Kisalföld, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-01 / 230. szám

■ Győrött, a megyei tanács székházának halljában a polgári védelem 30 esztendejét be­mutató kiállítás látható, amely bemutatja a szervezet három évtizedes tevékenységét és a ma használatos legkorszerűbb védelmi eszközöket. 4 KN­AIFÖLD Mit kínál a ruházati kereskedelem? A tavalyinál gazdagabb a választék A Győr-Sopron megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat a megye ruházati kiskereskedelmi forgalmának 43 százalé­kát bonyolítja le Ehhez évente több, mint 700 millió forint értékű árut kell kis részben a központnak, nagyobb részben a boltok vezetőinek beszerezni. A vállalat üzletei közül há­rom győriben arra kerestünk választ, hogyan gondoskodtak az őszi-téli ruházati ellátásról? Tavasszal még aggódtak A kereskedő munkájának tükre, hogy milyen az áru­készlet, az üzlet rendje és a vevők „fogadása”. Nos, a vállalat 22-es számú férfi konfekció boltja (Lenin út) szép tükröt tart elénk. Czé­­dulás Pálné üzletvezető-he­lyettes tájékoztat: — Árukészletünk 50—60 százalékát az Észak-dunán­túli Textilnagykeresked­elmi Vállalattól szerezzük be. Hogy a választékot bővít­e­ni tudjuk, elmegyünk az or­szág, távolabbi nagykereske­delmi vállalataihoz is. Ha több boltból megyünk üzlet­vezetők vagy helyettesek, a vállalatunk kisbuszt ad, de utazunk vonattal is. Miközben az üzletvezető éppen arról tájékoztat, hogy szőrmeáruból, főként irha­bundából csak nagyon ke­veset sikerült a nyáron le­kötni, megérkezett Pongrácz Gáborné üzletvezető és örömmel újságolja: több színben, fazonban és méret­ben kapott a helyi nagyke­reskedelmi vállalatnál férfi irhabundát. Amit nagyon várnak még, mert igen ke­resett: az olcsó, darabokból összerakott, szőrme félilabát, dzseki. — Minden elképzelésünket felülmúlja az idei ellátás — mondja a boltvezető és a helyettes is. — A tavasszal aggódtunk, mert gyenge volt a bemutató kínálata, így az őszi-téli igényünknek nem sikerült a felét sem — pedig ez lenne az ideális — elővá­sárlással lekötni. Utólag azonban sok szép őszi, téli férfi ruházati cikkel lepett meg bennünket az ipar, és a vállalat központjának si­került közvetlenül a terme­lőtől beszerezni, például bőrárut, házi ipari­ szövött és kötött árukat. A szakemberek állítják: az ipar jobban alkalmazko­dott az évben a divat válto­zásaihoz, mint korábban. Ez már talán csak a férfi öltönyökről nem mondható el egyértelműen. Elője­gyzést is elfogadnak A 19-es női konfekció üzlet (Lenin út) is szépen rende­zett, ízléses Fürstenfelder Vilmosné boltvezetővel az idei választékot nézegetjük. Az üzletben különböző fa­zonú­­színű átmeneti kabá­tok, kosztümök, télikabátok, bundák és ruhák kínálják magukat. — Ilyen jó választéknak rég nem örülhettünk — tá­jékoztat a boltvezető. — Sok szép bundát is kapunk, és az igényesebb vevőknek tudunk valódi szőrmével ké­szült télikabátot ajánlani. Mérethiánnyal sem küzdünk. A női és bakfis ruhák, ka­bátok anyagának minősége is különféle, a pamut-, a nylonyersegtől, a kártolt és fésűs gyapjún át a teve­szőrig, a bőráruig minden megtalálható készletünkben. Amit hiányolnak: a dolgozó nő részére kevés két vagy többrészes, praktikus kész ruhát készítenek. A bolt dolgozóinak nagy igyekezete, hogy a múlt évi 20 millió forintos forgalmu­kat megtartsák. Csaknem 3 millióért őszi-téli női és bakfis ruhát, kabátot, kosz-, tümöt stb. rendeltek. Soha­sem restek a helyi vagy az ország más városaiban lévő nagykereskedelmi