Kisalföld, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

MŰSZAKPÓTLÉK Érdekeltebbé tenni a dol­gozót a több műszak válla­lásában, a nagy termelékeny­ségű gépek fokozott kihasz­nálásában. Ez a célja a kor­mánynak a mai nappal élet­be léptetett határozattal, az egységes, felemelt műszak­pótlékkal. A több műszakos üzemek­ben, munkahelyeken — sok szó esik erről — nagy gond a munkaerőhiány. Az új tech­­nológiák, a drágán beszer­zett gépek kihasználását sok helyütt csökkenti, hogy hi­ányzik mellőlük a megfelelő számú ember. Különösen a zömmel nőket foglalkoztató textiliparra vonatkozik ez de hasonló a helyzet a keres­kedelemben is. A legnagyobb gonddal az élelmiszer-kiske­reskedelemben és a vendég­látóiparban küszködnek. A több műszak mellett itt je­lentős a fizikai igénybevétel. Kereskedelmi és vendéglátó­ipari hálózatunk ugyanis még csak kis mértékben tart ott, hogy az árumozgatást gépe­síthesse, elsősorban a szűk terület miatt. A mai naptól — ha a mun­ka neheze nem is változik — a műszakpótlékkal növekszik az anyagi megbecsülése an­nak a munkának, amelyet a dolgozók az általánostól el­térő, kedvezőtlenebb munka, beosztás és munkakörülmé­nyek között végeznek. Mit jelent a műszakpótlék? A délutáni műszakban egy­ségesen 20, az éjszakai mű­szakban pedig 40 százalék­ pótlékot kapnak a dolgozók, valamint további 10 száza­lék pótlék illeti meg azokat, akik folytonos munkarend­ben dolgoznak. Az ipartól el­térő módon oldják meg a ke­reskedelemben és a vendég­látóiparban dolgozók mű­­szakpótlékát. Nem a szemé­lyi bérek 20, illetve 40 száza­lékával, hanem órabéreme­léssel. A délutáni műszakban dolgozók óránként 2 forint 40 fillért kapnak, az éjszakai munkát végzők pedig órán­ként 4 forint 80 filléres pót­lékot. Sok élelmiszerüzletben nem teljes délutáni, hanem nyújtott műszakkal dolgoz­nak. A pótlék rájuk is vonat­kozik. A kormányhatározat végre­hajtása, a felemelt műszak­­pótlék kifizetése — bár két­harmad részét a központi költségvetésből finaszírozzák — elsősorban a vállalatok gondja. A pótlékkal meg­emelt bértömeg adómentes, viszont a végrehajtására en­gedélyezett összeg a vállalati köl­tségvetést terheli, tehát a nyereséget befolyásolja. Ezt a vállalatoknak kell „ki­gazdálkodniuk”. Mi várható az intézkedés­től? A Richards-ban például elmondották, hogy a műszak­­pótlék bevezetése egyidőben történik a fizikai dolgozók központi béremelésével. A bérrendezés a bérekben, ke­resetekben mutatkozó arány­talanságok rendezését szol­gálja. Két és félmillió forint az az összeg, amely a fele­melt műszakpótlékkal kifizet­hető lesz már a júliusi bér­rel a gyár dolgozóinak, 2,1 millió forint áll rendelkezés­re a második félévben a dif­ferenciált alapbéremelésre. Mindkét intézkedéstől azt várják, hogy segíteni fog a munkaerőhiányon; jelenleg körülbelül 300 munkásra len­ne szükségük. 