Kisalföld, 1974. december (19. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

) 1974. DECEMBER 1., VASÁRNAP Kedves Kisalföld! Szervezés ? A sokoldalú támogatás következ­tében megnövekedett környékün­kön az állattartási kedv. Szép szám­mal tartunk állatokat a háztájiban is, a szállítástól azonban már előre lelünk, mert gyakran adódnak ne­hézségek. Legutóbb is az exportra szállítandó álatok még délután fél hatkor is a kapuvári állomáson vá­rakoztak a vagonba rakásra. Az ál­latok egy részét ugyan elszállítot­ták, de jó néhányat vissza kellett hajtani, mivel nem volt üres vagon Szeretnénk megtudni, miért nem szervezik meg jobban az elszállí­tást? (Gy. J. Kapuvár) Kértük Győrött, a Schweidel utca 27. szá­mú házban lakunk. A ház egeszéről tégla és cserépdarabok hullanak, az esőcsatorna elvásott, és ha esik ak­kor ömlik a kéretlen hideg zuhany, a ház kapuját bezárni, sőt még be­csukni sem lehet, a padlásfeljáró­k fala ledőlt, padlásajtó nincs, az ud­vari közös illemhelyet alig-alig le­het használni és még sokáig foly­tathatnám a panaszokat, amelyek kijavítására már megkértük a bér­beadót, a Győri Ingatlankezelő Vál­lalatot. Panaszunk sajnos nem ta­lált meghallgatásra. Vajon meddig várjunk még? (Balla Ferencné és még három aláírás.) Az egészségesért Van egy szellemileg fogyatékos unokám, ez ideig én neveltem, de a korom miatt már nem bírok vele. Időközben a menyemnek született egy egészséges kislánya is, aki most két esztendős. Nagyon sok hivatal­ban jártunk már, hogy a tízeszten­dős, fogyatékos gyermeket helyez­zék el valamilyen intézetben, ugyanis nem merjük a testvérével együtt nevelni őket, mert félő, hogy valamilyen kárt tesz a kislányba. Kérésünket ez ideig sehol sem in­tézték el, pedig egyre sürgetőbb, lenne. Tévedés ne essék, nem azért akarjuk a fiút intézetbe küldeni, mert teher a családnak, hanem az­ért, mert ott szakszerű kezekben lenne. (Bella Antalné, Sopron, Vö­rösmarty u. 7.) Iskolatej Nagyon örülünk annak, hogy a Tej­ipari Vállalat iskolatejjel segíti a tanulók étkeztetését. Fertőrrákos községben azonban gyakran nehéz­ségek vannak az ellátással. Csak két esetet említek: bejelentettük, hogy szeptember 20-án egész napos érte­kezlet lesz, így nem kérünk tejet és kakaót. Ennek ellenére kiszállítot­ták és az elfogyasztatlan tejáru megsavanyodott. Az is gyakran elő­fordul, hogy kihozzák ugyan a kért mennyiséget, de a kakaó kifolyik és az iskola csak az üres csomagoló­eszközt kapja meg. Kérjük a Tej­ipari Vállalat soproni kirendeltsé­gét, hogy a jövőben jobban ügyelje­nek a szállításra. (R. S. Fertőrákos) Szót érdemel KÖZÖS ZSEBRE MEGY Az adyvárosi autóbuszon az egyik asszony nevetve mesélte a másiknak, hogy ő szinte minden háztartási munkához melegvizet használ, abban öblögeti a nagymosást is. — A melegvízért átalányt fizetek! — mondja. A krónikás meglepődik a hallottakon, hiszen hosz­­szú idő óta a felső szinteken lakók arról panaszkod­nak, hogy ritkán, vagy egyáltalán nincs melegvizük.. . A napokban asszonyok csoportja dúlt-fúlt harago­san a szerkesztőségben, köztük az autóbuszon utazó is. Papírt lobogtattak a kezükben, miszerint víz-túl­fogyasztás címén 1974. első félévére jelentős összeget kell fizetniük, személyenként 9—20 forintig. A győri Bartók Béla úti házkezelőség dolgozói a fejükhöz kapnak, amikor megtudják, mi járatban van az érdeklődő. — Házfelügyelőink sorra jelentik, hogy nincs ma­radásuk, amióta közölték a lakókkal, hogy külön vízdíjat kell fizetniük. Sértő kifejezésekkel illetik