Kisalföld, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-01 / 26. szám
Fogalmak közelről _____________________ - . " Társadalmi juttatások Azok a túlnyomórészben az állam költségvetéséből fedezett különféle juttatások, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az egyének munkateljesítményéhez. Ide sorolhatjuk az egészségügyi ellátással kapcsolatos költségeket, az oktatással kapcsolatos állami kiadásokat, és a szociális ellátás költségeit. A társadalmi juttatások egy része pénzbeni, másik része természetbeni formában kerül elosztásra. A pénzbeni juttatások igen gyakran közvetett módon jutnak el az érintettekhez: például a gyermekruházati cikkeknél állami árdotáció formájában, hasonlóképpen a gyógyszervásárlásnál. A társadalmi juttatások egyrészt meghatározott társadalmi szükségletek — tanulás, egészségügy, szociális ellátás — kielégítését biztosítják, másrészt a családi jövedelmekben mérséklik a munka szerinti bérezésből származó differenciákat. Februári filmkínálat A februári filmkínálatból bizonyára a legtöbb nézőt a Budapest Játékfilmstúdió új produkciója, a Fekete gyémántok vonzza majd, az a kétrészes színes film, amely Jókai Mór regénye nyomán, Várkonyi Zoltán rendezésében készült. A kétrészes filmet Illés György operatőr fényképezte, a főbb szereplők: Huszti Péter, Sunyovszky Szilvia, Haumann Péter, Szabó Sándor, Tolnay Klári, Pager Antal, Koncz Gábor és Márkus László. A hónap másik magyar filmje Radványi Géza immár klasszikus számba menő remekműve lesz, a Valahol Európában. Február két szovjet filmet hoz a mozikba. Bűnügyi film A méreg a pohárban, amely a rigai filmstúdióban készült krimisorozat egyik része. Neves világszátrokat, Claudia Cardinalet, Peter Finchet, Sean Conneryt, Hardy Krügert, Mario Adorfot és Donatasz Banioniszt szerepelteti a felújításban vetítésre kerülő, A jégsziget foglyai című színes, szinkronizált szovjet— olasz film, amelyet Mihail Kalatozov, a Szállnak a darvak rendezője készített. Csehszlovákiából érkezett Stanislav Sírnád: A bátyámnak klassz öccse van című színes filmvígjátéka, ugyancsak elsősorban a fiataloknak, főleg agyerekeknek szól a Télavót Willinek hívták című NDK- alkotás. Színes történelmi film a Felkelők álruhában, amelyet az NDK-beli Thomas Kuschel rendezett. A DEFA stúdió alkotása az 1500-as évekbe, a német parasztmozgalmak korába kalauzol. A kevésbé ismert mongol filmgyártást képviseli a programban az Áradás című alkotás, amely az 1920-as évek elején játszódik a mongol—■orosz határ mentén. A világhírű Carlos Saura Sirató egy banditáért című színes spanyol—olasz—francia filmje az igényes filmek közönségét vonzza majd elsősorban. Ugyancsak a művészfilmek kategóriájába tartozik Carlos Saura másik filmje, a Stress is, amelyet a filmbarátok köre hálózatban vetítenek. Ebben Geraldine Chaplin a sztár. Az elmúlt évek egyik legkiemelkedőbb alkotását, Tony Richardson A hosszútávfutó magányossága című filmjét is felújítják a következő hetekben. Színes amerikai film, a Düh, amelyet C. George Scott rendezett és ő játssza a főszerepet is. Színes spanyol-olasz filmvígjáték a Különben dühbe jövők, amelyben Bud Spencer és Terence Hill lép a nézők elé. 1977. február 1., kedd Győr múltjából Kíméletlen várkapitányok 1529 őszét mutatta a kalendárium, amikor Lamberg Kristóf, a győri vár német származású parancsnoka a török hadak közeledtére felgyújtatta az erődítményt és jelentős létszámú őrségével, zsoldosaival és hadiszereivel együtt Bécsbe menekült. Habár