Kisalföld, 1976. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-01 / 128. szám
GYERMEKNAP 1976 Vasárnap a gyermekeket ünnepelték.A vetélkedők, játékok, szórakoztató rendezvények szervezéséből mindenekelőtt a vállalatok, intézmények szakszervezeti bizottságai vették ki részüket. A Magyar Vagon- és Gépgyár Szakszervezeti Bizottsága például " majdnem ezer gyerek számára tette emlékezetessé a tegnapelőtti délelőttöt. A vállalat Ady Endre Művelődési Házában bábműsort és irodalmi valamint KRESZ- vetélkedőt rendeztek, az ETO labdarúgó pályáján ügyességüket mérték össze a gyerekek. Gyirmóton horgászverseny volt, a kapuvári gyáregységnél pedig sportvetélkedőket szerveztek. A győri adyvárosi Petőfi Emlékkönyvtár előtt újra megrendezték a könyvtár dolgozói az aszfaltrajzversenyt, amelyen a kicsit szeles, de napsütéses időben mintegy hatvanan vettek részt. A rajzversenyen egyébként a felsőtagozatosok között Scheib Zsuzsa VII. osztályos (Ady iskola), az alsósok között pedig Varga Mónika IV. osztályos (Móra iskola) tanuló lett az első. Felvételeink az ETO-pályára és az aszfaltrajzversenyen készültek. Rajzok a járdán Barbapapának fehér teste, kék szeme, piros szája, sárga keze; a kútból kibúvó sárkánynak zöld teste, kék taraja, sárga lángnyelve; a bikaviadornak török bugyogója, felkunkorodó orrú papucsa; a barna zongorának drapp teteje; az úttörőtábornak kovácsoltvas kapuja; a számháborúzó úttörőnek pedig piros melegítője van, az egzotikus növények között ülő fekete kandúr meg bohócokról rámaradt körgallért visel. A tehén bánatosan lógatja fejét, a bika elrohan a viador karja alatt, a kandúr mintha kacsintani készülne, a számháborúzó úttörő egyik lábát magasra tartva a fűben hasal, a kezét hátul összefogva éneklő úttörőlányt ketten hallgatják, a tábor zászlaját a szél lobogtatja. Fehér, sárga, kék, piros, zöld, barna vonalak szaladnak a kréták alatt, az ecsetekből foltokban ömlik a tempera, kezek és lábak és a világról megfeledkezett arcok mozognak az aszfaltozott járda fehér vonalakkal határolt négyzetei fölött. Mögöttük felnőttek beszélgetnek, figyelnek, arrébb, a pázsiton hatalmas sátor alatt könyveket kínál két leány, és a tér fölé magasodó épület tövében apró asztalok mellett, apró székeken ülve ugyancsak könyveket árusítanak. A gyakorlottabbak, akik részt vettek a győri adyvárosi Petőfi Emlékkönyvtár tavaly is megrendezett gyermekrajz versenyén, avatott kézzel készülődtek az egy órás játékhoz. A babaszoba fürdőkádja vízzel telve a felmosó vödör szerepét töltötte be, az elefántformára kivágott műanyag szivacs pedig a felmosórongyét. A szürke, érdes járda felületekről gyorsan eltűnt a por, de a később érkezők, az előtte való nap benevezni nem tudók, még csak akkor íratták fel nevüket a könyvtárban, és a még gyakorlatlanabbak, akik talán csak nézelődni jöttek ide a Munkásőr utcába délelőtt kilenc órakor, és csak itt kaptak kedvet a rajzoláshoz, a versenyhez, félszegen, de örömmel vették át a színes krétákat rejtő dobozt a rendezőktől. És ők voltak azok, akik hosszú percekig álltak tanácstalanul, gondolkodva-tünődve a fehér szélű, szürke négyzetek előtt, míg nekiláttak felrajzolni a halványzöld levelekkel hajladozó vastag törzsű fákat, a mindent beborító kék eget, és közepén a sárga korongot, a napot. A „hivatásosak” azonban, akik hatalmas festék és kréta készletekkel érkeztek, ekkora már finom, gyakorlott vonalakkal vázolták fel alakjaikat. — Mondtam már, hogy a napnak azt a részét is barnítsd be — hajol le az egyik szülő gyermekéhez, és már hiába akar a nap olyan erősen sütni, hogy fénye elfedje a fákat, a barna kréta engedelmesen sűrű vonalakat húz a piros korongra, ahogy azt az egymást fedő tárgyak ábrázolásának logikája megköveteli. Az úttesten pedig lassan, lépésben egy autó gördül el a rajzolók előtt, a férfi is, a nő is mosolyogva nézi a krétát, ecsetet tartó kezeket. Közben újabb érdeklődök érkeznek, páran csak a járdára való rajzolás szabad voltától csábítva veszik kézbe a krétákat, és házakkal, tájakkal, virágokkal, gyerekekkel telnek meg az épületek ajtajáig vezető keskeny utak is. Az ablakokból a felnőttek mosolyognak az alattuk nyüzsgő, tarka seregre. Mire megérkezik a fúvószenekar, és hangolni kezd, a zsűri is megkezdi a mintegy hatvan ,,pályamű"’ elbírálását. Azután bent a könyvtárban legelöl a gyerekek, mögöttük a szülők, izgatottan várják az értékelő szavak végét, az eredményhirdetést, azoknak a neveit, akiké a tizenhat könyv lesz. Filmfelvevő berreg, a lámpa éles fényében hunyorognak, az első sorokban ülők. A szemüveges fiú, aki eddig hátat fordítva az eredményhirdetésre várakozóknak a mesekönyveket nézegette, most nevének hallatára megrezzen. — Gyere, te is nyertél — simítja meg haját az egyik felnőtt, és a kisfiú előrefurakodik a lassan szétnyíló tömegben. Szalay Antal 4----HUHIPOID Tábornyitás előtt késve ugyan - de van megoldás Ha korán indul a szülő — kit lehet beosztani? — Iem jár, adható! ló, ció,áció ... lassan felkerülnek az iskolák fekete tábláira a betűk, néhány nap múlva megkezdődik a nyári szünet. A diákoknak öröm, szülőknek, pedagógusoknak viszont gond. a Gond, mert a tanév alatt a gyerekekre ügyeltek az iskolában, a tanítás után a napközis nevelő figyelt, hogy a lecke elkészüljön, biztos és jó helyen tudta a szülő a csemetéjét. Most bezárnak az iskolák, s ahol nincs nagymama, vagy a gyerekeket szívesen látó rokon, szorongató a kérdés: mi lesz a szünetben? Évek óta az a gyakorlat, Győrött ugyanúgy, mint az ország más vidékén, hogy a vakáció alatt nyári napközis táborokat nyitnak, ahol az étkeztetést meg lehet oldani és játékosan, hasznos programokkal töltik el az időt a gyerekek — a beosztott tanárok felügyeletével. Győrött a kiskúti napközis tábor fogadja a gyerekeket, a Móra iskola tanulóinak kivételével. A tábor 250 adagos konyhája korlátozott létszámot enged, így olyan megállapodás született a múlt évben, hogy a város összes iskoláiból Kiskútra viszik a gyerekeket. A Móra iskola önállóan gondoskodik saját diákjairól. Fordítva nehezebb lenne, hiszen a mórások megtöltenék a tábort, s a többi iskolában főként az ételszállítás megszervezése jelentene bonyolult feladatot. Az idén már több gyereket is elláthat a tábor: a Balassi iskola konyháján kapnak ebédet. A központosított nyári tábor újkeletű létrehozásáig az volt a gyakorlat, hogy egy-egy iskola diákjai — a beosztás szerint — 2—3 napot tölthettek a tábor területén, a többi napokon az iskolában tartózkodtak. A kiskúti tábor július elsején nyitja meg kapuit, két héten keresztül augusztus 19- ével bezáróan fogadja a gyerekeket, reggel nyolctól. Július elsejéig az iskolákban foglalkoznak velük. A legelső nehézség: Győrött a szülők jelentős része reggel 6 órakor áll a munkagépek mellé. A tanévben — szomorú gyakorlat — a gyerekeket is így időzítve küldték az iskolába, ahol tantermekben várták meg —, ki élénkebben, ki az otthoni alvást folytatva — az első óra kezdését. A gyereknek megterhelő, fárasztó ez, de kétségtelen, a szülő nyugodtan áll munkába: fia, vagy lánya iskolában van. (Szomorú gyakorlatnak neveztük, jobbat sajnos, ezideig nem sikerült találni.) A nyári szünet alatt azonban egyáltalán nem megoldott a 6 órától 8-ig tartó idő, hiszen a kisdiákok körzetesítve a kijelölt gyülekezőhelyeken várják a Kiskútra szállító autóbuszt. Az utcán, jobb híján. A nyári tábort ideálisnak lehetne mondani, illetve kell mondani, mert jobb helyet nem sikerült találni. Lehetne nagyobb is a szabad terület, lehetne talán nem az állatkert mellett (ahonnan a legyek a nyári hőségben átrajzanak), a körülmények sajnos, adottak. Mivel kívül esik a városon, este és éjszaka nehéz felügyelni rá. Súlyos anyagi áldozatba került megépítése, védelme azonban korántsem megnyugtató. Vandálok, kóbor elemek másznak át rendre a kerítésen, megrongálják, feltörik a házakat, leszerelik a csapokat, s kárt okoznak, ahol tudnak. Szerény tiszteletdíj ellenében a kultúrpark éjjeliőre ügyel a táborra is, sokszor azonban a legnagyobb figyelem mellett is reggel az éjszakai pusztítás nyomaival találkoznak a tábornyitók. „ Talán megérné egy főállású őr rendszeresítése, egy jó szimatú kutyával. ” A gyerekek számától függően — hetes váltással — rendelik ki az iskolaigazgatók a pedagógusokat a napközis táborba. A nyár folyamán ez körülbelül hetven nevelőt érint. Ha a mintegy 600 beosztható pedagógust nézzük — mert beoszthatók, ugyanis a nyári szünetből 18 nappal az iskolaigazgató a rendtartás szerint szabadon rendelkezik — akkor 5—6 évenként kerülhet sor ugyanarra a tanárra. Csakhogy a