Kisalföld, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-28 / 228. szám
ünnepeltek a magyarországi németek A szövetség jubileumi ünnepsége Sopronban A nemzetiségi együttélés példás negyedszázadát ünnepelte tegnap Sopronban a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége. Ezt jelképezte már az a jubileumi eseménysorozatot bevezető fogadás is, amelyben a városi tanács elnöke arról beszélt, hogy a városban élő magyar és német anyanyelvű lakosság a lenini nemzetiségi politika szellemében együtt dolgozik közös céljainkért és jó egyetértésben együtt is boldogul. A Liszt Ferenc Művelődési Központban a Himnusszal kezdődött a szövetség országos választmányának jubileumi ülése. A megjelenteket dr. Krauth János elnök köszöntötte. Az elnökségben a többi között Fodor Péter, az MSZMP KB alosztályvezetője, Tóth László, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese foglalt helyet. Részt vett a jubileumi választmányi ülésen Stch János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára, valamint Gyürok György, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének titkára is. Ünnepi beszédében Réger Antal, a szövetség főtitkára arról beszélt, hogy hazánk■ ban a magyarok és a nemzetségi lakosság a lenini politika szellemében, népi egységben él és dolgozik. Bármely nemzetiség szabadon használhatja nyelvét, ápolhatja népi hagyományait, tehetsége és szorgalma alapján szabadon boldogulhat. Ezekre az elvekre és erre a gyakorlatra alapozódott a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének elmúlt 25 esztendeje, s a jövőben a nemzetiségi politikai munka még magasabb színre emelkedik. Ezt fejezi ki az MSZMP Politikai Bizottságának idevágó határozata is, mely szerint az elkövetkező években a nemzetiségi szövetségek a Művelődési Minisztériummal együttműködve di."otthonnal rendelkező kétnyelvű általános iskolákat létesítsenek. Az anyanyelv ugyanis nemcsak a nemzet, hanem a nemzetiségek életében is a lét és a tudat hordozója, ezért magasabb szintű tanítása nemcsak nemzetiségi, hanem össztársadalmi érdek is. Beszédét a főtitkár az eredményekért mondott köszönettel zárta. A jubileumát ünneplő szövetséget és választó árvát ezután Stark Ferenc, a Művelődési Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője köszöntötte, tolmácsolva egyidejűleg a párt- és az állami vezetés jókívánságait. Beszélt arról az élénk kulturális életről, amely a magyarországi nemzetiségek mindennapjaira jellemző, amely egyidejűleg azt is kifejezi, bíznak a párt politikájában és elismerik az irántuk megnyilvánuló gondoskodást. De a nemzetiségi lét nem merülhet ki csupán a tradíciók ápolásában. A tény, hogy magyarok és nemzetiségiek példásan együtt élhetnek, az egész lakosság internacionalista gondolkodásir módjának a fejlődését is meggyőzően elősegíti. Abban a biztos tudatban ünnepelhetünk — fejezte be beszédét, hogy pártunk és kormányunk nem csupán garantálja, hanem messzemenően segíti is a magyar és a nemzetiségi lakosság együttélését. Emlékplakettek átadása és az Internacionálé zárta a jubileumi választmányi ülést majd a Liszt Ferenc Művelődési Központ tükörtermében Rakovszky István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársa megnyitotta a „Sopron és környéke németsége” című némrajzt és a szövetség elmúlt 25 esztendejének ko mmelizoós eseményeiről készített fotó kiállítást. + ♦ * A délutáni órákban tartották meg a VI. német nemzetiségi néptánctalálkozót. Az ünnepi kultúrműsor egyúttal országos döntő is volt, amelyen Kecskéd, Mórágy, Sopron, Soroksár, Szigetszentmárton és Pilisvörösvár együttesei vetélkedtek a helyezésekért. A néptánctalálkozón részt vevőket dr. Wild Frigyes, a szövetség tiszteletbeli elnöke köszöntötte a soproni Petőfi Színházban. Farkas Imre Vezényel: Hans Richter Az első koncert külföldön Bizonyára sokan emlékeznek Hans Richterre azok közül, akik a televízió karmes- 1 .