Szulejmán serege kikerülte az égő várost, a közvetlen hadiveszély elmúltával gondoskodni kellett a várvédelem további megszervezéséről. I. Ferdinánd 1530- ban úgy oldotta meg a kérdést, hogy Bakits Pál rác vajdának adta át az üresedésben levő győri püspökség javainak haszonélvezetét, aki ezzel egyidejűleg a várkapitány tisztség feladatainak ellátására is megbízást kapott. Babits Pál harcban edzett, vitéz katona hírében állott, de személyében olyan ember került a katonaváros élére, aki zsarnoki kíméletlenségében még a védtelen, békés lakosság bántalmazásától sem riadt vissza. Jellemző ezzel kapcsolatosan a győri nagyprépostnak egyik megmaradt tiltakozó dokumentuma, amely többek között az alábbiakat tartalmazta: ..Katonái a győri polgárokat ütik-verik, bebörtönzik, kezeiket eltörik, pénzt zsarolnak, marháikat elhajtják, borukat megisszák; a török által el nem égetett házaikat lebontják, háztetőiket és egyéb dolgaikat a várba hordják.” Az uralkodó a beérkezett sok panasz alapján figyelmeztette is Babits Pált, hogy hagyjon fel túlkapásaival, de erélyesebben nem mert fellépni ellene, nehogy Szapolyai János király vagy a török hűségére állítsa. Az egyházi földesúr természetesen ilyen körülmények között jogait sem gyakorolhatta, hiszen a várkapitány a fellegvárral együtt az egyházi igazgatás épületeit is lefoglalta és a püspök-főispán kényszertávollétében intézkedő káptalan rendelkezéseit úgyszólván semmibe vette. A hatásköri súrlódások és perlekedések így szinte napirenden voltak s ez az állapot érthetően nemcsak a város fejlődésének amúgy is lelassult ütemét bénította, hanem a lakosság gazdálkodásában, mindennapi termelő munkájában is komoly fennakadást okozott. A zsarnokoskodó várkapitány váratlan halála után sem javult a helyzet, pedig testvére Péter az erődítmény parancsnokságának átvételekor a káptalan és a városhatóság felé is könnyelmű ígéreteket tett. Minthogy Ferdinánd király sem tudott akaratának érvényt szerezni, több ízben a magyar országgyűlésnek kellett döntéseket hoznia az idegen főtisztek megfékezésére. A legnagyobb felháborodást mindenesetre Teuffel András gr. várkapitány utóda, Zelting Károly keltette, amikor 1577-ben, a kegyetlenkedések miatt panaszt emelő városbírót megverette, az óvást benyújtó kanonokot pedig durva módon kiutasította a lakásából. Dr. Lengyel Alfréd Az Országos Filharmónia szervezésében négy hangversenyből álló sorozatot ad a Győri Filharmonikus Zenekar a győri szakmunkásképző intézetek hallgatóinak. A zenei alapismeretek átadása rendszerint a nyolc általános elvégzésével befejezettnek tekinthető azoknál a tanulóknál, akik szakmát tanulnak, így ez a kezdeményezés hiányt pótol, és a tanulók többségének az első koncertélményét nyújtja. + ♦ * A hangverseny végetért, kitódulnak a diákok a teremből. Piros arccal beszélgetnek a délutáni programról, iskoláról. Van, aki az élményeiről.— Szeretem a zenét — mondja Varga Ilona —, az ember nem is hinné, hogy a komolyzene milyen jó hatással lehet rá. Talán egyedülnem is indulok el, hogy beüljek a hangversenyre. Az iskolával, az osztálytársakkal azonban szívesen jöttem Megnyugtat, elgondolkodtat a zene, és megmozgatja a képzeletemet. Varga Ilona a győri Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskola harmadéves növendéke, Mosonmagyaróváron végezte az általános iskolát. Számára nem az újdonság volt vonzó ezen a koncerten, hiszen szüleivel már járt hangversenyen. Könyvekről, versekről beszélt, szabatosan, szép, kerek