vállalat­hoz elmenni azért, hogy va­lami különlegeset, újszerűt vagy tájjellegű ruházati cikket felkutassanak, vegye­nek, ami „feldobja” a for­galmat. Vannak vásárlók a dunántúli városokból és a fővárosból is, akiktől elő­jegyzést is felvesznek... Több és jobb gyermekcipő Sragner Miklósné, az Al­kotmány utcai gyermekcipő­bolt vezetőhelyettese arról tájékoztat, hogy a múlt év­ben tízmillió forint értékű gyermeklábbelit adtak el. Az idén júniusban kilenc­ezer pár gyermekcipőt — 18-astól 40-ig — kötöttek le az előrendelésen a nagyke­reskedelmi vállalatoknál. Ezen kívül minden héten körülnéznek a helyi nagy­kereskedelmi vállalat min­tatermében, mit kínálnak? Rendszeresen utazik azokhoz a nagykereskedelmi vállala­tokhoz — Alföldi Cipőgyár tatabányai üzeme, szombat­­helyi Sabaria — Budapesti Korzó — amelyek a kedvelt és keresett gyermekcipőket — Siesta, sportos, divatos — kínálják. — A gyermekcipőből az ellátás sokat javult — mond­ja a boltvezető helyettese. — A legtöbb cipő­bőr felső­résszel készül, jobbak a fa­zonok és a minőségre is sokkal kevesebb a vásárlók panasza. Több fazonból vá­laszthatnak a fiatalok, ha szeretik a sportosat, a köny­­nyűt, ebből eleget kapunk, de van sikkesebb, magas sarkú, alkalmi cipő is. A színek is változatosak. Sok szép csizmát kaptunk és vá­runk folyamatosan. Gondjaink is vannak: tor­nacipőből átmenetileg hiány volt a 26—30-as számokból. Most már érkezett. Hiány­zik a leányka papucs a 31-estől a 38-asig, rendeltek, várják a nagykereskedelem­től. A mamuszkából sem tudtak egy ideig adni a 18-as számtól a 30-asig, de ebből is van már. Többet vennének bébicipőből — 18—22-es számokat, elsősor­ban az úgynevezett Siesta cipőket keresik óvodai, böl­csődei váltócipőnek. A leg­szegényebb a választék egyébként a 18—19-es mé­retekből. Horváth Irma T­­­­re Lovo az első helyen Szeretik falujukat Híven a jól bevált hagyo­mányokhoz, a Lövő Községi Közös Tanács és a HNF he­lyi bizottsága ez év elején is szerződést kötött a községek­ben élő 560 családdal az el­végzendő társadalmi munká­ra. Az egyetértés eredmé­nyeként a lakosság az épülő négytantermes iskolához, a Petőfi Sándor utca útburko­latának és a nemeskéri autó­buszforduló felújításához, va­lamint az elvezető árkok tisztántartásához ígért segít­séget, és változatlan feladat­ként vállalták a községek la­kói a házak­­előtti virág­ágyak gondozását, újabbak készítését, illetve mintegy ezer díszfa gondozását. A Győr-Sopron megyei Ta­nács által 1978-ban meghirde­tett, a települések szépítésére és a környezet védelmére irányuló társadalmi munkák versenyében Lövő a kezdés esztendejében a 11. helyet foglalta el a soproni járás­ban. A szervezett és jól irá­nyított munka eredménye­ként 1979-ben már igen elő­kelő helyet szerzett magának a közös tanácsban egyesült Lövő és Nemeskér: a járási 2. helyezést érdemelték ki igyekezetükkel. Az idei esz­tendő első félévének végén a lakosság által végzett társa­dalmi munka értéke 399 fo­rint. Ezzel az eredménnyel a járási első helyezést szerez­­ték­ meg a közös község lakói, s a jelek szerint az év végén sem állnak majd sokkal hát­rább. 14 rádió mellett Szinte már közhelyszámba megy rádiósberkekben a meg­állapítás: megváltozott az utóbbi időkben a rádióhallgatók igénye, mások az úgynevezett „hallgatási szokások” Ilyen­kor mindenki tudja, hogy a régi, készülék mellett gubbasztó, fülelő hallgatók elpártoltak, teret hódított az úgynevezett hát­tér-rádiózás. Főzés közben rádiózik a háziasszony, utazás