Kisalföld, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-01 / 152. szám
Termelési körkép K Kapuvár üzemeinek első féléve Az egykor csupán gépállomással rendelkező, s néhány ipari szövetkezettel bíró, nem nagy lélekszámú Kapuvárnak ma ugyancsak erős, számottevő ipara van. Még akkor is igaz ez, ha üzemeinek munkáját két vállalat, a Győr-Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, valamint a Magyar Vagonéra Gépgyár ott működő üzemei határozzák meg. A Richards gyáregységének, valamint a Lenfonó és Szövőipari Vállalat kapuvári üzemének munkája ugyancsak fontos a nagyvállalataik számára. A város ipari szövetkezetei lakossági szolgáltatásaik mellett fontos ipari tevékenységet is végeznek. Kapuvár üzemeinek idei, első félévi munkájáról nehéz egységes, általánosítható összefoglalót adni. Az üzemek a megyei és népgazdasági elvárásoknak megfelelően a tavalyinál magasabbra emelték a mércét. Igyekeztek is ennek megfelelni. Kifogástalan minőségben A Győr-Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kapuvári gyárának tavalyi, első félévi munkájáról úgy számoltunk be, hogy minden korábbinál nagyobb mértékű volt a gyarapodás. Hasonló az idei év első hat hónapjának jellemzése is. A 900 dolgozót foglalkoztató üzem tegnapig 540 millió forint értéket termelt. Ennyi szerepelt az üzem tervében is. A kapuvári gyárból több mint 400 millió forint értékű árut szállítottak külföldre, s zömét nyugati piacokra. Ez önmagában is tiszteletre méltó érték, különösen ha figyelembe vesszük a növekedés ütemét. Ezzel együtt is elmaradt azonban valamelyest a kapuvári gyár, ha nem is túl sokkal exportcéljaitól. A tervezettnél kevesebb zsírt és félsertést exportált a gyáregység. Mindkét lemaradásnak az alapanyag kifogásolható minősége volt az oka. Semmiképpen sem akartak olyan terméket kiszállítani, amellyel a vevő elégedetlen lehet. A mostani, már említett csekély elmaradásnál jóval nagyobb lett volna az exportkiesés mértéke, ám az üzem a zsírés félsertés kiszállítását majdnem teljes egészében ellensúlyozni tudta a munkaigényes, magasabb feldolgozási fokú termékek exportjának növelésével. Kapuvárott szombatig több mint 140 ezer sertést vágtak. Naponta 1050—1100 sertést dolgozott fel az üzem, jóval többet a tavalyinál. Sikerült teljesítenie az üzemnek az úgynevezett vágási tervét, annak ellenére, hogy hosszú időn át helyet adott a pápai húsüzem dolgozóinak is. Az ottani üzemfelújítás okozta nehézségeket így hidalták át. A második félévben a kapuvári gyár háromhetes karbantartási leállása miatt kényszerül majd az üzem hajrázásra.. Július 15-től augusztus 5-ig csupán a karbantartók dolgoznak majd. A kiesést a szervezettség javításával kell pótolni, hiszen a második félévben a korábbinál is nagyobb exportfeladatok várnak az üzemre. Juhi karbantartási A Magyar Vagon- és Gépgyár kapuvári gyárának dolgozói az év első hat hónapjában mintegy 635 millió forint értéket termeltek. (összehasonlításul: tavaly az első fél esztendő teljesítménye 548 millió forint volt. Ez mutatja is, milyen nagyarányú volt a fejlődés. Az, hogy ezzel a teljesítménnyel nem sikerült az üzemnek maradéktalanul teljesítenie tervet, arra mutat, hogy a kapuvári gyárban nem minden a várakozásnak megfelelően alakult. Egy fél év munkáját aligha lehet egykét szóban summázni. A gyár vezetőinek véleménye szerint az akadozó anyagellátás és a sok géphiba nehezítette leginkább munkájukat. A Rába-gyárában nem volt termékváltás, az üzem változatlanul a nagyvállalat hátsóhíd