Kisalföld, 1975. augusztus (20. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

1975. AUGUSZTUS 1., PÉNTEK a helsinki csúcsértekezlet tesztekére szóló programot Európa és a világ javára”. A dokumentumot, amelyet különböző társadalmi rend­szerű államok dolgoztak ki, egyáltalán nem tesz kísér­letet ezeknek a különbsé­geknek az elmosására. A do­kumentumok alapja a 35 ország közös érdeke a béke fenntartásában — mondotta az ír kormányfő. Ezt­­ követően Makariosz­ érsek ciprusi elnök szólalt fel. Makariosz érsek a biz­tonsági konferencia Európa határain túl ható jelentősé­gét méltatta, elsősorban az államok közötti kapcsolatok alapelveinek megfogalmazá­sát. Ezek közül is különösen az erőszakról és az államok szuverenitásának megsérté­séről való lemondást emelte ki. Mint mondotta, ezeknek az alapelveknek a csorbítat­lan megvalósítása szabad utat nyithat a ciprusi prob­léma megoldására. Makariosz érsek felszólalá­sa alatt, amelyben elítélte Törökország ciprusi katonai intervencióját, a török kül­döttség kivonult a konfe­renciateremből. A délutáni ülésszak első felszólalója Tito Jugoszlávia elnöke volt. Tito jugoszláv elnök beszédéből Tito jugoszláv elnök az új fejlemények között nagy hangsúllyal, szólt az el nem kötelezettség irányvonaláról, ami Jugoszlávia külpolitiká­jának is alapelve. Rámuta­tott, hogy „az aktív békés együttélés elvei áthatották e konferencia előkészületeit és megmutatták, hogy milyen mélyen gyökeret vert a né­pek tudatában az a törek­vés, hogy új módokat keres­senek a nemzetközi problé­mák megoldására”. Tito elnök az európai biz­tonsági értekezlet egyik leg­­kiemelkedőbb eredményének azt nevezte, hogy a résztvevő államok általános egyetér­téssel elfogadták a határok sérthetetlenségének elvét. Jugoszlávia nevében ünnepé­lyesen kijelentette, hogy ha­zája ezt az elvet kötelezőnek ismeri el. A jugoszláv állam­fő elismeréssel méltatta az enyhülés és a tárgyalási po­litika eredményeit A Tito jugoszláv elnök u­tán felszólaló Süleyman Demirel török miniszterelnök­­— amint, az várható volt — beszéde nagyr­észében a cip­rusi kérdéssel foglalkozott és elutasította Karamanlisz gö­rög miniszterelnök előző na­pi kijelentéseit. — Tartjuk magainkat az európai biztonsági konferen­cia valamennyi határozatá­hoz, de­ Ciprus kérdésében fenntartással élünk, mivel c­sak a ciprusi görög közös­ség van képviselve Helsinki­ben, s jogilag képtelenség, hogy egy két közösséget tö­mörítő államot­ csak az egyik, vagy a másik közösség kép­viseljen, ezért a Ciprusi Ál­lam képviselete ezen a kon­ferencián nem tekinthető jo­gosnak és törvényesnek. Kö­vetkezésképpen Törökország a záróokmány rendelkezéseit nem tekinti magára nézve kötelezőnek Ciprus vonatko­zásában, s erről hivatalos közleményben értesítette a biztonsági konferencia titkár­ságát — hangsúlyozta Demi­rel. 4 4 4 A következő szónok Anker Jörgensen dán miniszterel­nök, a biztonsági értekezlet jelentőségét méltatva, és az előkészítő tanácskozástól szá­mított három év­­ mérlegét megvonva hangsúlyozta: vé­leménye szerint igenlő vá­laszt lehet adni arra a kér­désre, hogy a konferencia eredményei jónak mondh­a­­tók-e. A dán kormányfő a továb­biakban a közös piaci orszá­gok tevékenységének jelentő­ségét emelte ki, majd csat­lakozott az előtte felszólalt nyugati küldöttség-vezetők­höz, amennyiben kevesellte a ,,harmadik kosár” területén elért eredményeket .