Kisalföld, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-01 / 205. szám
1977. szeptember 1., csütörtök ! Kereskedelem és pszichológia — Mi fogy szemmagasságban? — Kísérletek Győrött Döbbent csendben, csodálkozó arcok előtt pergett a film. Ólommadár mozgású, unott arcú eladókat mutatott, akik időnként fintorokat vágva szolgálták ki a kedves vevőt. A meglepetés első néma percei után itt is — ott is felhangzott a kuncogás, majd a megjegyzés: — Nem létezik, ez nem én vagyok! Pár évvel ezelőtt dr. Király József pszichológus a Belkereskedelmi Minisztérium kutatóintézetének felkérésére kísérletet végzett a különböző nagyáruházakban. Az említett eset a Luxus áruházban történt, a házi vetítésen. Ugyanis napokon keresztül rejtett kamerával figyelték a különböző osztályokon dolgozó eladók viselkedését, azt, hogyan foglalkoznak a vevőkkel. Aztán a film elkészültével megtörtént a nagyon tanulságos vetítés, ahol elemezték a látottakat, valamint a kereskedők viselkedésének lélektani hatását a vevőre. Ez a rejtett kamerás kísérlet már abba a körbe tartozott, amelyet hazánkban is egyre inkább szélesítenek. Nevezetesen a kereskedelem és a pszichológia összefüggéseinek kutatása, a tapasztalatok hasznosítása. Világszerte kutatják a vásárlók, a vásárlások lélektanát, azzal a célzattal, hogy új fogások, ötletek segítségével hozzák egyre veszélyesebb helyzetbe a vevők pénztárcáját. Kiváló terület mind a tanulmányozásra, mind pedig a „veszélyhelyzetek” megteremtésére az ABC-, illetve a szupermarkethálózat. Egy frankfurti piackutató intézet vizsgálata igazolta, hogy a szupermarketekba belépő vevők csaknem50 százaléka több, mint kétszer annyit keet,mint amennyit eredetileg tervezett. Ez a megállapítás egyaránt, érvényes a nőkre és a férfiakra. A vizsgálat igazát szinte valamennyien tanúsíthatjuk mi is, Magyarországon. Az önkiszolgáló üzletekben nagyon sokszor kerül olyan áru is a kosarunkba, amelyet — mielőtt beléptünk volna — egyáltalán nem terveztünk megvásárolni. De ott volt a polcon, a gondolán, megláttuk, és már nyúlt is érte a kezünk. A lélektan, a szokások tanulmányozása és ügyes alkalmazása komoly forgalomnövekedést eredményez. Bár nálunk még meglehetősen gyerekcipőben jár a pszichológia alkalmazása a kereskedelemben, a vevőáramoltatástól kezdve a pénztárak körüli „veszélyövezet” kialakításáig már találkozunk lélektanon alapuló kezdeményezésekkel. Ezekben a napokban kezdett egy kísérletet az adyvárosi Verseny áruház. Átmenetileg felszámolta a játékgondolát, s a polcokat üdítő italokkal töltötte fel. A szakemberek kiszámították, hogy egyes ugyanazon áruféleségből szemmagasságban százszor, derékmagasságban hetvenszer, térdmagasságban csak harmincszor annyi áru kel el. (Ez természetesen nem érvényes a kenyérre, vajra, tejre és egyéb alapvető fogyasztási cikkre, hiszen ebből akkor vesz a vásárló, ha otthon elfogy a készlete. Viszont ezeknek is adott a funkciójuk, úgy helyezik el őket a nagy alapterületű áruházakban, hogy végig kelljen sétálni érte az egész eladóteret.) Szóval széles üdítőital-választékot alakítottak ki a Versenyben, úgy, hogy szemmagasságba tették a legkevésbé kelendő üdítő italokat, s le, csaknem lábhoz a legnépszerűbbeket. Bár csak pár nap telt el a kezdeményezés óta, a hatás máris érezhető: szépen fogy az Oázis a szemmagasságban. A pénztárak körüli „veszélyövezet” — a pszichológusok aranyövezetnek hívják — polcos folyosó a kaszszához. Most, az iskolaév kezdetén tanszereket tartalmaz, hamarosan azonban újabb kísérlet színhelye lesz. Ugyanis a sorban várakozva, türelmetlenül vagy unatkozva, esetleg kisgyermekkel a vevő hajlamos a „könynyelműségre”, ha ráadásul az orra előtt van, szinte tálcán kínálják. A DPA—Brief című nyugatnémet kereskedelmi lap írja, hogy a tudományos vizsgálatok tanúsága szerint az emberek 80 százaléka jobbra ,,húz”, a