750 kismama van gyermekgondozási segé­lyen, közülük — ha vissza is térnek — kis százalék vál­lalja csak a három műsza­kot. S amellett, hogy az anya­­­gi elismeréssel vonzóbbá vá­­l­­ik a szakma, a jelenleg is dolgozók magatartása, az el­vándorlás megakadályozása is cél. A megyei élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalatnál körül­belül 600 dolgozót érint a műszakpótlék, a Győri Áfész­­nál — a vendéglátóipari és a különböző ipari üzemeik­ben dolgozókkal együtt — körülbelül 850-en részesülnek műszakpótlékban. Ez azt je­lenti, hogy a kereskedelem­ben körülbelül átlagosan 160, a vendéglátóiparban átlago­san 180 forint körüli összeg­gel növekszik a havi kere­set. Az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalatnál megtudtuk: minden bolti dolgozót, tehát az eladókat, takarítószemély­zetet, vezetőket egyaránt érinti felemelt műszakpótlék A szükséges anyagiak meg­teremtése — mint említettük — a vállalatok gondja. A Richards-ban így fogalmaz­tak : arra kell törekedni, hogy az intézkedések eredménye­ként növekedjen a munka hatékonysága, emelkedjen a gépek kapacitásának kihasz­nálása, az eddiginél nagyobb súlyt kapjon a minőségi mun­ka javítását szolgáló anyagi ösztönzés. A MOTIM-ban azt vallják, hogy a termelékeny­ség növelésére, a hatékony­ság fokozására irányuló ösz­tönzés azért is fontos, mert a kormányhatározat végre­hajtásával a nyereségcsökke­nést a vállalatnak jobb mun­kával kell ellensúlyoznia. Somogyi Márta Határozatok, cselekvési program, kampányterv... — gyakori fogalmak mostaná­ban a közösben. Megtalál­ták-e a nagy nyári mező­­gazdasági kampány idejére a gazdasági feladatokat segítő politikai-mozgalmi munka hatékony módszereit a péri termelőszövet­kezet­ben ? A kérdés már csak azért is in­dokolt, mert a múlt esztendő­ben bizony lemaradtak, utol­sónak fejezték be az aratást a járásban. A késésért kapott „fejmo­sás” tanulságul szolgált a po­litikai és a gazdasági vezetők számára egyaránt. Az idén már május elején hozzákezd­tek az aratási közvetlen elő­készülethez. Elsőként pártve­zetőségi ülésen vették szám­ba a legfontosabb tennivaló­kat, majd pártcsoportülése­­ken és taggyűléseken vitatták meg a részleteket. A győri járásban a bérieké a legna­gyobb kalászos terület. Az 1700 hektárnyi aratnivalóval most két hét alatt szeretné­nek végezni A pártvezetőség határozata kimondta: legfontosabb az erő- és munkagépek üzem­­biztonsága a zavartalan al­katrészellátás és az aratásban részt vevő emberek jó közér­zete. A májusi pártvezetősé­­gi ülést követően a műszaki irányítók feladatul kapták, hogy minden héten írásban jelentsék a kombájnok és más munka­gépek műszaki felkészültségét, kezelőik jár­tasságát. Az előrelátás nem volt hiábavaló, mert már az első hert jelentés kézhez vé­tele után a pártvezetőség ja­vaslatot tett a munkaerő át­csoportosítására. Hétszer vet­ték szemügyre az aratásban közreműködő 12 kombájnt és a kiszolgáló járműveket, mígnem június 16-án meg­állapíthatták: minden készen áll a sikeres rajthoz és a cél­ba éréshez. A gépek üzembiztonsága mellett átcsoportosították a gépudvart, rendbe hozták a határba vezető közutakat, a termést fogadó raktárakat és megszervezték a szervizszol­gálatot. Azon túl, hogy a gép­műhelyben a három műszaki vezető felváltva irányítja az aratási ügyeletet, szerelőbri­gád gépkocsin járja a határt, hogy a javításokat helyben elvégezze. A múlt évi elmaradás más tanulságot is hozott Amikor a közös gazdaság politikai és gazdasági vezetői elkészítet­ték az ez évi aratási kam­pánytervet — mely részlete­sen rögzíti a rajt pillanatá­tól a szalma betakarításáig az egyes munkafolyamatokat, a bérezési formákat stb. — először került meghatározás­ra, hogy név szerint ki és miért felelős. Ilyeténképpen nemcsak az aratásban részt vevők felelősségérzetét kíván­ták fokozni, hanem