Kisalföld, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

Termelési körkép K Kapuvár üzemeinek első féléve Az egykor csupán gépállomással rendelkező, s néhány ipari szövetkezettel bíró, nem nagy lélekszámú Kapuvárnak ma ugyancsak erős, számottevő ipara van. Még akkor is igaz ez, ha üzemeinek munkáját két vállalat, a Győr-Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, valamint a Magyar Vagon­éra Gépgyár ott működő üzemei határozzák meg. A Richards gyáregységének, valamint a Lenfonó és Szövőipari Vállalat kapuvári üzemének munkája ugyancsak fontos a nagyválla­lataik számára. A város ipari szövetkezetei lakossági szolgál­tatásaik mellett fontos ipari tevékenységet is végeznek. Kapuvár üzemeinek idei­, első félévi munkájáról nehéz egy­séges, általánosítható összefoglalót adni. Az üzemek a megyei és népgazdasági elvárásoknak megfelelően a tavalyinál maga­sabbra emelték a mércét. Igyekeztek is ennek megfelelni. K­i­fogást­alan m­i­nőségben A Győr-Sopron megyei Ál­­latforgalmi és Húsipari Vál­lalat kapuvári gyárának tava­lyi, első félévi munkájáról úgy számoltunk be, hogy min­den korábbinál nagyobb mér­tékű volt a gyarapodás. Ha­sonló az idei év­ első hat hó­napjának jellemzése is. A 900 dolgozót foglalkoztató üzem tegnapig 540 millió forint ér­téket termelt. Ennyi szerepelt az üzem tervében is. A kapu­vári gyárból több mint 400 millió forint értékű árut szál­lítottak külföldre, s zömét nyugati piacokra. Ez önma­gában is tiszteletre méltó ér­ték, különösen ha figyelembe vesszük a növekedés ütemét. Ezzel együtt is elm­aradt azon­ban valamelyest a kapuvári gyár, ha nem is túl sokkal exportcéljaitól. A tervezettnél kevesebb zsírt és félsertést exportált a gyáregység. Mindkét lemara­dásnak az alapanyag kifogá­solható minősége volt az oka. Semmiképpen sem akartak olyan terméket kiszállítani, amellyel a vevő elégedetlen lehet. A mostani, már emlí­tett csekély elmaradásnál jó­val nagyobb lett volna az ex­portkiesés mértéke, ám az üzem a zsír­­és félsertés ki­szállítását majdnem teljes egészében ellensúlyozni tudta a munkaigényes, magasabb feldolgozási fokú termékek exportjának növelésével. Kapuvárott szombatig több mint 140 ezer sertést vágtak. Naponta 1050—1100 sertést dolgozott fel az üzem, jóval többet a tavalyinál. Sikerült teljesítenie az üzemnek az úgynevezett vágási tervét, annak ellenére, hogy hosszú időn át helyet adott a pápai húsüzem dolgozóinak is. Az ottani üzemfelújítás okozta nehézségeket így hidalták át. A második félévben a ka­puvári gyár háromhetes kar­bantartási leállása miatt kényszerül majd az üzem­ haj­­rázásra.. Július 15-től augusz­tus 5-ig csupán a karbantar­tók dolgoznak majd. A kiesést a szervezettség javításával kell pótolni, hiszen a máso­dik félévben a korábbinál is nagyobb exportfeladatok várnak az üzemre. Juhi­ karbantartási A Magyar Vagon- és Gép­gyár kapuvári gyárának dol­gozói az év első hat hónapjá­ban mintegy 635 millió forint értéket termeltek. (összeha­sonlításul: tavaly az első fél esztendő teljesítménye 548 millió forint volt. Ez mutatja is, milyen nagyarányú volt a fejlődés. Az, hogy ezzel a teljesít­ménnyel nem sikerült az üzemnek maradéktalanul tel­jesítenie tervet, arra mutat, hogy a kapuvári gyárban nem minden a várakozásnak meg­felelően alakult. Egy fél év munkáját aligha lehet egy­két szóban summázni. A gyár vezetőinek véleménye szerint az akadozó anyagellátás és a sok géphiba nehezítette leg­inkább munkájukat. A Rába-gyárában nem volt termékváltás, az üzem válto­zatlanul a nagyvállalat hátsó­­híd gyártásához és motor­sze­reléséhez