Kisalföld, 1976. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

és a társadalmi haladásért a fejlett és a fejlődő országok közötti mélyreható aránytalan­ságokat ki lehet küszöbölni, és amely minden egyes nemzet teljes függetlenségén és az emberiség problémáinak megol­dásában való tevékeny részvételén alapul. A szocialista országok, az el nem kötelezett országok moz­galma, a fejlődő országok forradalmi és haladó erői, vala­mint a munkás- és demokratikus mozgalmak harcolnak az új, az igazságon és az egyenjogúságon alapuló nemzetközi po­litikai és gazdasági kapcsolatok kialakításáért. Az ilyen kap- - c­solatok a béke, a feszültség enyhítése és a társadalmi hala­dás érdekét szolgálják az egész világon, és teljes mértékben megfelelnek Európa munkásosztálya és néptömegei érdekeinek. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok felszólítják Európa dolgozóit és összes demokratikus és bé­keszerető erőit, hogy a világ minden szabadságát és függet­lenségét védelmező népével való szolidaritás fokozása érde­kében tegyenek új erőfeszítéseket és szervezzenek új akció­kat. Ez a harc nemzeti é­s társadalmi egyenjogúságuk legfon­tosabb tényezője és fontos hozzájárulás az egész világ béké­jéhez, biztonságához és társadalmi haladásához. Befejezésül a dokumentum ezeket mondja: A konferencia résztvevőinek az a véleménye, hogy a célok megvalósítása, amelyekért síkra szállnak, számottevő hala­dást jelentene Európának a béke, a biztonság, az együttmű­ködés és a társadalmi haladás földrészévé való átalakítása útján. Hangsúlyozzák arra irányuló eltökéltségüket, hogy a feszültség enyhülésével létrejött lehetőségeket olyan kézzel fogható eredmények elérésére használják fel, amelyek megfe­lelnek mind a dolgozók osztályérdekeinek, mind az összes nép nemzeti érdekeinek és ez egész emberiség haladása érdekeinek is. A konferencián képviselt kommunista és munkáspártok fel­lépnek az összes demokratikus erővel, azok sajátosságának és önállóságának teljes megőrzésével történő konstruktív pár­beszédért, hogy a békéért, a biztonságért és a társadalmi hala­dásért vívott harcban gyümölcsöző együttműködés alakul­jon ki. Azzal a felhívással fordulnak a munkásosztályhoz, a parasztsághoz, a középrétegekhez, a tudomány és a kultúra képviselőihez, a nőkhöz, a fiatalokhoz, minden haladó, demok­ratikus és békeszerető erőhöz és párthoz, a demokratikus tö­megszervezetekhez, hogy sokszorozzák meg erőfeszítéseiket földrészünk békés jövője és minden nemzetének és népének felvirágzása érdekében. Több, mint három évtized telt el a fasizmus felett aratott nagy győzelem óta. Európának a tartós béke földrészévé való átalakítása a legjobb megemlékezés lesz mindazokról, akik ezért a győzelemért harcoltak és életüket adták. A berlini konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok meg vannak győződve arról, hogy a találkozójukon kitűzött nagy­­célok megvalósítása megfelel minden nép érdekeinek és fon­tos hozzájárulás lesz a békéhez, a nemzeti függetlenséghez, a demokráciához és a szocializmushoz az egész földkerekségen. Véget­ ért­ az európai kommunista és munkáspártok tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) a századfordulót követően,­­amikor a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzel­mével új fejezet kezdődött az­­emberiség történelmében. Ez jellemzete a kommu­nistáik magatartását a máso­dik világháború idején, ami­kor mozgalmunk, és az első szocialista o­rszág, a Szovjet­unió hozta a legtöbb áldoza­tot azért, hogy a fasiszta fe­rn­évad világot romboló, népe­ket pusztító garázdálkodásá­énak véget vessenek, megte­remtsék a népek hő óhajtott­ságyát, a békét, biztosítsák számukra a szabadságot. ■Nincs ez másként napjaink­ban sem, amikor a kommun' kista és munkáspártok a bé­­kés egymás mellett élés gya­korlatának megszilárdításá­ért, további térhódításáért és a társadalmi haladás ■ügyének előmozdításáért szállnak síkra.