Kisalföld, 1975. december (20. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-02 / 282. szám
Megérdemelt siker, Régimódi történet A Kisfaludy Színház szombaton mutatta be Arbuzov Régimódi történet című színpadi játékát — megérdemelten nagy sikerrel. A Régimódi történet két magányos ember egymásratalálásáról szól, sok derűvel, Urával, mely emberséggel. Arbuzov az 1908-ban született szovjet színműíró alapos emberismeretről tesz bizonyságot ebben a művében is, egyúttal biztos ábrázolási készségről. Hiszen nem egészen két óra alatt megismertet és elfogadtat velünk két nehéz embert. S ez a megismertetés oly sikeres, hogy a drámai novella két szereplőjét, mint régi jó ismerősünket köszönthetjük az előadás végére. S hogy ez így lehet, abban Arbuzovval egyenrangú alkotótárs a Kisfaludy Színház két remek színésze: Szende Bessy és Mester János, akik a maguk arculatára formálva az író alakjait, teszik igazán hús-vér emberekké őket. Tigyija Vaszilijevna szerepében Szende Bessy ritka lehetőséget kapott művészetének árnyalt bemutatására. Ez az asszony bizony az első jelenetekben nem túl szimpatikus: arrogánsan igyekszik kivonni magát a gyógyító intézmény kötöttségei alól, öszszeférhetetlen, nagyhangú, még a szanatórium igazgató főorvosával sem azt a hangot üti meg, amelyet a társadalom íratlan szabályai egy orvos és egy beteg viszonyára megengednek. Nem egyszer füllent, rikítóan öltözködik, korához nem méltón viselkedik. Szende Bessy ragyogóan bontja ki e külső, a korántsem igaz képből, az asszony valódi egyéniségét, érthetővé tesz egy olyan emberi sorsot, amely különcnek formálta az egyedüllétbe soha bele nem nyugvó, megalkuvásra nehezen kényszerülő, életre teremtett asszonyt. Jelenetről jelenetre bomlik ki Ligyija Vaszilijevna társ utáni vágyódása, a körülmények hatalmánál is erősebb ereberi nagysága. Rogyion Nyikolajevics mindenben ellentéte az asszonynak: erkölcsi normáiban, az emlékekhez való viszonyában, emberi kapcsolataiban. Ha az asszony tűz, a férfi még csak nem is, víz, hanem, jég. Értelemszerűen Mester Jánosnak a rezonátori szerep jutott. S hogy igazán szépen szólhatott a Régimódi történet, az ennek a jó rezonátori mivoltának köszönhető (miképp egy húr tiszta rezgését egy hangszer teste, rezonanciája formái szép hanggá) Mester János személyében ideális színészt kapott Arbuzov alakja, nagy belső átéléssel formálta a Jászai-díjas művész a főorvos sündisznószerű alakját. Rogyion Nyikolajevics tüskékként mereszti maga köré bogarasságát, mániaszámba menő szokásait, érdességét, merev erkölcsi normáit, hangsúlyozott magányát — védekezésül a külvilág támadásaival szemben, még akkor is, amikor a külvilág már rég nem olyan, hogy nehezen gyógyuló sebeket okozhasson. Szende Bessy és Mester János képes valódi drámai harc végigvitelére, s e küzdelem eredménye, a Régimódi történet remek előadása. S természetesen részes ebben a sikerben Meczner János, a rendező is. Irányításával az előadás mindvégig megmaradt a jó ízlés keretein belül, pedig maga a dráma nem egy lehetőség-buktatót rejt magában, amely az érzelgősség vagy éppen harsányság felé vihetné el a játékot. Ismerve a színházi körülményeket csak részben tehetjük azért felelőssé a rendezőt, hogy a bemutatóra még nem volt ,,száz százalékos" az előadás, hogy kisebb hibák akadályozták gördíslékenységét. Remélhetően ezek a további előadásokon már nem jelentkeznek, s így zavartan élményben részesülhetnek a Régimódi történet nézői. Csonka István jelmezei és díszletei lehetővé teszik, hogy ne csak a színházban, hanem művelődési házakban is a színházéval egyenértékű előadásokra kerülehessen sor Ez azért is lényeges, mert a Régimódi történeti előadása a Kisfaludy Színházból hamarosan a gyárak, falvak színpadaira kerül, elébe menve a nézőnek. Jó szórakozást, gazdag élményt nyújtva sokaknak. Bódé László • Mester János és Szende szerepében. Bessy, a Régimódi történet két Sz. Ö. felvétele Jubileumi ünnepség Sopronban Negyedszázada alakult meg hazánkban a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége. Ez