Kisalföld, 1975. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

­ Tovább dől a nip-szovjet árucsere Aláírták az 1975-re szóló jegyzőkönyvet Moszkva, Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Ünnepélyes külsőségek között írték alá pénteken délután Moszkvában Magyarország és a Szovjetunió 1975. évi árucsere-forgalmi jegyző­könyvét, amely kereskedelmi forgalmunk újabb jelentős bővítését helyezi kilátásba ebben az évben. A szovjet külügyminiszté­rium Tolsztoj utcai vendég­házában Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­niszter és dr. Bíró József, hazánk külkereskedelmi mi­nisztere látta el kézjegyével a kölcsönös áruszállításokról szóló vaskos okmányt, amelynek alapján orszá­gaink 1975-ben minden ed­­­diginél nagyobb kereskedel­mi forgalmat bonyolítanak le egymással. A jegyzőkönyv aláírását kö­vetően nyilatkozatot tett Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter. — A jegyzőkönyv aláírá­sával — mondotta — nagy és fontos munka fejeződött be. 1975-ben a most folyó öt­éves terv befejező évében a két ország a kölcsönös szál­lítások növelését irányozza elő. A kereskedelmi forga­lom a jegyzőkönyv értelmé­ben 8,3 százalékkal növek­szik 1974-hez képest, értéke ■pedig meghaladja a két és negyed milliárd rubelt. A múlt évek tapasztalataiból ítélve azonban a két ország külkereskedelmi vállalatai tovább keresik majd a for­galom bővítésének lehetősé­geit év közben is, és ennek a jó hagyománynak a figye­lembevételével teljes bizton­sággal elmondhatjuk, hogy a tényleges kölcsönös szállítá­sok mértéke öt év alatt csaknem egymilliárd rubellel lesz több, mint amennyit az 1971—1975. évi hosszúlejára­tú megállapodás előirányzott. Patolicsev a továbbiakban rámutatott: köztudott dolog, milyen nagy jelentőségű ma­napság bármely ország szá­mára üzemelnek fűtőanyag­os nyersanyagellátása. A most aláírt jegyzőkönyv ér­telmében az idén Magyaror­szág ezekből a termékekből jelentős mennyiséget kap a Szovjetunióból. Egyebek kö­zött 6 millió tonna olajat, mintegy 650 ezer tonna olaj­terméket, 4,2 milliárd kW- óra villamos energiát, 750 ezer tonna kokszot, 2,2 mil­lió tonna vasércet (ferrotar­­talomban kifejezve), 550 ezer tonna hengereltárut, 240 ezer tonna nyersvasat, 44 ezer tonna ferroötvözetet, 33 ezer tonna rezet, 120 ezer tonna alumíniumot, több mint 500 ezer tonna műtrágyát, 20,5 ezer tonna műgumit, 1,1 mil­lió köbméter faanyagot, 850 ezer köbméter fűrészárut, 44 ezer tonna gyapotot. A szovjet miniszter ezt kö­vetően részletesen ismertette azoknak az áruféleségeknek a listáját, amelyek szállítá­sával hazánk járul hozzá 1975-ben a szovjet népgazda­ság fejlesztéséhez és a szov­jet lakosság fogyasztási cikk­szükségleteinek teljesebb ki­elégítéséhez.­­ Együttműködésünk egy­re sokoldalúbb jelleget ölt. Az együttes tevékenység leg­fontosabb területeinek egyike jelenleg a két ország nép­gazdasági terveinek koordi­nálása, amelyet a tervhiva­talok a külkereskedelmi szer­vek közreműködésével vé­geznek.­­ Patolicsev itt utalt arra, hogy az új, hosszú lejáratú kereskedelmi megál­lapodás előkészítése már ja­vában folyik, s a tervek sze­rint aláírására még ebben az évben sor kerül. Nyikolaj Patolicsev vége­zetül emlékeztetett arra, hogy jelenleg mind a Szov­jetunióban, mind pedig Ma­gyarországon serény munka folyik az SZKP XXIV. kongresszusán és az MSZMP 10. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásáén. Meggyőződésünk — mondot­ta —, hogy a Szovjetunió és Magyarország aktív együtt­működése lehetővé teszi a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás előnyeinek még teljesebb kihasználását, elő­segíti a tudományos—műsza­ki haladás meggyorsítását, a szocialista és kommunista építés feladatainak megoldá­sát. A szovjet külkereskedelmi miniszter köszönetet mon­dott a magyar kormánykül­döttségnek és személy sze­rint Bíró Józsefnek, vala­mint a szovjet szakemberek­nek azért a nagy felelősség­tudattal elvégzett munkáért, mely az 1975. évi árucsere­­forgalmi jegyzőkönyv előké­szítése érdekében folyt. Nyilatkozatot tett a jelen­levő szovjet és magyar szak­emberek, valamint a két or­szág sajtójának nagyszámú képviselője előtt dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter, a magyar kereskedelmi kormányküldöttség vezetője is.­­ A most lezárult tárgya­lások — mondotta dr. Bíró József — ismét azt bizonyít­ják, hogy ki tudjuk használ­ni gazdaságaink növekvő le­hetőségeit, következésk­épp együttműködésünk tovább bővíthető. Tárgyalásainkat az internacionalista szellem jel­lemezte. Amikor a szükségle­teket és a lehetőségeket ve­tettük össze, akkor mindkét fél érdekeinek figyelembevé­telével zártuk le a kérdése­ket. — Hazánk életében 1975 kiemelkedő esztendő — álla­pította meg a miniszter. — Ez év tavaszán ünnepeljük felszabadulásunk 30. évfor­dulóját, ugyancsak a tav­asz­­szal kerül sor az MSZMP XI. kongresszusára, és az idén fe­jezzük be a negyedik ötéves tervet. Felszabadulásunk év­fordulója egyben a magyar— szovjet kereskedelem három évtizedes jubileumával is egybeesik.­­ A most folyó ötéves tervben Magyarország és a Szovjetunió még szorosabbra fűzte a gazdasági szálakat. Kereskedelmi forgalmunk 1975-ben várhatóan mintegy 56 százalékkal múlja felül az 1971-i szintet.­­ Dr. Bíró Jó­zsef a gazdasági együttműkö­dés kiemelkedő példáiként említette az olefin-programot, a Testvériség gázvezetéket, a Barátság olajvezetéket, az épülő 750 kilowattos nagyfe­szültségű elektromos távveze­téket.­­ Gazdasági együttműkö­désünknek különösen nagy jelentősége van a jelenlegi világgazdasági helyzetben, amikor Nyugaton válságje­lenségek érezhetők. A Szov­jetunió hazánk gazdaságában meghatározó erőt jelent, s igen nagy szerepe van abban, hogy a külső inflációs hatá­sokat minimálisra tudjuk csökkenteni, vagy teljesen ki­védhetjük — állapította meg a miniszter. — Mindennek tükrében értékelhetjük a most a­lírt jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy a magyar ipar és a mezőgazda­ság változatlanul hozzájut­hasson a szükséges alapanya­gokhoz, energiahordozókhoz, termékeink pedig továbbra is megfelelő piacot találhassa­nak a Szovjetunióban. Dr. Bíró József ezt követő­en részletesen ismertette az idei évre előirányzott magyar behozatal tételeit. A már em­lített tételek mellett jelentő­sen bővül gépimportunk. A légiközlekedés fejlesztéseié 3 TU—154-es típusú repülőgé­pet vásárolunk, 35 ezer sze­mélygépkocsit — ebből több mint 30 ezer Zsigulit —, va­lamint mintegy 5 ezer teher­autót szerzünk be a Szovjet­uniótól. A mezőgazdasági gépigények kielégítésére 4500 MTZ—50-es típusú traktor, 1350 nagy teljesítményű ga­bonakombájn érkezik. Növek­szik a számítástechnikai esz­közök, valamint az univerzá­lis és speciális szerszámgépek behozatala. Az idei évre előirányzott magyar szállításoknak meg­közelítően 50 százalékát a gé­pek és berendezések exportja teszi ki. Kiemelt progra­munknak megfelelően most is fontos helyen szerepel az au­tóbuszok eladása. Szovjet megrendelésre az idén 5700 Ikarus készül. A