Kisalföld, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-01 / 179. szám
Végcél: a gyakorlati hasznosítás A tudomány hatékonysága Szibériában Szibéria — az Uráltól a Csendes-óceánig egyetlen hatalmas építkezés. A jelenlegi ötéves tervben 1976—80. között a Szovjetunió ipari termelése összesen 35—39 százalékkal növekszik, Szibériában pedig a másfélszeresére. Gyakorlatilag itt várható az ország földgáz-, olaj- és alumíniumbányászatának legjelentősebb gyarapodása, növekszik a nehézvegyipar, a fa-, cellulóz- és papíripar termelése, újabb területi-termelési komplexumok épülnek. A Szovjet Tudományos Akadémia húsz évvel ezelőtt létrehozott Szibériai Tagozatának jutott az a nagyszerű feladat, hogy tudományosan megalapozza e gazdag terület kincseinek kiaknázását. A novoszibirszki akadémiai város mellett tudományos központok alakultak Tomszkban, Krasznojarszkban, Irkutszkban és más városokban. Szibéria tudományos életének fejlődését azonban nemcsak a mennyiségi növekedés jellemzi. A Szibériai Tagozat közvetlen hatással van a Szovjetunió keleti területein a termelő erők, a kulturális élet és közművelődés fejlődésére is. A cél, hogy még hathatósabban hasznosítsák Szibéria hatalmas erőtartalékait. A szibériai tudósok több mint 1200 olyan feladatot oldottak meg, amelyek a legfontosabb iparágak tudományos-technikai fejlődése szempontjából nagy jelentőségűek. Évente több mint száz kutatási eredmény ipari alkalmazása valósul meg. A végcél a gyakorlati hasznosítás — így lehet megfogalmazni a kutatók és termelők együttműködésének alapelvét. Hogyan valósul meg ez az elv a gyakorlatban? Az együttműködés láncolatai kutatóintézet — vállalat — iparág. ASzovjet Tudományos Akadémia Szibériai Tagozatának bányászati kutatóintézete és a Tastapol bányászati és kohászati kombinát együttműködésének eredményeként a bányában a föld alatti termelőmunka üteme megháromszorozódott, felére csökkent a munka önköltsége. — lényegében megvalósították a bánya automatizálását.Ez a technológia ma már ez egész iparágban meghonosodott. Bizonyítottak a tudósokból és kivitelezőkből álló komplex brigádok is. A Katalízis Kutató Intézet szakemberei például több mint húsz komplex brigád munkájában vettek részt, amelyek az olajvegyészeti ipar számára legfontosabb folyamatokat tanulmányozzák. Most a Voszkreszenszkij Vegyipari Kombinátban vezették be vanádium (kemény fém) katalizátor alkalmazását a kénsav — az ásványi műtrágyák legfontosabb alkotóeleme — gyártásában. Az új katalizátor használatának évi gazdasági haszna — a folyamat intenzitásának növekedésével — csupán egyetlen üzemben 7,8 millió rubel. A Szovjet Tudományos Akadémia Szibériai Tagozata hét minisztériummal kötött hosszútávú együttműködési szerződést. A szerződések programjának megvalósítása valamennyi iparág tudományos-technikai problémáinak megoldását meggyorsítja. A Szibériai Tagozaton nemrégiben megvitatták a Szibéria természeti erőforrásainak kiaknázására vonatkozó hosszútávú tervet. Ez huszonnégy regionális programot foglal magában, amelyek e vidék ásványi nyersanyagai, földjei, vizei, erdői hasznosítása kulcsfontosságú problémáinak megoldására, szociális , gazdasági fejlődésének kérdéseire vonatkoznak. E programok megvalósításában a Szovjet Tudományos Akadémia Szibériai Tagozatának mintegy 40 intézete és majdnem száz más szervezete és intézménye vesz részt. Gurij Marcsuk, a Szovjet Tudományos Akadémia Szibériai Tagozatának elnöke A robbanásos fémhegesztő berendezést az SZTA Szibériai