Kisalföld, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-01 / 230. szám
■ Győrött, a megyei tanács székházának halljában a polgári védelem 30 esztendejét bemutató kiállítás látható, amely bemutatja a szervezet három évtizedes tevékenységét és a ma használatos legkorszerűbb védelmi eszközöket. 4 KNAIFÖLD Mit kínál a ruházati kereskedelem? A tavalyinál gazdagabb a választék A Győr-Sopron megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat a megye ruházati kiskereskedelmi forgalmának 43 százalékát bonyolítja le Ehhez évente több, mint 700 millió forint értékű árut kell kis részben a központnak, nagyobb részben a boltok vezetőinek beszerezni. A vállalat üzletei közül három győriben arra kerestünk választ, hogyan gondoskodtak az őszi-téli ruházati ellátásról? Tavasszal még aggódtak A kereskedő munkájának tükre, hogy milyen az árukészlet, az üzlet rendje és a vevők „fogadása”. Nos, a vállalat 22-es számú férfi konfekció boltja (Lenin út) szép tükröt tart elénk. Czédulás Pálné üzletvezető-helyettes tájékoztat: — Árukészletünk 50—60 százalékát az Észak-dunántúli Textilnagykereskedelmi Vállalattól szerezzük be. Hogy a választékot bővíteni tudjuk, elmegyünk az ország, távolabbi nagykereskedelmi vállalataihoz is. Ha több boltból megyünk üzletvezetők vagy helyettesek, a vállalatunk kisbuszt ad, de utazunk vonattal is. Miközben az üzletvezető éppen arról tájékoztat, hogy szőrmeáruból, főként irhabundából csak nagyon keveset sikerült a nyáron lekötni, megérkezett Pongrácz Gáborné üzletvezető és örömmel újságolja: több színben, fazonban és méretben kapott a helyi nagykereskedelmi vállalatnál férfi irhabundát. Amit nagyon várnak még, mert igen keresett: az olcsó, darabokból összerakott, szőrme félilabát, dzseki. — Minden elképzelésünket felülmúlja az idei ellátás — mondja a boltvezető és a helyettes is. — A tavasszal aggódtunk, mert gyenge volt a bemutató kínálata, így az őszi-téli igényünknek nem sikerült a felét sem — pedig ez lenne az ideális — elővásárlással lekötni. Utólag azonban sok szép őszi, téli férfi ruházati cikkel lepett meg bennünket az ipar, és a vállalat központjának sikerült közvetlenül a termelőtől beszerezni, például bőrárut, házi ipari szövött és kötött árukat. A szakemberek állítják: az ipar jobban alkalmazkodott az évben a divat változásaihoz, mint korábban. Ez már talán csak a férfi öltönyökről nem mondható el egyértelműen. Előjegyzést is elfogadnak A 19-es női konfekció üzlet (Lenin út) is szépen rendezett, ízléses Fürstenfelder Vilmosné boltvezetővel az idei választékot nézegetjük. Az üzletben különböző fazonúszínű átmeneti kabátok, kosztümök, télikabátok, bundák és ruhák kínálják magukat. — Ilyen jó választéknak rég nem örülhettünk — tájékoztat a boltvezető. — Sok szép bundát is kapunk, és az igényesebb vevőknek tudunk valódi szőrmével készült télikabátot ajánlani. Mérethiánnyal sem küzdünk. A női és bakfis ruhák, kabátok anyagának minősége is különféle, a pamut-, a nylonyersegtől, a kártolt és fésűs gyapjún át a teveszőrig, a bőráruig minden megtalálható készletünkben. Amit hiányolnak: a dolgozó nő részére kevés két vagy többrészes, praktikus kész ruhát készítenek. A bolt dolgozóinak nagy igyekezete, hogy a múlt évi 20 millió forintos forgalmukat megtartsák. Csaknem 3 millióért őszi-téli női és bakfis ruhát, kabátot, kosz-, tümöt stb. rendeltek. Sohasem restek a helyi vagy az ország más városaiban lévő