közben a sofőr, beszélgetés, rakodás, s minden egyéb csende­sebb tevékenység — az irodista esetében például munka — körítéseként szolgál a melegséget, barátságos légkört sugárzó rádió. Persze mindemellett, a rádió műsort sugároz elsősorban. S egyre gyakrabban — alkalmazkodva a megváltozott igények­hez — magazin-műsorokat. Szaporodnak a reggeli mellett, a napközbeni, az esti, sőt a késői órákra tett magazin jellegű, zenés, információs, érdekességeket, színes riportokat közlő adások. Nem újdonság már a magazin a rádió győri körzeti stúdiójának adásaiban sem. Hétfőnként mindenki tudja: sok zenét, s közben egy-két riportot is hallhat a Hétfő este Nyu­­gat-Dunántúlon című zenés magazin egy órája alatt. Szántó Zsóka gyakorlott, rutinos szerkesztőként igyekszik a kötelező közvetlen hangulatot megteremteni, sikerrel. A műsornak leg­feljebb két apró hiányosság róható fel, persze, csak ha szi­gorúan vesszük a műfaj követelményeit. ■ Szenzációs, érdekes, színes esemény országszerte, sem jut sok a belföldi témájú magazin­műsorokba. Hogy miért? Csak találgathatunk. Vagy mert nem szerencsések a kialakult ,,utánajárási”, szerkesztői szokások. Vagy talán más az érde­kes hallgató, s megint más a riporterek számára? Tekintve, hogy ez országos jelenség, egy három megyére terjedő ese­ményhalmazból érthetően még kevesebb érdekességet lehet összehozni. A magazin műsor a riporterektől is közvetlenséget kíván. Ahogy az a reggeli Kossuth adón megszokott pergő ritmus­ban zajlik — legalábbis legtöbbször — azt valóban hosszú évek gyakorlatával alakították ki, s válogattak hozzá arra alkalmas riportergárdát. Sajnos, a nyug­at-dunántúli riporte­rek nem mindegyike tudja átvenni ezt a stílust. A legutóbbi adásokban vegyesen voltak érdekes, s unalmas riportok is. Egy példa: ügyes fogás volt az olajsejk állatkert­jébe oroszlánt nevelők megkeresése, igazán szenzációs riport kerekedett ki belőle. Az ellenpélda: a rehabilitációról szóló beszélgetés — azzal együtt, hogy a téma nagyon fontos, s a beszélgetők ellen sem kívánok semmit felhozni — egyáltalán nem volt magazinba kívánkozó téma. De ne legyünk ilyen szigorúak: bizonyos, hogy a sok kellemes zeneszám, végül is megteremtett közvetlen légkör miatt sokan nem bánták meg, hogy bekapcsolták készüléküket. Ez utóbbinak, ha így volt, különösen örülhetnek azok, akik hasznosat kerestek a műsorban. A múzeumi hónap alkalmá­ból ugyanis hasznos kezdeményezéssel rukkolt ki a szerkesz­tőség. Megkérték a hétfői magazin hallgatóit: a megadott te­lefonszámokon adjanak hírt minden olyan régi épületről, tárgyról, amely eddig kallódott csupán, de értékes és érde­mes rá odafigyelni. A különféle telefonos műsorok sikere nyo­mán gondolható, hogy ilyesmire szívesen kaphatók a hallga­tók. A dunántúliak ráadásul végre egyszer előnyös helyzetben vannak, hiszen más műsoroknál naivság megpróbálkozni a távhívással, bármekkora játékkedve is van valakinek. Egy or­szágból legfeljebb három vidéki telefonáló juthat szóláshoz egy adásban (szerencsés esetben). A játék hasznáról pedig azt hiszem, igazán nem kell külön meggyőzni senkit. Az ered­­ményről? Majd a jövő hétfőn kiderül milyen értékekre hív­ták fel a figyelmet a rádiózók Ha sok hírt adnak, bizonyára még színesebb, magazin-jellegűbb lesz a hétfő esti műsor.