-versenyét végignézték. Ta- n arra is emlékeznek, hogy a szimpatikus fiatalember a harmadik díjon kívül a Győri Filharmonikus Zenekar tagjainak elismerését is kivívta, s a zenekarok szavazásakor a győriek Hans rehtert választották. Az ak-tori meghívásra most érkezztt Győrbe Hans Richter, s ő vezényli majd a győri musikusokat a hétfői évadnyi II koncerten a Kisfaludy Színházban. Szombaton, a póka szünetében beszélgettünk a kamagiggal, akiről kiderült, hogy rokoni saá-k is fűzik Győrhöz. — Nagyon szívesen jöttem ide, hiszen már a diplomamunkámban említettem a város nevét, mint azt a helyet, ahol dédapám, Anton Fehter a székesebb ázkarjn agyaként, zeneszerzőként élt és dolgozott, s ahol nagyapám, Hans Richter született. A család leghíresebb muzsikusa csak pár évig élt Győrött. Mint a Bécsi Filharmonikusok karnagya érte el legnagyobb sikereit. Sok ősbemutatót tartott kortársai — Brahms, Bruckner — műveiből, Dvorak neki ajánlotta VI. szimfóniáját. — Felvállalta-e a nagyapai örökséget, tehát foglalkozik-e mai szerzők műveivel? — Tulajdonképpen a modern klasszikusokig jutottam. Bartók-, Sztravinszkij-műveket dirigálok. A maiakkal is foglalkozom, de még idő kell hozzá, hogy folytathassam az örökséget. — Münchenben a Zeneakadémián és a Richard Strauss Konzervatóriumban végzett. Jelenleg nem áll állandó zenekar élén. Mint huszonkilenc éves kezdő karmester, milyen lehetőségei kínálkoznak az elinduláséhoz? — Egyelőre oda megyek ahova hívnak. Vándorlók, mint vendégkarmester egészen addig, amíg nevet nem szerzek, s amíg egy jó zenekar vezetője nem lehetek. — Mennyire tud együtt dolgozni a győri muzsikusokkal, visszatér-e majd hozzájuk a jövőben? — Nagyonjó karmesterük van, ez érződik a zenekar felkészültségén. Igazán nem udvariasságból mondom: remek muzsikusok vannak a zenekarban, s jó együtt dolgozni. Hogy visszatérek-e arról inkább koncert, után szerettem volna szólni. De ha mér kérdezte, akkor azt mondanám: nagyon örülnék egy újabb szívásnak A karmesterverseny után egyébként ez az első külföldkoncenter. Ezt majd október 22-én egy budapesti Liszt-est követi a MÁV Szimfonikusokkal. Aztán kezdem a vándorlást. Az első állomás Hannover, ahol a rádiózenekart dirigálom. " Egy utolsó, személyes kérdés. A muzsikus familiának vannak-e újabb trójai, folytatják-e a mai Hans Richter tevékenységét holnapi Hans Richterek? — Két női Hans Richter van a családban, azaz van két lányom. Nos, a Miebbik még nincs kétéves, ő most kezd csak énekelni. De a nagyobbik nyolcéves, szépen hegedül és zongorázik. A muzsika tehát tovább él a családunkban. Nehéz is lenne ilyen örökséggel más lóra térni. A fiatal karmester holnapi bevmutatkozásán Beethoven Eichelio nyitányát, Bartók Táncszvitét és Csajkovszkij V. Szimfóniáját vezényli majd. Fia M. )1960. szeptember 28., vasárnap Munkavédelmi vetélkedő A Kereskedelmi Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Győr-Sopron megyei Bizottsága az idén is megrendezte tagjai számára a szociálpolitikai és munkavédelmi vetélkedőt. A megye harmincöt alapszervezetében már hetek óta folynak az elődöntők a munkabrigádok és a szocialista brigádok részvételével. A vállalati selejtezők győztesei vehetnek részt a megyei döntőn, amelyet október 3-án délelőtt tíz órai kezdettel rendeznek meg Győrött, a KPVDSZ Hámán Kató Művelődési Házban. KTMF: tizenöt szakon 2200 hallgató A gyakorlathoz igazítani az ismereteket Interjú az új főigazgatóval Hetedik évét kezdte Győrben a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola. Az Elnöki Tanács 1968-ban kiadott rendeletére alapított főiskolán 1974-ben — legalábbis a megyeszékhelyen — még csupán egyetlen intézet működött. Két éve már teljes körű a képzés: 15 szakon oktatják a jövő szakembereit. Az új tanévre 420-an iratkoztak be a nappali