nagykereskedelmi vállalathoz elmenni azért, hogy valami különlegeset, újszerűt vagy tájjellegű ruházati cikket felkutassanak, vegyenek, ami „feldobja” a forgalmat. Vannak vásárlók a dunántúli városokból és a fővárosból is, akiktől előjegyzést is felvesznek... Több és jobb gyermekcipő Sragner Miklósné, az Alkotmány utcai gyermekcipőbolt vezetőhelyettese arról tájékoztat, hogy a múlt évben tízmillió forint értékű gyermeklábbelit adtak el. Az idén júniusban kilencezer pár gyermekcipőt — 18-astól 40-ig — kötöttek le az előrendelésen a nagykereskedelmi vállalatoknál. Ezen kívül minden héten körülnéznek a helyi nagykereskedelmi vállalat mintatermében, mit kínálnak? Rendszeresen utazik azokhoz a nagykereskedelmi vállalatokhoz — Alföldi Cipőgyár tatabányai üzeme, szombathelyi Sabaria — Budapesti Korzó — amelyek a kedvelt és keresett gyermekcipőket — Siesta, sportos, divatos — kínálják. — A gyermekcipőből az ellátás sokat javult — mondja a boltvezető helyettese. — A legtöbb cipőbőr felsőrésszel készül, jobbak a fazonok és a minőségre is sokkal kevesebb a vásárlók panasza. Több fazonból választhatnak a fiatalok, ha szeretik a sportosat, a könynyűt, ebből eleget kapunk, de van sikkesebb, magas sarkú, alkalmi cipő is. A színek is változatosak. Sok szép csizmát kaptunk és várunk folyamatosan. Gondjaink is vannak: tornacipőből átmenetileg hiány volt a 26—30-as számokból. Most már érkezett. Hiányzik a leányka papucs a 31-estől a 38-asig, rendeltek, várják a nagykereskedelemtől. A mamuszkából sem tudtak egy ideig adni a 18-as számtól a 30-asig, de ebből is van már. Többet vennének bébicipőből — 18—22-es számokat, elsősorban az úgynevezett Siesta cipőket keresik óvodai, bölcsődei váltócipőnek. A legszegényebb a választék egyébként a 18—19-es méretekből. Horváth Irma Tre Lovo az első helyen Szeretik falujukat Híven a jól bevált hagyományokhoz, a Lövő Községi Közös Tanács és a HNF helyi bizottsága ez év elején is szerződést kötött a községekben élő 560 családdal az elvégzendő társadalmi munkára. Az egyetértés eredményeként a lakosság az épülő négytantermes iskolához, a Petőfi Sándor utca útburkolatának és a nemeskéri autóbuszforduló felújításához, valamint az elvezető árkok tisztántartásához ígért segítséget, és változatlan feladatként vállalták a községek lakói a házakelőtti virágágyak gondozását, újabbak készítését, illetve mintegy ezer díszfa gondozását. A Győr-Sopron megyei Tanács által 1978-ban meghirdetett, a települések szépítésére és a környezet védelmére irányuló társadalmi munkák versenyében Lövő a kezdés esztendejében a 11. helyet foglalta el a soproni járásban. A szervezett és jól irányított munka eredményeként 1979-ben már igen előkelő helyet szerzett magának a közös tanácsban egyesült Lövő és Nemeskér: a járási 2. helyezést érdemelték ki igyekezetükkel. Az idei esztendő első félévének végén a lakosság által végzett társadalmi munka értéke 399 forint. Ezzel az eredménnyel a járási első helyezést szerezték meg a közös község lakói, s a jelek szerint az év végén sem állnak majd sokkal hátrább. 