­­ (pic) Iránytű a pártszervezeteknek A megye politikai kiadványai Az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának propagan­da és művelődési osztálya sok év óta különféle politikai ki­adványokat jelentet meg egy-egy fontos témakörben, az Ér­veink sorozatban. E kiadványok legfontosabb célja: a min­denkori soron levő politikai határozat sokoldalú népszerűsí­tése, megértetése, magyarázása és az abból adódó feladatok megvalósítása; a mozgósítás. Jó érvelő anyagokkal iránytűként akarja elősegíteni a pártszervezetek tömegpolitikai munkáját. A jövő esztendőben megje­lenő politikai kiadványok előkészületei már nagyban folynak. A tervek szerinti öt könnyen érthető, a feladato­kat szakszerűen magyarázó, részletes gyakorlati segítséget adó kiadvány kerül az olvasó kezébe. Első lesz „A megye ener­giagazdálkodásának helyzete: további feladatok” című ki­advány. A könyv célja: a pártszervezetek ismerjék meg a megye energiagazdál­kodásának helyzetét, a taka­rékosságban eddig elért ered­ményeket. A megyei pártbi­zottság határozatai alapján segítséget ad a könyv a tu­datos takarékoskodáshoz, az emberek magatartásának, szemléletének, gondolkodásá­nak célszerű alakításához, to­vábbi­ fejlesztéséhez. A kiad­ványt pártalapszervezetek­­ben, előadássorozaton és po­litikai vitakörökön ismerte­tik, ezt követően tanácskoz­nak, vitatkoznak róla. A gazdaságpolitikai tanfolya­mokon segédanyagként hasz­nálják. A második kiadvány lesz a — gazdasági életünkben is oly fontos okmány! — „Gaz­daságosságot javító kezdemé­nyezések Győr-Sopron me­gyében” című könyvecske. Ennek legfőbb célja: a me­gye vállalatainál, gazdaságai­nál már jól bevált, a gazda­ságosságot ésszerűen­­javító, mintegy 20—25 féle módszer ismertetése, közkinccsé téte­le. A kötet szerkesztői és közreadói nem titkolják szándékukat: nagyon remé­lik, hogy a jó módszerek — újítások, kiváló munka és üzemszervezések — másokat is jobb, az eddiginél haté­­konyabb­ tevékenységre, gaz­daságosabb tervezésre, ter­melésre buzdítanak. „A társközségekben folyó pártmunka helyzete és továb­bi feladatok” című kiadvány a társközségek kialakulása után felszínre került — át­vészelt és átélt — tapasztala­­tokkal ismerteti meg az ol­vasót mintegy azért, hogy tanuljon, okuljon belőle, és a maga valamint közössége szá­mára leszűrje a tanulságokat és tovább fejlessze, ötleteivel gazdagítsa a feladatok meg­oldásának hatásos lehetősé­geit a párts­zervezetek és pártcsoporto­k munkájában. „A politikai információ és a tájékoztatás kölcsönös kap­csolata, valam­int elméleti kérdései” című kiadvány cél­ja, hogy segítse a pártalap­­szervezetek és közbeeső párt­bizottságok­­ politikai infor­mációs tevékenységét — kü­lönös tekintettel az értékes tartalomra­ — és az érvény­ben lévő határozatok megva­lósítására. „A cselekvő hazafiasságra és az internacionalizmusra nevelés időszerű kérdései Győr város általános iskolái­ban” című kiadvány célja, hogy segítséget nyújtson mindazoknak, akik az ifjúság nevelésével foglalkoznak: pe­­dagógu­soknak és társadalmi aktíváknak egyaránt. A té­mát megvitatják majd elmé­leti konferenciákon, és segéd­­anyagként használják fel a vallás és etikai kérdések, a marxista-leninista világné­zet­ kérdései és a nemzetközi politikai kérdések tanfolya­ma­in. A fenti fontos politikai ki­adványokon kívül folytató­dik a megyei párt­ végrehaj­­tóbizottság 1974. április 30-i ülésén elfogadott ..A Győr- Sopron megyei munkásmoz­galom válogatott dokumentu­mainak gyűjteménye” I—IV. kötet elkészítése és kiadása. A kiadványok kötetenként egy-egy politi­kai -történelmi szakasz tárgyalásá­vel foglal­koznak behatóan, feltáróan, elemzően. 1980. október 1., szerda

Next