Kisalföld, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-02 / 282. szám
Szaporodásbiofóg, kis követelmények Takarmány az állatoknak Mezőgazdasági szakismeretekből aligha kell levizsgázni, hogy tudjuk, az állattenyésztésben a rendelkezésre álló takarmányból minél több értékes állati termék előállítása a fő cél. Hogy a gazdaságos termelés alapja a megfelelő szaporulat, hogy a sűrű csalamádét címerhányás előtt kell vágni, hogy a télire besilózott kukorica az alaptakarmányt nagy tömegben biztosítja. Kétségkívül, a szarvasmarhatenyésztés színvonalának emelésében a tenyészkiválasztás mellett a takarmányozás szerepe a legnagyobb. Az alábbiakban a Nyugat-dunántúli Mesterséges Termékenyítő Főállomás (Szombathely) szakembereinek a segítségével a tehenek és az üszők téli takarmányozásáról lesz szó, pontosabban a szaporodásbiológiai következményekről. Dr. Raffai Attila igazgatóhelyettes, Gecsei János igazgatóhelyettes (a magyarkeresztúri állomás vezetője) és dr. Szerdahelyi András, a szaporodásbiológiai osztály vezetője szerint az idei szénákban a takarmányvizsgálati eredmények alapján a táp- és hatóanyagok csökkenése mellett szaporodásra káros anyagok is voltak. Nitrátot a szénaminták (réti és pillangós) 68,3 százalékában, nitritet 42,3 százalékában mutattak ki. Egyrészt a májra kifejtett károsító hatásuk miatt veszélyesek ezek az anyagok, másrészt nagymértékben gátolják a karotin és az A vitamin hatását. Ebben az esztendőben nem kedvezett az idő a takarmánytermesztésnek és a betakarításnak. Kevesebb volt a napsütéses órák száma, a sok csapadék veszteségeket okozott. A vizsgálati adatok szerint éppen a karotintartalom csökkent a szálastakarmányokban, a szokásos értékeknek mintegy harmada található az idei szénákban, pedig a téli takarmányozásban ez az egyetlen karotinforrás. Hiány mutatkozik a jelentős ásványi anyagokban, és számolni kell a tárolás során (éppen a kedvezőtlen külső körülmények miatt) egyéb minőségrontó és károsító tényezővel. A szilázsokról szólva: a jó minőségű csak tejsavat és ecetsavat tartalmaz. A takarmányproblémák legelőször a szaporodási folyamatokat károsítják, ezek után nem kell bizonygatni, miért szükséges fokozott figyelemmel kísérni az állatok szaporodásbiológiai történéseit, miért kell a legkisebb mértékű eltérések esetén azonnal feltárni az okokat és időben megtenni a szükséges intézkedéseket. Létfontosságú a karotin és az A vitamin, fontos szerepet töltenek be az általános ellenállóképesség fenntartásában, a petefészek normális működésében. Hiányával az idén fokozottan számolni kell. Többek között zavar mutatkozhat a petefészek működésében, a megtermékenyülésben, a magzatok méhen belüli fejlődésében. Tünetek: nem ivarzanak az állatok, rendszertelen a nemi ciklus, gyakoriak az ellés körüli problémák. Mindezek következményeként megnő a két ellés közötti idő, gazdaságtalanná válik a tejtermelés az így elhúzódó laktáció végén, csökken a borjúszaporulat. Ha mindezekhez hozzávesszük a gyengébb ellenállóképességgel született borjak magasabb elhullási arányát — a gazdaság kára tetemes lehet. Nem elegendő, ha a mezőgazdasági üzemekben csak a mész és a foszfor mennyiségét és arányát biztosítják az ásványi anyagok közül, hanem figyelemmel kell lenni az egyéb elemekre is. Fontos szerepe van a konyhasónak, gondot kell fordítani, éppen az anyagcserében betöltött szerepe miatt a megfelelő jódellátásra, valamint néhány nyomelem biztosítására, amelyek közvetlen hatásuk mellett fokozzák a karotin és az A vitamin hatékonyságát és mérséklik a nitrát, a nitrit egészségkárosító hatását. Természetes forrásból a karotin - szükséglet sárgarépa etetésével biztosítható. Ha ebből nagyobb mennyiség nincs, úgy a meglevő készletet csak a szárazonálló állatokkal kell etetni. Vitamin adható injekcióban, ilyenkor komplex A, D, E vitamin-injekció kell havonta a szárazonálló és a frissen ellett teheneknek. Védeni kell a májat a túlzott mennyiségű károsító anyagoktól. Javítható a bendőemésztés nitrátot, penészt nem tartalmazó takarmányszalma etetésével, védhető a máj a keményítő és cukortartalmú anyagok arányának növelésével a takarmányadagban. Végezetül