járműipari együttműködés keretében 24,5 ezer hátsóhidat szállítunk — cserébe tízezer mellsőhidat kapunk. Az idén húsz korsze­rű, négyrészes motorvonatot szállítunk a Szovjetunióba. A szovjet gáz- és olajvezetékek­hez a magyar üzemek is szál­lítanak különféle automat­i­­kát, mérőműszereket. Tovább bővítjük a konzervgyártó gépsorok, a lakk- és festék­gyártó gépek­, valamint a vá­kuum-technikai berendezések exportját. Lehetőségein­khez képest hazánk is kiveszi részét a szovjet életszínvonal-prog­ram megvalósításában. Ezt a célt szolgálják könnyűipari termékeink és élelmiszer-ké­szítményeink növekvő szállí­tásai. Az idén 14 millió pár cipő, 37 millió méter szövet eladását tervezzük. Mintegy 20 százalékkal emelkedik a kötöttáruk exportja. Élelmi­szer-kivitelünkből kiemelke­dik a friss gyümölcs, mely­ből összesen 230 ezer tonnát adunk el. A Szovjetunióba irányuló magyar kivitel mintegy 7 százalékát gyógyszeripari ter­mékek alkotják. Folytatódnak­ a magyar szállítások a KGST-országok együttműködése keretében szovjet területen épülő objek­tumok kivitelezéséhez. Ha­zánk többek között részt vesz az usztyoilimszki papír- és cellulózipari, valamint a ki­­jembajevi azbeszt-dúsító kombinát létrehozásában. — Meggyőződésünk — je­lentette ki végezetül dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter —, hogy a most aláírt árucsereforgalmi jegyzőkönyv végrehajtását vállalataink maradéktalanul biztosítják, és az előző évek gyakorlatá­hoz hasonlóan lehetőség nyí­lik a kölcsönös áruforgalom további bővítésére év közben is.­­ A miniszter köszönetet mondott szovjet kollegájának, Nyikolaj Patolicsevnek, vala­mint a szovjet szakemberek­nek együttműködési készsé­gükért, az árucsereforgalmi jegyzőkönyv előkészítése fo­lyamán végzett eredményes munkáért. (MTI) Kisalföld A Vámosszabadi Egyetértés Mg Tsz FELVÉTELT HIRDET állattenyésztői munkakör betöltésére. Felsőfokú végzettség és 5 éves gyakorlat szükséges. Jelentkezés írásban, vagy személyesen a tsz elnökénél. 1975. FEBRUÁR 1. SZOMBAT A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megvitatta az állam­polgársági, valamint az egyéni kegyelmi ügyekkel kapcsolatos 1974. évi tevékenysé­gét. Megállapította, hogy az ügyeket előké­szítő szervek az Elnöki Tanács iránymutatá­sait figyelembe véve végezték munkájukat A hozott döntések hozzájárultak a szocialis­ta törvényesség további erősítéséhez. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és választott meg, végül egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Eseményekről röviden MOSZKVA — Moszkvában január 29—30-án megtartot­ták a Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminiszter-he­lyetteseinek tanácskozását. A tanácskozáson, amely a gyü­mölcsöző együttműködés, a testvéri barátság és kölcsö­nös megértés légkörében zaj­lott le, véleménycserére ke­rült sor egyes kölcsönös ér­deklődésre számottartó kér­désekről. — Gromiko szovjet külügy­miniszter szombaton újabb közel-keleti utazásra indul. A moszkvai hivatalos közle­mények szerint Gromiko előbb Szíriában, majd Egyip­tomban tesz baráti látoga­tást. — folytat­ja repülését a S­­til­­jut—4 szovjet orbitális tudo­mányos állomás. A kozmo­nauták a 19. munkanap nagy részét orvosi kísérleteknek szentelték. A huszadik mun­kanap programjának megfe­lelően Gubarev és Grecsko karbantartási szemlét vég­zett az űrállomáson. Az űr­hajósok 21. munkanapja pénteken, moszkvai idő sze­rint 10 órakor kezdődött. Az űrállomás fedélzeti rendsze­rei kifogástalanul