­4­4 Leo Tindemans belga minisz­terelnök arról beszélt, hogy a politikai enyhülés iránti óhaj csak akkor lesz őszinte, ha kiegészül a katonai enyhülés­sel is. A záróokmány elvben elismeri a kettő összefüggé­sét, de Genfben mégsem tár­gyaltak a katonai biztonság tényleges problémáiról — mondotta — s hozzáfűzte: az igazi enyhülés csak akkor kö­vetkezhet be, ha a szovjet— amerikai tárgyalások a hadá­szati fegyverzetek csökkenté­séről, és a bécsi haderőcsök­­kentési tárgyalások kielégítő eredményt hoznak. ♦ 4­4 Ezután Olof Palme svéd mi­niszterelnök felszólalása kö­vetkezett. A svéd kormányfő hangoztatta: a munka, ame­lyet Helsinkiben és Genfben közösen végeztünk az elmúlt években, azon a közös meg­győződésen alapult, hogy a háborút nem,szabad és nem lehet a nemzeti célkitűzések elérésének eszközéül felhasz­nálni. Felhívta a figyelmet a fegyverkezés változatlanul magas színvonalára, a még megoldatlan, helyi konfliktu­sokra és erőfeszítéseket sür­getett a katonai biztonság megteremtése érdekében. Kreisky felszólalása Bruno Kreisky osztrák kancellár felszólalásában hangoztatta, hogy az aláírás­­ra kerülő okmány — amely­nek tartalma, a benne érin­tett kérdések köre és jellege egyedülálló — az államok közötti magaviseleti kódex, a jelenkorban. De bármilyen átfogó és nagyszerű munkát végzett is az értekezlet — folytatta — minden attól függ, hogy mennyire reális tartalommal tudjuk megtölte­ni az okmányban foglaltakat. Az európai biztonsági kon­ferencia egy szakaszt zár le és egyszersmind új szakasz­nak a kezdete is, és ezért je­lentős eredményeket kell hoz­nia. Az osztrák kancellár — több előző szónokhoz hasonló­an — az enyhülés oszthatat­lanságát hangsúlyozta, és sür­gette a közel-keleti kérdés békés rendezését. fi házigazdáé a szó A délutáni ülés következő szónoka Urho Kekkonen köz­­társasági elnök, az értekezle­ten résztvevő finn delegáció vezetője volt. Kekkonen el­nök többek közt hangsúlyoz­ta: 35 ország legmagasabb szintű politikai vezetői érk­ez­­tek Helsinkibe, az európai biz­tonsági értekezlet záróokmá­nyának aláírására. Ez azt mu­tatja, hogy megvan a közös akarat a még rendezetlen kérdések megoldására össz­hangban a konferencián ki­dolgozott elvekkel. A Helsin­kiben aláírásra kerülő záró­okmány kifejezi az egymástól történelmüknél, társadalmi célkitűzéseiknél és politikai rendszerüknél fogva külön­böző országoknak azt a kö­zös óhaját, hogy leküzdjék az egymást elválasztó tényező­ket, és arra helyezzék a súlyt, ami egyesíti őket: a bizton­ság fokozására, az­ emberek jólétének növelésére. A szónok ezután áttekin­tette a záróokmány főbb ren­delkezéseit, majd a biztonsá­gi értekezleten végzett mun­káról kijelentette: " A jövőben további együttműködésre lesz szük­ség, hogy az itt elfogadott el­veket átültessük a gyakorlat­ba. A jövőben is szükség lesz rá, hogy egyesítsük erőfeszí­téseinket a jelen elvek alap­ján. A finn köztársasági elnök végül hangsúlyozta: immár hagyományos az a vélemény, hogy a nagyhatalmakat kü­lönleges felelősség terheli a világbékéért és a nemzetközi biztonságért. Ez a megállapí­tás igen nagy mértékben ma is helytálló. Az európai biz­tonsági értekezleten az eddi­ginél sokkal nagyobb mérték­ben foglalkoztak a biztonság kérdéseivel a részt vevő or­szágok a teljes egyenjogúság alapján és ez egészen sajátos jelleget adott ennek a konfe­renciának. Elismerve a biz­tonság oszthatatlanságát és a kölcsönös egymásrautaltságot, valljuk azt is, hogy minden egyes résztvevő ország­­ fele­lőssége egyformán nagy. A magunk részéről, mi finnek készek vagyunk a reánk há­ruló felelősséget vállalni,­­és minden lehetőt elkövetünk azért, hogy az