Kisalföld, 1974. december (19. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

1974. DECEMBER 1., VASÁRNAP T­aggyűlésről taggyűlésre Hédervári eredmények A hédervári termelőszövetkezet párttagjainak kis közössége kommunista felelősséggel alakítja a nagyobb közösség, a téesz életét és munkáját. A közelgő XI. pártkongresszust megelőző beszámoló taggyűlésen csütörtökön este az egymás munkáját és életét jól ismerő kommunisták számot adtak az elmúlt négy esztendő sikerekben bővelkedő mozgalmi munkájáról, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt politikájának megvalósulásáról, a felsőbb pártszervek és az alapszervezetek határozatainak végrehajtásáról. A példamutatás kötelesség A vezetőség beszámolóját Sághi Gyula, az alapszerve­zet titkára tartotta. A szer­vezet belső életének elemzé­sekor elmondta, hogy józan megfontolással, bátor véle­ménynyilvánítással, a párt­építési elveknek megfelelően kell a tagfelvételüknél foglal­kozni, s a jövőben sem lesz céljuk a taglétszám minden áron történő növelése. Kí­vánatos viszont a nők számá­nak növelése, elsősorban a fizikai dolgozók körében. Kritikusan elemezte a tit­kár a pártcsoportok munká­ját, amelyekben bizalma­sabb. A párttagok érdeklődé­sének jobban megfelelő, rendszeres munkát kell vé­gezni. Az alapszervezet egyik legfontosabb munkája a po­litikai képzés megszervezése. Az elmúlt négy évben a hé­dervári téesz 21 tagú alap­szervezetéből tizenketten szereztek politikai végzettsé­get, illetve folytatnak most is tanulmányokat. Egyéves mezőgazdasági pártiskolába, marxista esti középiskolába, és marxizmus—leninizmus esti egyetemre küldte az alapszervezet a kommunistá­kat, hogy megerősödjön a párttagok politikai tudása. Az önképzés és a vitakészség jó iskolái a rendszeresen megtartott pártoktatások. An­nak ellenére, hogy Hédervá­­ron 1972-től két pártoktatást szerveztek párhuzamosan, a foglalkozások látogatottsága jó. — Megelégedettségre nem lehet okunk — mondta a titkár. — A párttagok har­minc százaléka nem jár rendszeresen szeminárium­ra. A példamutatás a tag­ságból eredő kötelezettsé­günk is. A szövetkezet pártirányí­tása a X. kongresszus és a IV. ötéves terv célkitűzései­nek szellemében történt. Az elmúlt négy évben rendsze­resen foglalkoztak a taggyű­léseken és a vezetőségi ülése­ken a téesz gazdálkodásával. A tervidőszak első két évé­ben sok gazdaságpolitikai gonddal kellett szembenéz­niük. A taggyűléseken több­ször felvetődött a gazdasági vezetés és a termelőszövet­kezeti tagság, valamint a pártvezetőség és a gazdasági vezetés kapcsolatának javí­tása. Minden területen szoro­san fűzött összhang igénye érződött az akkori taggyűlé­sek hozzászólásaiban, munkájuk, a szervezeti élet jó, felelősséggel és fegyelem­mel végzik munkájukat. Az eddig elért eredmények meg­őrzése, fenntartása legyen a kommunista közösség célja. Nőpolitikájukra büszkék le­hetnek. A szövetkezet gazda­sági vezetői helyesen értel­mezik pártunk politikáját. Fontos feladatuk a népgaz­dasági, a csoport és az egyé­ni érdekek összhangjának megteremtése és megmagya­rázása a téesz összes dolgo­zójának. Hujber Gézáné anyagköny­velő a közművelődési és az agitációs és propagandamun­ka fontosságáról beszélt. — A szövetkezetben szak­munkásképzés eddig csak ipari területen történt. A korszerű mezőgazdaság egy­re jobban megköveteli a me­zőgazdasági szakmunkás­­képzést is. Sajnos akadnak olyanok is akik azt mond­ják: „répát vágni iskola