevelek bevezetése, a valutaellátmány felemelése, örvendetes, hogy egyre több magyar turista keresi fel a Szovjetunió gyönyörű tájait. A szocialista országokból 85,6 százalékkal többen érkeztek hazánkba, mint a tavalyi év első öt hónapjában. Különösen sok turista érkezik a Német Demokratikus Köztársaságból és Romániából. — A tőkés országokból érkezőkről, valmint az oda utazó magyarokról is hallhatnánk? — A tőkés országokból 11,9 százalékkal többen érkeztek, mint tavaly. Különösen sokan jöttek Finnországból, a Német Szövetségi Köztársaságból, Hollandiából és az idén először Spanyolországból. Hazánk polgárai is szép számmal utaztak Nyugatra. Itt az emelkedés 5,8 százalékos. Különösen növekedett az Ausztriába, Olaszországba és Spanyolországba utazó magyarok száma. — Hogyan alakul a belföldi turizmus? — Örvendetesen emelkedik például az egynapos túrák száma. Szervezésünkben egyre többen keresik fel csoportosan hazánk legszebb tájait. — Van-e lehetőség a csoportos utazások fejlesztésére? — Igen. A lehetőségek kihasználását azonban egyre jobban akadályozza az autóbuszok hiánya. Azt is elmondhatom, hogy megítélésem szerint a szocialista országokba irányuló magyar turistaforgalom egyre dinamikusabban emelkedik majd. A tőkés országokba irányulók pedig mérsékeltebben az ottani gazdasági válság miatt. — Kérem, ismertesse a Győr-Sopron megyei IBUSZ- irodák működését. — A győri és a soproni iroda idei forgalma 61,6, a hegyeshalmi kirendeltségünké pedig 28,3 százalékkal emelkedett. A június 1-én bevezetett üzemanyag-vásárlási engedélyek kiszolgálása zökkenőmentesen folyik. Szükséges lenne azonban jobb propagandával a külföldieket meggyőzni, hogy üzemanyagvásárlási engedélyeiket a határátkelőhelyek forgalmának gyorsítása végett ne mindig ott váltsák meg. Van erre lehetőség Sopronban, Mosonmagyaróváron vagy Győrött is a kijelölt vásárlóhelyeken. Imre Béla Földrajzi vándorgyűlés Szombathelyen A 102 éves Magyar Földrajzi Társaság Szombathelyen tartotta a felszabadulás utáni 20. vándorgyűlését. Az ország minden részéből érkezett 300 földrajztudóst, pedagógust, geológust, meteorológust, kartográfust Gyurácz János, a szombathelyi városi tanács elnöke köszöntötte, majd Radó Sándor, a magyar földrajzi társaság elnöke nyitotta meg a vándorgyűlést. Hangsúlyozta: a tervszerű területfejlesztés, a természeti erőforrások hasznosítása, a környezetvédelem szolgálata a szocialista földrajztudomány legfontosabb feladata. Ennek szellemében, tartják mostani három napos vándorgyűlésüket, amelyen követik a hagyományokat, egyegy vidék, ezúttal Vas megye, Nyugat-Dunántúl helyi ismerői, kutatói tárják fel a táj földrajzi, gazdasági eredményeit, gondjait. Dr. Gonda György, a Vas megyei tanács elnöke ismertette elsőként a 280 000 lakosú, kis alapterületű, változatos felszínű és adottságú megye eredményeit, fejlődését, gondjait, térképének legújabb vonásait. Vázolta a táj átalakulását, állandó formálódását. Kiss Alajos, a szombathelyi városi tanács elnökhelyettese a 2000 éves szombathely történetéről és jelenéről számolt be. Több előadás foglalkozott Nyugat-Dunántúl energiaforrásaival, energiastruktúrájának, gazdaságföldrajzának problémáival. Beszámoló hangzott el a Vend-vidék szociográfiai kutatások eredményeiről. 120 MILLIÓ A vasárnapi újságok hírt adtak arról, hogy július 1-től egyes harisnya és zoknifélék, illetve a szintetikus harisnyanadrágok árát leszállítják. A hat és féltől 15,5 százalékig terjedő árcsökkenés a női harisnyanadrágok esetében majdnem 10 forintot jelent. A gyermek kreppnylon zokni ára 14,50-ről 12,30-ra mérséklődik. (Az árcsökkenés 2,20 Ft). A kormányzat július 1-én érvénybe lépő árleszállítási intézkedése nem nagy horderejű. Mégis érdemes vele foglalkozni. Az eseményt részben azért célszerű méltatni, mert a közvélemény tekintélyes része a legkisebb ármozgást is észreveszi, amikor az emelkedést jelent. Pedig a reális közéleti szemlélődés azt tanácsolja, hogy nyitott szemmel ne csak a vitathatót és a kellemetlent, hanem az előnyöst is vegyük észre. A másik ok, ami miatt a július 1-i árleszállítást célszerű értékelni az, hogy mutatja a könnyűipar kibontakozó rekonstrukciójának hatását, a textilipar termelékenységének növekedését. Talán az is e témához tartozik, hogy számos olyan késztermékről van szó, amelynek import alapanyag ára éppen az elmúlt hónapokban tekintélyes mértékben emelkedett. Az összesen 120 millió hazánk egy lakosára vetítve évente 12 forint. A családonként 40—50 forintot sem szabad jelentősége fölé helyezni. A lényeg ama törekvésben , van, hogy az életszínvonalpolitikát, nemcsak bérfejlesztéssel, hanem amikor az objektív lehetőség kialakul, árleszállítással is lehet és érdemes szolgálni. 3