Kisalföld, 1974. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-01 / 204. szám
1974. SZEPTEMBER 1., VASÁRNAP Mitől szocialista a brigád ? Az értékelés gondjai Riportsorozatunkban eddig a brigádoik oldaláról vizsgáltuk a címadó kérdést, most a brigádok teljesítéseinek elbírálásáról lesz szó. Riportunk a Magyaróvári Timföldes Műkorundgyárban készült, és úgy véljük, az itt tapasztaltak más munkahelyeken is jellemzők. Rövid statisztika elöljáróban: 77 brigád dolgozik a MOTIM- ban, tagjainak száma 892. Az elmúlt évben 14 kis közösség szerezte meg az aranykoszorús jelvényt, az ezüstöt 29, a bronzot 13. A szocialista cím tulajdonosa 14 brigád, közülük 6 zöldkoszorús. Mindössze tehát 7 brigád nem nyert szocialista minősítést. A szocialista brigádok tagjai közül 6 csak négy általános iskolai osztályt járt, 117- nek hat, 16-nak 7 általánosa, és 251-en végezték el az alapfokú tanulmányaikat. A szakmunkásképzőt 156-an végezték el, 141-nek középiskolai, 17-nek magasabb szintű végzettsége van. Nincs szakképzettsége 262 brigádtagnak, s beosztásukat tekintve 103-an segédmunkások, 169-en betanított, 243-an szakmunkások. ♦ ♦ + Természetesen — mint mindenütt — bizonyos követelményeknek kell eleget tenniük a brigádtagoknak, ha a szocialista cím valamelyik fokozatát el akarják érni. Magáért a cím elnyeréséért (a konkrét gazdasági vállalásokon kívül) tágan körvonalazott tevékenységet várnak csak a brigádoktól, különösképp kulturális vonatkozásban. A brigádtagoktól csak az ezüstkoszorú megszerzésekor várnak ennél többet: a nem tanuló dolgozók iratkozzanak be könyvtárba, és évente olvassanak el 10 könyvet, továbbá a brigád 20 százaléka rendszeresen látogassa a munkásakadémia előadásait. Hasonló igénnyel lépnek fel az aranykoszorúért küzdő brigádoknál, de ott évente egy tucat könyvet kell elolvasni a nem tanuló brigádtagoknak. A brigádok tevékenységének értékelését a vállalat igazgatója által felkért öttagú bizottság végzi. Egyik tagjával, Palenik István munkaverseny-felelőssel beszélgettünk. — Milyen szempontok alapján értékelik a brigádok kulturális vállalásait? — Mindenképp figyelembe kell vennünk az egyes brigádtagok iskolázottságát nem várhatjuk ugyanazt egy olyan brigádtól, ahol több az alacsonyabb iskolai végzettségű segédmunkás, mint egy olyantól, ahol a középiskolát végzett szakmunkások vannak zömmel. Kevesebbet követelhetünk a váltott műszakban dolgozóiktól, a bejáróktól is. Az értékelés a kizáró okok vizsgálatával kezdjük, ezek: a gazdasági vállalások nem teljesítése, a társadalmi tulajdon szándékos megkárosítása, a munka- és a technológiai fegyelem szándékos megsértése, az önhibából történt baleset és az erkölcsi normák megsértése. Természetesen a gazdasági tevékenység a brigád megítélésének alapja, és ha nincs kizáró ok, ez határozza meg, hogy a brigád bizonyos fokozatra érdemes-e. Lényeges, hogy részt vettek-e a különböző oktatásokon. Csak ez után értékelhetjük kulturális munkájukat. — Miképp tudják ellenőrizni, hogy a könyvtárból kölcsönzött könyveket valóban elolvasták-e az emberek? Gyakori ugyanis, hogy a vállalt kötetek olvasatlanul kerülnek vissza a könyvtárba. — A brigádok szerződést kötnek a szépirodalmi könyvtárral, s a könyvtárosunk kigyűjti, hogy ki hány könyvet kölcsönzött. Azt, hogy elolvasták-e, a brigádnaplóból tudjuk meg. Beírják oda, hogy melyik könyvet beszélték meg közösen. — Tesznek-e különbséget