nél­kül is tudok”. A közöny a szűklátókörűségről árulko­dik, ami ellen küzdeni min­den kommunista kötelessége. Három éven keresztül nyolc­van-száz asszony hallgatta a nők akadémiájának előadá­sait. Sajnos, idén nem tud­tuk ezt beindítani, mert a csúcstitkártól azt az üzene­tet kaptuk, hogy (az egyet­len alkalmas helyen) a párt­házban semmiféle rendez­vényt nem lehet tartani, írásbeli engedély kell. A Szocialista brigád szé­pen dolgozik és a szövetke­zet Páva köre jelentős támo­gatást kap. Az ifjúsági szer­vezet megalakításánál a hi­bát nem a fiatalságban, ha­nem az idősebbekben lá­tom. Csak úgy lehet fordu­latot elérni, ha megfelelő intézkedési tervet készítünk. Németh István... állatgondo­zó, a községi pártszervezet csúcsvezetőségének tagja a nevelés szerepéről, a bérgaz­dálkodási feladatokról mond­ta el véleményét. Mojzes Imre traktoros a szövetkezeti demokrácia fó­rumainak szükségességéről, a vezetők és a téesztagok kap­csolatáról, brigádtársai véle­ményét is elmondta. Csiba István főagronómus a demokratikus centraliz­­­musról és a pártegység ér­vényesüléséről szólt. Sághi Gyula egyetértve a hozzászólásokkal, a politikai közömbösség elleni cselek­vőkészséggel és a gazdaság­­politikai szervező munka fejlesztésével foglalkozott zárszavában. A beszámoló taggyűlés fontos lépése volt Héderváron a kongresszusi előkészületeknek, hű tükre a falusi alapszervezet munká­jának. Horváth Sándor Fiatalos kezdeményezések Az alapszervezet­ 1972-ben célul tűzte ki egy szocialis­ta brigád alakítását, a rend­szeres brigádgyűlések meg­tartását. A párt- és a gaz­dasági vezetés 1973-ban meg­szervezte a szövetkezet első szocialista címért küzdő bri­gádját, amely az egyik leg­fontosabb területen, a zöld­ségtermelésben dolgozik nyolcvan százalékkal meg­növekedett termőterületen. A termelési érték az elmúlt négy év alatt megkétszerező­dött. A pártszervezet java­solta a nők helyzetének javítását és az állandó mun­kaalkalom megteremtését. A termelőszövetkezet közgyű­lése az alapszervezet kéré­sét megfogadva módosította az alapszabályt, így a háztáji földért, a szabadságra való jogosultságért kevesebb 10 órás munkanapot kell az asz­­szonyoknak dolgozniuk. Kü­lön kedvezmény illeti meg a kisgyermekes és a több gyer­mekes anyákat. A gazdaságpolitikai mun­ka fontos területe volt Hé­­derváron a szövetkezeti terv­­gazdálkodás tervszerűségé­nek fejlesztése. A pártszer­vezet a gazdasági vezetéssel megtárgyalta a kézi mun­kaerő gazdaságos és ésszerű felhasználásának terveit, kezdeményező szerepet vál­lalt az együttműködéssel fel­építendő szárítóüzem és a kukorica betakarításának megszervezésében. A kezde­­­­ményező szerep mellett a szövetkezeti tagság soraiban kibontakozott viták és véle­mények helyes irányba te­relésében a kommunisták élenjártak. A munkafegyelem kérdé­sei többször felvetődtek a pártalapszervezetben. A párt­vezetés felhívta a gazdasági vezetés figyelmét a túlzott arányban kialakított órabé­res díjazásra, javasolta a teljesítménybérezést. A gaz­dasági vezetők meghallgat­ták a pártszervezet taná­csát, a munkafegyelem erő­södött a szövetkezetben. Az alapszervezet sokszor foglalkozott a fiatalok hely­zetével is. Az ifjúsági tör­vény végrehajtásának, a szö­vetkezeti intézkedési terv­nek a javaslatát is a párt­­szervezet készítette el. Felelősséggel és fegyelemmel Az alapos és pártmunka minden területére kiterjedő beszámolóhoz először Hegyi Imre, a mosonmagyaróvári járási pártbizottság munka­társa, a szövetkezet alapszer­vezetének instruktora szólt hozzá.