gyakorlat mást mutat: nagyon szűk a rendszeresen beosztottak köre, ugyanis íratlan szabály az iskoláknál, hogy azúttörővezetőket, a nyári továbbképző tanfolyamokon részt vevőket nem oszthatják be tábori felügyeletre. Ez a gyakorlat talán az előbbiek esetében abból az időből datálódik, amikor az úttörőmunkáért nem járt sem kedvezmény, sem pedig fizetéspótlék. Akkor természetes volt, hogy a nyári szabadságot nem terhelték ezzel a feladattal, hiszen év közben a többszörösét végezték ezek a pedagógusok — társadalmi munkában. Sok nevelő vesz részt nyáron tanfolyamokon — a sikeres vizsga fizetésemeléssel jár. Őket általában azért nem osztják be, mivel szabadságuk terhére tanulnak. Természetesen saját érdekükben. Marad tehát a beoszthatók csoportja — természetesen társadalmi munkában, hiszen fizetett szabadságukat töltik. Ez a rendszer az évről évre beosztott pedagógusok között feszültséget keltett országszerte. Ugyanis a nyári szabadsággal — amely nem azonos a diákok nyári szabadságának idejével! — végső soron mégsem rendelkezhetnek szabadon, hiszen igazodni kell a családi terveknek, utazásoknak, elképzeléseknek a nyári tábori beosztáshoz. Nem beszélve arról, hogy a kényszerűség erejével hat. Több városban próbáltak megoldást keresni a nyári napközis táborozás e kényszerűségének feloldására. Igaz, évekkel ezelőtt, amikor még nem voltak olyan szigorúan megkötött pénzügyi jogszabályok, mint az elmúlt évtől kezdődően. Van, ahol nyugdíjasokat alkalmaznak — a köztudottan nem magas pedagógusnyugdíj mellé jó a nyári kereset — másutt főiskolás, egyetemista lányokat, leendő pedagógusokat vontak be. Dotálásukat betervezték évről évre a városi költségvetésbe. Hasonlóan az olyan esetekben is, amikor ilyen módon találtak lehetőséget a nyári napközis nevelők munkájának akár — megbízás alapján történő — napidíj, akár egyszeri jutalom kifizetésével. Erre módot, adott az év közben megtakarított munkabér, illetve más esetben a mas költségvetésben szereplő, e célú kiadás. Megyénkben sem kell meszszire menni a tapasztalatokért. Kapuvárott évek óta gyakorlat, hogy nyáron nyugdíjasok, képesítés nélküliek és szerződéses nevelők ügyelnek a gyerekekre. Az anyagiak sem okoznak gondot: a költségvetésből fedezik a bért. Győrött ez valahogy elmaradt a korábbi években, így joggal érzik magukat a megyeszékhely pedagógusai hátrángos helyzetben. Hangsúlyozzuk, a napközi táboros munka anyagi elismerése — a szabályok szerint nem jár — csupán adható. A városi tanács művelődésügyi osztályán ismertek a felsorolt gondok, a szülőké, a pedagógusoké egyaránt. Bár — mint mondották — tavaly nem jelezték a szülők, hogy késői a reggel nyolc óra, előbb szeretnék útnak indítani a gyerekeket. Talán abból a meggondolásból, hogy év közben úgyis korán fel kell kelniük, legalább a szünetben alhassanak tovább. Esetleg megkérték a szomszédot vagy valakit a házból, hogy időben ébressze fel a gyerekeket. Viszont a gond valós, szerkesztőségünket már megkeresték a munkásnők ezzel a problémával. Az osztály álláspontja: megoldható a kora reggeli gyülekezés is, természetesen szintén körzetesítve, ugyanis 2- 3 gyerekért egyegy helyen nem lehet felügyelőt berendelni. Ez esetben két csoportban szállítják ki a kisdiákokat a táborba. Másik téma, a nevelőké, jóval nehezebb. Elkésett az anyagi kérdések rendezésével az osztály, most viszont szigorú megkötések vonatkoznak a bérmegtakarításra. Pénz lenne, hiszen jelentős összeg gyűlik össze év közben, csakhogy ez a pénz zárult, november 7-re, a jutalmazásoknál lehet hozzányúlni. Az viszont elképzelhető, hogy ez ünnepi alkalommal külön jutalmazzák a nyári táborban munkát végző pedagógusokat is, akár differenciáltan, akár egységesen. A megyei tanács művelődésügyi osztályának az az álláspontja, hogy ha a többi városhoz hasonlóan Győrött is honorálni akarják a nyári munkát, lehet rá lehetőséget találni. Ez évben még jutatony formájában, jövőre viszont esetleg fel lehet tüntetni — megbízásos napidíjjal — a napközis tábor költségei között. (Ide talán be lehetne tervezni az éjjeliőr bérét is, hiszen ha a kártevéssel hasonlítjuk össze, mindenképpen megéri.) A közeljövőben a két osztály felveszi a kapcsolatot e kérdések tisztázására. Késve ugyan , de van megoldás. Somogyi Márta 1976. június 1., kedd