az értékeléskor könyv és könyv között? Azaz, csak az elolvasott kötetek számát veszik alapul, vagy figyelemmel kísérik, hogy kalandregényeket, vagy például Thomas Mannt olvasnak-e a brigádtagok? — Nem várhatjuk el, hogy a nyolc általánost sért végzett segédmunkás az utóbbit olvassa. Legelőször is magát as olvasást kell megkedveltetnünk vele. Különben a naplóból kiderül, hogy melyik brigád milyen könyvről beszélgetett. — Milyen lehetőségei vannak a szocialista brigádoknak a könyvtáron kívül a kulturálódásra Mosonmagyaróváron? — Itt vannak elsősorban a munkásakadémia előadásai, amelyek igen népszerűek és jók. A győri színház gyakran tart előadásokat, s a kulturális intézmények is várják dolgozóinkat ♦ ♦♦ Bőgi Imréné az üzemi közönségszervező, tőle tudtuk meg az alábbiakat: — A múlt színházi évre hat bérlet talált gazdára gyárunkból. Ezenkívül az egyes előadásokra külön jegyeket is kaptunk, a Cigányra hetet, de többet is el tudtam volna adni. „A feleségé”-re 20 jegyet kaptunk, mint általában a többire. El is keltek. Azért ennél többen járnak a színházba, máshonnan is szereznek jegyet az emberek. A Színházba inkább az idősebbek járnak, a zenés darabokat kedvéül:, az operettet. Nagyon szeretik a nótaesteket. A fiatalok inkább a beatzenét hallgatják, de csak a Vadmacskák műsorára volt különösebb érdeklődés. Úgy látszik, főleg a magnó meg a lemezek érdeklik őket Jól tudjuk, a szocialista brigádmozgalom elsősorban a termelés hatékonyságát hivatott szolgálni. Többet, jobbat, hogy lehetőség nyíljék magasabb életszínvonalon az emberek egyéniségének kibontakozására. Tudjuk azt is: a komolyan végzett munka, különösképp a nehéz fizikai munka mellett rendkívüli erőfeszítést kíván a kulturálódós, s ez az erő kevesek erénye. Tulajdonképpen nincs csodálkozni valónk, hogy napjainkban a brigádmozgalom kulturális vonatkozásban elsősorban a szórakozás keretei között zajlik, a gazdasági tevékenység, az ehhez szükséges szakmai, politikai tudás megszerzése a dolgozók idejének jelentős részét teszi ki. A szocialista brigádmozgalomnak (a gazdasági tevékenység mellett) a szocialista közösségek létrehozása a legnagyobb feladata: az egymás megbecsülése, az egymásért érzett felelősség kibontakoztatása. Ennek a folyamatnak lényeges része a közös szórakozás. A jól szórakozó közösség azonban még nem szocialista közösség. Egy idő után át kell adnia a helyét annak a közösségi formának, amely az egymás iránt támasztott igény kifejeződésében jut érvényre. Erről szól majd jövő vasárnapi, sorozatzáró cikkünk. Bodó László Tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról.)ggen 11,8 százalék—21,5 százalék között Ingadozik. A feldolgozatlan tűzifa fogyasztói ára kisebb, a feldolgozott tűzifáé pedig nagyobb mértékben emelkedik, megnevezés régi árkútnál, ill. kiskereskedelmi forgalomban kimérve 1,50 Ft/liter tankautóban e hordóban b) Vezetékes gáz A vezetékes gáz áránál, emelkedése kereken 20 százalék. A m3-ben kifejezett ár a II. egyéb tüzelőanyagok (tüzelőolaj, vezetékes gáz, propán-butángáz) árváltozása a) tüzelőolaj (mekalor) A háztartási tüzelőolaj ára a következőképpen alakul: új ár áremelés mértéke százalékban 2,10 Ft/liter ) 2,20 Ft /kg (1,85 Ft /lit.) 2,30 Ft/kg (1,83 Ft/lt.) gáz fűtőértékétől függően — úgy, mint eddig — helységenként változó. Budapesten például a gáz ára az alábbiak szerint alakul: városban a városi gáz ára köbméterenként 