­­ A beszámoló szerény volt, két éve nyomon követ­ve a hédervári kommunis­ták munkáját tudom, hogy agitációs és propaganda­ Kisalföld Jó gazda a takarékszövetkezet A takarékszövetkezetek dol­gozói is vallják: az egyéni ta­­­karékoskodás az életszínvo­nal emelkedésének egyik fon­tos eszköze. A tények azt is bizonyítják, hogy nemcsak vallják, de tesznek is érte, hogy így legyen. A takarék­­szövetkezetekben őrzött pénz­összeg dicséretes: 35 000 be­tétkönyvben több, mint 410 millió forint van. A múlt év hasonló időszakához képest 77 millió forint a növekedés. A takarékszövetkezeteknek 48 000-ren tagjai. A tagság nagy része szíve­sen veszi igénybe a különféle szolgáltatásokat. . Főként a kölcsönök iránt nagy az ér­deklődés. A 125 millió,forint kölcsönből 62 millió forint segíti a házak építését, 12 millió forint pedig a háztáji és a kisegítő gazdaságok ter­melését. A kölcsön összegből 16 millió forint értékű az áruhitel. Mindez azt bizo­nyítja, hogy a takarékszövet­kezetek jól gazdálkodnak a lakosság pénzével. Szlovák porcelánok érkeztek a KIS-DUNA Áruházba Kedvező, olcsó árak, új minták a porcelán kiállításon. Süteményes készlet 7 db-os 90 és 120 Ft Étkészlet 25 db-os 315 Ft Mély és lapos tányérok 18 Ft Teás készlet 14 db-os 569 Ft Teás csésze, aljjal 1 20 Ft Nagy áruválaszték, szép ajándékozási cikkek a Kis-Duna Áruházban. S­Z­OLGÁLTHTO MA A kapuvári Vas- és Villa­mosipari Szövetkezetnél rá­dió és televízió készülékek, háztartási kisgépek javítását­­végzik, ezenkívül évente mintegy 10 millió forint ér­tékben kapcsoló-berendezé­seket, vezérlőpultokat, arma­túrákat is gyártanak. Egyre inkább növekszik a gyors szolgáltatások iránti igény, ezért­ a szövetkezet Kapuvá­­rott a Kossuth Lajos utcában egy szolgáltatóházzal bővíti régi telepét, mintegy 5 mil­lió forintos költséggel. (Szűk Ödön felvétele) s H­űtőházi mozaikok Gergátz László meghallgatta a pártvezetőség beszámolóját, aztán szót kért. Miről beszélt? Mondanivalója volt bőven. Példaként említette, hogy ör­vendetes a hűtőraktári párt­csoport számos kritikai meg­jegyzése. — Az lenne a jó — jegyezte meg —, ha többször, és nyíltan kritizálnának a dolgozók, párttagok. Megkér­deznék, mit tett a gyár ve­zetősége, a szakszervezet, a pártszervezet? Bár mindegyik testület dolgozott, mégsem valószínű, hogy ne illethetné őket kritika­­is. Szerencsésebb azonban, ha a kritikai meg­jegyzések nem a folyosón hangzanak el , így kezdődött a Magyar Hűtőipar Győri Gyárában péntek délután a pártszerve­zet vitája. Tari Lászlóné, az alapszervezet titkára egyik részese volt a véleménycse­rének. Részletes beszámolója szólásra késztette az alapszer­vezet tagjait. Felsorolni ne­héz lenne, hogy négy eszten­dő mennyi örömmel és gond­dal telt el a győri Hűtőház­­ban. A napok, hónapok ese­ményei ma már egymásba mosódnak, a leglényegeseb­bek azonban megmaradnak, helyet kérnek a gyár írott és íratlan történetében. Tari Lászlóné véleménye: a négy esztendő eredménye közt tartja számon az alapszerve­zet, hogy a pártcsoportokat sikerült „rangra emelni”. A pártcsoport-értekezleteken a kommunisták kritikusan be­széltek a szocialista verseny­mozgalom eredményeiről, a kongresszusi vállalások ta­pasztalatairól, a KISZ és a szakszervezet tevékenységé­ről. Szó esett a pártfegyelem­ről. A párttagok készek vol­tak vitatkozni a csoportok­ban a vezetési és a módszer­tani