Kisalföld, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-01 / 282. szám
Egy év alatt: 19 566 ápolási nap Felelősséggel, hivatástudattal A megyei baleseti sebészeten Több, mint négyszázezer lakost számláló megyénkben jelenleg egy helyen, a Győr-Sopron megyei Tanács Kórházában működik önálló baleseti sebészeti osztály, 63 ággyal. Elődje 1951-ben az általános sebészeti osztály baleseti részlegeként, 20 beteg gyógyítására volt alkalmas. Tehát önállósága rövid múltra tekint vissza. A balesetes betegek gyógyításának személyi feltételei azonban jóval korábban érlelődtek a megyében. Dr. Patkós Imre, aki szervezője volt az első baleseti részlegnek, majd a mai osztálynak, már 1912-től .a frontról érkezők, a győri bombázások, majd az aknarobbanások sérültjeinek százait operálta. Ma azt vallja a főorvos: „akkor estem át a tűzkeresztségen.” Három és fél évtized alatt tízezrek felépülését szolgálta, nevelt utódokat. Megyeszerte és országosan is töretlen hivatástudattal, odaadással gyógyító, kiváló orvosként ismerik el. Rendet követelő, szigorú és mély emberségű, példamutató vezetőként tisztelik munkatársai, kollégái. Köztudott, hogy a megyeszékhelyi osztályon jónak értékelt a baleseti ellátás. De abból a tényből kiindulva, hogy egyre több a balesetek száma, ezzel egyidőben nagyobb feladat hárul rájuk, arra kerestünk választ, hogy a megnövekedett igényeknek hogyan tudnak eleget tenni. Milyen eredményeik vannak, és küzdenek-e gondokkal a gyógyításban? Ezer nagy, többezer kis műtét . Évenként átlagosan tíz százalékkal növekedett a balesetek száma. Világstatisztikák tízezer lakosra öt baleseti ágy igényével számolnak. Megyénkben másfél ágy jut, ami nagyon kevés. Tavaly osztályunkon 1561 sérültet gyógyítottunk. Az öszszes ápolási napok száma: 19 566 volt. (Ez 53 év és 223 napnak megfelelő idő!) Ezért kórtermeink 99 százalékos ágykihasználtsága mellett gyakran kényszerülünk pótágyak beállítására, vagy korábban hazaengedjük betegeinket, mint azt a gyógyulásuk megkívánná. De kénytelenek vagyunk ezt tenni, hogy az új betegeket le tudjuk fektetni — mondja dr. Patkós Imre, osztályvezető főorvos. — Évente ezer nagy műtétet, többségében csontegyesítést végez az osztály (combnyakszegezés, velőűrszegezés) és többezer kisebb művi beavatkozást. A csontegyesítésben eredménnyel alkalmazzuk az úgynevezett A. O. svájci szisztémát, amely a külső rögzítést, gipszelést legtöbbször nem is teszi szükségessé. E módszer rendkívül munkaigényes, de gyorsabban gyógyul a sérült, időt nyerünk, mert a végtagok izmai és a szalagrendszer nem zsugorodik össze, nem szűkül be a mozgás. Ugyanis a műtét utáni napokban a végtagok mozgatása, tornáztatása megkezdhető — mondotta a főorvos. Nehéz munkakörülmények Hazabocsátott betegeit további kezelésre, ellenőrzésre visszarendeli az osztály. Évente 14—15 ezer ambuláns sérültet részesítenek ellátásban, utókezelésben. Gyakori, hogy az ügyeletes orvos szolgálati ideje alatt 50—60 sérültet lát el az osztály betegein kívül. Óriási szám ez, figyelembe véve az osztály körülményeit, létszámát. A városban négy rendelőintézetben van sebészeti ellátás, ahol a kisebb sérülteket kezelhetik. Valóban, a nagyszámú ambulánsan kezelhető sérültek ellátása nagy megterhelést jelent osztályunknak. Jönnek sérültek délután, este, éjszaka. A nagy igény azonban abban az időben jelentkezik, amikor a rendelőintézeti