16 fillérrel, a földgázé pedig köbméterenként 33 fillérrel emelkedik. Azokban a központi-, vagy távhőellátási berendezéssel és meleg vízzel ellátott lakásokban, ahol a szolgáltatott gázért átalányösszeget kell fizetni (gázmérő nélküli fogyasztók), az átalánydíjak 20 százalékkal — forintra kerekítve — kerülnek felemelésre. Az új árakra való áttérés az alábbiak szerint történik— azokban a helyiségekben, ahol a gázmérő leolvasása kéthavonként történik: az 1974. szeptember havi leolvasás alapján kiszámított gázmennyiség teljes egészében régi áron, az október havi leolvasás alapján kiszámított menynyiség 50 százaléka régi, 50 százaléka új áron, a novemberi leolvasás teljes egészében új áron kerül számlázásra; — azokban a helységekben, ahol a leolvasás havonta történik, az 1974. szeptember havi leolvasás alapján kiszámított gázmennyiség teljes egészében régi áron, az 1974. októberi leolvasás alapján számított mennyiség pedig az új áron kerül számlázásra. c) A probán-butángáz ára 5 vagy 11 kg-os palackban 3,5 Ft/kg-ról 3,30 Ft/kg-ra (10 százalék), a 22 kg-os palackban 2,50 Ft/kg-ról 2,80 Ft/kg-ra emelkedik (12 százalék), megnevezés régi díj távfűtés 16.2o Ft/légm3 folyamatos távmelegvíz-szolgáltatás 17,— Ft/fő A távhőellátási szolgáltatásiba 1962—63. évi fűtési idényben vagy azt megelőzően bekapcsolt lakásoknál a díjak 2,20 Ft/légm3-rel kerülnek felemelésre. A melegvíz-szolgáltatásba 1972. augusztus 1. után bekapcsolt lakásokban a fizetendő díj a lakás nagyságától fügAz 5 kg-on aluli (turista) palackba töltött propán-butángáz ára nem emelkedik. Változatlan marad a házhozszállítási díj is. III. Távfűtés és távmelegvízszolgáltatás árváltozása A távfűtés díja 20 százalékkal, a távmelegvíz-szolgáltatás díja pedig 18 százalékkal nő. Ennek megfelelően a díjak a következők: új díj áremelés mértéke százalékban 13,— Ft/legm3 20,4 30,— Ft/fő 17,igően átalányösszegben van megállapítva. Ennek emelkedése hasonlóképpen 18 százalék., IV. Üzemanyagok árváltozása Az egyes üzemanyagok ára a következőképpen emelkedik: új ár áremelés mérté-térke százalékban megnevezés régi ár új ár áremelés mértéke százalékban Nagykanizsán és környé- és néhány városi gázszolgál- ben, valamint Hajdúszoboszlón tatással rendelkező vidéki városi gáz főzési, vízmelegítési célra 0,84 Ft/m3 1,5 Ft/m3 19,0 fűtési célra 0,57 Ft/m3 0,80 Ft/m3 földgáz 18,4 főzési, vízmelegítési célra 1,84 Ft/m3 1,97 Ft/m3 20,1 fűtési célra 1,31 Ft/m3 1,55 Ft/m3 19,1 megnevezés régi ár Ft / 86-os oktánszámú normál autóbenzin 4,— 92-es oktánszámú szuperbenzin 4,— 98-as oktánszámú extrabenzin 5,— benzin—olaj keverék (20:1) 3,50 gázolaj 2,20 A motorolajok ára nem 4,20 40 5,50 40 7,— 40 4,60 31 3,20 45 változik. (MTI) ■hMM mmmmmmmammammmmmmmmmum Raktár 150 millióért Épül Győrött, az Iparcsatorna mellett az Állami Termékgazdálkodási Igazgatóság közraktára. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai végzik az építést, alvállalkozóként pedig az Észak-dunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalat, valamint a Folyam- és Kavicskotró Vállalat dolgozói vesznek részt a 16 000 négyzetméternyi fedett terület kialakításában. Fedett tároló, háromszintes, daruzott raktár, lmm-műhely, iroda és szociális rész épül a 150 millió forintért, amely összegben már szerepel a Ganz-MÁVAG Hajó- és Darugyár által készítendő daruzat ára is. Tavalyelőtt októberben kezdődtek a munkák, és a