bejárati ajtók balra nyílnak, így a vevő önkéntelenül is jobbra tart. Ezt az elvet követve minden egyes polc jobb oldalán a drágább, vagy a gyorsabban romló anyagokat helyezik el az áruházakban. Ugyanakkor a pszichológusok, azt is megállapították, hogy a szervezett rendetlenség, az áruhalmok, a turkálók mindig nagy érdeklődést keltenek, mivel ott a vevők rendkívüli árengedményt sejtenek. A filctollal egyszerűen felírt árakat a legtöbb vevő értékesebbnek tartja, mint a szép, nyomtatott betűs ártáblát, mivel itt is árengedményre gondolnak. Hosszú sora van a különböző pszichológiai tapasztalatoknak, amelyek már a gyakorlatban is vizsgáztak. Mint már hírül adtuk, teljes berendezéscserére készül a győri Centrum áruház. Az eladótér szervezése, a vevőáramoltatás már itt is a lélektan figyelembevételével történik. Például a jobbra „húzó” vásárlók első „csapdája” lesz a bejárattól balra kialakított meglepetéssarok. Olyan a vevőioogó rendszerrel, hogy nem lehet kikerülni. Az emeletet úgy állványozzák körül, hogy jó rálátás legyen a különböző osztályokra, ugyanakkor az állványok választéka a szemet is megfogja. Aprócikkes, divatárus turkálókat állítanak fel az osztályokon, ezek a turkálók részben a pénztárak körül helyezkednek majd el. Több apró lélektani fogás készül a Centrumban, szeptember második felében vizsgáznak itt is a vevők, mint kísérleti alanyok. Somogyi Márta A mezőgazdaság iparosodása legkorábban a növénytermesztésben volt észlelhető. Jelenleg az állattenyésztés valamennyi ágazatában — a szarvasmarha-, a sertés- a baromfitenyésztésben stb. — lépten-nyomon fellelhető az iparszerűvé válás, az iparosodás. E folyamat szükségszerű. Napjainkban negyvenezren dolgoznak az állattenyésztési ágazatban az ország területén. A dolgozók száma azonban egyre kevesebb lesz. Megoldás csak úgy kínálkozik, ha az ember fizikai munkáját helyettesítik gépi munkával. Nélkülözhetetlen az állattartó telepek szakosodása, olyan elrendezése, amelynek következtében a telepek teljesítőképessége sokszorosa lesz a korábbinak. Ez nagyteljesítményű gépek nélkül megoldhatatlan. A mezőgazdasági nagyüzemek állattenyésztő telepeinek szakosodási folyamata gyors. Az országban négyszáz szakosított tehenészet üzemel, 1997 telepen van gépi fejés. 1967. óta épültek szakosított sertéstelepek, baromfitelepek pedig még korábban. Megyénkben nyolc téeszben és két állami gazdaságban található szakosított szarvasmarhatelep, ugyancsak nyolc szövetkezetben üzemel szakosított sertéstelep. Három állami gazdaság szintén szakosított sertéstelepet üzemeltet. Huszonnégy téesz, egy szakszövetkezet, egy Tóval és két állami gazdaság foglalkozik nagyüzemi baromfi tenyésztéssel. A szakosított baromfitelepek kialakítása, illetve korszerűsítése azonban megyénkben a jövő feladata. A szakosított telepek jelenleg a legkorszerűbb technológia szerint dolgoznak. A telepeken a munka hatékonyságát még számos körülmény hátráltatja. Ezért teljesítőképességük sokhelyütt nem éri el a maximumot. Érdemes szemügyre venni, hogy melyek a hátráltató tényezők, érdemes számba venni, hogy melyek a hatékony munka, megalapozásának lehetőségei. A hátráltató körülmények közt tartják számon, hogy a szakosított telepeknek nem eléggé komplexek és automatizáltak a gépi berendezései Szükség lenne nagy légterű, kétszáz férőhelyes tehénistállók építésére. Megyénkben például a nyolc szövetkezeti szakosított telep átlagosan négyszáz férőhelyes. A legkisebben háromszáz, a legnagyobban 596 állat fér el. Számos gépi fejőberendezést használnak a szakosított tehenészeti telepeken. Alapvető igény, hogy előbb-utóbb automata fejőgépekkel dolgozhassanak a szakosított telepeken, a legfontosabb azonban az állatok takarmányozásának, továbbá a trágyakihordásnak a biztonságos gépesítése. Miközben ezek a törekvések a gyakorlatban elég sokféle