őket, egyik-másik bérlő még azt is megjegyezte, hogy bizonyára az irodainknak kell a il­ellékes kará­csonyra. (?!) Az Ifjúság körút, a Nagy István és a Kassák utca négyemeletes épületeinek többségében 1974. január 1. és június 30. között elhasznált lakossági vízmennyiség meghaladta a normát. A megyei város tanácsren­delete ugyanis előírja azt a fogyasztható vízmennyi­séget, amiért a bérlő térítést külön nem fizet. Pél­dául egyszobás, fürdőszobás lakásnál 12 + 8, azaz 20 köbméter a havi vízfogyasztási norma. Ha a féléves összesítésnél az IKV azt tapasztalja, hogy a fogyasz­tás meghaladja az általa térítendő normát (példánk­ban a 20 köbmétert), a többletet kiveti a lakókra. A túlfogyasztásként mutatkozó köbmétert beszorozzák a vízdíj-egységárral (1,10 forint) és elosztják a lakók számával. Ugyanis az egyes lakások vízfogyasztását nem lehet külön mérni, csak az épületét. A meleg­víznél pedig még épületenként sem, miután egy-egy mérő 6 vagy 8 lakóépület fogyasztásának a megálla­pítására szolgál.­­ A bérlők abban a hiedelemben élnek, hogy a Hőszolgáltató Vállalat számláján feltüntetett meleg­vízdíj a ténylegesen elhasznált, a lakás négyzetméte­re után kivetett vízfogyasztást jelenti. Nagy tévedés! A hőszolgáltató csak a víz felmelegítését számlázza, a hideg- és melegvízfogyasztást együttesen a mérőóra mutatja. — Mi okozhatja mégis a nagyarányú túlfogyasz­tást? — A panaszos lakóépületek földszintje végig gép­kocsi-garázs. A garázsbérleti szerződés tiltja ugyan a kocsimosást, mégis sokan a garázsban tisztítják a gépkocsit. Ez is a fogyasztást növeli. A név szerint bejelentett szabálysértőket felelősségre vonjuk, de eddig­ feljelentés nem érkezett. Egyesek, ha kell, ha nem, folyatják a melegvizet, gondolván azután úgyis átalányt fizetnek. Ismerünk családokat, ahová a ro­konság rendszeresen jár fürödni vagy nagymosást­­végezni. A havi normát 1—2 hét alatt is ki lehet meríteni. Ajánlatos tehát a melegvízzel is ésszerűen takaré­koskodni. A lakóközösség érdeke pedig, hogy a ház­tartási vizet kocsimosásra vagy locsolásra használókat megfigyelje, név szerint jelentse. Mert enyhén szólva felháborító, hogy miközben a felső szinteken lakók nélkülözik a melegvizet, a föld­szinti bérlők némelyike pazarolja. S az ily módon je­lentkező túlfogyasztás költségein — más megoldás híján — közösen osztoznak. N. M. Válaszoltak! Nemrégiben „Mi lesz a sorsa” cím­mel Bokor János csornai fiatalem­berről írtunk, akinek nem volt lak­helye. A Csornai városi Tanács egészségügyi osztálya a cikk meg­jelenése után néhány nappal intéz­kedett és a szellemileg fogyatékos hajléktalan fiatalembert ideiglene­sen beszállították a helyi kórházba Időközben kérték az illetékesekül Bokor János munkaterápiás inté­zetbe való elhelyezését is. A gyors intézkedésnek köszönhető, hogy a fiatalembernek nem kell a telet ól­ban töltenie. olvasóink rovata A „LÁTHATÁS” Nem akarok a bácsival menni — kiabálja kisírt szemekkel az alig két és féléves kisfiú. A bácsi, vagyis az édesapja azonban betuszkolja a kicsit a gépkocsi hátuljába és az ut­cára kandikáló kíváncsi szemek ke­reszttüzéből mnekülve gyorsan el­hajt, hogy egy ,,örömteli” délutánt töltsön gyermekével. Mindez a kis közjáték a „látha­tás” miatt van. Államunk ugyanis, nagyon helyesen, úgy rendelkezett, hogy az a szülő, aki a válás miatt, vagy más okból nem gyakorol gyer­meke felett közvetlen szülői fel­ügyeletet, a gyámhatóság által meg­állapított időszakokban láthatja gyermekét. Mondom helyes az