Kisalföld, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

Helyreállt a tagság, bizalma Megalapozták a jövőt Fertődön Új ABC-áruház épül Fertőszentmiklóson. Önmagában a hír nem jelent sokat. Hiszen éppen a közelmúltban adtunk hírt a kapuvári és a győri áfészek új áruházairól, melyekhez még oktatási kabinetet is építettek. A fertőszentmiklósi ABC-áru­ház építésének azonban érdekes története van, mint ahogy érdekes és tanulságos az építtető Fertődi Áfész története is. Pető Imre, a Fertődi Áfész elnöke először nem is tudja, hol kezdje az előzmények so­rolását. — Tavaly tavasszal kerül­tem ide — vág a közepébe. — Én olyan viharos taggyűlésen még életemben nem vettem részt, mint akkor. Csapnivaló hangulat volt. Csak úgy sorol­ták a hibákat, kifogásolni va­lókat. Mégis jó volt hallani, milyen nehézségekkel is kell szembenéznem nekem is, a vezetőség többi tagjának is Mitől is volt viharos az a bizonyos tavaszi taggyűlés? Az 1960-as évek végén a me­gye legjobb szövetkezetei kö­zé tartozott a Fertődi Áfész. Aztán valahogy megállt a fej­lődésben. — El tudom sorolni fejből az elmúlt tizenöt év beruhá­zásait, olyan kevés volt. Két élelmiszerbolt épült Fertő­­szentmiklóson, a község pe­remvidékein A központban régi, elavult épületekben üze­meltek a boltok. Petőházán és Fertődön épült egy-egy ABC-áruház, Sarródon és Nyárligeten pedig élelmiszer­­bolt és vendéglátóipari egy­ség. összesen tehát nyolc egy­ség épült 1961. óta az áfész te­rületén. Karbantartásra, fel­újításra jóformán nem is gon­doltak a szövetkezet akkori vezetői. Más bajok is voltak. Teljesen hiányzott a belső el­lenőrzés. A vezetők annyifelé húztak, ahányan voltak. Ami a legnagyobb gondot jelentet­te, elvesztették a vezetők a tagság bizalmát. Ez volt érez­hető a­­tavaszi taggyűléseken. Az eredmény: a megye egyik legjobb szövetkezetéből a közepes áfészek között is a leggyengébb lett a fertődi. Tavasz óta azonban sokat vál­tozott a helyzet. Megszervez­ték a belső ellenőrzést. Az el­nök végigjárta az egységeket, kiderült, hogy nem úgy tar­tanak nyitva, ahogy azt a környék sok üzemének dol­gozója, vagy a háziasszonyok kívánnák, hanem ahogy az a boltosnak megfelelő. Megvál­toztatták tehát a boltok nyit­vatartási idejét.­­ A múlt évben lényege­sen többet költöttünk karban­tartásra, felújításra, mint ed­dig bármikor. Ma már el­mondhatom, hogy a terüle­tünkhöz tartozó tizenegy köz­ségben az alapellátást biztosí­tottuk. Korábban gyakran volt hiánycikk még a tej és a kenyér is. Szerződést kötöt­tünk a Tejipari Vállalattal, ezentúl a megmaradt tejet visszaveszik, költsége nem bennünket terhel. A húsellá­tás is jelentősen javult Beve­zettük ősztől a csomagolt hús árusítását az eddig ellátatlan területeken (Petőházán Tő­­zeggyármajorban, Fertődön). Most további községekbe is tervezzük szállítását Több sertést vágtunk tavaly, mint 1976-ban. Feldolgozó üze­münkben összesen kétezerhat­­száz sertést dolgoztunk fel. Az idei év egyik legfonto­sabb feladata a vendéglátó hálózat korszerűsítése, bőví­tése lesz. De tovább fejlesztik a kereskedelmi hálózatot is. A fertőszentmiklósi, tizenkét millió forintos beruházás mel­lett 1979-ben Fertődön épül háromszázötven négyzetméter alapterületű ABC-áruház, s még ebben a tervidőszakban egy hasonló átadását