Kisalföld, 1974. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-02 / 152. szám

1974. JÚLIUS 2, KEDD A városfejlesztési beruházásokról tárgyalt a soproni párt-vb Az MSZMP Sopron városi Végrehajtó Bizottsága a na­pokban megvitatta dr. Erdély Sándornak, a városi tanács elnökének előterjesztését a városfejlesztési beruházások­ról és az ezzel kapcsolatos további feladatokról, vala­mint Pintér Ferencnek, a vá­rosi pártbizottság titkárának javaslatát a reszort és terü­letfelelősi rendszer továbbfej­lesztéséről. A városi tanács gazdasági feladata kettős: testületi szer­vezője és összehangolója az állami gazdaságpolitikai célok megvalósításának; he­lyi önkormányzati szervként felelős gazdálkodási irányel­vei kidolgozásáért és végre­hajtásáért. E két feladat ter­mészetesen kölcsönösen ki­egészíti egymást. Az előterjesztés megálla­pítja, hogy Sopronban az infrastrukturális beruházások — lakásellátás, közműves víz- és csatornaellátás, vala­mint vezetékes gázellátás — a negyedik ötéves terv célki­tűzéseinek megfelelően ala­kulnak. A negyedik ötéves fejlesz­tési terv Sopron területén 2 ezer 400 lakás építését irá­nyozta elő. Noha a különbö­ző lakásépítési formában — célcsoportos lakás, , családi ház, vállalati beruházásból épített lakások, OTP- és tár­sasházi lakások — megvaló­suló lakásszámban a terve­zetthez képest eltérés mutat­kozik, összességében az 1973. év végéig 1244 lakás épült fel, ami megfelel a tervek idő­arányos teljesítésének. Az 1974—75-ös évben 1231 lakás építése várható. Az előterjesztés ezzel kap­csolatban utalt arra, hogy a fizikai dolgozók támogatásá­ra hozott kormányhatározat már megjelenése évében ked­vezően éreztette hatását. A vb hangsúlyozta, hogy a la­kásépítési hitelakciókat to­vább kell folytatni; a helyi párt- és gazdasági vezetők­nek minden lehetőséget meg kell ragadniuk a fizikai dol­gozók támogatására. A válla­latok, üzemek és gyárak fej­lesztési alapjukból támogas­sák dolgozóik lakásépítési szándékait; a tervezők, beru­házók és kivitelezők pedig munkájukat fegyelmezetten, a határidők betartásával vé­gezzék. A harmadik ötéves terv vé­gén jelentkezett­­ vízellátási panaszok 1972-ben, a fertő­­rákosi vízmű üzembe helye­zésével megszűntek. Megvaló­sult a negyedik ötéves terv célkitűzése: naponta 16 ezer 500 köbméter víz áll a lakos­ság és az üzemek rendelke­zésére. A vízellátást biztosító hálózat és az ellátottsági szint a tervidőszak végére el­éri, sőt kedvező esetben meg is haladhatja a tervezettet. Az új lakótelepek építése és az üzemek, gyárak fejleszté­se megköveteli új víztermelő egység bekapcsolását. Ezért a fertőrákosi vízmű építésével egyidőben a városi tanács 14 kutat fúratott a kőhidai me­dence térségében, amelyek várható vízhozama napi 5, illetve 6 ezer köbméter lesz. Az új vízművet — Kőhida II. — a tervek szerint már 1977- ben lehet részlegesen üzemel­tetni.­­ A negyedik ötéves terv a csatornázással kapcsolatban a mechanika szennyvíztelep munkálatainak befejezését, biológiai derítő létesítését és a csatornahálózat felújításá­nak folyamatos végrehajtását tűzte ki célul. A felújítási munkálatok a vártnál na­gyobb nehézségekbe ütköz­nek, azért ebben az ágazat­ban a feladatok átcsoportosí­tására volt szükség, egyes feladatok végrehajtása pedig időben késedelmet szenved. Sopron gázellátása az elő­irányzott mértéktartó fej­lesztési terveknek megfele­lően alakul. Az 1975-ös év végére üzemelő benzinkont­ós gázgyár javítani fog a gáz­ellátás helyzetén, de különö­sen a fűtés területén, tovább­ra sem lesz lehetőség a lakossági igények maradékta­lan kielégítésére.