Kisalföld, 1975. augusztus (20. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA , GYŐR, 1975. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK + XXXI. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM • A Kádár János vezette magyar küldöttség Lázár György miniszterelnök (kö­zépütt) és Púja Frigyes kül­ügyminiszter (bal oldalt). Ülést tartott a Minisitertanöcs Leonyid Brezsnyev: „Ez a józan ész diadala” Folytatta muikáját a helsinki csúcsértekezlet Gustáv Húsoknak, a CSKP KB főtitkárának, a csehszlovák kül­döttség vezetőjének felszólalásá­val folytatta munkáját csütörtö­kön délelőtt helyi idő szerint né­hány perccel fél tíz után a Fin­landia palota nagytermében az európai biztonsági értekezlet zá­rószakasza. Az ülésen Joszip Broz Tito jugoszláv államfő el­nökölt. A délelőtti ülés további szó­nokai a következők voltak: Ed­ward Gierek, a I.EMP KB első titkára, Valery Giscard d'Es­taing francia köztársasági el­nök, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Liam Cosgrave ír miniszterelnök, Makariosz érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke és Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar delegáció ve­zetője. Kádár János felszólalása Elnök, elv tara! Tisztelt küldöttek! A magyar közvélemény kez­dettől fogva figyelemmel kí­sérte és aktívan támogatta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tevékenységét. Történelmi Jelentőségűnek tartjuk, hogy a közös erőfeszítés nfem volt hiábavaló, az összes érdekelt egyetértésével most összeült a biztonsági értekezlet leg- ielsőbb szintű zárószakasza. A népek várakozásait, egy jobb jövő iránti reménysé­geit fejezi ki, és kétségtelen, hogy Európa történelmének új, fontos lapját írja ez a tanácskozás. A magyar küldöttség ne­vében tisztelettel köszöntőm a küldötteket, az értekezlet minden résztvevőjét. Minden küldöttségnek jó munkát; az értekezletnek teljes sikert kí­vánok. A Magyar Népköztár­saság és a magyar nép ne­vében köszönetét mondok a Szovjetunió. valamennyi európai ország, az Ameri­kai Egyesült Államok és Ka­nada vezetőinek és kormány­zatának, hogy felelősen hoz­zájárultak az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet létrejöttéhez. Szívből köszöntöm fáradhatatlan, ál­dozatkész munkájukért nagy- rabecsült házigazdáinkat, Urho Kekkonen urat, a Finn Köztársaság. elnökét, a finn kormányt. Helsinki város vezetőit, a testvéri finn né­pet. Tisztelt küldöttek! Mi annak a magyar nép­nek a küldötteiként veszünk részt ezen a történelmi je­lentőségű tanácskozáson, amely államot alapítva 1100 éve él a Dpna-Tisza táján, Európa közepén, így múl­tunk és jövőnk egyaránt az itt élő népek sorsához kötő­dik. Meggyőződésünk, hogy Eu­rópa minden népének leg­több kívánsága a béke. Ha lehetséges, még fokozottab­ban így van .ez a magyar nép esetében, amely évszáza­dokon át a hadak űtjónak kereszleződési pontján élt és mérhetetlen Véráldozatokat hozott, hogy fennmaradhas­son és megőrizze államát a tenyegető pusztulással szem­ben századunkban. Az első világháború hiábavaló áldo­zatai után a vesztes Ma­gyarország területe a koráb­binak egy harmadára csök­kent, a második világhábo­rúban, urai bűnéből a rossz oldalon vérezve, elvesztette felnőtt lakosságának 8 szá­zalékát és az ország rom­halmazzá vált. A magyar nép sorsa har­minc évvel ezelőtt, az anti­fasiszta koalíció történelmi győzelmének és annak követ­keztében, hogy a szovjet hadsereg, a vele együtt küz­dőkkel, kiűzte hazánk terü­letéről a Hitleri fasiszta megszálló hadakat, új, jó fordulatot vett. Azóta béké­ben él a