Kisalföld, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
Ma a zene nyelvén beszélgetünk Október elsején a világon mindenütt találkozót hirdetnek a zenészek s a zene kedvelői, hogy ezen a mindenki által érthető nyelven hirdessék a népek összefogását, ahogy azt a világnapot meghirdető UNESCO- közlemény célul tűzte 1975-ben. Talán nálunk alkalmazkodott legjobban a természet ahhoz, amire ez az ünnep figyelmeztet. Rozsdavöröset sírnak a fák, az utak mentén lehajtott fejjel bújnak össze a földdarabra terelt csontsovány napraforgók. Emlékeznek. Hasonló menetelőkre talán, vagy arra, amit a szél cserreg felettük más tájak pókhasú gyerekeiről, elferdült végtagokkal heverő férfiakról, céltáblára tűzött női mellekről. Kérdezhetjük: a világ melyik baját gyógyíthatná meg a zene? Semelyiket. De figyelmeztethet. Bartók visító, groteszk, könyörgő „vigasza”, Stravinsky harsogó zenéje, Beethoven Örömódája egy-egy felkiáltójel a zene nyelvén. Három éve a világ más tájain élőkhöz hasonlóan szőkébb pátriánk zenészei is csatlakoztak az UNESCO felhívásához. Ma, a Zenei Világnapon több rangos koncerten tapsolhat a megye közönsége. A megyeszékhelyen a Győri Filharmonikus Zenekar ad ünnepi hangversenyt Kobayashi Ken-Ichiro japán karmester vezényletével. A Sportcsarnokban este fél nyolckor Karsán a Berlioz Római karneváljának nyitányát bevezető riadó, s kezdődik a történeti zenében. Stravinsky varázslatos, népmeséi hangulatú művével, „A tűzmadár” szvittel folytatódik a műsor, végül Muszorgszkij—Ravel Egy kiállítás képei című dallamokban, színekben gazdag zenéje zárja az Országos Filharmónia győri nyitóhangversenyét, s az idei Zenei Világnap győri ünnepségét. Országos pop — jazz — rock napok Amatőr együttesek találkozója Győrött Az igazi popfesztivál tegnap kezdődött... Pénteken a technikai megbeszélést követően szakmai tanácskozás volt közművelődési szakemberek részvételével, aztán dobogóra léptek az elmúlt fesztiválok győztesei, a debreceni Panta Rhei és Békéscsabáról a Hat Szív együttes. Bemutatkozott a Lakatos-együttes (Kisrákfogó) is. Természetesen mindegyik zenekar hatalmas közönségsikerrel, jó hangulatot adva a háromnapos rendezvénynek. A III. országos amatőr popjazz-rock napok szombat délelőttjén először az 1976-os fesztiválról készített kisfilmet (rendezője: Ámon András) láthatták a fiatalok. Az amatőr popzenészek országos találkozóját Pintér Ferenc, a Győr városi Tanács művelődésügyi osztályának művészeti főelőadója nyitotta meg. Idézettel kezdte: „Nincs oly dühös, nyers és bamba lény, hogy át ne formálná kissé a zene. Az az ember, akiben nincs zene, s akire édes összhang sose hat, gyanús, hogy megcsal, kirabol, elárul, lelke mozgása nehéz, mint az Erebosz.” — Rendhagyónak, de mégis ideillőnek tartom e tömör shakespeare-i gondolatot, még akkor is, ha könnyűzenei esemény megnyitójaként hangzik el — mondta. — Győr városa örömmel ad lehetőséget az amatőr pop-jazz-rock együttesek országos találkozójának. Az esemény rangját növeli az a tény, hogy egy éjszaka választ el bennünket a zenei világnap eseményeitől. Rangosnak ítéljük a rendezvényt, és besoroljuk a városunkban már hagyományosan tartott zenei programok — az országos zenei nevelési konferencia, az ifjú muzsikusok fesztiválja — sorába. Pintér Ferenc ezután köszönetét fejezte ki a városi tanács nevében mindazoknak, akik e találkozó létrehozásában részt vállaltak, külön is köszöntötte a Petőfi Sándor Ifjúsági Ház munkatársait, akik kezdeményezői és már két alkalommal hozzáértő házigazdái voltak a találkozónak, majd sok sikert