szakrendeléseken már befejezték a munkát. Könnyítést az osztálynak csak a baleseti ügyeleti szolgálat rendszeresítése jelentene, melyben a rendelőintézetek sebész-szakorvosai is segítséget adnának, résztvennének az ellátásban. A hazabocsátott betegek visszarendelésével más a helyzet: a baleseti ellátás jó eredményének egyik titka, hogy a beteg a gyógyfolyamat befejeztéig egy helyen kapjon kezelést, irányítást, tanácsot. Ezzel is a sérültek mielőbbi gyógyulását, munkaképessé válását kívánjuk elősegíteni. Országosan a baleseti sebészeti osztályok és az ambulanciák, szakrendelések a sérültek 48 százalékát látják el, míg a többi 52 százalék gyógyítása az általános sebészeti osztályokat és szakrendeléseket terheli. Az osztálynak eredményei mellett gondjai is vannak: a legnagyobb, hogy kinőtték a kórtermeket, a műtőt, a kezelőhelyiségeket. A sok nagy műtét rendkívül munka- és időigényes, így a rendelkezésükre álló egyetlen műtőasztalon dolgozva nagyon elhúzódnak a műtétek! Szűkek a kiszolgáló - kezelő helyiségek, amelyek nemcsak a jó ellátást, hanem az ott dolgozók munkáját is nagyon megnehezítik. Könnyít majd helyzetükön, ha megkapják a kilátásba helyezett újabb műtőasztalt, és az ambuláns sérültek ellátására ígért helyiséget. Nagy szükség lenne a mielőbbi megoldásra, azért is, mert az új kórházban a baleseti sebészeti osztály csak a harmadik ütemben, előreláthatólag 1983-ra készül el. Hogy a nehézségek ellenére a megyei baleseti osztályon az ellátottság jó, az a kiváló személyi feltételeknek, a jó szervezésnek és az egyéb tárgyi feltételek — gyógyászati eszközök, gyógyszerek stb. — meglétének köszönhető. Az osztály hét orvosából öten rendelkeznek baleseti sebészeti szaktudással. Az osztály vezető főorvosa és két, másfél évtizedes tapasztalattal rendelkező szakorvosa: dr. Szabó Pál másodfőorvos és dr. Eke Gyula adjunktus minden időben készenlétet tartanak. A behívásra igen gyakran kerül sor! Elmondható, hogy a baleseti sebészeti osztály munkáját segítő szakmák — laboratórium és röntgen — dolgozóival jó az együttműködés, gyors és pontos eredményeket kapnak. A különböző szakorvos kollégák — ideggyógyász, fül-, orr-, gégész, szemész, belgyógyász és mások — a nap minden szakában készek a konzíliumon való részvétellel nyújtandó segítségre. (Az osztálynak külön gépkocsi áll rendelkezésére az orvosok beszállítására.) Miért szolgálnak szívesen az osztályon? — Mivel betegeink többsége csak súlyos állapotuk, gyógyulásuk első időszakát tölti a kórházban, és ilyenkor tehetetlenek, teljes kiszolgálásukra van szükség. Ezért rendkívül nehéz feladat hárul a nővérekre, aszszisztensekre, takarítónőkre. Örömmel mondhatom, hogy tizenhét nővér közül többen kezdettől vagy hosszú évek óta az osztály dolgozói. Haraszti Lászlóné, Paula főnővér 25, Papp Lászlóné 25, Tóth Lászlóné 20, Sári Imréné 16, Liszkai Erzsébet 15 éve nővérként, Heizler Ferencné 20 és Kovács Ida 16 éve takarítónőként hűek a baleseti sebészethez. ■ Az osztály dolgozói összehangoltan, nagy felelősséggel, hivatástudattal szolgálják a gyógyítást. Felnőttek a megnövekedett követelményekhez. Az emberséges, korszerű gyógyítás kívánalmaként olyan kapcsolatot tudnak teremteni a testi épségében sérült emberrel, ami elősegíti a gyorsabb felépülését. Horváth Irma *-----HUMrötD A legjobb realisták között Expresszív erejű magyar realista festők