gyártásához és motorszereléséhez készít alkatrészeket. Az éves tervből a nagyobbik hányad az első fél évre jutott, s ez feszített munkát kívánt az üzemtől. A tervtől való elmaradás következtében hasonlóan nagy munka vár a kapuváriakra a második hat hónapban is. Az elmúlt időszakban már javult az anyagellátás, a kapuváriakon a sor, hogy a tmk-s munka hatékonyságán javítsanak. A gyár vezetőinek értékelése szerint kifogásolható az üzemi karbantartás, tovább tart a berendezések javítása a kelleténél. Főives mobani partnerek Több mint 21 szakma, sokrétű termelői és szrgáztató tevékenység jellemzi a Vases Villamos Ipari Szövetkezetet. A sokoldalú tevékenység szerteágazó kooperációs kapcsolatot kíván. A partnerek számára bizonytalanság forrása, ha az együttműködők bármelyike nem tartja be a kooperációs fegyelmet. Szállítási, fegyelmezetlenség okozott gondot a kapuvári szövetkezetnek is például egyes villamosberendezések gyártásában. A tervezett termékeik egy része nem, vagy csak részben készülhetett el alapanyag hiányában. Ugyancsak nyersanyaghiány nehezítette a szövetkezet vegytisztító tevékenységét is.. Jellemző, hogy a megrendelt 16 mázsa vegyszer helyett mindössze 330 kilót kapott meg a szövetkezet. Fittyet hányt az előzetes megállapodásra a kisgépértékesítő vállalatte, amely készletgazdálkodási gondjaira hivatkozva a megrendelésre legyártott gyorsdaraboló berendezéseknek csak egy részét szállította el Kapuvárról. Ilyen és ehhez hasonló nehézségek okoztak gondot a szövetkezet tervének teljesítésében. Hasznosítod melléktermék A Lenfonó és Szövőipar Vállalat kapuvári üzemében most 163-en dolgoznak (télen 100 embernek ad kenyeret az üzemi. Az üzem hagyományos lenfeldolgozó munkáját arányosan teljesítette, vagy túlteljesítette. Ami legalább ennyire örvendetes, a nagyvállalat gyárainak előfonodai szalaggal való ellátását is a terveknek megfelelően végezték. Ez utóbbi tevékenység fontos, hiszen nagyban függ tőle a fonodák nyersanyag-ellátása. A kis kapuvári gyártelep az első félévben 40—42 millió forint értéket állított elő. Az első félév krónikájához tartozik, hogy elkészült és átadták rendeltetésének az 5 millió forint költséggel épített pozdor lapréselő üzemrészt. A len kikészítése közben keletkező mellékterméket eddig zömében elégették. Ezután összepréselik, s bútorlapot készítenek belőle. Fejlesztés előtt kiegyensúlyozott anyagellátás, ütemes munka — így jellemezhető a Ciklámen Ruhaipari Szövetkezet kapuvári üzemének félévi munkája. Igaz, a szövetkezet jó előre gondoskodott a tervszerű munkáról. Már a múlt évben szerződésekkel lekötötte teljes idei kapacitását. A Ciklámen termékeinek több mint 90 százaléka külföldre kerül. Ennek megfelelően korszerűsítették a termékszerkezetet, bővítették a választékot. A minőségi fejlesztés eredménye megmutatkozik az árbevételben is. Az első hat hónapbana múlt év hasonló időszakához képest, több mint 10 százalékkal növelte bevételét, a szövetkezet. Hogy mégsem lett gond- s talán a szövetkezet első fél éve, megint csak egy kooperációs partner számlájára írható. A szövetkezetnél ugyanis exportbővítő beruházás zajlik, amelynek az év végéig be kellene fejeződnie. Veszélyezteti a határidőt: a Vasbetonipari Művek mindmáig nem szállította le az építkezéshez szükséges betonelemeket. Ferenczi — I’ethe 1979. július 1., vasárnapi A LEGJOBB HAZAI VAJ • A Győr Sopron megyei Tejipari Vállalat nyerte a legjobb hazai vajgyártásért járó vándorsereget. A vajműhelyben naponta száz mázsát készítenek