kívánt a színpadra lépő, a közönségnek, a zsűrinek bemutatkozó tizenöt együttesnek, amelyek előzőleg az orosházi, a tamási és a budapesti elődöntőn szereztek jogot a döntőben való részvételhez. A zsűri elnöke: Gonda János, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola jazzszakának vezetője; a zsűri tagjai: Berki Tamás, a Népművelési Intézet munkatársa, Deák Tamás zeneszerző, Szentkuti Pál, a Magyar Rádió szórakoztató osztályának vezetője és Victor Máté zeneszerző. A versenyben elsőként a debreceni Lux-együttes programműsorát láthatta a közönség, majd a bonyhádiaknak (Animato együttes) tapsolhatott, aztán Miskolcról az MB Jazz Combo következett, és így tovább a zenekarok: Pótkerék, Mozaik, Dzsuvox, PSP, Saturnus 7090, Folk Stop, Wagner, Roller, Denevér, Kvarc, óceán, Qunyx. Egy-egy együttes részére húsz percet biztosított a rendezőség, ebből kellett tízperces programot csinálni, ezt rögzítették aztán hangszalagra. A zsűri véleménye, a szakmai tanácsok elmondása után a legjobbak a gálaműsorban szerepeltek, majd az eredményhirdetés következett. (Az értékelésről, az eredményekről csütörtöki számunkban, az ifjúsági oldalon tudósítunk.) A háromnapos rendezvény záróakkordja ma lesz: délelőtt szakmai tanácskozást tartanak az amatőr együttesek jövőjéről, képzési rendszeréről, fesztiválokról. Az amatőr popzenészek országos találkozója pop-jazz-rock matinéval zárul. J. J. Ismeretlen Tolsztoj-fordításokra bukkantak A századforduló idején Pécsett megjelent lapokban eddig ismeretlen Tolsztoj-fordításokra bukkant Hajzer Lajos docens, a Pécsi Tanárképző Főiskola orosz nyelvi tanszékének munkatársa. A nagy orosz író, akinek születése 150. évfordulóját ünnepeljük az idén, már a XIX. század végén és a XX. század elején ismert volt a Mecsekalján. A most feltárt dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a vidéki városok közül Pécsett fogadták talán a legnagyobb érdeklődéssel Tolsztoj műveit a századfordulón. Hajzer Lajos érdekes felfedezése: Pécsnek „saját” Tolsztojfordítói voltak a századforduló idején, tevékenységük viszont túlnőtt a város határain. Rodziewicz József postatávirdai felügyelő már 1892-ben fordításkötetet adott ki Tolsztoj műveiből Pécsett „Elbeszélések és mesék” címmel. Kardos Imre műfordító Tolsztoj kisepikájának számos darabját ültette át magyar nyelvre és tette közzé a pécsi lapokban. 1978. október 1., vasárnap Ösztöndíj rézfúvós képzésre Két évvel ezelőtt a város fúvószenekarának működését segítő határozatot hozott Kapuvár város Tanácsának végrehajtó bizottsága. Megállapította, hogy a Művelődési Központ a határozat szellemében működteti a zenekart és célszerűen használja fel a tanács által biztosított 120 ezer forintot. Megoldatlan a zenekar próbahelyisége, ami nagy gondot okoz. A kapuvári zeneiskolára háruló feladatokat megvalósítandó az 1977— 1978-as tanévben feladatának tekintette a fúvószenekar utánpótlásának nevelését. Ezt csak részben sikerült megvalósítani, főként csak fafúvósokat kapott tőlük a zenekar és elvétve egy-egy rézfúvóst. Az utánpótlás személyi feltételeik jobb biztosítása érdekében tehetségkutatást végez a zeneiskola az általános, a középiskolák, valamint a szakmunkásképző intézet tanulói körében. A tanács végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy évenként tíz rézfúvós beiskolázásához nyújt segítséget ösztöndíj formájában, továbbá egy rézfúvós szakos tanári státuszt létesít a zeneiskolában Rendezik a Dunakapu teret Napvilágra került a föld alatti bástya Autóparkoló, sétány és védőgát készül Megőrzik a múlt