Kisalföld, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-02 / 230. szám
A munkában bizonyítottak FIATALOK A PÁRTBAN A találkozóra percnyi pontossággal érkeznek. Többször is az órára pillantanak, mint mondják, nem akarnak elkésni a műszakkezdésről. Horváth Ferencből, a győri vagongyár motorgyáregysége normális üzemének 27 éves köszörűjéből nehéz kihúzni a szót. Aztán egyik ajánlója, Szemerei József gépbeállító biztatására, a szerény emberekre jellemző halkszavúsággal, amolyan önéletrajzszerűen mesélni kezdi, hogy milyen előzmények után vették fel a pártba ez év tavaszán. — Kilenc éve, a gépipari technikum elvégzése után léptem át a gyárkaput. A katonaidő letöltése után is a normálisüzemben folytattam a munkámat. A mozgalmi tevékenységet az iskolai KISZ- ben kezdtem, tapasztalataimat a gyárban hasznosítottam. Eleinte az alapszervezet vezetőségi tagja voltam, jelenleg pedig második éve a titkári teendőket végzem. Idős szüleimtől mindig azt hallottam, hogy csak tisztességes munkával és becsületes életmóddal boldogulhat az ember. Ez az útravaló egy életre megmaradt bennem. Régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy jó lenne párttag lenni, de a közeledéshez nem volt elég bátorságom. Bevallom, jólesett, amikor a pártalapszervezettől megkerestek és jelezték: számítanak rám. Hogy is mondjam, a közlés tartást adott, mert úgy éreztem, az eddigi tevékenységem és magatartásom alapján bíznak bennem. Szemerei József, egyik ajánlója már világosabb képet ad Feriről: — Feri nem a szavak embere. Szófukarsága mögött rejtőző értékeit mégis megismerték és nagyra becsülik azok, akik naponta együtt dolgoznak vele a gyártósoron. Én attól a naptól figyelem, amikor belépett az üzembe. Láttam, hogy ez a hallgatag fiú miként próbálja a két műszak mellett az ifjúsági szervezet harminckét fiatalját összefogni, a szervezeti életet tartalommal megtölteni. Mint propagandista is megállta a helyét. Emellett jó szakember, csak kifogástalan minőségű darabot ad ki a kezéből. Feri portréjához tartozik még, hogy a fiatal szakemberek közül többen csak átmenetileg vállalták a gyártósoron a munkát. Ahogy mondták: amíg jobb nem akad. Az ő személyes érdeme is, hogy a fluktuáció kezdett csökkenni. Nem az a típus, aki addig érvel és vitatkozik, mígnem meggyőzi az embereket. Elsőként teszi, amit tenni kell, a többi pedig megy utána. A munkatársak többségének az a véleménye, hogy Feri legfőbb vonzereje az egyéni példamutatásban van. Ezért ajánlottam a pártba-Kákai Győzőé a másik új arc a vagongyári fiatal párttagok között. A vagongyár 24 éves autószerelője csak abban különbözik Horváth Feritől, hogy ő már beszédesebb. Estin elvégezte a gépipari technikumot. A KISZ- alapszervezetben végzett tevékenységére figyelt fel elsőként egyik ajánlója, Vörös Tibor autószerelő, így 1975- ben bekerült az alapszervezet pártépítési tervébe. — Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy ez év júniusában felvettek a pártba — mondja Győző. — De nem hallgatom el, hogy a bizalmat előlegezésnek tekintem, mert nem úgy megy a szervezeti élet a KISZ-ben, ahogyan én szeretném. Egy éve irányítom a harminchat fős alapszervezetet, és négy éve vagyok propagandista. Elégedetlen vagyok az eddigi eredménnyel. Lehet, hogy bennem van a hiba, de azt a pezsgő KISZ- életét, amit elődömnek sikerült elérnie, én nem tudtam megvalósítani. Igaz, a napi feladatok teljesítésében mindegyik fiatal derekasan helytáll. Nincs huzakodás, ha társadalmi akcióról van szó. De bosszant: nem igénylik, hogy időnként munkaidő után öszszeüljünk, kötetlenül beszélgessünk. Azt szeretném, ha szervezeti életünk nemcsak a taggyűlésekre korlátozódna, hanem a gyárkapun túl is összetartanánk. Vörös Tibor a tapasztaltabb szaktárs és mozgalmi vezető derűs mosolyával hallgatja Győző méltatlankodását. — Van igazság, abban, hogy komoly erőfeszítéseket kell tennünk a fiatalok összefogására és aktivizálására. Az egészséges türelmetlenségnek nem is szabad hiányoznia az ifjúsági vezetőkből. Arról viszont szerényen hallgat Győző: egyet és mást letett az asztalra, amiért az ifjúsági szervezet titkárává választotta. Azt sem említi, hogy a múlt év végén alakult ifjúsági