Kisalföld, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-01 / 178. szám
Gyorsított munkával ÖT KÖZSÉG VIZET KAP A „biztonsági kör’ Győrt is szolgálja Megyénk közismerten meglehetősen rossz helyen áll vezetékes ivóvíz-ellátottsággal, országosan majdhogynem az utolsó. A közel 160 ezer lakásból tavaly év végén 68 321 volt hálózatra kötve, vagyis még tele sem. (Az országos bekötési átlagarány 1975-ben 55 százalék, az 1980-ra tervezett pedig 65 százalék.) Községeink zömében 4—5 méteres ásott kutak adják az ivóvizet. Ez a felső talajvízréteg rossz minőségű, könynyen fertőződő, belefuthatnak egyebek között a növényvédő szerek... A cél természetesen: minél több települést a lehető leggyorsabban egészséges, jó ivóvízzel ellátni. Győr-Sopron megyében évente mintegy négyezer lakást lának el vezetékes vízzel. Az egész megyében (a múlt év végi adat szerint) 800 kilométer az ivóvízhálózat, ebből Győrben van 230 kilométer. A szőgyei új vízmű, amely szeptembertől már napi 20 ezer köbméter ivóvizet ad megyeszékhelynek, lehetőséget teremt a környező községek ilyen jellegű gondjainak megoldására is. Nincs szükség törpe vízművek építésére és üzemeltetésére, Szőgyén, Véneken, Kisbajcson, Nagybajcson és Vámosszabadiban nem kell víztorony sem. Ez utóbbi „durván” ötmillió forintos megtakarítás. Az öt víztorony helyett csupán egy nyomásszabályozó szükséges ami körülbelül 800 ezer forintba kerül. Az említett községek a szőgyei vízművet Győrrel öszszekötő keleti főnyomóvezetékről leágazva kapják a vizet. A községeket összekötő vezeték Vámosszabadi után szintén a győri ivóvízhálózatba torkollik, így olyan biztonsági kör jön létre, amely nemcsak azt biztosítja, hogy a községek két oldalról is kaphatnak vizet, hanem szükség esetén a megyeszékhelyet is segítheti. Az öt község vízellátásának megtervezésére és kivitelezésére a Győr és környéke Vízmű- és Fürdővállalat kapott megbízást. A tervezés 1977-ben kezdődött, és gyorsan, egy év alatt befejeződött. A községek vízműtársulása az idén januárban jött létre. A vezetékfektetéseket a vízmű vállalat dolgozói június 26-án kezdték. Szögye és Kisbarcs belső hálósain már elkészült, most Nagyhajós irányába épül a nyomóvezeték. Az idén készen lesz Nagyhajós belső hálózata is. A másik irányt (Vének) az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság építi alvállalkozóként. A községek vízhálózatának tervezett hossza 30 kilométer, költsége 27,9 millió forint. A jelenlegi adatok szerint a vezetékes ivóvízellátás háromezer embert és sok közületet (gépállomást, állattartó telepeket, egyebeket), érint. Az öt településen összesen 41 közkút is épül. Érdekességként, s annak illusztrálására említjük, hogy nem kis anyagi áldozattal jár az egészséges ivóvíz megteremtése: Szőgyétől Vénekig vezető csőfektetés 1,6 millió forintba, a véneki belső hálózat kiépítése 640 ezer forintba kerül. (Ne értsék félre az alábbit, így szerepel a felmérés adataiban: a vízvezetékes víz 200 ember és 14 tehén javát szolgálja...) A tervek szerinti munka 1980-ban befejeződik. Pótmegrendelések is érkeznek (egyegy ezután kialakítandó, most, még csupán egy-két házból álló utca), a vízmű dolgozói ezeket is gyorsan igyekszenek teljesíteni. A lakások