emlékeit A győri vár megerősítését az egyre fenyegetőbb török veszély láttán Ferdinánd király rendelte el 1537-ben. Hosszú évtizedek munkájával épült fel az új védőmű, hét bástyával és egy fél bástyával, három jól védhető városkapuval, hatalmas föld alatti folyosókkal. A tervező a lombardiai Francesco Ferrabosco volt, munkatársa Francesco Beningo, majd Suess Orbán. A győri várfalat Napóleon katonái robbantották fel, a megmaradt szakaszokat pedig a lakosság fokozatosan elbontotta. Eddig úgy tudták, hogy a bástyákból csak a Kastélybástya és a Sforza félbástya maradt meg. (A régi győriek még emlékezhetnek a Dunabástya folyosóira a Bástya utca végében.) Sajnos, a két világháború között ezt a Tabánszerű részt kis házaival együtt lebontották, és velük együtt eltűntek a Duna-bástya kazamatáinak romjai is. Jellegtelen nagy térség létesült, a mai Dunakapu tér. Győr város Tanácsa az elmúlt években tanulmánytervet rendelt a Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Vállalattól a Dunakapu tér rendezésére. Az építészeti terveket dr. Winkler Gábor építészmérnök készítette. Vele beszélgettünk a győri Dunakapu tér jövőjéről. — Tanulmánytervünkben a városkép szebbé tétele végett a Dunakapu tér keleti oldalának beépítését irányoztuk elő, megvizsgálva a tér rendezésének és a vízpartok melletti sétány létesítésének lehetőségét. A Duna árterére, illetve az ártér fölé kétszintes gépkocsiparkoló tervei is elkészültek, csaknem 700 személyautó elhelyezésére. A tervekre a teljesség kedvéért a hajdani bástyák helyét is felrajzoltuk, de arra senki nem gondolt, hogy az alapokon kívül ezekből valami is előkerül...” — mondta dr. Winkler Gábor. A tanulmányterv elképzeléseinek megvalósítása hosszú éveket vesz majd igénybe, de az árvízvédelmi vonal terveit már most úgy kellett elkészíteni, hogy az később ne akadályozza a parkolók létesítését. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság készségesen vállalkozott a változással járó gondok megoldására. A gát építése közben az egyik markoló téglafalba ütközött és néhány nap alatt hosszú bástyafal került napvilágra. A falakat T. Szőnyi Eszter, a győri Xántus János Múzeum régésze vizsgálta meg. Megállapította, hogy a török kori vár északi falszakasza, az egykori Duna-bástya (Siam bástya) megmaradt részei kerültek felszínre. A falak három méter vastagok, belső oldalukat merőleges téglapillérek merevítik. A régésznő feltételezése szerint a falak mögött boltozott föld alatti termek is lehetnek. A múzeum és az Országos Műemléki Felügyelőség a falszakasz hiteles rekonstrukcióját kérte. A bástyafal feltárt része nagyobbrészt a tervezett védővonal alá esik, megmentése tehát sok gondot okoz majd. A tanács és a vízügyi szakemberek a tervezőkkel együtt a bástya megőrzése mellett döntöttek. A feltárt bástya azonban nem maradt fenn eredeti magasságában, erről a régi metszetekkel való összehasonlítás tanúskodik. A falak újbóli falmagasításával és a szép kőtagozatok kiegészítésével a bástyafal helyreállítható. Ezáltal alkalmas lehet arra is, hogy a védőgát szerepét ellássa. A falak kiegészítése, az új vasbeton szerkezetű védőfallal való kapcsolat kialakítása, a tervezett parkoló közlekedésének biztosítása és a gyalogoslejárók megoldása sok gondot okoz még a tervezőknek, különösen Persa András statikusnak és Wimmer József úttervezőnek, valamint az építés vezetőjének, Böröcz Ferencnek. A bástya megmentésére az elmúlt napokban példaszerű összefogás bontakozott ki. Az építkezésen naponta ott serénykedik dr. Hajós Béla, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője, aki