14 rádió mellett Szinte már közhelyszámba megy rádiósberkekben a megállapítás: megváltozott az utóbbi időkben a rádióhallgatók igénye, mások az úgynevezett „hallgatási szokások” Ilyenkor mindenki tudja, hogy a régi, készülék mellett gubbasztó, fülelő hallgatók elpártoltak, teret hódított az úgynevezett háttér-rádiózás. Főzés közben rádiózik a háziasszony, utazás közben a sofőr, beszélgetés, rakodás, s minden egyéb csendesebb tevékenység — az irodista esetében például munka — körítéseként szolgál a melegséget, barátságos légkört sugárzó rádió. Persze mindemellett, a rádió műsort sugároz elsősorban. S egyre gyakrabban — alkalmazkodva a megváltozott igényekhez — magazin-műsorokat. Szaporodnak a reggeli mellett, a napközbeni, az esti, sőt a késői órákra tett magazin jellegű, zenés, információs, érdekességeket, színes riportokat közlő adások. Nem újdonság már a magazin a rádió győri körzeti stúdiójának adásaiban sem. Hétfőnként mindenki tudja: sok zenét, s közben egy-két riportot is hallhat a Hétfő este Nyugat-Dunántúlon című zenés magazin egy órája alatt. Szántó Zsóka gyakorlott, rutinos szerkesztőként igyekszik a kötelező közvetlen hangulatot megteremteni, sikerrel. A műsornak legfeljebb két apró hiányosság róható fel, persze, csak ha szigorúan vesszük a műfaj követelményeit. ■ Szenzációs, érdekes, színes esemény országszerte, sem jut sok a belföldi témájú magazinműsorokba. Hogy miért? Csak találgathatunk. Vagy mert nem szerencsések a kialakult ,,utánajárási”, szerkesztői szokások. Vagy talán más az érdekes hallgató, s megint más a riporterek számára? Tekintve, hogy ez országos jelenség, egy három megyére terjedő eseményhalmazból érthetően még kevesebb érdekességet lehet összehozni. A magazin műsor a riporterektől is közvetlenséget kíván. Ahogy az a reggeli Kossuth adón megszokott pergő ritmusban zajlik — legalábbis legtöbbször — azt valóban hosszú évek gyakorlatával alakították ki, s válogattak hozzá arra alkalmas riportergárdát. Sajnos, a nyugat-dunántúli riporterek nem mindegyike tudja átvenni ezt a stílust. A legutóbbi adásokban vegyesen voltak érdekes, s unalmas riportok is. Egy példa: ügyes fogás volt az olajsejk állatkertjébe oroszlánt nevelők megkeresése, igazán szenzációs riport kerekedett ki belőle. Az ellenpélda: a rehabilitációról szóló beszélgetés — azzal együtt, hogy a téma nagyon fontos, s a beszélgetők ellen sem kívánok semmit felhozni — egyáltalán nem volt magazinba kívánkozó téma. De ne legyünk ilyen szigorúak: bizonyos, hogy a sok kellemes zeneszám, végül is megteremtett közvetlen légkör miatt sokan nem bánták meg, hogy bekapcsolták készüléküket. Ez utóbbinak, ha így volt, különösen örülhetnek azok, akik hasznosat kerestek a műsorban. A múzeumi hónap alkalmából ugyanis hasznos kezdeményezéssel rukkolt ki a szerkesztőség. Megkérték a hétfői magazin hallgatóit: a megadott telefonszámokon adjanak hírt minden olyan régi épületről, tárgyról, amely eddig kallódott csupán, de értékes és érdemes rá odafigyelni. A különféle telefonos műsorok sikere nyomán gondolható, hogy ilyesmire szívesen kaphatók a hallgatók. A dunántúliak ráadásul végre egyszer előnyös helyzetben vannak, hiszen más műsoroknál naivság megpróbálkozni a távhívással, bármekkora játékkedve is van valakinek. Egy országból legfeljebb három vidéki telefonáló juthat szóláshoz egy adásban (szerencsés esetben). A játék hasznáról pedig azt hiszem, igazán nem kell külön meggyőzni senkit. Az eredményről? Majd a jövő hétfőn kiderül milyen értékekre hívták fel a figyelmet a rádiózók Ha sok hírt adnak, bizonyára még színesebb, magazin-jellegűbb lesz a hétfő esti műsor. (pic) Iránytű a pártszervezeteknek A megye politikai kiadványai Az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának propaganda és művelődési osztálya