a szakemberek javasolják, akár summázásnak vehetjük mondataikat a tehenek és az üszők téli takarmányozásával kapcsolatban: legyen alapszabály a mezőgazdasági üzemekben, hogy a legjobb minőségű takarmányokat etessék a szárazonállás kezdetétől a vemhesség megállapításáig. Vagyis a szaporodásbiológiai szempontból kritikus időszakokban. J. J. A népi ellenőrzés vizsgálja A szakmunkásképzés helyzete A Győr-Sopron megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a területi NEB-ek bevonásával november—december hónapban vizsgálja a szakmunkástanulók élet- és munkakörülményeinek alakulását, a szakmunkásképzés jelenlegi struktúrájának és a vállalati igényeknek az egymáshoz való viszonyát. A helyszíni vizsgálatok során a népi ellenőrök arra keresnek választ, hogy az 1976- ban végzett alapvizsgálat óta milyen fejlődést mutat a szakmunkástanulók nevelése és képzése, a személyi és tárgyi feltételek alakulása, az illetékes tanácsi szakigazgatási szervek ezirányú feladatainak teljesítése. Külön fogják elemezni a szakmunkásképző intézetek és a velük kapcsolatban álló — a gyakorlati képzést folytató — munkahelyek közötti együttműködést, valamint az egyes szakmák iránti vállalati igényeket és azok kielégítésének lehetőségeit. A vizsgálat a tanácsi szakigazgatási szerveken kívül nyolc szakmunkásképző intézetre és 23 munkahelyre terjed ki. A Győr-Sopron megyei Népi Ellenőrzési Bizottság kéri, hogy a vizsgált vállalatok a reális szakmunkás-igényeikről tájékoztassák a népi ellenőröket, és javaslataikkal, észrevételeikkel segítsék a vizsgálat eredményességét. A győri Garda Bútorgyár lapmegmunkáló üzemében az elmúlt évben munkába állított korszerű gépsor az idén várhatóan több mint 10 százalékos termelésnövekedést eredményez. 1900. december 2., kedd AZ ÚTSZÉLI pocsolyák vékony jégtükreiben nézegeti arcát a hideg széltől csípdesett, novemberi nap. Ebergőcön innét, Muzsajon túl zörög a sárga kukoricakóró, levelei megkeményedtek, termését leszedték, elvitték. Sőt néhol már a szárat is kévékbe fektették. Egyre messzebb látni a határban, eltűnnek, megnyársasodnak a bokorfüggönyök, a sasok-falak, s az út is csöndes. Ha csak azt a két lovat nem számítjuk, mely álmatagon poroszkálva húzza-vonja kocsi terhét. Asszony ül a bakon. Fején vastag kendő, testén meleg pulóver, ruha. A közeledő gépkocsi zajára szorosabbra fogja a gyeplőszárat. De nem nagyon kell tartania. A lovak békések, nemcsak a Trabant dongó hangjától, de a Steiger levélrezegtető dübörgésétől, a repülők felhőkergető harsogásától sem ijednek meg. A lovak megszokták a határ új neszeit, s tán még jószemmel is nézik a trónfosztó, paripakímélő gépeket. Csak nekem furcsa, hogy egy asszony ül a bakon, akinek meleg, fekete keszkenőjébe belekapaszkodik a simogatástól már elszokott őszi szél. „Nem jót mutat az ilyen”, mondogatta régente nagyapám, „azt jelenti, hogy valahol veszik a férfi nép, vagy a halál kergeti, vagy a betegség senyveszti, vagy éppen háborút jár. Asszonyt látni a bakon nem jó jel semmiképp.” Megáll a kocsi. — Csak nem a magáé ezek a lovak? — Á, dehogy — tiltakozik Kozák Kálmánná. — A téeszé. Elkértem őket, mert be akarom hordani a kukoricaszárt. Gondolom, hármatnégyet fordulnom kell, mire ezen a kis kocsin befogy. — És hogy-hogy csak így egyedül? — öt esztendeje megözvegyültem. A fiam beteges, így a dolog nagyja nekem marad. Amikor a kukoricaekézés volt, szóltam a munkahelyemen a sertéstelepen az egyik ismerősömnek. Ő kisegített De hát mások jóságával sem lehet visszaélni. Különben is, régen, amikor még élt az uram, akkor se volt ritkaság, hogy én ültem föl a szekérre. A lovakat ismerem, most is felszerszámoztam őket, pedig kissé bolondosak. Hallgatnak ezek az emberi szóra. Ha eresztem a gyeplőt, elindulnak, ha meg húzom, akkor megállnak. A traktorokkal már , sokkal tanácstalanabb lennék. — A régiek azt tartották, hogy asszonyt látni a bakon bajt jelent. — Lehet, hogy ez akkoriban igaz is volt. Én hálás vagyok, hogy a téesz nagyobb ellenszolgáltatás nélkül odaadja a lovat. Különben mi lenne az 1400 négyszögöl kukorica szárával. Nem lehet azt elpazarolni! Leszecskázom, s megeszi a két tehén. A szecskázó