Kisalföld, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

Ma a zene nyelvén beszélgetünk Október elsején a világon mindenütt találkozót hir­detnek a zenészek s a zene kedvelői, hogy ezen a min­denki által érthető nyelven hirdessék a népek összefo­gását, ahogy azt a világnapot meghirdető UNESCO- közlemény célul tűzte 1975-ben. Talán nálunk alkalmazkodott legjobban a természet ahhoz, amire ez az ünnep figyelmeztet. Rozsdavöröset sírnak a fák, az utak mentén lehajtott fejjel bújnak össze a földdarabra terelt csontsovány napraforgók. Emlékeznek. Hasonló menetelőkre talán, vagy arra, amit a szél cserreg felettük más tájak pókhasú gyerekeiről, elferdült végtagokkal heverő férfiakról, céltáblára tű­zött női mellekről. Kérdezhetjük: a világ melyik baját gyógyíthatná meg a zene? Semelyiket. De figyelmeztet­het. Bartók visító, groteszk, könyörgő „vigasza”, Stra­vinsky harsogó zenéje, Beethoven Öröm­ódája egy-egy felkiáltójel a zene nyelvén. Három éve a világ más tájain élőkhöz hasonlóan sző­kébb pátriánk zenészei is csatlakoztak az UNESCO felhívásához. Ma, a Zenei Világnapon több rangos kon­certen tapsolhat a megye közönsége. A megyeszékhe­lyen a Győri Filharmonikus Zenekar ad ünnepi hang­versenyt Kobayashi Ken-Ichiro japán karmester ve­zényletével. A Sportcsarnokban este fél nyolckor Kar­sán a Berlioz Római karneváljának nyitányát bevezető riadó, s kezdődik a történet­i zenében. Stravinsky va­rázslatos, népmeséi hangulatú művével, „A tűzmadár” szvittel folytatódik a műsor, végül Muszorgszkij—Ravel Egy kiállítás képei című dallamokban, színekben gazdag zenéje zárja az Országos Filharmónia győri nyitóhang­versenyét, s az idei Zenei Világnap győri ünnepségét. Országos pop — jazz — rock napok Amatőr együttesek találkozója Győrött Az igazi popfesztivál teg­nap kezdődött... Pénteken a technikai meg­beszélést követően szakmai tanácskozás volt közművelő­dési szakemberek részvételé­vel, aztán dobogóra léptek az elmúlt fesztiválok győztesei, a debreceni Panta Rhei és Békéscsabáról a Hat Szív együttes. Bemutatkozott a Lakatos-együttes (Kisrákfo­­gó) is. Természetesen mind­egyik zenekar hatalmas kö­zönségsikerrel, jó hangulatot adva a háromnapos rendez­vénynek. A III. országos amatőr pop­­jazz-rock napok szombat dél­előttjén először az 1976-os fesztiválról készített kisfilmet (rendezője: Ámon András) láthatták a fiatalok. Az amatőr popzenészek or­szágos találkozóját Pintér Fe­renc, a Győr városi Tanács művelődésügyi osztályának művészeti főelőadója nyitotta meg. Idézettel kezdte: „Nincs oly dühös, nyers és bamba lény, hogy át ne formálná kissé a zene. Az az ember, akiben nincs zene, s akire édes összhang sose hat, gya­nús, hogy megcsal, kirabol, elárul, lelke mozgása nehéz, mint az Erebosz.” — Rendhagyónak, de mégis ideillőnek tartom e tömör shakespeare-i gondolatot, még akkor is, ha könnyűzenei ese­mény megnyitójaként hang­zik el — mondta. — Győr városa örömmel ad lehetősé­get az amatőr pop-jazz-rock együttesek országos találko­zójának. Az esemény rangját növeli az a tény, hogy egy éjszaka választ el bennünket a zenei világnap eseményei­től. Rangosnak ítéljük a ren­dezvényt, és besoroljuk a vá­rosunkban már hagyományo­san tartott zenei programok — az országos zenei nevelé­si konferencia, az ifjú mu­zsikusok fesztiválja — sorá­ba. Pintér Ferenc ezután kö­szönetét fejezte ki a városi tanács nevében mindazoknak, akik e találkozó létrehozásá­ban részt vállaltak, külön is köszöntötte a Petőfi Sándor Ifjúsági Ház munkatársait, akik kezdeményezői és már két alkalommal hozzáértő há­zigazdái voltak a találkozó­nak, majd