össze­hangolt, tervszerű munkával a cselekvési egységet is meg­teremteni. Tavaly, 22 napon át arattak a periek, legtovább a járás­ban. Ráadásul még öt tarló­tűz is keresztezte számításu­kat. Első ízben arattak az SZK-6-os kombájnokkal, hí­ján voltak a szakismeretnek, ebből adódott, hogy a kipufo­­gódobok kokszosodása okozta tüzek érzékeny anyagi és idő­veszteséggel jártak. Már ki­tapasztalták a gépek csínját­­bmnját, bejáratták őket, de azért nem árt az elővigyáza­­tosság. A pártvezetőség kez­deményezésére az aratás ide­jén egy traktor négyezer li­ter vizet tartalmazó tartály­­ával kíséri a kombájnokat. Az üzemanyag-vételezés is a ha­tárban történik. Az aratás legfontosabb sze­replői — Péren és másutt is — változatlanul a gépeket hozzáértően „megszólaltató” emberek lesznek. A pártveze­­tőség a velük való törődést elsőrendű politikai munkának tekinti a kampány egésze alatt. Az avatásban részt ve­vőket — mintegy 60—70 főt — naponta gépkocsi szállít­ja Pérről, Mezőőrsről és Mindszentpusztáról a földek­re. A Győri Á­rész helyi ét­terme választékos, kalória­­dús, másfél adagos ebédet készít részükre amit az üdítő italokkal együtt járművel szállítanak a helyszínre A szemveszteség nélküli gyors aratásért és betakarí­tásért a gazdaság kommu­nistái külön is felelősnek ér­zik magukat. A párttagság­nak több mint a fele (az ösz­­szes dolgozóknak 35—38 szá­­zal­éka) közvetlenül résztve­vője az aratásnak. Nincs olyan munkaterület, ahol ne lenne párttag Példamutatá­­suktól aktivitásukból hozzá­értő és lelkesítő ügybuzgal­­muktól várják a gazdaság politikai és szakmai vezetői a nagy erőpróba zökkenő­­mentes végrehajtását. Kívü­lük természetesen számíta­nak a komháintínusonk°nt szervezett a legjobb szocia­lista brigádokból válogatott szakemberek odaadó munká­jára is. S ha a gondos fel­készülés azt eredményezné, hogy a kitűzött határidő előtt végeznének, másutt is kész­séggel segítenek. NJH : a periek gondosan felkészültek az aratásra Mit tett a pártszervezet? — Törődés az emberekkel — 1700 hektárnyi kalászos A munkások és az életszínvonal I. Szerényebben, de megalapozottan Életszínvonal. Gyakorta elhangzó szó. Értékmérője igények és lehetőségek ellentmondásának. Jelzése ama társadalmi tö­rekvésnek, hogy ez az ellentmondás egyre kisebb legyen, mígnem a társadalmi fejlődés egy kiteljesedett fázisában vég­leg megszűnjön, s a szükséglet döntse el a juttatások, a fo­gyasztás mértékét. E történelmi mércével mérhető idő alatt mindenkor javulnak az életkörülmények, ám az életszínvonal növekedési üteme időnként eltérő mértékű, felgyorsulás (mint például 1913—1975 között) éppúgy jellemző lehet, mint a nö­vekedési ütem átmeneti lelassulása (például az V. ötéves terv­időszak első éveiben). Utóbbit megélénkült közfigyelem kíséri, nem mindig elfogadható szemlélettel párosulva. Gyakorta le­szűkítjük a kérdést az árváltozásokra, vagy a béremelésekre, holott az életszínvonal az árak, bérek, jövedelmek és a szociál­politikai juttatások együttes hatását fejezi ki. Az igényekről szólva egyoldalú szemléletre utal, ha figyelmen kívül hagyjuk a társadalom tényleges lehetőségeit és még egy fontos kérdést. Azt, hogy nem mások, elsősorban mi magunk vagyunk leg­főbb okozói a fejlődés gyorsulásának és átmeneti lelassulásá­nak is. Vállalati tervezés Nem titok, s nem is lenne helyes, ha keveset