Kisalföld, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-01 / 204. szám
Szeptembertől sokezer embert érint A hőszolgáltatói díjak új számlázási módja Augusztus 1-től köztudottan megváltoztak a hőszolgáltatás lakossági díjai. A változás először most, a szeptemberi számlákban érződik majd. Megyénkben a legnagyobb számban érthetően a győrieket érinti. A Győri Hőszolgáltató Vállalat 15 ezer lakást fűt, és 38 ezer embernek ad használati melegvizet. A vállalat igazgatóját, Ihász Lajost kértük, a közérdeklődésre való tekintettel ismertesse a számlázás új módját. A fűtési díjak befizetése másként történik mint például az elektromos áramé, ahol leolvassák az óra állását, megszorozzák a szintén megemelkedett tarifával... Mindenki könnyen kiszámolhatja maga is mennyit fizet. És a fűtés? — Hogy érthetőbb legyen, először azt kell tudni, hogy a lakosság nem csupán őszszel és télen, tehát a fűtés idején fizeti a díjat, hanem egész évben, tizenkét hónapra elosztva. Amit pédául az idén májusban befizettek, az már a majd most következő fűtési idény „előlege”. Ez okozza a bonyodalmat az új számlázásban. A rendelet augusztustól érvényes. Mire a fűtési idény kezdődik, már ezzel kell számolni. Nem is lenne gond, ha mindenki az adott „fűtött” hónapra esedékes teljes díjat fizetné, októberben az októberit, és így tovább. Csakhogy, mint említettem, a költségek tizenkét hónapra vannak elosztva. Májustól augusztusig, négy hónapon át — még nem ismerve a rendeletét. — a régi tarifa szerint történtek a befizetések. — Ezek szerint elmaradás van, amit pótolni kell. Négy hónapi különbözet a régi és az új ár között nem kis öszszeg, ha egyszerre kellene kifizetni ... — Nem kell egyszerre. Az említett tizenkét hónapból hátha van még nyolc, ennyi részre osztottuk el a nyári négy hónapra jutó különbözetet. Az új fűtési díj légköbméterenként (a lakás belső mérete) az eddigi 13 helyett IS forint, így egy 141 légköbméteres lakás éves fűtési díja 2538 forint. Az ilyen lakás tulajdonosa májustól augusztusig 612 forintot fizetett be. A fennmaradó összeget a jövő év áprilisig kell havi részletekre osztva fizetni: szeptemberben 239 forintot, októbertől 241 forintot. Ez már az új tarifa szerinti, hozzáadva az említett négy hónapi különbözet arányos részét. A jövő év májusától újra „rendes” kerékvágásba kerül a számlázás: tizenkét egyenlő részre osztva az őszi—téli (1980—81. évi) fűtési díj. — Megváltozott a melegvíz szolgáltatás díja is. Ennek fizetése hogyan történik szeptemberben? — A melegvíz díja augusztus 1 -től köbméterenként 9 forint 30 fillér. Mivel a rendelet később jelent meg, az augusztusi számlában még a régi ár szerepelt. Szeptemberben teháta következők szerint kell fizetni: a szeptemberi melegvíz díjat új áron, plusz az augusztusra jutó különbözetét. Ebből lejön a karbantartási leállás miatti visszatérítés, júliusban 9 nap a régi áron, augusztusban négy nap új áron. Ezt nem kell fizetni, hiszen nem volt melegvíz két hétig. (A Mónus Illés utcai rendszerből ellátottak esetében a visszatérítés július 16 —21-ig 6 nap, a régi áron.) — Példával illusztrálva: egy 52 négyzetméteres lakás szeptemberi melegvíz díja a számlában 77 forint 80 fillér. Ez úgy jön ki, hogy a szeptemberi vízdíj az új áron 83,70, plusz az augusztusi különbözet 23,40, de ebből le kell vonni a júliusi visszatérítésre 18,10-et az augusztusi visszatérítésre pedig 11,20-at. — Októbertől már nem ilyen bonyolult a számlázás. Akkor mennyi lesz a havi melegvízdíj? — Az új rendelet megszüntette az eddig kétféle fizetési módot. Voltak, akik idáig személyenként, mások a lakás alapterülete szerint fizettek. Ezután egységesen a lakás alapterülete számít. Az átalány a lakás méretének függvénye. Huszonnyolc négyzetméterig 5 köbméter melegvizet kell kifizetni, ez 46 forint 50 fillér. 