működnek, az űrhajósok egészségi álla­pota és közérzete jó. GENF — Pénteken Genf­ben felújították a hadászati fegy­verrendszerek korlátozásával kapcsolatos szovjet—ameri­kai tárgyalásokat. A Szov­jetunió állandó ENSZ-kép­­viseletén találkozott Vlagyi­mir Szemjonov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője Alexis Johnson nagykövet, az amerikai delegáció veze­tője. (MTI) 759 millió forint felhasználása (Folytatás az 1. oldalról.) nács: Az idei munkálatokat, az alapozást, az előregyártott tartók, pillérek, fejgerendák gyártását a Hídépítő Vállalat végzi. A célcsoportos lakás­­beruházás keretein belül 575 lakás — 358 tanácsi bér ­és 217 tanácsi értékesítéses lakás­a épül fel Győrött. Az összes költségek 362 995 000 forintot tesznek ki. Ezek után Győrött a IV. öt­éves tervben 3447 lakás léte­sül, 6,4 százalékkal több a tervezettnél. Július 20-ra befejezőik Adyvárosban az 1350 négy­zetméter nagyságú ABC- áruház, augusztus 30-ra pe­dig a Bacsó Béla és Mun­kásőr utca közötti területen épülő 200 személyes óvoda és­ 80 személyes bölcsőde. Foly­tatódik az adyvárosi 24 tan­termes iskola építése. Befe­jezése 1976-ban várható. A Kun Béla városnegyed I. üte­mének beruházi programját június 30-ig készíti el a Győ­ri Tervező Vállalat. A tanács birtokában lévő kisajátítási tervek alapján még az idén megkezdődnek az építkezés helyén a kisajátítások. A tervek szerint a Gorkij utcai lakónegyedre 8,9 millió forintot költenek. A feltárási munkák az idén befejeződ­nek, ezután a Győri Tervező Vállalat megvizsgálja, hogy szükség van-e a korábban jóváhagyott beépítési terv lényegesebb módosítására. Az Aradi vértanúk útján és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán készülő épület befe­jezési határideje 1975 novem­bere. A Győri Hőszolgáltató Vállalat támogatására a fű­tőmű bővítésére 10,4 millió forintot fordít a tanács. A Jáki-dűlői lakótelepen az idei év első felében fejezik be a kisajátítást, az első fél­év végére pedig elkészülnek az előközművesítés kiviteli tervei. Nyugdíjasok otthona A Kálóczy tér 9—11. szám alatt lévő épületek helyén felépül a nyugdíjasok ott­hona 66 lakással, étteremmel és társalgóval. A kiviteli terveken dolgoznak, a kisa­játítást és a jelenlegi házak lebontását a tanács már az idén szeretné megkezdeni. Ugyancsak Adyvárosban nem célcsoportos beruházás­ként 12,9 millió forintért 114 lakás épül. A csatornázás, szennyvíz­tisztítás és vízellátás fejlesz­tésére fordítandó összeg az idén 107,4 millió forint. A nagybajcsi vízmű építésére 75 millió forintot költenek. A Mosoni-Duna jobb partján üzemelő szennyvízátemelő­telepet az új lakónegyedek építése miatt bővíteni kell. A beruházási program és a kivitelezési tervek 580 000 forintba kerülnek. Kulturális fejlesztésekre 13,7 millió forintot szavazott meg a tanácsülés. Ebből fize­tik ki a­­Bacsó Béla és Mun­kásőr utca közötti területen épülő második oktatási együttes 24 tantermes isko­lájának berendezéseit, a Kossuth Lajos utcai Általá­nos Iskola átalakítását, a Vágóhíd utcai iskola közpon­ti fűtésének kiviteli terveit. Ugyancsak ebből fedezik az egyik legjelentősebb kulturá­lis beruházás, a Móra Ferenc Általános Iskolában épülő, 29x9,5 méter nagyságú úszó­tanmedence költségeinek egy részét. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára Fátray Pál készít Győrnek egy­ emlék­művet. A Radnóti emlék­műre 400 000, a város más részein felállítandó művé­szeti alkotásokra 680 000 fo­rintot szavazott meg Győr város Tanácsa. Határozat Végül a tanácsülés Győr 1975. évi költségvetését 108 846 000 forint bevétellel és ugyanannyi kiadással, fejlesztési alapját 580 128 000 forint bevétellel és kiadással hagyta jóvá. A Győr városi Tanács V. B. igazgatási osztályának vezetőjévé dr. Taroson Ká­­rolynét, a szervezési és gaz­dasági osztály vezetőjévé dr. Kovács Lajost választották meg. Az­­interpellációban Ray Béla kérte a tanács vezetőit, hogy hozassák rendbe a Bás­tya utca járdáit, a Kálóczi téri emlékművet, valamint a Dunakapu teret. Az újvárosi tanácstagi csoport pedig az 1-es autóbusz eredeti útvo­nalának visszaállítását kí­vánta, valamint a gorkijvá­­rosi egészségház környéké­nek rendezését. Befejezésül Marton János a győri országgyűlési képvi­selők nevében­­ a ciklus végére érve megköszönte a végrehajtó bizottságtól és a tanácstól kapott támogatását. I. B. Ügyeletesünké a szó Érdekes kiállítás megnyitójának lehettek szem­es fültanúi azok, akik tegnap délután 5 órakor a győri mű­csarnokban jártak. A győri művésztelep 18 alkotója mu­tatkozott be képeivel. A hat évvel ezelőtt létrejött kis kö­zösséget dr. Láncz Sándor, az MTA művészettörténeti fő­munkatársa szavai szerint: „... jó szellem, a nyugodt, hangulatos baráti légkör” jel­lemzi. A tárlatot Kratochwill Mi­mi, a Kiállítási Intézmények művészettörténésze nyitotta meg. Elismerően szólt a tár­lat anyagáról, kiemelte a kü­lönös figyelemre méltó alko­tásokat. Elmondta, hogy a ki­állított képek zöme akvarell és két góbrém­ is található a gazdag gyűjteményben. Végül Góczán Károly, a Győri Tanítóképző Intézet ta­nára, a művésztelep házigaz­dája szólt. A Képző- és Ipar­­művészeti Lektorátusnak, a Győr megyei városi Tanács V. B.-nek képviselőjével egyetértésben Várnai Valéria és Kovács Gábor festő­művésznek, valamint Rácz Edit szobrászművésznek díja­kat adott át. „Kabalából nem szoktam nyilatkozni” Cserhalmi Imre nem babonás ember, most mégis tréfás hi­­deglelősséggel hárítja el új darabjának premierje előtt a nyilatkozatot, ahogy mondta: „kabalából”. Vidám, zenés já­tékát, „A világ közepé”-t ma, február 1-én este mutatja be a győri Kisfaludy Színház. Arra a kérdésemre, hogy milyen a lelkiállapota a be­mutató előtt, így válaszolt: — Igen jól esik az az egy­öntetű szeretet és lelkesedés, amellyel színpadra viszik a művem. Kivétel nélkül min­den színész — még akik nem szerepelnek is benne — hal­latlan ügyszeretettel igyek­szik pontosan megvalósítani a színpadon az elképzelései­met. Talán azért, mert sze­retik a darabot. „A világ közepe” cselekmé­nye egy vidéki kisvárosban játszódik. Szereplői pedagó­gusok, diákok. A bemutató érdekessége, hogy a szerző most első ízben írt dalszövegeket is. „A világ közepe” rendezője Vas Ká­roly Jászai-díjas, zeneszerző­je és karmestere Gulyás Sándor. A legfontosabb sze­repeket Jászai László, Bak Mária, Vas­ Zoltán Iván, Szir­tes Ádám és Gyukár Tibor alakítja. Popper Ferenc csak névrokona a híres csellóművész-zeneszerzőnek, de tehetségben, lelkesedésben nála sincs hiány. A győri Bartók Béla Általános Isko­lából jelentkezett telefonon Hangjában még ott vibrált az épp akkor véget ért Sirály­­sikoly című műsoruk láza. A januártól Győri Thaatrum néven szereplő irodalmi szín­pad ezzel a szép Radnóti­­műsorával régóta járja a me­gyét. Voltak már győri, sop­roni munkásszállókban, munkásklubokban is. Úgy tervezik, hogy a győri Rad­nóti Általános Iskolába is el­viszik költőnk szavát, de egy nyúl­ és egy felpéci szerep­lést is szeretnének megvaló­sítani. K. K.

Next