a tápláló ízes termékből a Kisalföldiin kívül a fővárosba és a Kelet-magyarországi Tejipari Vállalat területére is jut. Felvételünkön az automataberendezésen csomagolják a negyed kilogrammos vajat. Életbe lépett az új . Ma lépett életbe az 1978. évi IV. Törvény, a „Büntető Törvénykönyv.” Az elmúlt év decemberében fogadta el az Országgyűlés és ettől kezdve a jogalkalmazóknak egy fél év állott rendelkezésükre a felkészüléshez. Megyénkben is megszerveztük a felkészítést. A törvényt alkalmazó szervek dolgozói tanfolyamokon tanulmányozták és vitatták meg az új törvény alkalmazásának kérdéseit. A vitás kérdésekben kölcsönösen konzultáltak és szükség szerint állást foglaltak az egységes, gyakorlat kialakításáért. A felkészüléshez jelentős segítséget nyújtottak az országos főhatóságok. Nagy segítséget kaptunk a Legfelsőbb Bíróságtól, amely felülvizsgálta a korábbi irányelveket, elvi döntéseket, állásfoglalásokat abból a szempontból, hogy az új Btk. alkalmazása során, melyeket kell hatályon kívül helyezni, melyek azok, amelyek módosításra szorulnak és amelyek továbbra is fenntarthatók. A felülvizsgálat eredményéről a bíróságok megkapták a tájékoztatást és arról is, hogy az új büntetőtörvény értelmezést igénylő kérdéseiben milyen állásfoglalások történtek. Nemcsak a rendőrség, ügyészség, bíróság dolgozóit készítettük fel az új törvény alkalmazására, hanem széles körű propaganda, munkát végeztünk az új törvény megismertetésében. A Megyei Pártbizottság Közigazgatási és Adminisztratív Osztályának kezdeményezésére a Jogász Szövetség gondoskodott a jogászok felkészítéséről és számos előadást tartottunk gazdasági vezetők, párt- és szakszervezeti aktívák számára is. A TIT és a Hazafias Népfront keretei között a lakosság részére szerveztünk ismertető előadásokat. Gondoskodni kellett arról, hogy a hatálybalépéselőtt elkövetett, de csak a hatálybalépés után elbírálandó bűncselekményekkel milyen gyakorlatot, folytassanak a bűnüldöző szervek. Az életbeléptető törvényerejű rendelet ebben a kérdésben rendelkezéseket tartalmaz. Az alapszabály az, hogy az elkövetéskor hatályban lévő jogszabályt kell alkalmazni Ez alól az általános szabály alól két vonatkozásban kivételt tesz a törvény. , Az egyik az, hogy a hatálybalépés előtt elkövetett bűncselekményre az új jogszabályt kell alkalmazni, ha az enyhébb következményekkel jár az elkövetőre, mint, a régi. A másik kivétel, amikor maga a jogszabály kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell az új jogszabályt. A büntető jogalkalmazás során lesz tehát egy bizonyos időszak — amíg a régebbi ügyek feldolgozása megtörténik —, amikor mind a két jogszabály rendelkezéseit figyelembe kell venni. Több olyan bűncselekmény van a régi Btk-ban, amelyet az új törvény már nem bűncselekményként, hanem szabálysértésként ítél meg. Ezekben az esetekben a bíróságok nem teszik át az ügyeket a szabálysértési hatóságokhoz, hanem szabálysértésként bírálják el A büntető jogalkalmazás jogpolitikai elvei nem változtak. Ez többek között azt jelenti hogy a jövőben is érvényesülnie kell a törvény szigorának a különösen súlyos bűntetteket szándékosan elkövetőkkel és a veszélyes bűnözőkkel szemben. Például szigorúan meg kell büntetni a munkakerülő, alkoholista életmódot folytató, harácsoló élősdi személyeket. Aki először követ el bűncselekményt és a magatartása korábban nem esett kifogás alá, amennyiben a bűncselekmény súlya és a bűnösség foka is kisebb, azoknál a szabadság elvonással nem járó büntetések