sok év óta különféle politikai kiadványokat jelentet meg egy-egy fontos témakörben, az Érveink sorozatban. E kiadványok legfontosabb célja: a mindenkori soron levő politikai határozat sokoldalú népszerűsítése, megértetése, magyarázása és az abból adódó feladatok megvalósítása; a mozgósítás. Jó érvelő anyagokkal iránytűként akarja elősegíteni a pártszervezetek tömegpolitikai munkáját. A jövő esztendőben megjelenő politikai kiadványok előkészületei már nagyban folynak. A tervek szerinti öt könnyen érthető, a feladatokat szakszerűen magyarázó, részletes gyakorlati segítséget adó kiadvány kerül az olvasó kezébe. Első lesz „A megye energiagazdálkodásának helyzete: további feladatok” című kiadvány. A könyv célja: a pártszervezetek ismerjék meg a megye energiagazdálkodásának helyzetét, a takarékosságban eddig elért eredményeket. A megyei pártbizottság határozatai alapján segítséget ad a könyv a tudatos takarékoskodáshoz, az emberek magatartásának, szemléletének, gondolkodásának célszerű alakításához, további fejlesztéséhez. A kiadványt pártalapszervezetekben, előadássorozaton és politikai vitakörökön ismertetik, ezt követően tanácskoznak, vitatkoznak róla. A gazdaságpolitikai tanfolyamokon segédanyagként használják. A második kiadvány lesz a — gazdasági életünkben is oly fontos okmány! — „Gazdaságosságot javító kezdeményezések Győr-Sopron megyében” című könyvecske. Ennek legfőbb célja: a megye vállalatainál, gazdaságainál már jól bevált, a gazdaságosságot ésszerűenjavító, mintegy 20—25 féle módszer ismertetése, közkinccsé tétele. A kötet szerkesztői és közreadói nem titkolják szándékukat: nagyon remélik, hogy a jó módszerek — újítások, kiváló munka és üzemszervezések — másokat is jobb, az eddiginél hatékonyabb tevékenységre, gazdaságosabb tervezésre, termelésre buzdítanak. „A társközségekben folyó pártmunka helyzete és további feladatok” című kiadvány a társközségek kialakulása után felszínre került — átvészelt és átélt — tapasztalatokkal ismerteti meg az olvasót mintegy azért, hogy tanuljon, okuljon belőle, és a maga valamint közössége számára leszűrje a tanulságokat és tovább fejlessze, ötleteivel gazdagítsa a feladatok megoldásának hatásos lehetőségeit a pártszervezetek és pártcsoportok munkájában. „A politikai információ és a tájékoztatás kölcsönös kapcsolata, valamint elméleti kérdései” című kiadvány célja, hogy segítse a pártalapszervezetek és közbeeső pártbizottságok politikai információs tevékenységét — különös tekintettel az értékes tartalomra — és az érvényben lévő határozatok megvalósítására. „A cselekvő hazafiasságra és az internacionalizmusra nevelés időszerű kérdései Győr város általános iskoláiban” című kiadvány célja, hogy segítséget nyújtson mindazoknak, akik az ifjúság nevelésével foglalkoznak: pedagógusoknak és társadalmi aktíváknak egyaránt. A témát megvitatják majd elméleti konferenciákon, és segédanyagként használják fel a vallás és etikai kérdések, a marxista-leninista világnézet kérdései és a nemzetközi politikai kérdések tanfolyamain. A fenti fontos politikai kiadványokon kívül folytatódik a megyei párt végrehajtóbizottság 1974. április 30-i ülésén elfogadott ..A Győr- Sopron megyei munkásmozgalom válogatott dokumentumainak gyűjteménye” I—IV. kötet elkészítése és kiadása. A kiadványok kötetenként egy-egy politikai -történelmi szakasz tárgyalásável foglalkoznak behatóan, feltáróan, elemzően. 1980. október 1., szerda