változatban bár, de megvalósulnak, az tapasztalható, hogy a szarvasmarha biológiai igénye és teljesítőképessége közt gyakorta megszűnik az összhang. Pedig a nagyüzemi telepeken a gépesítést, az automatizálást abban a reményben is végzik, hogy ezáltal az állat teljesítménye — tehéntartásnál a tejhozam növekedni fog. Az összhang megszűnésének bizonyára az az alapvető oka, hogy az állatok viselkedési formái korántsem változnak olyan rohamosan, mint az állat környezete egy-egy szakosított telepen. Tudományos konferenciák gyakori témája, hogy az állatoknak elegendő területre van szükségük ahhoz, hogy zavartalanul éljenek, a kétszeri etetés helyett igénylik a napi négyszeri táplálkozást, a zavartalan ivást és a még zavartalanabb tejleadást. Ezek után jogos a kérdés, hogy miért nem olyan környezetet teremtenek az állatok számára, amely megfelel biológiai igényüknek és maximális teljesítményre ösztönzi őket. A válasz abban keresendő, hogy szinte valamennyi gazdaság egymástól eltérő körülmények közt fogott hozzá a szakosított telepek építéséhez. Sokhelyütt a pénz nem volt elegendő ahhoz, hogy a szakosított telepek minden gépi berendezését megvegyék, más helyütt a gépi kínálat nem volt megfelelő. Ezért a szakosított telepeket szüntelenül korszerűsíteni kellett, legtöbbször kényszerű részjavításokkal. Eredmény pedig teljes biztonsággal csak akkor várható, ha a korszerűsítés a termelési folyamat egészére kiterjed. A szakosított telepek iparszerű termelésének ugyanis a termelési folyamatok összehangolt működtetése a feltétele. Az öszehangolt működtetésre mindenütt megvan a lehetőség. Szükséges azonban a telepeken dolgozók munkájának a korábbinál jobb szervezése, a telepeken dolgozók szakmai képzése, s az állattenyésztők szélesebb körű társadalmi megbecsülése. (Folytatjuk) Varga Lajos IPARI ÉS MEZŐGAZDASÁG Egyre kevesebb a fizikai munkás Gyarapodó város (Folytatás az 1. oldalról.) Két helyzeten, annál is inkább, mert megszűnt Sopron idényjellege. A vendéglátás — az elmúlt évek tapasztalatai szerint — májustól október végéig állandónak mondható. Javul a város fogadóképessége, ha a Hungarhotels turistaszállója valóban megépül, aztán nívósabb lesz a vendéglátás, amint megvalósul a Lokomotív szálló 1980- ra előirányzott jelentős bővítése. Ismertek a város ivóvízgondjai, amelyet a regionális vízmű megépítése majd megold. A fedett uszoda elkészültével jelentősen javulnak a fürdési lehetőségek, de ennél még ígéretesebbek, idegenforgalmi szempontból, a Fertő tóhoz kapcsolódó tervei. Ám az utóbbi helyen, de a Tómalmon is, máig ma a napi feladatok szintjén jelentkezik a víz minőségének — költséges berendezéseket igénylő — óvása. Kétségtelen, hogy a szép számmal jelentkező nagy feladatokat önerejéből nem tudja megoldani a város. Mindazon reális terveinek megvalósításához, amelyek országos, illetve kiemelt gyógy- és üdülőhelyi szerepkörének teljesebb betöltéséhez segíthetik, koncentrált központi támogatásra van szüksége. Nagyságrendjét meghaladó mértékű hozzájárulása a közművelődéshez legalább ezt indokolja. Vannak azonban olyan teendők is, amelyek a város közvetlen funkciójából következnek, amelyek körültekintőbb ellátása már ma sokat javíthat a fogadóképességen és a városképen. Mindenekelőtt a nagyobb tisztaság, a takarékosabb vízgazdálkodás, az élővizek és a talaj következetesebb — szankciókat is feltételező — védelme, a műemlékek és műtárgyak nagyobb megbecsülése, az idegenforgalom ritmusának jobb szervezése, az ünnepi rendezvények hoszszabb időre való széthúzása, a közműépítéssel-,javítással kapcsolatos ismétlődő útfelbontások kerülése, a város útburkolatának gondosabb karbantartása, az üdülőhelyi díjak körültekintőbb begyűjtése, felhasználása stb. Határozati javaslatában a fentiekre irányította elsősorban a figyelmet a városi tanács ülése. Farkas Imre Fél évet