sok sikert kívánt a színpadra lépő, a közönség­nek, a zsűrinek bemutatkozó tizenöt együttesnek, amelyek előzőleg az orosházi, a tamá­si és a budapesti elődöntőn szereztek jogot a döntőben való részvételhez. A zsűri elnöke: Gonda Já­nos, a Bartók Béla Zene­művészeti Szakiskola jazzsza­­kának vezetője; a zsűri tagjai: Berki Tamás, a Népművelési Intézet munkatársa, Deák Ta­más zeneszerző, Szentkuti Pál, a Magyar Rádió szóra­koztató osztályának vezetője és Victor Máté zeneszerző. A versenyben elsőként a debreceni Lux-együttes prog­ramműsorát láthatta a közön­ség, majd a bonyhádiaknak (Animato együttes) tapsolha­tott, aztán Miskolcról az MB Jazz Combo következett, és így tovább a zenekarok: Pót­kerék, Mozaik, Dzsuvox, PSP, Saturnus 7090, Folk Stop, Wagner, Roller, Denevér, Kvarc, óceán, Qunyx. Egy-egy együttes részére húsz percet biztosított a ren­dezőség, ebből kellett tízper­ces programot csinálni, ezt rögzítették aztán hangszalag­ra. A zsűri véleménye, a szak­mai tanácsok elmondása után a legjobbak a gálaműsorban szerepeltek, majd az ered­ményhirdetés következett. (Az értékelésről, az eredmények­ről csütörtöki számunkban, az ifjúsági oldalon tudósí­tunk.) A háromnapos rendezvény záróakkordja ma lesz: dél­előtt szakmai tanácskozást tartanak az amatőr együtte­sek jövőjéről, képzési rend­szeréről, fesztiválokról. Az amatőr popzenészek országos találkozója pop-jazz-rock matinéval zárul. J. J. Ismeretlen Tolsztoj-fordításokra bukkantak A századforduló idején Pécsett megjelent lapokban eddig is­meretlen Tolsztoj-fordításokra bukkant Hajzer Lajos docens, a Pécsi Tanárképző Főiskola orosz nyelvi tanszékének mun­katársa. A nagy orosz író, akinek születése 150. évfordulóját ünnepeljük az idén, már a XIX. század végén és a XX. szá­zad elején ismert volt a Mecsekalján. A most feltárt doku­mentumok arról tanúskodnak, hogy a vidéki városok közül Pécsett fogadták talán a legnagyobb érdeklődéssel Tolsztoj műveit a századfordulón. Hajzer Lajos érdekes felfedezése: Pécsnek „saját” Tolsztoj­­fordítói voltak a századforduló idején, tevékenységük viszont túlnőtt a város határain. Rodziewicz József postatávirdai fel­ügyelő már 1892-ben fordításkötetet adott ki Tolsztoj művei­ből Pécsett „Elbeszélések és mesék” címmel. Kardos Imre műfordító Tolsztoj kisepikájának számos darabját ültette át magyar nyelvre és tette közzé a pécsi lapokban. 1978. október 1., vasárnap Ösztöndíj rézfúvós képzésre Két évvel ezelőtt a város fúvószenekarának működését segítő határozatot hozott Ka­puvár város Tanácsának vég­rehajtó bizottsága. Megálla­pította, hogy a Művelődési Központ a határozat szelle­mében működteti a zenekart és célszerűen használja fel a tanács által biztosított 120 ezer forintot. Megoldatlan a zenekar próbahelyisége, ami nagy gondot okoz. A kapuvári zeneiskolára háruló feladato­kat megvalósítandó az 1977— 1978-as tanévben feladatának tekintette a fúvószenekar utánpótlásának nevelését. Ezt csak részben sikerült meg­valósítani, főként csak fafú­vósokat kapott tőlük a zene­kar és elvétve egy-egy réz­fúvóst. Az utánpótlás szemé­lyi feltételei­k jobb biztosítása érdekében tehetségkutatást végez a zeneiskola az általá­nos, a középiskolák, valamint a szakmunkásképző intézet tanulói körében. A tanács végrehajtó bizott­sága elhatározta, hogy éven­ként tíz rézfúvós beiskolázá­sához nyújt segítséget ösztön­díj formájában, továbbá egy rézfúvós szakos tanári stá­tuszt létesít a zeneiskolában Rendezik a Dunakapu teret Napvilágra került a föld alatti bástya Autóparkoló, sétány és védőgát készül Megőrzik a múlt emlékeit A győri vár megerősítését