Tagozatának tudósai dolgozták ki, s a novoszibirszki öntőgépeket és automata gyártósorokat készítő üzemben állították elő. Két forgalmas út kereszteződésénél, a győri Nádorvárosban, tarka újságokkal teleaggatott, korszerű pavilon áll. Nevetés, élénk beszélgetés hallatszik leggyakrabban a pavilon felől, percenként cserélődik a társaság, de szinte mindig kis csoport állja körül a pavilont. Nem tehetek róla, de nem tudok meglenni emberek társasága nélkül. Miért is? Tizen voltunk testvérek. Tápszentmiklóson laktunk. Hiába mentem el dolgozni, semmi sem került rám. Be kellett látnom, hogy kell a pénz a kisebbekre. Aztán 47-ben eljöttem otthonról. Ruházati üzletben dolgoztam, maszeknál, nem volt ott egy percnyi kikapcsolódás sem, nem lehetett bánatunk, gondunk, a vevőre mosolyogni kellett. Megtanultam én ott, hogy a munkahelyre menet el kell felejteni az otthoni gondokat, de megtanultam azt is, hogy otthon kell „dolgozni”, az otthon a családé." Ma is, ha hazajövök, azt mondja a férjem, hagyd fiam, a munkát! Van nekünk miről beszélgetni anélkül is! Csak akkor haragszik, ha este elindulok a postára, hogy a remitendából szerezzek meg valamilyen újságot, a rendszeres vevőimnek, mert tudom, kinek mi kell, s hátha máshol marad olyan lap, ami nálam hiányzott. De aztán széttárja a kezét a férjem, hogy jól van, jól, hiszen a vevőt meg kell tartani, a bizalmat meg kell szolgálni. Azelőtt a Lenin úton árultam az újságot, sokan még most is kijárnak hozzám a városból, megszokták a jó szót, a figyelmességet. A környéken is először meglepődtek, hogy már messziről meglátom őket, készítem ki az újságot, mert tudom ám pontosan, kinek mi kell... Vannak tanácstalan vevők. Ha reggel lemegyek a pavilonba, az az első dolgom, hogy végigolvasom az összes újságot. A Kisalföldtől az országos napilapokon át a Tükörig, Lányok, asszonyokig mindet, hogy tudjam, mit ajánlhatok. Az iskolásgyerekeknek olyat, amiben izgalmas folytatásos regény, keresztrejtvény, gyermekvers található, idősebb asszonyoknak olyat, amelyik kötésmintákat, líraibb történeteket közöl. Ismerem már az embereket, 1970 óta vagyok csak a postán, előtte is mindig olyan munkahelyre mentem dolgozni, ahol vevőkkel lehetett foglalkozni. Voltam kiváló dolgozó, még a kereskedelemben. Nem is tudom, mi lesz ha nyugdíjba kell mennem. Pedig már közeledek az ötvenhez! Elmentem szabadságra a múlt hónapban, hát sokan kétségbe voltak esve a vásárlóim közül, hogy csak nem hagyom itt őket. Mert számíthatnak rám mindenben, nem csak úgy eléjük csapom az újságot, hanem rájuk kérdezek, hogy van kedves, mi van az unokával, hogy megy az iskola. Ahogy az évek telnek, egyre több ember érzi úgy, hogy bizalommal fordulhat hozzám, nem csak a vevőt, az embert is látom bennük. Egyszer is jött az egyik idős bácsi, innen a szomszéd házból, hogy beteg a felesége. Naponta erre jár dolgozni az unokája, szóljak neki, hogy siessen orvosért, segítségért, hiszen ő maga nem hagyhatja magára az idős asszonyt. Persze, hogy megtettem. De tartok itt cukrot is legtöbbször, megkínálni a gyerekeket. Ők is ugyanolyan vevőim, ezekért a kapcsolatokért, apró örömökért jövök naponta hajnalonként, esténként szívesen a munkahelyemre. ♦ + ♦ A győri 2-es számú postahivatalnál, ahol Ódor Lászlóné dolgozik, csak ennyit mondtak róla: „Jól végzi a munkáját, szépen rendbentartja a boltot, törődik a vevőkkel”. A vevők közül azonban a legtöbb így, hogy Ódor Lászlóné, nem ismeri. Nekik csak Piri néni, a szőke hajú, nevetős