tervek szerint még az idén elkészül a közraktár. (Sz. ö. (elv.) . A szálka ne találkozott voltta olyan emberrel, aki a másikban csak a hibát látja. Pedig az emberre éppen az a legjellemzőbb, hogy olyan értelmes lény, aki mind nagyobbat, értékesebbet tud alkotni. A természetet és a társadalmat is jobbra, szebbre formálja. Igaz, az ember sem teljesen tökéletes. A tévedések is emberi dolgok. A mindenkiben a rosszat felfedezőre az is jellemző, hogy hajlamos a szocialista rendszerben való kételkedésre. Saját pesszimizmusától lehangolódva a társadalomban a jót alig, vagy egyáltalán nem veszi észre, és a hibákat eltúlozza. Aligha szükséges azt magyarázni, hogy az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, kultúrában, politikai mozgalmi életben mutatkozó hiányosságokat — éppen a kijavítás segítése céljából — hasznos szóvá tenni. A szocializmust tudatosan építő embert azonban bántja az az egyoldalúság, amikor az új társadalom sikereit elhallgatják. A valóság arról tanúskodik, hogy az alig három évtizedes népi demokrácia olyan feladatokat oldott meg, amelyeket az előző földesúri tőkés rendszer legfeljebb megígért. Az egykori városi és falusi munkanélküliség olyképpen változott, hogy nagyon sok ipari és mezőgazdasági üzem munkaerőhiánnyal küszködik. A felszabadulás előtti gyakori analfabétizmus ma teljesen a múlté. Jelenleg az ifjúság körében az általános iskola nyolc osztályának száz százalékos elvégzése a feladat. A közép- és szakmunkás-iskolahálózat bővítése ugyancsak a teendők között szerepel. Horthy Magyarországon s munkásnak, parasztnak és soksok értelmiségnek is nem jutott újságra, rádióra. Ma majdnem minden család olvas napilapot. A rádió gyakorlatilag minden lakásban megtalálható. A tv a családok 80—85 százalékánál szolgálja a kultúrát és a tájékoztatást. Érzékelhető összegeket fordítanak a családok könyvek vásárlására A falvakban a felszabadulás előtt majdnem ismeretlen volt az összkomfortos lakás. A városokban is könnyen számon lehetett tartani azokat, akik központi fűtéses, hidegmeleg vízzel ellátott épületekben laktak. És a népi demokrácia harmadik évtizedében, esztendőnként majdnem százezer család költözködik összkomfortos lakásba. Az idősebbek még emlékeznek arra, amikor a munkás- és parasztgyerekeket arról lehetett megismerni, hogy ruházatuk kopott volt, és tavasztól őszig mezítláb jártak. Ez is teljesen a múlté. De nemcsak az anyagiakkal érzékelhető a korszakos előrelépés. Nehéz lenne túlértékelni rendszerünk demokratizmusát, politikai, társadalmi egyenlőségét, kulturális fejlődését. Bármennyire jobban mutatja is magát az ipar selejtje, a mezőgazdaság fellelhető szervezetlensége, az itt-ott észlelhető kulturális közömbösség, mégiscsak az az igazság, hogy a szocialista rendszer építőinek nincs okuk szégyenkezésre. Ellenkezőleg. Igazságaink közé tartozik az, hogy aki józanul, marxista módon végzi a társadalom elemzését, az őszintén tud örülni minden előre megtett lépésnek. A tudatosan építő az általa észrevett fogyatékosságokat nemcsak szóvá teszi, hanem gazda módján igyekszik részt venni a hibák kijavításában. A gazda módján építő és bíráló az eszmeileg elmaradottat segíti abban, hogy a saját szemében lévő szálkát is vegye észre. S aki rádöbben a bírálat és önkritika nevelő értékére, az azt is megtanulja, hogy a szocializmust építő társadalom sikereiben mennyire sok a felemelő és lelkesíte. b. 3