az egyre fenyegetőbb török veszély láttán Ferdinánd ki­rály rendelte el 1537-ben. Hosszú évtizedek munkájával épült fel az új védőmű, hét bástyával és egy fél bástyá­val, három jól védhető város­kapuval, hatalmas föld alatti folyosókkal. A tervező a lom­bardiai Francesco Ferrabosco volt, munkatársa Francesco Beningo, majd Suess Orbán. A győri várfalat Napóleon katonái robbantották fel, a megmaradt szakaszokat pedig a lakosság fokozatosan elbon­totta. Eddig úgy tudták, hogy a bástyákból csak a Kastély­bástya és a Sforza félbástya maradt meg. (A régi győriek még emlékezhetnek a Duna­­bástya folyosóira a Bástya ut­ca végében.) Sajnos, a két vi­lágháború között ezt a Ta­­bánszerű részt kis házaival együtt lebontották, és velük együtt eltűntek a Duna-bás­­tya kazamatáinak romjai is. Jellegtelen nagy térség lé­tesült, a mai Dunakapu tér. Győr város Tanácsa az el­múlt években tanulmányter­vet rendelt a Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Vál­lalattól a Dunakapu tér ren­dezésére. Az építészeti terve­ket dr. Winkler Gábor épí­tészmérnök készítette. Vele beszélgettünk a győri Duna­kapu tér jövőjéről. — Tanulmánytervünkben a városkép szebbé tétele végett a Dunakapu tér keleti olda­lának beépítését irányoztuk elő, megvizsgálva a tér ren­dezésének és a vízpartok melletti sétány létesítésének lehetőségét. A Duna árteré­re, illetve az ártér fölé két­szintes gépkocsiparkoló ter­vei is elkészültek, csaknem 700 személyautó elhelyezésé­re. A tervekre a teljesség kedvéért a hajdani bástyák helyét is felrajzoltuk, de arra senki nem gondolt, hogy az alapokon kívül ezekből va­lami is előkerül...” — mond­ta dr. Winkler Gábor. A tanulmányterv elképze­léseinek megvalósítása hosszú éveket vesz majd igénybe, de az árvízvédelmi vonal terveit már most úgy kellett elké­szíteni, hogy az később ne akadályozza a parkolók léte­sítését. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság készsége­sen vállalkozott a változással járó gondok megoldására. A gát építése közben az egyik markoló téglafalba üt­között és néhány nap alatt hosszú bástyafal került nap­világra.­­ A falakat T. Szőnyi Esz­ter, a győri Xántus János Múzeum régésze vizsgálta meg. Megállapította, hogy a török kori vár északi falsza­kasza, az egykori Duna-bás­­tya (Siam bástya) megmaradt részei kerültek felszínre. A falak három méter vastagok, belső oldalukat merőleges téglapillérek merevítik. A régésznő feltételezése szerint a falak mögött boltozott föld alatti termek is lehetnek. A múzeum és az Országos Mű­emléki Felügyelőség a falsza­kasz hiteles rekonstrukcióját kérte. A bástyafal feltárt ré­sze nagyobbrészt a tervezett védővonal alá esik, megmen­tése tehát sok gondot okoz majd. A tanács és a vízügyi szakemberek a tervezőkkel együtt a bástya megőrzése mellett döntöttek. A feltárt bástya azonban nem maradt fenn eredeti magasságában, erről a régi metszetekkel való összehasonlítás tanúskodik. A falak újbóli falmagasításával és a szép kőtagozatok kiegé­szítésével a bástyafal helyre­állítható. Ezáltal alkalmas lehet arra is, hogy a védőgát szerepét ellássa. A falak kiegészítése, az új vasbeton szerkezetű védőfal­lal való kapcsolat kialakítá­sa, a tervezett parkoló közle­kedésének biztosítása és a gyalogoslejárók megoldása sok gondot okoz még a ter­vezőknek, különösen Persa András statikusnak és Wim­mer József úttervezőnek, va­lamint az építés vezetőjének, Böröcz Ferencnek. A bástya megmentésére az elmúlt napokban példaszerű összefogás bontakozott ki. Az építkezésen naponta ott se­rénykedik dr. Hajós Béla, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője, aki elmondta, hogy Győr múlt század végén épített árvédel­mi vonalainak (földtöltések, téglafalak) újjáépítése már 1976-ban elkezdődött. A mun­kálatok beruházója és kivite­lezője az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a terve­zési munkákat az igazgatóság mellett a Győr-Sopron me­gyei Tanácsi Tervező Válla­lat végzi. A többletmunkát mindenki lelkesen vállalta azért, hogy egy értékes várostörténeti emlék fennmaradhasson. Az említettek miatt viszont a ki­viteli munkák elhúzódása várható.