beszélnénk róla: a gazdasági feltételek kedvezőtlen alakulása miatt egyelőre a tervezettnél és a korábbi évekéinél mérsékel­tebb ütemű életszínvonal-nö­velésre van lehetőségünk. Az V. ötéves tervidőszakban a reáljövedelem 18—20 száza­lékkal növelhető, s az öt év átlagához viszonyítva az első években kell megvalósítani a kisebb mértékű jövedelem­növelést. Ebből a tényből ki­indulva készített átfogó elem­zést a Szakszervezetek Győr- Sopron megyei Tanácsának közgazdasági osztálya arról, hogyan alakultak a munká­sok körében a XI. pártkong­resszus életszínvonal-politikai célkitűzései, a jövedelmek, hogyan hatottak a szocialista munkaerkölcs fejlődésére az anyagi és erkölcsi ösztönzők, s a jövedelmek differenciáló­dása milyen hatást gyakorol a társadalmi magatartásra. Az elemzést június 23-án tárgyalta meg és fogadta el az SZMT elnöksége. Az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága a középtá­vú gazdaságpolitikai irányel­vekben követelményként je­lölte meg, hogy a vállalatok dolgozzák ki öt évre szóló bérpolitikai tervüket. E ter­vek általában megfelelnek a központi elhatározásoknak, tartalmazzák a munka sze­rinti elosztás érvényesítését, s a bérszínvonal évi 4-6 szá­zalékos emelését határozzák meg. A végrehajtás első évében, 1976-ban szerzett tapasztala­tok általában kedvezőek. Igaz, a béremelés mértéke jóval szerényebb az előző évinél, ennek nem kis része azonban abból ered, hogy 1975-ben a tervezettnél is jó­val nagyobb arányú bérfej­lesztésre nyílt lehetőség a munka és a munkás Kedvező tény — összhang­ban van a párt politikájával —, hogy a munkások bére az átlagosnál nagyobb mérték­ben növekedett. Az iparban 6,1 százalékos a növekedés. Eredményeként a megyében dolgozó ipari munkások át­lagjövedelme az 1975. évi 2895 forinttal szemben tavaly elérte a 3030 forintot. Össze­hasonlításul érdemes meg­említeni, hogy Borsodban (amely kohászati és nehéz­ipari központ) 3227, Komárom megyében (ahol sok bányász dolgozik) 3559, Fejér megyé­ben pedig 3186 forint a mun­kások múlt évi átlagkeresete. Az átgondoltabb vállalati bérpolitika és az országos szakmai bértáblázat révén javultak a kereseti arányok, növekedtek a különbségek a szakmunkások, a betanítottak és a segédmunkások között. A segédmunkásokhoz viszo­nyítva a betanítottak 18,1­ százalékkal, a szakmunkáson pedig 46,7 százalékkal keres­tek többet 1976 szeptemberé­­ben. A Győr-Sopron megyei székhellyel működő ipari üzemekben végzett felmérés szerint kis mértékben javult a fizikai munkát végző fér­fiak és nők közötti kereset­­arány. A munkásnőik a férfi­ak átlagkeresetének 73,2 szá­zalékát érték el. Külön fi­gyelmet érdemel, hogy a szakmunkásnők a férfiak át­lagkeresetének 73,5 százalé­kát érték el 1976 őszéig. A pártkongresszus határozatá­nak megfelelően az arányok javítását továbbra is a meg­oldandó feladatok közé kell sorolni. a juttatások mértéke Jelenleg minden munkából származó ezer forint jövede­lem után 400 forint társadal­mi juttatásban részesülnek a dolgozók. A vállalatoktól származó szociálpolitikai jut­tatások összege dolgozónként általában 200—250 forinttal növekedett a múlt évben. Ennek egy részét a húsár­emelést követő étkezési hoz­zájárulás-növelés alkotja. (Az üzemi étkeztetés támoga­tására fordítják a jóléti ala­pok 35—50 százalékát.) A megyében foglalkoztatott ipari dolgozók