mondatokban. A Kazinczyról elnevezett szépkiejtési versenyen indul az idén, szabadidejét a felkészülés tölti ki. A koncertről, élményeiről így szólt: — Azt hiszem, még nem vagyok olyan járatos ebben a kérdésben, hogy eldönthessem, jó vagy kevésbé jó előadást hallottam. Nagyon tetszett, ennyit érzek, és tudom, hogy a színház mellett megtaláltam még egy szórakozási formát: a hangversenyt. A koncertteremben, az első sorban szőke fiú ült, feszült figyelem íródott az arcára. Mozart, Bach hatására gondolatai a dallam, a zene köré fonódtak. Markotics Zoltán a Kis Duna Áruház híradástechnikai osztályán dolgozik rövidesen, a beatzenét, mint minden fiatal, ő is szereti. — Nem is tudom hirtelen megfogalmazni — kezdi kipirult arccal, tenyerét széttárva. — azt hiszem, nagyon megragadott a zenekar közelsége, a hangszerek különlegessége. .. és a muzsika. Nagyon tetszett, és ha nem is értem még, de érzem, hogy jó hatásai van rám. A zene végülis nagyon szép: nem ismertem ezeket a műveket, de biztosan tudom, hogy legközelebb is eljövök, és hasonló élményben lesz részem. A televízióban mindig megnézem a hangverseny-közvetítéseket, a verseket is szívesen hallgatom, kedvenc költőim közé tartozik Arany János és Petőfi Sándor. * ♦ + Gyakran jutunk arra a következtetésre, hogy a fiatalok nem szeretik, nem ismerik a komolyzenét, a klasszikusok műveit. A családot, az iskolát marasztaljuk el ezért. Igaz, könyvet, verset könnyebben adunk gyermekeink kezébe, érdeklődésüket a komolyzene iránt kevésbé tudjuk megfelelő módszerekkel felkelteni. Ha az iskolai énekórákon a lemezhallgatás és műelemzés nagyobb hangsúlyt kapna, akkor a tanulók minden bizonnyal otthon is szívesen hallgatnál a rádiós vagy a televíziós koncerteket, sőt maguk is keresnék egy-egy hangverseny közvetlen élményét. O. V. Találkozás a zenével Épül az első Már javában dolgoznak az építők a budapesti szemétégető mű tereprendezésén, alapmunkálatain: az elképzelések szerint 1981-ben helyezik üzembe Magyarország első szemétégető művét, amely a fővárosban keletkező öszszes hulladék mintegy 60 százalékát dolgozza majd fel. Rákospalotán az Ifjúgárda úton épülő beruházás teljes költsége mr®haladja a 2,1 milliárd forintot. Már a tervek elkészítésekor nagy gondot fordítottak arra, hogy a szemétégető mű környezetvédelmi szempontból is kifogástalan legyen. A keletkező füstgázokat nagy teljesítményű, elektrosztatikus pernyeleválasztókkal 99 százalékos hatásfokkal tudják majd tisztítani. Értékelő vizsgálat Egyre magasabb színvonalasa Az MSZMP Sopron városi Bizottsága önvizsgálattal kezdte az évet. Mert mi másnak nevezhetnénk azt az alkalmat, amikor a város első számú testületének tagjai önmaguk és az általuk képviselt vezető csoport munkáját értékelik? Csakis olyan szembenézésnek, amely a vezetői és vezetési alkalmasság javítására, eszközeinek finomítására és színvonalának emelésére hivatott. A közös szemtől szembenézést nem a túlbuzgóság vagy a mindenáron egyéni módszerekre törekvés vágya indítványozta. A városi pártértekezlet már két évvel ezelőtt megfogalmazta, hogy a városvezetéshez mind magasabb színvonalú pártirányításra van szükség. Ehhez a követelményhez a megvalósítás eszközeként és feltételeként három feladatot jelölt, meg a város kommunistáinak legfontosabb fóruma. Az élet követelményeinek megfelelően fejlődjön a városi pártvezetés módszere, illetve munkastílusa: alkalmassá kell tenni a pártszerveket a növekvő feladatok végzésére törekedni kell arra, hogy a városi