Kisalföld, 1975. augusztus (20. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
1975. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK a helsinki csúcsértekezlet tesztekére szóló programot Európa és a világ javára”. A dokumentumot, amelyet különböző társadalmi rendszerű államok dolgoztak ki, egyáltalán nem tesz kísérletet ezeknek a különbségeknek az elmosására. A dokumentumok alapja a 35 ország közös érdeke a béke fenntartásában — mondotta az ír kormányfő. Ezt követően Makariosz érsek ciprusi elnök szólalt fel. Makariosz érsek a biztonsági konferencia Európa határain túl ható jelentőségét méltatta, elsősorban az államok közötti kapcsolatok alapelveinek megfogalmazását. Ezek közül is különösen az erőszakról és az államok szuverenitásának megsértéséről való lemondást emelte ki. Mint mondotta, ezeknek az alapelveknek a csorbítatlan megvalósítása szabad utat nyithat a ciprusi probléma megoldására. Makariosz érsek felszólalása alatt, amelyben elítélte Törökország ciprusi katonai intervencióját, a török küldöttség kivonult a konferenciateremből. A délutáni ülésszak első felszólalója Tito Jugoszlávia elnöke volt. Tito jugoszláv elnök beszédéből Tito jugoszláv elnök az új fejlemények között nagy hangsúllyal, szólt az el nem kötelezettség irányvonaláról, ami Jugoszlávia külpolitikájának is alapelve. Rámutatott, hogy „az aktív békés együttélés elvei áthatották e konferencia előkészületeit és megmutatták, hogy milyen mélyen gyökeret vert a népek tudatában az a törekvés, hogy új módokat keressenek a nemzetközi problémák megoldására”. Tito elnök az európai biztonsági értekezlet egyik legkiemelkedőbb eredményének azt nevezte, hogy a résztvevő államok általános egyetértéssel elfogadták a határok sérthetetlenségének elvét. Jugoszlávia nevében ünnepélyesen kijelentette, hogy hazája ezt az elvet kötelezőnek ismeri el. A jugoszláv államfő elismeréssel méltatta az enyhülés és a tárgyalási politika eredményeit A Tito jugoszláv elnök után felszólaló Süleyman Demirel török miniszterelnök— amint, az várható volt — beszéde nagyrészében a ciprusi kérdéssel foglalkozott és elutasította Karamanlisz görög miniszterelnök előző napi kijelentéseit. — Tartjuk magainkat az európai biztonsági konferencia valamennyi határozatához, de Ciprus kérdésében fenntartással élünk, mivel csak a ciprusi görög közösség van képviselve Helsinkiben, s jogilag képtelenség, hogy egy két közösséget tömörítő államot csak az egyik, vagy a másik közösség képviseljen, ezért a Ciprusi Állam képviselete ezen a konferencián nem tekinthető jogosnak és törvényesnek. Következésképpen Törökország a záróokmány rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezőnek Ciprus vonatkozásában, s erről hivatalos közleményben értesítette a biztonsági konferencia titkárságát — hangsúlyozta Demirel. 4 4 4 A következő szónok Anker Jörgensen dán miniszterelnök, a biztonsági értekezlet jelentőségét méltatva, és az előkészítő tanácskozástól számított három év mérlegét megvonva hangsúlyozta: véleménye szerint igenlő választ lehet adni arra a kérdésre, hogy a konferencia eredményei jónak mondhatók-e. A dán kormányfő a továbbiakban a közös piaci országok tevékenységének jelentőségét emelte ki, majd csatlakozott az előtte felszólalt nyugati küldöttség-vezetőkhöz, amennyiben kevesellte a ,,harmadik kosár” területén elért eredményeket .44 Leo Tindemans belga miniszterelnök arról beszélt, hogy a politikai enyhülés iránti óhaj csak akkor lesz őszinte, ha kiegészül a katonai enyhüléssel is. A záróokmány elvben elismeri a kettő összefüggését, de Genfben mégsem tárgyaltak a katonai biztonság tényleges problémáiról — mondotta — s hozzáfűzte: az igazi enyhülés csak akkor következhet be, ha a szovjet— amerikai tárgyalások a hadászati fegyverzetek csökkentéséről, és a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások kielégítő eredményt hoznak. ♦ 44 Ezután Olof Palme svéd miniszterelnök felszólalása következett. A svéd kormányfő hangoztatta: a munka, amelyet Helsinkiben és Genfben közösen végeztünk az elmúlt években, azon a közös meggyőződésen alapult, hogy a háborút nem,szabad és nem lehet a nemzeti célkitűzések elérésének eszközéül felhasználni. Felhívta a figyelmet a fegyverkezés változatlanul magas színvonalára, a még megoldatlan, helyi