szemű, viccet, tréfát, munkát, embereket szerető újságárus. Pió Márta PIRI NÉNI 4 HhfHPCID Az NDK az UNESCO ban Az NDK évente átlagosan 50 UNESCO-rendezvényen vesz részt. Az ország 5 éve tagja a szövetségnek, részt vesz minden olyan UNESCO- munkaprogram határozat megvalósításában, mely a szakmai továbbképzést, a tudományt és a kultúrát szolgálja. Az NDK aktívan támogatta a szövetség „A tudományos kutatók helyzete” című ajánlását. Az ország tudósai 5 nagy természettudományos programon vesznek részt, ezek: óceánológiai kutatások, nemzetközi víztani program, az „ember és a bioszféra”, a geológiai korrelációs program, valamint program a tudomány és technika egységes információs rendszerének kialakítására. Nagy érdeklődéssel kísérik azokat az UNESCO-törekvéseket, melyek a széles néptömegek kulturális és továbbképzési lehetőségeinek szabad és demokratikus útját célozzák. A Berlini Német Államkönyvtár, melynek csupán a nem szocialista országokban 950 üzleti partnere van, az elmúlt két évben 270 kortárs művet 13 kapitalista államba exportált. (BUDAPRESS — PANORAMA.) 0 súllyal, a tisztasággal van baj Fagylaltellenőrzések Nyár derekán járunk, és ilyenkor a „slágertémák” között, a nyaralás, fürdés, időjárás mellett ott találhatjuk a fagylaltot is. Sokan tartanak a színes, jóízű golyócskáktól, mert kényes jószág a fagylalt. Tisztában kell lennie a higiénia követelményeivel, a tárolás veszélyeivel annak, aki készítésére, árusítására adta a fejét. Megyénkben fagylalt okozta nagyobb mérgezés emberemlékezet óta nem fordult elő. De kisebb-nagyobb bajok csaknem mindenütt vannak a fagyival. A Köjál, a minőségellenőrző intézet, és a megyei tanács kereskedelmi osztályának kereskedelmi felügyelősége több ízben, rajtaütésszerűen tart ellenőrzéseket, fagylaltvizsgáló körutakat. Nagyító alá kerül ilyen alkalmakkor az adagok nagysága, a higiénia. Az ilyen ellenőrzések tapasztalatairól kérdeztük Baráth Mihályt, a kereskedelmi felügyelőség vezetőjét. " A fagylaltot árusító kereskedelmi dolgozóknak kötelességük naponta négy-öt próbamérést tartani. A fagylaltadagok nagyságánál ugyanis elég szigorúak az előírások, kilenc dekagramm alatt a kettes fagyi már elfogadhatatlan. Mégis sokan nem végzik el a próbaméréseket, gyakran találkozunk súlycsonkítással. .. A fagylaltok többségét ma már porfagyiból készítik. A mérgezés lehetősége így kisebb, mint a hagyományos módon, de az előállítási technológia meg nem tartása, az előírtnál rövidebb ideig tartó fagyasztás, hűtés sok gondot okoz, nemcsak a minőségnél, de a súlynál is. Az adagolókkal sincs minden rendben, gyakran nem megfelelő a térfogatuk. A higiéniai előírásokat sem tartják meg sokhelyütt. Gyakorta látunk az ellenőrzések során nyitott, fedél nélküli tartályokat, és az öblítővizet is ritkán cserélik a legtöbb helyen. Előfordul, hogy nem őrzik meg az előírt ideig a fagylaltmintákat, sőt, jártunk olyan helyen is, ahol a friss fagylaltot ráöntötték a régire. Ez pedig szigorúan tilos. Az ilyen esetekben természetesen megbüntettük a vétkes dolgozókat. A legsúlyosabb bírság, amit módunkban áll alkalmazni, tízezer forintos pénzbírság. Az egészségünk, a pénztárcánk ellen nem vétkezhetnek büntetlenül a fagylalt készítői, árusítói. De az igényeink ellen igen. A kánikulai napokon Győrött a legtöbb helyen kétfélét, de sokszor csupán egyfajtát kínálnak a finom, hűsítő édességből. Ha ugyan nincs kinn a tábla, elnézést kérünk, a gép fagyaszt. K. I. Vajon miért nem használják ki? Séta Győr csónakházaiban Nyári