itt kitűzött cé­lok valóra váljanak — fejez­te be beszédét a finn állam­fő. . A portugál felszólalás elma­radása miatt a péntek dél­előtti ülés első szónokaként feltüntetett Carlos Arias Na­varro, spanyol miniszterelnök szólalt fel ezután mint a csü­törtök délutáni ülés utolsó szónoka. A spanyol miniszterelnök beszédével kevéssel 6.00 óra előtt véget ért a biztonsági értekezlet csütörtök délutáni ülése. A konferencia pénteken délelőtt folytatja munkáját. (MTI) Kisalföld Ülést tartott, a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hi­vatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyal­ta James Callaghan-nek, Nagy-Britannia és Észak-Ír­­ország Egyesült Királyság külügyminiszterének július 28—20-én hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A konstruktív lég­körű megbeszélések a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének új lehetősé­geit tárták fel. A Minisz­tertanács a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett az V. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának állásáról. Beszámolt arról, hogy a ter­vezés az eltelt hónapokban a kormány januári határozata és irányelvei alapján a meg­felelő ütemben folyt. A Mi­nisztertanács j­óváhagyólag, tudomásul vette a beszámolót és határozatot hozott a terv kidolgozásával kapcsolatos további munkálatokra. A kohó- és gépipari mi­niszter jelentést tett a köz­úti járműgyártási program II. szakaszának eddigi meg­valósításáról. Tájékoztatta a Minisztertanácsot, hogy az érdekelt hat vállalat a ki­emelt termékek termelési előirányzatait jórészt túltel­jesítette. Dinamikusan, a gépipari átlagot meghaladó­an növekedett a termelésük és ennek nyomán az export­juk. A kormány a beszá­molót jóváhagyólag tudomá­sul vette és határozatot ho­zott a további teendőkre. A kormány megtárgyalta a nehézipari miniszter jelen­tését a földgázfelhasználás központi fejlesztési program­jának 1974. végéig meg­valósított, illetve 1975. végéig várható teljesítéséről.. Meg­állapította, hogy a földgáz részesedése a népgazdaság energiaellátásában a prog­ram előirányzatának megfe­lelően alakult. A felhaszná­lásban emelkedett a lakosság és a vegyipar részesedése, csökkent a kohászaté és a gépiparé. A Minisztertanács e jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette. Utasította az érdekelt szerveket, hogy működjenek együtt a prog­ram V. ötéves tervidőszakra vonatkozó célkitűzései meg­határozásában. Az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatta a Mi­nisztertanácsot a budapesti aglomeráció ipara szelektív és intenzív fejlesztésének szabályozásáról. A kormány a pénzügymi­niszter javaslatára határoza­tot hozott építési adó beve­zetésére. 1976. január 1-től a vállalatok a fejlesztési for­rásaik felhasználásának terv­szerű befolyásolása érdeké­ben , a saját döntési kö­rükben fellépő fejlesztési építési szerelési költségek­ után építési adót fizetnek. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A delegációk találkozásai A helsinki Európa-csúcs vi­lágszerte élénk érdeklődéssel kísért eseménysorozata im­már második napja a dele­gációk találkozása. Csütörtökön a Finlandia­­palotában tartott találkozót Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Kádár János­sal, az MSZMP KB első tit­kárával. A találkozón jelen volt Andrej Gromiko és Lá­zár György is. A találkozón mindkét fél elégedetten nyi­latkozott az SZKP és az MSZMP, a Szovjetunió és a Magyar­ Népköztársaság kö­zötti testvéri kapcsolat fej­lődéséről. 