Kisalföld, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-01 / 178. szám

Gyorsított m­un­káva­l ÖT KÖZSÉG VIZET KAP A „biztonsági kör’ Győrt is szolgálja Megyénk közismerten meg­lehetősen rossz helyen áll ve­zetékes ivóvíz-ellátottsággal, országosan majdhogynem az utolsó. A közel 160 ezer la­kásból tavaly év végén 68 321 volt hálózatra kötve, vagyis még tele sem. (Az országos bekötési átlagarány 1975-ben 55 százalék, az 1980-ra terve­zett pedig 65 százalék.) Községeink zömében 4—5 méteres ásott kutak adják az ivóvizet. Ez a felső talajvíz­­réteg rossz minőségű, köny­­nyen fertőződő, belefuthatnak egyebek között a növényvédő szerek... A cél természete­sen: minél több települést a lehető leggyorsabban egész­séges, jó ivóvízzel ellátni. Győr-Sopron megyében évente mintegy négyezer la­kást lának el vezetékes víz­zel. Az egész megyében (a múlt év végi adat szerint) 800 kilométer az ivóvízhálózat, ebből Győrben van 230 kilo­méter. A szőgyei új vízmű, amely szeptembertől már napi 20 ezer köbméter ivóvizet ad megyeszékhelynek, lehetősé­get teremt a környező közsé­gek ilyen jellegű gondjainak megoldására is. Nincs szükség törpe vízművek építésére és üzemeltetésére, Szőgyén, Vé­neken, Kisbajcson, Nagybaj­­cson és Vámosszabadiban n­em kell víztorony sem. Ez utóbbi „durván” ötmillió fo­rintos megtakarítás. Az öt víztorony helyett csupán egy nyomásszabályozó szükséges ami körülbelül 800 ezer fo­rintba kerül. Az említett községek a sző­gyei vízművet Győrrel ösz­­szekötő keleti főnyomóveze­tékről leágazva kapják a vi­zet. A községeket összekötő vezeték Vámosszabadi után szintén a győri ivóvízhálózat­ba torkollik, így olyan biz­tonsági kör jön létre, amely nemcsak azt biztosítja, hogy a községek két oldalról is kaphatnak vizet, hanem szük­ség esetén a megyeszékhelyet is segítheti. Az öt község vízellátásá­nak megtervezésére és kivi­telezésére a Győr és környé­ke Vízmű- és Fürdővállalat kapott megbízást. A tervezés 1977-ben kezdődött, és gyor­san, egy év alatt befejező­dött. A községek vízműtár­­sulása az idén januárban jött létre. A vezetékfektetéseket a vízmű vállalat dolgozói jú­nius 26-án kezdték. Szögye és Kisbarcs belső hálósain már elkészült, most Nagy­hajós irányába épül a nyomó­­vezeték. Az idén készen lesz Nagyhajós belső hálózata is. A másik irányt (Vének) az Észak-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság építi alvállalkozóként. A községek vízhálózatának tervezett hossza 30 kilométer, költsége 27,9 millió forint. A jelenlegi adatok szerint a vezetékes ivóvízellátás há­romezer embert és sok kö­zületet (gépállomást, állattar­tó telepeket, egyebeket), érint. Az öt településen összesen 41 közkút is épül. Érdekességként, s annak il­lusztrálására említjük, hogy nem kis anyagi áldozattal jár az egészséges ivóvíz megte­remtése: Szőgyétől Vénekig vezető csőfektetés 1,6 millió forintba, a véneki belső háló­zat kiépítése 640 ezer forint­ba kerül. (Ne értsék félre az alábbit, így szerepel a felmé­rés adataiban: a vízvezetékes víz 200 ember és 14 tehén ja­vát szolgálja...) A tervek szerinti munka 1980-ban befejeződik. Pótmeg­rendelések is érkeznek (egy­­egy ezután kialakítandó, most, még csupán egy-két házból álló utca), a vízmű dolgozói ezeket is gyorsan igyekszenek teljesíteni. A