28, 1-től 35 négyzetméterig 6 köbméter, 55,80 forint. 35,1-től 44 négyzetméterig 7 köbméter, 65,10 forint. 44,1-től 53 négyzetméterig 9 köbméter, 83,70 forint, 53,1-től 62 négyzetméterig 11 köbméter, 102,30 forint, 62,1-től 70 négyzetméterig 13 köbméter, 120,90 forint, 70,1-től 85 négyzetméterig 15 köbméter, 139,50 forint, 85,1 négyzetméter felett 18 köbméter, 167,40 forint. Végezetül még azt szeretném elmondani, hogy a változásokról valamennyi lakót külön-külön nem tudunk értesíteni. A lépcsőházakban tájékoztatókat függesztünk ki, hogy ezzel is elejét vegyük a számlázás új módja miatti esetleges reklamációknak, félreértéseknek. — Jutási — Kedvező tapasztalatok Kedvezően alakult a lakosság ellátásában fontos szerepet betöltő tej, kenyér és péksütemény vasárnapi árusítása — állapította meg a Belkereskedelmi Minisztérium legutóbbi vizsgálata, amely hangsúlyozta azt is, hogy mind a fővárosi mind valamennyi megyei tanács igen pozitívan értékelte az érdekelt ipari vállalatok és a vendéglátás ezirányú munkáját. Valamennyi megyeszékhelyen és a nagyobb városok kijelölt üzleteiben az előírt termékeken kívül, túrót tejfölt, dobozos sajtokat tejszínt, fonott kalácsot is kínáltak vasárnaponként. A lakosság megelégedését tükrözi, hogy a tanácsi szervekhez tavaly és az utóbbi időben alig érkezett panasz, észrevétel a vasárnapi árusításra kijelölt üzletek kínálata, illetve a kiszolgálás színvonala ellen. Vajon mekkora hegyet lehetne felhalmozni közel kétezer vagon borsóból, uborkából, paradicsomból? Bizonyára akkora lenne, hogy eltakarná a kíváncsi tekintetek elöl a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár mosonmagyaróvári gyárrészlegének bejáratát. Jóllehet a közel kétezer vagonnyi alapanyag így is bekerül az üzembe, csak nem egyszerre, hanem szakaszosan. S idén éppen ez a szakaszosság okozott gondot. De kezdjük az elején. A szerződéskötéseikkor úgy látszott, hogy a három lényeges alapanyaggal, a borsóval, az uborkával és a paradicsommal nem lesz baj, mivel elegendőt ígértek a partnerek. S nem is az ő jó szándékukon múlt, hogy rögtön az idény kezdetén nehézségekkel küszködött a gyár. A kedvezőtlen időjárás éreztette a hatását. Három nagyüzem: a Lajta-hansági Állami Gazdaság, a rajkai és a lébénymiklósi termelőszövetkezet vállalkozott a szükséges zöldborsó megtermelésére. Ám a szerződésekben lekötött 175 vagon zöldborsónak, a terméskiesések következtében csak mintegy a felét tudták szállítani. Mindez éreztette hatását a gyárrészlegben is. A feldolgozóvonalak s az emberek készen álltak a borsó fogadására, ám az akadozva érkezett, így belső munkaerő-átcsoportosításokat kellett végrehajtani. De gondoskodni kellett a gyárrészlegnek hiányzó borsó más termékkel történő pótlásáról is. Szerencsére ekkor már látszott, hogy uborkából nagyobb lesz a termés a tervezettnél. Ahogy Kopácsi Elek, a gyárrészleg vezetője elmondta, felismerve a lehetőséget, mintegy száz vagonnal több uborkát vásároltak, illetve vásárolnak fel a tervezettnél. Az ebből készített savanyúság nagy részt pótolni tudja a borsóhiányt. De nem mellékes az sem, hogy így száz vagon uborkának biztos piacot tudtak teremteni. Számos olyan szövetkezet, áfész is felkereste a gyárrészletet, amellyel nem álltak szerződéses kapcsolatban. Akin lehetett segítettek. Mivel a gyárrészleg nem rendelkezett elegendő munkaerővel a feldolgozóvonal.sk három műszakban történő üzemeltetéséhez, a rábapatonai termelőszövetkezet, a