­­ A vb második napirendi pontként Pintér Ferenc ja­vaslatát tárgyalta. A járási pártbizottságok a Politikai Bizottság 1972. már­cius 21-i határozata alapján, a belső függetlenített appa­rátusnál bevezették az úgy­nevezett reszort- és terület­felelős rendszert. A kedvező tapasztalatok alapján 1973 januárjában a városi pártbi­zottság szintén áttért a re­szort- és területfelelősi rend­szerre. Az új munkamódszer kedvező hatással volt az irá­nyító pártszervezetek mun­kájára, közvetlenebb és ben­sőségesebb kapcsolatot alakí­tott ki a csúcsvezetőségek és az alapszervezetek között. Az eddig szerzett tapaszta­latokra épülő javaslat a már alkalmzott módszer elmélyí­tését, a pártmunka tartalma­sabbá tételét, a pártellenőr­zés és pártépítés hatékony­ságának fokozását célozza. Pontosan meghatározza az osztályvezetők, a reszortosok és a területfelelősök felada­tait és munkamódszereit. A reszortfelelősök feladata, a többi között, a felsőbb párt­szervek, a városi pártbizott­ság és a vb határozatainak eljuttatása a csúcsvezetősé­­­­gekhez, illetve az alapszer­vezetekhez. A területfelelő­sök, a rájuk bízott területen segítik és ellenőrzik a csúcs­szervezetek és az alapszerve­zetek munkáját, a párt leni­ni normáinak érvényesülé­sét, azt, hogy munkájuk meg­feleljen a Szervezeti Szabály­zatban előírtaknak. Alaposan ismerniük kell a területükön dolgozó kádereket, a párt-, az állami, a gazdasági szervek és a tömegszervezetek mun­káját. Feladatuk a párthatá­rozatok, az állami és a gazda­sági intézkedések végrehaj­tásának segítése, ellenőrzése és következetes betartása. A vb dr. Erdély Sándor előterjesztését és Pintér Fe­renc javaslatát elfogadta, kö­telezte a városi pártbizottság titkárait, hogy a reszort- és területfelelősi munkarendet értekezleteken ismertessék, az egyes feladatokkal kapcso­latos teendőket pedig tegyék oktatás tárgyává. (Kloss) Napirenden: A betegellátás Mindannyiunkat érintő témáról tárgyal ma a Győr Já­rási Városi Népi Ellenőrző Bizottság: a megyeszékhely és a győri járás járóbeteg, valamint a kórházba nem utalt, otthon kezelt fekvőbeteg-ellátásról tanácskoznak. Tizenegy népi ellenőr a városi, az üzemi és a körzeti rendelőkben végzett előzetes vizsgálatokon arra kere­sett választ, zavartalan-e a betegek vizsgálata és keze­lése. Megvitatják a rendelők felszereltségét, higiéniáját, a rendelési idő­tartamát, az orvos és a beteg kapcsola­tát, a szakorvosok és középkáderek munkabérét és így tovább. Figyelmet érdemlő adat: a községi rendelőkben nem éri el az 5 percet az egy betegre jutó idő. Sőt, Duna­­szegen a napi 80—90-es létszámú betegforgalomra sze­mélyenként mindössze 3 perc kezelési idő jut. A váro­si rendelőintézetben a szakorvosok havi átlagbére 4000 forint alatti, a vizsgált két üzemi rendelőben 4400 forint körül mozog. A tanácskozás nemcsak a betegek érdekében hasz­nos, nagy segítséget ad majd az irányító egészségügyi szerveknek is. ÚJ GÉPEKEN A GÉFI-NÉL — A Győri Gépipari és Finommechanikai Vállalat Fehérvá­ri úti