­ ­. Kulturális rendezvények Minden esztendőben boldo­gan várják az őszt a kereske­dők, a pénzügyes és vendég­látós dolgozók. Nem a for­galom és a pénzbevétel nö­vekedése miatt, hanem a fel­szabadult, baráti együttlétért. Hagyománnyá vált ugyanis a KPVDSZ-hez tartozó alap­szervezetek dolgozói körében, hogy immár 18 év óta min­den ősszel megrendezik Győr- Sopron megyében a kulturális napokat. Ilyenkor a dolgozók, amikor kilépnek a pultok, a pénztárak és az étkezőaszta­lok közül, nem haza sietnek, hanem a közös rendezvények­re. Otthoni teendőjük nem csökkent, mégis örömmel te­szik, mert ilyenkor lehet né­hány emberi mondatot vál­tani azokkal a kollegákkal, akiket a munkahelyük sok kilométerrel távolabb tart tőlük, mint szeretnék. Ilyen­kor mód nyílik arra, hogy az egész esztendőben készített szép és ízléses kézimunkák­ban más is gyönyörködjék, ne csak készítője. Ilyenkor mód nyílik arra is, hogy Kovács Margit varázslatos, bűbájos figuráinak ismét örüljenek és hogy látásuk nyomán meg­elevenedjenek előttük a ked­ves, gyermekkori népmesék. A szavalóversenyeken jól esik ismét hallani Ady End­rét, Váci Mihályt, Radnóti Miklóst, József Attilát és a többi költőt, akikről úgy ér­zik, hogy, hozzájuk és értük szólnak — ma is. A költők iránti érdeklődést még fokoz­za az is, hogy közvetlen vagy távoli, de jól ismert munka­társuk szólaltatja meg a köl­teményeket — a szavalóver­senyeken, vagy a „Szép ma­gyar beszéd” címmel évek óta megrendezett anyanyelvi vetélkedőn. Megemlékeznek majd Krú­dy Gyula születésének 100., a KMP megalakulásának 60. és Karinthy Frigyes halálának 40. évfordulójáról. Vendégül látják Fehér Klárát, Geren­csér Miklóst, Szekeres Ká­rolyt és Sarkadi Sándort és másokat. Ellátogatnak a Xan­­tus János Múzeumba, Po­zsonyba, Vas megyébe, hogy megtekintsék a kulturális ér­tékeket. Előadást hallgatnak majd a magyar szénbányá­szatról, a Kisalföldön élt elő­deinkről, a mítoszokról, a ba­bonákról, a tévhitekről és a valóságról. Kedves, szép és nagyon hasznos szokás évről évre megrendezni a KPVDSZ kul­turális napokat. Mindazok, akik majd részt vesznek a különféle rendezvényeken, tanulnak, szórakoznak, és ez­által közelebb kerülnek egy­máshoz , felszabadultan. Az idén október 1-től október 31- ig tart a KPVDSZ XVIII kulturális napok rendezvény­­sorozata. (ksa) • •Ünnepség a vetélkedővel Ki volt Stromfeld Aurél? Erre a kérdésre keresnek majd választ az elkövetke­zendő két hétben Győr város úttörői. A Vörös Hadsereg egykori vezérkari főnöke száz évvel ezelőtt, 1878. szeptem­ber 19-én született, és hogy 1927. október 10-én hunyt el, tehát születésének centená­riumát, halálának 51. évfor­dulóját ünnepeljük. A Mező Imre Úttörőhöz előzetes felméréséből kide­rült, hogy a megyében egyet­len csapat, vagy raj sem vi­seli a nevét. Ajánló-bibliog­ráfiát küldenek most szét a szervezők, ismertetőkkel lát­ják el az­ iskolák csapatait, öt tagú csoportok versenyeznek majd október közepén a ki­adott anyag alapján összeál­lított kérdésekből. A Strom­feld Aurél ünnepség és vetél­kedő színhelye az úttörőház lesz. - 5

Next