Kisalföld, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-03 / 1. szám

Az anyagmozgatás tartalékai Szakbizottság alakult a­z MTESZ-ben Minden bizonnyal az év utolsóként megalakult tes­tülete a Győr-Sopron megyei anyagmozgatási és cso­magolási szakbizottság. Ez a szakbizottság a MTESZ megyei elnöksége mellett működik, s a nevében foglalt témákban koordinálja a MTESZ tagegyesületeinek te­vékenységét. Az új szakember­csoport szakmai irányí­tását a Központi Anyagmozgatási Bizottságtól kapja. Mi indokolta a szakbizottság életre hívását? Néhány megyében ugyanis működik már ilyen testület, létre­hozását az általános népgazdasági érdekek sürgették. Főleg olyan területen fontos ez, mint Győr-Sopron me­gye is, ahol fejlett az ipar, éppen ezért sok és sokrétű az anyagmozgatási, szállítási, rakodási, csomagolási fel­adat. Csupán a méreteket érzékeltető néhány számadat Győr-Sopron megyéből. 1978-ban például 43 millió ton­nányi anyagot, árut, s egyebet szállított a megye ipara, mezőgazdasága, kereskedelme. Más megközelítésben számolva: tavaly 270 millió vagon forgalma volt a me­gyének. Konténerből hatezer darab „fordult meg” a terminálokon. A megye vállalatainál jelenleg mintegy 600 speciális rakodógép dolgozik, s e szám többszörösét jelentik a különféle anyagmozgató gépek, berendezések. Nem kevés tehát az a „tőke", amellyel a szakbizottság tanácsai alapján az eddiginél jobban lehet sáfárkodni. A feladat annál is inkább nagy, mert számítások sze­rint az anyag- és árumozgatás évenkénti mennyiségi fejlődése 10—15 százalékos! Nagy tartalékok rejlenek tehát az anyag- és árumoz­gatás korszerűsítésében, gazdaságosabbá formálásában, hiszen a fent említett számok csupán a „külső”, több­nyire mérhető szállításokat fedik. Ennek nyilvánvalóan többszöröse a termelési folyamatokon belül mozgatott, szállított anyagok, félkész termékek, végtermékek „út­ja”. A Győrött megalakult szakbizottságnak tisztán kör­vonalazott célja, hogy ne új módszereket találjon ki, esetleg méregdrága berendezések vásárlására inspirál­jon, hanem hogy a máshol már bevált módszereket se­gítsen terjeszteni, bevezetésüket szorgalmazni — a meg­levő anyagi-technikai lehetőségekre alapozva. Mintegy katalizátorként működne a megyei anyag­mozgatási és csomagolási szakbizottság. Csupán példa erre: mondjuk egy gépiparban jól bevált konvejorsort a GTE ajánlására javasolna bevezetni esetleg egy élel­miszeripari üzemben. Máris konkrétan megfogalmazott feladata a szakbizottságnak, hogy az áldatlan targonca­helyzet enyhítésére alkatrészbörzét szervez, a későbbi­ekben esetleg egy közös targoncajavító egység létreho­zásának dolgozná ki a feltételeit. Szerencsésen találkozik a szakbizottság megalakulá­sával az a tény, hogy az Anyagmozgatási és Csomago­lási Intézet győri irodája az Alkotmány utcában már önálló helyiségben tudja fogadni területi tanácsadó szolgálatként a vállalatok, üzemek képviselőit. A szak­­bizottság egyik, tennivalója a már elkészült munkaterv értelmében, hogy erőteljesen támogatja a győri iroda és az érdekelt vállalatok kapcsolatát. A megalakult anyagmozgatási és csomagolási szak­­bizottság munkájában egyelőre főiskolai oktatók, közle­kedési szakemberek, s témához közel álló területen dol­gozók vesznek részt, de szeretnék a továbbiakban majd bővíteni a testületet. Várják a nagyüzemek szállítással, anyagmozgatással, csomagolási technológiákkal foglal­kozó szakembereit, a győri KTMF oktatóit, illetve tu­dományos diákköri tanulmányokat készítő hallgatóit , akik alkalmasint egy-egy üzemi feladat kidolgozásával tehetik hasznossá tevékenységüket. A szénbányászat fejlesztése A hazai szénbányá­szat termelésének fo­kozására jelentős erő­feszítések folynak. Az eocén program kere­tében — nevét a Ta­tabánya környékén feltárt szénmezőktől kapta, amelyek a földtörténet eocén ko­rában keletkeztek — 1975-től 1985-ig négy új bányát nyitnak meg, kettőben pedig rekonstrukciós mun­kálatokat végeznek. A program megvalósítá­sa közel 30 milliárd forint beruházást igé­nyel. Ezen az áron 1985-ben az ország széntermelését 27 millió tonnára lehet növelni, az ú.n. eocén bányák termelése nélkül ez az érték mintegy 25 százalék­kal lenne kevesebb. 