készít alkatrészeket. Az éves tervből a nagyobbik hányad az első fél évre ju­tott,­ s ez feszített munkát kí­vánt az üzemtől. A tervtől való elmaradás következté­ben hasonlóan nagy munka vár a kapuváriakra a máso­dik hat hónapban is. Az el­múlt időszakban már javult az anyagellátás, a kapuvári­akon a sor, hogy a tmk-s munka hatékonyságán javít­sanak. A gyár vezetőinek ér­tékelése szerint kifogásolható az üzemi karbantartás, to­vább tart a berendezések ja­vítása a kelleténél. Főives mo­­bani partnerek Több mint 21 szakma, sok­rétű termelői és s­z­­rgáztató tevékenység jellemzi a Vas­es Villamos Ipari Szövetkeze­tet. A sokoldalú tevékenység szerteágazó kooperációs kap­csolatot kíván. A partnerek számára bizonytalanság for­rása, ha az együttműködők bármelyike nem tartja be a­­ kooperációs fegyelmet. Szállítási, fegyelmezetlen­ség okozott gondot a kapu­vári szövetkezetnek is pél­dául egyes villamosberende­­zések gyártásában. A terve­zett termékeik­ egy része nem, vagy csak részben ké­szülhetett el alapanyag hi­ányában. Ugyancsak nyers­anyaghiány­ nehezítette a szövetkezet vegytisztító te­vékenységét is.. Jellemző, hogy a megrendelt 16 má­zsa vegyszer helyett mind­össze 330 kilót kapott meg a szövetkezet. Fittyet hányt az előzetes megállapodásra a kisgépér­tékesítő vá­llalat­te, amely készletgazdálkodási gondjai­ra hivatkozva a megrende­lésre legyártott gyors­dara­boló berendezéseknek csak egy részét szállította el Ka­puvárról. Ilyen és ehhez ha­sonló nehézségek okoztak gondot a szövetkezet tervé­nek teljesítésében. Hasznosítod melléktermék A Lenfonó és Szövőipar­ Vállalat kapuvári üzemében most 163-en dolgoznak (té­len 100 embernek ad kenye­ret az üzemi. Az üzem ha­gyományos lenfel­dolgozó munkáját arányosan teljesí­tette, vagy túlteljesítette. Ami legalább ennyire örvendetes, a nagyvállalat gyárainak előfonodai szalaggal való el­látását is a terveknek meg­felelően végezték. E­z utóbbi tevékenység fontos, hiszen nagyban függ tőle a fonodák nyersanyag-ellátása. A kis kapuvári gyártelep az első félévben 40—42 millió forint értéket állított elő. Az első félév krónikájához tartozik, hogy elkészült és átadták rendeltetésének az 5 millió forint költséggel épített poz­­dor lapréselő üzemrészt. A len kikészítése közben kelet­kező mellékterméket eddig zömében elégették. Ezután összepréselik, s bútorlapot készítenek belőle. Fejlesztés előtt kiegyen­súlyozott anyagel­látás, ütemes munka — így jellemezhető a­­ Ciklámen Ruhaipari Szövetkezet kapu­vári üzemének félévi mun­kája. Igaz, a szövetkezet jó előre gondoskodott a terv­szerű munkáról. Már a múlt évben szerződésekkel lekö­tötte teljes idei kapacitását. A Ciklámen termékeinek több mint 90 százaléka külföldre kerül. Ennek megfelelően korszerűsítették a termék­­szerkezetet, bővítették a vá­lasztékot. A minőségi fej­lesztés eredménye megmu­tatkozik az árbevételben is. Az első hat hónapban­­a múlt év hasonló időszaká­hoz képest, több mint 10 százalékkal növelte bevéte­lét, a szövetkezet. Hogy mégsem lett gond- s talán a szövetkezet első fél éve, megint csak egy koope­rációs partner számlájára írható. A szövetkezetnél ugyanis exportbővítő beru­házás zajlik, amelynek az év végéig be kellene fejeződnie. Veszélyezteti a határidőt: a Vasbetonipari Művek mind­máig nem szállította le az építkezéshez szükséges be­tonelemeket. Ferenczi — I’ethe 1979. július 1., vasárnapi A LEGJOBB HAZAI VAJ • A Győr Sopron megyei Tejipari Vállalat nyerte a legjobb hazai vajgyártásért járó vándorser­­eget. A vajműhelyben naponta száz mázsát készítenek a tápláló ízes termékből