­­ Az egyes országokban ön­álló politikai tényezővé vált a munkásosztály, az egész nem­zetközi kommunista munkás­­m­ozgalom számára a cselek­vés vezérfonala tudományos világ­nézetünk, amely nem ■dogmák gyűjteménye, ha­nem élő, fejlődő tudomány. •A marxizmus—leninizmus általános érvényű tanításait az egyes kommunista pártok hazájuk nemzeti sajátossá­gainak, történelmi hagyomá­nyainak és társadalmi viszo­nyának figyelembe vételével önállóan alkalmazzák. Ma, amikor a kommunista világ­mozgalomnak nincs központ­ja, vagy vezető pártja, ami­kor a testvérpártok önálló­an határozzák meg taktiká­jukat és stratégiájukat, kü­lönös jelentőségű a marxis­­­ta-leninista elmélet tisztasá­gának megőrzése, a gyakor­lat tapasztalatainak elméleti hasznosítása és a proletár ■internacionalizmus elvének érvényesülése. A­­proletár internacionaliz­mus eszméjét Marx, Engels. •Lenin fogalmazta meg, akik szembeszegezték azt a bur­zsoázia nemzetközi összefo­gásával és a nacionalizmus­sal, a sovinizmussal. Az in­ternacionalizmus eszméje ál­landóan gazdagodott, hatása nőtt, és a nemzetközi kom­munista mozgalom ennek erejével fejlődött a történe­lem leghatalmasabb politikai mozgalmává. A proletár in­­­ternacionalizmus eszméje­­megítélésünk szerint magá­­ban foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek össz­hangját, mert az egyes pár­tok eredményei erősítik nem­zetközi mozgalmunkat, és a nemzetközi kommunista moz­galom erősödése segíti az egyes pártokat. A proletár internacionaliz­mus kölcsönös szolidaritás és támogatás, elvtársi együtt­működés, amely feltételezi az egyes pártok önállóságát és egyenjogúságát, az egy­más belügyeibe való be nem avatkozást.­­ A kommunista pártok kö­zött voltak­, vannak és nyil­ván lesznek is véleményelté­rések, viták egyes ideológiai, politikai, taktikai vagy stra­tégiai kérdések megítélésé­ben — ez a fejlődés velejá­rója. A történelem tanúsága szerint mozgalmunk erősödé­sét az szolgálja, ha eszmecse­réinket a kölcsönös megbe­csülés, a proletár internacio­nalizmus szelleme hatja át, és állásfoglalásainkat, tevé­kenységünket alapvető érde­keink és céljaink azonossága vezérli. A kapitalista osztályellen­ség, a nemzetközi imperializ­mus a kommunizmus ellen vívott évszázados harcában korán felismerte, és ma is nagyon jól tudja, mi a pro­letár internacionalizmus je­lentősége az osztályharc szempontjából. Ezért küzd ellene minden módon, igyek­szik mozgalmunkat a nacio­nalizmus, a szovjetel­len­esség szításával, a nemzeti elzár­kózás ösztönzésével, a moz­galmunkban fellelhető min­den antimarxista és szakadár nézet felhasználásával gyen­gíteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében a proletár internacionaliz­mus elvét követi. Visszauta­sít minden burzsoá és anti­marxista nézetet, a naciona­lizmust, a szovjetellenességet, mert tudja, hogy mindez mozgalmunk egysége, az em­beri haladás ellen irányul. Pártunk ezért támogatja, hogy a kommunista és mun­káspártok kapcsolatai erősöd­jenek, hogy képviselőik két-, több- és sokoldalú találko­zók keretében rendszeresen találkozzanak. A testvérpár­toknak ki kell cserélniük forradalmi tapasztalataikat, tanácskozniuk kell a nemzet­közi politika