lakások rákap­csolása a hálózatra jövőre a műszaki lehetőségek függvé­nyében folyamatosan történik majd. Újabb öt község kap tehát egészséges ivóvizet. Megyénk ezzel bizonyára előbbre jut az országban elfoglalt nem éppen büszkélkedni való hely­ről. Nyilván mondani sem kell: az ivóvízellátás javítása azért egyáltalán nem a sta­­tisztikajavítás kedvéért tör­ténik ... —Jutási— • • Szereti ön a békacombot? Sopronban, majd mindenkinek van kertje, háza, mezeje, ahol a munka után megmaradt kedvét, idejét töltheti. Még azoknak is, akiknek nincs. Az előbbiek szombatonként kapá­val, a sóval­: netan-sze­ke­rce vet t és kóművaskanállal indult­ak út­­nak, hogy vasárnap este egy kosár zöldséggel és tenyerükön néhány vízhólyaggal térjenek haza. Munkájuknak a testedzé­sen kívü­l, pénzügyi, hasz­na sem csekély. Akár oly módon, hogy ezáltal nemcsak fogyasztók a termelők is. Akár úgy, hogy lassan megszokják ezt a gyors mozgást, ami a munkapad vagy­­asztal mellett sem haszontalan. Ők tehát kétszeresen hasznos emberek. Méltán irigyli őket, aki csak egyszer az. Helyesebben irigyelte. A két embercsoport tevé­kenysége egymástól egyre kevésbé különbözik. Sőt, meglehet: rövidesen a kertnélküliek második gazdasága lesz virágzóbb Különösen akkor, ha egyedeik a Jereván lakótelepen élncl­. Ők egy-egy hétvégén nemcsak zöldséget, húst is tehetnek ha­marosan a népgazdaság, vagy annak pici egysége: a család asztalára. Nem is akármilyet, olyat, amiért mondjuk a MA­VAU számos jó forintot, az elpuhult nyugati ínyenc pedig számolatlan sok dollárt fizet. .A dolog azzal kezdődött, hogy a telep északi részén nagy sokára elkészültek az utak. A betonösvényei­ apró, három­­vagy négyszögű terecskéket kerítenek. Ezek lelzendő, de víz­folyásul­ nincs. Jó, hogy így van, gondolta egy kecskebéka aki nászához alkalmas helyet keresett, így gondolta a másik is, és frigyből néhányezer egészséges, bájosan csintalan ebihal született. Ezek, lévén serdületlenek, nem tudják még, hogy a világ egyik legmocskosabb és legelhanyagoltabb pocsolyáiba tele­pítette őket a végzet. Nekik tetszik a hely, mert a tetejükön úszó deszkákat, rossz lábasokat, hajdan álmodozásra alkal­mas matracokat épülő lakótelepi világ rendes tartozékánál­ képzik, így vélik a környékbeli gyerekek is, akik már javá­ban gyakorolják a békafogást. Nem kétséges, hogy ebben a művészetben hamarosan ak­kora jártasságra tesznek szert, hogy minden lakótelepi polgár asztalára hamarosan békacomb kerül, feltéve, hogy időben gondoskodott megfelelő számú békafogóról. Akinek fölös szá­mú csemetéi vannak — mármint a béka­fogást illetően — második gazdaságát nádvágással is virágzóvá teheti. A lefo­lyás nélküli részeken ugyanis, itt-ott már felütötte fejét ez a tetőfedésre igen alkalmas vízinövény is. Meglehet, hogy nemsokára, a bibié és a kócsag is kell erre­fele. Akkor pedig szép világ köszönt a Jereván újabban épült házainak lakóira. Lévén, hogy a vízi paradicsom ablakuktól néhány méterre található, hamarosan bibidojasból készíthe­tik reggeli ranlottájukat. Idővel az ablakból talán vadk­acsáz­­ni is lehet, bár előfordulhat, hogy természetvédelmi területté nyilvánítják a vidéket, persze az sem lenne kutya dolog, ha embervédelmi körzetnek tekintenék. Ha az nem lehetséges, legalább a Köjál ellátogat­tna