és intézkedések alkalmazásával kell a felelősségrevonást megoldani. Az új törvény az alkalmazható szankciók körét jelentősen kiszélesítette, ezzel széles körű eh f fe rencártságot tett lehetővé. Nem kétséges, hogy ezáltal hatékonysága, nevelő, visszatartó hatása jelentősen emelkedni fog. Az új Büntető Törvénykönyv is az ezzel egyidőben életbe lépő új jogszabályok a bűnmegelőző és bűnüldöző munkába a társadalom szélesebb rétegeit vonja be, részben úgy, hogy az eljárásban résztvevők körét bővítette, differenciálta, részben úgy, hogy az utógondozásba, a büntetés és intézkedés végrehajtásába bevonja a munkahelyek kollektíváit, a társadalmi aktívákat. Fontos érdek fűződik ahhoz hogy mindenki (a hivatásos és társadalmi munkások egyaránt) tudása legjavát adva, felelősséggel végezze ezt a nem könnyű, és sokszor nem is hálás feladatot. Közismert, hogy a törvény nem tudása senkit sem mentesíta felelősség alól. Aki bűncselekményt követ el, nem hivatkozhat arra, hogy nem ismerte a törvényi rendelkezéseket. Ez természetes, mert a törvény csak olyan magatartásokat nyilvánít bűncselekménynek, amelyek veszélyesek a társadalomra. E kérdésben pedig minden épeszű ember el tud igazodni jogi ismeretek nélkül is. Mégis rendkívül fontosnak tartom a felvilágosító jogpropaganda munkát, mert a jogi következmények ismerete sokat segíthet a megelőzésben. Úgy gondolom, hogy minden jogász lelkiismereti kötelessége ebben közreműködni !DU. GYEPES ISTVÁN, a megyei bíróság elnöke fiz aszálykár ellen A soproni járás sekély termőrétegű kavicsos talajain az átlagosnál nagyobb terméskiesést okozott a hat hétig tartó aszály. Különösen nagyok a veszteségek a búzánál, ahol mintegy 14 millió forint a kiesés a tervezettel szemben. A fertőül Zöldmező Termelőszövetkezetnél például 3,5 millió forint búzából a kár, de meghaladják a milliós nagyságrendet a hegykői Fertőmenti Április 1, a nagylözsi Szamuely Tibor és az újkéri Dózsa mezőgazdasági termelőszövetkezet ilyen irányú veszteségei is. Hegykőn a zöldségben esett kár is súlyos. Jelentős a veszteség, a többi kalászosnál, a repcénél, valamint a kapásoknál is. A teljes aszály okozta kiesés a soproni járásban 48 millió forint. Ebből a hegykői termelőszövetkezet kára 9, az újkérieké 6, a fertődi közös gazdaságé 5, a sarródi és a nagylözsi termelőszövetkezetek teljes veszteségei elérik a 3—3 millió forintot. .A járás termelőszövetkezetei és állami gazdaságai intézkedéseket hoztak az ászály okozta kiesések pótlására. Mintegy kétharmadát sikerült, illetve sikerül majd az elkövetkező időkben pótolni a hiányoknak.. Ez azonban nem elég. A járási pártvezetőség arra hívta fel a mezőgazdasági nagyüzemek párt- és állami vezetőinek figyelmét, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a kiesések pótlására. A jövedelempótló intézkedések, tervek között eddig, plusz hízómarha- és tenyészüsző-eladás, a pecsenyecsirke-hizlalás, vetőmagfogás, a másodvetések szorgalmazása, valamint a különböző takarékossági intézkedések szerepeltek. Az aktívaértekezleten felmerült, hogy tovább csökkenthető a kiesés a szemveszteségmentes betakarítással, a melléktermék nagyobb mérvű felhasználó savai és egyebek mellett, az energiatakarékossággal is. A soproni járás 14 termelőszövetkezete közül eddig a peresztegi, a fertőszentmiki ősi, a somonhorpácsi és a csáfordjánosfai termelő következetek ígérték az aszály okozta kiesések teljes pótlását, ám az időközben érkezett esők hatásától a veszteségek további enyhülése remélhető. (Farkas)