fő kérdéseiről, a közös feladatokról, hogy a proletár internacionalizmus szellemében, összehangoltan léphessenek fel a békéért, a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekeket semmibe­vevő nagy monopóliumok, az imperializmus nemzetközi összefogása ellen. Kedves elvtársak! Véleményünk szerint a szerkesztő bizottság által ké­szített dokumentumtervezet az európai kommunista és munkáspártok jelen értekez­letének napirendjével és cél­jával összhangban van. Elem­zi a nemzetközi helyzetben, az Európa biztonságáért foly­tatott harcban bekövetkezett változások lényegét, körülte­kintően határozza meg kö­zös feladatainkat az adott helyzetben. Egyetértünk a dokumentumnak azzal a ré­szével is, amely felhívással fordul Európa haladó, de­mokratikus erőihez, minde­nekelőtt a szocialista, szociál­demokrata pártokhoz, hogy működjünk együtt a béke és a biztonság közös ügyének megerősítésében.­­ A szerkesztő bizottság munkájában közreműködő 28 testvérpárt egyikeként mi is részt vettünk a dokumentum készítésében, amely meggyő­ződésünk szerint alkalmas arra, hogy segítse Európa kommunista és munkáspárt­jainak, valamennyi haladó erejének közös harcát, fel­emelő céljaink elérését. Pár­tunk elfogadja a beterjesz­tett ok­mánytervezetet, és el­fogadásra javasolja az érte­kezleten részt vevő minden testvérpárt küldöttségének.. Befejezésül, kérem a test­vérpártok küldötteit, vigyék magukkal hazájukba a ma­gyar kommunisták üdvözle­tét és jókívánságait. Biztosít­hatom önöket, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsá­ga, a ■szocializmust építő és békeszerető magyar nép tel­jes erejével támogatni fogja tanácskozásunk állásfoglalá­sait, és minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy Európa a béke,, a biz­tonság, az együttműködés és a társadalmi haladás­­földré­sze legyen. Köszönöm a figyelmet. + + + Kádár János beszéde után Michael O’Riordan-nak, Íror­szág Kommunista Pártja fő­titkárának elnökletével meg­tartották a konferencia né­hány perces záróülését. El­határozták, hogy a szerkesztő­­bizottság által kidolgozott dokumentum-tervezetet elfo­gadottnak tekintve, azt a sajtó rendelkezésére bocsát­ják. Az elnök a résztvevő küldöttségek nevében meg­köszönte a Német Szocialista Egységpártnak és személy szerint Erich Honeckernek, a párt­ kb főtitkárának a ta­nácskozás sikeres munkája érdekében kifejtett tevékeny­ségét, majd a konferencia do­kumentuma egy bekezdésének felolvasásával zárta az euró­pai kommunista és munkás­pártok kétnapos berlini ta­nácskozását. + + ■♦■ A Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsága az európai kommunista és munkáspártok értekezletének befejezése alkalmából szer­dán fogadást adott. A fogadáson Erich Ho­­necker, az NSZEP KB főtit­kára pohárköszöntőjében töb­bek között hangoztatta: " A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­sága nevében testvéri üdvöz­letünket és legjobb kívánsá­gainkat tolmácsolom az euró­pai kommunista és munkás­pártok jelenlevő vezető kép­viselőinek, hogy további si­kereket érjenek el jó, ügyün­kért, a békéért, a demokrá­ciáért és a szocializmusért vívott közös harcunkban. A fogadáson ugyancsak pohárköszöntőt­ mondott Leo­­nyid Brezsnyev, a M­SZKP Központi Bizottságának főtit­kára. Többek közt kijelentette: — Mindnyájunk számára nagy és jelentős ez a mai nap. Befejeződött az európai kontinens kommunista és munkáspártjainak értekezle­te. — Az általunk elfogadott okmány nemcsak az európai helyzet alapos, marxista—le­ninista értékelését tartalmaz­za, hanem — és ez különösen fontos — mélyen