Kisalföld, 1978. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

Poroz János szobra: Szitakötő. Gazdátlan beutalók Tájékoztatás a szakszervezeti üdültetésről A kedvezményes üdültetés az életszínvonal, az emberről való gondoskodás szerves ré­sze, lényeges eleme a béren kívüli juttatásnak. Ahogy fejlődnek az életviszonyok, úgy növekszik egyre inkább a dolgozók igénye is az üdü­lés, a pihenés iránt. Az ál­lam jelentős támogatást nyújt az üdülőhálózat bőví­tésére. A fejlődés mégis el­marad a növekvő igényektől, holott a különböző vállalatok, gyárak, üzemek is — lehető­ségeikhez mérten — igyekez­nek gondoskodni a dolgozók üdültetéséről. — Az üdülőjegyek elosztá­sánál több elvet kell figye­lembe venni — tájékoztatott Horváth Andrásné, az SZMT osztályvezetője. Az első a jutalmazás, saj­nos, ezt nem mindig tudják megvalósítani, hiszen a dol­gozók szemléletén még vál­toztatni kell. Többségük ugyanis csak nyaralásként, főszezonban tudja elképzelni az üdülést. Éppen ezért az elő- és az utószezonra alkal­masint úgy kell „toborozni" a dolgozókat. A SZOT állásfoglalása sze­rint növelni kell a munkások részarányát az üdültetésben. A megyében a legmagasabb munkásaránnyal a HVDSZ, a vasasok és a textilesek dicse­kedhetnek. Természetesen érvényesül a demokratizmus elve is az elosztásnál. Ezzel megelőzhetők a visszaélések, vagy a „törzsvendégek” kiala­kulása egyes üdülőkben. Tá­jékoztatják a dolgozókat ar­ról, hogy milyen beutalók ér­keztek, és az elbírálás után azt is, hogy kik kapták meg azokat. Ez utóbbit sajnos, nem mindenhol teszik meg, csak az igénylőkkel köztik legtöbbször a szakszervezeti bizottság jóváhagyó vagy nemleges döntését... Legjobban a családos be­utalókat keresik, a jogos igé­nyeket viszont nem mindig tudják kielégíteni. Nehezíti a helyzetet az is, hogy a csa­ládosok csak főidényben nya­ralhatnak, hiszen alkalmaz­kodni kell a gyerekek isko­lai szünidejéhez is. A nyári gyermeküdültetési lehetőség ha nem is oldja meg ezeket a gondokat, de jelentős se­gítséget nyújt. A szanatóriumi beutalók közül Hévíz és Balatonfüred a legkeresettebb a Győr-Sop­­ron megyeiek körében. En­nek ellenére előfordul, hogy egy-egy beutaló nem talál gazdára, valószínűleg a szer­vezési problémák miatt. Ke­resettek a melegvizes gyógy­fürdők főidényen kívül is, megengedhetetlen viszont az, hogy olyanok vegyék igénybe akiknek egészségi állapota ezt­­ az ellátást nem igényli, pél­dául a nászutasok... Külföldön is üdülhetnek szakszervezeti beutalóval a dolgozók. A statisztika sze­rint kevés munkás jut ehhez a lehetőséghez. Tavaly az országhatáron túl üdülők 28,7 százaléka volt csak munkás. Ez az arány az elmúlt évek­hez mérten nagyon kevés. Eb­ben az a körülmény játszik szerepet, hogy a közösségért többet vállaló társadalmi tisztségviselőket gyakran egy­­egy külföldi beutalóval jutal­mazta a szakszervezeti bizott­ság. Bár ez a jutalmazási forma nem kifogásolható, a munkások részvételét mégis emelni kell e juttatásban. Az üdülés jutalom­a a jó munka jutalma. Az elosztás elvei precízen kidolgozottan, demokratikusak. A SZOT el­nökségi állásfoglalásában többek között ez szerepel: el­sősorban a nehéz fizikai mun­kát végzőknek kell megkap­niuk a beutalót, azoknak, akik több műszakban dolgoz­nak, előnyben kell részesíte­ni a nagycsaládosokat és a gyermeküket egyedül nevelő­ket. Az elvek