lakásépítésé­­nek támogatására a korábbi­nál másfél millió forinttal költöttek többet a vállalatok, s a támogatás mértéke immár megközelítette a 44 millió forintot. A bérek, árak,­­ juttatások együttes hatása szerény mér­tékű életszínvonal-növekedést jelent. Az egy főre jutó reál­­jövedelem egy, az egy kere­sőre jutó reálbér pedig fél százalékkal haladta meg or­szágosan az előző évit. En­nek egyik legfőbb oka az, hogy tavaly az árszínvonal — a zöldség- és gyümölcsfélesé­gek árának nagy mértékű nö­vekedése miatt — meghaladta a tervezettet: 4,5 százalék helyett a tényleges növekedés 5 százalékos volt. (Folytatjuk) Magyar Tibor 1977. július 1., péntek mmmmMUMMtmmm mamwmmmmmmm Abdál jó példa Neret nagy ügy, mondhatná akárki. Nem világrengető dolog. Valóban. Egy kerítés­ről van szó. Miért okoz örömet hatvan­négy méter hosszú, utcafron­ton levő zöld vaskerítés? Mi­re emlékeztet? Számtalan kérdés vetődik fel, és mind­egyik válaszban ott szerepel az ember. Emberek, akik tár­sadalmi munkát vállalnak Ma már senki sem kérdője­­lezei meg ezeknek a munkák­nak a hasznosságát, ember­­építő-alakító szerepét. Az ese­mények családias ünnepekké alakulnak. Egy ilyen ünne­pen vehettem részt a minap Abdán, az óvodában. A MEZŐGÉP abdai üzem­­egységében kétszázhetvenket­­ten dolgoznak, közülük száz­­tizenheten abdalik. Az üzem­egységben tizennégy szocia­lista brigád van, akik hár­om esztendeig segítenek az óvo­dának. Felszereléseket pótol­tak rendezték az udvart, narkosították, különféle javí­­tásokat végeztek, állandó karbantartást vállaltak, védő­rácsokat, polcokat, játékokat készítettek, és legutóbb a ke­rítést A végzett munka ér­téke közel százezer* ez addi­gi összesen pedig 148 910 fo­rint Nádasi Gyula párttitkár így fogalmaz: a gyerekekén te­szik. Dolgozóik fiai, lányai mellett a többiekért is. Az üzem profilja olyan, hogy sok hulladékanyag kerül ki, ezt használják fel a munkánál. A hulladékot a fiatalok — öt­vennyolcan vannak — gyűj­tik össze. De segítenek az asszonyok is, festések után a takarításban, az ablakpuco­lásban. A Zója és a Kállai brigád nemrég bált rende­zett, a bevételből játékokat vásároltak a nyolcvanhárom gyereknek. Támogatják még az általá­nos iskolát, a börcsi és az öt­­tevényi óvodát. A brigádok­nak a második félévre még van hatszáz munkaóra fel­ajánlásuk, a tervek is készen: az általános iskolában a sportpálya építésénél vesz­nek részt. Igen, így is lehet! A terme­lés, a határidős feladatok mellett. Igaz a mondás, az önként vállalt közösségi fel­adat és a vele szemben érzett felelősség hatalmas tartaléko­kat képes megmozgatni. Örömmel írjuk le, mint a MEZŐGÉP abdai üzemegysé­gében. Kővári Józsefné vezető óvó­nő színes ajándékalbumot mutat, nézegetem a gyerek­­rajzokat. Molnár Évi, Fekete Zoli és a többiek munkáit: kerítésről, játékokról. Az al­bum elején fölírás: „Köszön­jük!” J. J. A Győri Cipészipari Szövetkezet bőrdíszmű részlegében ne­gyedévenként változó fazonú női táskákat készítenek a Cent­rum áruházak számára. A részlegben egyébként évente 29 ezer sporttáskát is készítenek, amelyeket a TRIAL értékesít. A bőrdíszmű részleg tavaly 11,6 milliós termelési értéket állí­tott elő, az idei terv pontosan kétmillió forinttal több. Az é év eddig eltelt időszakában az emelt tervet időarányosan teljesí­tették a részleg dolgozói. — HIXMPOID—3

Next