a Kisalföldiin kívül a fővárosba és a Kelet-magyarországi Tejipari Vállalat területére is jut. Felvételünkön az automataberendezésen csomagolják a negyed ki­logrammos vajat. Életbe lépett az új . Ma lépett életbe az 1978. évi IV. Törvény, a „Büntető Tör­vénykönyv.” Az elmúlt év decemberében fogadta el az Országgyűlés és ettől kezdve a jogalkalmazóknak egy fél év állott rendelkezésükre a felkészüléshez. Megyénkben is megszer­veztük a felkészítést. A tör­vényt alkalmazó szervek dol­gozói tanfolyamokon tanul­mányozták és vitatták meg az­ új törvény alkalmazásá­nak kérdéseit. A vitás kérdé­sekben kölcsönösen konzul­táltak és szükség szerint ál­lást foglaltak az egységes, gyakorlat kialakításáért. A felkészüléshez jelentős segít­séget nyújtottak az országos főhatóságok. Nagy segítséget kaptunk a Legfelsőbb Bíró­ságtól, amely felülvizsgálta a korábbi irányelveket, elvi döntéseket, állásfoglalásokat abból a szempontból, hogy az új Btk. alkalmazása során, melyeket kell hatályon kívül helyezni, melyek azok, ame­lyek módosításra szorulnak és amelyek továbbra is fenn­tarthatók. A felülvizsgálat eredményéről a bíróságok megkapták a tájékoztatást és arról is, hogy az új büntető­törvény értelmezést igénylő kérdéseiben milyen állásfog­lalások történtek. Nemcsak a rendőrség, ügyészség, bíróság dolgozóit készítettük fel az új törvény alkalmazására, hanem széles körű propaganda, munkát vé­geztünk az új törvény megis­mertetésében. A Megyei Pártbizottság Közigazgatási és Adminisztratív Osztályá­nak kezdeményezésére a Jo­gász Szövetség gondoskodott a jogászok felkészítéséről és számos előadást tartottunk gazdasági vezetők, párt- és szakszervezeti aktívák szá­mára is. A TIT és a Hazafias Népfront keretei között a la­kosság részére szerveztünk ismertető előadásokat. Gon­doskodni kellett arról, hogy a hatálybalépés­­előtt elköve­tett, de csak a hatálybalépés után elbírálandó bűncselek­ményekkel milyen gyakorla­tot, folytassanak a bűnüldöző szervek. Az életbeléptető tör­vényerejű rendelet ebben a kérdésben rendelkezéseket tartalmaz. Az alapszabály az, hogy az elkövetéskor hatály­ban lévő jogszabályt kell al­kalmazni Ez alól az általá­nos szabály alól két vonatko­zásban kivételt tesz a tör­vény. , Az egyik az, hogy a ha­tálybalépés­ előtt elkövetett bűncselekményre az új jog­szabályt kell alkalmazni, ha az enyhébb következmények­kel jár az elkövetőre, mint, a régi. A másik kivétel, amikor maga a jogszabály kifejezet­ten úgy rendelkezik, hogy a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell az új jog­szabályt. A büntető jogalkalmazás során lesz tehát egy bizonyos időszak — amíg a régebbi ügyek feldolgozása megtörté­nik —, amikor mind a két jogszabály rendelkezéseit fi­gyelembe kell venni. Több olyan bűncselekmény van a régi Btk-ban, amelyet az új törvény­ már nem bűncselek­ményként, hanem szabálysér­tésként ítél meg. Ezekben az esetekben a bíróságok nem teszik át az ügyeket a sza­bálysértési hatóságokhoz, ha­­nem szabálysértésként bírál­ják el A büntető jogalkalmazás jogpolitikai elvei nem változ­tak. Ez többek között azt je­lenti hogy a jövőben is érvé­nyesülnie kell a törvény szi­gorának a különösen súlyos bűntetteket szándékosan el­követőkkel és a veszélyes bűnözőkkel szemben. Példá­ul szigorúan meg kell büntet­ni a munkakerülő, alkoholis­ta életmódot folytató, hará­csoló élősdi személyeket. Aki először követ el bűn­cselekményt és a magatartá­sa korábban nem esett kifo­gás alá, amennyiben a bűn­cselekmény súlya és a bűnös­ség foka is kisebb, azoknál a szabadság elvonással nem já­ró büntetések és