reprezentatív csoportos kiállítására kerül sor 1978 elején Budapesten a budavári palotában a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében. Tíz művész több mint kétszáz képe szerepel a tárlaton. Czóbel Béla, Holló László, Frank Frigyes, Baranyó Sándor, Félegyházi László, Pirk János, Bényi László, Vén Emil és Simon Béla társaságában láthatjuk majd a győri Tóvári Tóth István huszonegy munkáját. A győri mester anyaga felöleli a művész egész pályáját, kivéve a legrégibb korszakot. A jelentős képzőművészeti esemény alkalmából színvonalas, több nyelvű katalógus is készül. Sikeres lakodalmas A kapuvári Áfész harmincöttagú táncegyüttese a napokban a bécsi magyar nagykövetség meghívására a Magyar Napok rendezvényén szerepelt. A kapuváriak egyórás műsort adtak Pinkafölden. Nagy sikere volt a verbunknak, a leánycsalogatónak és a kapuvári lakodalmasnak. Az együttesben — vendégként — fellépett a csoport régi énekese és táncosa, Horváth Ilona is. Madarak a hálóban Sikeres ornitológiai tábor egyeséges, a Madártani Intézet által kiadott gyűrűkkel történik. Megyénkben idén volt az első ornitológiai tábor, amely az MME és az OTVH Soproni Felügyelői Körzet közös szervezésében került sorra. A tábor egyhetes időtartama alatt 24 fajhoz tartozó 802 madár lábára helyezték fel az alumíniumból készült jelzőgyűrűket. A madárjelölések a vonulási útvonalak és a telelőterületek felkutatása mellett számos érdekes kérdésre is választ adnak. A szervezett madárgyűrűzés érdeme a nádimadarak (acrocephalusok) ismeretlen útvonalainak kifürkészése. Ehhez kívánt csatlakozni a Fehér-tói gyűrűzőtábor is, ahol a legnagyobb számban a nádi énekeseket jelölték meg, de ezenkívül más fajok, így poszátafélék, füzikék is akadtak a hálókba. A gyűrűzőtábor a kezdő ornitológusok szakmai továbbképzése, valamint a faunisztikai kutatás területén is jelentősek. Ennek köszönhető, hogy a hansági madárfauna egy új fajjal, a Fülemülesitkével is gazdagodott. A tábor ideje alatt Fehértón fekete nyakú vöcsököt, nagy kócsagot, halászsast, békázó sast, karvalyposzátát, kékbegyet, réti tücsökmadarat is megfigyeltek. A résztvevők elsősorban munkásfiatalok, középiskolások, pedagógusok soraiból kerültek ki. F. T. A közelmúltban fejeződött be a Hanság Tájvédelmi Körzethez csatolt Fehér-tó szigorúan védett területén az a tudományos kutatótábor, amelyet az országos madárgyűrűzési program szerves részeként rendeztek meg. A Madártani Egyesület 1974. évi megalakulása óta a gyűrűz,és szervezetten, külföldről behozott függönyhálókkal és . Jelentős társadalmi összefogással, s mintegy 186 ezer forint anyagi támogatással felújították Győrszentivánon a régi iskola épületét, amelyben évek óta már nem folyt a tanítás. A felújított épületben korszerű körülmények között ötven óvodás gyermek elhelyezésére nyílt lehetőség. Ily módon a régi iskolából óvoda lett, s ezzel nem keveset nyertek a kerület lakói. (Matusz Károly felvétele) Megkérdezik a lakosságot Akkor találkozhat a hatósági döntés a lakosság helyeslésével, ha a döntésre hivatott testület alapvetően ismeri azoknak a szükségleteit, akiknek a nevében cselekszik. A jó határozatnak tehát a valóságismeret a feltétele, demokratizmusát pedig az biztosítja, hogy benne az érintett közösség cselekvésvágya, ugyanakkor józan és jogos igénye is kifejeződik. A megalapozott, nagy horderejű, a lakosság életét