alkalomból a szövetség soproni csoportja vasárnap délelőtt az ELZETT Művek soproni gyára művelődési otthonában jubileumi ünnepséget rendezett, amelyen megjelent Illésfalvi Béla, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének főtitkára is Szakály Ernő, a soproni csoport elnöke ismertette a helyi csoport történetét, a siketek és nagyothallók művelődésével, szakmai képzésével, kulturális és társaséletének kialakításával kapcsolatos tevékenységét. Sok egyéb mellett megemlékezett dr. Csatkai Endréről, a Liszt Ferenc Múzeum néhai Kossuth-díjas igazgatójáról, aki a csoport tagjaként sokat tett a soproni siketek és nagyothallók ügyéért. A jubileumi ünnepség második részében a soproni és a szombathelyi csoport tagjai kultúrműsorral köszöntötték a megjelenteket. Képünkön a jubileumi ünnepség közönsége és a műsor egyik jelenete látható. HÜMPOID 4 „Véletlenül lett író A KÖLTÉSZET UTAZÁS Mezei András olvasói között _________--------------------------------------------------- Az író—olvasó-találkozó afféle dupla vagy semmi játék. Kettős a tétje. Ha sikerül felkelteni a hallgatók érdeklődését az irodalom, az olvasás iránt, akkor nyert ügye van nemcsak a meghívott írónak, hanem valamennyi írónak, s a könyvnek. Egészen biztos, hogy a jól sikerült találkozót követően érezhetően emelkedni fog a könyvtárba járók száma, a verseket, elbeszéléseket szeretők tábora. Ha viszont „ízetlen” a találkozó, egy csapásra sok mindent el lehet veszíteni: el a már addig megnyert és a majdani olvasókat is. ■ Mezei András írók olvasótalálkozója a Lenfonó és Szövőipari Vállalat győri szövőgyárának dolgozóival egyértelműen dupla nyereség. Nemcsak azért, mert a József Attila és SZOT-díjas író személyében ismert, népszerű, sokat olvasott jó előadói készségű, élvezetes szavú embert láthattak vendégül a gyáriak, hanem azért is, mert a találkozót mely gondolatiság, emberi melegség jellemezte. Két fiatal verset mond a fáradt arcú, kendős fejű, figyelő tekintetű gyáriaknak. Sorra elhangzanak Mezei András legszebb költeményei Az írás szelleme, a Vázlat apámról, a Por, hamu, por, A teljes föltámadás, A múlandóság sebei. Biblikus emelkedettség, a gyökeréig ősrégi hangulatú és hangú költemények a mai, modern ember világát tükrözik. Mezei archaizmusa a bibliai példázat mesterkéletlen erejével hat. Súlyos veretű, komoly dolgok kimondásának teremt ez az archaizmus formai közeget, akár Radnóti nagy verseiben. Meglendíthet ünnepélyes hexametert, vagy szellemes rövid vibráló ritmusú, modern sodrású kök verset írhat, mindenképpen a jelen megértéséhez visz közel. Nem véletlenül ötlött fel előttem Radnóti képe és eszmei tartása Mezei András költészetéről szólván Maga a költő beszélte el, hogy ifjú kora két nagy „bibliája" Radnóti és József Attila egy-egy kötete volt. Hordta magával a könyveket mindenüvé, míg az 1951-os zűrzavarban észrevétlenül lecsúszott motorja csomagtartójáról és elveszett. A vigasztalás, az öröm, a szépség veszett el akkor egy kicsit az életéből. Hiszen utazni, viilágot látni nemcsak havas csúcsokat, napégette szavannákat bejárva lehet, hanem egy helyben a költészettel is. .. költészet is utazás. Mezei András „véletlenül” lett író. Angyalföldön munkásként dolgozott, majd 1957- ben ott kellett hagynia a gyárat. A Hajógyár lapjában megjelent egy sorozata, amelyre szerződést kötött vele egy könyvkiadó. Dolgozott az MTI-nél, mint újságírógyakornok. Most az Élet és Irodalom népszerű ..Megkérdeztük” rovatából köszön ránk hetente. Noé bárkája lesz új útikönyvének címe. Nyolc évvel ezelőtti egyiptomi utazásainak megdöbbentő, félelmetes részleteiből mondott el néhányat. Szavai nyomán láthatóvá lett a piramisok mélye, a bibliai hangzású Józsefcsatorna, az irtózatos afrikai nyomor, az európai számára felfoghatatlan szegénység, az éhezés és a még annál is nagyobb hatalom, a vallásosság. Élményei másik része hanoi utazásáról szól. A vízzel teli bombatölcsérek mellett kivirágzó élet, a vietnami házépítések érzelmes és hősies élményei elevenedtek meg