már motoros. Eleinte féltem, hogy odakapja az ujjamat, de már azt is megszoktam. Persze, állandóra a fogatra sem kívánkozok. Egész esztendőn át már férfimunka a hajtás. De hát kár is a szó. Meglátja, hogy öthat év múlva már nem is nagyon látni lovas szekeret. A KOCSI elindul. Kozákné biztos kézzel hajtja a két lovat. A nagyapám szólására gondolok, amit én már így adnék tovább: „Asszonyt látni a bakon... nem biztos, hogy veszik a férfinép.” Németh Endre A munka nagyja neki marad A Bábolnai Mzőgazdasági Kombinát győri baromfifeldolgozó gyárában napi 38—10 ezer csirke feldolgozását végzik. A belföldi ellátás mellett exportra is szállít termékeiből az üzem. Képünkön a vizes hűtőrendszer látható. Irimi'lltlIimiliTIBmi l Mim IIIIIIMIII mill Ilim—IMFTM1TM"" ——— Szövődelegáció a főnöknél Amikor szakad a szál... A Lenfonó és Szövőipari Vállalat győri gyárának dolgozói ugyancsak kemény leckét kaptak Egyhamar nem felejtik (felejthetik), milyen meghatározó a termék minősége. Egy csapnivalóan rossz fonalszállítmány vagy három hónapon át százak életét keserítette meg az üzemben. — Nem tartom helyesnek, ha ezzel foglalkozik — mondja Bozzay Miklós főmérnök kissé idegesen. — Már tulajdonképpen túl vagyunk az egészen. Fölösleges szellőztetni. A központban még azt gondolhatják, meghibbantunk, ha valakinek, nekünk tudnunk kell az okokat. Energikus férfi, valamikorgépésze volt a gyárnak, kétkezi munkása. Az elmúlt hónapokban sok álmatlan éjszakája lehetett, érthető, ha „működésbe lépnek” a reflexei. Csupán a tényekre vagyunk kiváncsiak. -♦—♦----k-A nagyvállalat, a külkereskedelem hagyományos láncolatán egy nagyobb fonal mennyiséget Pakisztánból vásárolt. Ismételni szükséges, a szokásos úton, módon az anyagot bevizsgálták és megfelelőnek találták paramétereit. Győrbe is számottevő mennyiség került belőle, és mikor szőni kezdték akkor derült csak ki, mégse olyan jó a minősége. Nagyon rövid elemi szálú fonalból készült, s ezért, hogy a szakítószilárdsága meglegyen nagyobb sodratot alkalmaztak, így aztán nem volt elég rugalmas és megnőtt a szálszakadás. De még mennyire! A munkásnők sehogy se boldogultak vele, deputációt menesztettek hát a főnökséghez. Csináljanak valamit. Mit lehet tenni ilyen helyzetben? Ha valami, csupán a nyílt beszéd segíthet. (Bűnbakot értelmetlen lett volna keresni.) Onnan (ott) vásárolják a fonalat, ahonnan lehet. Ami a jövőt illeti, persze, hogy okulni kell a dologból, de a már megfordíthatatlan helyzetben csakis a megértés vezethet eredményre. Az SZTB gépeknél a korábbi tizenkettőről nyolcra csökkentették a kezelési számot, a hagyományos masináknál tizenhatról tízre. Az üzem napi vesztesége 3-4 millió vetés volt. A kezelendő gépek számának csökenése , ellenére se tudták tartani a dolgozók korábbi keresetüket és romlott a nyersáru minősége. A veszteség pótlására túlórákat szervezett a vezetőség. Minderről lassan már múlt időben lehet beszélni. Azt mondják az üzemben, az ugyancsak nem várt gondok ellenére is a győri gyár december 23-ra teljesíti, amit 1980-ra maga elé tűzött. Addig elkészül a 11,6 millió négyzetméter kész termék. (Húsz százalékát kizárólag nyugati országokba exportálják.) A gyár várhatóan nyereségtervét is teljesíti. Ha ez az elmondottak ellenére is sikerül, az kizárólag az okos gazdálkodásnak lesz köszönhető. A gyárban műszaki és közgazdász , egymást támogatva „fogja” a pénzt. A rossz fonal viszont ugyancsak elvitte, így aztán nagyon is nagy szükség volt arra az előnyre, amit a gyár szeptemberig szerzett. A tanulságok? Erről beszélgetünk a főmérnökkel. Természetszerű, hogy le kell vonni és le is vonják a hasznosítható következtetéseket. A fogyasztók igénye mindinkább a felső ruházati termékek gyártásának növelését sürgeti. Ezekhez a termékekhez különösen jó minőségű alapanyagra van szükség. A késztermékek eladása nagyon fontos, a nyersanyag vásárlás sem lehet azonban mellékes. A Lenszövőben átélt nehéz hónapok egy másik tanulsággal is szolgáltak: a munka kényszeríti rá a felhasználókat, hogy a kezükbe kerülő anyagokról (az üzemek egy részében a késztermék az, alapanyagkertelés nélkül mondjanak ítéletet. (Ferenczi) ■ HUMPOID ~“ 3