nyertek készült a szocialista brigádok összefogásával Jelentősen javult Csorna és környékének energiaellátása Mindenféle ünnepi külsőség nélkül tegnap délelőtt üzembehelyeztek Csornán egy transzformátorállomást. A csaknem hatmilliós költséggel készült ÉDÁSZ-létesítmény önmagában nem érdemelne jelentős méltatást, de ez a csornai most több okból rászolgált. öt évvel ezelőtt kezdődött meg a mezőgazdaság intenzív fejlesztésének egyik, különösen energiaigényes területe, a szárítóprogram. Csornán, és környékén is mind sürgetőbben jelentkeztek villamosenergiáért a mezőgazdasági szövetkezetek, s bizony hamar „elfogyott” a rendelkezésre álló hálózati kapacitás. Csak egy jellemző arány az igényekre: ezt megelőzően 10—15 év alatt kétszereződött meg a villamosenergia-fogyasztás. 1972. és 1976. között viszont éppen hatszorosára növekedett ebben a térségben. Bár az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat ötödik ötéves tervében csak 1979- ■es üzembehelyezéssel szerepelt egy Csornán létesítendő transzformátorállomás építése, a hálózati kapacitás teljes telítődése miatt a vállalatnál módosították az eredeti elképzelést, hiszen már számos termelőszövetkezet és ipari fogyasztó többletigényét viszsza kellett utasítani az elmúlt években. A nem kis feladat végrehajtására, vagyis a beruházás előkészítésére, a tervezésre és a kivitelezésre nyolc hónapot állapítottak meg a vállalat vezetői. Hogy mit jelent ez a nyolc hónap, azt az üzembehelyezésen résztvevő szakemberek elmondták: „normális” körülmények között, a külső szakvállalatok számára adott megbízatással leghamarabb jó év, másfél év kell egy ilyen, 35/20 kilovoltos transzformátorállomás megépítéséhez ... S ekkor jelentkezett a szocialista brigádmozgalom. Szinte „kapóra”jött a csepeli felhívás, és a 60. évforduló: a győri központ beruházási főosztályán dolgozó „Lenin” szocialista brigád együttműködési szerződést ajánlott fel mindazon kis közösségeknek, amelyeknek feladat jutott az állomás létesítésében. Összesen 13 szocialista kollektíva írta alá a munkaköri kötelességeknél jóval többet ígérő szerződést. " Nincs módunk felsorolni valamennyi brigád valamennyi érdemét, csupán ízelítőül néhányat. A kapuvári üzemigazgatóság fenntartási csoportjának Hanság brigádja végezte az építés-szerelést; az ugyancsak központi műszaki fejlesztési főosztály Marx Károly brigádja tervezési és anyagbeszerzési munkákat végzett; a laboratórium Villám brigádja a szekunder oldal műszerezését vállalta; az üzemviteli főosztály Egyetértés brigádja egyebek között az üzembehelyezést irányította; az Auróra és a Bláthy Ottó brigád is jelentős részt vállalt a transzformátorépítésből. A Magyar Villamos Művek Tröszt Verebély szocialista brigádja soron kívül szerezte meg a szükséges alkatrészeket, de sokat tett — akárcsak az eddig felsoroltak — munkaköri kötelességén túl a Lenin, a Zipernobszky, a Kandó Kálmán, a Petőfi Sándor (mindegyik Kapuvárról) és a csornai kirendeltség Energia szocialista brigádja. Ám a szocialista szerződés túlnőtt a vállalati kereteken is, mert nem kis erőfeszítés árán, de szép és pontos munkával felépítette a szükséges épületeket és rendezte a területet a csornai Lakáskarbantartó és Útépítő Költségvetési Üzem Kandó Kálmán szocialista brigádja. Az egész, különleges — és saját — vállalkozást végig a kezdeményezők, a központ Lenin brigádja tartotta kézben, s ennek is köszönhető, hogy a transzformátorállomás tegnap határidőre elkészült, s a hozzáépített hálózaton megindult, az áram. Ezáltal lehetővé vált Csornán a helyi téesz, a MOFÉM-gyáregység többletenergia igényének kielégítése és ezen kívül kilenc járási, mezőgazdasági egység kiszolgálása. Az is előnye az új állomásnak, hogy a terület lakossági fogyasztóinak az eddiginél magasabb szintű, feszültségingadozástól mentes lesz az ellátása. Cs. A. KIXAIPOID—3