tagjai közül küldött önként jelentkező „besegítőket”. Nehezítette a feldolgozást, hogy az uborka érése meggyorsult. Míg tavaly júliusban 64 vagon uborkát vett át a gyár, addig az idén ennél száz vagonnal több érkezett be a partnerektől. Az ennek ellenére zökkenőmentesnek mondható alapanyag-fogadást azt tette lehetővé, hogy jól előkészítették a feldolgozóvonalakat, s lelkiismeretesen szervezték a munkát. A legnagyobb elfoglaltságot a paradicsom átvétele jelenti az üzemben. Eredetileg 1452 vagon paradicsom feldolgozását tervezték, ám a jelenlegi termésbecslések szerint ennél mintegy 200—250 vagonnal kevesebbre lehet számítani. A hűvösebb, esősebb nanok késleltették az érést is, Így várhatóan szeptemberben lesz majd a csúcs, amikoris közel hétszáz vagon paradicsom beérkezésére számítanak. A kisebb termés ellenére bíznak abban, hogy teljesíteni tudják a készárutervet. Ugyanis azáltal, hogy a paradicsomsűrítményt egy újfajta eljárással, úgynevezett enzimes kezeléssel gyártják, javulnak a kihozatal feltételei. Ezt az eljárást tavalyelőtt kezdték próbálni, s mostanra megteremtették a nagyüzemi gyártás feltételeit is. A mosonmagyaróvári gyárrészlegben jelentős mennyiségű árut gyártanak exportra. Új termékeket is gyártanak. A különféle gyökérvétségek keveréke paprikába betöltve és naradicsomosürítménnyel leöntve a Szovjetunióban kerül értékesítésre Másik új termékül»- az almát és sárgarépát tartalmazó ..al-Vinittaiá-’ pipovi»-,catt iuive iplaga ital iránt is naev az érdeklődés. németi» e. A borsó kevés, az uborka sok Paradicsomidény a konzervgyárban 1979. szeptember 1., szombat Az első félév értékelése Kapuváron Az MSZMP Kapuvár városi Bizottsága tegnap ülést tartott. Napirendjén az 1979. első félévi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről készült jelentés megvitatása, és a párt-végrehajtóbizottságnak a két pártbizottsági ülés között végzett munkájáról szóló tájékoztató szerepelt. Ezt követően a pártbizottsági ülés Papp Györgyöt, a pártbizottság titkárát munkájának elismerése mellett felmentette városi titkári funkciójából, és egyetértett azzal, hogy más fontos gazdasági beosztásba kerüljön. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Papp Györgynek, az eddig végzett eredményes munkája elismeréseként a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést adományozta. ■ A MAHART győri kikötőjéből évente húsz tonna esztergált vasforgácsot szállítanak az uszályok hazánk öntödéibe. Az újrahasznosítható vashulladékot a Kohászati Alapanyag-ellátó Vállalat győri telepe gyűjti össze a megye üzemeiből. Melléküzemági tevékenység Győrújbaráton Utóvizsgálat villanófényben Ülést tartott tegnap a Győr-Sopron megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az első napirendi pont: tájékoztató a győrújbaráti mezőgazdasági termelőszövetkezet ipari melléküzemági tevékenységének utóvizsgálatáról. + 4- ♦ 1. Előzmény: a bizottság 1975-ben ellenőrizte a szövetkezet kazántisztító tevékenységét, az ott foglalkoztatott dolgozók munkaviszonyainak szabályszerűségét. A bizottság a célvizsgálatot követően a termelőszövetkezet ellenő tevékenységi körében a megszerzett jogtalan haszon miatt a gazdasági bírság kiszabásának megindítását kezdeményezte. Egyidejűleg B. I. és társai ellen büntetőfeljelentést tett. A Győri Megyei Bíróság a téeszt 260 ezer forint gazdasági bírság megfizetésére kötelezte. (Az összeg megállapításakor figyelembe vették, hogy a gazdaság 83 ezer forinttal önként részben kártalanította megrendelőit.) A bíróság a büntetőügyben B. I-t és két társát vesztegetés, illetve magánokirat-hamisítás vétségében találta bűnösnek, és jogerős ítéletével B. I-t ötezer forint pénzfőbüntetésre ítélte, és kötelezte 26 ezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére. V. E-t és Sz. J-t személyenként háromezer forint pénzfőbüntetésre ítélte. Az ítélettel az ügy 1977-ben ért véget. 