konfliktusokra és erőfeszítéseket sürgetett a katonai biztonság megteremtése érdekében. Kreisky felszólalása Bruno Kreisky osztrák kancellár felszólalásában hangoztatta, hogy az aláírásra kerülő okmány — amelynek tartalma, a benne érintett kérdések köre és jellege egyedülálló — az államok közötti magaviseleti kódex, a jelenkorban. De bármilyen átfogó és nagyszerű munkát végzett is az értekezlet — folytatta — minden attól függ, hogy mennyire reális tartalommal tudjuk megtölteni az okmányban foglaltakat. Az európai biztonsági konferencia egy szakaszt zár le és egyszersmind új szakasznak a kezdete is, és ezért jelentős eredményeket kell hoznia. Az osztrák kancellár — több előző szónokhoz hasonlóan — az enyhülés oszthatatlanságát hangsúlyozta, és sürgette a közel-keleti kérdés békés rendezését. fi házigazdáé a szó A délutáni ülés következő szónoka Urho Kekkonen köztársasági elnök, az értekezleten résztvevő finn delegáció vezetője volt. Kekkonen elnök többek közt hangsúlyozta: 35 ország legmagasabb szintű politikai vezetői érkeztek Helsinkibe, az európai biztonsági értekezlet záróokmányának aláírására. Ez azt mutatja, hogy megvan a közös akarat a még rendezetlen kérdések megoldására összhangban a konferencián kidolgozott elvekkel. A Helsinkiben aláírásra kerülő záróokmány kifejezi az egymástól történelmüknél, társadalmi célkitűzéseiknél és politikai rendszerüknél fogva különböző országoknak azt a közös óhaját, hogy leküzdjék az egymást elválasztó tényezőket, és arra helyezzék a súlyt, ami egyesíti őket: a biztonság fokozására, az emberek jólétének növelésére. A szónok ezután áttekintette a záróokmány főbb rendelkezéseit, majd a biztonsági értekezleten végzett munkáról kijelentette: " A jövőben további együttműködésre lesz szükség, hogy az itt elfogadott elveket átültessük a gyakorlatba. A jövőben is szükség lesz rá, hogy egyesítsük erőfeszítéseinket a jelen elvek alapján. A finn köztársasági elnök végül hangsúlyozta: immár hagyományos az a vélemény, hogy a nagyhatalmakat különleges felelősség terheli a világbékéért és a nemzetközi biztonságért. Ez a megállapítás igen nagy mértékben ma is helytálló. Az európai biztonsági értekezleten az eddiginél sokkal nagyobb mértékben foglalkoztak a biztonság kérdéseivel a részt vevő országok a teljes egyenjogúság alapján és ez egészen sajátos jelleget adott ennek a konferenciának. Elismerve a biztonság oszthatatlanságát és a kölcsönös egymásrautaltságot, valljuk azt is, hogy minden egyes résztvevő ország felelőssége egyformán nagy. A magunk részéről, mi finnek készek vagyunk a reánk háruló felelősséget vállalni,és minden lehetőt elkövetünk azért, hogy az itt kitűzött célok valóra váljanak — fejezte be beszédét a finn államfő. . A portugál felszólalás elmaradása miatt a péntek délelőtti ülés első szónokaként feltüntetett Carlos Arias Navarro, spanyol miniszterelnök szólalt fel ezután mint a csütörtök délutáni ülés utolsó szónoka. A spanyol miniszterelnök beszédével kevéssel 6.00 óra előtt véget ért a biztonsági értekezlet csütörtök délutáni ülése. A konferencia pénteken délelőtt folytatja munkáját. (MTI) Kisalföld Ülést tartott, a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta James Callaghan-nek, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság külügyminiszterének július 28—20-én hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A konstruktív légkörű megbeszélések a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének új lehetőségeit tárták fel. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett az V. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának állásáról. Beszámolt arról, hogy a tervezés az eltelt hónapokban a kormány januári határozata és irányelvei alapján a megfelelő ütemben folyt. A Minisztertanács jóváhagyólag, tudomásul vette a beszámolót és határozatot hozott a terv kidolgozásával kapcsolatos további munkálatokra. A kohó- és gépipari miniszter jelentést tett a közúti járműgyártási program II. szakaszának eddigi megvalósításáról. Tájékoztatta a Minisztertanácsot, hogy az érdekelt hat vállalat a kiemelt termékek termelési előirányzatait jórészt túlteljesítette. Dinamikusan, a gépipari átlagot meghaladóan növekedett a termelésük és ennek nyomán az exportjuk. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette és határozatot hozott a további teendőkre. A kormány megtárgyalta a nehézipari miniszter jelentését a földgázfelhasználás központi fejlesztési programjának 1974. végéig megvalósított, illetve 1975. végéig várható teljesítéséről.. Megállapította, hogy a földgáz részesedése a népgazdaság energiaellátásában a program előirányzatának megfelelően alakult. A felhasználásban emelkedett a lakosság és a vegyipar részesedése, csökkent a kohászaté és a gépiparé. A Minisztertanács e jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Utasította az érdekelt szerveket, hogy működjenek együtt a program V. ötéves tervidőszakra vonatkozó célkitűzései meghatározásában. Az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatta a Minisztertanácsot a budapesti aglomeráció ipara szelektív és intenzív fejlesztésének szabályozásáról. A kormány a pénzügyminiszter javaslatára határozatot hozott építési adó bevezetésére. 1976. január 1-től a vállalatok a fejlesztési forrásaik felhasználásának tervszerű befolyásolása érdekében , a saját döntési körükben fellépő fejlesztési építési szerelési költségek után építési adót fizetnek. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A delegációk találkozásai A helsinki Európa-csúcs világszerte élénk érdeklődéssel kísért eseménysorozata immár második napja a delegációk találkozása. Csütörtökön a Finlandiapalotában tartott találkozót Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával. A találkozón jelen volt Andrej Gromiko és Lázár György is. A találkozón mindkét fél elégedetten nyilatkozott az SZKP és az MSZMP, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti testvéri kapcsolat fejlődéséről. 444 Ugyancsak csütörtökön Brezsnyev baráti megbeszélést folytatott Todor Zsivkovval, a bolgár KB központi bizottságának első titkárával, az államtanács elnökével is. Todor Zsivkov a nap folyamán találkozott és megbeszélést tartott Kádár Jánossal, a magyar delegáció vezetőjével. A megbeszélésen a testvéri magyar—bolgár kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseiről is szó esett. 4 4 4 Az EBK zárószakaszán részt vevő magyar küldöttség vezetője tegnap délben felkereste Urho Kekkonent, a Finn Köztársaság elnökét. Szívélyes légkörű találkozón folytattak eszmecserét a két nép kapcsolatainak kibontakoztatásáról és továbbfejlesztésének lehetőségeiről. A találkozón részt vett mindkét ország nagykövete. 444 Ford amerikai elnök és Demirel török miniszterelnök tegnap munkareggelin tartottak megbeszélést a két ország közötti súlyos ellentétekről. Egyes hírügynökségek szerint láthatóan semmiféle megoldást nem találtak. Kádár János, az MSZMP KB első titkára Helsinkiben megbeszélést folytatott Nicolae Ceausescuval, a Román Kommunista Párt főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével. A szívélyes légkörű eszmecserén szó volt a két ország kapcsolatairól is. 4-4-4 Kádár János és dr. Gustáv Husák Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke is megbeszélést tartott tegnap Helsinkiben. A meleg, elvtársi légkörű találkozón számos fontos nemzetközi kérdésről és a két szomszédos, szocialista ország, valamint a két párt kapcsolatainak fejlesztéséről volt szó. Jelen volt Lázár György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnöke és Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, a minisztertanács elnöke, is. •3 Kommunista szervezkedés 1930. augusztus 1-re MINDEN NEMZET AKKOR TUDJA igazán értékelni jelenét, ha múltját ismeri. Ez helyileg is nagy kötelezettséget ró a kommunista utódokra a forradalmi elődökkel kapcsolatban. E gondolattól vezérelve szeretnénk felhasználni a mostani alkalmat és a jövőben is minden lehetőséget, hogy a forradalmi munkásmozgalom számottevő helyi eseményeit, győri vezetőinek mozgalmi tevékenységét ismertessük, a köztudat részévé tegyük. Ma, augusztus 1-én a győri munkásmozgalom jelentős eseményére, a győri kommunisták egyik nagyarányú szervezkedésére, s ennek kapcsán a magyar kommunista mozgalom egyik kiemelkedő győri vezetőjére Krausz Dezsőre emlékezünk. A kommunistáknak 1930. augusztus elsejére meghirdetett, kommunista vörös napra szóló felhívását a Kommunisták Magyarországi Pártja Győrött szervezkedő kommunistái magukévá téve, augusztus elsejére tömegdemonstrációt készítettek elő. A