telepén el­hajlító gépeket, lemezhengerítőket, lemezollókat, ra­­dioaktívsugár-vé­­delmi berendezé­seket, elszívófül­kéket készítenek. Az elmúlt hóna­pokban mintegy hétmillió forintos gépi felújítást vé­geztek a telepen, új sugárfúrógépet, marógépet állítot­tak üzembe és korszerűsítették az anyagmozga­tást is. □ Karakó Róbert és Szombat Gyula, a Petőfi szocialista brigád tagjai hajlítószerszámot készítenek marógépen. □ Pintér Ferenc fúrós a sugárfúrógé­­pen az élhajlítógép vezetékéceit mun­kálja meg. □ Dani László fúró marógépen szintén az élhajlítógépekhez készít alkatrészeket. k felv-n Kisalföld Villáminterjú Az IBUSZ vezérigazgatójával Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán sok szó esett hazánk fejlődő idegenforgalmáról. Szurdi István belkereskedelmi miniszter, aki egyben az Országos Idegenforgalmi Tanács el­nöke is foglalkozott felszólalásában a turizmussal. A szünet­ben pedig az egyik fővárosi napilap munkatársának el­mondta, hogy legújabban már a japánok is érdeklődnek ha­zánk szép tájai iránt. Szurdi István nemrég járt Japánban: tárgyalásai eredményeként a későbbiekben szó lehet a buda­pesti Duna-parton egy szálloda felépítéséről. Az egyik szünetben összetalálkoztam a magyar idegenfor­galom másik híres vezetőjével, Tausz Jánossal, az IBUSZ ve­zérigazgatójával, aki szívesen válaszolt kérdéseimre. — Hogyan alakult az idén hazánk idegenforgalma? — Az IBUSZ első öthavi árbevétele — jelenleg ezek az adatok állnak rendelkezésem­re — a tavalyi időszakhoz hasonlítva jelentősen emel­kedett. Úgy gondolom, hogy a következő hónapok forgal­ma egyenletesebb lesz. A szocialista országokba 42,9 százalékkal több turista uta­zott az idén, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Okai: az idén nincs utazási korlátozás, az egyéni útleve­lek bevezetése, a valutaellát­mány felemelése, örvende­tes, hogy egyre több magyar turista keresi fel a Szovjet­unió gyönyörű tájait.­­ A szocialista országok­ból 85,6 százalékkal többen érkeztek hazánkba, mint a tavalyi év első öt hónapjá­ban. Különösen sok turista érkezik a Német Demokra­tikus Köztársaságból és Ro­mániából. — A tőkés országokból ér­kezőkről, valmint az oda uta­zó magyarokról is hallhat­nánk? — A tőkés országokból 11,9 százalékkal többen érkeztek, mint tavaly. Különösen so­kan jöttek Finnországból, a Német Szövetségi Köztársa­ságból, Hollandiából és az idén először Spanyolország­ból. Hazánk polgárai is szép számmal utaztak Nyugatra. Itt az emelkedés 5,8 százalé­kos. Különösen növekedett az Ausztriába, Olaszországba és Spanyolországba utazó ma­gyarok száma. — Hogyan alakul a belföl­di turizmus? — Örvendetesen emelkedik például az egynapos túrák száma. Szervezésünkben egy­re többen keresik fel csopor­tosan hazánk legszebb tájait. — Van-e lehetőség a cso­portos utazások fejlesztésére? — Igen. A lehetőségek ki­használását azonban egyre jobban akadályozza az autó­buszok hiánya. Azt is el­mondhatom, hogy megítélé­sem szerint a szocialista or­szágokba irányuló magyar turistaforgalom egyre dina­mikusabban emelkedik majd. A tőkés országokba irányuló­k pedig mérsékeltebben az ot­tani gazdasági válság miatt. — Kérem, ismertesse a Győr-Sopron megyei IBUSZ- irodák működését. — A győri és a soproni iro­da idei forgalma 61,6, a he­gyeshalmi kirendeltségünké