in­tézkedés, miért lehetővé teszi, hogy a szülő és a gyermek közötti kap­csolat ne szakadjon meg, hogy a gyermek a szülők válása miatt ne érezze az apa, vagy az anya hiá­nyát. Ám mint nagyon sok esetben a végrehajtás itt is hozott vadhaj­tásokat. Nemrégiben Kapuvárra szólított bennünket egy panaszos levél. Visi Istvánná elvált a férjétől. A házasságukból egy gyerek született, akinek „láthatására” az édesapa jo­got formált. — Nem akar vele elmenni a kis­gyerek — panaszkodott Visi István­ná. — Fáj az ember szíve mikor látja, hogy milyen erőszakkal hur­colja el. — Talán bántja a kisfiút? — Nem tudom. Annyi bizonyos, hogy számtalanszor volt már a gye­reknek gyomorrontása az ilyen ta­lálkozások után. Biztos mindent összeetet vele. — Nyilván nem rossz szándék ve­zérli a volt férjét, kedvébe szeretne járni a kicsinek. — Előfordulhat, de azt már nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a gyermeket betuszkolja egy olyan autóba, amivel a kutyáját is hur­colja. Nemrégiben is kutyatetveket találtunk a kicsi fejében. Bevittük a tanács egészségügyi osztályára, de nem szüntették be a láthatást. Azt mondják, arra komolyabb ok kell. Az édesapa természetesen véde­kezik, mondván más kutya is van a környéken, amiből a gyerek fejé­re kerülhettek a tetvek, vagy még azt is feltételezi, hogy „szándékosan tették oda”. Mindezekből már kitűnik, hogy a két szülő nincs a legjobb viszony­ba. A házasságuk alatti sértéseket, a válásból eredő háborúság para­zsát mindketten tudatosan éleszt­getik önmagukban és egymásban. Már a k­ét felnőtt emberre is káros ez az utócsatározás, de legnagyobb kárát a gyermek látja. Az, aki mit sem tud a volt viszályokról, a szü­lők létezéséből is csak a közvetlen mellette élő édesanyáét érzi. Ké­sőbb, mikor már eszmél a világban valószínű rádöbben az édesapa hiá­nyára is, ha e szülők között addig­ra nem jön létre valamiféle értel­mes emberekhez méltó, gyermekük érdekét néző kölcsönös tiszteleten alapuló békesség. Németh E. Változások A Rábaközi ÁFÉSZ folyamatosan korszerűsíti kereskedelmi egységeit. Nemrégiben — a helyére szálloda épül —, lebontották a csornai sze­relvényboltot. Hogy a lakosság ne károsodjon már a bontás időszaká­ban kialakították a régi Korona udvarán­ az új raktárral kibővített korszerű szerelvényboltot. A bőví­tés során a­ választék is bőv­ült, így a vásárlók előnyére szolgált az át­építés. K­étoldalú felelősség A fertőrákosi Licskaiék idős embe­rek, mindkettőjüknek nehezére esik a járás­kelés, ezért nemigen tud­nak a boltba átmenni,­hanem meg­kérnek valakit, hogy vásároljon be nekik. Licskaiék a lányukkal élnek, aki özvegyen neveli gyermekeit és Sopronban dolgozik. Kérésüket, hogy ebédet kapjanak a helyi álta­lános iskola napköziotthon konyhá­járól elutasították. — Először a tanácselnökkel be­széltem — mondta Licskai István úgy látszott hajlik a segítségre, de bizonyára közbeszólt valaki, mert elutasította kérésünket. Ezután pa­naszra mentem a városi tanács il­letékes osztályához, ott, is megígér­ték, hogy megvizsgálják az ügyün­ket. Néhány hétre rá levelet kap­tam a helyi általános iskola igazga­tójától, aki szűkszavúan közölte, hogy jelenlegi rendelkezések szerint a napköziből történő étkeztetésünket nem tudják megoldani. Nem értem, miért nem segítik nálunk az idős embereket, mikor az ország többi részében mindent megtesznek ezért a nemes célért. Úgy gondolom, hogy az én esetemben csak a helyi szervek rosszindulatáról lehet szó. A panasz elgondolkoztató. Való­ban igaz, hogy