magyar nép, visz- szanyerve nemzeti függet­lenségét és állami szuvereni­tását. szilárdan és eltökélten halad magavólasztott útján, s ma a fejlett szocialista tár­sadalmat építi. Történel­münkből mi levontuk a szük­séges tanulságokat. Mindenki megértheti, hogy a szocia­lista Magyár Népköztársaság számára az európai népek békéje, biztonsága, barátsá­ga és együttműködése nem pusztán szavakat jelent, ha­nem szilárd elveken, súlyos történelmi tapasztalatokon nyugvó, hosszú távú politi­kát, és a magyar nép életbe­vágó érdekeit fejezi ki. Tisztelt küldöttek! Közismertek az európai népek múltbeli szenvedései a két világháború rettenetes pusztításai, az a tény. hogy a két világháború földrészün­kön robbant ki. Mindezt, de legfőképpen azt figyelembe véve. hogy a felhalmozott korszerű fegyverek konflik­tus esetén eddig soha nem látott szörnyűséggel és pusz­tulással fenyegetik Európa és a világ népeit. minden ország felelős tényezőinek hatékonyan hozzá kell járul­niuk ahhoz, hogy az utóbbi időben mutatkozó enyhülés tartós, a beke biztosított és szilárd legyen. Úgy véljük, hogy az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet eredmé­nyességétől, és a jelen érte­kezlet szellemében végzendő további munkától függ né­peink, földrészünk Európa, és nem túlzás ha azt. mond­juk. nem kis mértékben az . emberiség jövője. Az álta­lunk képviselt népek remé­nye az. hogy az értekezlet -jó munkát végez és a jöven­dő a béke lesz. A magyar küldöttség azt a megbízást kapta, hogy járuljon hozzá az értekezlet sikeréhez. Igyekszünk e megbízásnak eleget tenni, A Magyar Népköztársaság rendíthetetlen híve a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett élésének. A Szovjetunió­val és más szocialista orszá­gokkal együtt egyik kezde­ményezője és aláírója volt az 1969-es Budapesti felhí­vásnak, amely javasolta az európai biztonsági értekez­let összehívását.. Szövetsége­seinkkel együtt azóta is min­dent megtettünk az értekez­let létrejöttéért. Képvise­lőink mindvégig részt vettek az ' előkészítő munkálatok­ban és a jelen értekezlet elé aláírásra beterjesztett ok­mány kidolgozásában. Tisztelt küldöttek! A Magyar Népköztársaság azt vallja, hogy mindent meg kell tenni a fegyveres ösz- szeütközésekkel fenyegető kérdések békés megoldása, a háború, egy új világháború lehetőségének kiküszöbölé­se érdekében. Kormányunk úgy véli, to­vábbi erőfeszítéseket kell tenni az általános leszerelés előmozdítására..' Támogatunk minden komoly leszerelési törekvést, így támogatjuk a Szovjetunió javaslatát le­szerelési világkonferencia összehívására. Üdvözöljük, és a nemzet­közi enyhülés szempontjából meghatározónak tekintjük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsola­tainak javulását, megálla­podásukat és további tárgya­lásaikat a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról. Minden józanul gondolko­dó ember látja, hogy az em­beriség fejlődésének jelén szakaszában a világháború elkerülésének nincs más reális és elfogadható alter­natívája. mint a békés egy­más mellett élés, a vitás kér­dések tárgyalások útján való rendezése, a fegyverkezési verseny megállítása, a fegy­verzetek korlátozása, majd a leszerelés, az államok ren­dezett viszonya, a közös ér­dekű kérdésekben az együtt­működés, a népek közeledése és barátsága. A Magyar Népköztársaság ennek tudatában és szelle­mében építi nemzetközi kap­csolatait. tevékenykedik az Egyesült, Nemzetek Szerve­zetében. s közel hatszáz más nemzetközi szervezetben. Az értekezlet okmánya az európai biztonság sok és bo­nyolult kérdését tárgyalja. A