Kisalföld, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-08 / 236. szám
Fogápolási tanácsok kicsiknek Ajándékcsomag a kereskedelemtől Ilyen nagy örömmel és izgalommal még nem vártak gyerekek egyetlen fogorvost sem, mint hétfőn délután Győrben, a Rákos Ferenc utcai általános iskolában dr. Gáspár Ildikót. A Kun Béla lakótelepi iskola első és második osztályosait ugyanis most nem vizsgálta meg a doktornő, hanem elmagyarázta — rajzokkal illusztrálva —, hogy milyen a fog, beszélt a felépítéséről, és arról is, hogy mi okozza a fogszuvasodást. Megmutatta, hogyan kell helyesen fogat mosni, és szólt az egészséges táplálkozásról is. Hogy mindezt miért csinálja, szabad idejét feláldozva társadalmi munkában? — Azt szeretném, ha a gyerekek nem félnének tőlünk, fogorvosoktól, és már egészen kicsi korukban megtanulnák a fogaikat jól ápolni. Munkámhoz nemcsak a pedagógusoktól kaptam segítséget, hanem az Arrabona Áruháztól és a Győr-Vas megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalattól. Ugyanis a gyerekek nem mennek el üres kézzel az előadás után, hanem mindenki kap egy csomagot fogápolási eszközökkel . Fogkefét, fogkrémet, fogmosó poharat és egy almát készítettünk a száznegyven csomagba — mondta Sári András, a FŰSZERT osztályvezetője. — Nyolc-tíz éve veszünk részt már a fogászati hónap eseményein, de az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egy hónap, a november erre nem elég, így már most októberben kivisszük a csomagok egy részét. A tervek szerint a Győri Áfésszal közösen legközelebbi utunk Tétre és Pannonhalmára vezet. — Az Arrabona Áruházát a Győr-Vas megyei Élelmiszer és Vegyiárru Nagykereskedelmi Vállalat kereste meg, hogy vegyünk részt az akcióban — mondja Miller Károly, az Arrabona Áruház élelmiszer-osztályának vezetője. — Kapcsolatunk megnyitás óta fennáll az iskolával szocialista szerződés alapján, így nem jöttünk ismeretlen helyre. A száznegyven almát mi adtuk a csomaghoz. Természetesen máskor is szívesen vállalkozunk hasonlóra. A gyerekek egy része azonnal ki is próbálta, hogy milyen az új fogkefével, fogkrémmel fogat mosni. Ezen a héten a pedagógusok egy fogápolási filmet is vetítenek a gyerekeknek, hogy minél jobban rögződjön bennük a hétfőn délután megtanult ismeretek. B. A. Ellenőrzés a közutakon Egy csendes délelőtt Fokozott közúti forgalomellenőrzést tartottak a minap szerte a megyében. Egyik délelőttön Sopron környékén portyázó rendőrjárőröket kísértük el. A szolgálati kocsiban megtudom, hogy az ellenőrzés célja a közlekedési fegyelem szilárdítása, a közrend és közbiztonság szigorítsa, a balesetek és a bűncselekmények elkövetésének megelőzése. V ♦ + Kópháza belterületén megállunk. Az út mellett a traffipaxszal felszerelt autó két irányban méri a gépkocsik sebességét. Kiss László rendőrőrmester, járőrvezető mondja: — ötvenhét ellenőrzést végeztünk. Az ellenőrzött gépjárművek közül 47 lépte túl 10—15 kilométerrel a megengedett sebességet. Hat esetben elégnek találtuk a figyelmeztetést, 41 esetben bírságoltunk. — Hogyan fogadják az ellenőrzést a gépkocsivezetők? — A magyar állampolgárok többnyire fényképet kérnek a sebességtúllépés bizonyítására ... A külföldiek szó nélkül tudomásul veszik a műszer jelzéseit. Nagycenkig azt is megtudom, hogy a fokozott ellenőrzés az ittas vezetést, az áthaladási elsőbbség és a kanyarodás szabályainak a betartását kíséri különös figyelemmel, de vizsgálja a szállítmányokat is. A Nagycenk előtti Köveserdőnél Kelemen József törzsőrmester, járőrparancsnok jelenti a soproni