közvetlenül befolyásoló határozatoknak — mint napjaink számos példánya bizonyítja — nem az intuitív bölcsesség, hanem a körültekintő előkészítés az alapja. Közeli példaként a HNF Mosonmagyaróvári városi Bizottságának ez évi felmérését említhetnénk, amelynek során a lakosság véleménye alapján minősítették a szolgáltatást. Ezzel egyidejűleg a fejlesztésre vonatkozó véleményeket is kérték. A jó példa is ragadós, igazolja ezt a HNF Sopron városi Bizottságának legutóbbi ülése. A szolgáltatás helyzetét és a vele kapcsolatos társadalmi feladatokat vizsgálva úgy döntött a bizottság, hogy követi a mosonmagyaróvári példát. A jövő esztendő során háromezer kérdőív segítségével, reprezentatív felmérést végeznek. Még ez évben elkezdik a kérdőívek megtervezését, elkészítését. Igen gondos, tudományos alaposságot követelő munka ez, hiszen az összegezett véleményeknek a városi lakosság állásfoglalását kell tükröznie a szolgáltatás jelenéről és jövőjéről. A kérdőíveket majd a különböző lakótelepeken és foglalkozási rétegek dolgozói között osztják szét. A beérkezett válaszokat ezután feldolgozzák, és az eredményt — mint a közvélemény hiteles voksát — a város állami vezetésének adják át, hogy az döntéseik alapja lehessen. A társadalmi közérzet rendkívül fontos dolog, ám ezt nagyban meghatározza az ellátás, szolgáltatás, amit a technikai fejlődés, a munka- és életkörülmények, valamint az urbanizáció változásainak megfelelően fejleszteni szükséges. Számos teendő adódik ebből időről időre, amelyeket a fontosság sorrendjében kell megvalósítani. A sorrend megszabása városirányítási feladat. A városirányításhoz fűződő demokratikus jogát gyakorolja tehát a lakosság a kérdőívek kitöltésekor, ugyanakkor a közjót is szolgálja, hiszen a felmérés eredményeként éppen a közösség által elsősorban szükségesnek tartott változtatások jutnak el a városi tanácshoz. Jelentős zsihár a felmérés társadalmi haszna, ezért érdemel elismerést a HNF városi Bizottságának kezdeményezése. Farkas Imre Dokumentum album Győrről „Négy évtized képekben Győr történetéből” címet viseli az a dokumentum album, amelyet Nagy József, a Magyar Távirati Iroda győri szerkesztőségének volt vezetője készített két példányban. A 35x50 cm nagyságú, 60 oldalas album 230 darab, többségében 13x18 cm-es eredeti fényképet tartalmaz, azonos nézőszögből a régi és az új utcákat, köz- és lakóépületeket. A felvételeken láthatók többek között a régi és az újjáépített Bartók Béla út, a Belváros, a már lebontott Czuczor Gergely, Gorkij, Varga, Újvilág utcákkal, a volt Teleki-laktanya, a második világháborús károk, az 1954-es szigetközi árvíz pusztítása Révfaluban, végül az épülő Adyváros. A felvételek 1937-től napjainkig kísérik figyelemmel a megyeszékhely életét. Az album egyik példánya már a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár birtokában van, a másikat a Xantus János Múzeumnak ajánlja fel a szerző. Továbbképzés Harminc népművelő — intézményi előadó és tiszteletdíjas művelődési ház igazgató — vesz részt azon a továbbképzésen, amely ma kezdődik és három napig tart a megyei tanács mihályi továbbképzési központjában. Ez idő alatt az amatőr művészeti mozgalom helyzetéről, a művelődésszociológiai vizsgálatok módszereiről, a Népművelési Intézet munkájáról hallanak előadásokat és vitát. A tanfolyamot a népművelők fóruma zárja be. 1977. december 1., csütörtök