magyar küldöttség kiemelke­dő fontosságúnak tartja az államők kapcsolatait és együtt­működését szobályozó elvek rögzítését. Az értekezlet mun­kájában részt vesz 35 szuve­rén állam, közöttük vannak nagy és kis államok, iparilag fejlettek és kevésbé fejlettek, szocialista és nem szocialista, elkötelezett és el nem köte­lezett ' országok, semleges ál­lamok. Az államok kapcso­latait szabályozó elvek — minit a szuverén egyenlőség, az erőszaktól való tartózko­dás, a határok sérthetetlensé­ge és a többi alapelv — tisz­teletben tartása és gyakorlati érvényesülése megfelel a résztvevő 35 különböző ál­lam érdekeinek, biztosítja a békét. Betartásukkal száműz­hetjük földrészünkről a hábo­rút, a fegyveres konfliktuso­kat. A Magyar Népköztársa­ság kész ezeknek az elveknek következetes betartására. A magyar kormány úgy vé­li, hogy az államok kapcso­latainak a biztonsági értekez­let áltat történő elvi rende­zése, ezen elvek gyakorlati érvényesülése erősíti a poli­tikai bizalmat, s ez megköny- nyíti az európai fegyveres erők. és azok fegyverzetének ésszerű, az egyenlő bizton­ság elvét figyelembe vevő csökkentését is. Magunk részéről üdvözöl­jük a tudományos, a gazda­sági és a kereskedelmi egy űtt- működésre kidolgozott aján­lásokat is. Magyarország ma is kiterjedt gazdasági kap­csolatokat tart fenn Európa sok országával, és részt vesz a nemzetközi gazdasági niun- kamegosztásban. A Magyar Népköztársaság elvi' okokból híve és adottságai miatt ér­Az európai biztonsági kon­ferencia csütörtök délelőtti ütésének első szónoka, Glis­tán Husák. a CSKP KB főtit­kára, csehszlovák köztársasá­gi elnök többek között kije­lentette; Ez az első alkalom a törté­nelemben, amikor Európa megragadta a. lehetőséget ar­ra, hogy megteremtse a béke. dekelt is abban, hogy a nem­zetközi gazdasági együttmű­ködés a jövőben tovább szé­lesedjek. Ügy véljük, hogy általában az államok, s kü­lönösen a különböző társa­dalmi rendszerű országok po­litikai kapcsolatait szilárdan alátámasztja a kölcsönösen előnyös gazdasági együttmű­ködés. Magyarország kész a hátrá­nyos megkülönböztetésektől mentes, kölcsönösen előnyös, hosszútávú megegyezésekkel is szabályozott gazdasági együttműködésre rrtindazon országokkal, amelyek maguk is érdekeltek ebben. Tisztelt küldöttek! Az értekezlet előkészítése során sok vitával járt, ezért sóik munkát és időt kíván az ajánlások kidolgozása az európai országok kulturális együttműködésére, az infor­mációk, az emberi kapcso­latok bővítésére és bizonyos humanitárius kérdések meg­oldására. A Magyar Népköz­társaság kész az e kérdések­re vonatkozó ajánlások elfo­gadására is és az e téren fennálló kapcsolatok fejlesz­tésére A magyar kormány meg­győződése. hogy a békés egy­más mellett élés, a népek kö­zeledése és barátsága felté­telezi. egyben lehetővé is te­szi az államok termékeny együttműködését a tudomá­nyok. a közoktatás, a kultú­ra és a tájékoztatás terén. Az egyetemes tudománynak, az emberiség javát szolgaló együttműködésnek ragyogó, nyilvánvalóan mindnyájunk­nak sokat mondó példája volt a Szojuz—Apollo űrhajók ki­válóan véghezvitt közös prog­ramja. A magyar társadalom az emberi kultúra minden való­di értékét a sajátjának te­kinti. Az egyetemes emberi kultúra közkinccsé tételét a gyakorlatban megvalósít juk, amikor Dante, Shakespeare, Moliére, Goethe. Tolsztoj és más' nagy írók, költők mű­veit nagy példányszámban kiadjuk, színpadra visszük. A mai nyugati kultúra értékeit is hozzáférhetővé tesszük mindenki számára. Mi hívei vagyunk az embe­rek közötti kapcsolatok, a nemzetközi