átgondolt, közösen kidolgozott harci cé­lokat is. Mondhatjuk, hogy közösen jó menetirányt tűz­tünk ki a béke, a biztonság, az együttműködés és a társa­dalmi haladás Európájához vezető úton a további előre­lépéshez. Ezt­ az utat akar­juk mindazokkal együtt jár­ni, akik készek rá, hogy ugyanezekért a célokért har­coljanak. Leonyid Brezsnyev végül őszinte köszönetét fejezte ki az NSZEP Központi Bizott­ságának, személy szerint az NSZEP KB főtitkárának, Erich Honeckernek, vala­mint az összes testvérpártok­nak, majd a közösen megha­tározott úton való előrehala­dásra, minden egyes párt si­kereire, a közö­s, kollektív akciók sikereire, a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyének újabb győzelmeire ürítette poharát. 1976. július 1., csütörtök« Baráti találkozók KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP KB első titkára és LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára június 30-án megbeszélést folytatott Berlinben. A két párt vezetői foglal­koztak néhány nemzetközi kérdéssel és megállapították, hogy az európai kommunistá -és munkáspártok konferen­ciája fontos hozzájárulás földrészünk kommunista és munkásmozgalmának össze­­farrottságához. Kádár János és Leonyid Brezsnyev tájékoztatták egy­mást az MSZMP XI., illet­ve az SZKP XXV. kongresz­­szusán elfogadott határozatok végrehajtásának alakulásáról és kifejezték teljes megelé­gedettségüket afelett, hogy állandóan mélyül a magyar —szovjet párt- és államközi együttműködés. A találkozó baráti légkör­ben zajlott le, ♦ ♦ ♦ Szerdán Berlinben baráti találkozót tartott Kádár J­á­­nos, az MSZMP KB első tit­kára é­s Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára. A két testvérpárt vezetői eszmecserét folytattak az európai kommunista és mun­kásmozgalom, továbbá a je­lenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Méltat­ták a kommunista és mun­káspártok berlini konferen­ciájának nagy jelentőségét, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folyó harc szempontjából. Az MSZMP KB első titká­ra elismeréssel szólott az NSZEP-nek az európai kom­munista és munkáspártok ér­tekezletének előkészítése so­rán kifejtett tevékenységéről. Kádár János és Erich Ho­­necker megelégedésének adott kifejezést, hogy állan­dóan bővülnek és szilárdul­nak az MSZMP és az NSZEP, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság testvéri kapcsolatai. Kádár János Berlinben vé­leménycserét folytatott Gus­­táv Husákkal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkárával. Az elvtársi és szívélyes megbeszélés során a‘ két test­vérpárt" képviselői vélemény­­cserét folytattak az MSZMP XI. kongresszusán és a CSKP XV. kongresszusán ho­zott határozatok teljesítésé­ről. Megelégedéssel nyilat­koztak a magyar—csehszlo­vák együttműködés terén klm­ért színvonalról, mind párt, mind állami vonatkozásban is állást foglaltak az együtt­működés továbbfejlesztése mellett. Véleménycserét folytattak továbbá a nemzetközi hely­­­zet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről, és kifejezték azt a meggyő­ződésüket, hogy az európai kommunista és munkáspár­tok jelenlegi konferenciája hozzájárul mozgalmunk egy­ségének erősítéséhez, annak a harcnak továbbfejlesztésé­ihez, amelynek célja a béke, a­ biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás Európájának megteremtése. Kádár János, és Todor­ Zsiv­­kov, a BKP KB első titkára baráti találkozót tartott­.jú­nius 30-án Berlinben. A ta­lálkozón méltatták az euró­pai kommunista és munkás­pártok konferenciájának je­lentőségét, mozgalmunk