kérdésekről. A mozgalmi és a termelési tevékenység élenjárói a szo­cialista brigádok. A négy esz­tendő alatt (1970-től 1974-ig) jócskán gyarapodtak. Jelen­leg huszonhét brigád dolgo­zik az üzemben. Tevékenysé­gük hozzásegíti a győri Hűtő­házat, hogy javítsák termé­keik minőségét, bővítsék a vevőkört és a piacot. — Buzdítani szeretnénk •— mondta Gergátz László. •— Jövőre is számolnunk kell a tárolási gondokkal. A szocia­lista brigádok nélkül gond­jainkat nem tudnánk megol­dani. A kongresszusi munka­­verseny lendületet adott. Az lenne a jó, ha e lendület nem csökkenne. A beszámoló taggyűlés mo­zaikjaihoz feltétlenül hozzá kell illeszteni azokat is, ame­lyek a párt ifjúság- és nőpo­litikai határozatainak megva­lósításáért születtek. A győri Hűtőház 550 dolgozója közül közel háromszáz a nő. Fele­lős tisztséget töltenek be a szakmai és politikai vezetés­ben. A harminchét felső- és középszintű vezető közül ti­zennyolcan tartoznak a „gyengébb” nemhez. A hu­szonhét szocialista­ brigádve­­zető­ közül csak 14 a férfi. Nem véletlen tehát, ha a­ hű­tőházi pártalapszervezet be­számolójában fontos helyet kapott, mit tettek a nőpoliti­kai határozat megvalósításá­ért. A válasz nem elvont fo­galmakból állt össze, sokkal inkább a valóság tényeiből. Nevezetesen: a nődolgozók­ 80—85 százalékát háztól-házig szállítják a munkahelyről, csökkentették a túlóráik szá­mát, a gyermekgondozási sza­badságon lévőt nők is kapnak jutalmat, vagy fizetésemelést. Csak néhány példa. A kö­rülmények nem rosszak, az útkeresés sem volt eredmény­telen. Mindezek ellenére elé­gedettségről nincs szó. Ilyen húrt pendített meg Fehér Ti­bor KISZ-titkár is, amikor a pártépítési tevékenységről be­szélt. Igaz, 118 harminc éven aluli fiatal dolgozik az üzem­ben, a KISZ-tagok száma csak harminchét. A KISZ- szervezet eddig mégis képes volt arra, hogy évente két tagját ajánlotta a párt sorai­ba. Fehér Tibor véleménye. ..Ha látszólag kevés is a KISZ-tag, azért a szervezet életképes”. A vitában felszólalók be­széltek a Hűtőház termelési tevékenységéről, az üzem mindennapjairól. Donc­sev Doncsóné például elmondta, hogy az üzemi demokrácia fejlesztéséért sokat fáradoz­tak az üzemben. A dolgozók fórumot kaptak, elmondhat­ják a véleményüket. Élnek-e a lehetőséggel? Nem nagyon. A dolgozóknak hallatni, kel­lene hangjukat, törekedniük kellene, hogy akaratuk érvé­nyesüljön. Bejczi Tamás emlékeztetett arra, hogy huszonöt éves az újítómozgalom. A Magyar Hűtőipar­­ Győri Gyárában évente tizenöt újítást nyúj­tottak be. Kevés, de hasznos újítást! Minden remény meg­van, hogy fejlődjön az újí­tómozgalom. 1974-ben har­mincra emelkedett az újítások száma. — A lendület ne lan­kadjon — mondta Bejczi Ta­más. — A pártszervezet se­gítségét kérjük 1975-ben­ is. Dr. Berzsenyi Ferenc arról beszélt, hogy a vállalat nem egyszer oldott meg rendkí­vüli feladatokat. A hűtőház felú­jítását, a hús hűtését csak jó munkaszervezéssel sike­rült megvalósítani. Szabó György, Deli István és Ta­kács Imre a politikai tovább­képzés szükségességét, az üzemf°ilesztést sürgették. A győri Hűtőház, bár fej­lesztette hűtőkapacitását, mégis bizonyos, hogy a kö­vetkező években kinövi az eddigi lehetőségeit. A párt­munkáról, a politikai tevé­kenységről hasonlót mondha­tunk. A következetesen mun­kálkodó alapszervezet hozzá­segítheti az üzem­közösséget, hogy termelési és politikai tevékenységüket a lehetősé­gekhez képest tovább fejesz­­szék. V. L. 3

Next