városijárási rendőrkapitányság közlekedési alosztályvezetőjének: — Az általam észlelt hiányosságok inkább adminisztrációs jellegűek. Olykor a lakcímváltozás nincs átvezetve, más esetben még fél esztendő múltán sem írták az új tulajdonos nevére a gépkocsit. Eddig 54 ellenőrzést végeztünk, három esetben bírságoltunk. J. Gy. budapesti lakos üres menetlevéllel vezette az AG 92—80-as Volga gépkocsit, ellene szabálysértési eljárást kezdeményeztünk. Köveserdőnél tartózkodik a soproni Autóklub szerelője, Jakubcik Péter is. Szerinte is csak apróbb világítási hibák fordultak elő, s néhány esetben hiányzott a surfogó gumi. Ezeket többnyire már a helyszínen sikerült felszámolni, három Skodán viszont balesetveszélyes gumikat észleltek. + ♦ + Amíg Sopronba érünk, Füzy Tamás rendőrhadnagy, aki a területi közlekedésbiztonsági tanácsnak is a titkára, a következőkben foglalja össze a délelőtt krónikáját. ..Közepesen telített utak, egyenletes forgalom. Kirívó szabálytalanság, úgynevezett kiemelt szabálysértés nem fordult elő. Az akció elérte célját.’’ F. I. 4 KIÍAIFÖLD Intelligens robotok Nagy-Britannia tudománykutatási tanácsa („Science Research Council” — a továbbiakban: SRC) a következő öt év során 2,5 millió, fontot biztosít majd a robotok kifejlesztésének segélyezésére. Elsősorban azt szeretné, ha ezt a pénzösszeget az úgynevezett „intelligens” robotok kifejlesztésével kapcsolatos kutatásra fordítanák. Ezek a robotok olyan gépek, amelyek mozgatható „karokkal” rendelkeznek, komputerek irányítják őket, és el vannak látva olyan érzékelőkkel is, amelyek segítségével maguk is meg tudják határozni, hogy mi is történik a közelükben, és erre megfelelőképpen reagálni is tudnak. Az SRC szerint a terv lehetővé fogja tenni Nagy- Britannia számára, hogy rohamosan előretörjön, és megelőzze az úgynevezett „nem intelligens” robotok jelenlegi generációját. Ezek a robotok nem rendelkeznek érzékelőkkel, ugyanazokat a műveleteket ismételgetik, és „nem emlékeznek” azokra a változásokra, amelyek a munkakörülményekben bekövetkeznek. A világon összesen 10 000 robot működik. Ebből a számból azonban csak nagyon kis mennyiségű robot „intelligens”. Az ..intelligens'’ robotokat elsősorban összeszerelő műveleteknél lehet felhasználni, ahol például egy robot „kezével” fel kell hogy emeljen olyan részegységeket, amelyek esetleg különböző irányból közelítenek hozzá egy futószalagon. A közönséges robotok nem tudják megkülönböztetni a különböző irányokat, így teljesen használhatatlanok akkor, ha a részegységek nem mindig ugyanolyan módon és ugyanabból az irányból érkeznek hozzájuk. Az SRC úgy tervezi, hogy a 2,5 millió font legnagyobb részét a tudomány és az ipar közös vállalkozásokra fogja felhasználni. Durva számítások szerint minden egyes négy fontra, amelyet az SRC elkölt, az iparnak egy fontot kell biztosítania. Először olyan robotokat akarnak kifejleszteni, amelyek rendelkeznek valamilyen fajta alapvető „látással”. Tv-je díszet Valahogy különös módon vagyunk mi a polgári védelemmel. Néha az az érzésem, hogy nem vesszük elég komolyan. Nem azokra gondolok, akiknek ez a hivatásukhoz tartozik, hanem általában, az „állampolgárokra”. Az idősebbek, akik átéltek már háborút, viszolyognak hallana is a ..lakosság mentésére való felkészülésről”, a fiatalok pedig, akik nem is akarják tudni, hogy mi a háború, nemritkán fölösleges zaklatásnak tartják a polgári védelmi oktatást. Még akkor is, ha az nem „direkt” módon (tanfolyamon, kiképzésein) történik, hanem a sajtóban alkalmanként