államunk lehetősé­geihez mérten segíti az idős­ mun­kában megöregedett embereket, de helyes volt az igazgató álláspontja. A közegészségügyi szabályok nem teszik lehetővé a két idős kívülálló ember étkeztetését a gyermekintéz­­ményben. Mondhatnánk azt, hogy t álságosan mereven értelmezik a szabályt? Egy kis rosszakarattal minden bizonnyal. De az igazsághoz tartozik, hogy Licskaiékkal, együtt­­­ a lányuk. Sopronban is van egy 'luk, akiknek szintén a szívügyük ■■T”'eik támogatása Bízunk abban, hogy p család, ■pan p takács -megoldást falpl­­ ics­­kaiék segítésére, hiszen semmik in­­nen sem meony'uefató, hogy idős korukra nélkülöznek' N. E. K­ÖRBE LABDA Akaratunkon kívül is újra feltaláltunk egy régi játékot, úgy hívják: „Körbe labda”. A labdát egy hónappal ezelőtt gorkijvárosi olvasóink in­dították útjára, mikor panaszolták, hogy a helyi húsbolt belsőség és olcsó húsáru választéka nagyon szegényes. Röviddel ezután válaszolt a Győr- Sopron megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat és a labdát tovább­­adta, mondván a húsipar rendszertelenül elégíti ki megrendeléseiket. A Állatforgalmi és Húsipari Vállalat viszont közli, hogy a kormányhatáro­zat kötelezi őket arra, hogy a hentesáruk hatvan százaléka az olcsóbb kategóriába tartozzon. Idézik a Belkereskedelmi Minisztérium és a Hús­­ipari Tröszt közös állásfoglalását is, amely szerint belsőséget csak ki­emelt vendéglátóipari vállalatok, gyermekintézmények, valamint kórhá­zk részére kell a lehetőségeknek megfelelően biztosítani. A levélből megtudjuk azt is, hogy a vállalat mintegy 1500 boltot lát e húsféleségekkel, naponta 100—120 mázsa hurka és kenőáruféleséget szál­ítanak, mivel a határozatban megszabott arányt teljesíteni akarják. A ■elsőség mintegy kilencven százalékát a vállalaton belül dolgozzák fel. Kíváncsian várjuk hova gurul legközelebb a labda, a tájékoztatási kör ugyanis bezárult, amitől persze nem laknak jól a belsőséget kedvelő emberek. T­he S­zabadidőben Töltéstaván Töltéstava kicsiny község és a ki­­kapcsolódásra vágyó emberek csak a presszóba, vagy a kultúrotthon filmvetítéseire mehetnek. Éppen ez utóbbival kapcsolatos olvasóink észrevétele. A­­m­ozihelyiségben szinte élvezhetetlenek a filmelőadá­sok. Nem a vetítőberendezéssel van baj, hanem a közönség egy részével. Néhány fiatalember fittyet hány a mozilátogatók jogos igényeire és hangos kiáltozásokkal, ajtónyitoga­­tással, sörösüvegek ürítésével za­varja az előadásokat. Fe­rtő­szép­lakon A fertőszéplaki fiatalok másféle ne­hézségekről tudatnak­­ bennünket. Nem is olyan régen még volt a köz­ségben egy művelődési ház, amely­ben ifjúsági klub is működött. Né­hány hónapja a kultúrházat bezár­ták, mondván, abból az iskola ré­szére tornatermet és főzőhelyiséget készítenek. A fiatalok most választ­hatnak a kocsma és az otthon ülés között. Többszöri kérésükre a ta­nácstól még arra sem kaptak felvi­lágosítást, hogy tervbe vették-e va­lamilyen kulturált helyiség kialakí­tását. ünnepség Nagyon kellemes élményben volt részünk nemrég,­ a győri Makszim Gorkij kultúrotthonban találkozó­ra összehívott veteránoknak és volt vörös katonáknak. Az újvárosi ke­rületi nőbizottság nevében Bogyai Gyuláné országgyűlési képviselő kö­­­szöntötte őket, majd a Gyepszél ut­cai Általános Iskola tanulóinak műsorát hallgatták meg. Az ünnepi az újvári­­pártalapszervezet titká­ra tartotta és a megemlékezés után a kultúrotthon ajándékaként egy­­egy könyvet kaptak emlékbe. A beszédet Horváth Gyula, si kerületi 5

Next