tervezik Fertőszéplakon is. — Rövid idő alatt sokat változott itt minden — fejezi be a „történetet” Pető Imre. — Amit azonban a legfonto­sabbnak tartok az az, hogy visszanyertük a tagság bizal­mát. Látták volna, milyen szép, csöndes taggyűléseket tartottunk ősszel. Nyoma sem volt a korábbi viharoknak, elégedetlenségnek. Pedig a korszerűsítések — úgy lát­szott — elviszik a nyereség egy részét. Az év végi értéke­lésnél azonban tíz százalékos árbevétel-növekedést tapasz­taltunk így a nyereségünk is meglesz. Lassan megszilárdul a Fer­tődi Áfész helyzete. Sokat se­gített ezen az is, hogy az el­múlt év végén a Lövői Áfész területéről két községet, Röj­­tökmuzsajt és Ebergőcöt a te­rületéhez csatolták. Ez mint­egy tíz millió forinttal na­gyobb forgalmat jelent az idei évben. Egyéb előnyei közé tartozik az is, hogy a két köz­ségben folyó jelentős háztáji termelés javítja a lakosság zöldség- és gyümölcsellátását. Röjtökmuzsaion keltető üze­mel két és félmillió forintos forgalommal. Innen nemcsak a Fertődi, de a környező áfé­­szeket is elláthatják csibével. A Fertődi Áfész lassan talp­­raáll. Az új ABC-áruház épí­tését jelképesen felfoghatjuk a jövőben várható fejlődés el­ső állomásának is. A terve­ket úgy készítették, hogy a bolt tíz év múlva is korszerű­nek számítson, kielégítse Fer­­tőszentmiklós és a környező községek igénye mellett az idegenforgalom igényeit is. Az áfész területén ugyanis ezzel is számolni kell Az építés megkezdése nem volt éppen zökkenőmentes. — Hányszor leültünk tár­gyalni! — mondja az elnök.­­ A győri Tanácsi Tervező Vállalat negyedéves csúszás­sal készítette el a terveket, így a Fertődi Építőipari Szö­vetkezet húzódozott a munká­tól. A vaskohászati termékek áremelkedése miatt nem tud­tuk eldönteni ki vállalja a költségnövekedést. Az építők, az építtetők, vagy esetleg ál­lami dotációt kérjünk? Aztán a MÉSZÖV -ön keresztül meg­kerestük a Győri Áfész építő­ részlegét. Ők nem egy év alatt — mint ahogy az az ere­deti tervben szerepelt —, ha­nem feleannyi alatt felépítik az áruházat, berendezéseket is adnak hozzá, be is szerelik őket. A győriekkel már eddig is jó kapcsolatunk volt s most is segítettek rajtunk. Az áruházat a nyáron átadjuk rendeltetésének. Az áruház alapjai már ké­szek. S a tervek sorolása után úgy érezzük, a Fertődi Áfész jövője, helyzetének megszi­lárdulása is most kapta meg az alapokat. Remélhetőleg — ők is így remélik — nemso­kára ismét az élvonalba tor­nászhatják fel magukat Pió Márta Bővülő választék Tovább bővül a Márka szénsavas üdítőital család, rö­videsen megjelenik az üzle­tekben a Márka-alma üdítő­ital, amely a legmodernebb gyártástechnológiával készül majd — mondotta Halmai Gábor, a Borgazdasági Válla­latok Trösztjének vezérigaz­gató helyettese keddi sajtótá­jékoztatóján. A Márka-prog­ram során 1974-ben 33 millió palack italt gyártottak, ta­valy több mint hétszeresére növekedett a termelés, s úgy tervezik, hogy idén 280 mil­lió palack kerül ki a töltőgé­pekből, összesen 560 ezer hek­tóliter tartalommal. A Márka-család külföldön is ismertté vált. Csehszlová­kiában évente 30—40 millió palack szőlődét hoznak forga­lomba és előrehaladott tár­gyalásokat folytatnak az ille­tékes szovjet külkereskedelmi vállalattal a Márka szőlőlé exportjáról. Azt