rákapcsolása a hálózatra jövőre a műszaki lehetőségek függvényében folyamatosan történik majd. Újabb öt község kap tehát egészséges ivóvizet. Megyénk ezzel bizonyára előbbre jut az országban elfoglalt nem éppen büszkélkedni való helyről. Nyilván mondani sem kell: az ivóvízellátás javítása azért egyáltalán nem a statisztikajavítás kedvéért történik ... —Jutási— • • Szereti ön a békacombot? Sopronban, majd mindenkinek van kertje, háza, mezeje, ahol a munka után megmaradt kedvét, idejét töltheti. Még azoknak is, akiknek nincs. Az előbbiek szombatonként kapával, a sóval: netan-szekerce vet t és kóművaskanállal indultak útnak, hogy vasárnap este egy kosár zöldséggel és tenyerükön néhány vízhólyaggal térjenek haza. Munkájuknak a testedzésen kívül, pénzügyi, haszna sem csekély. Akár oly módon, hogy ezáltal nemcsak fogyasztók a termelők is. Akár úgy, hogy lassan megszokják ezt a gyors mozgást, ami a munkapad vagyasztal mellett sem haszontalan. Ők tehát kétszeresen hasznos emberek. Méltán irigyli őket, aki csak egyszer az. Helyesebben irigyelte. A két embercsoport tevékenysége egymástól egyre kevésbé különbözik. Sőt, meglehet: rövidesen a kertnélküliek második gazdasága lesz virágzóbb Különösen akkor, ha egyedeik a Jereván lakótelepen élncl. Ők egy-egy hétvégén nemcsak zöldséget, húst is tehetnek hamarosan a népgazdaság, vagy annak pici egysége: a család asztalára. Nem is akármilyet, olyat, amiért mondjuk a MAVAU számos jó forintot, az elpuhult nyugati ínyenc pedig számolatlan sok dollárt fizet. .A dolog azzal kezdődött, hogy a telep északi részén nagy sokára elkészültek az utak. A betonösvényei apró, háromvagy négyszögű terecskéket kerítenek. Ezek lelzendő, de vízfolyásul nincs. Jó, hogy így van, gondolta egy kecskebéka aki nászához alkalmas helyet keresett, így gondolta a másik is, és frigyből néhányezer egészséges, bájosan csintalan ebihal született. Ezek, lévén serdületlenek, nem tudják még, hogy a világ egyik legmocskosabb és legelhanyagoltabb pocsolyáiba telepítette őket a végzet. Nekik tetszik a hely, mert a tetejükön úszó deszkákat, rossz lábasokat, hajdan álmodozásra alkalmas matracokat épülő lakótelepi világ rendes tartozékánál képzik, így vélik a környékbeli gyerekek is, akik már javában gyakorolják a békafogást. Nem kétséges, hogy ebben a művészetben hamarosan akkora jártasságra tesznek szert, hogy minden lakótelepi polgár asztalára hamarosan békacomb kerül, feltéve, hogy időben gondoskodott megfelelő számú békafogóról. Akinek fölös számú csemetéi vannak — mármint a békafogást illetően — második gazdaságát nádvágással is virágzóvá teheti. A lefolyás nélküli részeken ugyanis, itt-ott már felütötte fejét ez a tetőfedésre igen alkalmas vízinövény is. Meglehet, hogy nemsokára, a bibié és a kócsag is kell errefele. Akkor pedig szép világ köszönt a Jereván újabban épült házainak lakóira. Lévén, hogy a vízi paradicsom ablakuktól néhány méterre található, hamarosan bibidojasból készíthetik reggeli ranlottájukat. Idővel az ablakból talán vadkacsázni is lehet, bár előfordulhat, hogy természetvédelmi területté nyilvánítják a vidéket, persze az sem lenne kutya dolog, ha embervédelmi körzetnek tekintenék. Ha az nem lehetséges, legalább a Köjál