ízektől teljes a szó: csónakház. Különösen itt, a Rába, Rábca, Duna partján. Mert hát mire is gondolunk, mikor meghalljuk ezt a szót? Menedékhelyre a kánikulai nap tűző sugarai elöl, evezőcsapásokra, vízbe merülő horgokra, napon keverésre, karcsapásoktól fröccsenő vízre. Minderre lehetőséget nyújt a csónakház. Vagy inkább csak nyújtana? A Mosoni Duna partján szép rendben sorakoznak a csónakházak. Dacára annak, hogy itt az igazi kánikula, néhány tollaslabdázó fiatalt látni csak a kerítéseken belül. A Vízügyi Igazgatóság csónakházában KovácsJánosné látja el a gondnoki teendőket, őt kérdeztük arról, hogy miért olyan kevés a látogató? — Négy-öt éve, mióta divat lett a telek, egyre kevesebben járnak ki hozzánk. Fürdési lehetőséget sajnos, nem tudunk biztosítani, és ezért inkább a strand csábítja az embereket. Evezni is inkább csak a sportolóink járnak ide. Lehetugyan tollaslabdázni, teniszezni, kuglizni itt, de az igazság az, hogy négy óra után, mikor vége a munkaidőnek, nem is nagyon érdemes már kijönni ide. Naponta átlagban húsz látogatónk van, de a hétvégék nagyon csendesek. Olyankor ki-ki beül a kocsijába, és irány a Balaton. Az igazán zajos évszak itt a tél. Olyankor bőven kihasználják a büfét, a nagytermet, a tévétermet is. Oktatásokat, különféle rendezvényeket tartanak itt. A csónakháznak több, mint ötven hajója van, szépek, látszik, hogy állandóan rendben tartják őket. De gyakorlatilag csak a sportolók vehetik igénybe ezeket a hajókat. Akik nem foglalkoznak versenyszerűen evezéssel, s csak délutánonként szeretnék az izmaikat kicsit megmozgatni, csupán két egyes és két kettes kajakot használhatnak. Bár — a gondnoknő szerint — ezek a hajók elég ritkán látnak vizet. A szomszédban, a BM csónakházban kicsit több a látogató, de a gondnok, Karakó Ivánné szerint jóval többen is lehetnének. Naponta körülbelül hatvan ember fordul meg itt, a rendelkezésre álló 10 hajót harmincan is használják egy-egy szép nyári napon. . Fürdési lehetőség itt sincs, és szintén, a kiskerteket, a Balatont „vádolják” azzal, hogy elvonja az embereket a csónakháztól. A „fő attrakciót” nem a kissé kopott hajók szolgáltatják, hanem a tekepálya. A gondok, tapasztalatok ugyanazok, mint a Vízügy csónakházában: a téli időszakban ide is több ember látogat el, mint nyáron. A Rábca parti töltés oldalán húzódó csónakházakban zabosabb az élet, mint a Mosoni Duna mentén. Nagyobb is itt a tér, van lehetőség a napozásra, a kisgyerekek sekélyvízű gyermekmedencékben lubickolhatnak. Legtöbben talán a Győr-Sopron megyei Állami Építőipari Vállalat csónakházát keresik fel. Idilli a kép: szép sorban állnak a frissen lakkozott csónakok, gyerekek pancsolnak a termálmedencében, és a hintáknak, játszószereknek is bőven van dolguk, bár már lassan hanyatlik le a nap. A büfében nehéz hozzáférni a gondnokhoz, Varga Bélához. Szeretik a vállalat dolgozói ezt a csónakházat, közel kétszázan járnak ide nap mint nap. Főleg a családosok. Nyugodtan napozhatnak a szülők, vagy úszhatnak a csónakházhoz tartozó kétszáz méteres strandon, a gyerekeket semmi baj nem érheti az ötven — nyolcvan centiméter mély medencében. Főleg szabadszombaton, vasárnap jönnek nagyon sokan. Elviszik a hajókat, még hosszabb túrára is kölcsönadják őket. Az építők csónakházában valóban a nyár a „fő évszak", ügyesen használják ki a valóban nagyszerű feltételeket a Rábca pántján. Az elnevezés itt fedi a valóságot: arra használják a csónakházat, amire az hivatott. Karakas Ildikó 1978. augusztus 1., kedd