4­44 Ugyancsak csütörtökön Brezsnyev baráti megbeszé­lést folytatott T­odor Zsiv­kovval, a bolgár KB közpon­ti bizottságának első titkárá­val, az államtanács elnökével is. Todor Zsivkov a nap fo­lyamán találkozott és meg­beszélést tartott Kádár Já­nossal, a magyar delegáció vezetőjével. A megbeszélé­sen a testvéri magyar—bol­gár kapcsolatok továbbfej­lesztésének kérdéseiről is szó esett. 4 4 4 Az EBK zárószakaszán részt vevő magyar küldöttség ve­zetője tegnap délben felke­reste Urho Kekkonent, a Finn Köztársaság elnökét. Szívélyes légkörű találkozón folytattak eszmecserét a két nép kapcsolatainak kibonta­koztatásáról és továbbfej­lesztésének lehetőségeiről. A találkozón részt vett mind­két ország nagykövete. 4­4­4 Ford amerikai elnök és Demirel török miniszterel­nök tegnap munkareggelin tartottak megbeszélést a két ország közötti súlyos ellenté­tekről. Egyes hírügynökségek szerint láthatóan semmiféle megoldást nem találtak. Kádár János, az MSZMP KB első titkára Helsinkiben megbeszélést folytatott Ni­­colae Ceausescu­val, a Ro­mán Kommunista Párt főtit­kárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével. A szí­vélyes légkörű eszmecserén szó volt a két ország kap­csolatairól is. 4-4-4 Kádár János és dr. Gustáv Husák Csehszlovákia Kom­munista Pártja KB főtitká­ra, a Csehszlovák Köztársa­ság elnöke is megbeszélést tartott tegnap Helsinkiben. A meleg, elvtársi légkörű ta­lálkozón számos fontos nem­zetközi kérdésről és a két szomszédos, szocialista or­szág, valamint a két párt kapcsolatainak fejlesztésé­ről volt szó. Jelen volt Lá­zár György, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács el­nöke és Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tag­ja, a minisztertanács elnöke, is. •3 Kommunista szervezkedés 1930. augusztus 1-re MINDEN NEMZET AKKOR TUDJA igazán értékelni je­lenét, ha múltját ismeri. Ez helyileg is nagy kötelezettséget ró a kommunista utódokra a forradalmi elődökkel kapcso­latban. E gondolattól vezérelve szeretnénk felhasználni a mostani alkalmat és a jövőben is minden lehetőséget, hogy a forradalmi munkásmozgalom számottevő helyi eseményeit, győri vezetőinek mozgalmi tevékenységét ismertessük, a köz­tudat részévé tegyük. Ma, augusztus 1-én a győri munkásmozgalom jelentős ese­ményére, a győri kommunisták egyik nagyarányú szervezke­désére, s ennek kapcsán a magyar kommunista mozgalom egyik kiemelkedő győri vezetőjére Krausz Dezsőre emléke­zünk. A kommunistáknak 1930. augusztus elsejére meghirdetett, kommunista vörös napra szóló felhívását a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja Győrött szervezkedő kommunistái magu­kévá téve, augusztus elsejére tömegdemonstrációt készítettek elő. A kommunisták által szervezett és vezetett tüntető fel­vonulással akartak hitet tenni az imperialista hatalmak ál­tal fenyegetett Szovjetunió mellett, fellépni a háborús poli­tikával és kizsákmányoló társadalmi renddel szemben,, tilta­kozni a munkásosztály társadalmi, gazdasági elnyomása ellen. A kommunisták a munkásság legális szervezeteinek , a Természetbarátok Turistaegyesületének, az ifjúmunkás szer­vezetnek, kulturális szervezeteknek mint a szavalókórus, az eszperantista csoport keretei közt szervezkedtek. Az illegális kommunista sajtó terjesztésével ismertették és népszerűsí­tették a kommunista eszméket, a kommunisták céljait és követeléseit. Röpirat-szóró akcióik során eljuttatták a párt üzenetét a dolgozó és munkanélküli munkásokhoz, ifjú­munkásokhoz, földmunkásokhoz, munkásnőkhöz, proletár­anyákhoz, szegényparasztokhoz, katonákhoz. Röpiratokon