a vi­­zivilágot megtekinteni. És ezt az óhajt k­érem, vegyék komo­lyan, éppúgy, mint amilyen komolyan vállalják a Jerevánon lakók, hogy társadalmi munkával rendbehozzál­ a környéket Lelkes, ám balga polgárok össze is írták a jelentkezőket Azok vártál­ a lapátot, az ásót, de kiderült, engedély kell hogy végre megmarkolhassák. Engedély máig nem érkezett. Most már szükség sincs rá. A terület rendbehozása rontaná a holnapi békavacsora kilátásait, gyerekeink kedvét nemkülön­ben. Egészségünknek viszont hasznára volna. (Mega.v) 1979. augusztus 1., szerda Aratási helyzetjelentés Keddre a hűvösebb éghaj­latú északi megyékben is végső stádiumához érkezett a kalászosok betakarítása, sőt a Borsod és . Nóprád­­megyéből a búzaaratás, Komárom me­gyéből pedig a teljes aratás befejezéséről érkezett hír. Ezen a tájon különösen sokat szenvedtek a vetések a mos­toha időjárástól: tavaszi fagy, májusi aszály, majd bőséges csapadék károsította, illetve nehezítette a munkát. Ilyen körülmények között a kom­­bájnosok kettőzött erőfeszí­tésére volt szükség, de sokat jelentett a társüzemek segítő­­készsége is. Négy óra­ ébred a város. Az­ elektromos jelzőlámpák még álmosan pislogják a sár­gát, az utcák aszfaltja már felfrissült a locsolókocsik hi­deg zuhanyától. Rövidesen­ megtelnek az autóbuszok, munkába indulnak az embe­rek ezrei. Megindult a mozgás az épü­lő győri vásárcsarnok környé­kén is. Somogyi József építés­vezető az elsők között érke­zik. Az iroda ablakán át per­cenként fogadja a munkások köszöntését: — Jó reggelt, szaktárs! Az éjszakai párától meg harmatos a fű, de a beton­csíkok felső élénél már vaká-’ tóan tűz a nap, mire műszak­kezdést jeleznek az óra egye­nesbe álló mutatói. — Nincs műszakváltás? — Itt nincs — mondja az építésvezető. — Egyelőre egy műszakban dolgoznak a csar­nok emtői. Még túlórára sincs szükség, sajnos. — Pedig lemaradásban vannak! — Épp ez az. Késik a gyár­­­tói a nyílászárók szállításá­val, s addig csak húsz-hu­­szonöt embernek van itt munkája. De késett, több mint három hónapot a Buda­pesti Vasbetonipari Művek is. Mivel május helyett csak szeptemberben küldték­ meg­­ az UNIVÁÉ-szerkezeteket, alapozás után más munka­helyre kellett, irányítanunk az embereket. Az építkezés tetejéről az úttest másik ol­dalára mutat Somogyi Jó­zsef: — A felkelő Naptól ha ne­hezen is, de láthatja, benőtte a gaz az alapokat. Kevés a munkáskéz, a szükségesnél kisebb a kapacitásunk. Ezért nem került még fal a párt­ház, a könyvtár, az ABC- áruház fundamentumára. — Születőben Adyváros köz­pontja. Az új centrum egyik fontos létesítménye lesz a vá­sárcsarnok. Szen­tner Ferenc, a Győr városi Tanács piaci igazga­tóságának vezetője fogalmaz­za: " A tanács már­ a hatva­nas évek elején elhatározta a vásárcsarnok építését, de kivitelezéséhez csak az elmúlt esztendő tavaszán kezdhetett a Győr megyei Állami Építő­ipari Vállalat. Azért építtet­jük az Ady városban, mert ott számításaink szerint ma már 30—35 ezer ember ellá­tásáról kell gondoskodni. A csarnok elkészülte után nem számolunk fel egyetlen pia­cot sem, csak csökkenteni akarjuk azok zsúfoltságát. Közben kinyitottak a kör­nyék élelmiszer-boltjai, s az építkezést övező járdákon egyre több háziasszony igyek­szik az üzletbe és haza. Szaty­rukban