brigádnak ő a vezetője, és irányítása mellett figyelemre méltó eredményeket értek el. És hogy még többet nyújthasson, két kisgyermeke, felelős tisztsége, egész embert kívánó munkaköre mellett beiratkozott a marxista középiskolába is. Úgy érzem, ilyen sokoldalú, tenni akaró munkásfiatallal csak erősíthetjük sorainkat. A sok közül két olyan munkásfiatalról villantottunk fel képeket, akik a hétköznapok apróbb-nagyobb tetteivel évek óta formálják környezetüket. A közösség, mely először ifjúsági vezetőjévé választotta, emberi értékeik megismerése után a párttagok soraiba ajánlotta őket. Rászolgáltak a bizalomra. N. M. Megyénk nem büszkélkedhet olyan jellemző gyümölcsössel, mint például teheti, azt Szabolcs az almával, Bereg a szilvával. A Kisalföldön nem alakultak ki nagy, egybefüggő gyümölcsösök. Megyénkben az egyik legjelentősebb nagyüzemi gyümölcsös gazdája a Kisalföldi Állami Gazdaság. Évtizedekkel ezelőtt azért telepítettek ott almát, cseresznyét, megygyet, kajszibarackot, hogy a közeli nagyváros, Győr lakosságát ellássák vele. A szándék nemes volt, de akadtak olyan esztendők, amikor a gyümölcstermesztés nem nagyon gyarapította a bevételt. Ennek ellenére a gazdaság vezetői nem választották az akkoriban szokásos egyszerű megoldást, nem vágták ki a fákat. Sőt, igyekeztek korszerűsíteni a gyümölcsöst. Pár szóban így lehet összefoglalni a Kisalföldi Állami Gazdaság kétszáz hektáros gyümölcsösének múltját. Jelenéről Szentmihályi László kertészeti főágazatvezető pedig a következőket mondja: — Idei termelési tervünk hét és fél millió forint volt, s ezt teljesítettük is. Persze nem minden gond nélkül. A gyümölcsös területnek mintegy felén, közel száz hektáron termesztünk almát. A fák egy része elöregedőben van, a fajtaösszetétel sem a legkorszerűbb. Akad olyan almafajtánk is, amely egyáltalán nem szállítható. A mostani korszerű gyümölcsösökben nyári almát már nem nagyon telepítenek. Nálunk ez is akad, de idén nem lehet különösebb panaszunk rá, mert jó áron tudtuk eladni a megyei Zöldértnek. Téli almafák kevesebbet hoznak a vártnál. Hogy miért? Egyrészt tavaly rekordtermésünk volt, s ezt kissé megsínylették a fák. Másrészt a tavaszi fagy és egy májusi vihar is elég nagy kárt tett az almában. A téli almának mintegy fele exportra megy. A Szovjetunióba és Csehszlovákiába szállítunk. Különösen ez utóbbinak örülünk, mert a csehszlovák partnertől háromszáz kilogramm gyümölcs befogadására alkalmas konténereket kaptunk, így a csomagolás nem okoz különösebb gondot, nem köt le nagy munkaerőt. Mert a kertészet munkaerőhelyzete nem a legrózsásabb. Egyre kevesebb az idénymunkára jelentkező nő, férfi meg elvétve sem akad. Éppen ezért nagy segítséget jelent a gazdaságnak, hogy néhány gyári középiskola, így a közgazdasági szakközépiskola ipari és pénzügyi tagozata, a Révai Gimnázium és a Textilipari Szakközépiskola diákjai ilyenkor psztáján besegítenek a gyümölcsszedésbe. A diákok munkájára nagy szükség van a gazdaságban. Sokat javult a tanulók hozzáállása is, s most már arra is ügyelnek, hogy a leszedett alma ne sérüljön, zúzódjon, vagyis exportra alkalmas maradjon. — Azt már a tavasszal láttuk, hogy almából aligha lesz meg a tervezett mennyiség. Ezért a kiesést a többi gyümölcsnél igyekeztünk pótolni — jegyzi meg Szentmihályi László. — Esztendők óta kapcsolatban vagyunk a Móri Állami Gazdasággal, és az onnét bérbe vett rázógéppel szedjük a meggyet és a cseresznyét, a szilvát. Idén azonban kézi szedést is végeztünk, hogy ezáltal növeljük az exportálható meggy és sárgabarack mennyiségét, így várhatóan teljesíteni tudjuk az árbevételi tervünket. A kajszibarack kézi szedése hosszabb távon is kifizetődő lenne. Ám az érés éppen olyan időszakra esik, amikor a diákokra nem számíthatunk. Ezért meg szeretnénk egyezni valamelyik győri középiskolával, hogy tanulóikat ne küldjék az ország másik végére építőtáborba, hanem inkább ide, hozzánk jöjjenek. Ám őszintén el kell ismerni azt is, hogy ennek a legfőbb akadálya az, hogy jelenleg nem rendelkezünk az építőtábori elhelyezéshez szükséges szállással, szociális létesítménnyel, sport- és kulturális lehetőségekkel. S bár a gyümölcstermesztés nem tartozik a „bombaüzletek” közé, a Kisalföldi Állami Gazdaságban nem sorvasztják el, inkább növelik a területet. Az elmúlt években az almás egy részét felújították, és huszonkét hektárt újonnan telepítettek. Ide már kizárólag az exportképes Starking és Jonathan fajták kerültek. Tervezik még 1980 végéig ötven hektár meggy telepítését is. A következő tervidőszakban pedig ugyanekkora területre szilvát telepítenek. n. e. Győr gyümölcsöskertje Telepítési tervek a Kisalföldi Állami Gazdaságban 1979. október 2., kedd Tízezer hektár öntözését szolgálja Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság mosonmagyaróvári duzzasztóműve látja el vízzel a lébény-hansági öntöző főcsatornát. Jelenleg 10 ezer hektár terület öntözését szolgálja ki eltelő vízzel, majdan azonban majdnem 18 ezer hektár öntözésére lesz lehetőség. Felvételünkön az öntöző főcsatorna és a duzzasztómű irányítóközpontja látható. Cement nélküli beton A moszkvai Építőipari TudományosKutatóintézetben a mészhez közönséges homokot kevertek, ezt az elegyet egészen apró szemcsés porrá keverték, és durva homokot adagoltak hozzá. A nyomás alatt gőzölt elegy keménykővé alakult, amelynek a „szilikát beton” elnevezést adták. Az új építőanyag olcsóbb és szilárdabb a betonnál. Kidolgozásra került már a szilikátbetonelemek gyártási technológiája. Teljesítmény-nevelés, minősségjavítás Gépi fejlesztés a finomposztógyárban Nem csupán a termelékenység, a termékváltási készség miatt, hanem a vállalati gazdálkodás szempontjából is lényeges a géppark egységesítése, korszerűsítése. A sokféle típusból álló szövőgépparkhoz például sokkal nagyobb alkatrészkészletet kell tárolni, ám a raktárban várakozó anyag holt érték, nem vesz részt közvetlenül a termelésben, vagyis terheli a vállalat gazdálkodását. A textiliparban , a rekonstrukció előtt és annak kezdeti éveiben harminc-negyven féle szövőgép is működött. A korszerűsítések során a típusok száma lényegesen lecsökkent, de máig is maradt tennivaló. Továbbra is a feladatok között szerepel az egységes, jobban karbantartható eszközrendszer kialakítása. A Szovjetunióval kötött államközi szerződés alapján az egységesítés egyik lehetősége az úgynevezett SZTB-szövőgépek vásárlása és üzembe állítása. E géptípusból sok működik megyénk vállalatainál, egyebek között a Rábatextben, a lenfonónál, a soproni selyemgyárban, s ugyancsak meghatározó az SZTB-k aránya a Richards Finomposztógyárban, ahol most újabb — SZTB gépekre alapozott — fejlesztés kezdődött. ♦ ♦ ♦ A vállalat vezetői szeptember végén írták alá a szerződést a Fejlesztési Bank területi igazgatóságával a gépi fejlesztésről. A program 41,6 millió forintos befektetést tesz lehetővé. A finomposztógyár a szerződés aláírása előtt elkezdte az előkészítést. A már megérkezett tíz szövőgépet azonnal végleges helyére szállították, ugyanis a gépalapok előre elkészültek. Hasonló módon, azonnal üzembe állítják a megérkezés után a további 16 SZTB-t is. A program ugyanis 26 SZTB-gép üzembe állítását tartalmazza. A fejlesztés célja a termékválaszték javítása. Több kiegészítő berendezést is vásárolhat a vállalat, ezek révén lehetővé válik a divat változásait jobban és gyorsabban követő, többszínű termékek előállítása. Miután növekszik az érdeklődés a kártolt szövetek iránt, ám a Richards e kapacitását már lekötötte, a gépi fejlesztés eredményeként tovább növelhető a kártolt szövetek gyártása. 4 4 4 Az új gépek a régiek ,,halálát” követelik. Végleg búcsút vesznek 41 elavult, régi szövőgéptől, ezeket kiselejtezik. Az érkező új berendezések kezeléséhez — miután áttérnek az úgynevezett többgépes rendszerre — harminchárommal kevesebb dolgozóra lesz szükség. A 41,6 millió forint értékű fejlesztés lehetőséget ad olyan egyéb berendezések üzembe állítására is, amelyek növelik a teljesítményt, bővítik az úgynevezett „szűk keresztmetszeteket”. Növekszik a mintázási kapacitás, javul a kártolt keverékek minősége. Előnyére válik a fejlesztés a dolgozóknak is, hiszen az új gépek kevésbé zajosak, a munkakörülmények kedvezőbbek lesznek. Ezt szolgálja az az új klímaberendezés is, amelyet ugyancsak a 41,6 millió forintból vásárolnak és állítanak üzembe a gépteremben. M. T. KIJAPOID 3