napvilágot látó cikkek segédletével. Elhangzanak (kár lenne tagadni) olyan vélemények is, hogy a feltételezett harmadik világháború következményeiről szóló írások, szakcikkek egyenesen sokkolják az embereket. Valóban így lenne? Azt hiszem, találóan fogalmazta meg a polgári védelem szükségességét a televízió múlt pénteki műsorának címe: Nyugalmunk érdekében. Szakértővel, dr. Pataky Iván alezredessel beszélgetett a műsorvezető, Kovalik Károly, s ezt a beszélgetést egészítette ki személyes élményeivel Pálfy József, a Magyarország főszerkesztője. Ő idézte — a fenti kérdésre visszatérve — Teller Edének, a hidrogénbomba egyik atyjának idén, év elején írt cikkét: ugyan miért lenne provokatív a polgári védelem? A világon a PV ma a Szovjetunióban, Svájcban, Svédországban és Kínában a legfejlettebb kit és miért provokálna például a két semleges állam? Egyébként, ahogy a műsorból megtudtuk, Svájcban a lakosság 80, Svédországban 70, az NSZK-ban csupán 3 százalékát tudják óvóhelyen elhelyezni, reklámozzák a megvásárolható „egyéni és családi bunkereket” — és az emberek még ezt sem tartják „macerálásnak”. 1917-ben jelent meg „a mögöttes országrészek védelmének” első szabályozása, a 30-as években épült ki a légoltalom, a légó, ahogy akkoriban a polgári védelmet hívták. Hogy mennyire változtak azóta a feladatok, néhány adat is bizonyítja. A második világháborúban Drezdát 805 bombázógép tette a föld színével egyenlővé, nem sokkal később már egy gép is elég volt hasonló „célra”. Az első, Little Bor (kisfiú) nevű atombomba 70 ezer ember halálát okozta. Ma 140 kiló trotilnak megfelelő robbanóanyag jut Földünk minden négyzetméterére, és csupán az USA olyan mennyiségű atom és hidrogénbombával rendelkezik, amely 500 ezer (!) „hirosimai egységnek” felel meg. Rég letűnt az az idő, amikor egy esetleges újabb világháborúban hadszíntérről és hátországról beszélhetnénk. Kell-e magyarázni, mi várnagy polgári védelemre? A bevezetőben említett viszolygás persze, érthető: józan, épeszű ember — legyen öreg vagy fiatal — lázálmában sem akar háborúra gondolni. Dehát a strucc sem megy sokra azzal, ha ellensége elől a homokba dugja a fejét... A PV egyébként nemcsak oktat és felkészít egy remélhetőleg soha be nem következő háborús katasztrófa esetére. Munkája nélkülözhetetlen a természeti katasztrófáknál is, ezt bebizonyította például az 1972-es Moszkva - környéki tőzegtűznél vagy a jugoszláviai földrengéseknél... Nem tudom, hányan nézték, és hogyan fogadták a televíziónak a PV-ről szóló műsorát. A magam véleményét mondom: remélem, lesz folytatása, és minél többet tanulunk meg polgári védelemből — „fölöslegesen”. J. F Gyermek- és ifjúságvédelem a győri járásban Az MSZMP győri járási végrehajtó bizottsága nemrég a megyei tanács vb. győri járási hivatalának vezetőit számoltatta be: hogyan oldják meg a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ? A beszámoló alapján bepillanthattak a párt-vb tagjai abba a munkába, amelyet a győri járás területén a gyámhatóság, a pedagógusok, a vöröskeresztetek, az úttörőés KISZ-szervezetek, valamint a hivatásos pártfogók végeznek a veszélyeztetett gyerekek érdekében. Tekintettel a feladatok fontosságára, a munkát járási szinten a Járási Gyermekvédelmi Munkabizottság, a községekben a helyi gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságok koordinálják. Ez utóbbiak ugyanis kiválóan ismerik a helyi viszonyokat. Ha észlelik a gondokat, a bajokat gyorsan felkutatják az okokat, és így a beavatkozás könnyebb, gyorsabb, hatásosabb. Erre