küldött üzenet a munkáslakta városrészek utcáira, tereire, a környező falvakba is került. Kerítésekre, házak, gyárak fa­laira festett jelszavakkal, felhívásokkal mozgósították, szólí­tották az utcára augusztus 1-re a győri munkásságot. A rendőrség minden módon igyekezett megakadályozni a kom­munista demonstrációt. Teljes rendőri készültséget, nagy­arányú nyomozást és razziákat rendeltek el. Ennek során a mozgalom egyik vezetőjét Krausz Dezsőt s az egyik röpiratot szóró csoport tagjait Bittman Ernőt, Kellner Györgyöt, Lőwinger Oszkárt, Schiller Jánost és Weltner Bélát letar­tóztatták. A rendőri készültség és a letartóztatások megaka­dályozták az augusztus 1-re tervezett megmozdulást. A letartóztatott kommunistákat az ellenforradalmi rend­szer hírhedt inkvizíciós módszereivel vallatták, de kínzással, veréssel sem tudták őket többre kényszeríteni, csak annak beismerésére, hogy meggyőzödéses kommunisták. Kapcsola­taikat, társaikat nem árulták el. Szilárd magatartásuknak volt köszönhető, hogy a kommunisták szervező, mozgósító munkája nem volt hiába, s a szabadon maradtak augusztus 1. helyett az SZDP szeptember 1-re tervezett, tüntetésnek szánt csendes felvonulását változtatták a győri munkásság harcos, hangos tömegdemonstrációjává. Hogy Krausz Dezsőre, a kommunista mozgalom kiemelkedő győri harcosára 1975-ben emlékezünk, két évforduló is kö­telez bennünket. Egyrészt 1930. július 31-én történt letartóz­tatásának 45., másrészt 1945-ben az internálótábor nélkülö­zései, borzalmai következtében elszenvedett mártírhalálának 30. évfordulója. Krausz Dezső életútja egészen fiatal korától összefonódott a győri munkásmozgalommal. Fiatalon, 16 éves korában tag­ja lett a Famunkás Szakszervezetnek. 1927—30. között a mun­kásság legális szervezeteinek leple alatt, mint a szociálde­mokrata ifjúsági szervezet jegyzője, a szavalókórus vezető­je, az Antialkoholista Munkások Szövetsége győri csoportjá­nak és a Természetbarátok Turistaegyesületének alelnöke, szervezte és vezette a kommunista mozgalmat Győrben. Az 1930. július 31-én letartóztatott kommunisták közül ő volttá fővádlott. A hónapokig tartó vizsgálati fogság, de a megelőző kínvallatás sem törte meg. A tárgyaláson nem val­lott, hanem vádolt, vádolta a fennálló társadalmi rendet. A bíróság, az állam, és társadalom törvényes rendjének erő­szakos felforgatása címén 3 évre ítélte el, amelyet a szegedi Csillag börtönben töltött le. Kiszabadulása után, ha az­ erős rendőri felügyelet miatt gyakorlatilag nem is vehetett részt az illegális munkában, politikai tudásának, tapasztalatainak, eszmei befolyásánk nagy hasznát vette a győri kommunista­mozgalom, munkáját folytató elvtársai, tanítványai, Molnár (Krausz) Ferenc, Votisky Andor és Kellner György. Kovács Győzőné Ciprus—Lisszabon Csütörtökön délután Bécsben Kurt We­ldheim ENSZ-fő­­titkár elnökletével megkez­dődött a ciprusi kérdéssel foglalkozó értekezlet har­madik fordulója. A Hofburg­­ban megnyílt tárgyalásokon a világszervezet főtitkárán kívül részt vesz Glavkosz Kleridesz, a ciprusi görög és Rauf Denktas, a ciprusi tö­rök közösség képviselője. + + + Portugáliában végretért a kormányválság. Az új portu­gál kormány megalakulását Costa Gomes elnök jelentet­te be csütörtökön rövid re­pülőtéri nyilatkozatában, mi­előtt elutazott Helsinkibe. A kabinet összetételéről semmit nem kzölt. A nem­hivatalos forrásból úgy érte­sült, hogy a kabinetlistát csak az elnök hazatérése után teszik közzé. (AP UPI)

Next