Kisalföld, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-03 / 1. szám
Az anyagmozgatás tartalékai Szakbizottság alakult az MTESZ-ben Minden bizonnyal az év utolsóként megalakult testülete a Győr-Sopron megyei anyagmozgatási és csomagolási szakbizottság. Ez a szakbizottság a MTESZ megyei elnöksége mellett működik, s a nevében foglalt témákban koordinálja a MTESZ tagegyesületeinek tevékenységét. Az új szakembercsoport szakmai irányítását a Központi Anyagmozgatási Bizottságtól kapja. Mi indokolta a szakbizottság életre hívását? Néhány megyében ugyanis működik már ilyen testület, létrehozását az általános népgazdasági érdekek sürgették. Főleg olyan területen fontos ez, mint Győr-Sopron megye is, ahol fejlett az ipar, éppen ezért sok és sokrétű az anyagmozgatási, szállítási, rakodási, csomagolási feladat. Csupán a méreteket érzékeltető néhány számadat Győr-Sopron megyéből. 1978-ban például 43 millió tonnányi anyagot, árut, s egyebet szállított a megye ipara, mezőgazdasága, kereskedelme. Más megközelítésben számolva: tavaly 270 millió vagon forgalma volt a megyének. Konténerből hatezer darab „fordult meg” a terminálokon. A megye vállalatainál jelenleg mintegy 600 speciális rakodógép dolgozik, s e szám többszörösét jelentik a különféle anyagmozgató gépek, berendezések. Nem kevés tehát az a „tőke", amellyel a szakbizottság tanácsai alapján az eddiginél jobban lehet sáfárkodni. A feladat annál is inkább nagy, mert számítások szerint az anyag- és árumozgatás évenkénti mennyiségi fejlődése 10—15 százalékos! Nagy tartalékok rejlenek tehát az anyag- és árumozgatás korszerűsítésében, gazdaságosabbá formálásában, hiszen a fent említett számok csupán a „külső”, többnyire mérhető szállításokat fedik. Ennek nyilvánvalóan többszöröse a termelési folyamatokon belül mozgatott, szállított anyagok, félkész termékek, végtermékek „útja”. A Győrött megalakult szakbizottságnak tisztán körvonalazott célja, hogy ne új módszereket találjon ki, esetleg méregdrága berendezések vásárlására inspiráljon, hanem hogy a máshol már bevált módszereket segítsen terjeszteni, bevezetésüket szorgalmazni — a meglevő anyagi-technikai lehetőségekre alapozva. Mintegy katalizátorként működne a megyei anyagmozgatási és csomagolási szakbizottság. Csupán példa erre: mondjuk egy gépiparban jól bevált konvejorsort a GTE ajánlására javasolna bevezetni esetleg egy élelmiszeripari üzemben. Máris konkrétan megfogalmazott feladata a szakbizottságnak, hogy az áldatlan targoncahelyzet enyhítésére alkatrészbörzét szervez, a későbbiekben esetleg egy közös targoncajavító egység létrehozásának dolgozná ki a feltételeit. Szerencsésen találkozik a szakbizottság megalakulásával az a tény, hogy az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet győri irodája az Alkotmány utcában már önálló helyiségben tudja fogadni területi tanácsadó szolgálatként a vállalatok, üzemek képviselőit. A szakbizottság egyik, tennivalója a már elkészült munkaterv értelmében, hogy erőteljesen támogatja a győri iroda és az érdekelt vállalatok kapcsolatát. A megalakult anyagmozgatási és csomagolási szakbizottság munkájában egyelőre főiskolai oktatók, közlekedési szakemberek, s témához közel álló területen dolgozók vesznek részt, de szeretnék a továbbiakban majd bővíteni a testületet. Várják a nagyüzemek szállítással, anyagmozgatással, csomagolási technológiákkal foglalkozó szakembereit, a győri KTMF oktatóit, illetve tudományos diákköri tanulmányokat készítő hallgatóit , akik alkalmasint egy-egy üzemi feladat kidolgozásával tehetik hasznossá tevékenységüket. A szénbányászat fejlesztése A hazai szénbányászat termelésének fokozására jelentős erőfeszítések folynak. Az eocén program keretében — nevét a Tatabánya környékén feltárt szénmezőktől kapta, amelyek a földtörténet eocén korában keletkeztek — 1975-től 1985-ig négy új bányát nyitnak meg, kettőben pedig rekonstrukciós munkálatokat végeznek. A program megvalósítása közel 30 milliárd forint beruházást igényel. Ezen az áron 1985-ben az ország széntermelését 27 millió tonnára lehet növelni, az ú.n. eocén bányák termelése nélkül ez az érték mintegy 25 százalékkal lenne kevesebb. 