zöldség, gyümölcs, tej, pékáru. Ennek láttán for­galmazódik kérdésem: — Valóban szükség sürge­ti a csarnokot? — Az áruellátásban nem­csak mennyiségi, minőségi követelmények is vannak. A vásárcsarnokban kínált áru­val a választékot akarjuk bő­víteni és közelebb vinni a piacot a lakásokhoz. A­­csarnok létjogosultságát majd az idő bizonyítja. A végered­ményben én nem kételkedem: az éves forgalmát hatvan­­millió forintra terveztük, ám biztos vagyokt benne, hogy az átadást követő évben már legalább nyolcvanmillió fo­rint értékű portéka talál ott gazdára. — Talán szfikos is lesz — szól közbe az építésvezető. — A kétszintes épület (az udvari résszel együtt) körül­belül 4200 négyzetméter alap­területű lesz. Úgy számoljuk, az adyvárosiakon kívül még legalább húszezer József At­tila lakótelepi, meg nádorvá­­rosi is ott vásárol majd. Így elképzelhető, hogy zsúfolt lesz a csarnok. Mindenesetre nagy forga­lom lebonyolítására készül a létesítmény. Az árkádok alól lépcsőn és rámpán mehetnek az emeletre a vevők. Az áru emeltszintű udvaron érkezik majd a hűtőtárolókba, a rak­tárakba. Bőven lesz műkő­­asztal az őstermelőknek, el­adófülke a szövetkezeteknek, vállalatoknak.­ Egyébként a felső szinten kap otthont egy korszerű élelmiszervizsgáló laboratórium, a gombavizs­gáló, a büfé. A padlófűtéses földszinten például tíz üzlet­helyiség lesz. Több vállalat, szövetkez­et szakemberével is találkozunk az építkezésnél. Ez annyit je­lent, hogy nemcsak a vásár­lók, a termelők, a kereske­delmi vállalatok is készülnek a csarnok megnyitására. — És az mikor lesz? Somogyi József: — Az úgy­nevezett felépítményi kőmű­vesmunkákkal elkészültünk, ha minden jól megy.’ két hét múlva kezdhetjük a nyílászá­rók beszerelését. Remélhető­en, időben végzünk a szak­ipari munkákkal, s akkor nem lesz akadálya a decem­beri műszaki átadásnak. Szen­tner Ferenc: — Ha decemberben megtörténik a műszaki átadás, mi januárban megnyitjuk a harmincmillió forint értékű csarnokot. A vá­sárlók részére a Hermann Ot­tó, az áruszállítók részére pe­dig a Lehel utca felől... Román Dénes apppl i *iji ;; ’*^ A SZOVJETUNIÓ RÉSZESEDÉSE IMPORTUNKBAN(%) HAZÁNK RÉSZESEDÉSE A SZOVJETUNIÓ IMPORTJÁBAN (%) GÉPEK, KÖZSZÜKSÉGLETI BERENDEZÉSEK CIKKEK A MAGYAR-SZOVJET KÜLKERESKEDELMI FORGALOM ALAKULÁSA (milliárd rubel) Termék­bemutató Divatbemutatóval egybekö­tött gyártmányfejlesztési tá­jékoztatót tartott konfekció­ipari partnereinek és a sajtó munkatársainak kedden a Famutnyomóipari Vállalat, Alpári Gyula utcai mintater­mében. Mikes György, ai vál­lalat kereskedelmi igazgató­ja elmondotta hogy gyártmá­nyaik kétharmad része kon­fekcionált formában jut el a vásárlókhoz, ezért fontos, hogy a ruhagyárak képviselői időben megismerjék kínála­tukat. A bemutatón elsőként a ta­valy őszi vásárdíjas termé­kek ..vonultak fel, ezek több­ségét már tovább is fejlesz­tették. Ilyen például az Izolda elnevezésű háncsjellegű ru­ha-, ing- és blúzanyag. Az idei újdonságok közé tartoz­nak a kétféle kötésváltozat­ban készülő, mérettartó, víz­lepergető ballonanyagok, amelyek kabátra, sportruhá­zatra, női kosztümre egyaránt alkalmasak. Újdonság a lágyesésű — 89 százalék pamut és 20 száza­lék gyanjú keverésű — Tisza és Moldva szövet. Újdon­ásaikat bemutatják majd az idei őszi BNV-n is. KlísilPO­D 3

Next