turizmus fejlesz­tésének, az utazás, a világotlá- íás további könnyítéséiiek. A Magyar Népköztársaságban gyakorlatilag minden ember nyitott kaput talál, alti be­csületes szándékkal érkezik hozzánk. Szocialista és nem szocialista országok viszony­latában egyaránt jelentős kétoldalú' turizmust bonyolí­tunk. A- tízmilliós lélekszámú Magyarországra évente több mint 3 millió külföldi láto­gató érkezik, és hárommillió­nál több magyar állampolgár látogat külföldre. A Magyar Népköztársaság már a gyakorlatban bizonyít­ja. hogy híve a kulturális együttműködés, az informá­ciók. a személyi forgalom bő­vítésének. minden olyan ész­szerű lépésnek, ami előse­gíti a népek és országok köl­csönös, jobb megismerését. E téren is csak akkor és úgy le­het további, el őrevezető lépé­seket tennünk, ha kölcsönö­sen tiszteletben tartjuk a partner országok szuverén, jogait, törvényeit, amit érte­kezletünk is elvár, az előt­tünk fekvő, közösen kidolgo­zott okmányunk is igényel minden résztvevő államtól. Kulturális együttműködés, az információk cseréje kap­csán jelentkeznek különösen az ideológiai különbségek. Mi is, akik itt tanácskozunk,, kü­lönböző ideológiáié pártokat, különböző poLitikai rendszerű országokat képviselünk. De világos, nem azért jöttünk össze, hogy elfogadjuk egy­más .ideológiáját vágj' állami politikai rendszerét. Népeink, amelyeket képviselünk, azt várják tőlünk, hogy valóban létező ideológiai és politikai különbségek ellenére szót ért­sünk, összefogjunk, és meg­állapodjunk azokban a közös tennivalókban, amelyeket el kell végeznünk, hogy Euró­pában béke és biztonság le­gyen hogy az államok, az országok hasznosan együtt­működjenek a közös érdekű dolgokban népeink javára. Elnök elvtárs! Tisztelt küldöttek! Nagy és nehéz utat tettünk meg, amíg idáig, az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet mostani, harma­dik szakaszáig eljutottunk. Sok tanácskozás,1 vita van mögöttünk, harcolnunk is kel­lett. Az enyhülésnek, a béké­nek nem csalt hívei, ellenzői is vannak. A gáncsvetökkel meg kellett küzdeni idáig is. és nyilván ez a jövőben sem lesz másképp. Ez az értekezlet lezárja a múlt egy szakaszát és egy új, jobb, békésebb világ korszak- jelzöjeként kerülhet a törté­nelembe. Ha az itt képviselt országok felelősen folytatják a megkezdett munkát, és a népek állhatatosan küzdenek a jövőben is a jó ügyért, ak­kor a holnap feladatait is megoldjuk. A magyar kormány az ér­tekezlet okmányaival egyet­ért. küldöttségünk azt meg­bízatásánál-!: megfelelően alá­írja. Egyetértünk azzal is. hogy 1977-ben az érdekelt államok képviselőinek egy újabb értekezlete áttekintse majd az eddig megtett utat. s megvizsgálja a teendőket. Szeretném biztosítani önöket arról, hogy- a Magyar Nép- köztársaság és a békeszerető magyar nép minden tőle tel­hetőt megtesz azért, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet nemes céljai valóra váljanak. Köszönöm figyelmüket! Gustáv Husák beszéde a biztonság és a békés együttműködés reális feltéte­leit. araiak ellenére, hogy továbbra is fennállnak poli­tikai, gazdasági, ideológiai és társadalmi különbözőségek. Különösen nagyra értékel­jük azt a szerepet, amelyet a - konferenciát megelőző tár­gyolásokon a Szovjetunió be­töltött, nagyra értékeljük a Szovjetunió békepolitikaját. Ugyanakkor elismeréssel adó­zunk azoknak a reálisan gon­dolkodó erőknek, valamint a nyugateurópai, az amerikai és a kanadai politikusoknak, akik az európai országok, kö­zötti megértési megvalósítá­sára' törekednek. (Folytatás a 2. oldalon. >

Next

/
Thumbnails
Contents