1990-ben pedig már közel 31 millió tonna széntermeléssel szá­molhatunk a fejlesz­tés eredményeként. Nem elhanyagolha­tó tényező az sem, hogy jelenleg orszá­gosan átlag 2800 kilo­kalória a kitermelt szén fűtőértéke, addig a nevezett bányákból 4—5000 kilokalóriás szén fejtése várható. A gazdaságossági szá­mításoknál azt is fi­gyelembe kell venni, hogy az eocén bá­nyákból nyerhető szén az energiagazda­ságunkban csak évi 600 millió dollár érté­kű (mai áron) kő­olajjal volna helyet­tesíthető. Napjaink­ban az állandóan emelkedő olajárak mellett a beszerzési források szűkülésével is számolni kell. Ez­ért a szénbányászat fejlesztésére fordított jelentős összegek gaz­daságos beruházásnak minősíthetőek és hosszabb távon bizto­sítják hazánk ener­giaellátásának jelen­tős hányadát. 1980. január 3., csütörtök kezdődött az új esztendő (Folytatás az 1. oldalról.) előző évinél kevesebb mű­bőrt exportálunk a dollárel­­számolású piacokra. A csök­kenés 1 millió négyzetméter, ámde az egymillió négyzet­­méterrel kevesebb termék 2 százalékkal több konvertibi­lis valutát hoz az országnak az előző évinél. — Milyen fejlesztési fel­adatokat kell megoldani az előttünk álló esztendőben? — Befejeződik, mégpedig határidőre és tervezett költ­ségszinten belül, a több mint egymilliárd forintos nagybe­ruházásunk a műbőrgyártás fejlesztése. Még egy műbőr­gyártó gépsor beállítása van hátra; a központi raktár és a központi kutatóintézmény befejezése. Gyors tempóban folyik a 40 tonna­ óra gőz ter­melésére alkalmas kazán épí­tése, ami által megduplázó­dik az energiatermelő kapa­citásunk ... E vázlatos felso­rolás bizonyára érzékelteti, hogy nagy és fontos felada­tokat kell megoldani a vál­lalati kollektívának. Teljes üzem a Finomposztó­gyárban A Richards Finomposztó­gyár a többi vállalathoz, ha­sonlóan, előrelátó módon igyekezett előkészíteni az év­kezdést. Erről Milanovich László főmérnök tájékozta­tott: " Mindenekelőtt a nyers­anyagkészletet biztosítottuk, hogy a megrendelések sze­rint kezdődhessen a terme­lés. Kapacitásunk kitöltése olyan mértékű, hogy a kötött és kártolt termékek iránt a gyártási lehetőségeket némi­leg meghaladó igények je­lentkeztek, de a fésűs ter­mékek iránti kereslet sem kisebb a kapacitásnál. — Hogyan indult a mun­ka szerdán 6 órakor? — Szakzsargonban fogal­mazva: a teljes vertikum be­indult, termel. Tőkés, szocia­lista és hazai piacokra gyár­­tunk. Változatlanul szállí­tunk . Anglia, Finnország, Franciaország és az USA piacaira. Jelenleg gyártunk a Szovjetuniónak is. Dolgo­zóinkkal igyekeztünk már tavaly megismertetni az 1980- as feladatokat. Részletesebb tájékoztatást pedig a terme­lési tanácskozásokon adunk a munkahelyi közösségeknek. Ferenczi József, N. Magyar Tibor Átadás­r­avatóünnep nélkül! Új szociális Intézmény az MVG-ben • •Üzemi konyha, á la carte Hétfőn például bablevesből, hideg almalevesből, parajfő­zelékből, vagdalttal, lecsós kolbászból, párizsiból állíthatja össze étrendjét a dolgozó. A hét más napjain van egyebek között cigánypecsenye, paprikás csirke, Eszterházy-sertés­­szelet, betyárleves, csirkemáj és egyebek. Ha elfelejtett ebé­det rendelni, akkor választhat azonnal és helyben az aláb­biakból: magyaros burgonyaleves, 2 forint 40 fillérért, csont­leves 1,80-ért, natúr sertésborda 