elmondta, hogy Győr múlt század végén épített árvédelmi vonalainak (földtöltések, téglafalak) újjáépítése már 1976-ban elkezdődött. A munkálatok beruházója és kivitelezője az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a tervezési munkákat az igazgatóság mellett a Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Vállalat végzi. A többletmunkát mindenki lelkesen vállalta azért, hogy egy értékes várostörténeti emlék fennmaradhasson. Az említettek miatt viszont a kiviteli munkák elhúzódása várható. . Kulturális rendezvények Minden esztendőben boldogan várják az őszt a kereskedők, a pénzügyes és vendéglátós dolgozók. Nem a forgalom és a pénzbevétel növekedése miatt, hanem a felszabadult, baráti együttlétért. Hagyománnyá vált ugyanis a KPVDSZ-hez tartozó alapszervezetek dolgozói körében, hogy immár 18 év óta minden ősszel megrendezik Győr- Sopron megyében a kulturális napokat. Ilyenkor a dolgozók, amikor kilépnek a pultok, a pénztárak és az étkezőasztalok közül, nem haza sietnek, hanem a közös rendezvényekre. Otthoni teendőjük nem csökkent, mégis örömmel teszik, mert ilyenkor lehet néhány emberi mondatot váltani azokkal a kollegákkal, akiket a munkahelyük sok kilométerrel távolabb tart tőlük, mint szeretnék. Ilyenkor mód nyílik arra, hogy az egész esztendőben készített szép és ízléses kézimunkákban más is gyönyörködjék, ne csak készítője. Ilyenkor mód nyílik arra is, hogy Kovács Margit varázslatos, bűbájos figuráinak ismét örüljenek és hogy látásuk nyomán megelevenedjenek előttük a kedves, gyermekkori népmesék. A szavalóversenyeken jól esik ismét hallani Ady Endrét, Váci Mihályt, Radnóti Miklóst, József Attilát és a többi költőt, akikről úgy érzik, hogy, hozzájuk és értük szólnak — ma is. A költők iránti érdeklődést még fokozza az is, hogy közvetlen vagy távoli, de jól ismert munkatársuk szólaltatja meg a költeményeket — a szavalóversenyeken, vagy a „Szép magyar beszéd” címmel évek óta megrendezett anyanyelvi vetélkedőn. Megemlékeznek majd Krúdy Gyula születésének 100., a KMP megalakulásának 60. és Karinthy Frigyes halálának 40. évfordulójáról. Vendégül látják Fehér Klárát, Gerencsér Miklóst, Szekeres Károlyt és Sarkadi Sándort és másokat. Ellátogatnak a Xantus János Múzeumba, Pozsonyba, Vas megyébe, hogy megtekintsék a kulturális értékeket. Előadást hallgatnak majd a magyar szénbányászatról, a Kisalföldön élt elődeinkről, a mítoszokról, a babonákról, a tévhitekről és a valóságról. Kedves, szép és nagyon hasznos szokás évről évre megrendezni a KPVDSZ kulturális napokat. Mindazok, akik majd részt vesznek a különféle rendezvényeken, tanulnak, szórakoznak, és ezáltal közelebb kerülnek egymáshoz , felszabadultan. Az idén október 1-től október 31- ig tart a KPVDSZ XVIII kulturális napok rendezvénysorozata. (ksa) • •Ünnepség a vetélkedővel Ki volt Stromfeld Aurél? Erre a kérdésre keresnek majd választ az elkövetkezendő két hétben Győr város úttörői. A Vörös Hadsereg egykori vezérkari főnöke száz évvel ezelőtt, 1878. szeptember 19-én született, és hogy 1927. október 10-én hunyt el, tehát születésének centenáriumát, halálának 51. évfordulóját ünnepeljük. A Mező Imre Úttörőhöz előzetes felméréséből kiderült, hogy a megyében egyetlen csapat, vagy raj sem viseli a nevét. Ajánló-bibliográfiát küldenek most szét a szervezők, ismertetőkkel látják el az iskolák csapatait, öt tagú csoportok versenyeznek majd október közepén a kiadott anyag alapján összeállított kérdésekből. A Stromfeld Aurél ünnepség és vetélkedő színhelye az úttörőház lesz. - 5