egy­sége és földrészünk békés jövője szempontjából. Át­tekintették a magyar—bolgár kapcsolatokat és a tovább­fejlesztés lehetőségeit. A ta­lálkozó elvtársi, baráti lég­körben zajlott le. Kádár János és Nicolae Ceausescu, a Román KP fő­titkára június 30-án megbe­szélést folytatott­ Berlinben. A találkozón megállapították, hogy az európai kommunista és munkáspártok konferenci­ájának közösen kidolgozott dokumentuma elősegíti a kommunista és munkáspár­tok egységének erősödését, a forradalmi, demokratikus ha­ladó erőknek az európai bé­kéért, biztonságért, együtt­működésért és társadalmi haladásért vívott harca fej­lődését. Kádár János és Nicolae Ceausescu kifejezték a ma­gyar—román párt- és állam­közi kapcsolatok, az együtt­működés bővítésére irányuló készségüket. Kádár János és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének elnöke szerdán baráti találkozót tartott. Az elvtársi, baráti légkörű megbeszélésen véle­ménycserét folytattak a két párt kapcsolatairól és együtt­működéséről, valamint idő­szerű nemzetközi kérdések­ről. A találkozók szívélyes, elv­társi légkörben zajlottak le. A megyei pártbizottság új titkára és osztályvezetője SZABÓ MIHÁLY, a me­gyei pártbizottság titkára 1932-ben született Babóton. A budapesti Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen 1955-ben szerzett diplomát. Győrbe kerülve, különböző gazdasági beosztá­sokban dolgozott. A többi kö­zött a Magyar Vagon- és Gépgyár gazdasági igazgató­ja, majd a győri Mezőgazda­sági Gépjavító és Szolgáltató Vállalat főkönyvelője volt. 1976. január 1-től a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­­kai osztályának vezetőjeként folytatott eredményes tevé­kenységet. A pártnak 1956. óta tagja. KOROS LÁSZLÓ, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának vezetője 1941-ben született Győrben. Az agrártudományi főiskola elvégzése után a bőnyrétalapi termelőszövetkezetben, majd Győrött, a megyei tanácson dolgozott. 1973-ban a győri járási pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályvezetője. 1974-ben pedig a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályvezető-helyettese lett. Feladatkörét mindenütt jól látta el. Elvégezte a Mar­xista—Leninista Esti Egye­tem általános és szakosító tagozatát. 1968 óta párttag. Eseményekről - röviden A KÖLCSÖNÖS GAZDA­SÁGI SEGÍTSÉG TANÁ­CSÁNAK XXX. ülésszaka­­július 7-én kezdi meg mun­káját Berlinben. Az előzetes megállapodásnak megfelelően a KGST-országok delegációit a kormányfők vezetik. A ma­gyar küldöttség vezetője Lá­zár György, az MSZMP Poli­tikai­­Bizottságának tagja, a­­kormány elnöke. FALUVÉGI LAJOS pénz­ügyminiszter, a magyar—ju­goszláv gazdasági együttmű­ködési bizottság magyar ta­gozatának elnöke Jugoszlá­via Vajdasági Tartománya kormányának meghívására­­háromnapos látogatást tett Újvidéken és Szabadkán. AZ ÚJ KORMÁNY össze­tételéről és az elnökválasztás utáni helyzetről tárgyalt ked­den a Portugál Szocialista Párt országos titkársága. A Soares elnökletével megtar­tott ülésről kiadott közle­mény szerint Eanes győzel­me a demokratikus erők győzelme. (Eanest a PSZP-n kívül a jobboldal is támogat­ta megválasztásában.) A tá­bornok győzelme lehetővé teszi, hogy a szocialista párt „homogén, kabinetet” alakít­son szocialista és hozzájuk közelálló olyan „független politikusok” bevonásával, akik magukévá teszik a PSZP programját. A közle­ményben „demokratának és szocialistának” nevezik Banest. Elutasították a kom­munisták által javasolt bal­oldali összefogást és egy bal­oldali kormány megalakítá­sát. KUMPOID • 3

Next