szépek, de nem mindig sikerül a gyakorlat­ban is megtartani ezeket az elosztási elveket. Pedig raj­tunk is múlik, nekünk sem mindegy, hogy arra érdemes, vagy érdemtelent ajándéko­zunk meg... Mert az elosz­tásról nem „fent” döntenek, hanem mi magunk,­­ az alapszervezetekben. B. A. KUMPOID 4 A­hogy megszólal nyomban érzem a hangján, hogy megfázott. — Ke­rülget a vírus —, mondja szinte röstelkedve. — Minden 10 évben ha egyet köhintek, most rs én leszek az erő­sebb. Igaz bezárt a család, de én meg­lépek, a gyógyulást úgyis csak a sza­badban találom meg. Hamiskásan mosolyog és komótosan szedelőzködni kezd Mindenáron találkozni akartam vele, ezért korán indultam és már hét órakor Rábacsanakon voltam. Járókelőktől kér­deztem hol találom Bencze Lászlót, a Rábaújfalui Kossuth vadásztársaság vad­őrét. Útba igazítottak hozzátéve: oda valószínűleg már hiába megy, ilyenkor ő már mindig kint jár a területen. — Az influenza közbe szólt, és így történhe­tett hogy rátaláltam az újonnan épült takaros, háromszoba, összkomfortos, rit­ka szép családi házban. Észreveszem, kissé nyugtalan. — Így igaz — bólint. irányba készü­lök, ott vannak a fácánbefogó kosaraim. Sürgősen utána kell néznem mivel épp az imént jött a postás a távirattal, hogy még 54 élő fácánt el kell szállítanunk Gyomára Ez kötelesség, ebben pedig vi­lág életemben nem ismertem pardont. Élőnyúlból 400 helyett csaknem 500-at fogtunk be fácánból sem akarunk hát­ralékban maradni Hírből tudom: szenvedélye a vadászat. Kiigazít. A természet, az élővilág, a vadvédelem. Úgy sorolja szabatosan, hogy szavain átsüt, értő mestere a „szak­mának”. A rajongásig menő vadszerete­­tét apjától örökölte. Ő is vadőr volt. Mellette nőtt fel és gyerekfejjel ismerte meg ezt a gyönyörű hivatást. 1957-ben Rábaköz vadőre kapott fegyvert. 12 éve a rábaújfalui va­dásztársaság hivatásos vadásza, vadőr Átszellemül amikor arról beszél, hogy évek kitartó munkájával nagyszerű törzsállományt teremtettek őzből, nyúl­­ból és fácánból. Ha az időjárás kedvez, ezen a tavaszon szép szaporulatra szá­míthatnak. A legutóbbi számlálás szerint 150 őz él a területen. Május, júniusban pedig megjönnek a szarvasok is, évről-évre menetrendszerűen nemkülönben a vad­disznók. Bencze László kissé elkomoro­­dik, amikor azt panaszolja, hogy miként országosan, éppúgy náluk is gond a meg­csappant fogolyállomány. Többször is próbálkozom, hogy beszél­jen többet önmagáról, de vissza-vissza kanyarodik a közösség dolgaihoz. Azt vallja: az igazi boldogság, ha mások­nak, társainak és a vendégvadászoknak szerezhet örömet. 42 társával fáradhatat­lanul járja a területet. Kalauzolja az or­szág más részéből egyre gyakrabban ér­kezőket és a külföldi vadászokat akik közül sokan vannak — főleg a Német Szövetségi Köztársaságból —, akik rend­szeresen visszatérnek Az élményre te­relődik a szó. Tíz különlegesen szép szarvas- és őz­agancsot mutat. Egy selejtbikáért, hat­szor ment hosszú lesre. Agancsát leve­szi a falról forgatja, látom gondolata el­kalandozik. — Küzdelem árán ejtettem —, mondja — 420 gramm a súlya, min­taszerű a gyöngyözése. A trófeák nagy becsben vannak Ben­­czééknél. Egy kicsit a múltat idézik, meg figyelmeztetnek is minduntalan a vadőr kötelességére Mulasztásért még sohasem érte elma­rasztalás a rábaújfalui Kossuth vadász­­társaságot. Már ősszel jó időben feltöltik