intézkedé­sek alkalmazásával kell a fe­­lelősségrevonást megoldani. Az új törvény az alkalmaz­ható szankciók körét jelentő­sen kiszélesítette, ezzel szé­les körű eh f f­e re­nc­­­á­rt­s­á­go­t tett lehetővé. Nem kétséges, hogy ezáltal hatékonysága, nevelő, visszatartó hatása je­lentősen emelkedni fog. Az új Büntető Törvény­­könyv is az ezzel egyidőben életbe lépő új jogszabályok a bűnmegelőző és bűnüldöző munkába a társadalom széle­sebb rétegeit vonja be, rész­ben úgy, hogy az eljárásban résztvevők körét bővítette, differenciálta, részben úgy, hogy az utógondozásba, a büntetés és intézkedés végre­hajtásába bevonja a munka­helyek kollektíváit, a társa­dalmi aktívákat. Fontos ér­dek fűződik ahhoz hogy min­denki (a hivatásos és társa­dalmi munkások egyaránt) tudása legjavát adva, felelős­séggel végezze ezt a nem könnyű, és sokszor nem is há­lás feladatot. Közismert, hogy a törvény nem tudása senkit sem men­­­tesít­­a felelősség alól. Aki bűncselekményt követ el, nem hivatkozhat arra, hogy nem ismerte a törvényi ren­delkezéseket. Ez természetes, mert a törvény csak­­ olyan magatartásokat nyilvánít bűncselekménynek, amelyek­­ veszélyesek a társadalomra. E kérdésben pedig minden épeszű ember el tud igazodni jogi ismeretek nélkül is. Mégis rendkívül fontosnak tartom a felvilágosító jogpro­paganda munkát, mert a jogi következmények ismerete so­kat segíthet a megelőzésben. Úgy gondolom, hogy minden jogász lelkiismereti köteles­sége ebben közreműködni !DU. GYEPES ISTVÁN, a megyei bíróság elnöke fiz aszály­kár ellen A soproni járás sekély termőrétegű kavicsos talajain az átlagosnál nagyobb terméskiesést okozott a hat hétig tartó aszály. Különösen nagyok a veszteségek a búzá­nál, ahol mintegy 14 millió forint a kiesés a tervezettel szemben. A fertőül Zöldmező Termelőszövetkezetnél például 3,5 millió forint búzából a kár, de meghaladják a milliós nagyságrendet a­ hegykői Fertőmenti Április 1­, a nagylözsi Szamuely Tibor és az újkéri Dózsa mező­­gazdasági termelőszövetkezet ilyen irányú veszteségei is. Hegykőn a zöldségben esett kár is súlyos. Jelentős a veszteség, a többi kalászosnál, a repcénél, valamint a kapásoknál is. A teljes aszály okozta kiesés a soproni járásban 48 millió forint. Ebből a hegykői termelőszövetkezet kára 9, az újkérieké 6, a fertődi kö­­zös gazdaságé 5, a sarródi és a nagylözsi termelőszö­vetkezetek teljes veszteségei elérik a 3—3 millió forin­tot. .A járás termelőszövetkezetei és állami gazdaságai in­tézkedéseket hoztak az ászály okozta kiesések pótlására. Mintegy kétharmadát sikerült, illetve sikerül majd az elkövetkező időkben pótolni a hiányoknak.. Ez azonban nem elég. A járási pártvezetőség arra hívta fel a me­zőgazdasági nagyüzemek­ párt- és állami vezetőinek fi­gyelmét, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a ki­esések pótlására. A jövedelempótló intézkedések, tervek között eddig, plusz hízómarha- és tenyészüsző-eladás, a pecsenye­­csirke-hizlalás, vetőmagfogás, a másodvetések szorgal­mazása, valamint a különböző takarékossági intézke­dések szerepeltek. Az aktívaértekezleten felmerült, hogy tovább csökkenthető a kiesés a szemveszteségmentes betakarítással, a melléktermék nagyobb mérvű felhasz­náló savai és egyebek mellett, az energiatakarékosság­gal is. A soproni járás 14 termelőszövetkezete közül­ eddig a peresztegi, a fert­őszen­t­mi­ki ő­si, a som­onhorpácsi és a csáford­jánosfai termelő következetek ígérték az aszály okozta kiesések tel­jes pótlását, ám az időközben érke­zett esők hatásától a veszteségek további enyhülése remélhető. (Farkas)

Next