kommunisták által szervezett és vezetett tüntető felvonulással akartak hitet tenni az imperialista hatalmak által fenyegetett Szovjetunió mellett, fellépni a háborús politikával és kizsákmányoló társadalmi renddel szemben,, tiltakozni a munkásosztály társadalmi, gazdasági elnyomása ellen. A kommunisták a munkásság legális szervezeteinek , a Természetbarátok Turistaegyesületének, az ifjúmunkás szervezetnek, kulturális szervezeteknek mint a szavalókórus, az eszperantista csoport keretei közt szervezkedtek. Az illegális kommunista sajtó terjesztésével ismertették és népszerűsítették a kommunista eszméket, a kommunisták céljait és követeléseit. Röpirat-szóró akcióik során eljuttatták a párt üzenetét a dolgozó és munkanélküli munkásokhoz, ifjúmunkásokhoz, földmunkásokhoz, munkásnőkhöz, proletáranyákhoz, szegényparasztokhoz, katonákhoz. Röpiratokon küldött üzenet a munkáslakta városrészek utcáira, tereire, a környező falvakba is került. Kerítésekre, házak, gyárak falaira festett jelszavakkal, felhívásokkal mozgósították, szólították az utcára augusztus 1-re a győri munkásságot. A rendőrség minden módon igyekezett megakadályozni a kommunista demonstrációt. Teljes rendőri készültséget, nagyarányú nyomozást és razziákat rendeltek el. Ennek során a mozgalom egyik vezetőjét Krausz Dezsőt s az egyik röpiratot szóró csoport tagjait Bittman Ernőt, Kellner Györgyöt, Lőwinger Oszkárt, Schiller Jánost és Weltner Bélát letartóztatták. A rendőri készültség és a letartóztatások megakadályozták az augusztus 1-re tervezett megmozdulást. A letartóztatott kommunistákat az ellenforradalmi rendszer hírhedt inkvizíciós módszereivel vallatták, de kínzással, veréssel sem tudták őket többre kényszeríteni, csak annak beismerésére, hogy meggyőzödéses kommunisták. Kapcsolataikat, társaikat nem árulták el. Szilárd magatartásuknak volt köszönhető, hogy a kommunisták szervező, mozgósító munkája nem volt hiába, s a szabadon maradtak augusztus 1. helyett az SZDP szeptember 1-re tervezett, tüntetésnek szánt csendes felvonulását változtatták a győri munkásság harcos, hangos tömegdemonstrációjává. Hogy Krausz Dezsőre, a kommunista mozgalom kiemelkedő győri harcosára 1975-ben emlékezünk, két évforduló is kötelez bennünket. Egyrészt 1930. július 31-én történt letartóztatásának 45., másrészt 1945-ben az internálótábor nélkülözései, borzalmai következtében elszenvedett mártírhalálának 30. évfordulója. Krausz Dezső életútja egészen fiatal korától összefonódott a győri munkásmozgalommal. Fiatalon, 16 éves korában tagja lett a Famunkás Szakszervezetnek. 1927—30. között a munkásság legális szervezeteinek leple alatt, mint a szociáldemokrata ifjúsági szervezet jegyzője, a szavalókórus vezetője, az Antialkoholista Munkások Szövetsége győri csoportjának és a Természetbarátok Turistaegyesületének alelnöke, szervezte és vezette a kommunista mozgalmat Győrben. Az 1930. július 31-én letartóztatott kommunisták közül ő volttá fővádlott. A hónapokig tartó vizsgálati fogság, de a megelőző kínvallatás sem törte meg. A tárgyaláson nem vallott, hanem vádolt, vádolta a fennálló társadalmi rendet. A bíróság, az állam, és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatása címén 3 évre ítélte el, amelyet a szegedi Csillag börtönben töltött le. Kiszabadulása után, ha az erős rendőri felügyelet miatt gyakorlatilag nem is vehetett részt az illegális munkában, politikai tudásának, tapasztalatainak, eszmei befolyásánk nagy hasznát vette a győri kommunistamozgalom, munkáját folytató elvtársai, tanítványai, Molnár (Krausz) Ferenc, Votisky Andor és Kellner György. Kovács Győzőné Ciprus—Lisszabon Csütörtökön délután Bécsben Kurt Weldheim ENSZ-főtitkár elnökletével megkezdődött a ciprusi kérdéssel foglalkozó értekezlet harmadik fordulója. A Hofburgban megnyílt tárgyalásokon a világszervezet főtitkárán kívül részt vesz Glavkosz Kleridesz, a ciprusi görög és Rauf Denktas, a ciprusi török közösség képviselője. + + + Portugáliában végretért a kormányválság. Az új portugál kormány megalakulását Costa Gomes elnök jelentette be csütörtökön rövid repülőtéri nyilatkozatában, mielőtt elutazott Helsinkibe. A kabinet összetételéről semmit nem kzölt. A nemhivatalos forrásból úgy értesült, hogy a kabinetlistát csak az elnök hazatérése után teszik közzé. (AP UPI)