az etetőket és azok telve vannak egész télen. Nincs nap, hogy Bencze László ne nézne be a vadász- azaz a nevelő házba, ahol rendszeresen 1500 fácánt nevelnek. Nem tartóztatom tovább, búcsúzóul gratulálok neki a Nimród emlékérem­hez. Takáts Árpád Mosonmagyaróvár közművelődési terve Egy évre szóló feladatterv elkészítéséhez elengedhetetlenül szükséges az előző évben végzett munka értékelése, még ak­kor is, ha olyan területről van szó, mint a mosonmagyaróvári közművelődés az a terület, ahol tavaly — mint az a városi tanács végrehajtó bizottsága elé került értékelésből is kide­rül­t a munkásság és az ifjúság művelődésének biztosításán, műveltségük fejlesztésén volt a hangsúly. Az értékelés szerint emel­kedett az új közösségek szá­ma és a rendezvények szín­vonala az elmúlt évben. A rendezvények jól szolgálták a dolgozók­­szabadidejének hasznos eltöltését kulturált szórakozását és művelődését. Művész­munkás találkozók A mosonmagyaróvári­ köz­művelődés egyik gazdája a városi- járási művelődési köz­pont, ahol törekedtek az üze­mekkel és más intézmények­kel való kapcsolatok bővítésé­re. Ennek eredménye a szoci­alista brigádvezetők klubjá­nak létrejötte is. Az oktatás és a közművelődés kapcsola­tának gyakorlati megvalósu­lása érdekében újabb intéz­ményekkel születtek konkrét feladatokra vonatkozó meg­állapodások A Mokka m­esz­­szóban rendezett ,,Művész-portrék” sorozat nyolc ren­dezvénye is sikeresnek mond­ható, mivel a neves művé­szekkel történt találkozókon szép számmal megjelentek az üzemek dolgozói is. A művelődési osztály érté­kelése csak vázlatosan említi a művelődési központ tevé­kenységét, ez ugyanis egy ko­rábbi vb-ülés témája volt. Az eredmények elismerése mel­lett most is szóba került, hogy előbbre kell lépni az üzemekkel kialakuló együtt­működésben. Jó módszertani munka­ A városi-járási könyvtár elmúlt évi munkájának ered­ményességét az alábbi szám-­­adatok hűen tükrözik. Az ol­vasók száma 3761-ről 4017-re emelkedett, a kölcsönzött könyvek száma pedig 94 ezer­ről 106 ezerre. Így az egy ol­vasóra jutó kölcsönzött köny­vek száma 25-ről 26­5-re nőtt. A könyvtár szolgáltatásai a dolgozók tevékenysége sok­rétűen szolgálta a város köz­­művelődését Kiemelkedően jó az oktatási intézményekkel kialakított kapcsolat, amely könyvismertető órák, könyv­tárban tartott tanórák, gyer­mek­író-olvasó találkozók szervezésében jutott kifeje­zésre. Az évek óta végzett jó módszertani munka tavaly is töretlen volt ebben jelentős érdeme van az intézmény ve­zetésének. Az elmúlt év eredményei közt említi az értékelés a pá­lyaválasztási vetélkedőt, a tudományos-technikai szem­lét, a báb­bemutatót, a hon­ismereti bemutatót, a ,,Szép magyar beszéd”-versenyt, az aszfaltrajzversenyt és a gyermekrajz kiállítást is me­lyek a művelődési osztály és a városi­ úttörőelnökség együttműködésével kerültek merendezésre. Mosonmagyaróvár közmű­velődését segítette kiállításai­val a múzeum, valamint a honismereti szakkör munká­ját irányító levéltár is. Meg kell említeni a MOFÉM Ka­tona József Művelődési Ház színházi könnyűzenei és egyéb rendezvényeit az Országos Filharmónia ifjúsági hang­versenysorozatát és a TIT vá­rosi szervezetének sokrétű előadásait is. Akikért a terv­­ készült Az idei közművelődési fel­adattervben elsőként szerepel az 1979 évi ,,Szigetközi na­pok” rendezvényeinek, illetve