tervezik, hogy 1979-től nagyobb meny­­nyiségű szénsavas üdítőitalt gyártanak szovjet megrende­lésre, s az 1980-as moszkvai olimpián szintén kapható lesz a magyar Márka-ital. 1978. február 1., szerda Az öttevényi Kossuth TSz tojásfeldolgozó üzemében két műszakban nap óta, három gép­pel, 270 ezer tojást osztályoznak. Tavaly az üzem 35 millió tojás osztályozását tervezte és végül is 42 millió 500 ezret válogattak át. Az idén 58 millió tojás fordul meg a téesz üzemé­ben, augusztus végére pedig átadják az ezer négyzetméter alapterületű új üzemet, ahol négy géppel végzik az asszonyok a tojás osztályozását. Sz. O. felvétele Értékelte a versenyt az IKR Értékelte az 1977. évi versenyeket a Bábolnai Iparszerű Kukoricater­melő Közös Vállalat: összesen 42 taggazdasá­got részesített elismerés­be, jutalomba. A terme­lésszervezési egységen­ként értékelte kukorica­termelési versenyben második lett a beledi Előre Tsz hektáronként több mint hatvan mázsás átlagterméssel, harmadik pedig a peresztegi Sza­badság Tsz több mint 58 mázsával. A cukorrépa-termesz­tésért harmadik helye­zést ért el a halászi Zöld Mező Tsz közel 441 má­zsás hektáronkénti átlag­terméssel. Elismerő okle­velet kapott a Lajta­­hansági Állami Gazda­ság. Készül a Vegasca Nagy mennyiségű földkeveréket készít a Győr-Sopron megyei Talajerő-gazdálkodási Vál­lalat győri üzemegysége. Kiskertekbe, parkokba jut el a Vegasca III. elnevezésű tápdús földkeverék. Március elejétől a kiskerttulajdonosok részére is adnak szervestrágyát a ház körüli növénytermesztés segítésére. Tavaly 450 vagon Velasca III. elnevezésű palántaföld­­keverék készült, ám mert az igények gyorsan nőnek, az idei tervben már 500 vagon szerepel. A kiskertek tulajdonosai 300—400 vagon szervestrágyát vásárolhatnak a vállalattól. Képün­kön­ készül a földkeverék. Elindulnak a levelek VISSZAÜTÖTT A MASZONDEX Mérgében írt Kengyel Jó­­zsefné Ujrónafőről, sürgős vizsgálatot kért, mert vele, mint a mosonszolnoki ter­melőszövetkezet tagjával, „el­bánt” a vezetőség. Amit még megtudtunk a levélből: ez a kétgyerekes asszony nappa­li őrként dolgozott az újróna­­fői üzemegységben. A gazda­ság terve szerint ebben az üzemegységben nagy beruhá­zással baromfinevelés lesz, ahhoz pedig gondozók kelle­nek, így öt asszony indult betanított munkás tanfolyam­ra, köztük Kengyelné is. To­vább szó szerint a levélből­,­­annak ellenére, hogy semmi közelebbit nem mond­tak, mi, hogyan lesz, én jár­tam a tanfolyamra, mikor már némileg informálódtam a dologról, alá akartam írni a szerződést, egyszercsak küldtek el­’ levelet, amely­ben közölték, hogy nem tar­tanak rám igényt és nem csak az iskolába, de a volt munkahelyemre is állítottak valakit...” Csaknem ugyanezt a leve­let megtaláltuk a téesziro­­dán is, azzal Kengyelné a döntőbizottságot kéri ügye ki­vizsgálására. Hogy tulajdon­képpen mi is történt, meg­tudjuk a téesz elnökétől, pártitkárától, jogászától, sze­mélyzeti vezetőjétől. + + + Valóban úgy határozott a vezetőség, hogy az újrónafői üzemegységben baromfit ne­vel, ez a vállalkozás a gaz­daságnak hatmillió forint termelési értéket hoz. Tehát már az előkészítésekor is kö­vetelmény az alaposság, a be­ruházás, valamint a munka­erő tekintetében is. Az egye­sült gazdaság elnökétől az üzemegységvezető