1990-ben pedig már közel 31 millió tonna széntermeléssel számolhatunk a fejlesztés eredményeként. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy jelenleg országosan átlag 2800 kilokalória a kitermelt szén fűtőértéke, addig a nevezett bányákból 4—5000 kilokalóriás szén fejtése várható. A gazdaságossági számításoknál azt is figyelembe kell venni, hogy az eocén bányákból nyerhető szén az energiagazdaságunkban csak évi 600 millió dollár értékű (mai áron) kőolajjal volna helyettesíthető. Napjainkban az állandóan emelkedő olajárak mellett a beszerzési források szűkülésével is számolni kell. Ezért a szénbányászat fejlesztésére fordított jelentős összegek gazdaságos beruházásnak minősíthetőek és hosszabb távon biztosítják hazánk energiaellátásának jelentős hányadát. 1980. január 3., csütörtök kezdődött az új esztendő (Folytatás az 1. oldalról.) előző évinél kevesebb műbőrt exportálunk a dollárelszámolású piacokra. A csökkenés 1 millió négyzetméter, ámde az egymillió négyzetméterrel kevesebb termék 2 százalékkal több konvertibilis valutát hoz az országnak az előző évinél. — Milyen fejlesztési feladatokat kell megoldani az előttünk álló esztendőben? — Befejeződik, mégpedig határidőre és tervezett költségszinten belül, a több mint egymilliárd forintos nagyberuházásunk a műbőrgyártás fejlesztése. Még egy műbőrgyártó gépsor beállítása van hátra; a központi raktár és a központi kutatóintézmény befejezése. Gyors tempóban folyik a 40 tonna óra gőz termelésére alkalmas kazán építése, ami által megduplázódik az energiatermelő kapacitásunk ... E vázlatos felsorolás bizonyára érzékelteti, hogy nagy és fontos feladatokat kell megoldani a vállalati kollektívának. Teljes üzem a Finomposztógyárban A Richards Finomposztógyár a többi vállalathoz, hasonlóan, előrelátó módon igyekezett előkészíteni az évkezdést. Erről Milanovich László főmérnök tájékoztatott: " Mindenekelőtt a nyersanyagkészletet biztosítottuk, hogy a megrendelések szerint kezdődhessen a termelés. Kapacitásunk kitöltése olyan mértékű, hogy a kötött és kártolt termékek iránt a gyártási lehetőségeket némileg meghaladó igények jelentkeztek, de a fésűs termékek iránti kereslet sem kisebb a kapacitásnál. — Hogyan indult a munka szerdán 6 órakor? — Szakzsargonban fogalmazva: a teljes vertikum beindult, termel. Tőkés, szocialista és hazai piacokra gyártunk. Változatlanul szállítunk . Anglia, Finnország, Franciaország és az USA piacaira. Jelenleg gyártunk a Szovjetuniónak is. Dolgozóinkkal igyekeztünk már tavaly megismertetni az 1980- as feladatokat. Részletesebb tájékoztatást pedig a termelési tanácskozásokon adunk a munkahelyi közösségeknek. Ferenczi József, N. Magyar Tibor Átadásravatóünnep nélkül! Új szociális Intézmény az MVG-ben • •Üzemi konyha, á la carte Hétfőn például bablevesből, hideg almalevesből, parajfőzelékből, vagdalttal, lecsós kolbászból, párizsiból állíthatja össze étrendjét a dolgozó. A hét más napjain van egyebek között cigánypecsenye, paprikás csirke, Eszterházy-sertésszelet, betyárleves, csirkemáj és egyebek. Ha elfelejtett ebédet rendelni, akkor választhat azonnal és helyben az alábbiakból: magyaros burgonyaleves, 2 forint 40 fillérért, csontleves 1,80-ért, natúr sertésborda 15,10-ért, pirított sertésmáj 14,50-ért. Mindez nem valamely vendéglő elképzelt árcsökkentése után fordulhat elő, hanem egy szürke műmárvánnyal borított, modern, új üzemi étkezdében. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár tegnap óta üzemelő éttermében, amely a vasúti gyáregység területén található. Ünnepélyes avatás, átadás nem volt. Nem is lett volna stílszerű, hiszen nem az avatás a fontos, hanem maga a tény: az MVG ismét jelentős szociális létesítményt adhatott át a dolgozóinak, olyan központi jellegű közétkeztetési kombinátot, amely, bár látszatra túl szépnek tűnik, nem néhány évre épült. Hosszú távon is alkalmas arra, hogy korszerű maradjon, szolgálja a gyári kedvezményes étkeztetés célját. Éppen ezért, ha drágábbnak tűnik is, ezúttal is igaz: a drágább hosszabb távon olcsóbb, jobban megtérülő. Az épület három szintjén folyik tegnap óta a munka. Alul gazdasági egység, üzemel, nyersanyagraktárral, középütt a konyha, amelyet minden olyan korszerű géppel fölszereltek, amire szükség van a nagy mennyiségű ételgyártáshoz. Az emeleten kapott helyet az éttermi rész és a protokolláris célokra is igénybe vehető helyiségek. — Az étkeztetés kétféle rendszerben történik — mondja a kiváló győri vendéglátóipari szakember, Rubint Tibor üzletvezető. — Három menüből választhatnak a vállalat dolgozói, ezeket egy hónapra előre állítjuk össze. De van a la carte, étlap szerinti étkeztetés is, elsősorban a szabadságról, betegállományból visszatérők, a vállalathoz érkező vendégek miatt. Ezek az étlap szerint megrendelhető ételek azért olcsók, tizennégy-tizenöt forintért kaphatók, mert itt csak a legminimálisabb hasznonkulcsot számítjuk fel. — Hány ember étkeztetésére alkalmas az új létesítmény? — Végeredményben ezerhétszáz ebédet is képesek vagyunk megfőzni, de most még ennél jóval kevesebb étkezőre számítunk. Azonos időben 488-an étkezhetnek itt. Az éttermet a Győri Áfész üzemelteti. A berendezés modern, illeszkedik a márvány környezethez. Az ebédre érkező dolgozó kezébe vesz egy 40 forintot érő tálcát, rátesz 70 forint értékű nikkelezett evőeszközt, ugyancsak 70 forint értékű tányért, tíz forintot érő poharat, vagyis eleve csaknem 200 forint értékű eszközt, hogy valóban kulturáltan, higiénikus, szép környezetben étkezhessen. —»— S hogy az egészségügyi elvárásoknak teljes egészében megfeleljen az MVG új étterme, az ebédkiadás csak azután kezdődik el, miután az üzemorvos ellenőrizte, megkóstolta a különféle aznapi ételeket. A három menüt és az étlap szerinti étkeztetéshez készült napi 2—3 féle levest és 6—8 féle húsételt. N. M. T. Sajtgyártás automatákon Csehszlovákia déli részén, Táborban működik Európa egyik legnagyobb sajtgyára, a Madeta. A század elején létesült tejfeldolgozó szövetkezet a természetes és ömlesztett sajtok készítésére szakosodott. Az ötvenes években — röviddel az államosítás után — 600—900 tonna volt évi termelése. A folyamatos gépesítés nyomán ma már teljesen automatizált a gyártás, s évente 6700 tonna sajt hagyja el Csehszlovákia legnagyobb tejfeldolgozó üzemét. Huszonhét ömlesztett és három természetes sajtféleséget készítenek itt. Tevékenységével odahaza és külföldön egyaránt elismerést vívott ki. Amikor az NDK-beli Bad Salzungen sajtgyárában megkezdték az ementáli fajták készítését, a Madeta szakembereitől kértek tanácsot. Már második esztendeje, hogy a Madeta-üzemben tölti gyakorlatát, lesi el a legfontosabb szakmai fogásokat a halberstadti tejmérnöki iskola hallgatóinak egy csoportja. Nemcsak az NDK- ból, más országokból is érkeznek érdeklődők a sajtkészítés tanulmányozására. Többek között szovjet és bolgár szakemberek ismerkedtek eddig az üzem gyártási módszereivel. KVMPÖID 3