Mosonmagyaróvár várossá nyilvánításának 625 évfordu­­lója alkalmából rendezendő ünnepségek előkészítése. Nyelvtanfolyamokat is kí­vánnak indítani. Tovább foly­tatódik a „Világjárók" című vetítettképes előadássorozat, valamint a négy üzembe ki­helyezett „Politikusok és új­ságírók” előadássorozat. Hat sportélménybeszámolót és hét művészettörténeti előadást is terveznek erre az évre. A művészeti nevelés érde­kében a FLEXUM Irodalmi Színpad műsorát kívánják el­juttatni az üzemekbe és az ifjúsági klubbokba továbbá folyamatban van a filmklub szervezése is. A kedvelt „Mű­vészportré” sorozatban nyolc neves színművésszel találkoz­hatnak az érdeklődők a ko­molyzene kedvelői pedig öt hangversenyt hallgathatnak meg ebben az évben. Kiállítások, gyermekrendez­vények, szabadidős progra­mok író-olvasó találkozók, néptánc bemutatók, vetélke­dők, pályázatok... felsorolni is sok, mi mindent terveztek még erre az évre. Hogy mi valósul meg a szép tervekből, azt csak az évvégi értékelés­ből tudhatjuk meg. Azt vi­szont már most tudják a köz­­művelődési terv készítői, hogy a megvalósításért sokat kell tenniük. De azoknak is segí­teni kell ebben a munkában, akikért ezt a programterveze­tet készítették. Hogy hogyan? Például úgy, hogy igénylik a színvonalas előadásokat és nem zárkóznak el, hanem ré­szesei lesznek a művelődést elősegítő rendezvényeknek. Hámor Vilmos Takarékossági verseny Az OTP Győr-Sopron me­gyei igazgatósága és a KISZ megyei bizottsága ifjúsági ta­karékbetét-váltási versenyt hirdetett az elmúlt évben. A verseny értékelése a napok­ban fejeződött be. Mint kide­rült, a megyében élő fiatalok létszámához viszonyítva na­gyon kevesen váltottak eddig ifjúsági takarékbetétkönyvet, pedig számos példa bizonyít­ja az „ifjúsági takarékosok” előnyös helyzetét a lakás, a bútor vagy a háztartási esz­közök vásárlásánál. A két szerv most újra meghirdeti a versenyt, melyen a január 1-e és december 31-e között váltott betétkönyvek száma alapján dől el az elsőség sor­sa. A tavalyi verseny ugyan nem volt sikeres, de igazság­talanság lenne, ha elfeled­keznénk azokról a vállalatok­ról, ahol jó volt a szervező­­munka, sikeresen zárult a verseny. Évente a jutalma­­zottak között találjuk példá­ul a győri hűtőgázat és a húsipari vállalatot. A Sopro­ni Ruhagyár csornai gyáregy­ségének KISZ-alapszervezete nyerte egyébként az alapszer­vek közötti versenyt, s egy­ben az OTP négyszáz, a KISZ megyei bizottság kétezer fo­rintos jutalmát. A második kategóriában, a KISZ-bizott­­ságok közötti versenyben az MVG-sek bizonyultak a leg­jobbnak. Az OTP pénzjutalmával a legjobb szervezőket díjazzák majd, a megyei KISZ-bizott­­ság pedig a szervezetek be­rendezését, felszerelését bőví­tő tárgyjutalmakat tűzött ki a takarékoskodóknak. Az első kategóriában az OTP ezer, hétszáz, illetve öt­száz forintot tűzött ki az első három helyezettnek, a KISZ megyei bizottsága pedig két­ezer, ezerkétszáz, illetve nyolcszáz forint értékű jutal­makat ad át. A KISZ-bizott­ságok közötti verseny győzte­seinek az OTP felemelte a díjak összegét. Az első ezer­ötszáz, a második ezer, a har­madik pedig ötszáz forintot kap majd. A fiatalokat, a fiatal háza­sokat segítő akció verseny­­felhívásában a megyei KISZ- bizottság csatlakozásra szólít­ja fel a megye KISZ-alap­­szervezeteit, KISZ-bizottsá­­gait 1978. március 1., «»orda

Next