ellátogattna a vizivilágot megtekinteni. És ezt az óhajt kérem, vegyék komolyan, éppúgy, mint amilyen komolyan vállalják a Jerevánon lakók, hogy társadalmi munkával rendbehozzál a környéket Lelkes, ám balga polgárok össze is írták a jelentkezőket Azok vártál a lapátot, az ásót, de kiderült, engedély kell hogy végre megmarkolhassák. Engedély máig nem érkezett. Most már szükség sincs rá. A terület rendbehozása rontaná a holnapi békavacsora kilátásait, gyerekeink kedvét nemkülönben. Egészségünknek viszont hasznára volna. (Mega.v) 1979. augusztus 1., szerda Aratási helyzetjelentés Keddre a hűvösebb éghajlatú északi megyékben is végső stádiumához érkezett a kalászosok betakarítása, sőt a Borsod és . Nóprádmegyéből a búzaaratás, Komárom megyéből pedig a teljes aratás befejezéséről érkezett hír. Ezen a tájon különösen sokat szenvedtek a vetések a mostoha időjárástól: tavaszi fagy, májusi aszály, majd bőséges csapadék károsította, illetve nehezítette a munkát. Ilyen körülmények között a kombájnosok kettőzött erőfeszítésére volt szükség, de sokat jelentett a társüzemek segítőkészsége is. Négy óra ébred a város. Az elektromos jelzőlámpák még álmosan pislogják a sárgát, az utcák aszfaltja már felfrissült a locsolókocsik hideg zuhanyától. Rövidesen megtelnek az autóbuszok, munkába indulnak az emberek ezrei. Megindult a mozgás az épülő győri vásárcsarnok környékén is. Somogyi József építésvezető az elsők között érkezik. Az iroda ablakán át percenként fogadja a munkások köszöntését: — Jó reggelt, szaktárs! Az éjszakai párától meg harmatos a fű, de a betoncsíkok felső élénél már vaká-’ tóan tűz a nap, mire műszakkezdést jeleznek az óra egyenesbe álló mutatói. — Nincs műszakváltás? — Itt nincs — mondja az építésvezető. — Egyelőre egy műszakban dolgoznak a csarnok emtői. Még túlórára sincs szükség, sajnos. — Pedig lemaradásban vannak! — Épp ez az. Késik a gyártói a nyílászárók szállításával, s addig csak húsz-huszonöt embernek van itt munkája. De késett, több mint három hónapot a Budapesti Vasbetonipari Művek is. Mivel május helyett csak szeptemberben küldték meg az UNIVÁÉ-szerkezeteket, alapozás után más munkahelyre kellett, irányítanunk az embereket. Az építkezés tetejéről az úttest másik oldalára mutat Somogyi József: — A felkelő Naptól ha nehezen is, de láthatja, benőtte a gaz az alapokat. Kevés a munkáskéz, a szükségesnél kisebb a kapacitásunk. Ezért nem került még fal a pártház, a könyvtár, az ABC- áruház fundamentumára. — Születőben Adyváros központja. Az új centrum egyik fontos létesítménye lesz a vásárcsarnok. Szentner Ferenc, a Győr városi Tanács piaci igazgatóságának vezetője fogalmazza: " A tanács már a hatvanas évek elején elhatározta a vásárcsarnok építését, de kivitelezéséhez csak az elmúlt esztendő tavaszán kezdhetett a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat. Azért építtetjük az Ady városban, mert ott számításaink szerint ma már 30—35 ezer ember ellátásáról kell gondoskodni. A csarnok elkészülte után nem számolunk fel egyetlen piacot sem, csak csökkenteni akarjuk azok zsúfoltságát. Közben kinyitottak a környék élelmiszer-boltjai, s az építkezést övező járdákon egyre több háziasszony igyekszik az üzletbe és haza. Szatyrukban