15,10-ért, pirított sertésmáj 14,50-ért. Mindez nem valamely vendéglő elképzelt árcsök­kentése után fordulhat elő, hanem egy szürke műmárvánnyal borított, modern, új üzemi étkezdében. A Rába Magyar Va­gon- és Gépgyár tegnap óta üzemelő éttermében, amely a vasúti gyáregység területén található. Ünnepélyes avatás, átadás nem volt. Nem is lett volna stílszerű, hiszen nem az ava­tás a fontos, hanem maga a tény: az MVG ismét jelentős szociális létesítményt adha­tott át a dolgozóinak, olyan központi jellegű közétkezte­tési kombinátot, amely, bár látszatra túl szépnek tűnik, nem néhány évre épült. Hosszú távon is alkalmas ar­ra, hogy korszerű maradjon, szolgálja a gyári kedvezmé­nyes étkeztetés célját. Éppen ezért, ha drágábbnak tűnik is, ezúttal is igaz: a drágább hosszabb távon olcsóbb, job­ban megtérülő. Az épület három szintjén folyik tegnap óta a munka. Alul gazdasági egység, üze­mel, nyersanyagraktárral, középütt a konyha, amelyet minden olyan korszerű gép­pel fölszereltek, amire szük­ség van a nagy mennyiségű ételgyártáshoz. Az emeleten kapott helyet az éttermi rész és a protokolláris célokra is igénybe vehető helyiségek. — Az étkeztetés kétféle rendszerben történik­ — mondja a kiváló győri ven­déglátóipari szakember, Ru­bint Tibor üzletvezető. — Három menüből választhat­nak a vállalat dolgozói, eze­ket egy hónapra előre állít­juk össze. De van a la carte, étlap szerinti étkeztetés is, elsősorban a szabadságról, betegállományból visszatérők, a vállalathoz érkező vendé­gek miatt. Ezek az étlap sze­rint megrendelhető ételek azért olcsók, tizennégy-tizen­­öt forintért kaphatók, mert itt csak a legminimálisabb hasznonkulcsot számítjuk fel. — Hány ember étkeztetésé­re alkalmas az új létesít­mény? — Végeredményben ezer­­hétszáz ebédet is képesek va­gyunk megfőzni, de most még ennél jóval kevesebb ét­kezőre számítunk. Azonos időben 488-an étkezhetnek itt. Az éttermet a Győri Áfész üzemelteti. A berendezés modern, illeszkedik a már­vány környezethez. Az ebéd­re érkező dolgozó kezébe vesz egy 40 forintot érő tálcát, rá­tesz 70 forint értékű nikke­­lezett evőeszközt, ugyancsak 70 forint értékű tányért, tíz forintot érő poharat, vagyis eleve csaknem 200 forint ér­tékű eszközt, hogy valóban kulturáltan, higiénikus, szép környezetben étkezhessen. —»—­­ S hogy az egészségügyi el­várásoknak teljes egészében megfeleljen az MVG új ét­terme, az ebédkiadás csak azután kezdődik el, miután az üzemorvos ellenőrizte, meg­kóstolta a különféle aznapi ételeket. A három menüt és az étlap szerinti étkeztetéshez készült napi 2—3 féle levest és 6—8 féle húsételt. N. M. T. Sajtgyártás automatákon Csehszlovákia déli részén, Táborban működik Európa egyik legnagyobb sajt­gyára, a Madeta. A század elején létesült tejfeldolgozó szövetkezet a természetes és ömlesztett sajtok készítésére szakoso­dott. Az ötvenes években — röviddel az államosítás után — 600—900 tonna volt évi termelése. A folyamatos gé­pesítés nyomán ma már tel­jesen automatizált a gyár­tás, s évente 6700 tonna sajt hagyja el Csehszlovákia leg­nagyobb tejfeldolgozó üze­mét. Huszonhét ömlesztett és három természetes sajtfé­leséget készítenek itt. Tevé­kenységével odahaza és kül­földön egyaránt elismerést vívott ki. Amikor az NDK-beli Bad Salzungen sajtgyárában meg­kezdték az ementáli fajták készítését, a Madeta szak­embereitől kértek tanácsot. Már második esztendeje, hogy a Madeta-üzemben töl­ti gyakorlatát, lesi el a leg­fontosabb szakmai fogásokat a halberstadti tejmérnöki iskola hallgatóinak egy cso­portja. Nem­csak az NDK- ból, más országokból is ér­keznek érdeklődők a sajtké­szítés tanulmányozására. Többek között szovjet és bolgár szakemberek ismer­kedtek eddig az üzem gyár­tási módszereivel. KVMPÖID 3

Next