2. Utóvizsgálót 1978-ban a népi ellenőrök megállapították, a termelőszövetkezet a hiányosságokat megszüntette, a mechanikus és a vegyszeres kazántisztítási tevékenységét a vizsgálatot követően felszámolta. A szükséges és indokolt felelősségrevonások megtörténtek. A termelőszövetkezet elnöke ,,figyelmeztetés” fegyelmi büntetésben részesült. F. J. műszaki vezető ,szigorú megrovás”-t kapott (eltávozott a gazdaságból), B. I. részlegvezetőt elbocsátották. 3. Részlet a tájékoztatóból: „A különböző tevékenységeket külön-külön elemezve a népi ellenőrök megállapították, hogy 1976. évről 1977. évre az ipari tevékenység fedezeti hányada (vagyis a fel nem osztott költségekre és nyereségre az árbevétel által nyújtott fedezet százaléka) 2,87 százalékkal nőtt, ugyanakkor az alaptevékenységben pedig 2,99 százalékkal csökkent. A melléküzemági tevékenység jövedelmezőségét bizonyítja az a tény, hogy a két év vonatkozásában a nyereségképződésben az ipari tevékenység hatása hét százalékkal emelkedett, ezzel egyidejűleg az alaptevékenységé pedig 6,2 százalékkal csökkent. A megállapítások szerint az 1 forint szűkített önköltségre jutó árbevétel a háromféle ipari tevékenységnél (kazánjavítás, vasszerkezet és tartálygyártás) külön-külön is, de azonos tevékenységen belül is jelentős szóródást mutat. Például a lakatosipari tevékenységnél írt? forintról 1,78 forintra nőtt a kazánjavitásnál 359 forrintról 2,48 forintra csökkent”. 4. Hiányosságok: a számlarendben, az önköltségszámítási és árképzési szabályzatokban. Hibás árképzés, hibás utókalkuláció, rossz bizonylatolás, és mindezek kombinációja... 5. Ugyancsak a tájékoztatóból. ..Az ismertetett hiányosságok és mulasztások ellenére a termelőszövetkezet részéről jogalap nélküli gazdálkodásra irányuló szándékos, tudatos törekvést nem tapasztaltak a népi ellenőrök. Tisztességtelen haszon megszerzése nem állt fenn”. 6. Újszerű: a bizottsági ülésen részt vett a termelőszövetkezet elnöke, aki beszámolt a vizsgálat után megtett és tervbe vett intézkedésekről, majd válaszolt a feltett kérdésekre. A vizsgálat segítette a termelőszövetkezetet — mondta. 7. Ami történt: a termelőszövetkezet a továbbiakban az alaptevékenységét kívánja fejleszteni. A javaslatok figyelembe vételével új önköltségszámítási szabályzatot dolgoztak ki, amely már összhangban áll az árképzési szabályzattal. A számlarendet kiegészítették, biztosították a számviteli elszámolás, az árképzés és az utókalkuláció összhangját, szabályozták a termelés ügyvitelével kapcsolatos üzemi feladatokat. Üzemgazdász-árfelelőst alkalmaztak, gondoskodtak az anyagkönyvelés során feltárt hiányosságok megszüntetéséről. Ez év elejétől munkaszámrendszert vezettek be, tavaly szeptembertől pedig függetlenített belső ellenőrt foglalkoztatnak, és új belső ellenőrzési szabályzatot dolgoztak ki. 8. Ami az ügy kapcsán más gazdaságok vezetőinek javasolható: szigorúbban és következetesebben ellenőrizzék az ipari melléküzemág tevékenységét annak elszámolási rendjét, gondoskodjanak az érvényben lévő jogszabályok betartásáról, arról, hogy a zárt könyvviteli rendszer nanna'sz állípotban levyen. 9. Végül: az állami törvényességet ellátó felügyeli szerv mélyrehatóbban, kritikusabban vizsgálja az ipari melléküzemágak tev-zepvszort, és sz"'k'ég szerint alkalmazzon inkrv-mtrabb fotelesclvavonást akkor, ha ismétlődő hiányosságokat tár fel. (Joó) 3