zöldség, gyümölcs, tej, pékáru. Ennek láttán forgalmazódik kérdésem: — Valóban szükség sürgeti a csarnokot? — Az áruellátásban nemcsak mennyiségi, minőségi követelmények is vannak. A vásárcsarnokban kínált áruval a választékot akarjuk bővíteni és közelebb vinni a piacot a lakásokhoz. Acsarnok létjogosultságát majd az idő bizonyítja. A végeredményben én nem kételkedem: az éves forgalmát hatvanmillió forintra terveztük, ám biztos vagyokt benne, hogy az átadást követő évben már legalább nyolcvanmillió forint értékű portéka talál ott gazdára. — Talán szfikos is lesz — szól közbe az építésvezető. — A kétszintes épület (az udvari résszel együtt) körülbelül 4200 négyzetméter alapterületű lesz. Úgy számoljuk, az adyvárosiakon kívül még legalább húszezer József Attila lakótelepi, meg nádorvárosi is ott vásárol majd. Így elképzelhető, hogy zsúfolt lesz a csarnok. Mindenesetre nagy forgalom lebonyolítására készül a létesítmény. Az árkádok alól lépcsőn és rámpán mehetnek az emeletre a vevők. Az áru emeltszintű udvaron érkezik majd a hűtőtárolókba, a raktárakba. Bőven lesz műkőasztal az őstermelőknek, eladófülke a szövetkezeteknek, vállalatoknak. Egyébként a felső szinten kap otthont egy korszerű élelmiszervizsgáló laboratórium, a gombavizsgáló, a büfé. A padlófűtéses földszinten például tíz üzlethelyiség lesz. Több vállalat, szövetkezet szakemberével is találkozunk az építkezésnél. Ez annyit jelent, hogy nemcsak a vásárlók, a termelők, a kereskedelmi vállalatok is készülnek a csarnok megnyitására. — És az mikor lesz? Somogyi József: — Az úgynevezett felépítményi kőművesmunkákkal elkészültünk, ha minden jól megy.’ két hét múlva kezdhetjük a nyílászárók beszerelését. Remélhetően, időben végzünk a szakipari munkákkal, s akkor nem lesz akadálya a decemberi műszaki átadásnak. Szentner Ferenc: — Ha decemberben megtörténik a műszaki átadás, mi januárban megnyitjuk a harmincmillió forint értékű csarnokot. A vásárlók részére a Hermann Ottó, az áruszállítók részére pedig a Lehel utca felől... Román Dénes apppl i *iji ;; ’*^ A SZOVJETUNIÓ RÉSZESEDÉSE IMPORTUNKBAN(%) HAZÁNK RÉSZESEDÉSE A SZOVJETUNIÓ IMPORTJÁBAN (%) GÉPEK, KÖZSZÜKSÉGLETI BERENDEZÉSEK CIKKEK A MAGYAR-SZOVJET KÜLKERESKEDELMI FORGALOM ALAKULÁSA (milliárd rubel) Termékbemutató Divatbemutatóval egybekötött gyártmányfejlesztési tájékoztatót tartott konfekcióipari partnereinek és a sajtó munkatársainak kedden a Famutnyomóipari Vállalat, Alpári Gyula utcai mintatermében. Mikes György, ai vállalat kereskedelmi igazgatója elmondotta hogy gyártmányaik kétharmad része konfekcionált formában jut el a vásárlókhoz, ezért fontos, hogy a ruhagyárak képviselői időben megismerjék kínálatukat. A bemutatón elsőként a tavaly őszi vásárdíjas termékek ..vonultak fel, ezek többségét már tovább is fejlesztették. Ilyen például az Izolda elnevezésű háncsjellegű ruha-, ing- és blúzanyag. Az idei újdonságok közé tartoznak a kétféle kötésváltozatban készülő, mérettartó, vízlepergető ballonanyagok, amelyek kabátra, sportruházatra, női kosztümre egyaránt alkalmasak. Újdonság a lágyesésű — 89 százalék pamut és 20 százalék gyanjú keverésű — Tisza és Moldva szövet. Újdonásaikat bemutatják majd az idei őszi BNV-n is. KlísilPOD 3