tagozat első évfolyamára, 350-en a levelezőre; a főiskolának több mint 2250 hallgatója van. Az új tanévtől új főigazgató áll az intézmény élén, dr. Kiscelli László. — Néhány személyes kérdéssel kezdeném. Ön eddig közvetve irányította azt az intézményt, melyért most a legközvetlenebbül felel. Beszélne röviden életútjáról? — A műszaki egyetemen végeztem, vasútgépész diplomám van. Tizenhárom évet töltöttem a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karán, s 1970-ben kerültem az Oktatási Minisztériumba. Kezdetben beosztottként dolgoztam, majd öt éven át vezetője voltam a műszaki felsőoktatási intézményeket felügyelő osztálynak. — Ily módon kapcsolata volt a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolával is. — Az elhatározás pillanatától ismerem útját a beruházástól kezdve a megvalósításig, személyesen is közreműködtem szervezetének kialakításában. — Hogyan fogadta a főigazgatói kinevezését? — Az előbbiekből következően a minisztériumi évek alatt kapcsolatba kerültem a Győr-Sopron megyei intézmények vezetőivel. Tapasztaltam, milyen örömmel fogadták annak idején a főiskolának a városba való kerülését. Mindenben segítették útját. Győr valóban otthont adott az új főiskolának és otthont teremtett azok számára is, akik az intézménnyel együtt a városba kerültek. Nos, ezek után érthető, hogy szívesen fogadtam a nagy-nagy megtiszteltetést. Mostani tapasztalataim hasonlóképpen rendkívül kedvezőek. — Csupán hónapok tapasztalatáról beszélhet: milyennek látja most közelről a főiskolát? — Meggyőződésem, hogy főiskolánkon színvonalas oktatómunka folyik, jól képzett és törekvő, tenni akaró szakemberekből áll az oktató kar. Munkatársaim arra törekedtek, s ez vezérli őket ma is hogy az oktató, nevelő munka mellett tudományos tevékenységükkel is alátámasszák intézményünk jó hírét. — Milyennek látja a főiskola kapcsolatát a megyeszékhellyel, a megyével? — Kitűnőeknek Ez is feltétele annak, hogy az elért eredményekre alapozva továbbfejlesszük az oktatómunka színvonalát, a kapcsolatunkat, mindenekelőtt Győr üzemeivel — Ha néhány mondatban vázolná a főiskola szervezeti felépítését... — Szakmai képzést öt intézményünk végez. Rajtuk kívül van két intézet, és két önálló oktatási egység: ezek a főiskola valamennyi hallgatójának oktatásából részt vállalnak. — A főiskola hét éve működik Győrben, három éve avatták, most már mindenben teljesnek mondható? — A beruházás lényegében befejeződött. Az oktató, nevelő munka, a kutató-fejlesztő tevékenység dologi és személyi feltételei megvannak. Ezek színvonala jó. Most készült el főiskolánk új könyvtára és nyomdája. Könyvtárunk műszaki-regionális könyvtár. (Több mint 60 ezer könyvvel és jegyzettel áll a hallgatók rendelkezésére.) Főiskolánknak 260 oktatója van. Az előbb említetteken kívül a megfelelő „nyersanyag” is feltétele a színvonalas oktatómunkának. Az idei új évfolyamra jelentkezők felkészültsége megfelelő volt, nagy volt az érdeklődés a főiskola iránt. Ennek volt köszönhető, hogy a felvett hallgatók felvételi eredményei,bár egyes szakokon ugyancsak különböző volt a felkészültségük, országos összehasonlításban is megfelelt. Nappali tagozatos hallgatóink nagy többségét, mintegy 80 százalékát el tudjuk helyezni a főiskolai szálláson, a levelezősöket szállással fogadjuk. — Milyennek ítéli meg az üzemmérnök-képzés jövőjét? — Az üzemmérnök-képzésre szükség van és szükség is lesz. Az üzemmérnökök nagyon fontos szerepet kell hogy betöltsenek a közvetlen termelésirányításban. Arra törekszünk, hogy mindig friss ismeretekkel rendelkezzünk, pontosan tudjuk, hogy az üzemeknek—és nem általában az üzemeknek, hanem külön-külön az egyes vállalatoknak — milyen képzettségű szakemberekre van szükségük. Ez alapvető feladatunk. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy az üzemek olyan feladatokkal bízzák meg a tőlünk kikerülő szakembereket, amelyek képzettségüknek megfelelnek. A gyakorlathoz kell igazítani az ismereteket, ez folyamatos feladatunk. Úgy készüljük fel hallgatóinkat, hogy végzésük után munkahelyeiken maguk is megtalálják azokat a feladatokat, amelyeknek elvégzésére tudásuk képessé teszi őket. Ha egy fiatalemberben megvan a becsvágy, így indítják az életre, maga is keresni fogja, miként tudja hasznosítani képzettségét. Az intézményünkből kikerülő hallgatókra olykor 20—30, de átlagosan is ötnél több pályázat jut. — Végül ismét egy személyes kérdés, ön nemcsak vezetője a főiskolának, oktatja is a fiatalokat. — A gépészeti intézeten belüli mechanikát oktatok. Mindenekelőtt azért tartom fontosnak, mert így közvetlenül is kapcsolatban vagyom, főiskolánk hallgatóival. Ferenczi József Művészet, gazdaságpolitika A közművelődési klub kínálata A vállalati közművelődési bizottságok munkájában részt vevő dolgozók közössége, a győri közművelődési klub elkészítette az 1980 81- es évad munkatervét. A klubtagok előadásokat hallgathatnak a politika, a művészetek és a művelődés időszerű kérdéseiről, mintegy módszertani segítséget kapnak a művelődési bizottságok munkájának tökéletesítéséhez. Az évad első találkozója kedden délután lesz a Rába Művelődési Központban. A téma: a vállalati közművelődés feladatai, a művelődési bizottságok munkája a pártkongresszus után. Előadó Benkő Iván, a SZOT osztályvezetője. A közelmúltban jelent meg Maróti Andor: Módszertan a felnőttek képzéséhez és tájékoztatásához című tanulmánya. A könyv írójával — aki az ELTE tanszékvezető tanára — októberben találkoznak a klubtagok. A művelődési igények pszichológiájáról Török Ivánnal, a Felsőfokú Pedagógiai Központ tudományos munkatársával novemberben beszélgetnek. A decemberi találkozó témája: az emberi kapcsolatok szerepe a munkahelyi művelődésben. A jövő évben megvitatják a SZOT kongresszusának közművelődési vonatkozásait, a vállalati gazdálkodás és a minőség emberi tényezőit, a VT. ötéves terv célkitűzéseit. .Szó lesz a lakossági pénzgazdálkodást befolyásoló betét-, hitel- és kamatpolitikáról. Szakkörök, klubok, tanfolyamok Új programokat kínál október elsejétől a győr-szabadhegyi művelődési ház. A kerület óvodásai és kisiskolásai a bábkészítés és -játék titkaival ismerkedhetnek meg. Lesz irodalmi színpad, játékos énektanulás és sportvetélkedő az általános iskolásoknak. Az óvodásoknak balett-tanfolyam indul Derbó Lászlóné balettmester irányításával. A középiskolások képzőművész szakköre egyben főiskolai előkészítő is a festészetet, grafikát kedvelők számára. Szakkörvezető: Farsang Sándor festőművész. A huszonéveseknek néptánc tanfolyam, a lányoknak és asszonyoknak szabó-varró tanfolyam indul. A kerület fiataljait változatos programokkal várja az ifjúsági klub: lesz filmvetítés, előadássorozat, vitadélután — és természetesen zene. Szombaton és vasárnap délutánonként gyermekmatiné, irodalmi műsor várja az érdeklődőket. Versmondóknak A Művelődési Minisztérium, a KISZ KB, a Népművelési Intézet, a Veszprém megyei Tanács, valamint a Bolgár Népköztársaság nagykövetsége a bolgár állam megalapításának 1300. évfordulója tiszteletére országos amatőr vers, és prózamondó versenyt hirdetett. A résztvevőknek bővebb tájékoztatást a megyei művelődési központok adnak, s ugyancsak itt kell bejelenteni a részvételi szándékot is. Jazzpódium A Binder-quartett lép fel kedden 19 órakor Győrött, a Petőfi Sándor Városi Művelődési Központban. A jazzegyüttes 1978-ban alakult a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazztanszakának hallgatóiból. Tagjai: Dresch Mihály (szakszalon) Binder Károly (zongora), Epitkó Róbert (bőgő), Faragó Antal (dob). A quartett repertoárjában a saját szerzeményeken kívül a modern jazz kiváló képviselőinek (McCoy, Keith Jarrett) darabjai is szerepelnek. KIJAPÖD - 5