mesélő kedve nyomán. A találkozóvégi szokásos brigádnaplóbejegyzések úgy hiszem , nem puszta formalitások voltak, hanem író és közönsége közt kialakult tiszteleten, megbecsülésen és kölcsönös elismerésen alapuló rokonszenv. Mezei András a napokban az ÉGÁZ-ban, a MOM 400-as Szakmunkásképző Intézetben, valamint a Keksz- és Ostyagyárban is találkozott a verseit, kisregényeit, tévéjátékait szeretőkkel. KK • Mezei András dedikál Családról, nevelésről A Hazafias Népfront Győr- Sopron megyei Bizottsága mellett működő pedagógiai bizottság december 3-án Győrött a Petőfi Sándor Ifjúsági Házban tanácskozást tart. Szerda délelőtt 10 órakor Medvegy Antal, a sárvári Tinódi Gimnázium igazgatója a családi életre nevelés hagyományairól, Gál Erzsébet, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa pedig magáról a családi életre való nevelésről tart előadást. Ezután tapasztalatcserére kerül sor, amelyen megyénk általános iskoláinak meghívott pedagógusai és a szülői munkaközösségek tagjai vesznek részt. Komlói napok Győrött Bemutatkozott a fekete kincs városa A harmincezer lakosú Komló jövőreünnepli várossá nyilvánításának 25. évfordulóját. A baranyai bányászváros vezetői a szocialista emberré formálás egyik fontos eszközének tartják a kulturális élet fejlesztését. Ezért keresik a kapcsolatot az ország más ipari városaival, és így került sor ez év júniusában Komlón a győri napok rendezvényeire. A győriek jól sikerült látogatását viszonozta az a 180 tagú komlói kulturális küldöttség, amely szombaton és vasárnap adott ízelítőt a baranyai város kulturális és művészeti életéből. Az ünnepélyes megnyitó Után a Győrött már többször szerepelt „5-let” jazz-rock együttes lépett a Rába Művelődési Központ színpadára. A pop zene egyik legjellegzetesebb műfaját művelő együttes saját számaiból összeállított műsort adott elő, a hangerőt sem nélkülöző számokat a fiatalok minden esetben nagy tetszést nyilvánílással fogadtak. A Petőfi Sándor Ifjúsági Házban rendezett műsort a magyaregregyi népi együttes két szólistájának népdalai nyitották meg. Negyvenperces „A fekete kincs városa” című film mutatta be Komlónak az egykori falutól a mai modern városig terjedő életet. Az ifjúsági házban rendezték a népi iparművészet komlói kiválóságainak kiállítását. Mindegyikük szép, az ősi formai elemek felhasználásával készült használati tárgyakat állított ki. Krausz György lakásberendezési tárgyai, Soltész István faragott és karcolt, a pásztorművészet hagyományaira épülő dísztárgyai, Blumschein Dezső ízléses pohárkészletei és faliképei, valamint Bálint Péterné nyírt birkagyapjúból készült szőttesei minden bizonnyal elnyerik majd a látogatók tetszését. Győr és Komló honismereti szakkörei vasárnap délelőtt cserélték ki tapasztalataikat a Vasutas Művelődési Házban. A legfiatalabbaknak a Petőfi Sándor Ifjúsági Házban volt „Telapovárás” címmel előadás. Gyermekverseket és egy francia mesejátékot vitt színre a komlói Bányászszínpad, utána Bartók, Kodály, Bárdos, Páciusz és Sibelius karácsonyi dalait hallgatták a gyerekek. A délutáni össztáncon ismét az „5-let” együttesé volt a színpad. A két nap fénypontjának tekinthetjük a Rába Művelődési Központban vasárnap este rendezett záróműsort. Először a Komlói Munkáskórus szerepelt, majd a nemzetközi hírű Kodály Zoltán Általános Iskola gyermekkórusa aratott sikert igényes és nagy összeszokottságot bizonyító produkciójával. A sikeres együttműködés példája volt a győri Kun Béla Általános Iskolával közösenelőadott „Nagyszalontai köszöntő’’, Kodály Zoltán zenekölteménye. Befejezésül a négy, Pécsett végzett komlói pedagógusból álló spirituálé-együttes részesítette ritka élményben a közönséget. Sikeres, gondosan válogatott műsorral mutatta be Nagy Mihálynak, a komlói Május 1. Művelődési Központ igazgatóhelyettesének vezetésével városát a kulturális küldöttség. Annyit azonban meg kell jegyeznünk, hogy a színvonalas műsorok nagyobb hírverést, jobb közönségszervezést érdemeltek volna a győri rendezők részéről. Mohay Gábor 1975. december 2., kedd