pártszervekben és a pártvezetőségekben az eszmeileg legfejlettebb kommunisták dolgozzanak. A pártvezetés munkájához elvi és erkölcsi szilárdságra, nagy szakértelemre és a megfelelő vezetőkészségre van szükség. Ezek a tulajdonságok nem születnek velünk, a kinevezéshez, a megbízólevélhez sem mellékelik őket, ám a megfelelő külső és belső feltételek birtokában elsajátíthatók, megszerezhetők. De éppen azért, mert az említettek nem kivételes, természetfölötti adományok, meglétük a társadalmi, vagy gazdasági funkcionáriusnál egy idő után alkalmassági feltételnek számít. Ezt a fajta alkalmasságot vizsgálta a városi pártbizottság, amikor első ülésén a végrehajtó bizottság tagjai és a pártbizottsági tagok között lefolytatott beszélgetések tapasztalatait összegezte irányelvként a továbbiakhoz. A város több ezer kommunistájával folytatott nyílt, őszinte eszmecsere tanulságai alapozták meg a kollektív szembenézést. A beszélgetést öt téma köré csoportosította a végrehajtó bizottság: — Mi a véleménye a városi pártbizottság és a végrehajtó bizottság politikai vonalvezetéséről, irányító tevékenységéről? — Érvényesülnek-e javaslatai a munkák tervezésénél? — Hogyan látja saját szerenát a pár^bizo** Ságon? — Miként véleked ila testület munkáiéról ? — Mit tapasztalt a területi pártmunka során? — Mi a véleménye a saját tevékenységéről? — Mit javasol a testület, illetve az általa végzett párt, munka javítására? Amint a kérdések is mutatják, nem kedélyes társasági beszélgetésre hívták meg a végrehajtó bizottság tagjai a pártbizottsági tagokat. A legfontosabb dolgokról esett, szó: a pártvezetés minőségéről módszereinek és stílusának alkalmasságaiból, demokratizmusáról és tekintélyéről épp úgy véleményt cseréltek a beszélgetők, mint a választott tisztségviselők helytállásáról vagy esetleg hiányosságairól. A beszélgetés — amint azt a pártbizottság első titkára az észrevételeket, bírálatokat és javaslatokat minősítő öszszefoglalójában hangsúlyozta : az ellenőrzés mellett jól szolgálta a mai feladatok megvalósításához legjobban illő és alkalmas vezetési gyakorlat kimunkálását. Ez volt egyben legfőbb hajzna is. Farkas Imre Benzin helyett akkumulátor Addig is, amíg sikerül az ólomakkumulátornál jobb áramforrást találni, nem éppen ideális teleppel próbálnak villamos hajtású járműveket üzembe helyezni. A jelenlegi akkumulátoroknak az a legnagyobb hátrányuk, hogy kicsi a fajlagos energiasűrűségük. kilogrammonként mindössze 10—35 We, a benzinnel ugyanez az érték 3300 We/kp. Ez azt jelenti, hogy a telepek teljesítményükhöz képest súlyosak, a szállításnál a hasznos teher kicsi, a villamos gépjármű hatósugara ma még nagyon korlátozott. Az ólomakkumulátorok meglehetősen magas karbantartási igénye, korlátozott élettartama is sok gondot okoz. Érdekes, hogy a felsorolt sok negatívum sem vette el a szakemberek kísérletező kedvét, úgy látják, hogy pillanatnyilag a középteljesítményű, 500—1000 ■ kg hasznos terhelésű városi áruterítő járművek kategóriájában van legnagyobb létjogosultsága az akkumulátoros hajtásnak. Az NSZK-ban 50 kísérteti jármű bevonásával több hónapig tartó vizsgálódást folytatnak a villamos hajtású szállítási rendszer problematikájának tisztázására. A cél: ha már a nagy akkumulátorsúlyt nem tudják csökkenteni, legalább a töltéssel kapcsolatos állásidőt rövidítsék. Akkumulátor-cseretelepeket létesítettek, , ahol gyorsan végrehajtják a telepcserét és gondoskodnak az akkumulátorok karbantartásáról és feltöltéséről. KIJIHPÖID 5