és a sze­mélyzeti vezető kapta a meg­bízatást, hogy válasszanak ki öt nőt gondozónak, akiket ja­nuártól betanított munkás tanfolyamra küldhetnek, amit Kimlén szervezett meg a győri Mezőgazdasági Szak­munkásképző Iskola. Azért szükséges öt asszony, hogy megoldott legyen a három műszak, és a váltással, he­lyettesítéssel se legyen gond. A tanítás délután van, ennek ellenére vállalta a téesz a napi nyolcvan forint bérfize­tést, vállalta az utaztatást Kimlére, valamint készített egy szerződést, amiben töb­bi között az is szerepel, hogy a tanfolyamot elvégző két évig köteles a baromfineve­lőben dolgozni. Kengyelnét is beválasztot­ták az öt asszony közé, első­sorban a szociális körülmé­nyeire való tekintettel. Két gyereke van, és beteges a férje. Ugyanis az új munka­helyén többet keresett volna, mint betanított munkás. Ki­vitték az üzemegységbe a szerződéseket az asszonyok­hoz, megbeszélték velük alá­írás előtt. Négy asszony alá­írta, az ötödik. Kengyelné, nem. De azért beült a sze­mélykocsiba, és elment a tan­folyamra. Természetes, hogy munkakörének betöltéséről — nappali őrség — a vezetőség­nek gondoskodnia kellett. A személyzetistől és az üzem­egységvezetőtől türelmi időt kapott az aláírásra. (Egyéb­ként ezt a tanfolyamot már ősszel meghirdette a vezető­ség.) Már a második hete tar­tott a türelmi idő, amikor Mosonszolnokon a vezetőség tudomására jutott, hogy Kengyelné már a harmadik előadásra megy, de a szerző­dést még nem írta alá. Ek­kor kapta meg Kengyelné azt a bizonyos levelet, amelyről­ a következők olvashatók­: „Értesítem, hogy a tanulmá­nyi szerződésre tett ajánla­tunkat 1978. január 23. nap­jával visszavonjuk. Tekintet­tel arra, hogy Ön az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek aláírásával elis­merni nem volt hajlandó, a téesz vezetősége úgy döntött, hogy ezek után nem kíván önnel tanulmányi szerződést kötni. Értesítem, hogy hala­déktalanul jelentkezzen mun­kafelvétel végett az üzem­egységvezetőnél. ..” – A levélen kívül mit mond Kengyelné? Eljárt volna a tanfolyamra, de a szerződést csak akkor írta volna alá, ha majd végez. Más: kevés az a pénz, amit a tanfolyam ide­jére fizet a téesz. Nem vilá­gosították fel eléggé. Mikor már aláírta volna, nem ta­lált senkit az irodán. A tények ismeretében ezek elfogadhatatlan érvek. A lé­nyeg, hogy viselkedésével okot adott arra, hogy kétel­kedjék abban a vezetőség, a költségért nem kap cserébe alkalmas munkaerőt. És sür­gősen gondoskodott helyette másról. Jól tette. Egyrészt azért, mert hatmillió forintos termelési értéknél valóban nem lehet kockáztatni, más­részt a szövetkezetben nem­csak demokrácia van, hanem fegyelem is, s a munkaszer­ződés pedig nem licita tár­gya. Kengyelné a humánumot, az emberséget kéri számon a téesztől. Éppen ez az, ami­ért esetleg szó érhető a ve­zetőséget, a túlzott humá­num. Ugyanis ezen az alapon keresték meg Kengyelnét, holott nem kellett volna. Mert ha nem is követelmény a betanított munkásképző tanfolyam elvégzéséhez a nyolc általános, azért a há­rom elemi nagyon kevés. Kengyelnének pedig mind­össze ennyi van. Meg kell értenie, hogy a vezetőség nem követett el törvénysér­tést, s ezután is számít a munkájára, képzettségének megfelelően foglalkoztatja továbbra is. G. Szabó KIJAIPOID — 3

Next