buzdít és egyben kötelez maga a kormányrendelet is. A leggondosabb társadalmi összefogás ellenére sem sikerül mindig megelőzni a bajokat. A győri járásban két évvel ezelőtt 897 veszélyeztetett kiskörút tartottak nyilván. Ebből rossz anyagi helyzet miatt 284, környezeti ártalom miatt (iszákos szülő) 413 szorult pártfogókra. A két adatból is kitűnik, hogy ús. esetek többségében nem a pénz hiánya, hanem a szülő vagy szülők erkölcsi magatartása okozza a gondot. Egy évvel később, 1979-ben nem számottevően ugyan, de növekedett a veszélyeztetett helyzetű kiskorúak száma: 708-an voltak. A veszélyeztetettség csökkentéséért 199, illetve 243 intézkedés történt. Az anyagi bajokon a gyámhatóság viszonylag könnyen segít. Ha indokoltnak látja, úgynevezett gyámügyi segélyt ad a rászorulóknak. Ez az összeg évente általában 80 ezer forint. Ezt ruhákra, tanszerekre és napközi otthoni térítésre használják fel. Másik módja is van a segélyezésnek. Amikor a kiskorúról a szülők önhibájukon kívül kialakult rossz anyagi helyzet miatt nem tudnak kellően gondoskodni. Ilyenkor a gyermeket állami gondozásba kellene venni, de ha a szülők a gyermek szellemi és erkölcsi nevelésére alkalmasak , a gyámhatóság igyekszik megkönnyíteni a család anyagi terheit és így havonta nevelési segélyt juttat a részükre. Rendszeres nevelési segélyben 1978-ban 21 kiskorút, 1979-ben 26-ot részesített a gyámhatóság. A segély összege egy-egy gyermek esetében — a kortól és egészségi állapottól függően — 480, illetve 900 forint volt. Voltak esetek, amikor csak az állami gondozásba vétel segített véglegesen megoldani a családi bajokat: 1978-ban is. 1979-ben 17—17 kiskorút kellett állami gondozásba venni. Az idén augusztus 25-ig 22 gyermek került nevelőintézetbe A győri járás területéről eddig több, mint 200 kisfiú vagy kislány került állami gondozásba. Eredményként könyvelhető el, hogy a korábbi évekhez viszonyítva növekedett az olyan szülők száma, akik vagy önként vagy elrendeléssel gyógyintézetbe kerültek alkoholelvonó kezelésre. A cigány kiskorúak erkölcsi és anyagi gondozásával kiemelten törődik a járási gyermekvédelmi munkabizottság. Két évvel ezelőtt számos javaslatot elfogadott. Többi között azt, hogy gondoskodik a cigány kiskorúak üdültetéséről. Ennek megfelelően 1978-ban 8 gyereket, tavaly 18-at, az idén pedig 23-at üdültetett. (Sindulár) Őszi ünnep immár hatodik esztendeje hagyomány Lébénymiklóson, hogy az október hónap valamelyik hétvégéjét az idős emberek köszöntésének szentelik. Az idei „idősek napját” az elmúlt hét végén tartották. Csaplár Zoltán, a nagyközség tanácselnöke köszöntötte a falu idős lakóit, majd az általános iskola tanulói adtak vidám műsort. A lébénymiklósi öregek napközi otthonát másfél éve támogató kertészeti Tóváll KISZ-szervezete, illetve Barátság szocialista brigádja ezúttal egy lemezjátszóval kedveskedett Lébénymiklós a napközi otthonnak. Megjelent a Fényszóró Tízezer példányban megjelent a Fényszóró, a Győr- Sopron megyei Közlekedésbiztonsági Tanács lapja. A kiadványban egyebek között az óvodákban és iskolákban folyó, a helyes közlekedésre való nevelés módszereiről, az MKBT ilyen irányú kezdeményezéseiről olvashatunk. Elemzés található a lapban a baleseti helyzet alakulásáról, a gépjárművezetői engedélyek bevonásának tapasztalatairól, a kétkerekű járműveken való közlekedés veszélyeiről, a gyógyszereknek a gépjárművezetőkre gyakorolt hatásáról... A Fényszórót megyénkben a közlekedésbiztonsági tanácsok aktívahálózata terjeszti. 1980. október 8.– szerda