pedig 28,3 százalékkal emel­kedett. A június 1-én beve­zetett üzemanyag-vásárlási engedélyek kiszolgálása zök­kenőmentesen folyik. Szüksé­ges lenne azonban jobb pro­pagandával a külföldieket meggyőzni, hogy üzemanyag­vásárlási engedélyeiket a ha­tárátkelőhelyek forgalmának gyorsítása végett ne mindig ott váltsák meg. Van erre le­hetőség Sopronban, Moson­magyaróváron vagy Győrött is a kijelölt vásárlóhelyeken. Imre Béla Földrajzi vándorgyűlés Szombathelyen A 102 éves Magyar Földrajzi Társaság Szombathelyen tar­totta a felszabadulás utáni 20. vándorgyűlését. Az ország minden részéből érkezett 300 földrajztudóst, pedagógust, geológust, meteorológust, kartográfust Gyurácz János, a szombathelyi városi tanács elnöke köszöntötte, majd Radó Sándor, a magyar föld­rajzi társaság elnöke nyitot­ta meg a vándorgyűlést. Hangsúlyozta: a tervszerű te­rületfejlesztés, a természeti erőforrások hasznosítása, a környezetvédelem szolgálata a szocialista földrajztudo­mány legfontosabb feladata. Ennek szellemében, tartják mostani három napos ván­dorgyűlésüket, amelyen köve­tik a hagyományokat, egy­­egy vidék, ezúttal Vas me­gye, Nyugat-Dunántúl helyi ismerői, kutatói tárják fel a táj földrajzi, gazdasági ered­ményeit, gondjait. Dr. Gonda György, a Vas megyei tanács elnöke ismer­tette elsőként a 280 000 lako­sú, kis alapterületű, változa­tos felszínű és adottságú me­gye eredményeit, fejlődését, gondjait, térképének leg­újabb vonásait. Vázolta a táj átalakulását, állandó formá­lódását. Kiss Alajos, a szombathelyi városi tanács elnökhelyette­se a 2000 éves szombathely történetéről és jelenéről szá­molt be. Több előadás foglalkozott Nyugat-Dunántúl energiafor­rásaival, energiastruktúrájá­nak, gazdaságföldrajzának problémáival. Beszámoló hangzott el a Vend-vidék szociográfiai kutatások ered­ményeiről. 120 MILLIÓ A vasárnapi újságok hírt adtak arról, hogy július 1-től egyes harisnya és zoknifélék, illetve a szintetikus ha­risnyanadrágok árát leszállítják. A hat és féltől 15,5 százalékig terjedő árcsökkenés a női harisnyanadrágok esetében majdnem 10 forintot jelent. A gyermek krepp­nylon zokni ára 14,50-ről 12,30-ra mérséklődik. (Az ár­csökkenés 2,20 Ft). A kormányzat július 1-én érvénybe lépő árleszállítási intézkedése nem nagy horderejű. Mégis érdemes vele foglalkozni. Az eseményt részben azért célszerű mél­tatni, mert a közvélemény tekintélyes része a legkisebb ármozgást is észreveszi, amikor az emelkedést jelent. Pedig a reális közéleti szemlélődés azt tanácsolja, hogy nyitott szemmel ne csak a vitathatót és a kellemetlent, hanem az előnyöst is vegyük észre. A másik ok, ami miatt a július 1-i árleszállítást cél­szerű értékelni az, hogy mutatja a könnyűipar kibon­takozó rekonstrukciójának hatását, a textilipar termelé­kenységének növekedését. Talán az is e témához tarto­zik, hogy számos olyan késztermékről van szó, amely­nek import alapanyag ára éppen az elmúlt hónapok­ban tekintélyes mértékben emelkedett. Az összesen 120 millió hazánk egy lakosára vetítve évente 12 forint. A családonként 40—50 forintot sem szabad jelentősége fölé helyezni. A lényeg ama törek­vésben , van, hogy az életszínvonalpolitikát, nemcsak bérfejlesztéssel, hanem amikor az objektív lehetőség kialakul, árleszállítással is lehet és érdemes szolgálni. 3

Next